Szerző Téma: Elsőbbnél is elsőbb randi ^-^  (Megtekintve 1249 alkalommal)

Description:

0 Felhasználó és 1 vendég van a témában

Karakterlap

Narazaki Amaya

Tiszteletbeli tag

9. Osztag

*

Shinigami

Szint: 1.

Lélekenergia:

60% Complete
5 500 / 15 000

Hozzászólások: 80

Hírnév: 2

Infó

Tárcában: 7 700 ryou

Technikatár
Ajándék küldése


Hovatartozás:
Gotei 13

Egyéb hovatartozás:
Nincs

Reiatsu szín:
tengerkék

Egyéb hovatartozás:
Kardok és Rózsák egylete

Kapcsolat cimke:
Kapcsolatban

Mottó:
"Amikor a varázslat elszáll, a valóság megmarad"

Post szín:
#CF74ED


  • Profil megtekintése

Nem elérhető Nem elérhető

Elsőbbnél is elsőbb randi ^-^
« Dátum: 2016. Szept. 11, 16:57:16 »
Alig bírok magammal, úgy izgulok. Hiába igyekeztem elterelni a figyelmemet, hogy ne a ma estére gondoljak, de az istenért sem ment, így inkább azzal foglalkoztam, hogy mit vegyek fel, megmossam a hajam, keressek valami szép virágot...egyet a hajamba, és egyet Mii-channek. Pár napja beszéltük meg a ma estét, hogy elmegyünk vacsorázni a Kumo étterembe. Bár egyikünk sem mondta ki, de nyilvánvaló volt, hogy ez egy randi. Ezért is izgulok most ennyire, hiszen még sosem randiztam senkivel, ma pedig esélyem adódik életem szerelmével. Tény, hogy sok időt töltünk együtt, hiszen hacsak lehet, mindig keressük egymást...ám mint shinigamik, feladataink elvégzése természetesen magasabb rendű dolog, így csak a szabadnapokon élvezhetem Mii-chan társaságát. A nők, köztük én is, köztudottan sokat tudnak pepecselni az elkészüléssel, így én erre hajazva kezdtem neki az öltözködésnek...de akárhogy is próbálkoztam, nem sikerült ez a műveletet. Már jóval hamarabb készen voltam, így azóta is itt, a tükör előtt billegek. Ahogy végignézek magamon viszont be kell valljam, hogy remek munkát végeztem. Hajamat szokásosan két copfba kötöttem, s a végére egy-egy masnit biggyesztettem. Hajamban már ott pihent a vörös rózsa, olyan, mint amit Mii-channek viszek kedveskedés céljából. Azt mondják az jelenti a szerelmet. Márpedig én nagyon is szerelmes vagyok. Ruházatom egy fehér blúz, rövid, fekete szoknya és egy citromsárga kis kabátka. Cipőnek most magassarkút vettem fel, hátha így könnyebben érem majd el Mii-chan cseresznye színű ajkait. Mosolyogva forgolódok a tükör előtt, amikor Loki rohan be hozzám. Mindig ezt csinálja, amikor valaki jön.
- Biztos Mii-chan az! - szaladok a bejárat elé, és kinyitom az ajtót, majd egyenesen a lány nyakába ugrok.
- Mii-chan! - csüngök a nyakán, majd egy csókot nyomok a puha ajkaira.
- Ez a tiéd lenne… - nyújtom át szégyenlősen a rózsám, amit nagy gonddal választottam ki. Loki is akcióba lendülve szerelmem lábához dörgölőzött. Egyedül tőle néztem el ilyesfajta közeledést az én Mii-chanem felé. Szemem végigfut a lányon, s egy aprócska mozdulattal igazítok egyet a ruháján, majd egy puszit nyomok a szájára és mosolyogva nézek a szemeibe.
- Mehetünk?

Karakterlap

Kawayoshi Natsumi

Eltávozott karakterek

7. Osztag

*

Szint: 1.

Lélekenergia:

60% Complete
6 400 / 15 000

Hozzászólások: 57

Hírnév: 3

Infó

Tárcában: 11 300 ryou

Technikatár
Ajándék küldése


Hovatartozás:
Gotei 13

Egyéb hovatartozás:
Nincs

Reiatsu szín:
Sötétnarancs

Egyéb hovatartozás:
Nincs

Kapcsolat cimke:
Kapcsolatban

Mottó:
"Gonosz nélkül, a jó sem létezhet!"

Post szín:
#FF4500 ; #FF7F50


  • Profil megtekintése

Nem elérhető Nem elérhető

Re:Elsőbbnél is elsőbb randi ^-^
« Válasz #1 Dátum: 2016. Szept. 11, 23:05:10 »


Még sose izgultam ennyire, mint ma. Akármit csináltam mindig ugyanazon járt az eszem, az ebédnél annyira sikerült elgondolkodnom, hogy cukor helyett sót raktam a teámba. Mondanom sem kell, hogy kellemetlen volt felfedezni, hogy felcseréltem a kettőt. Viszont nem tudok segíteni a helyzeten egyszerűen, nem tudok másra gondolni, csak a ma estére. Pár napja megbeszéltük Ami~channel, hogy ma este a Kumo étteremben fogunk vacsorázni. Ez lesz az első félhivatalos randink. Azért csak félig az, mert egyikünk se nevezte randinak, bár szerintem mind a ketten tudjuk, hogy ez az.
Az igazat megvallva nem tudom, mit izgulok ennyire, hiszen szinte minden szabadidőmet vele töltöm. Páran már rám szóltak, hogy már megint meglógok az osztagtól. Viszont csak azért piszkálnak ezzel, mert ha én nem vagyok ott, akkor az egyik nyuszi befogó csapatnak kevesebb létszámmal kell dolgoznia, de engem nagyon nem érdekel, hogy bajuk van ezzel. Nincs közük ahhoz, hogy hogyan töltöm a szabadidőm. Na, de egy szó, mint száz, ez a mai este azért csak más lesz, mint az eddig Ami~channel töltött idő.
Szokásomhoz híven nincs nagy bajom az elkészüléssel. Már két napja tudom, hogy mit fogok ma felvenni. Az öltözékem egy piros ingből és egy fehér szoknyából áll, meg egy fekete lapos talpú cipőből. Nyakamba egy három soros nyakláncot akasztok, majd megnézem magam a tükörben. A lábam mellett hirtelen megjelenik Myra. Felveszem a földről, majd megsimogatom a fejét, mire dorombolni kezd.
- Na, jó leszek így? – Kérdezem tőle, mire válaszként egy nyávogást kapok. - Ezt igennek veszem. Legyél jó kislány Myra sietek haza. – Teszem le a macskát, majd felveszem a kistáskám és elindulok Ami~chanért. Sietve hagyom el az osztagom és veszem az irányt a 9. osztaghoz, majd egyenesen szerelmem lakosztályához, ahol azonnal bekopogok. Pár pillanat múlva mosolyogva nyit nekem ajtót életem szerelme. Szokása szerint azonnal a nyakamba ugrik, mire szorosan magamhoz ölelem.
- Szia, egyetlenem! – Mondom mosolyogva. Majd végig nézek rajta. Valami nem stimmel, viszont hamar rájövök, hogy a magassága nem. Magas sarkút vett fel, ami meg kell hagyni remekül áll neki. Főleg a fekete kisszoknyával, meg azzal az édes kis sárga kabátkával. Átnyújtja nekem a rózsát, mire meghatottan simogatom meg az arcát.
- Köszönöm. Feltűzöd nekem? Sose tudom, hogy csinálod, hogy olyan jól megmarad egy helyben. Mellesleg, elképesztően csinos vagy. – Ahogy ezeket a szavakat mondom, megjelenik a lábamnál Loki, kuncogni kezdek, ahogy a kis szőrcsomó hozzám dörgölőzik. Ugyanazt csinálja, mint Myra Ami~channel, amikor eljön hozzám. Szerelmem végignéz rajtam, majd megigazítja a vállamon a ruhát és egy apró csókot nyom az ajkamra, amit én boldogan viszonzok.
- Még szép, hogy mehetünk! Viszont előtte… - Elkezdek kotorászni a táskámban, majd óvatosan kihúzom a meglepetésemet. Nem valami nagydolog, de tudom, hogy nagyon fog neki örülni. Megfogom a jobb kezét, majd tenyérrel felfelé fordítom és belepottyantom a kis karkötőt, amin egy fekete kismacskás medál van. - Ez a tiéd! Amikor megláttam azonnal rád gondoltam. Remélem, tetszik. - Mosolygok rá kedvesen.



Karakterlap

Narazaki Amaya

Tiszteletbeli tag

9. Osztag

*

Shinigami

Szint: 1.

Lélekenergia:

60% Complete
5 500 / 15 000

Hozzászólások: 80

Hírnév: 2

Infó

Tárcában: 7 700 ryou

Technikatár
Ajándék küldése


Hovatartozás:
Gotei 13

Egyéb hovatartozás:
Nincs

Reiatsu szín:
tengerkék

Egyéb hovatartozás:
Kardok és Rózsák egylete

Kapcsolat cimke:
Kapcsolatban

Mottó:
"Amikor a varázslat elszáll, a valóság megmarad"

Post szín:
#CF74ED


  • Profil megtekintése

Nem elérhető Nem elérhető

Re:Elsőbbnél is elsőbb randi ^-^
« Válasz #2 Dátum: 2016. Szept. 17, 05:27:56 »
A gyomrom teljesen görcsbe rándul, légzésem teljesen elnehezül. Megpróbáltam aludni, abban reménykedve, hogy úgy majd gyorsabban telik az idő, de csak a forgolódásig jutottam, nem jött álom a szememre. Nem is csoda, hogy már vagy egy órával ezelőtt készen voltam, és azóta is a csengőt várom. Mikor végre megszólal, szinte ki robbanok a szobámból, és ajtót nyitok szerelmemnek. Talán csak egy tized másodperc telik el, amíg mindketten végigmérjük a másikat, mielőtt a nyakában csüngve egy apró csókot lehellek az ajkaira üdvözlésképp. Az “egyetlenem” becenév hallatán megint dobban pár gyorsabb ütemet a szívem, Mii-chan ráadásul csodásan fest, amit a rózsám csak tovább tetéz.
- Persze, hogy feltűzöm kicsim.
Leültetem magam elé Mii-chant, majd a hajával babrálok, hogy a rózsa a hajába kerüljön, ahogy azt kérte. Miután végzem, a nyakához hajolok, jó mélyen beszívom szerelmem kellemes illatát, majd oda hintek két-három csókot, és még kicsit a karjaim közt tartom. Picit lejjebb kukkantva látom, ahogy a kezeim a melleire tévednek, és a gombokat keresik, de aztán moderálom magam, és inkább egy simításba viszem át a kezem lendületét, majd felállok, és felsegítem Mii-chant.
- Gyönyörű vagy. - összegzem a látványt. Hála a magas sarkú cipőmnek neki sem kell lehajolnia hozzám, és nekem sem kell pipiskednem, hogy a szánk összeérjen, így el is határozom, hogy többet hordok majd ilyen cipőket, ha Mii-channel vagyok. Megfogom a kezét, és már húznám az ajtó felé, amikor ellenállásba ütközöm. Visszafordulok, látom, ahogy Mii-chan keres valamit a zsebében, majd a táskájában, ahogy egy tipikus nő ezt tenné. Legalábbis az én táskám sokszor egy rejtély, mások számára meg főleg. A kezembe egy nagyon aranyos karkötőt tesz, én pedig azonnal fel is teszem a bal kezemre, majd megvizsgálom, hogy áll. Nagyon tetszik, ráadásul még jól is áll.
- Köszönöm kicsim, imádom. - nyomok most egy jóval hosszabb, szenvedélyesebb csókot az ajkaira. Lehet nem is ennivalóra vagyok éhes, sokkal inkább Mii-chan ajkaira. Tény, hogy annál finomabb és puhább dolog szerintem nem létezik. Mosolyogva ragadom kézen, és kivezetem az ajtón és be zárom a bejáratot. Már nagyon régen nem zavar, hogy ki mit gondol, amikor kézen fogva sétálok Mii-channel, így most sem vagyok hajlandó akár egy pillanatra sem elengedni a kezét.
- És hogy telt a mai napod? Remélem holnap nem leszel szolgálatban, és nálam alszol. - csillogó szemekkel és ravasz mosollyal fürkésztem az ő türkiz párját. Miközben beszélgetésbe elegyedünk, észre sem vesszük, hogy milyen gyorsan az éteremhez is érünk, így csak egy pillanatra szentelem másnak, pontosabban az egyik dolgozónak a figyelmemet, hogy megmutassa, melyik a mi asztalunk. Az étterem szabadtéri részére foglaltattam helyet, úgy találtam, az romantikusabb. Hiszen a lassan leszálló este sötétjét gyertyáink törik meg, és a levegő is olyan friss. Átnyúlok az asztal felett, nehogy már ne fogjam a kezét, legalább addig, amíg ki nem hozzák az ételt. Én kusiagét kértem, szeretem a tradícionális japán kaját, mellé pedig egy üveg bort. Remekül néz ki a kajám, összefut a nyál a számban. Mégis a poharamért nyúlok, hogy koccintsak egyet életemmel.
- Ránk. - mosolygom, majd csilingelve összekoccannak a poharak. Felhajtom a pohár tartalmát, majd újra töltik a poharam. Miközben falatozom, folyamatosan kiürítem a poharam, észre sem veszem a nagy beszélgetésben, hogy szépen iszok annyit, hogy szépen berúgjak. Kezd a világ több részre bomlani, és a beszédem is kicsit lassul, azonban egyre jobban éreztem magamat. Már akaratlanul is mosolygok, szinte már-már ragyogok a boldogságtól. Mire végzek az evéssel, érzem, hogy kicsit sokat ittam. Biztos mókás látvány lehetek, ahogy a szemeim egyre nagyobbak és nagyobbak, bár Mii-chan azt mondta, pont azért tetszik neki a szemem, mert nagyok. Akkor talán méginkább tetszhettem neki, lehet nem is volt semmi mókás abban, hogy a pohár aljára néztem.

Karakterlap

Kawayoshi Natsumi

Eltávozott karakterek

7. Osztag

*

Szint: 1.

Lélekenergia:

60% Complete
6 400 / 15 000

Hozzászólások: 57

Hírnév: 3

Infó

Tárcában: 11 300 ryou

Technikatár
Ajándék küldése


Hovatartozás:
Gotei 13

Egyéb hovatartozás:
Nincs

Reiatsu szín:
Sötétnarancs

Egyéb hovatartozás:
Nincs

Kapcsolat cimke:
Kapcsolatban

Mottó:
"Gonosz nélkül, a jó sem létezhet!"

Post szín:
#FF4500 ; #FF7F50


  • Profil megtekintése

Nem elérhető Nem elérhető

Re:Elsőbbnél is elsőbb randi ^-^
« Válasz #3 Dátum: 2016. Szept. 18, 22:05:35 »
A pontosság híve vagyok. Most sem tervezek késni, főleg azért nem, hiszen ma végre megint Ami~channel tölthetem az estém. Én pedig nem fogom ennek egyetlen pillanatát sem elvesztegetni. Bár az előkészületeim elég hosszasan tartottak, mégis sikerült addigra készen lennem, mire terveztem. Így mosolyogva sietek el a 9. osztaghoz, hogy találkozzam kedvesemmel. Az ajtóhoz érve azonnal csengetek, mire szinte másodpercek múlva nyílik is az ajtó.
Nem nézzük egymást sokáig. Csak annyi időt hagy szerelmem, hogy mind a ketten gyorsan végignézzünk a másikon, utána máris a nyakamban csüng. Én csak kedvesen mosolygok, ahogy viszonzom a kis csókot, amit az ajkaimra kaptam. Meg kell hagyni Ami~chan kitett magáért gyönyörűen néz ki. Kezembe ad egy rózsát, én pedig megkérem, hogy tűzze a hajamba. Kérésemnek lelkesen tesz eleget.
Leültet maga elé, majd elkezd a hajammal babrálni. Meg se mozdulok, csinált már ilyet velem. Tudom, hogy ilyenkor jobb, ha hagyom, hogy nyugodtan végezze a dolgát. Bármennyire is csábító a gondolat, hogy a karjaimba zárjam és hagyjam a fenébe a vacsorát. Miután végez, a nyakamhoz hajol, és pár csókot hint rá, kezei pedig olyan mozdulatokat tesznek, hogy komolyan megfontolom, hogy le kellene mondani a vacsorát. Azonban kedvesem hamar megálljt parancsol magának, majd felsegít.
- Köszönöm, egyetlenem. Te is elbűvölő vagy. – Mondom, ahogy megint végig nézek rajta. Magas sarkú van rajta, így most pont olyan magas, hogy ne kelljen lehajolnom hozzá, ha meg akarom csókolni, vagy ne kelljen pipiskednie, ha át akarja karolni a nyakam. Őszintén szólva, tetszik ez a felállás, bár én imádom az kicsi Ami~chanemet is. Megragadja a kezem és már vezet is az ajtóhoz, mikor hirtelen megállok.
Mikor elengedi a kezem, elkezdek kutakodni, először a zsebemben, majd a táskámban. Emlékszem, hogy eltettem az ajándékát, csak azt nem tudom hova is tettem el. Ráadásul a táskám olyan, mint egy feneketlen gödör. Viszont a szerencse mellém áll és hamar megtalálom a kis karkötőt, amit azonnal a lány kezébe teszek, aki felteszi a bal csuklójára. Tökéletesen áll neki, pont, ahogy elképzeltem.
- Örülök, hogy elnyerte a tetszésed. – Mosolygok rá kedvesen. Erre kapok egy hosszú szenvedélyes csókot. Ha így folytatja, a végén vacsora nélkül oldjuk meg ezt a mai estét. Azonban nem ez történik, hiszen elkapja a kezem és már húz is ki az ajtón, majd bezárja utánunk. Kéz a kézben indulunk el az étterembe. Kezdetben még nem nagyon járkáltunk így, de ez mostanra már teljesen megváltozott.
- Idegesen és izgatottan. Ahogy az várható volt, hiszen végre sikerült időt szakítanunk egy közös vacsorára. Neked hogy telt a napod, egyetlenem? Szeretem, mikor így mosolyogsz és igen holnap is szabad vagyok, úgyhogy megoldható, hogy veled töltsem az estét. – Magyarázom, már megint jó hosszúra nyújtva a mondókámat, mint mindig. Az étteremhez érve az egyik dolgozó megmutatja az asztalunk, amit Ami~chan foglalt le korábban.
Az étterem szabadtéri részén foglalunk helyet. Meg kell hagyni romantikus egy helyet választott nekünk. Ennél tökéletesebb nehezen lehetne. Kedvesem átnyúl az asztal felett és megfogja a kezem, nem ellenkezem, inkább élvezem, hogy hozzám ér. Nabét rendelek, de csak azért, mert valaki mondta a minap, hogy itt nagyon jól csinálják, és ki akarom próbálni. Az étel istenien néz ki, viszont mégsem fogunk azonnal hozzá, hanem inkább a borért nyúlunk, hogy koccintsunk.
- Kettőnkre. – Biccentek egyet, mielőtt a poharaink csilingelve találkoznának. Felhajtom a pohár tartalmát, ahogy azt ilyenkor illik, s mikor leteszem a poharam, szinte azonnal újra is töltik. Boldogan beszélgetek kedvesemmel, ahogy lassan elfogyasztom az ételt, közben pedig iszogatom a boromat is. Szerencsémre jól bírom az alkoholt és tudom is, hogy mikor elég. Viszont szerelmem, mintha kicsit túl sokat inna.
A mondatai darabosság válnak, és egyre lassabbak lesznek. Szemei pedig a szokásosnál is nagyobbak lesznek. Bár ezt nem nagyon bánom szeretem nézni a nagy szemeit. Mire elfogy a vacsorám, már én is érzem, hogy kicsit becsiccsentettem, na, nem annyira, hogy ne tudjak még mindig folyékonyan beszélni, de kicsit szédelgek, és mintha a fejem is nehezebb lenne a kelleténél.
- Nem tudom te hogy vagy vele egyetlenem, de szerintem jobb lenne, ha most haza mennénk. Szerintem eleget ittunk már mára. Vagy szeretnél még valamit enni? – Intek a pincérnek, hogy fizetni szeretnék, akkor is, ha még maradunk, legalább az legyen kifizetve, amit eddig elfogyasztottunk, aztán, ha az én egyetlenem eldönti, mit szeretne, akkor aszerint folytatódik az esténk.

Karakterlap

Narazaki Amaya

Tiszteletbeli tag

9. Osztag

*

Shinigami

Szint: 1.

Lélekenergia:

60% Complete
5 500 / 15 000

Hozzászólások: 80

Hírnév: 2

Infó

Tárcában: 7 700 ryou

Technikatár
Ajándék küldése


Hovatartozás:
Gotei 13

Egyéb hovatartozás:
Nincs

Reiatsu szín:
tengerkék

Egyéb hovatartozás:
Kardok és Rózsák egylete

Kapcsolat cimke:
Kapcsolatban

Mottó:
"Amikor a varázslat elszáll, a valóság megmarad"

Post szín:
#CF74ED


  • Profil megtekintése

Nem elérhető Nem elérhető

Re:Elsőbbnél is elsőbb randi ^-^
« Válasz #4 Dátum: 2016. Szept. 24, 09:28:53 »
Üdvözlésem őszintén olyan kirobbanóan lelkes, alig bírtam eddig megmaradni a fenekemen, így a csengő hallatán mint egy rakéta, lőttem ki, hogy ajtót nyissak. Mii-chan egy pillanatot sem késett, bár az igazat megvallva hiába én tűztem ki a pontos időpontot, nem haragudtam volna meg, ha mondjuk egy órával hamarabb jön. Persze én és a lehetetlen természetem. Egyszer ezt mondom, aztán máris mást akarok. A lényegen nem változtat, hiszen, ha egy órával jött volna hamarabb, akkor megint azt akartam volna, hogy még egy órával...és így tovább, egyszóval telhetetlen vagyok, nem csak lehetetlen. De ki ne lenne telhetetlen s lehetetlen, ha a szerelmével töltött időről van szó? Életünk legszebb percei, mikor szíved választottjával lehetsz, én pedig minden ilyen percet magaménak akartam tudni. Lehet már önző is vagyok, de Mii-chan nyakában csüngve ez aligha jutott eszembe. Lenge csókot hintek az ajkaira, mosolyom leolvaszthatatlanul ékeskedik arcomon. A magassarkúm ezúttal a legjobb választás volt, így Mii-channel majdnem egy magasságba kerültem, vagy ha más nem is, pipiskednem nem kellett, ha a száját kerestem. Rózsám ott figyel a kezemben, majdhogynem el is felejtettem a nagy izgalomban, de azért csak eszembe jut, így átnyújtanám neki, de ő a hajában szeretné tudni. Érdekes, hogy neki is mennyire megtetszett a dolog, de én ennek csak örültem. Szőke hajában a vöröses rózsa szinte üvöltött a helyért, hiszen annyira gyönyörű összhatást alkotott, hogy egyéb lelkesedést is kivált belőlem, és miután biztosra vettem, hogy a virág Mii-chan hajában marad, a nyakához hajoltam, és forró szuszogásom közepette pár csókot nyomtam az illatos, puha bőrre. Mii-channek mindig olyan kellemes illata volt, nem véletlen hát, hogy alváshoz mindig kérek valamit tőle, ami az illatát hordozza, mikor épp nem tud nálam aludni, vagy én nála. Most is lehunyom szemem, ahogy beszívom a lány bőrének lágy illatát, és lassan kezdem elveszteni a fejem. Rég, talán négy napja láttam utoljára, hiszen a shinigami lét nem gyerekjáték. Jobban mondva négy napja nem találkoztam vele, mivel látni azért láttam, ilyenkor mosolyogva integettem felé. A kezeim Mii-chan kebleire tévednek, akarva vagy akaratlanul, de pár gombot is kibújtattam a helyéről, így nem volt kihívás kezeimmel a ruha alá bújni. Belepislogtam a szemébe, majd lehajoltam, és a szívéhez nyomtam egy hosszabb csókot, majd megigazgattam a ruháját, melyet különben én rendetlenkedtem el. Talán csalódhatott kicsit, magam is élveztem volna, ha itthon maradunk, és hozzá bújhattam volna a zuhany alatt, mint az első találkozásunkkor, amikor is Mii-chan karjaiban aludtam el a zuhany alatt, sőt, maga Mii-chan is elaludt. Szerettem vele aludni. Olyankor sosem érzem, hogy valaha is volt bármilyen problémám, nehézségem az életben. Ahogy átölel, a világ minden gondja elmenekül, s reggelig alszom az igazak álmát. Mindig korábban kelek, s ilyenkor vagy hozzábújva visszaalszom, mert szeretem, mikor lágyan simogatva ébreszt, és mindig nyom egy csókot a számra, vagy kisunnyogok, és valami meglepi reggelit viszek be neki, aminek mindig nagyon örül. Most azonban a vacsorát is legalább annyira vártam, mint őt magát, képtelen lettem volna lemondani róla, még ha kárpótolt volna is. Mert Mii-chan ügyesen kárpótol, vigasztal, vagy kér bocsánatot. Könnyedén kihasználja, hogy képtelen vagyok haragudni rá, és hogy a világon bárminél jobban szeretem. Talán elsőre ez rosszul hangzik...talán nem is a kihasználja szó a legjobb, hiszen mindezt úgy teszi, hogy nekem szerez örömet. Pár kedves szó, egy két gyengéd érintés...tőle ennyi is elég. Feltápaszkodtam, és Mii-chant is felsegítettem, majd húztam is az ajtó felé, amikor lehorgonyzott. Érdeklődve pislogtam magam mögé, nem értettem miért is ne mehetnénk végre. A válasz Mii-chan kis meglepetése, amit átnyújtott nekem egy kis keresgélés után. Izgatottan vizsgálgattam a bal karomon a kis karkötőt. Nagyon tetszett, ráadásul tőle kaptam, így nagy becsben fogom tartani. Akkor fogott el az az érzés, hogy én viszont semmi ilyesmivel nem készültem. Gyors megoldásként az ajkaira tapadtam, ezúttal hosszan, s nyelvem utat tört az övéhez, majd lassan egybe fonódtak. Kezeim az arcát simogatták, testem egyre szorosabban igyekezett simulni a lányhoz. Már-már ismét engedtem a csábításnak, de még időben fogytam ki a szuflából, így lihegve öleltem át, majd dobogó szívem megnyugvásával kézen fogtam, és már semmi sem állt az utunkba az étteremig.
- Alig vártam, hogy megszólaljon a csengő. Már vagy egy órával hamarabb készen voltam, és megfordult a fejemben, hogy én megyek érted, de úgy gondoltam, hogy ha én ugrom el hozzád, ráadásul hamarabb, sehova sem megyünk. Nem valószínű, hogy fel tudtál volna öltözni. - kacsintottam.
- Még szép, hogy mosolygok, hiszen itt vagy. - kuncogtam, majd a kezemben lévő kezére egy csókot nyomtam.
- Akkor vacsi után bepótoljuk, amit elkezdtünk nálam. - mosolyom ravaszan ült az arcomon, félreérthetetlen szándékot suggalva. Az asztalunk szerintem csodás helyen volt, reméltem, hogy szerelmemnek is annyira elnyeri a tetszését, mint nekem, amikor lefoglaltam. Már javában besötétedett, így a gyertyák egyfajta hangulatot teremtettek, nemcsak romantikusat, hanem olyan bizsergetőt. Szerettem az éjjeleket, főleg, ha a fényforrás valamelyest homályos fénnyel igyekezett megvilágítani a sötétség birodalmát. Egyik kezemmel Mii-chan kezével játszottam, másikkal meg a boros poharam emelgettem a számhoz, így gyorsan jó kedvem lett, hamarabb, minthogy a rendelésünket kihozták volna. Mellesleg az étel nagyon ízletes volt, még az én finnyás számnak is, hiszen nagyon válogatós vagyok. Mire azonban végzek az evéssel, szemeim kitágulva bámulják Mii-chant, és teljesen eltompultam. Kicsit kettő volt mindenből, és mindig eltévesztettem a kezemmel az irányt az újabb pohár felé, egyszóval nagyon berúgtam.
- Ha...za? Jó! Le...gyen...menjünk...hazzza! - harcoltam a nyelvemmel, hiszen kicsit sem volt egyszerű ilyen állapotban a szavakat művelni. Mii-chan hála az istennek azért jól bírja az alkoholt, így megint rá hárul az őrangyal szerep, hogy valahogy hazajuttasson. Igencsak nehezemre esik, hogy felálljak, mintha minden mozogna. Meg is indulok a föld felé, de kezeimmel éppen sikerül átkarolnom Mii-chan nyakát, így egy pillanat alatt a viccesnek tűnő dülöngélésből egy csókot varázsolok. Éreztem a bort a szájában, mielőtt csókom hevessége a levegő miatt megtörik.
- Csodás...lány vagy...Mii-c...chan. Nem...is tudddom, h...hogy érdemellek meg...téged. - azzal sikeresen kiütődtem, és elsötétült a világ. Minden bizonnyal, az alkohol teljesen kiütött.

Karakterlap

Kawayoshi Natsumi

Eltávozott karakterek

7. Osztag

*

Szint: 1.

Lélekenergia:

60% Complete
6 400 / 15 000

Hozzászólások: 57

Hírnév: 3

Infó

Tárcában: 11 300 ryou

Technikatár
Ajándék küldése


Hovatartozás:
Gotei 13

Egyéb hovatartozás:
Nincs

Reiatsu szín:
Sötétnarancs

Egyéb hovatartozás:
Nincs

Kapcsolat cimke:
Kapcsolatban

Mottó:
"Gonosz nélkül, a jó sem létezhet!"

Post szín:
#FF4500 ; #FF7F50


  • Profil megtekintése

Nem elérhető Nem elérhető

Re:Elsőbbnél is elsőbb randi ^-^
« Válasz #5 Dátum: 2016. Szept. 24, 23:51:34 »
Kirobbanó lelkesedéssel üdvözöl, amint kinyílik az ajtó. Azonnal a nyakamba kapaszkodik, mintha már hetek óta nem látott volna pedig csak négy napja volt, hogy utoljára hosszabb időt töltöttünk együtt és azóta is láttuk egymást. Igaz beszélni nem tudtunk, de láttuk egymást. Néha az agyamra megy ez a fránya munka. Legszívesebben minden percem vele tölteném, de nem tehetem, hiszen a munkámat is el kell végeznem.
Gyengéd csókot lehel az ajkaimra, amit én azonnal viszonzom is. Kezembe nyújt egy vörös rózsát. Kedvesen rá mosolygok, majd megkérem, hogy tegye a hajamba. Nem nagyon szoktam semmit sem viselni a hajamban, de az első találkozásunkon is egy ilyen rózsát kaptam tőle és akkor is a hajamba tűzte, most pedig mivel ez lesz az első igazi randink, így szinte természetesnek érzem, hogy most is legyen egy virág a hajamban.
Miután a hajamba helyezi a virágot, a nyakamhoz hajol, érzem a meleg leheletet a nyakamon. Bizsergek tőle. Hirtelen elgondolkodom azon, hogy lehet, hogy inkább itt kellene maradnunk, és nem vacsorázni, menni. Megérzem a csókokat, majd azt is, ahogy a kezei a melleimre simulnak. A szemembe néz, majd a szívem fölé nyom egy hosszabb csókot, mire szinte el is határozom, hogy rábírom, hogy maradjunk itthon. Azonban sikerül megakadályoznia ebben. Feláll és felhúz engem is. Elindul az ajtó felé, én azonban megállok, hiszen eszembe jut az ajándékom.
Azonnal matatni kezdek a táskámban addig, amíg meg nem találom a karkötőt, amit keresek. Mosolyogva nyújtom át neki. Felteszi a bal csuklójára, majd megszemléli. Végül pedig egy hosszú csókot is kapok viszonzás képen. A nyelve utat tör magának az enyémhez, majd össze is forrnak, kezei az arcomat simítják, az enyémek pedig a hátára simulnak. Érzem, ahogy egyre jobban hozzám simul. Azonban még azelőtt kifogyunk a szuszból, hogy bármi komolyabb dologba bele kezdenénk. Így el is indulunk az étterembe.
- Akkor miért nem mondtad, hogy hamarabb találkozzunk, egyetlenem? Pontosan tudod, hogy én mindig mindenhova pontosan érkezem! – Mosolygok rá, úgy ahogy a kisgyerekekre szokás, ha valami olyan dolgot rontanak el, amit könnyen meg kellett volna tudniuk csinálni. Más talán megsértődne, hogy így nézek rá, de Ami~chan biztosan nem. Ő sosem sértődik meg ilyeneken.
- Szeretlek, ugye tudod? – Nézek rá szélesebben mosolyogva, mikor a kezemre nyom egy puszit. Szeretem, mikor ilyen apró mozdulatokkal tudatja velem, hogy fontos vagyok neki.
- Benne vagyok! – Mondom, lehet, hogy egy kicsit lelkesebben a kelleténél. Viszont nem tehetek erről. Az csak normális, ha így reagálok erre a kijelentésre, hiszen mégiscsak arról van szó, hogy a szerelmemmel tölthetem az estét.
Az étterembe érve elfoglaljuk az asztalunk, ami meg kell hagyni, nagyon szép helyen van. Igazán romantikus hangulatú az egész hely. Nekünk pedig pont erre van most szükségünk, egy kis romantikára. Ami~chan fogja az egyik kezem, a másik keze pedig a poharán van. Én is iszogatok kicsit, de én azért visszább fogom magam, mint ő. Mikor megjön az étel, boldogan kezdünk el falatozni.
Nekem személy szerint nagyon ízlik az étel. Bár azt nem tudom, kedvesem mennyit érez az étel ízéből, az mellett az italmennyiség mellett, amit bevisz a szervezetébe. Mire végzünk, addigra ő már nagyra nőtt szemekkel és akadozó beszéddel rendelkezik. Még azt is eltéveszti, hogy merre kellene a pohárért nyúlni, így felajánlom neki, hogy jobb lenne, ha hazamennénk.
Szerencsére beleegyezik, ami egy kicsit megnyugtat, így legalább azzal nem lesz bajom, hogy elvigyem innen. Persze én is érzem, hogy kicsit becsiccsentettem, de közel sem annyira, hogy ne tudjam kontrollálni, hogy mit csinálok. Látom, ahogy kedvesem igyekszik felállni, de be kell vallani nem nagyon, megy neki.
Azonnal mellette termek, hogy elkapjam, ha elesne. Ez majdnem be is következik, de még sikerül elkapnia a nyakamat és a botladozásból hirtelen egy csók lesz. Óvatosan magamhoz ölelem a csók közben. Hevesen csókol, mint mindig, most viszont tisztán érzem a szájában a bor ízét, ami kicsit furcsává teszi a csókunk. Nekem viszont ez is tetszik.
- A számból vetted ki a szót, egyetlenem! Na, gyere. Segítek menni. – Mondom, hogy átkarolom a derekát, majd a karját a nyakam köré rakom. Lassan botladozva elindulunk a lakosztálya felé. Az oda vezető úton minden rendben megy. Épségben érünk el hozzá, bár a kulcs előkeresése közben szép kis artistamutatvány művelek le. Nem egyszerű megtartani egy testet és közben keresni valamit a táskájában. Végül nagy nehézségek árán sikerül bejutnunk a lakásba. Ügyelve arra, hogy ne legyen baja, leültetem a konyhában.
- Maradj itt, amíg hozok egy kendőt, amivel kicsit észhez térítelek. Utána pedig lefekszel. – Egyenesen a szemeibe nézek, hogy eljuttassam a tudatáig, amit mondok, bár erre nagyon kis esélyt látok. Gyorsan kimegyek a fürdőbe és előveszek egy törölközőt, amit bevizezek és ekkor hallom meg a hatalmas puffanást. Eldobom a törölközőt és azonnal kirohanok a szerelmemhez.
Loki hangosan nyávog kedvesem lábánál, aki a földön fekszik. Úgy kótyagos állapotában próbálja elmondani, hogy csak inni akart egy kis viszet és közben sikerült úgy felállnia, hogy a lába beakadt a székbe, aztán pedig felbukott a macskában. Miközben ezt elpanaszolta nekem, én segítettem neki visszaültettem a székre, majd megvizsgálom a lábát. Azonban az eredmény nem nagyon nyugtat meg. Sikerült rendesen kitekernie a bokáját.
- Jobb lesz, ha beviszlek a negyedik osztaghoz. Ezzel nem tudok mit kezdeni. – Azzal óvatosan a karjaimba veszem. Már pontosan tudom, hogy mekkora súlyra kell számítanom, nem ez az első alkalom, hogy a karomban viszem el valahova. Igaz általában ez a távolság nem a kilencedik és a negyedik osztag közötti szokott lenni, hanem csak a fürdő, meg a háló közötti, de ez nem jelent semmit. Minden komolyabb megerőltetés nélkül el tudom vinni, így is.
Meg sem lepődök, hogy mire odaérek a gyógyítókhoz, addigra kedvesem már el is alszik. Biztosan az ital az oka, hogy ilyen egyszerűen elaludt. Pedig még azt is mondta, hogy fáj a bokája, de ahogy elnézem, ez jelenleg cseppet sem zavarja. Készségesen elmagyarázom az egyik ügyeletben dolgozónak, hogy mi történt. Ő pedig biztosít róla, hogy minden rendben lesz Ami~channel és megkér, hogy az időre való tekintettel távozzam és jöjjek vissza majd délelőtt. Kicsit sincs kedvemre ez a helyzet, de nem tehet ellen semmit, így ha szomorúan is, de engedelmeskedek a kérésnek és otthagyom a negyedik osztagosok kezében életem szerelmét.

Note: Amaya, karakter állapotára való tekintettel, a user engedélyével van mozgatva a reagban. :)

Karakterlap

Narazaki Amaya

Tiszteletbeli tag

9. Osztag

*

Shinigami

Szint: 1.

Lélekenergia:

60% Complete
5 500 / 15 000

Hozzászólások: 80

Hírnév: 2

Infó

Tárcában: 7 700 ryou

Technikatár
Ajándék küldése


Hovatartozás:
Gotei 13

Egyéb hovatartozás:
Nincs

Reiatsu szín:
tengerkék

Egyéb hovatartozás:
Kardok és Rózsák egylete

Kapcsolat cimke:
Kapcsolatban

Mottó:
"Amikor a varázslat elszáll, a valóság megmarad"

Post szín:
#CF74ED


  • Profil megtekintése

Nem elérhető Nem elérhető

Re:Elsőbbnél is elsőbb randi ^-^
« Válasz #6 Dátum: 2016. Szept. 25, 08:01:21 »
Borzalmas fejfájással ébredek valami zajra, szemeim égnek a fáradtságtól. Körbe pillantok, majd csodálkozva pislogok az idegenre, aki a mellettem lévő ágyon foglal helyet. Ráadásul egy kard is ott pihen mellette, mondanom sem kell, kicsit sem bizalom gerjesztő a látvány. Egy kórteremben fekszem, pocsék formában, és egy férfi ül mellém karddal a kezében. Mondjuk, ahogy kinézek, lehet nem véletlen a kard. Hajam akár egy rendetlen szénakazal, össze-vissza áll, saját akarattal rendelkezve, szemeim karikásabbak mint valaha és arcom szinte fehér a sápadtságtól. A ruhám is cserére szorulna...valami köntös szerű, mely nem igazán stílusos, hátul pedig teljesen nyitott. Még a szoba szaga is borzalmasan dohos…. A férfi azonban nem tervezi használni fegyverét, én pedig igyekszem nem indokot adni rá, így szorgosan fésülgetem az ujjaimmal a hajamat. Haszna csupán pár kitépett hajszál, de azért próbálkozom. Könnyed csevejbe kezdünk, mint kiderül, beszéd partnerem maga a negyedik osztag kapitánya. Nem változik a közvetlensége az után sem, hogy leleplezem magam előtt. Mosolyog, és felajánl egy tagsági helyet a vanília egyletben, valamint a bokámat is hajlandó meggyógyítani. Lelkesen faggatom ki Airisu taichout az egyletről, és ugyan ki mondana nemet a legjobb gyógyítónak azon kérdésére, hogy meggyógyítson-e? Miközben a bokámmal foglalatoskodott, megkérem, hogy mesélje el, milyen okból lett az aki. Nagyon érdekel a gyógyítás, és kitől, ha nem tőle kérdeznék róla? Miután végez, sietősen távozik az ablakon át, pár pillanattal később már kopognak is az ajtómon.
- Szabad! - kiáltom. Két shinigami lép be az ajtón, mindketten papírokat szorongattak.
- Elnézést, nem látta véletlen Airisu kapitányt? - kérdezi fontoskodó hangon. Gyorsan megértem a taichou szökésének okát, biztos az agyamra menne a sok papír munka, főleg, ha ilyen személyek közt kellene mindezzel foglalatoskodnom.
- Nem. - hazudom nemes egyszerűséggel, mire hála az istennek, távoznak, így fel tudok öltözni normális ruhába. Az kerülne rám, amiben tegnap randizni mentem Mii-channel. Biztos sokat ittam és valahogy elbotlottam. Nem kérdés, ki hozott be, tudom, hogy Mii-chan volt az. Nem emlékszem, de tudom. Ám megint kopogtatnak az ajtóban, így az öltözködést elmarad. Szemeim boldogan kerekednek el, ahogy meglátom az ajtóban a bekukucskáló Mii-chan fejét. Épp az ágyon ülök...egy pillanatig csupán. A következőben már a lányt szorongatom a karjaim közt.
- Sajnálom, hogy elszúrtam a tegnap estét. - pityergem, miközben nyakához fúrom a fejemet.
« Utoljára szerkesztve: 2016. Szept. 25, 18:31:41 írta Narazaki Amaya »

Karakterlap

Kawayoshi Natsumi

Eltávozott karakterek

7. Osztag

*

Szint: 1.

Lélekenergia:

60% Complete
6 400 / 15 000

Hozzászólások: 57

Hírnév: 3

Infó

Tárcában: 11 300 ryou

Technikatár
Ajándék küldése


Hovatartozás:
Gotei 13

Egyéb hovatartozás:
Nincs

Reiatsu szín:
Sötétnarancs

Egyéb hovatartozás:
Nincs

Kapcsolat cimke:
Kapcsolatban

Mottó:
"Gonosz nélkül, a jó sem létezhet!"

Post szín:
#FF4500 ; #FF7F50


  • Profil megtekintése

Nem elérhető Nem elérhető

Re:Elsőbbnél is elsőbb randi ^-^
« Válasz #7 Dátum: 2016. Szept. 26, 00:46:46 »
Hát nem mondanám, hogy nagyon sokat aludtam tegnap este, sőt az, amit leműveltem az minden volt csak nem alvás! Forgolódtam, nem találtam a helyemet az ágyban. Egyszerűen sehol se volt jó. Vagy melegem volt, vagy fáztam, vagy nyomta valami az oldalam, vagy Myra dörgölőzött az arcomhoz. Mikor meg sikerült elaludnom arra keltem, hogy hányingerem van és szerencsésen ki is jött belőlem a vacsora. Na, igen a pia. Pedig nem is ittam olyan sokat, bár lehet, hogy a shunpozást mellőzni kellett volna.
Reggelre viszont kicsit jobban vagyok. Már nem forog velem a világ, csak szörnyen álmos vagyok. Igaz ez nem csoda egy olyan este után, mint ami mögöttem van. Valahogy nem így képzeltem el az első randink. Ma gyomorkímélés gyanánt kihagyom a kávét és inkább a tea mellett döntök. Jó választás volt, sikerül teljesen lenyugtatnom a gyomrom, annyira, hogy még egy pirítóst is bele tudok erőszakolni.
Miután megreggeliztem fogom magam és felöltözök. Nem bonyolítom túl a ruhámat, csak a szokásos. A fekete nadrág, a fehér trikó, meg a kék ingem. Még a hajamat sem kötöm fel, csak belebújok a cipőmbe és felkapom az asztalról a kulcsom. Már éppen elindulnék, mikor a cicusom megjelenik a lábamnál. Nekem meg eszembe jut, hogy adnom kéne neki enni. Így gyorsan irányt váltok, és a konyhába sietek, hogy megetessem szegény párát. Aztán végre tényleg elindulok a negyedik osztaghoz.
Nem kell sok idő, hogy elérjem a célomat. Pedig most nem is shunpozok, mint tegnap este. Jelenleg nincs nagy kedvem hozzá, hogy elmosódjon körülöttem a világ. Bőven elég volt nekem az este is. Vidáman lépdelek a negyedik osztag területén, bár kicsit álmos vagyok, de ez csak annyiban látszik, hogy néha ásítok egyet. Azonban mire végre elérem a célom, addigra már kimegy az álom a szememből.
Útbaigazítást kérek az első szembejövő shinigamitól, majd sűrű köszönetek között engedem tovább útján. Boldogan folytatom az utam. Nem vagyok ismerős ezzel az osztaggal, úgyhogy nem is csoda, hogy sikerül kicsit eltévednem. Szerencsémre viszont elég talpraesett vagyok ahhoz, hogy az ilyen helyzeteket könnyen megoldjam. Hamarosan tehát, kisebb kitérők után bekopogok, majd be is nyitok abba a szobába, ahol a kedvesem van.
- Ugyan, nem a te hibád! Fátylat rá! – Mosolygok rá, mikor a karjai közt kötök ki. Arcát a nyakamba fúrja, én pedig kiélvezem a helyzetet. - Nem mintha nem szeretném simogatni a meztelen hátad egyetlenem, de ha sokáig így maradsz, még megfázol nekem. – Suttogom a fülébe, ahogy kezeim elkalandoznak és a kórházi köntös hátul kivágott részénél végigsimítanak a hátán.


Karakterlap

Narazaki Amaya

Tiszteletbeli tag

9. Osztag

*

Shinigami

Szint: 1.

Lélekenergia:

60% Complete
5 500 / 15 000

Hozzászólások: 80

Hírnév: 2

Infó

Tárcában: 7 700 ryou

Technikatár
Ajándék küldése


Hovatartozás:
Gotei 13

Egyéb hovatartozás:
Nincs

Reiatsu szín:
tengerkék

Egyéb hovatartozás:
Kardok és Rózsák egylete

Kapcsolat cimke:
Kapcsolatban

Mottó:
"Amikor a varázslat elszáll, a valóság megmarad"

Post szín:
#CF74ED


  • Profil megtekintése

Nem elérhető Nem elérhető

Re:Elsőbbnél is elsőbb randi ^-^
« Válasz #8 Dátum: 2016. Okt. 01, 07:39:10 »
Ahogy Mii-chan belép, már ott is termek, karjaimmal szorosan ölelem magamhoz, és szomorú ábrázatomat a nyakához bújva takarom el. Ha tudná, mennyire sajnálom, ami történt. Biztos nem ez volt a legjobb randija, ami azt illeti ez a dolog fel is kelti az érdeklődésemet. Mii-chan vajon volt már együtt valakivel is? Az is lány volt? Közben mosolyogva lépek arrébb, és szemforgatva eleget teszek a kérésnek.
- Akkor segíts öltözni. - mosolygom, remélve, hogy eleget tesz a kérésemnek. Ha netán nemet mondana, akkor is felkerül rám a ruha, képes vagyok felöltözni, csupán vele sokkal jobb. Miközben öltöztetnek, vagy magam öltözöm hangot adok a gondolataimnak.
- Kicsim, neked volt már régebben szerelmed? Jártál...valakivel? - teszem fel a kérdést, majd elpirulva a hajamba túrok zavaromban. Hiszen mi még hivatalosan nem is járunk. Csak nem hivatalosan majdnem minden este vele alszom...na mindegy. Azért nagyon kíváncsian várom a válaszát, erről nem is beszéltem még vele. Hiszen olyan furcsa volt így is, hogy egy másik lány iránt őrjítő vonzalmat éreztem...mégis, sosem lennék boldogabb, csak is vele. Nyomok egy puszit az arcára, majd mosolyogva, most már ruhában karolok belé.
- Mehetünk? - azzal már húzom is magam után.
- Ha jól emlékszem...ma az enyém vagy. - jelentem ki, biztosan tudva, hogy Mii-chan szabadnapos. Hiszen tegnap mondta. Erre még emlékszem, ekkor még nem ittam.
- Amúgy mi történt tegnap? - bukik ki belőlem a kérdés. Közben ahogy sétálunk az utcán, pár suhanc gyerek fut el mellettünk. Az egyik alig idősebb, mint én, ő az utolsó. Ruháik szakadtak, piszkosak. Olyat tesz, amit sem a jelenlétemben, sem máskor nem tehet meg senki. Hangos csattanással Mii-chan fenekére csap, majd lendületet nem elveszítve fut tovább. Legalábbis próbál. Egy shunpoval termek előtte, és egy mozdulattal elkapom a nyakát, és a földbe vágom az egész kölyköt. Szemem felcsillan, a srác  összepisili magát a tekintettől, amivel farkasszemet kell néznie. Képtelen az idiótája megmozdulni, érzem a tekinteteket magamon. Ajánlatos dolog lenne, ha Mii-chan elkapná a kezem, mielőtt egy mozdulattal eltörném a zaklató kezét, tekintve, hogy ez a célom. Előbb-utóbb muszáj lenne Mii-channek leállítania, ugyanis a kéztörést más is követheti, remélem még minden előtt kézen ragad, és felhúz onnan, futni hagyva áldozatom, valamint engem is észhez térítve.
- Bocsi...dee elszállt az agyam…. - mosolyogom zavaromban...ám csöppet sem ilyen vidám a helyzet. Sosem borult még el az agyam, és megijedtem, hogy mi mindent lettem volna képes megtenni a sráccal, mert rácsapott a szerelmem fenekére.
- Nem igazán tudom, mi ütött belém, de nem adlak senkinek! Az enyém vagy! - jelentem ki makacsan, anélkül, hogy átgondolnám ezeknek a szavaknak a jelentését. Elpirulva harapok az ajkamba, hiszen egy kérdés böki az oldalamat.
- Tudod...hamár mindketten szeretjük egymást...talán lehetnénk egy pár is. Tudod, hogy...járunk...vagyis...járnál velem? Nekem adod a szíved? Vigyázni fogok rá, ígérem. - mondom vörösben úszó képpel. Ha igent mond, átkarolom a nyakát, és kicsit sem érdekel ki látja, ellenzi, de megcsókolom a lányt.

Karakterlap

Kawayoshi Natsumi

Eltávozott karakterek

7. Osztag

*

Szint: 1.

Lélekenergia:

60% Complete
6 400 / 15 000

Hozzászólások: 57

Hírnév: 3

Infó

Tárcában: 11 300 ryou

Technikatár
Ajándék küldése


Hovatartozás:
Gotei 13

Egyéb hovatartozás:
Nincs

Reiatsu szín:
Sötétnarancs

Egyéb hovatartozás:
Nincs

Kapcsolat cimke:
Kapcsolatban

Mottó:
"Gonosz nélkül, a jó sem létezhet!"

Post szín:
#FF4500 ; #FF7F50


  • Profil megtekintése

Nem elérhető Nem elérhető

Re:Elsőbbnél is elsőbb randi ^-^
« Válasz #9 Dátum: 2016. Okt. 01, 11:37:10 »
Amint kinyitom az ajtót, kedvesem máris a nyakamban csüng. Szoroson magamhoz ölelem és hagyom az ösztöneimnek, hogy mozgassák a kezem. A nyakamba fúrja a fejét, én meg a meztelen hátát simogatom. A tegnap történtek nem nagyon hatnak meg, mivel még életemben nem randiztam, így azt se tudom mi ennek a menete, persze sejtem, hogy nem ez, de véletlenek vannak, és nem tehetünk ellenük semmit.
- Persze, hogy segítek, egyetlenem. Mellesleg ne forgasd a szemed, a meztelen fenekedet csak is én láthatom. – Vigyorodok el, ahogy közelebb megyek hozzá és elkezdek neki segíteni a felöltözésben. Amikor újra megszólal, egy pillanatra megállnak a kezeim, majd halványan elmosolyodom és folytatom, amit csináltam.
- Nem és nem. Te vagy az első. Amíg te nem jöttél, addig én még gondolni se nagyon gondoltam a szerelemre. Mindig a munka volt az életem. Egyszer talán majd elmesélem miért lettem olyan. – Mondom, ahogy befejezzük a felöltöztetését. Nyom egy puszit az arcomra, mire szélesen elmosolyodok, majd hagyom, hogy belém karoljon.
- Még szép. Ki mással tölteném a szabadnapom, ha nem veled? – Kérdezem kuncogva, ahogy elindulunk ki a 4. osztagtól. - Haza mentünk és megpróbáltalak kicsit kijózanítani. Te azonban inni vagy enni akartál adni Loki-nak, az már mindegy. Aztán sikerült úgy felállnod, hogy felbuktál és fogalmam sincs, hogy csavartad ki a bokád. Én éppen valami rongyot kerestem, amivel kicsit felfrissíthetlek.
Magyarázom neki miközben az utcán sétálunk. Egy csapat suhanc kölök fut felénk. Mind rongyos és koszos. Magamra emlékeztetnek, én is ilyen rongy tenger voltam, mikor még Rukongai körzeteiben tengettem a napjaimat. Az egyik fiú rávág a fenekemre, miközben elrohan mellettem. Én csak egy rosszalló pillantást vetek felé. Még gyerek, fogalma sincs róla, mit csinál.
Azonban egyetlenem nem engedi el ilyen könnyen a gyereket. Egy shunpoval mellette terem és a földbe vágja a nyakánál fogva. Látom, ahogy a gyerek karjáért nyúl és tudom, mit akar tenni. Nekem sem kell több. Azonnal mellette termek és elkapom a kezét, mielőtt olyat tehetne, amit később lehet, hogy megbánna. Felhúzom szerelemem a gyerekről, majd a kölyökre nézek és olyan fagyos tekintettel, ahogy ritkán látni engem megszólalok.
- Egyedül annak köszönheted, hogy nem hagytam, hogy bántson, hogy én is olyan csavargó voltam egyszer, mint te. Viszont jobb, ha megjegyzed, hogy az illemet be kell tartani, még ilyenkor is. Most pedig kotródj, mielőtt én, tanítalak rendes viselkedésre. – Emelem a kezem a jobb oldalamhoz, mintha a kardomhoz nyúlnék, mire a gyerek elrohan. Persze nincs nálam Chimatsuri, de tudom, hogy milyen volt csavargónak lenni, hogy mennyire féltem, mikor egy shinigami a kardjával fenyegetett.
- Semmi baj. Azt tetted, amit én tettem volna, és ha nem egy gyerek lett volna, hagyom is, hogy kicsit móresre tanítsd. Ezeket azonban még szóval kell nevelni, nem veréssel. A tiéd, ahogy te az enyém. – Mosolygok rá kedvesen egyetlenemre. Látom, hogy kellemetlenül érzi magát és megértem. Tudom milyen elveszteni a fejedet. Talán jobban is, mint ő. Még szerencse, hogy sose voltam olyan, aki nem tudta volna felismerni, hogy mikor cselekszik valaki szándékosan és mikor ösztönből. Ami~chan most ösztönből cselekedett, ezért nem is foglalkozok a dologgal.
- Hmm… Mit is válaszoljak erre a kérdésre? – Játszom meg, hogy gondolkodom. Viszont egy pillanat múlva már átölelem a derekát, nem úgy, mint egy barátnő, hanem mint egy szerelmes.
- Mégis mikor akartál te erre rákérdezni? Én azt hittem, már régen járunk. – [/b]Cirógatom meg orrommal az övét. - Még mielőtt megkérdezed. Ez egy igen akart lenni. – Mosolygok rá kedvesen, mire ott minden járókelő szeme láttára átkarolja a nyakam és megcsókol, amit én boldogan viszonzok.
- Mit szólnál, ha valahogy bepótolnánk a tegnapi randit. Lehetőleg alkohol nélkül. – Kacsintok rá játékosan. Azt hiszem, én vagyok az első, aki a tegnap esti találkánkat randevúnak nevezte.

Karakterlap

Narazaki Amaya

Tiszteletbeli tag

9. Osztag

*

Shinigami

Szint: 1.

Lélekenergia:

60% Complete
5 500 / 15 000

Hozzászólások: 80

Hírnév: 2

Infó

Tárcában: 7 700 ryou

Technikatár
Ajándék küldése


Hovatartozás:
Gotei 13

Egyéb hovatartozás:
Nincs

Reiatsu szín:
tengerkék

Egyéb hovatartozás:
Kardok és Rózsák egylete

Kapcsolat cimke:
Kapcsolatban

Mottó:
"Amikor a varázslat elszáll, a valóság megmarad"

Post szín:
#CF74ED


  • Profil megtekintése

Nem elérhető Nem elérhető

Re:Elsőbbnél is elsőbb randi ^-^
« Válasz #10 Dátum: 2016. Okt. 09, 08:45:25 »
- Persze, hogy csak te láthatod, tudom. - mondom dacosan, de azért hagyom, hogy segítsen. Kezei mindig ügyesek, és finomak, imádom, ahogy hozzám ér, az öltöztetés során pedig ez előfordul, mégha csak “véletlen” is.
- Tudod, nekem is te vagy az első szerelmem. Úgy tartják az különleges, mert az ember mindig emlékezni fog rá. De én nem akarok emlékezni rá szívem. Én örökké érezni akarom, akarlak, téged. Ígérd meg, hogy velem maradsz… - fogalmam sincs, honnan jön ez a kérés, de nagyon komolyan gondolom, egy öleléssel nyomatékosítom is, majd egy puszit nyomok az arcára. Belé karolok, miután végre ruhát öltöttem, és a frizurámat is rendbe szedtem. Arcomon jól látszik, mit gondolok a történtekről, egy rakás szerencsétlenség vagyok. Épp fintorgok, amikor egy csapat huligán rohan el mellettünk. Épp kedvesemre nézek, amikor az egyik kis taknyos az én kincsem fenekére húz egyet. Nekem sem kell több, utána shunpozok. Lendületből elkapom a nyakát, és a földbe vágom annál fogva. A kölyök nyekken egyet, és karjaival az őt szorító kezemet kaparássza, hátha szabadul. A mellkasára térdelek, és a kezéért nyúlok. Képtelen vagyok kontrollálódni, helyettem is megteszi Mii-chan. Elkapja a kezem, és felhúz, én pedig hozzá bújok, elfordulva a taknyos kis huligántól. A gyerek végül megússza egy szidással Mii-chantől, én pedig igyekszem nem azzal foglalkozni, hogy egy perce még simán megöltem volna egy gyereket, csak mert rácsapott Mii-chan fenekére. Ahogy kimondom az önző szavakat, csak utána jövök rá, hogy mit is mondtam. Elpirulva harapok az ajkamba, ám megnyugszom, ahogy ő is a sajátjának titulál, mivel az is vagyok.
- Igen, csak a tiéd. - mosolygom. Aztán felteszem azt a kérdést, ami már nagyon régóta fogalmazódik bennem. Meg is ijedek, ahogy gondolkodik, nem fogom fel hírtelen, hogy csak poénkodik. Talán ezért is ér váratlanul az ölelése a derekamon. Arcom vörös, teljesen zavarban vagyok, mégis olyan jó, ahogy körém fonódnak a karjai. Orra az enyémet cirógatja meg, a háttérben látom, ahogy valaki ránk mutat, de kicsit sem zavar. Tudja csak meg mindenki, hogy én, Narazaki Amaya egy másik lányt, Kawayoshi Natsumit szeretem, és nem úgy, ahogy a lányok szokták egymásnak mondani. A szerelmes szívem csak érte dobog, csókunkba pedig próbálom beleforrasztani ezen érzéseimet. Sok-sok tekintet kísér minket, ahogy kéz a kézben sétálunk hazafelé.
- Nagyon boldoggá tenne. - mosolyodom el, és örülök, hogy randinak nevezte.
- És mire gondoltál, mi legyen a randi? Nekem majdhogynem mindegy, csak veled lehessek.

Karakterlap

Kawayoshi Natsumi

Eltávozott karakterek

7. Osztag

*

Szint: 1.

Lélekenergia:

60% Complete
6 400 / 15 000

Hozzászólások: 57

Hírnév: 3

Infó

Tárcában: 11 300 ryou

Technikatár
Ajándék küldése


Hovatartozás:
Gotei 13

Egyéb hovatartozás:
Nincs

Reiatsu szín:
Sötétnarancs

Egyéb hovatartozás:
Nincs

Kapcsolat cimke:
Kapcsolatban

Mottó:
"Gonosz nélkül, a jó sem létezhet!"

Post szín:
#FF4500 ; #FF7F50


  • Profil megtekintése

Nem elérhető Nem elérhető

Re:Elsőbbnél is elsőbb randi ^-^
« Válasz #11 Dátum: 2016. Okt. 09, 23:17:05 »
- Ugye nem vagy rám mérges, egyetlenem? – Suttogom a fülébe, ahogy elkezdek segíteni neki az öltözködésben. Szeretem ezt csinálni. Nem is tudom miért, talán, mert így érzem, hogy gondoskodhatok az én virágszálamról. - Örökre. – Ismétlem meg, amit már az első találkozásunkkor is. Hiszen ez az igazság. Vele akarok maradni, amíg világ a világ. Szeretni őt és soha el nem engedni. Megölel és egy puszit nyom az arcomra, mire elmosolyodok és én is nyomok egy puszit az ő arcára.
Hagyom, hogy belém karoljon, miért is ne hagynám, ha egyszer élvezem, hogy így járunk mi ketten. Az arcára van írva, hogy mit gondol magáról és meg kell hagyni nem, esik jól, hogy így gondolkodik magáról. Egyáltalán nem az ő hibája, ami tegnap történt. Éppen hangot adnék ennek a gondolatomnak, mikor egy csapat suttyó gyerek rohan el mellettünk és az egyikük lendületből a fenekemre csap. Én csak egy rosszalló pillantást vetek felé, azonban kedvesem nem elégedik meg ennyivel.
Azonnal a gyerek után shunpozik és elkapja a gyerek torkát. A földhöz vágja, és a mellkasára térdel. Emeli a kezét, én pedig ekkor érek oda mellé. Elkapom az ütésre emelet kacsót és elhúzom kedvesemet. Tudom, hogy megbánta volna, ha megteszi, amit éppen véghez akart vinni. A gyerek megússza egy szidással, de csak azért, mert rokonszenvet érzek iránta. Elmosolyodok, ahogy Ami~chan a sajátjának nevez. Látom, hogy elpirul, és az ajkaiba harap. Én azonban csak annyit válaszolok, hogy ő is az enyém.
Hirtelen felteszi a kérdést, amire már olyan régen vártam. Mégis úgy döntök, kicsit eljátszom vele. Csupán viccből. Azonban látom az arcán, hogy a viccem nem éppen azt a hatást éri el, amit akartam. Így azonnal taktikát is váltok, és a derekára fonom a karjaimat. Érzem, hogy kezd megnyugodni. Orrommal megcirógatom az orrát. Tisztában vagyok vele, hogy nyílt utcán vagyunk és, hogy mások is láthatnak minket, de nem nagyon érdekel mások véleménye. Vagyis igazából egy valaki véleménye igen is érdekel, de ez a valaki éppen a karjaimban van.
A világ többi része, meg azt csinál és gondol, amit csak akar. Ha nem tetszik nekik, hogy én, mint egy lány, egy másik lányt szeretek, akkor ne nézzenek. Senki se tilthatja meg, hogy szeressem őt. Mert igen is szeretem őt, ha kell én mindenki előtt nyíltan kijelentem, hogy igen beleszerettem Narazaki Amaya-ba, és minden percét élvezem ennek a szerelemnek.
- Hmm… Mit szólnál, ha elmennénk valahova megenni egy sütit, utána meg talán elmehetnénk a parkba sétálni, vagy a fürdőbe. Amelyiket jobban szeretnéd, egyetlenem. – Mosolygom rá kedvesen, majd az arcához hajolok és nyomok egy puszit a pofijára.