Szerző Téma: Yruzza Alexander  (Megtekintve 658 alkalommal)

Description: +18

0 Felhasználó és 1 vendég van a témában

Karakterlap

Mizushima Setsuko

Eltávozott karakterek

10. Osztag

*

Szint: 2.

Lélekenergia:

60% Complete
10 300 / 15 000

Hozzászólások: 58

Hírnév: 3

Infó

Tárcában: 12 500 ryou

Technikatár
Ajándék küldése


Hovatartozás:
Gotei 13

Egyéb hovatartozás:
Kardok és Rózsák egylete

Reiatsu szín:
Kékes

Egyéb hovatartozás:
Nincs

Kapcsolat cimke:
Egyedülálló

Mottó:
Call me princes, and that'll be ur last word

Post szín:
508EA1 // b8860b


  • Profil megtekintése

Nem elérhető Nem elérhető

Yruzza Alexander
« Dátum: 2016. Okt. 16, 15:01:28 »
    adatlap

Név: Yruzza Alexander
Faj: Arrancar
Nem: férfi
Születési idő: ismeretlen
Kor: ismeretlen
     ♦ Emberként: ismeretlen
     ♦ Lélekként: ismeretlen
   
jellem
Az emlékeinek hiánya kihat egész jellemi énjére, létezésének meghatározó alakítója eme hiánynak a hatására kialakult kíváncsiság. Ez a tulajdonsága adja lelke gyermeki részét.
Talán nem is meglepő, hogy egy arrancar a hosszú évek alatt harcossá nőtte ki magát, hiszen ennek köszönheti azt, hogy most ott tart, ahol. Igencsak rideg személy, kinek arca ugyanazt az unottságot tükrözi szinte minden esetben, így talán ellenmondásosnak hangozhat, hogy kedveli mások társaságát, sőt! Számára a magány maga a kín, hiszen képtelen kiélni kíváncsi természetét a hatalmas homokos pusztán. Harcos jelleme révén vakmerő, hidegvérű, kegyetlen gyilkos. Nem igazán ismeri a félelmet, sem a könyörületet, addig harcol, amíg valaki meg nem hal. Nem szeret túlzottan sokat beszélni, kivétel ez alól az olyan esetleges pillanat, amikor kíváncsisága miatt kénytelen hosszasabb bájcsevejbe kezdeni.
Mivel nála a normális adrenalin szint is magas, szereti a nyugtató hatású dolgokat, mint a lágy zenét, ám ez képes gyengepontjául is szolgálni, hiszen nyugodt perceiben képtelen a harcra, sőt, van, hogy el is alszik. Természete nem túl bonyolult, könnyen megfejthető.
Érzelmeit mások iránt három csoportba lehet tenni. Első az, amikor valakit érdekesnek talál. Ilyenkor kötődést érez a személy iránt, és igyekszik kiismerni, a személyes teret, és egyéb erkölcsi normákat átrúgva, számára ezek semmit mondó formaságok. Aki iránt kötődik, azt egészen addig, míg eme kíváncsiság fenn áll, mondhatni kedveli, bár ez attól függ, mennyire heves is az ő kutatási vágya a másik iránt. Van a közömbös, akit unalmasnak tart. Ilyenkor teljes érdektelenséget mutat, talán teljesen levegőnek is nézi az ilyen személyeket. Utálatát is el lehet nyerni, ez lenne a harmadik csoportja érzelmeinek. Ilyenkor szó nélkül ránt kardot, és halálig harcol. Persze van, hogy nem bocsátkozik harcba, ám ezt igencsak nyomós érveknek kell alátámasztania, hogy a nem, miért is nem.

 
kinézet
- Testmagasság: körülbelül 2 méter magas
- Testsúly: 87 kilogramm
- Bőrszín: fehér
- Haj: szőke, viszonylag rövid, bár tincsei könnyedén a szemébe szökhetnek, ha a szél épp arra fújja
- Szem: írisze a sárga és zöld színeiben villódzik, a fényviszonyoktól függ, hogy melyik szín mennyire látszik
- Testfelépítés: magas, izmos férfiú, akin látszik, hogy volt már köze harchoz
- Ruházat: fehér hakama fekete övvel rögzítve
- Hollow vonásai: a lidérclyuk a nyakán található, közvetlenül a gége alatt található, átmérője nem nagyobb, mint 4 cm, maszkja darabja pedig egy megmaradt alsó állkapocs, amely fültől fülig ér, még az éles szemfogak is megmaradtak rajta
- Egyéb ismertetőjegyek: szemfogai az átlagosnál nagyobbak, járása, mivel többnyire guggol
 

   resurección

Név: Bestia de Gévaudan (Gevaudani fenevad)
Parancs: Hikichigire! (Tépd szét!)


kinézet
Yruzza a pusztakezes harcban jeleskedik, így resurecciónja is erre épül. Reiatsuja nagy részét az ökleibe koncentrálja, ami így a kezei körül farkasfejekként körvonalazódik. KATT
Ezen fejek képesek harapni, tépni, marcangolni az ellenfelet, ugyanakkor védelmet is jelentenek a gyengébb támadások ellen, amennyiben a támadó felület mérete lehetővé teszi ezt, (ez azon képességekre értendők, amiknek az erősségüket meghatározó pontszámuk kevesebb, mint Yruzza resureccionra tett pontjainak száma. A védekezés feltétele, hogy a támadás a farkasfejet érje, csupán ekkor lehet védekezésre is használni.)

alma de lobo (farkaslélek)
Yruzza képes elengedni a farkasfejeket, amik egy tőle számított 10 m sugarú körön belül képesek mozogni. Ez a kör minden ressu~ra tett ponttal 1 m~rel növekszik. Ezek a farkas fejek összeköttetésben vannak Yruzza~val, hisz irányítja őket, így a begyűjtött érzékeket (szaglás, látás) továbbítják az arrancarnak. De Yruzza képes ezt az érzékelés továbbítást el is zárni. A farkasfejek többek között az ellenfél felkutatására, vagy a figyelmének elterelésére kiválóan alkalmazhatóak. Emellett úgyszintén harapni - marcangolni képesek.
el colmillo (tépőfog)
Yruzza kezeihez csatlakoznak a farkasfejek. Ökölbe vannak szorítva a kezei. Ahogy kinyitja a tenyerét, azzal ellövi azt a farkasfejet, ami ahhoz a kérfejéhez csatlakozott. Az egyenese irányba halad, miközben maga a farkasfej felgyullad, és amikor nekicsapódik valaminek, felrobban. Maximum távolsága 50 méter. Ez ressura tett pontokkal 2 méterrel növekszik.




élettörténet
„Ha gyenge a lelked, tompa a kardod él.”

Vadászat

Létezése értelme a túlélés volt. Gyűlölt, ölt és fájdalmat érzett. Egy négylábú, esztelen gyilkos volt, ki fel sem fogja, mit tesz. Akár egy vadállat, aki a vadon sűrűjében igyekszik életben maradni, és ezért képes bármi mást feláldozni. Ő megtette. Feladta önmagát, saját valóját, hogy tovább élhessen. Ösztönös volt ezen cselekedete, akárcsak fajtársainak, egy volt azon lelkek közül, akik erre a sorsra lettek kárhoztatva. Borzalmas, kietlen világ adott otthont számukra, a kopár sivatag felett sötét égbolt terült el, melyet csupán egy világító égitest, a Hold szerény valója díszített. Már a látkép hangulata is őrjítő volt, komor színek birodalma, egybefüggő homoktenger, itt-ott pár rommal tarkítva, mely csupán még inkább azt erősíti az itt élőkben, hogy semmijük sincs. Minden elromlik, összedől, akár egy kártyavár a lenge tavaszi széltől is. Apróságok talán, de sok apróság egészet alkot, és ezen, torz világot szüli meg.
Csaholva üldözte a prédát, mely a végkimerülés határán volt. Így vadászott. Kitartóan. Kezdetben ellenfélre akadt benne, ám a fekete ruhás alak nem számított rá, hogy egy közönséges hollow lehet ilyen erős. Farkasszemet néztek, mindkét fél tekintete határozottságban úszott, ahogy kard feszült karomnak. A shinigami ügyesen forgatva fegyverét sorra megvédte magát a szörny karmaitól, melyek felszabdalták volna teste egészét, ám ahogy a harc hossza nyúlni kezdett, lihegve nézett ismét szembe a hollowwal. Megváltozott a tekintete. Félelmet pillantott meg a szörny, megcsillant a szeme, ellenfele kezdte felismerni, hogy fogytán ereje. Megújult erővel támadott, és a halálisten egyre lassabb mozgása lehetővé tette, hogy többször is felszántsa bőrét éles karmaival, friss sebeket ejtve áldozatán. Vér buggyant ki a vágások nyomán, teste megremegett, így eredt futásnak… mindhiába. Levegőért kapkodva zihált, riadtsága már feltűnően felszínre tört, tudta, ha megáll, meghal. Mégsem futhatott örökké, és ezt a szörny is tudta. Az ő teste nem erre lett kitalálva, ellenben a hollowé igen. Négy, erős lábon futott, minden izma megfeszült, teste karcsú, siklott a lábak után. Csattogtatta állkapcsát, prédája megrémülve futott a túlvilági farkas elől. Egyre lassult a fekete ruhás, nem bírta a tempót, feje kezdett elnehezülni, ahogy a tüdejéből kiszökött minden levegő. Reménytelenül kapkodott utána, és testét próbálta befolyása alatt tartani, mozgásra bírni, ám a kimerültséget nem győzhette le. Lábai feladták a harcot, megbotlott, és a földre hullott. A vadász lendülete révén átugrotta a szerencsétlent, úgy fékezett le, majd megfordult. Szembenézett az áldozatával. A földön hevert, hangosan zihált, és kezével próbálta vonszolni magát, ám ő is tudta, hogy nem menekülhet. A hátára fordult, elkeseredetten fogta remegő kezébe kardját, és ellenfele felé tartotta. Megindult. Elrugaszkodott, és áldozata felé ugrott. A remegő kéz egy utolsó próbálkozással a szörny felé lendítette kardját, ám az a levegőben a szájába kapta, és kitépte a halálisten kezéből. Apró csíkban csorgott a nyála, melybe egy kis vér is kavarodott, ahogy a penge felsértette a pofáját, ám ez annyira elenyésző seb volt, hogy tudomást sem vett róla. Nyaka megfeszült, látszottak az izmai, amik összerándultak, ahogy a kard darabokra hullott a fogai közt. Hangos sikoly törte meg az éjszakai csendet. Fogai a húsba mélyedtek, kitépett egy darabot, majd egy mozdulattal elnyelte. Kínkeserves halál volt ez, sikoltva hörgött, ahogy a lába, majd a gyomra is szétmarcangolódott. Vonaglott, és vergődött a fájdalomtól, ahogy a lidérc darabjaira tépte szét, semmi nem maradt belőle, csupán az utat színező vértócsa. Gyilkosa felpillantott, a semmibe meredt, érezte, ahogy átjárja az áldozata által megszerzett erő, libabőrösen rázta meg magát, majd szeme újra éhesen vizsgálódott. Nem volt ennyi elég, ennie kellett. Csaholva indult tovább, a levegőt szimatolva újabb zsákmány után. A szél ezúttal mellé szegődött, az éjszaka frissében halál szagot lehetett érezni. Újabb áldozatot talált...

Öntudatra ébredés

Börtön. Egy testbe zárt lélek volt, kinek tudata már szikrázva próbált lángba borulni. A felszínen volt, egy karnyújtásnyira attól, hogy lehessen valaki. Egy otromba kaszás testébe száműzetett, több ezer sorstársával együtt, ha tehette volna, egyesével tépte volna szét a többi lelket, ám test híján képtelen volt erre. Csupán volt, mégis, létezése kezdte értelmét veszteni. Dühe mérhetetlenül, minden mást elnyomva tombolt benne, csupán az éhség csapódott párként ezen heves érzelme felé. Lelke rabságba lett taszítva, ő pedig lázadva szakította el láncait. Felszínre tört, eltaposva mindenki mást, oly erős tudata megszállta az otromba óriást. Gyomra kongott az ürességtől, ahogy már évek óta nem evett, őrülten vetette rá magát a tudatlan Gillianokra, és felfalta azokat. Fejlődött…

Új test, új lélek

Szemét kinyitva, egészen újnak tűnt ugyanaz az unalmas, kietlen pusztaság, melyet talán otthonnak lehetett nevezni. Furcsállta könnyed mozdulatát, mellyel a kezét az arcát takaró maszkhoz kapta. Az idegen végtagra csodálkozott, ahogy az az ő parancsainak eleget téve mozgott. Hitetlenkedve vizsgálgatta, forgatta új kezét, mely egy egészen új teste részét képezte. Tündöklő, fehér páncélja alatt megborzongott, ismét elemében érezhette magát. Gyilkos fegyverek kész hadával lett felszerelve, éles karmok és fogak, gyilkolásra éhes szemek, és izom. Felegyenesedett, ám járása bizonytalan volt. Sosem emelkedett még így két lábra. Megszédülve guggolt vissza, megrázta magát, majd újonnan szerzett testét fokozatosan kezdte mozgásba hozni. Próbálgatta a határait…

A maszk

Szemei fenyegetően villogtak az őt kerülgetők felé. Akár egy sarokba szorított oroszlán, mely körül hiénák köröznek kiéhezetten. Hárman voltak ők, maguk is tovább léptek már a féreg szinten, és falkában vadásztak a magányos fajtársakra. Vicsorgott, és oda-oda csapkodott zaklatóinak, forgolódva igyekezte védeni a hátát, miközben azok incselkedtek vele. Mindenki a másikra várt. Pattanásig feszültek az idegek, nem lehetett bírni tovább, muszáj volt kitörnie. Megvárta, míg az általa leggyengébbnek hitt ellenfele a háta mögé kerül, és a legerősebbre vetette rá magát. Lendületét használva feldöntötte a szerencsétlent, majd a torka felé kapott, és egy jókora darabot tépett ki. Amaz hörögve kapott a sebhez kezével, ám halála biztos volt. Egy pillanatig még vergődött fájdalmában, némán tátogva levegőért, aztán az élet utolsó szikrája is elhagyta testét. A másik kettő sem maradt el, két oldalról támadták le a gyilkost. Hátát támadó ellenfelét arcon csapta vaskos farkával, aki így egy puffanással mellette landolt, míg kezével az oldalba érkező arca felé kapott. Belemart, feltépte a pofáját, csupán ekkor vette észre, hogy az ő testéből is vér hömpölyög a homokra. Egy kéz állt ki a hátából, mely áthatolt a gyomrán. Kiköpött, fájdalmában összébb húzta magát. Megragadta a kezet, és tulajdonosát magához rántotta. Az még inkább harcképtelen volt, arca fele már hiányzott, tett róla, hogy az is eltűnjön. Lihegve tépte ki a kezet testéből, majd végtagjaira nehezedett. Teste egésze remegett a fájdalomtól, és tudta, hogy egyik ellenfele még sértetlen. Vérszemet is kapott, egyből rávetette magát, és az arca felé kapott. A maszkja oldalát kapta el, és a mozdulat hatására egy darabja letört. Ereje végét bevetve amaz nyakát a markaiba kapta, és szorította, ahogyan csak ereje engedte. Szemei bosszútól izzottak, majd elfintorodott gyávaságot felfedezvén, és egy mozdulattal darabokra törte a nyakat tartó vázat. Ellenfele feje élettelenül billent oldalra, undorodva lökte el magától a holttestet, majd az arcát takaró burkolathoz kapott. Érezte a hiányt, melyet ellenfele okozott. Elszállt az agya, és vadul kaparni kezdte a helyét, vér folyt a karmai szántotta sebekből. A maszkját tépte. Kisebb, nagyobb darabokat tört le belőle. Már egészen csupasznak érezhette az arcát, amikor a világ mozogni kezdett körülötte. Kezei elernyedve adták meg magukat, fájdalma elviselhetetlen kínt jelentett. Hirtelen úgy érezte, zuhan, képtelen volt tovább eszméleténél maradni. Elsötétült számára a világ…


szeret

✔ ha különösen erős érzések fogják el (ilyen akár a fájdalom is)
✔ ha tartozhat valahova, valakihez
✔ a könnyed, lágy zenét, aminek dallama nyugodtságot áraszt (leginkább, amikor elmélyed az érzelmeiben)
✔ az adrenalint, az izgalmat, olyankor úgy érzi, hogy ismét él (ez leginkább harc közben fordul elő)
✔ új ismeretségeket kötni, megismerni másokat
    nem szeret

✘ a magányt
✘ azon harcokat, ahol az ellenfele trükkökkel, és egyéb bohóckodással akadályozza a harc valódi menetét
✘ a lepusztult, sivatagi világot, tehát így magát Hueco Mundot
✘ ha lenézik, átnéznek rajta, feleslegesnek vagy gyengének tartják
✘ ha cukinak tartják, vagy akármilyen módon megkérdőjelezik a tekintélyét

« Utoljára szerkesztve: 2016. Okt. 16, 19:12:48 írta Yruzza Alexander »

Karakterlap

Ukitake Juushirou

Eltávozott karakterek

Hozzászólások: 212

Hírnév: 5

Infó

Tárcában: 1 899 700 ryou

Technikatár
Ajándék küldése


Hovatartozás:
Független

Egyéb hovatartozás:
Nincs

Egyéb hovatartozás:
Nincs

Kapcsolat cimke:
Egyedülálló


  • Profil megtekintése

Nem elérhető Nem elérhető

Re:Yruzza Alexander
« Válasz #1 Dátum: 2016. Okt. 16, 19:28:12 »
Üdvözlet, Alexander úrfi! :hippy:

Hangulatos előtörténetet írtál, látszik rajta, hogy érted a kasztot, amit játszani szeretnél. Szerintem sikerült egy érdekes és ötletes karaktert alkotnod. Egy-két elgépelés még mindig akad, de sokadszori átolvasásnál már nem is lehet kiszűrni minden ilyen hibát. :3 Az általam kért javításokat elvégezted, így márnincs is más hátra, mint hogy előtörténetedet ELFOGADOM!

Szint: 1.
Lélekenergia: 5000 LP
Kezdőtőke: 4000 ryou

Mint minden arrancar, kapsz ingyen három darab szintednek megfelelő technikát, amiket itt tudsz beváltani.

Minden képzettségedre kapsz automatikusan 1 pontot, ezen kívül további 13 pontot oszthatsz szét a képzettségeid között (részleteket ITT találhatsz), melyek a következők:
- Fegyverhasználat
- Pusztakezes harc
- Hollow képességek
- Sonido
- Resurrección
- Hierro

Amint kitöltötted a profilod és bejelentetted a pontelosztásod, hozzákezdhetsz a játékhoz. Sok sikert a karakter kijátszásához! :3