Szerző Téma: Az ellopott ereklye nyomában  (Megtekintve 886 alkalommal)

Description:

0 Felhasználó és 1 vendég van a témában

Karakterlap

Grimmjow Jaegerjaques

Mesélő

*

Hozzászólások: 6

Hírnév: 0

Infó

Tárcában: 500 ryou

Technikatár
Ajándék küldése


Hovatartozás:
Független

Egyéb hovatartozás:
Nincs

Egyéb hovatartozás:
Nincs

Kapcsolat cimke:
Egyedülálló

Kivel áll kapcsolatban?:
Staff! :3

Mottó:
"They're all cowards, every damn one of them. Whatever. I'll just consume them. As they become my flesh and blood, they will see beyond. I... I am the king!"

Post szín:
#115367


  • Profil megtekintése

Nem elérhető Nem elérhető

Az ellopott ereklye nyomában
« Dátum: 2016. Aug. 08, 18:55:29 »



A küldetés résztvevői:

Mizushima Seiun
Eliana del Barros


A hosszú, fehér hajú nő ujjait mondhatni bizonytalanul vezette végig a félhomályos épületben álló asztal élén. Meg-megrezzenő jobbját végül baljába fogta, mély levegőt vett. ~ Ha már mindezt eldöntötte, nem hátrálhat meg! ~ Tekintetét a vaskos könyvre vetette és megközelítette a régi, kőoltáron álló, dohos illattal rendelkező kötetet. Tudta, hogy társa ezekben a pillanatokban lát neki a terv rá eső részének megvalósításának: így neki kellett látnia az átjáró megnyitásának előkészületeihez.
A rövid, fekete hajjal megáldott férfi elővette a cigarettát zsebéből és meggyújtotta a szálat. Feszültségét leplezendő nyúlt ehhez a módszerhez, s amint az első adag mérgező füst elérte tüdejét, megérezte a pillanatnyi kábulatot. Ujjai észrevétlenül siklottak zanpakutojára és megszaporázta lépteit a szentély felé, ahol érzékelése szerint egyetlen halálisten tartózkodott jelen pillanatban. Nem érezte különösen kiemelkedő ellenfélnek, de rég tisztában volt vele, hiba lenne alábecsülnie. Levette hátáról a Mizushima-ház testőreinek öltözetét- szüksége immár nem lesz rá, s most, hogy elérkezett a Seireteibn töltött utolsó napja is, örömmel szabadult meg az általa szívből gyűlölt ruhadarabtól. Léptei ruganyosak és gyorsak, villámtánca révén másodpercek törtrészei alatt jutott el a szentély bejáratához és félrehúzta az ajtót.
Hosszú hónapok kellettek ahhoz, kinyomozza a magatama rejtekhelyét és nem állt szándékában elszalasztani a kínálkozó lehetőséget annak megszerzésére. A szűk helyiségben egy hosszú, vörös hajú és kék szemű nő állt, kezében egy füstölővel, amit az előző helyére kívánt illeszteni. Tartásán látta, hogy közeledtét már megérezte, de nem tartott tőle. Ajkaira mosoly ült ki, midőn elővonta a kardot. Ez a mozdulat már nem érte váratlanul a nőt, aki a penge lendítésére sajátjáéval válaszolt. Egy rövid pillanat erejéig meglepődés tükröződött az arcán és végre meglátta a felismerő csillanást azokban a kék szemekben.
- Usui-kun?- Feje enyhe mozdításával bólintott. Az eltelt évek alatt azon kevés testőrök egyike volt, akit megtűrt maga mellett Seiun, így árulása még szórakoztatóbbá vált számára.
- Az ereklyéért jöttem, szükségem van rá.- Egy gyorsabb mozdulattal félrelökte a nőt maga elől és jobbjával megmarkolta az ereklyét, majd elsütött egy kidout és az udvar felé rohant. Seiunnak nem marad sok ideje a döntésre: miután felállt és kihúzta a tőrt jobb karjából, tekintete a hűséges barátjának hitt férfi hátára szegeződött. Döntenie kellett: Önmaga indul a férfi után és kel át a megnyíló átjárón, mely az ismeretlenbe vezet vagy segítségért kiált?
Ezalatt Las Noches hófehér tornyai között az Espadák önjelölt vezetője gondterhelt sóhajjal túr bele hajába. Tekintete az előtte álló arrancarra téved, aki legszívesebben bárhol máshol lett volna, csak ne kelljen ura előtt állnia. A kezeiben tartott jelentést a másodperc tört része alatt nyújtotta Sethnek, aki kis idő múlva csak annyit mondott, szóljon a Segunda Espadanak, késlekedés nélkül járuljon színe elé.
- Eliana…- Arcán finom mosoly futott végig, amint meglátta a fekete hajú nőt. - Egy feladatot kell rád bíznom. Haladéktalanul az Emberek Világába kell térned, hogy kiderítsd, egy különleges lény mire készül. Elég ideje megfigyelés alatt tartjuk és gyanítom, olyasmire készül, ami nem nyerné el tetszésünket. A feladatod az lesz, hogy hozd a színem elé, képességei segíthetnének elérni a célomat.- Ezzel feléd nyújtja a dossziét és keze gyors mozdulatával utadra indít. Talán magabiztosságod meg-meginogni látszik a dossziéba olvasva: a hosszú, fehér hajú nő kemény, hideg vonásai balsejtelmet ébresztenek benned.
(click to show/hide)
Karakura elhagyatott épületekkel teli részére nyitottad átjáródat, követve a dossziéban leírtakat és hamarosan felismersz a távolban egy enyhén érezhető különös lélekenergiát, melyet meg is közelítesz.


« Utoljára szerkesztve: 2016. Aug. 09, 13:50:12 írta Grimmjow Jaegerjaques »

Karakterlap

Mizushima Seiun

Kapitány

Shinigami

3. Osztag

*

Sanbantai taichou

Szint: 7.

Lélekenergia:

60% Complete
39 800 / 50 000

Hozzászólások: 94

Hírnév: 0

Infó

Tárcában: 1 700 ryou

Technikatár
Ajándék küldése


Hovatartozás:
Gotei 13

Egyéb hovatartozás:
Vanília Fan Egylet

Reiatsu szín:
Lila

Egyéb hovatartozás:
Nincs

Kapcsolat cimke:
Özvegy

Kivel áll kapcsolatban?:
• Kuchiki Kai

Mottó:
The way to have power is to take it.

Post szín:
#C37EE6 és #800080


  • Profil megtekintése

Nem elérhető Nem elérhető

Re:Az ellopott ereklye nyomában
« Válasz #1 Dátum: 2016. Aug. 10, 18:03:12 »
Utolsó simításként még egyszer végigvezette hosszú, egyenes szálú haján a hajkefét és elégedett pillantást vetett küllemére. Reggelét azzal folytatta a tisztálkodási hadművelet után, hogy magára öltött egy fekete kimonot, melyet egy díszes, fehér övvel kötött meg. Hadnagyi karszalagját és köpönyegét a szekrényében hagyta, zanpakutouját azonban jobbjára csatolta nem érezte teljes biztonságban magát fegyvere nélkül és okát sem látta, hogy otthon hagyja. Az eltelt hosszú hetek alatt megtanulta, hogy bármikor bekövetkezhet a pillanat, amikor szüksége lesz kardjának erejére és nem akarta megkockáztatni, késlekedjen. Egykori férje pedig ismerte őt annyira, hogy ne tekintsen rá neheztelő szemekkel a túlvilágból Amahara jelenléte miatt. Mély levegőt véve lepillantott a karkötőre, melyet eljegyzési ajándékként kapott és felcsatolta jobbjára a gyöngyökből álló ékszert. Nem kedvelte a csecsebecséket, nem számított neki az anyagi értékük, de ehhez az egyetlenegyhez kötődött. Nehéz szívvel indult el a szentélyig vezető úton, gondolatai szinte nyomták vállát. Minden évben ellátogatott az emlékhelyre, bűnnek érezte volna, ha nem teszi. Hiszen egyrészt felelősnek érezte magát, amiért nem volt elég képzett Kai megmentéséhez. Orvosi tanulmányaiba ez után még nagyobb lendülettel vetette bele magát és bár még ma sem érzi úgy, hogy megfelelően képzett lenne, tudását elismerték a Yonbantaiban letöltött szolgálata alatt. Tekintetét egy rövid pillanatig az ajtón tartotta, majd elhúzta a vékony bejárót. Rátekintett a férfi képére, megsimogatta az előtte heverő dobozba fektetett ereklyét és letérdelt, hogy imádkozzon. Az eltelt hosszú évek alatt megtanult egyedül élni, lassan feldolgozta férje és lánya halálát, bár vonásain keserű nyomot hagyott a gyász. Miután elmormolta szavait, felállt, hogy meggyújtson egy füstölőt, amikor megérezte valaki közeledtét. Szemöldökét ráncolva egyenesedett fel: a férfinak nem kellene ma itt lennie, hiszen szabadnapot adott neki. Az elkövetkező percek közjátéka pusztán mély csalódottságot váltottak ki belőle. Ugyan gyermekkorától fogva azt tanították neki, ne bízzon meg még önmagában sem, ezzel öntudatlanul is ellenkezett- s olybá tűnik, hibásan.
- Usui-kun?- Lágy, nőies hangjából érezhető volt a reménykedés. Leghűségesebb testőre, akit közeli barátjának és támaszának tartott… Csupán ő ne árulja el. - Mire véljem ezt?- Kezdeti zűrzavarán túllépve hűvösen pillantott a férfira, akinek kardcsapását sajátjáéval állította meg.
- A relikvia a családom tulajdona, magának semmi joga ahhoz, hogy követelje, shinigami.- Keményedett meg pillantása. Jól forgatta a kardot a férfi, s míg kidouja elől keresett fedezéket, a halálisten magához vette a magatmát. Úgy vélte, nincs idő várakozni, míg ideérkezne valaki, így ösztönösen váltott villámlépésre és eredt a tolvaj nyomába. Az átjáró előtt megtorpant, bizonytalanul méregette annak szokatlan mivoltát. Nem emlékeztetett a senkai kapukra, melyeken szokványosan átkelnek- abban azonban teljesen biztos volt, hogy Usui-kun ezt használta, hogy egérutat nyerjen. Mély levegőt véve nyomakodott át a dimenziókapun és amint átért, vett egy mély lélegzetet. Minél előbb el kell fognia az áruló férfit, hogy ítéletet mondhassanak fölötte. Nem csupán családja és seiretei törvényei ellen vétett a férfi, elárulva érezte magát. Beletúrt kissé összekócolódott hajába és visszahelyezte a sayába kardját. Hosszú évek óta volt kísérője Usui Jintarou, fiatal, akadémiát végzett újoncként fogadták fel mellé testőrnek és kis híján egyező koruk, felfogásuk miatt közelebb engedte magához, mint ajánlatos lett volna. Nem ez volt az első alkalom, hogy ilyesmi előfordult a nemesi családok életében, így nem lepődött meg túlzottan, csupán furcsállta, hogy mégis mi szükség lehet arra a kődarabra. Anyagi értéke nem volt oly mértékű, hogy addigi pozícióját kockáztassa érte Usui-kun, hiszen a testőrök fizetése magasabb volt, mint az egyszerű tiszteké. Torkát megköszörülve terjesztette ki érzékeit, hogy letapogassa a környéket.
« Utoljára szerkesztve: 2016. Aug. 10, 18:13:54 írta Mizushima Seiun »

Karakterlap

Eliana del Barros

Magányos Farkas

Espada

*

Segunda Espada (2. Espada)

Szint: 11.

Lélekenergia:

60% Complete
55 200 / 65 000

Hozzászólások: 199

Hírnév: 3

Infó

Tárcában: 112 100 ryou

Technikatár
Ajándék küldése


Hovatartozás:
Las Noches

Egyéb hovatartozás:
Nincs

Reiatsu szín:
Fehér
 -------------------------------

Egyéb hovatartozás:
Nincs

Kapcsolat cimke:
Egyedülálló

Post szín:
#475485 || #bec1cd
 -------------------------------


  • Profil megtekintése

Nem elérhető Nem elérhető

Re:Az ellopott ereklye nyomában
« Válasz #2 Dátum: 2016. Aug. 10, 23:35:46 »
Ma sem túlzottan tudtam kipihenni magam, mert eléggé nyugtalan álmom volt, és a napom sem volt éppen a legjobb, ugyanis az asztalomnál ülve próbáltam gondolataimat összeszedni és papírra vetni, mert nem igazán az én világom. Nem tudom mi ez az új módi, jelentést kellett leadnom az önjelölt vezetőnknek, de nem hogy megírni nem akartam, hanem leginkább a színe elé járulni. Ugyanis, ha elé kerülök, akkor mindig valami feladatot is kapok a nyakamba. Szóval itt állok, átnyújtom a jelentést, de azzal a mozdulattal már fordultam is volna kifelé, de megszólított. Fejvakarás után nyúzott fejjel nem éppen mondhat nekem jót.
- Eliana… Egy feladatot kell rád bíznom. Haladéktalanul az Emberek Világába kell térned, hogy kiderítsd, egy különleges lény mire készül. Elég ideje megfigyelés alatt tartjuk és gyanítom, olyasmire készül, ami nem nyerné el tetszésünket. A feladatod az lesz, hogy hozd a színem elé, képességei segíthetnének elérni a célomat.
Gondoltam. Inkább ne mosolygott volna. ábrázatához ezek nem illenek, meg nem lesz tőlük szebb. Rám bíz egy valószínűleg roppant kellemetlen feladatot. Emberek Világába kell mennem és a régóta megfigyelt személyt kell nyakon csípnem és elé rángatni. Valahogy ez a "hozzam elé" megbízatások nekem sosem jöttek be. Most viszont nem arra sem kapok opciót, hogy esetleg, ha nem engedelmeskedik, akkor kiiktathatom.
- Ha bejön a számítása, hogy káros vagy ellenkezik, akkor hozhatom csak a fejét?
A biztonság kedvéért megkérdezem, hogy vajon ez is opció-e? Ha nem akkor vagy szóban rábírom, vagy erőszakkal, de nem megölve. Akkor majd fülénél húzva rángatom majd ide. Kapok is egy dossziét, ami öt oldalas, és egy nem túl megnyugtató nőről van szó. Fehér haj, hideg és kemény arcvonások. Lélekenergiája se nem emberi, se nem lidérci, és se nem halálisteni. Ez elég nyugtalanító, vagyis nincs fogalmunk, hogy mi is, és fenyegető lehet aktívkodása. Így nagyon nem lehet rá akkor felkészülni. Nem csak a Lélekenergiája a legfurcsább, hanem lehet a számlájára írható a magas Lélekenergiával rendelkező emberek eltűnése. Mindenesetre van egy térkép is a feltűnéseit jelzi. Piros filccel van bejelölve a leggyakoribb. Így az lesz a legegyszerűbb, ha ott kezdem el keresni. Éppen ezért már nyitottam is az átjárót arra a területre. Egy elhagyott, épületekkel teli városrészre Karakura városában. Átérve, nem is kellett nagyon felderítenem a környéket, mivel egyből megérzem a semmihez nem hasonlító, különleges Lélekenergiát. Szóval el is indulok felé, hogy levadásszam a nőt, és ha kell, akkor a fülénél fogva, a földön húzva viszem Seth elé.

 

Karakterlap

Ukitake Juushirou

Eltávozott karakterek

Hozzászólások: 212

Hírnév: 5

Infó

Tárcában: 1 899 700 ryou

Technikatár
Ajándék küldése


Hovatartozás:
Független

Egyéb hovatartozás:
Nincs

Egyéb hovatartozás:
Nincs

Kapcsolat cimke:
Egyedülálló


  • Profil megtekintése

Nem elérhető Nem elérhető

Re:Az ellopott ereklye nyomában
« Válasz #3 Dátum: 2017. Jún. 07, 20:49:51 »
Üdvölet! :hippy:

Kérésetekre a küldetést LEZÁROM. Mivel csak egy kör ment le, és a postok se túl hosszúak, jutalmat se nagyon tudok adni:
Mizushima Seiun: mivel a küldetés miattad fagyott be, neked nem tudok jutalmat adni.
Eliana del Barros: ugyan csak egy körben vettél részt és az is igencsak rövidkére sikeredett, de látom, hogy nem rajtad múlott, így te erre az egy körre 500 ryou jutalomban részesülsz.

További jó játékot!