Szerző Téma: Sakura bűvöletében  (Megtekintve 4389 alkalommal)

Description:

0 Felhasználó és 1 vendég van a témában

Karakterlap

Shiranui Haruki

Shinigami

9. Osztag

*

9. osztag 4. tisztje

Szint: 5.

Lélekenergia:

60% Complete
25 000 / 30 000

Hozzászólások: 28

Hírnév: 0

Infó

Tárcában: 700 ryou

Technikatár
Ajándék küldése


Hovatartozás:
Gotei 13

Egyéb hovatartozás:
Shinigami Nőegylet

Reiatsu szín:
Világos zöld

Egyéb hovatartozás:
Shinigami Gyerekegylet

Kapcsolat cimke:
Egyedülálló

Post szín:
#438B33


  • Profil megtekintése

Nem elérhető Nem elérhető

Re:Sakura bűvöletében
« Válasz #30 Dátum: 2016. Nov. 30, 18:39:18 »
Miután sikeresen elaltattam a rukongaiiak nagy részét, elugrottam annak a fejéről is, akin eddig álltam, hogy ő is elaludhasson és csak ezután értem földet. Mivel mondtam a többieknek, hogy ők is hasonlóan tegyenek a többiekkel, ezért amikor újabb utunkba álló rukongaiit kerestem már csak pár volt, nekem már nem is jutott egy sem, mert a többiek jó munkát végeztek. Éppen láthattam is, ahogy Yoshikazu, aki a legközelebb állt hozzám, az utolsó körülötte álló rukongaii tarkóját üti meg a kezével, hogy elájuljon.
Mondtam volna néhány jó szót a többieknek, a jól teljesített feladat után, de ekkor észreveszem, hogy egy rukongaii még talpon van és éppen Shiratori-sama közelében van. Nem tétováztam, egyből shunpoval ott teremtem és jól fejbe vágtam, nem bánthatja senki sem Shiratori-samát a jelenlétemben.
Megfordulva Kyoko hangjára leszek figyelmes, aki elkapta Yoshikazut. Nem mozdultam nehogy bántsa Yoshikazut, de nem örültem neki, hogy átvert minket és úgy látszik, hogy a rukongaiiakkal van, mert többen mellé álltak a földről felkelve. Én pedig már majdnem megdicsértem, hogy milyen sokat földre küldött. Átvert minket…
Mivel Shiratori-sama azt mondta, hogy csináljuk, amit mondott, ezért a mutatott helyre feküdtem. Nem siettem el az odaérkezést, így talán egy kicsit húzhatom az időt, hátha lesz egy lehetőségem megmenteni Yoshikazut, de sajnos nem láttam rá esélyt, ezért inkább nyugton maradtam a földön, hátha később jön el ez az alkalom.
- Shiratori-sama! - fordultam oldalra, amikor Shiratori-sama egy kidout robbantott magára és reménykedtem benne, hogy nem esett olyan nagy baja. Elmondása szerint nem, de attól még aggódhatok miatta. Ezután viszont figyelmemet egy rukongaiin átnyúló kéz tereli el, ami nem mindennapi látvány volt, ráadásul egy lepke is kirepült belőle, majd a rukongaii összeesett. Shiratori-sama megkötözte Kyokot, majd visszavonulót fújt. A többiek összeszedtek pár lelket, majd követték Shiratori-samát. Én viszont még indulás előtt előhúztam a kardomat és kettévágtam a repkedő pillangót és csak utána követtem őket.
Amint megálltunk és Shiratori-sama felhúzott körénk egy kekkait, egyből odamentem hozzá, hogy meggyógyítsam. Így csak félig figyeltem arra, hogy miről folyik a beszélgetés, fontosabb volt, hogy meggyógyítsam Shiratori-samát. Úgy tűnik Kyoko még sem vert át minket, hanem irányították, de ez sem jobb, hiszen hagyta, hogy irányításuk alá vonják őt.
Amikor Shiratori-sama úgy ítélte, hogy készen vagyunk, hogy visszamenjünk és lerendezzük ezt az ügyet, abbahagytam a gyógyítást és indulásra készen voltam. Nem voltunk messze a helyszíntől, ezért gyorsan odaértünk, majd ott megálltam, amikor Shiratori-sama is.
Shiratori-sama jelére a két kijelölt elindult Kyoko felé, míg Yoshikazu egy Sai-t küldött a rukongaiiakra. Én még nem tettem semmi, mert Yoshikazu kidouját az egyik lélek az egyik földön fekvővel hárította, így talán hatásosabb lesz, ha eltakarítjuk a földön fekvőket az útból.
- Narazaki folytasd a rukongaiiak bénítását, mi Yoshikazuval elvisszük az útból a földön lévőket. - mondtam el, hogy mire készülök és már shunpoztam is oda, hogy felkapjak párat és jó arrébb egy kupacra lerakjam őket. Nem tartott olyan sok időbe, hogy minden földön fekvőt áthelyezzünk és indulhattunk is volna vissza, de úgy tűnt, mintha Yoshikazu készülne valamire.
- Tsuchi to nare, Hakudomaru! - húzta elő a kardját és aktiválta azt, amire egy pár fehér, fémes kinézetű kesztyű lett a kezein, amivel nem tétovázott a földre csapni. Ekkor a halom lélek körül föld falak emelkedtek ki és zárták őket be, így már nem tudnak ránk támadni és nem eshet bajuk se. A rajtuk lévő kidoumat is feloldottam, hiszen így már nincs rá szükségük, nyugodtan felébredhetnek. Amint ezzel megvoltunk, vissza is mehettünk Shiratori-sama mellé.
(click to show/hide)

Karakterlap

Ishimaru Akira

Shinigami

9. Osztag

*

3. tiszt

Szint: 3.

Lélekenergia:

60% Complete
16 200 / 30 000

Hozzászólások: 98

Hírnév: 2

Infó

Tárcában: 14 600 ryou

Technikatár
Ajándék küldése


Hovatartozás:
Gotei 13

Egyéb hovatartozás:
Nincs

Reiatsu szín:
Sötét Türkíz

Egyéb hovatartozás:
Nincs

Kapcsolat cimke:
Egyedülálló

Mottó:
"Tedd mindig azt, amit a szíved diktál!"

Post szín:
#1AAD96


  • Profil megtekintése

Nem elérhető Nem elérhető

Re:Sakura bűvöletében
« Válasz #31 Dátum: 2016. Dec. 03, 12:42:25 »
Miközben komolyabban kezdtem faggatni a lelket, hogy mondja el amit tud, hirtelen rám szólt Nara kapitány hangosabban, mint szokott. Egyből oda is fordítottam a fejem felé, mert úgy látszik kissé elvetettem a sulykot. - Elnézést, taichou-sama. - jeleztem felé, hogy rájöttem a túlzásba esésemet illetően. Azért láttam a kapitányon, hogy eléggé megviselte az a bizonyos kidou, amit magára robbantott, még ha keménynek is próbálja mutatni magát. Tudtam már az elején, hogy ez még neki is fájhatott! Majd a kapitány elkezdte finomabb módszerrel megtudakozni a lélektől, ki is ő és, hogy csinálta amit csinált. Megtudtuk a nevét, de eléggé zavarodottnak látszódott. Ezt mégis, hogyan kellene értenem, hogy késztetést érzett rá? Mielőtt bármit szólhattam volna, mindig megelőzött Nara kapitány, ezért inkább rá hagytam a beszédet, elvégre ő jobban bánik a szavakkal mint én.
Ez az taichou! Remekül bánsz az emberekkel! Ez az, amit csak elvártam a kapitányomtól! A szavak mestere.
Azért, azt furcsának találtam, hogy nem emlékszik semmire az áldozat. Tényleg ennyire átmossák azok a lepkék a lelkek agyát?
Majd felénk fordult, és elkezdte mondani a tervet. Nagy meglepetésemre pont rám és Ayumi-chanra bízta a feladatot. Ekkor Ayumi-chan felszólalt. Én sem bírtam a véremmel és felszólaltam örömömben.
- Köszönöm, hogy ránk bízta a feladatot, taichou-sama! Nem fogunk csalódást okozni! Megmentjük Kyoko-sant, és önt is biztonságban fogjuk tartani, Takuya-san! - majd feloldotta a kekkait és elindult én pedig követtem a többiekkel együtt.
Miközben mentünk Ayumi-chan kicsit félénken elkezdte motyogni szavait, de én figyeltem rá.
- Szerintem, ez nem rossz ötlet, Ayumi! Én nekem még ötletem se volt, mit kéne tennünk azon kívül, hogy Takuya-sanra bízzuk a dolgot, mi pedig védjük őt. - bátorítom fel, hogy igen is jók az ötletei.
Majd megérkeztünk a fához, ekkor Ayumi felém fordult és elmondta a stratégiáját.
- Én benne vagyok a tervben! Szerintem jó ötlet, csak sikerüljön véghez vinni! Készen állok! - közben észre vettem, ahogy a kapitány ismét térdre rogyott, a nagy kekkai erő kifejtés miatt.
- Biztos jól érzi magát, taichou-sama? - kérdezem aggódva.
Azért a félelem magva ott volt bennem, mégpedig az miatt, hogy mi lesz, ha nem tudjuk megmenteni az összes lelket vagy akár Kyoko-sant. De próbáltam inkább a feladatra és a stratégiára koncentrálni, amit Ayumi mondott. Sikerült is megkötnie Kyoko-sant, ahogy eltervezte, én pedig gyorsan mögé shunpoztam, majd jól tarkón vágtam, hogy elájuljon. Közben támadtak felénk a rukongaiiak, de Ayumi egy érdekes dolgot vetett be az egyikük ellen. Nem igazán tudtam pontosan mi a terve ezzel a támadással, de biztos kiderül, hogy hasznos volt-e. Majd megfordultam és a jól irányzott zanjutsu támadásaimmal, távol tartottam a támadókat Takuya-santól.

Karakterlap

Nara Shiratori

Kapitány

Shinigami

9. Osztag

*

9. osztag kapitánya

Szint: 15.

Lélekenergia:

60% Complete
78 500 / 90 000

Hozzászólások: 160

Hírnév: 7

Infó

Tárcában: 22 300 ryou

Technikatár
Ajándék küldése


Hovatartozás:
Gotei 13

Egyéb hovatartozás:
Nincs

Reiatsu szín:
Halványkék

Egyéb hovatartozás:
Nincs

Kapcsolat cimke:
Házas

Kivel áll kapcsolatban?:
Hayakawa Tasumi

Post szín:
#2256F2


  • Profil megtekintése

Nem elérhető Nem elérhető

Re:Sakura bűvöletében
« Válasz #32 Dátum: 2016. Dec. 15, 16:02:17 »
A lepkétől megszabadított lélektől sajnos nem tudtunk meg semmi pluszt, pedig jó lett volna megtudni, hogy mit tapasztalnak az áldozatok, miközben irányítják őket. Ha egy hajszálnyival több információnk lenne, akkor könnyebben találgathatnánk, mint ilyen kevés tudnivalóval. Van egy-két tippem, de bebizonyítani őket nem tudom, így inkább nem agyalok ezen a kérdésen tovább.
- Ha nem adjátok fel, akkor nem okoztok csalódást. - válaszoltam Ishimaru-kunéknak, de nem akartam nagy terhet rájuk rakni, mert nyugodtan elkövethetnek hibákat, de az sokkal rosszabb, ha ezután feladják, és nem próbálják rendbe hozni. Ha pedig görcsösen csinálnának valamit, akkor szinte elkerülhetetlen, hogy hibát vétsünk.
Kezdődött az akció, mindenki tudta a dolgát és neki is kezdtek a megvalósításnak. Én egy nagy kekkaial vettem körbe a környezetünket, hogy az ellenség ne tudjon elmenekülni. A térdre rogyásomat Ishimaru-kun is látta és nem hagyta szó nélkül.
- Miattam nem kell aggódni, a saját feladatodra koncentrálj. - mondtam, bár nem akartam hálátlan lenni, de nem a tiszteknek kell a kapitányuk miatt aggódni, inkább fordítva lenne a természetes. Ezért sem vagyok büszke rá, hogy lehetőséget adok, hogy aggódni lehessen miattam.
Mindenki útnak indult, csak Narazaki-sannal maradtunk hátra, míg ő a rukongaiiakat zabolázta, én inkább csak figyeltem az eseményeket. Mivel úgy láttam, hogy talán jobb lenne, ha nem menne még olyan közel Sasaki-san, ezért odashunpoztam és megfogtam a vállát. A rukongaii tömeggel körbevéve nem biztos, hogy meg tudnák védeni, ráadásul Kyoko is ott van, aki tapasztaltabb shinigami náluk. Lassabban halad a rukongaiiak semlegesítése, mint vártam, de nem esek kétségbe.
Amíg figyeltem, ahogy Fuchida-san és Ishimaru-kun Kyokot próbálták elkapni, Narazaki-san jött oda mellém, amikor úgy látszott végzett a rukongaiiak megbénításával. Odahozta az egyik lelket, hogy Sasaki-san addig gyakorolhasson Kyoko előtt. Nem volt ellenvetésem és jót is tett neki a plusz próbálkozás, mert nem sikerült egyből, kellett egy kis idő, hogy megtalálja azt az érzést, mint legutóbb.
Közben Ishimaru-kunéknak sikerült elkapni Kyokot és mintha Fuchida-san valamire készülne az egyik lélekkel, aki talán eddig elrejtőzött Narazaki-san elől. Úgy tűnik nem ment minden jól, mert a lélek egy kicsit felsikoltott, mintha fájdalmai lennének, ezért odashunpoztam, hogy talán nem kéne folytatni, amit csinál.
Mivel Kyoko meg volt bénítva és Sasaki-sannak sikerült még egy lélekből eltávolítani a pillangót, itt volt az ideje, hogy Kyokoval is ezt tegye. Közelebb is ment hozzá és a korábbi gyakorlás miatt most első próbálkozásra sikerült kiszedni a lepkét. Kyoko el is ájult és amint meg lett semmisítve a belőle kirepülő lepke, Fuchida-san feloldotta a rajta lévő bénítást.
Nem telt el sok idő, hogy Kyoko kezdett is magához térni, de valami nem volt rendben. Kyoko első mozdulata az volt, hogy jobban megszorította a zanpakutouját és mintha készült volna valamire és nem tűnt jónak.
- Csak nem... még egy lepke van benne? - szólaltam meg meglepődve, és ha más nem tett semmit, akkor magam alkalmaztam egy bakudout Kyokon, de az utolsó pillanatig vártam, mert a tisztjeim fejlődését szolgálná, ha ők lépnének akcióba. Ez viszont nem bizonyult jó döntésnek, ugyanis egyik váratlan dolog után jött a másik is. Hátulról is érkezett támadás a korábbi lepke kiszedésnél használt lélek személyében egy vasvillával a kezében, amiből csak annyit sikerült látnom, hogy Narazaki-san arrébb löki Sasaki-sant a támadás elől, így őt találja el a villa.
- Narazaki-san! - kaptam el a sebesülten éppen eleső lányt, majd egy néma idézéses Saival hátrakötöttem a támadó kezeit, hogy ne legyen több probléma vele. Bár Narazaki-san sérülése nem volt halálos, attól még elég csúnya sebet szerzett és minél előbb el kellene látni.
De sajnos még most sem értek véget a váratlan események, pár pillanat múlva mintha egy kisebb földrengés lenne, kezdett el morajlani a föld. Nemsokára egyértelművé vált hol is van ennek a forrása, mert mozgolódásra lehettünk figyelmesek a nagy sakura fánál. Pontosabban maga a fa kezdett el mozogni, elhagyni a földet a nagy gyökereivel és teljes valójában állt ott előttünk.
- Ha keresztül húzzátok a terveimet, meg kell halnotok. - szólalt meg a fa és már készült is, hogy ránk támadjon kezeivel. Normál körülmények között, gyorsan végeznék vele, de most Narazaki-sannal kell foglalkoznom.
(click to show/hide)

Határidő: December 22.

Karakterlap

Fuchida Ayumi

Shinigami

9. Osztag

*

Szint: 3.

Lélekenergia:

60% Complete
18 000 / 30 000

Hozzászólások: 46

Hírnév: 0

Infó

Tárcában: 6 000 ryou

Technikatár
Ajándék küldése


Hovatartozás:
Gotei 13

Egyéb hovatartozás:
Nincs

Reiatsu szín:
Fehér

Egyéb hovatartozás:
Nincs

Kapcsolat cimke:
Egyedülálló

Post szín:
#7d7d7d || #e1d1b8


  • Profil megtekintése

Nem elérhető Nem elérhető

Re:Sakura bűvöletében
« Válasz #33 Dátum: 2016. Dec. 16, 00:28:26 »
Semmi esetre sem akartam csalódást okozni Nara Kapitánynak. A feladás és a megfutamodás eddig sem volt eshetőség, de most végkép nem. Örültem, hogy Akira jó dolognak tartotta az ötletemet. De tényleg akkor lesz igazán megfelelő, ha sikerül is azt véghezvinni.
De mégsem olyan egyszerű ezt véghez vinni, mert Kyoko nagyon is visszatámad. Kidou-val, vagyis Byakurai-val. De szerencsére sikerül idő előtt kitérnem előle. Majd a Zanpakuto-mat összeakasztottam az övéjével, majd magamtól ellökve aktiváltam a képességemet és sikeresen lekötöttem. Úgy gondolom, ezt sikeres akciónak könyvelhetem el, nem úgy, mint a pillangó kiűzési kísérletemet. Fájdalmába felsikított, melynek hatására ijedtemben azonnal elkaptam a kezemet és hátrébb ugrottam. Úgy tűnik, ha a lepkét megzavarják, akkor fájdalmat okoz a gazdatestnek. Nem szabad megkockáztatni. Nara Kapitány is közelebb jött.
- Bocsásson meg! Megpróbáltam más módon kiűzni a lepkét, de nem jártam sikerrel. Úgy tűnik, hogy ha nem Sasaki-san módszerével próbáljuk meg kiűzni az élősködőt, akkor az a gazdatestet támadva fájdalmat okoz neki.
Próbáltam elmagyarázni sikertelenségemet. Kyoko-val szemben nem terveztem bevetni, de sikertelenségem miatt senkin sem fogom. Nem akarok feleslegesen senkinek sem fájdalmat okozni.
Amikor Takuya sikeresen kiűzte Kyoko-ból a lepkét, akkor Akai Soyokaze-val gondoskodtam, hogy a csúf bogár ne is próbáljon visszatérni házzá.
- Számodra vége a gonoszkodásnak!
Elpusztítottam, majd Kyoko béklyóját is feloldottam. Remélhetőleg most már visszatér hozzánk. Kezdett magához térni, de olyan furcsa volt. Azonban mire megszólaltam volna az ilyenkor szokásos kérdéssel, akkor Nara Kapitány szólalt meg meglepődve.
- Csak nem... még egy lepke van benne?
~ Mi?! Lehetséges?!
Azonnal lekötötte, de hátulról is megtámadtak minket. Amit pedig láttam, attól teljesen megrökönyödtem. Azt hittük sikerült, de a kiűzött lepkés személy feltámadt és vasvillájával megtámadta Takuya-t, de helyette Amaya-t találta el.
- AMAYA!!
Nara Kapitány kapta el, de én is egyből odarohantam. Súlyos a sérülése. Miért vagyok képtelen egy gyógyító technikára is? Miért nem tudok rajta segíteni? Miért vagyok ennyire haszontalan? Elkezdtek potyogni a könnyeim. Nem akarom elveszteni!
A föld is elkezdett remegni. Felkapva a fejemet látom, hogy a nagy Sakura fa úgy gondolta, hogy elhagyja eddigi helyét. Hatalmas gyökereivel a felszínre törve árnyékát ránk vetette. Nagyon ijesztő volt. Meg is szólalt, hogy mivel itt vagyunk, ezért meg kell halnunk. Kinőtt kezeivel támadni készült.
Nagyon félelmetes. Pont olyan, mint mikor azok az Arrancar-ok ránk támadtak. Nem akarom azt átélni újra. Nem mindig jönnek a segítségemre. Amaya is súlyosan megsérült.
~ Erősebb vagy, mint akkor voltál. Meg mégis csak egy rusnya fával van dolgod. Hagyod, hogy egy tűzifára való megrémítsen? Állj a sarkadra, és mutasd meg, hogy milyen erős vagy!
Lesütött fejjel felálltam, majd elkezdett kavarogni körülöttem a lélekenergia, hogy meglebegtette a hajamat.
- Meg kell halnunk? … Rosszul tetted, hogy bántottad őket! … TESZEK RÓLA, HOGY NE ÁRTS TOVÁBB MÁSOKNAK!
Kiáltok rá, majd a Zanpakuto-m Akai Soyokaze támadásával nyírok le belőle. Shunpo-val helyemet megváltoztatva Byakurai-t küldtem egyenesen a szemének. Majd amikor elég közel értem hozzá, akkor a Hibana-val akartam valós szikrát gyújtani. Nekem hiába van szél alapú képességem, mellyel könnyűszerrel megfoszthatom a nagyra becsült lombkoronájától. De az mind semmi ahhoz képest, ha képesek vagyunk az egészet felgyújtani. A növény egyik legnagyobb ellensége a tűz. Ez Ayuta-t tekintve is pontosan tudom. Sajnos nincs egyértelmű tűztechnikám, de sok szikra elég lehet arra, hogy egy kis lángot hozzon össze, és elég hamar továbbterjedhet és elpusztíthatja a lényt. Ezért igyekeztem minél több hasznos szikrát csiholni. Gyors helyváltoztatással képes lehetek elmozogni előle, de ha szükséges akkor bizonyos részeit is megpróbálom megkötni. Ha Akira, Yoshikazu és Haruki segítenek, akkor még nagyobb az esélyünk, hogy legyőzzük ezt az Entet. 


Karakterlap

Ishimaru Akira

Shinigami

9. Osztag

*

3. tiszt

Szint: 3.

Lélekenergia:

60% Complete
16 200 / 30 000

Hozzászólások: 98

Hírnév: 2

Infó

Tárcában: 14 600 ryou

Technikatár
Ajándék küldése


Hovatartozás:
Gotei 13

Egyéb hovatartozás:
Nincs

Reiatsu szín:
Sötét Türkíz

Egyéb hovatartozás:
Nincs

Kapcsolat cimke:
Egyedülálló

Mottó:
"Tedd mindig azt, amit a szíved diktál!"

Post szín:
#1AAD96


  • Profil megtekintése

Nem elérhető Nem elérhető

Re:Sakura bűvöletében
« Válasz #34 Dátum: 2016. Dec. 21, 20:07:52 »
A kapitány szavai jól estek, hogy bízik bennünk. Semmiképpen nem fogok elbukni Nara taichou, erre mérget vehetsz, se most, se máskor. Gondoltam magamban magabiztosan.
Megnyugtató volt, hogy a kapitány szerint nincs semmi baja, csak mert térdre rogyott. Egy kisebb vigyort intéztem felé, majd bólintottam, hogy értettem a parancsot. El is kezdtem arra koncentrálódni jobban, ami a feladatom. Kyoko megállítása, nem volt olyan könnyű feladat, mivel tapasztaltabb már jóval, mint mi ketten. Miközben láttam, hogy Ayumi-chan bátran kűzd ellene, majd az elhibázott kidou lövés után, össze akasztották kardjukat. Hűű, de jól harcol Ayumi-chan! Szinte teljesen lenyűgözött, mennyire ügyes egy képzettebb ellenfél ellen, ekkor viszont zanpakutou szellemem szólott hozzám. ~ Segíts már neki te ütődött! Ne csak állj mint egy szerencsétlen!
De mire Arashi tanácsára léptem volna, Ayumi hamar megoldotta az esetet, én nekem pedig csak annyi volt a dolgom, hogy Kyoko-san mögé shunpoztam majd leütöttem. Szánalmas, hogy nem tudtam segíteni, mert elfoglalt a lenyűgözés. Rosszul esett, hogy így leszerepelek a semmittevéssel, de ekkor elhatároztam magam. Legközelebb én foglak téged lenyűgözni Ayumi-chan!
Örültem, hogy sikerült a lepkét kiszednünk Kyoko-sanból, de valami nem stimmelt vele továbbra sem. Én is a zanpakutoumra tettem a kezem látván, hogy ő is szorítani kezdte az övét. De mire bármit tehetett volna Kyoko, addigra Nara taichou kötötte le egy bakudouval ezúttal.
- Miért történik ez a társunkal?! Pedig minden a terv szerint kellett volna, hogy menjen! - Kezdtem kiborulni, ám ekkor hirtelen megtámadtak minket hátulról, amire oda is kaptam a fejem, ám Amaya megsérült.
- AMAYA! - kiáltottam felé. - Rendben lesz ő, Nara taichou?! - A negatív meglepetések nem értek viszont véget, ekkor a föld rengeni kezdett, majd a fa megszólalt fenyegetően hozzánk.
Most már igazán mérges voltam erre a szentségtelen képességre, amit az ártatlanokkal tettek. A fa felé fordultam, majd így szóltam hozzá határozottan és mérges tekintettel.
- Ezt nem fogod megúszni te álnok fa! Szét foglak aprítani téged! - a hajam kibontódott és lobogni kezdett a hirtelen kiengedett reiatsum miatt.
Ekkora Ayumi is megfenyegette a fát, és neki is rontott még nálam is hamarabb, de ezúttal segítettem neki.
- Sújts le, Murasaki Arashi! - oldom fel shikaiom dühösen. Majd neki is rontottam a fának, közelről egy jó erős, villám csapással támadtam, egyenesen a képébe.
- Még nem végeztem! - A lábait is megvágtam amilyen erősen csak tudtam a villámcsapásaimmal, hogy ne tudjon elszökni előlünk, ha esetleg akarna, mert fenyegetve érezné magát. Majd kissé megnyírtam pár részét a fának a Houzan Kenbu technikámmal jó gyorsan, sok részen, mert közben shunpoval körbe-körbe vagdostam, hogy ne tudjon ellentámadást csinálni. Ekkor hirtelen hátrálni kezdtem messzebbre a fától. Elkezdtem elemezni fejben a jelenlegi helyzetem.
Nem lesz ez így jó, túlságosan kifárasztom magam! Valami más ötlettel kéne előrukkolnom! Ekkor észrevettem, hogy Ayumi-chan szépen lefoglalja a támadó fát, én pedig ennek hála jó ötletet találtam ki. Elkezdtem idézéssel a bakudoum, hogy leköthessem a fa kezeit, így könnyebb célponttá téve azt.
- Hullj szét, Rondanini fekete kutyája! Nézz végig magadon és égj, tépd fel saját torkodat! Kilences bakodou, Hourin! - Ekkor az indával elkaptam a fa nagyobbik kezét, majd gyors mozgással másik oldalára mentem és ráirányítottam a másik nagyobb kezére is.
- Na, most légy okos te álnok fa! - mondom büszkén, hogy túljártam az eszén legalább is szerintem, de kissé kimerültem, így eléggé zihálva vettem a levegőt.
- Ayumi-chan, most támadd meg még jobban, amíg van lehetőséged rá! - kiáltok felé, mert elég jól látható, hogy mire is készül a szikrák csiszolásával, azaz felgyújtani ezt a nagy gonosz fát! Csak alakuljon minden jól, ezt a csatát nem veszíthetjük el!
« Utoljára szerkesztve: 2016. Dec. 22, 20:52:10 írta Ishimaru Akira »

Karakterlap

Nara Shiratori

Kapitány

Shinigami

9. Osztag

*

9. osztag kapitánya

Szint: 15.

Lélekenergia:

60% Complete
78 500 / 90 000

Hozzászólások: 160

Hírnév: 7

Infó

Tárcában: 22 300 ryou

Technikatár
Ajándék küldése


Hovatartozás:
Gotei 13

Egyéb hovatartozás:
Nincs

Reiatsu szín:
Halványkék

Egyéb hovatartozás:
Nincs

Kapcsolat cimke:
Házas

Kivel áll kapcsolatban?:
Hayakawa Tasumi

Post szín:
#2256F2


  • Profil megtekintése

Nem elérhető Nem elérhető

Re:Sakura bűvöletében
« Válasz #35 Dátum: 2016. Dec. 23, 12:33:30 »
Fuchida-sanhoz érve, egyből bocsánatot kért, amiért ki próbálta szedni a lepkét az egyik lélekből. Nem láttam szükségét, hogy elnézést kellene kérnie ilyenért, nem csinált semmi rosszat, csak segíteni akart és ezt szóvá is tettem, hogy ne érezze magát rosszul cselekedete miatt.
- Felesleges bocsánatot kérned. Az lényeg, hogy időben észrevetted, hogy fáj neki és abbahagytad, ki tudja, mi történt volna, ha folytatod. - mondtam, majd meglapogattam a fejét, hogy tényleg érezze, nincs semmi baj. Ezután váratlanabbnál váratlanabb dolgok történtek, majd Narazaki-san kötött ki a karjaimban sebesülten.
- Nem halálos a sérülése, meg fog gyógyulni. - válaszoltam az aggódó Ishimaru-kunnak, majd mielőtt bármi mást mondhattam volna, csak elég volt rájuk néznem és láttam rajtuk, hogy ha nem is mondok semmit, akkor is tudják, hogy most mi a dolguk. Ezért nyugodtan vittem hátrébb Narazaki-sant és kezdtem neki a gyógyításának, miközben azért figyeltem a fánál zajló eseményeket is. Sasaki-san is követett ide, hiszen amott veszélyesebb lett volna a számára, a fa bizonyára elkapná, mert el tudja távolítani a lepkéit.
Fuchida-san és Ishimaru-kun már indulásom előtt aktiválta a zanpakutouját és azzal láttak neki a fa támadásának. Az elején még hadonászott feléjük a kezeivel, de miután mindketten szemen találták, nagyon nem tudta, hogy hol vannak, így könnyű dolguk volt. Ishimaru-kun megmetszette a gyökereit, majd megkötözte kidouval két nagyobb kezét, Fuchida-san pedig körbegyújtogatta, ami okos lépés volt egy fa ellen.
Úgy tűnt, hogy jól haladnak, de ekkor az egyik levágott gyökere helyén két új nőtt, ami hosszabb volt a korábbinál és olyan gyorsan csapott Fuchida-san és Ishimaru-kun felé, hogy esélyük sem volt elkerülni és a földbe csapódtak. Időközben Haruki és Yoshikazu-san idehordták Sasaki-sannak a megbénított lelkeket, hogy ki tudja szedni belőlük a lepkéket. De úgy tűnt erre már nem lesz szükség, mert egyik pillanatban mindenkiből kiszállt a lepke és a fa felé vette az irányt.
Ezalatt a fa mintha matatott volna valamit a gyökerei között, majd újonnan nőtt gyökereivel előhúzta onnan a három ideküldött tisztet, majd a törzséhez erősítette őket, közel ahhoz a részéhez, ahol már elkezdett égni. Ekkor meg is fordult a fa és látszott, hogy a másik oldalon is vannak szemei, vagyis ezért tudta, hogy hol voltak Ishimaru-kunék. Amint mindegyik lepke beleszállt a lombjába, hirtelen az összes virága vérvörösre változott, a levágott gyökerei duplán visszanőttek és ki is szabadult Ishimaru-kun kidoujából.
Elővettem a zajikumat, ahova már megérkezett a 12. osztagtól a kért adat és csak a közelünkben voltak kis hollow lélekenergiák, vagyis már nem rejtőzködik máshol több ellenfél, ezt a fát kell legyőzni és végeztünk. Felnézve észreveszem, hogy a fa felém fordult és elkezdett erre jönni. Haruki viszont megállította, amíg Ishimaru-kunék odaértek, így együtt tudtak dolgozni a fa legyőzésén.
- Egyszerre támadjatok mindannyian! - kiáltottam oda nekik, ha sikerült megmenteniük a fához erősített tiszteket, hiszen előtte nehezebb lett volna megölni a fát, ha túszai vannak.

Karakterlap

Fuchida Ayumi

Shinigami

9. Osztag

*

Szint: 3.

Lélekenergia:

60% Complete
18 000 / 30 000

Hozzászólások: 46

Hírnév: 0

Infó

Tárcában: 6 000 ryou

Technikatár
Ajándék küldése


Hovatartozás:
Gotei 13

Egyéb hovatartozás:
Nincs

Reiatsu szín:
Fehér

Egyéb hovatartozás:
Nincs

Kapcsolat cimke:
Egyedülálló

Post szín:
#7d7d7d || #e1d1b8


  • Profil megtekintése

Nem elérhető Nem elérhető

Re:Sakura bűvöletében
« Válasz #36 Dátum: 2016. Dec. 23, 20:20:26 »
Nara Kapitány megsimogatta a fejemet, de még mindig nem érzem igazán jól magam a próbálkozásom sikertelensége miatt. De tényleg még jó, hogy időben véget vetettem a dolognak.
Amaya sérülése nekem túlzottan komolynak tűnik, de bízom Nara Kapitányba, és remélem, hogy tényleg meg fog gyógyulni. Mindenesetre addig nem lehet nyugodtan gyógyítani, míg egy életre kelt fa támad minket. Igencsak felhúzott a dolog, de nem veszthetem el a fejemet. Akira-val közösen támadjuk a fát, és úgy tűnik a szikrák egészen hatásosnak bizonyulnak ellene, ahogyan Akira támadásai is. Ám az egész teljesen megfordul, amikor a levágott gyökér helyébe kettő nő és a csapásától messzebb repülve földre kerülünk mindketten. Feltekintve pedig látom, hogy a megszállottakból a lepkék egyenesen a fához repülnek. A virágai vérvörösre változnak és felfedi a tartalék szemeit is. Még veszélyesebbnek tűnik és még Akira Kidou-jából is kiszabadult. Kiküldött társaink a fa túszaiként megkötve, szinte kifeszítve díszelegnek rajta. Egy kicsit kétségbe is estem, de kapcsoltam, hogy ki kell szabadítanunk őket. Méghozzá haladéktalanul. Egyetlen egy lehetséges koncepció jut eszemben, miszerint odamenni és levágni a tartó részeket. Akai Soyokaze alkalmazása azért nem biztos, mert mi van, ha véletlenül eltalálok valakit. Azonban addig valakinek magára kell vállalnia a figyelemelterelést. Haruki fog nekünk segíteni, ami igazán megnyugtató. Én, ahogy lehet Shunpo-val az egyik túszhoz siettem, majd Zanpakuto-mat nem rendeltetésszerűen használva favágó fejszeként vágtam le a fogvatartott béklyóit. Amint megvolt, megfogtam és a többiekhez vittem biztonságba. Igyekeztem minél több embert ezzel a módszerrel kiszabadítani. Közben pedig igyekeztem a fa támadásait kikerülni. Ez nagyon fárasztó, pedig még csak azt tettük lehetővé, hogy szabadon tudjuk támadni a fát. Aminek nagyon örülök, hogy a lángjaim egyre nagyobb felületet borítanak be és mikor az összes túszt közös erővel kiszabadítottunk, akkor azok a lángok igencsak nagy kárt okoznak a gonosz Entben.
- Egyszerre támadjatok mindannyian!
Hallottam Nara Kapitány utasítását. A többiekre néztem, majd bólintottam egyet. Minden Lélekenergiámat összeszedtem, majd a kezembe és a Zanpakuto-mba koncentráltam. Egy kombinált támadást készülök kivitelezni a lehető legjobb és legerősebb módon. Akai Soyokaze szélpengéit a Kyōfū sarlóival kombinálva egyetlen suhintással szándékozok a fában a legnagyobb kárt tenni. Természetesen a támadásomat a többiekével összehangolva indítom meg. Nekem nincs olyan hatalmas pusztító képességem. Ezzel a kombinált támadással szándékozom, a többieket segítve legyőzni az ellenségünket. Kétszer ébresztett bennem félelmet, keltett a szívemben kétséget, bántotta az osztagtársaimat és még sok teljesen ártatlan embert. Én viszont léptem előre egy hatalmasat és megmutatom, hogy nem szórakozhat büntetlenül velem és a társaimmal. Nem egyedül, hanem közös erővel fogunk győzelmet aratni felette. Megmutatjuk, hogy hiba volt kikezdenie a 9. osztaggal. Megmutatjuk, hogy milyen erősek is vagyunk. Le fogjuk győzni!

« Utoljára szerkesztve: 2016. Dec. 23, 20:57:19 írta Fuchida Ayumi »

Karakterlap

Ishimaru Akira

Shinigami

9. Osztag

*

3. tiszt

Szint: 3.

Lélekenergia:

60% Complete
16 200 / 30 000

Hozzászólások: 98

Hírnév: 2

Infó

Tárcában: 14 600 ryou

Technikatár
Ajándék küldése


Hovatartozás:
Gotei 13

Egyéb hovatartozás:
Nincs

Reiatsu szín:
Sötét Türkíz

Egyéb hovatartozás:
Nincs

Kapcsolat cimke:
Egyedülálló

Mottó:
"Tedd mindig azt, amit a szíved diktál!"

Post szín:
#1AAD96


  • Profil megtekintése

Nem elérhető Nem elérhető

Re:Sakura bűvöletében
« Válasz #37 Dátum: 2016. Dec. 31, 17:48:42 »
Próbált megnyugtatni Nara kapitány arról, hogy nem halálos Amaya sérülése, de én azért teljesen nem tudtam megnyugodni, féltettem Amaya-t.
Mikor úgy tűnt, hogy már nálunk az előny és jól elintéztük a gonosz fát, akkor hirtelen újabb gyökereket növesztett, és olyan hirtelen lecsapott engem és Ayumi-t, hogy reagálni se volt időnk. Jól bevertem a fejem is a többi testrészemmel együtt. Ez fájt te rohadék fa! Megbánod még, hogy ezt tetted velünk! :x Ahogy a fát lestem arra lettem figyelmes, hogy rengeteg lepke száll felé. Talán kihívta volna a lepkéit a lelkekből?! :o Mi a fenére készülhet?! :x Egyszer csak a tiszteket húzta elő maga alól, én meg nem hittem a szememnek. Horrorisztikusan vérvörössé váltak a virágai, majd arra lettem figyelmes, hogy még a lekötésemből is kiszabadult. Nagyszerű, pedig mennyire sok erőt fektettem bele! Nagyon feldühödtem hirtelen.
- Te szemét! -  mondtam a fa felé mérgesen. Minden erőmmel, ami még maradt, oda shunpoztam, a maradék kettő tiszthez és gyorsan kiszabadítottam őket erőteljes villám csapásokkal, a fát nem hagyva ellenkezni. Remélve, hogy nem nagyon érezték meg a villám erejét a tisztek. Majd megragadtam mind kettejüket, és levetődtem a fáról olyan messzire amennyire tudtam. Ekkor Nara kapitány felszólalása tűnt a leglogikusabbnak ilyen erős ellenfél ellen, hogy támadjunk egyszerre. Ayumi rám bólintott, ezzel vettem a lapot, hogy készen áll, Haruki is így tett.
- Akkor mindent bele, Ayumi és Haruki! Elnézve a lélekenergia szintemet, valószínűleg ez lesz az utolsó támadásom, mert teljesen elfogy az energiám úgy érzem. A maradék összes lélekenergiám ebbe a csapásba gyűjtöm bele, szóval nem hibázhatjuk el! - gondoltam határozottan magamban.
- Ha készen álltok a támadásra, akkor készen állok én is! - ekkora már minden erőmet egy hatalmas villámcsapásba összpontosítottam, amivel csak arra vártam, hogy egyszerre nyissuk a támadást.

Karakterlap

Shiranui Haruki

Shinigami

9. Osztag

*

9. osztag 4. tisztje

Szint: 5.

Lélekenergia:

60% Complete
25 000 / 30 000

Hozzászólások: 28

Hírnév: 0

Infó

Tárcában: 700 ryou

Technikatár
Ajándék küldése


Hovatartozás:
Gotei 13

Egyéb hovatartozás:
Shinigami Nőegylet

Reiatsu szín:
Világos zöld

Egyéb hovatartozás:
Shinigami Gyerekegylet

Kapcsolat cimke:
Egyedülálló

Post szín:
#438B33


  • Profil megtekintése

Nem elérhető Nem elérhető

Re:Sakura bűvöletében
« Válasz #38 Dátum: 2017. Jan. 05, 01:39:22 »
Miután végeztünk az eszméletlenül fekvő lelkek elszállításával, visszatértünk Yoshikazuval Shiratori-samáékhoz, arra viszont ilyen felfordulásra térünk vissza, ami volt. Bár a maradék lélek is ártalmatlanítva volt Kyokoval egyetemben, Narazakinak sikerült súlyosan megsérülnie és a következő pillanatban a nagy fa is életre kell.
A két újonc egyből rátámadott a fára, látszott, hogy még sokat kell tanulniuk, mert nem szabad engedni az ellenfél provokációjának. Ettől függetlenül ki tudjuk ezt használni, hogy lefoglalják a fát, bólintok Yoshikazunak, hogy ismét lelkeket kell arrébb vinnünk, nem lenne jó, hogy rájuk lépne a fa, ha már nem tartja őket hasznosnak.
Amikor viszont az utolsót is odavittük Shiratori-samáékhoz, egyszerre mindegyikből kirepült a lepke, így már nem kellett külön eltávolítania Sasakinak. Maradtam volna Shiratori-samának segíteni a gyógyításban, de most nagyobb szükség volt rám a fánál, mert a két újonc belevágódott a földbe. A fa színt váltott, több hosszú gyökeret növesztett és felénk fordult, majd el is indult. Ezt nem hagyhattam neki, ezért shunpoval lendületet vettem és gyorsan megtéve a köztünk lévő távolságot, egy erőteljes rúgást mértem rá, amivel megállásra késztettem.
- Innen tovább nem mehetsz. - beszéltem a fához, hogy tudja, mi a helyzet. Úgy tűnt mondott volna erre valamit, de Yoshikazu is megérkezett mellém és földbe csapva hosszú földtüskék lökték még hátrébb a fát. Közben a két újonc is ideért, ezért szóltam hozzájuk pár szót.
- Harukiék elterelik a fa figyelmét, ti addig mentsétek meg a foglyul ejtetteket. - mondtam, majd egyből shunpora kapcsoltam, hogy magamra vonjam a fa figyelmét és megmutassam az újoncoknak hogyan is kell ezt csinálni. Oni Dekopinnel egyenesen a képébe céloztam, majd a felém közeledő gyökerek is hasonló bánásmódot kaptak.
Hakudával viszont ennyi felé kevésbé tudok figyelni, ezért előhúztam a kardomat és a Shunpo Tangeki sebességét használva metszettem meg a fát minél gyorsabban. Ezután egy pillanatra megálltam, hogy rápillantsak a mentő brigádra és láttam, hogy nem sikerült teljesen magamra vonni a fa figyelmét, ugyanúgy feléjük is hadonászott a gyökereivel.
- Haero konoue, Haru no Nanakusa! - aktiváltam a shikaiomat, amivel egyből a mentőcsapatnak segítettem, hogy ne érjen hozzájuk egy gyökér sem. Ostoromat jó pár gyökér köré tekertem, majd magam felé húztam őket, ezzel elég időt sikerült nyernem, hogy az utolsó rabot is kiszabadítsák, ami után Yoshikazu egy föld falat húzott fel, hogy a gyökerek ne tudják egyből követni a többieket. Ekkor én is odashunpoztam melléjük, ekkor hallottam Shiratori-sama tanácsát, amire egyből bólintottam, hogy egyetértek vele.
A fának viszont ez nem nagyon tetszett, ezért áttörte Yoshikazu földfalát, előrébb léptem pár lépést, hogy majd én elintézem. Zanpakutoumat visszaváltottam normál alakjába, majd a levegőben suhintgattam vele és mivel a Kensei-t használtam nem volt rá szükség, hogy közelebb menjek a gyökerekhez, távolról is el tudtam őket vágni. Amint láttam, hogy mindenki készen áll a támadásra, abbahagytam és hátraugrottam.
- Hadou 58, Tenran! - gyorsan megpörgettem magam előtt a kardomat, majd hirtelen megállítottam és egy forgószelet indítottam a fa felé, ha már úgyis kisebb tűz volt a törzsén, majd a szelem felerősíti azt. Nem kellett azon aggódnom, hogy nem-e fogja eloltani a meglévő tüzet a technikám, mert Yoshikazu egy Shakkahouval készült, amit belelőtt az én kidoumba, hogy abból lángörvény legyen.
Ezzel már nem tudott mit kezdeni a fa, végignézhettük, ahogy elég az egész és a végén csak egy kupac feketeség marad meg belőle. Mielőtt visszamentem volna Shiratori-samához, odasétáltam a fa eredeti helyére, majd shikaiomat aktiválva egy új fát növesztettem az ittenieknek, persze ez nem virágzott most, mert nincs itt az ideje, de majdhogynem ugyanolyan, mint volt leszámítva, hogy nem irányítja kedvére az ártatlan lelkeket.

Karakterlap

Nara Shiratori

Kapitány

Shinigami

9. Osztag

*

9. osztag kapitánya

Szint: 15.

Lélekenergia:

60% Complete
78 500 / 90 000

Hozzászólások: 160

Hírnév: 7

Infó

Tárcában: 22 300 ryou

Technikatár
Ajándék küldése


Hovatartozás:
Gotei 13

Egyéb hovatartozás:
Nincs

Reiatsu szín:
Halványkék

Egyéb hovatartozás:
Nincs

Kapcsolat cimke:
Házas

Kivel áll kapcsolatban?:
Hayakawa Tasumi

Post szín:
#2256F2


  • Profil megtekintése

Nem elérhető Nem elérhető

Re:Sakura bűvöletében
« Válasz #39 Dátum: 2017. Jan. 05, 01:43:57 »
Ahogy vártam sikeresen megmentették az elkapott tiszteket és idehozták őket, majd végül a nagy fát is sikerült legyőzniük. Elgondolkoztam egy kicsit miután szóltam nekik, hogy együtt támadjanak, hogy én is elsütök egy technikát, de nélkülem is megvoltak, így jobban tettem, hogy Narazaki-sanra koncentráltam. Mire ők befejezték, én is nagyjából stabilizáltam az állapotát, de azért a 4. osztagnak mindenképpen meg kell néznie.
- Szép munka. A feladatunk ezzel teljesítve. - jelentettem ki, de még nem fújhattam teljesen visszavonulót, hiszen nem hagyhatunk itt mindent csapott-papot. Először is megszüntettem a kekkaiomat, hiszen már nincs rá szükségem, majd kinyújtottam az egyik kezemet és egy pokollepkét idéztem rá, hogy idehívjak a 4. osztagos csapatot.
- Szóltam a 4. osztagnak, hogy jöjjenek ide, Yoshikazu-san maradjon itt és igazítsa el őket, hogy vizsgáljanak meg mindenkit. Én elviszem a 4. osztaghoz Narazaki-sant, ha valaki még elég sérültnek érzi magát, ő is velem tarthat, a többiek meg visszatérhetnek az osztaghoz. - osztottam ki, kinek hova kell mennie, majd a karjaimba vettem Narazaki-sant és indultam is.
Ugyan nem mind egy helyre mentünk, attól még egyfelé indultunk, mert mindannyiunknak Seireitei volt a célja, még ha más osztaghoz is akartunk eljutni. Így az út nagy részét együtt tettük meg, míg itt nem volt az ideje, hogy szétváljanak útjaink. Ekkor intettem egyet a leváló csapatnak, bár úgyis látni fogom még őket, ha visszatértem az osztagba a 4. osztagban megtett látogatásom után. Mert bár annyira nem komoly a sérülésem, attól még magamra robbantottam egy kidout és nem volt kellemes érzés. De nem fogok itt sokat időzni, gyorsan ellátnak, és már itt sem vagyok.

~Vége~

Karakterlap

Fuchida Ayumi

Shinigami

9. Osztag

*

Szint: 3.

Lélekenergia:

60% Complete
18 000 / 30 000

Hozzászólások: 46

Hírnév: 0

Infó

Tárcában: 6 000 ryou

Technikatár
Ajándék küldése


Hovatartozás:
Gotei 13

Egyéb hovatartozás:
Nincs

Reiatsu szín:
Fehér

Egyéb hovatartozás:
Nincs

Kapcsolat cimke:
Egyedülálló

Post szín:
#7d7d7d || #e1d1b8


  • Profil megtekintése

Nem elérhető Nem elérhető

Re:Sakura bűvöletében
« Válasz #40 Dátum: 2017. Jan. 06, 14:31:45 »
Közös erővel legyőztük a fát. A legjobb megfogalmazás, hogy teljesen elporlasztottuk. Haruki nem semmi. Ámulatba ejtett teljesen az ereje. A Zanpakuto-jának a képessége, az általa használt technika, mind megfelelő és erős volt. A fának nem volt esélye sem. Az pedig még elképesztőbb volt, hogy egy új fát növesztett a régi helyére. Ez biztos nem fog ránk támadni, és az itteniek is örülhetnek neki. Legfőképpen Mori bácsi. Ayuta-nak meg mondhatom, hogy van hova fejlődnie.
Annyira örülök, hogy sikerült megoldanunk a helyzetet, és mindenkit megmenteni. Egy hatalmasat is fújtam. Ez egy igazi krízishelyzet volt, de közösen megoldottuk. Egyedül biztos képtelen lettem volna véghez vinni az egészet.
- Szép munka. A feladatunk ezzel teljesítve.
Örülök, hogy Nara Kapitány kimondta ezeket a szavakat. Sokkal jobb állapotban van szerencsére. Kinyújtva a kezét idéz egy pokollepkét, majd figyelem, ahogy elszáll.
- Szóltam a 4. osztagnak, hogy jöjjenek ide, Yoshikazu-san maradjon itt és igazítsa el őket, hogy vizsgáljanak meg mindenkit. Én elviszem a 4. osztaghoz Narazaki-sant, ha valaki még elég sérültnek érzi magát, ő is velem tarthat, a többiek meg visszatérhetnek az osztaghoz.
Nagyon aggódom Amaya-ért. Nara Kapitány kezei között biztonságban tudom, meg biztosak lehetünk abban, hogy stabilizált állapotban és a lehető leggyorsabban fog a 4. osztaghoz kerülni. Mégis nagyon aggódom miatta. Magam nem érzem annyira sérültnek, de Amaya-t szívesen elkísérném. Aznban jobb, ha Nara Kapitány minél gyorsabban beér vele. Mégis végül együtt mentünk vissza és elváláskor Nara Kapitány intett nekünk. Mikor pedig megérkeztünk a 9. osztaghoz, akkor az ajtóban Ayuta mérgesen várt. Mérges és dühös arca hirtelen rémült és aggódóra váltott és szaladt felém.
- Ayumi! Mi történt veled?! Hol voltatok?!
- Semmiség… Inkább csak összekoszoltam az egyenruhámat. Nincs bajom. Inkább te hol voltál? Elindultál nélkülem…
- Nincs bajod?! Azonnal elviszlek a 4. osztaghoz. Nincs vita! Gyerünk!
- AYUTA!
Ilyenkor nem lehet vele beszélni. Egyszerűen a vállára kapott és már futottunk is. Karcolásaim és horzsolásaim vannak, de semmi komoly, ő mégis a bolhából elefántot csinál. De ahelyett, hogy eltűnt, ő is jöhetett volna velünk. Legalább Amaya-t és Nara Kapitányt is megnézhetjük. Valamint Ayuta is bemutatkozhat.


~ Vége ~

Karakterlap

Ishimaru Akira

Shinigami

9. Osztag

*

3. tiszt

Szint: 3.

Lélekenergia:

60% Complete
16 200 / 30 000

Hozzászólások: 98

Hírnév: 2

Infó

Tárcában: 14 600 ryou

Technikatár
Ajándék küldése


Hovatartozás:
Gotei 13

Egyéb hovatartozás:
Nincs

Reiatsu szín:
Sötét Türkíz

Egyéb hovatartozás:
Nincs

Kapcsolat cimke:
Egyedülálló

Mottó:
"Tedd mindig azt, amit a szíved diktál!"

Post szín:
#1AAD96


  • Profil megtekintése

Nem elérhető Nem elérhető

Re:Sakura bűvöletében
« Válasz #41 Dátum: 2017. Jan. 17, 21:33:06 »
Amikor megkaptam a jelet, hogy mindenki támadni fog minden maradék erőmet beleadtam, a jelenleg legerősebbik technikámba. Egy hatalmas villámcsapást hoztam létre, amit neki is vágtam a fának. Ayumi-chan folytatta a tűz kreálását az én támadásom, pedig elérte a célpontot, szépen megsebezve azt, viszont az igazán döntő csapást Haruki-san vitte be. Nagyon zihálva kezdtem venni a levegőt, alig álltam a lábamon, majd ahogy lenyűgözött Haruki-san végső csapása, amitől porig égett az az átkozott fa, ami ennyi gondot okozott, egy mosollyal az arcomon megszólaltam.
- Nagyszerű! Sikert arattunk! - többet nem bírtam mondani, mert alig éltem már a túlzott lélekenergia felhasználástól, vert a víz, majd földre rogytam, és az ájulás kerülgetett. Azért hallottam szeretett kapitányunk dicsérő szavait, még ha mozdulni sem bírtam. Arra, azért felfigyeltem, hogy Nara taichou ide hívja a negyedik osztagosokat, hogy segítsenek mindenkin akin kell, mi pedig kövessük vissza őt Seireiteibe. Ekkor szólaltam fel, de elég szánalmasan éreztem magam ez miatt. Ezért, hát erőt vettem magamon, hogy kinyögjem felé az utolsó mondatom, mielőtt kidőlnék.
- Sajnálom, Nara taichou, de mozdulni sem bírok, mert túlzottan kimerítettem magam. Hagyjatok csak itt Yoshikazu-sannal, boldogulok és majd utánatok megyek, ha segítenek rajtam. - kacsintottam a kapitányomra, aki pedig ezt követően elsietett Amaya-sannal. Majd teljesen kidőltem a kimerültségtől. Végül arra eszméltem fel, hogy kezelésbe vettek engem is a megérkezett negyedik osztagos csapat, akiket Nara taichou hívott. Ember, micsoda megkönnyebbülés mikor így kikészültem, az meg főleg, hogy nem haltam meg! :roll: Majd szóltam ahhoz a tiszthez, aki éppen gyógyított engemet.
- Köszönöm szépen, hogy engem is gyógyítanak. - fejeztem ki hálám, pedig jobban örültem volna, ha engem hagynak a végére. Mikor kicsit jobban feleszméltem, és kezdtem érezni a gyógyítás hatását, fel is kerekedtem, majd elbúcsúztam az ottaniaktól, és a negyedik osztag felé vettem az irányt, hogy megnézzem mi történt Amaya, Ayumi, és Nara taichouval. Nem tudtam nagyon sietni, elvégre nem nyertem vissza a teljes erőm, csak annyira, hogy elballagjak Seireiteig, és elérjem a célom. Mikor megnyugodtam, hogy mindenki jól van, elbúcsúztam tőlük, majd hazatértem a szobámba az osztagunkon belül. Úgy örülök, hogy minden jól alakult végül! Bár jól esne, ha értem is úgy aggódna valaki, mint például Ayuta-san, Ayumi-chanért.

~ Vége ~


(click to show/hide)

Karakterlap

Neliel Tu Oderschvank

Moderátor

*

Hozzászólások: 204

Hírnév: 7

Infó

Tárcában: 1 721 800 ryou

Technikatár
Ajándék küldése


Hovatartozás:
Független

Egyéb hovatartozás:
Nincs

Egyéb hovatartozás:
Nincs

Kapcsolat cimke:
Plátói

Kivel áll kapcsolatban?:
Staff *3*

Mottó:
"Omlik az ég, egy mesére zuhan... Na és akkor most mi van?"

Post szín:
2BCCFC


  • Profil megtekintése

Elérhető Elérhető

Re:Sakura bűvöletében
« Válasz #42 Dátum: 2017. Febr. 25, 01:18:19 »
Üdvölet! :3

A küldetéseteket lezárom, és osztok jutalmat is, ha már itt vagyok:

Nara Shiratori, Fuchida Ayumi, Ishimaru Akira: 3000 LP és 4000 ryou
Shiranui Haruki: 1500 LP és 2000 ryou
Miwa Kyoko, mivel csak két körben vett részt, így jutalma 500 ryou.