Szerző Téma: A Boszorkány Éjjele  (Megtekintve 12439 alkalommal)

Description: Villámküldetés

0 Felhasználó és 1 vendég van a témában

Karakterlap

Kuroji Rei

Akadémista

*

Szint: 4.

Lélekenergia:

60% Complete
20 625 / 30 000

Hozzászólások: 162

Hírnév: 0

Infó

Tárcában: 22 400 ryou

Technikatár
Ajándék küldése


Hovatartozás:
Független

Egyéb hovatartozás:
Nincs

Reiatsu szín:
Sötét

Egyéb hovatartozás:
Nincs

Kapcsolat cimke:
Egyedülálló

Post szín:
#003355 #002866


  • Profil megtekintése

Nem elérhető Nem elérhető

Re:A Boszorkány Éjjele
« Válasz #15 Dátum: 2016. Nov. 01, 08:25:11 »
Ha tudtam volna, mire vállalkozok a mai nap el se mentem volna… de most már késő vissza lépnem így kénytelen vagyok eme grandiozus helyzetben végig csinálni a feladatomat. Nagyszerű... kezdjük már is a legelején.

Az Akadémiában éppen egy órára készültünk fel a csoporttársaimmal, és vártuk az oktatónkat, de az, mint gyorsan kiderült, hogy más elfoglaltsága lett, és helyette egy újabb vendégoktatót hoztak, aki nem más volt, mint Mizushima Hyousuke. A Mizushima név annyira ismerősen cseng… hol halhattam már ezt a családnevet? Mindegy majd az eszembe fog jutni! Mindenki gyorsan felállt, és kihúzta magát, én természetesen szokásosan karba tett kézzel és fapofával vártam a csodára hogy ma miféle agyament feladatot fogunk most kapni… meglepetésemre egy gyakorlati kirándulásra mehet el az, aki van olyan bátor önként jelentkező az osztályunkból, aki szívesen elmenne. Abban a másodpercben amint Hyousuke tanár úr befejezte a mondatát a „kirándulással” kapcsolatban az osztály többi tagja azonnal hátra ment én meg ott maradtam a helyemen. Hátra néztem, hogy vajon ezek a barmok miért is hátráltak meg ennyire, de mint kiderült azért, hogy ne hogy őket válassza ki az oktató erre a „nemes feladatra”. Idióta, beszari népség! Most már nem volt mit tennem, így visszanéztem az oktatómra majd fapofával jeleztem, hogy vállalom. Bemutatkoztam neki, ahogyan azt kérte, természetesen csak a keresztnevemet tudtam mondani teljes névként, úgy hogy érje be ennyivel… Az útra a szokásos Akadémista egyenruhámat, és kardomat vittem magammal, na meg persze némi elemózsiát, ha netán megéhezek. Fapofával az arcomon léptünk át a tanár úrral a Senkaimon. Amint beléptünk az emberek világába rögtön valami bohócfesztiválban találtam magamat. Ez most komoly? Ugye ez valami vicc!!! De nem volt időm sokáig nézelődnöm, mert nyomban a tanár úr után kellet mennem. Hirtelen kántálásnak tűnő szavakat kezdtem hallani, majd valami furcsa illatot is kezdtem érezni, és hirtelen minden elsötétült. Mikor visszanyertem az eszméletemet, kicsit másképp éreztem magamat. Mondhatni mintha örök álmomból ébresztettek most volna fel. A kezem totálisan zöld volt, a hajam csapzott lett, és valami féle ládának a sarkánál dőlve fekszek. Mozdulnék, akarnék, de valamiért nagyon lassan reagálok. Hirtelen egy vörös hajú szalmabábú jön elém, majd felsegít. Majdnem be is húztam volna neki, de aztán amint megszólalt, rögtön felismertem a hangjából hogy ez viszont a tanár úr lesz. Azonnal el is röhögtem magam.
- Ennél rondább teremtményt életembe nem láttam!
Fogtam a hasamat a nevetéstől, de aztán amint megláttam magam rögtön, abba is hagytam.

Marha jó kirándulásnak nézek elébe…..

Karakterlap

Fran Lechuza

Arrancar

*

64. Arrancar

Szint: 6.

Lélekenergia:

60% Complete
30 000 / 45 000

Hozzászólások: 46

Hírnév: 2

Infó

Tárcában: 14 300 ryou

Technikatár
Ajándék küldése


Hovatartozás:
Las Noches

Egyéb hovatartozás:
Eliana del Barros fracciónja

Reiatsu szín:
Szürke

Egyéb hovatartozás:
Nincs

Kapcsolat cimke:
Egyedülálló

Post szín:
SlateGray


  • Profil megtekintése

Nem elérhető Nem elérhető

Re:A Boszorkány Éjjele
« Válasz #16 Dátum: 2016. Nov. 01, 09:24:20 »
Az éjszaka úgy döntöttem, hogy követem Eliana-samát az Emberek Világába, bár nem jelentettem be neki ezt a szándékomat. Ettől függetlenül fracciónként kötelességem megvédeni a rá leselkedő veszélyektől, ami az erőmből telik. Ahogy követem, egyszer csak letér az eddigi útjáról és másfelé indul el hirtelen, mintha valamire felfigyelt volna. Ezután édeskés illatot szimatolok meg a levegőben, amit nem tudok teljesen beazonosítani, de kedvemre való volt. Emellé egy női hang is megüti a fülemet, de nem Eliana-samáé volt, nem tudom kihez társítani, de nagyon hívogató volt. Csak találgatni tudok, de valószínűleg Eliana-samával is hasonló történhetett, bár már nem tudtam tovább figyelni, mert elvesztem az eszméletemet.
Egy idegen helyen ébredtem és mintha nem lettem volna teljesen önmagam. Ugyan sötét volt, azért feltűnt, hogy olyan volt a bőröm, mintha a hierrom fizikai alakot öltött volna. Más furcsaság is volt rajtam, ahogy megtapogattam a homlokomat, azon két szarv volt fellelhető, hátamon pedig a resurreciónomhoz hasonló szárny, csak éppen olyan volt, mintha kőből lenne. Kardomat nem találtam sehol és Pesquisa technikám sem működött.
Egy ismerős hangra leszek figyelmes, ezért egyből a hang irányába sietek, hogy megtaláljam az összement espadámat egy boszorkány kezében. Nem hagyhattam, hogy valaki foglyul ejtse Eliana-samát, ezért megpróbáltam kikapni a karmaiból.
- Engedd el te banya! - adok hangot cselekedetemnek, ami nem alaptalan, hiszen Eliana-sama is azt mondta, hogy ő lehet az oka, hogy ilyen kicsi lett. Ezt pedig nem hagyhatom annyiban, még ha nincs is meg a korábbi erőm, valamit ebben a formában is tehetek, ha mást nem, puszta kézzel harcolok vele.

Karakterlap

Ukitake Juushirou

Eltávozott karakterek

Hozzászólások: 212

Hírnév: 5

Infó

Tárcában: 1 899 700 ryou

Technikatár
Ajándék küldése


Hovatartozás:
Független

Egyéb hovatartozás:
Nincs

Egyéb hovatartozás:
Nincs

Kapcsolat cimke:
Egyedülálló


  • Profil megtekintése

Nem elérhető Nem elérhető

Re:A Boszorkány Éjjele
« Válasz #17 Dátum: 2016. Nov. 01, 10:22:22 »
A nagy kavalkádban az élesebb hallással rendelkezők (Masaki, Yru, Makiro) nem csak Misa dörömbölését hallhatják, mint a többiek (számotokra tényleg olyan, mintha dobot ütnének a fületek mellett), de ezen a zajon túl apró neszezésre figyeltek fel az ajtó mögül, amit immár Fran sem takar ki.
Sötét árny suhan be a terembe, apró lidércfény követi. Amint felugrik a ládára (Maxi mellé), a kísérteties kékes derengés egy macska sziluettjét világítja be. Hatalmas, zöld szemekkel bámul rátok a fekete lény, látszólag azt várja, hogy minimális rend keveredjen errefelé, vagy legalább ti magatok úrrá legyetek a káoszon. A lidércfény miatt – hacsak nem vagytok jobban elfoglalva saját dolgaitokkal – már mindőtöknek feltűnhetett a fekete macska. Kommunikálni is megpróbálhattok vele, ám ő csak várakozva néz egy bizonyos irányba, egészen pontosan hegyes kalaposotok irányába. Hogy ott pontosan a boszorkányt, a tündért, vagy a denevért szuggerálja, az már nem igazán megállapítható.

Egyéni apróságok:
(click to show/hide)

Határidő: november 1. 22:00

Karakterlap

Kuroji Rei

Akadémista

*

Szint: 4.

Lélekenergia:

60% Complete
20 625 / 30 000

Hozzászólások: 162

Hírnév: 0

Infó

Tárcában: 22 400 ryou

Technikatár
Ajándék küldése


Hovatartozás:
Független

Egyéb hovatartozás:
Nincs

Reiatsu szín:
Sötét

Egyéb hovatartozás:
Nincs

Kapcsolat cimke:
Egyedülálló

Post szín:
#003355 #002866


  • Profil megtekintése

Nem elérhető Nem elérhető

Re:A Boszorkány Éjjele
« Válasz #18 Dátum: 2016. Nov. 01, 10:44:06 »
Amint a…. hogy is hívják? Hirtelen el is felejtettem ki ez a szalmabábú, aki gond nélkül felsegített…. ja, igen Hyousuke tanár úr! Megint felröhögtem amint újra felismertem, és fogtam a hasamat a nevetéstől. Ilyen jót már régen nevettem, mint most. Még az is lehet nem is lesz olyan rossz ez a tanulmányi kirándulás! Csak szakadtam a röhögéstől megállás nélkül, néha még a dobozt is ütögettem annyira belém folyt a nevetés. Lehet, evvel egy kicsit felbőszítem…. jaj megint elfelejtettem… ja igen Hyousuke tanár urat, de úgy isten igazából nem érdekel, a lényeg én egy jót kacaghatok rajta.
- Bocsásson meg….de…. tényleg valami iszonyatosan hülyén néz ki tanár úr!
Jegyeztem meg hangosan, mivel közben elröhögtem magamat. Alig birok rendesen beszélni annyira elkapott a röhögő görcs. Komolyan, mekkora baleknak kell ehhez lennie valakinek? Oktatóként ilyen helyzetbe kerülni! Irtó vicces! Ha ezt a többiek meg tudják tuti a belüket is ki fogják röhögni! Remélem, azért nem veszi nagydobra, végtére is nevetni csak szabad! Mondjuk, nem érdekel, ha nem, akkor is ki fogom röhögni ha, tetszik neki, ha nem! Hirtelen aztán a nevetésemet, csak meg tudta szakítani egy fekete macska, aki hirtelen betoppant közénk. Ekkor eszméltem fel csupán mikor körülnéztem, hogy nem is vagyunk egyedül, ebben a helyiségben. Meg mintha dörömböléseket hallanék…
- Izé… bakker hogy is hívják….. ja, igen Hyousuke tanár úr, hallja ezt? Ki a fene dörömböl?
Tettem fel a kérdést, hátha kapok valami választ. Ezután odasétálok a macskához, leguggolok, majd jól szemügyre veszem. Igen érdekes egy macska, nem is rezzen meg tőlem, csak egy pontra néz. Megpróbálom, bemérni vajon mit nézhet annyira, de nem tudom egyszerűen behatárolni… most akkor azt a tündért szuggerálja, vagy azt a denevért esetleg azt a hegyes kalapos banyát? Visszanézek, a macskára majd a kezemmel integetek a macska arcához közvetlen.
- Hé macsek pajtás… mit nézel annyira?
Remélem, kapok valami választ tőle, mert most már érdekel még is mi a fenét lát, amit én nem….
« Utoljára szerkesztve: 2016. Nov. 01, 10:50:19 írta Kuroji Rei »

Karakterlap

Eliana del Barros

Magányos Farkas

Espada

*

Segunda Espada (2. Espada)

Szint: 11.

Lélekenergia:

60% Complete
55 200 / 65 000

Hozzászólások: 199

Hírnév: 3

Infó

Tárcában: 112 100 ryou

Technikatár
Ajándék küldése


Hovatartozás:
Las Noches

Egyéb hovatartozás:
Nincs

Reiatsu szín:
Fehér
 -------------------------------

Egyéb hovatartozás:
Nincs

Kapcsolat cimke:
Egyedülálló

Post szín:
#475485 || #bec1cd
 -------------------------------


  • Profil megtekintése

Nem elérhető Nem elérhető

Re:A Boszorkány Éjjele
« Válasz #19 Dátum: 2016. Nov. 01, 11:20:37 »
Van egy lengén öltözött dívánk, egy szellemünk, Frankenstein szörnyünk, egy zombink, egy farkasemberünk, egy denevérünk, egy múmiánk, egy kaszásunk, egy madárijesztőnk, egy sétáló csontvázunk, egy faragott tökfejünk. Én a tündér, Fran a vízköpő, Momo a boszorkány, Nayara a végzet asszonya, és a Kardtanítvány, aki egy szatír. Színes felhozatal, annyi szent… A sötétebb szoba igencsak japán stílusú, így nem egy Amerikai elhagyott házban vagyunk, ami igazán Halloween-t ébresztheti. De valaki nagyon csúnyán a bolondját járatja velünk, és nekem nagyon nem tetszik.
- Nyugi Fran! Ő itt Momo! Momo, ő itt a Fracción-om Fran! … Fogjunk össze és intézzük el a kántálót!
Röpködtem közöttük. Tényleg igazán könnyen repkedek, és a zsákomat már inkább plusz tehernek tekintem. Jobban örültem volna egy fogpiszkáló méretű kardnak. Azzal lennék teljesebb. Rászállva Fran vállára oda súgok neki.
- Momo egy szeleburdi Shinigami. Egyáltalán nem veszélyes, és azért nem tart tőlem, mert mikor találkoztam vele, akkor is rejtélyesen összementem. Konkrétan majdnem ugyan ekkora voltam.
Befejezvén Momo-hoz szálltam, de lényegében mindkettőjükhöz szóltam és lényegében még az ismerősökhöz…
- Alakítsunk egy csapatot a végzet asszonyával és a szatírral. Előbbihez nem igazán fűlik a fogam, de ha vissza akarunk változni, akkor össze kell fognunk. Keressük meg együtt a suttogós idézőt és vessünk véget ennek a komédiának… Nayara! Kardforgatós szatír! Idejönnétek?! ... Mi?
Kapom fel a fejem a besuhanó árnyra és az őt követő Lidércfényre. Remek. Egy Feketemacska ugrik fel a ládára, a töklámpás fejű mellé és zöld szemeit ránk villogtatja. Nem tudom pontosan mire vár, de hogy kajának néz az biztos…

« Utoljára szerkesztve: 2016. Nov. 01, 11:29:26 írta Eliana del Barros »

Karakterlap

Aikawa Chiyo

Félvér kitsune

Eltávozott karakterek

Shinigami

11. Osztag

*

Togishi

Szint: 16.

Lélekenergia:

60% Complete
82 400 / 100 000

Hozzászólások: 531

Hírnév: 9

Infó

Tárcában: 29 150 ryou

Technikatár
Ajándék küldése


Hovatartozás:
Független

Egyéb hovatartozás:
Nincs

Reiatsu szín:
Shinigami: Ezüst-kék szegéllyel ; Kitsune: Fekete-vörös szegéllyel

Egyéb hovatartozás:
Nincs

Kapcsolat cimke:
Egyedülálló

Mottó:
Mindnyájunknak meg van a saját kis biztonságot adó kabalánk. Csak egyeseké élesebb, mint másoké.

Post szín:
#FFB71C ; #B3FF87


  • Profil megtekintése

Nem elérhető Nem elérhető

Re:A Boszorkány Éjjele
« Válasz #20 Dátum: 2016. Nov. 01, 12:15:12 »
-Én Chiyo vagyok, Kazumi egyik barátja. -sóhajtok egyet, ahogy átnyúlt a kezemen. Csodás, hogy nem tud hozzám érni, bár ez még előny is lehet. Ha én nem érek hozzá, akkor más sem, vagyis reméltem, kisebb lesz az esély, baja essen.  Teljesen lefoglalt a leányzó, így csak akkor néztem rá az ismeretlen csuhásra, amikor már rám fogta a fegyverét. Ez alapjáraton nem zavart volna, de hogy Sensei~jel hogy bánt, na az viszont nem tetszett.  - Maradj mellettem, hogy minél hamarabb haza mehessünk Umi~hoz! - kértem Nozomi~chant. - Nem vagyok egy beteges alkat, szóval kihagyom! - fordultam a csuhás fele, és toltam el magamtól a kaszáját, hogy Masaki után lépkedjek. Nem tetszett a gondolat, hogy csak úgy elkeverjenek tőle. Intettem Nozo~channak is, hogy jöjjön utánam remélve, hogy eleget tesz majd a kérésemnek. Indultam Sensei után, amikor egy újabb ismerős arcot pillantottam meg. Egyből széles mosoly terült el a képemen.
   -Momo~chan! - tártam ki a karjaimat, hogy őt is beölelgessem. - Te hogy keveredtél ide? -ha Nozomi követett, akkor bemutattam őket egymásnak. A két másik alak Momo körül ekkor keltette fel a figyelmem. Gyanakvón lestem rájuk, de egyelőre nem úgy tűntek, mint akik ártó szándékkal éltek. Egészen addig, míg meg nem jelent a porondon egy fekete cica. Egy pillanatra megtorpantam, ahogy megláttam a fekete bundások legtökéletesebbjét, majd leguggoltam, hogy magamhoz próbáljam édesgetni.
   -Momo~chan, ismered a cicát? -lestem a lányra, majd Nozomi~ra néztem -Remélem nem félsz a cicáktól! –végül Sensei fele fordultam -Téged zavar, ha a cicát ide hívom? -térdeltem le, és hívtam hozzánk.



(click to show/hide)

Karakterlap

Raimaru Minashaku

Eltávozott karakterek

Shinigami

8. Osztag

*

Szint: 7.

Lélekenergia:

60% Complete
36 100 / 45 000

Hozzászólások: 102

Hírnév: 2

Infó

Tárcában: 10 600 ryou

Technikatár
Ajándék küldése


Hovatartozás:
Gotei 13

Egyéb hovatartozás:
Shinigami Férfiegylet

Reiatsu szín:
Vörös

Egyéb hovatartozás:
Nincs

Kapcsolat cimke:
Egyedülálló

Post szín:
#4343E0


  • Profil megtekintése

Nem elérhető Nem elérhető

Re:A Boszorkány Éjjele
« Válasz #21 Dátum: 2016. Nov. 01, 12:36:34 »
Nézelődtem össze vissza, hogy mégis mi a fene van itt, unalmamban elkezdtem az ujjaimat fel-le húzgálni a bordáimon, hátha ad ki valami vicces hangot. A szemem elkezdett hozzászokni közben a félhomályhoz, és körülbelül már láttam, hogy milyen szerzetek vannak errefele. Kellemes folytattam tevékenységemet, mígnem a nézelődés közben megláttam egy farkast. Lelassultam, elgondolkoztam... majd egy félhangos "ááá, egy farkas" kiáltással felugrottam a székből, és a hozzám legközelebb álló karjába ugrottam. Gyorsan le is szálltam, mert láttam, hogy az egyelőre egyetlenként felismert ismerősömet, Chiyo-t - aki eléggé alul volt öltözve - próbálja meghódítani a kaszás. Fel is vontam volna a szemöldökömet, ha lett volna szemöldököm, úgyhogy maradt a kérdő tekintet - már amennyire ezt két szemgolyóval érzékeltetni tudtam, és odamentem hozzá.
- Szerintem nem kéne kísérteni a sorsot, veszélyesebb, mint amennyire szép.
Fogalmaztam meg hihetetlenül diplomatikusan mondandómat, hiszen tudtam, hogy Chiyo mi fán terem erő tekintetében. Eközben egyre inkább hallottam, hogy valami dörömböl a fülemben, ugyanúgy, mint ezelőtt, csak ezt most ütemes verés volt, mintha egy dobot csapkodnának. Be akartam volna fogni a fülem, amikor rájöttem, hogy most nincs fülem. De szar a csontvázaknak.... A gondolatmenetemben az eddig általan észrevétlen ajtón besurranó fekete... izé, mögötte pedig egy lidércfény, aki ezt a pozíciót tartotta is, így a hátsó megvilágítás következtében kivehetővé lett, hogy az egy fekete macska. Egyfelé szuggerált, egy hármas csoport felé, akiket nem ismertem fel, mert háttal álltak nekem. Nem akartam közelebb menni, végül még kiderül, hogy a macskák is szeretik a csontot...
« Utoljára szerkesztve: 2016. Nov. 01, 13:53:38 írta Raimaru Minashaku »

Karakterlap

Hirase Keisei

Ügyeletes naplopó

Shinigami

8. Osztag

*

Szint: 1.

Lélekenergia:

60% Complete
7 750 / 15 000

Hozzászólások: 60

Hírnév: 0

Infó

Tárcában: 4 900 ryou

Technikatár
Ajándék küldése


Hovatartozás:
Gotei 13

Egyéb hovatartozás:
Nincs

Reiatsu szín:
világoskék

Egyéb hovatartozás:
Nincs

Kapcsolat cimke:
Forever alone

Mottó:
"Amit ma megtehetsz azt halaszd holnapra!"

Post szín:
#42668f


  • Profil megtekintése

Nem elérhető Nem elérhető

Re:A Boszorkány Éjjele
« Válasz #22 Dátum: 2016. Nov. 01, 12:37:36 »
A kérdéseimre senki nem válaszolt ezért úgy döntöttem, hogy mivel nem olyan segítőkészek egyedül kell megoldanom eme problémát. Mondjuk a legnagyobb bajom perpillanat az, hogy egy tök van a fejem helyett. Elkezdtem forgolódni hátha találok valakit vagy valamit, ami a segítségemre lehet, hogy merre és miképpen kéne elindulnom az ügyben, hogy visszakapjam a fejemet, mert ez a tök nem igazán tetszetős ráadásul még izomlázam is lesz, ha sokat hajolgatok.
Ahogyan ott ültem és próbáltam valami megoldást találni dübögésre lettem figyelmes. Nem tudtam pontosan honnan jött, de kezdett idegesíteni hiszen melyik ember bírja sokáig hallgatni az értelmetlen dübögést? Teljesen elterelte a gondolataimat, elkezdtem keresni a zaj forrását és végül úgy döntöttem, hogy valószínűleg az a szarkofág lehet a forrása.
Azonban még mielőtt felállhattam volna, hogy megnézzem mégis mi a jó isten dübörög benne a szemem sarkából egy apró fényt láttam majd egy elsuhanó fekete árnyat ami végül mellettem állapodott meg. Nagy nehezen odafordítottam tökfejemet és akkor láttam, hogy csak egy fekete macska, aki bámul három szintúgy velem egy csónakban evező szerencsétlent. 
Éppen el akartam kergetni, amikor egy kis förmedvény jött oda magyarázni a macskának. Mintha olyan sokat meg tudna érteni egy macska.. oké lidércfény ide vagy oda.. de akkor is csak egy fránya macska..  Előrehajoltam, a fejemnek köszönhetően kicsit nagyobb lendülettel, mint ahogyan azt gondoltam és a kis szörnyszerű izét szólítottam meg.
- Hali.. Nem láttad véletlenül az eredeti fejem? – érdeklődök hátha valaki más tájékozottabb a buksim hollétével kapcsolatban, mint én.  Újra kiegyenesedtem majd a macskát kezdtem el szuggerálni hátha csinál valami különlegesebbet a bámuláson kívül.

Karakterlap

Osaka Makiro

Eltávozott karakterek

Shinigami

2. Osztag

*

Szint: 8.

Lélekenergia:

60% Complete
41 400 / 45 000

Hozzászólások: 137

Hírnév: 3

Infó

Tárcában: 31 200 ryou

Technikatár
Ajándék küldése


Hovatartozás:
Gotei 13

Egyéb hovatartozás:
Onmitsukidou

Reiatsu szín:
vörös

Egyéb hovatartozás:
Nincs

Kapcsolat cimke:
Bonyolult

Mottó:
"Amikor egy kicsit is kevesebbet adok bele, mint a maximumot, az nem azért van, mert kezdem feladni, hanem mert úgy érzem, mindjárt belehalok."

Post szín:
#B53000


  • Profil megtekintése

Nem elérhető Nem elérhető

Re:A Boszorkány Éjjele
« Válasz #23 Dátum: 2016. Nov. 01, 13:06:51 »
A szarkofágon dobolásra hirtelen rezzen össze, olyan, mintha valaki direktbe őt akarná kínozni. Hunyorog is picit, mert még a feje is belezsong, de aztán valami másra lesz figyelmes. Hegyezi is a füleit, felemeli a fejét, mélyen a levegőbe szimatol. Az apró zajok az ajtó felől jönnek, de a szimatolást megbánta, némi krákogásban tör ki. Nagyon nem szokott hozzá ehhez a millió szaghoz, főleg úgy nem, hogy emberként egyet sem érzett.
Sajnos nyomozásra, gondolkodásra nem képes a jelenlegi elméjével. Azonban meglátja Leyre kezét, ahogy éppenséggel elpöccint valami aprót. Neki pedig - eddig ismeretlen, hova tovább, nem is létező - reflexei bekapcsolnak. Előredől kicsit, kezeit még lent tartja a földön, de máris meg van feszülve. Úgy érzi, mintha nagyon, nagyon lassan történnének az események, ahogy a kis denevér elrepül. Hiszen ő testesíti meg szemében a labdát. Pupillái kitágulnak, ahogy figyeli, a körülötte lévő világ megszűnik létezni, és észre sem veszi, hogy közben farkát csóválja, iszonyú rendesen. (Mármint az újdonsült, szőrös farkát.)
És már ugrik is, hogy jó kutyus módjára elkapja Masaki-sant. Azonban az emberi gondolkodás most nem az erőssége, így nem a kezével, hanem a szájával teszi ezt meg. Mondjuk esze ágában sincs összeroppantani, inkább lelkesen nyálazza és lihegi össze a kis szerencsétlent, miközben már lelkesen megy is, félig kezeit is használva, hogy visszaszolgáltassa a labdát annak, aki elpöccintette.
Mielőtt azonban még nagyon belemerülhetne, hirtelen a kék ragyogás felé kapja a fejét. Elszűkülnek szemei és miközben még mindig a szájában tartja a kis bőregeret, lassú, mélyről jövő morgás tör utat. Ő maga, a racionális Makiro pedig valahol igen messze ladikozik az elméjén, és fogalma sincs arról, éppen mi történik.

Karakterlap

Mizushima Hyousuke

Kapitány

Shinigami

12. Osztag

*

Lélektovábbképző Akadémia Kidou Elmélet oktató

Szint: 6.

Lélekenergia:

60% Complete
31 900 / 45 000

Hozzászólások: 68

Hírnév: 0

Infó

Tárcában: 1 100 ryou

Technikatár
Ajándék küldése


Hovatartozás:
Gotei 13

Egyéb hovatartozás:
Kardok és Rózsák egylete

Reiatsu szín:
Vermilion

Egyéb hovatartozás:
Nincs

Kapcsolat cimke:
Egyedülálló

Post szín:
#8C001A


  • Profil megtekintése

Nem elérhető Nem elérhető

Re:A Boszorkány Éjjele
« Válasz #24 Dátum: 2016. Nov. 01, 13:26:36 »
Leszámítva kissé elváltozott külsejét, aminek megoldása későbbre kell, hogy halasztódjon, úgy tűnik nincs komolyabb baja Reinek. Mintha kicsit kótyagos lenne ugyan, de lehet mindig is ilyen volt, csak eddig Hyousuke ezt nem vette észre.
- Örülök, hogy ilyen jól mulat.
Szólt a diákhoz, érezhetően megróvó hanghordozással. Csupán a felé intézett meglehetősen modortalan megjegyzés hatására vetette tüzetesebb vizsgálat alá önmagát is. Ruházata meglehetősen igénytelen volt, ám nem ez volt a fő gond. Már korábban is észrevette, hogy mozdulatai nyomán csörgés támad, ám ennek okát idáig még nem firtatta. Karját megtapogatva olyan érzést keltett, mintha teste ugyan olyan szalmával lenne kitömve, mint amelyek a ruhájából állnak ki. Arcához érve azt tapasztalta, hogy az teljesen sima, mint egy kifeszített vászon, ami elgondolkodóba ejtette, vajon mások hogyan látják, avagy egyáltalán képes-e bármiféle arckifejezésre. Ha most magával hozta volna Fuuryoumarut, biztosan megjegyezte volna, hogyan sikerül vajon mindig elraboltatnia magát, így örült neki, hogy otthon hagyta kardját. Bár először szándékosan figyelmen kívül hagyta a közeli kopogást, mint egyelőre lényegtelen tényezőt, Rei felvetésére kénytelen volt valamit reagálni, így intett a diáknak, hogy várjon, amég ő kideríti a zaj forrását. Új testét szokva átbotladozott egy szarkofágig a díszes társaságot kerülgetve, mert úgy tűnt onnan jött a dörömbölés. Közelebb érve már valaki segélykérését is hallani vélte belülről. Óvatosan félretolta a fedelét, ami nagy huppanással ért földet a túloldalon. Belekukkantva egy szőke hajú lányt vett észre, kötésekbe bugyolálva, ékszerekkel kirakva.
- Kérem nyugodjon meg.
Mondta nyugodt hangon, majd kezet nyújtott, hogy felsegítse, amennyiben elfogadja. Ekkor vette észre a helyiségbe beviharzó fekete állatot, melyet földöntúli fényes derengés követett. Nem is lepődött már meg rajta, a sok furcsa kreatúra között, ám látott más egyebet is, ami már cseppet sem tetszett neki. Rei mintha csak magának keresné a bajt, a macska felé iramodott.
- Nem meg mondtam, hogy nyugton maradni?!
Hyousuke utána menve hátulról elkapta a grabancát, majd visszarántotta, el a macskától.
- Elnézést kérek a nevében is az esetleges kellemetlenségért.
Szólt ekkor a fekete köpenyes, töklámpás fejű alakhoz. Semmiképp sem akart semmiféle lénnyel összetűzésbe keveredni, legalábbis amég le nem tisztázódnak a dolgok.

Karakterlap

Sachiaru Masaki

Eltávozott karakterek

Ügyeletes tajparaszt

Szint: 17.

Lélekenergia:

60% Complete
85 500 / 100 000

Hozzászólások: 167

Hírnév: 10

Infó

Tárcában: 54 150 ryou

Technikatár
Ajándék küldése


Hovatartozás:
Független

Egyéb hovatartozás:
Nincs

Reiatsu szín:
mandarin sárga

Egyéb hovatartozás:
Nincs

Kapcsolat cimke:
Egyedülálló

Mottó:
madafaka I'M awesome!

Post szín:
#ffcc00


  • Profil megtekintése

Nem elérhető Nem elérhető

Re:A Boszorkány Éjjele
« Válasz #25 Dátum: 2016. Nov. 01, 13:36:48 »
Kurvára felderengett a tunsgram izzó a pofám felett, miután a kis picsa azt áriázta, hogy „Hoshi” akárkicsoda és Skizoo még rá is dobott egy csavarral, hogy haverkodik egy ilyen nevű csákesszal. Én már nem lőttem oda a batyumat, hogy rálicitáljak a cuccra, de rohadtul támogattam a kezdeményezést, szervózza be a lebegő picsát.
A barna csuklyás purgyé nyervogására, csak hátra arcot toltam Skizokni vállán, mert az a nyeszlett nádszáli poszáta már bezsákolt valami repkedő csicskát. Meg akartam vele osztani, hogy ne szedjen össze minden szart, miközben a kibaszott szemem tikkelt a szarkofágból érkező vernyogásra. Oda akartam ugatni, valaki kaparja mán ki.
- Kibaszott velem az él…- Tovább baromira nem jutottam a kurvára méretes vernyogásban, mert a halálosan elbaszott ítéletét aláfirkantott sutyerák fogta a tetves mancsát és le merészelt baszni a kakas ülőmről. Az a kis bolhafing, amivel megcsapott ebben a formációban, pedig kurvára tájfunként cseszett el a terep másik felébe, ahol kajak egy redvás bolhafészek tátotta a pofáját. Ennél szarabb már nem lehetett a csesztetés, de igen, mert a girhes morgó szőrgalacsin képéből csüngtem ki.
Bőlére eregetett káromlással kanalaztam kifelé a képemet, legalább a blöki szájszagától ne dobjam be a kulacsot. - Ne! – Löktem a rinyát ennek az átkozott ordasnak. -NE! – Kapálóztam, hátha veszi az adást. - Kurvára rossz az irányzék, préri porsche! Kotorjál a másik irá….höh!– Villant be a kibaszott képlet. - Csípd meg, blöki! Mard el a gigáját, te rohadó belű, ocsmányul nyálzó, bolhatelep! –
Rohadtul csíptem volna, ha nem ennek a kisült gógyijú bundásnak kéne koptatnom a pofámat, hanem odabaszhatnék pár ürgének a gyári méretemben. Kurvára akarnék most szétkapni néhány lúzert…
× Somnus ×

(click to show/hide)

Karakterlap

Mizushima Setsuko

Eltávozott karakterek

10. Osztag

*

Szint: 2.

Lélekenergia:

60% Complete
10 300 / 15 000

Hozzászólások: 58

Hírnév: 3

Infó

Tárcában: 12 500 ryou

Technikatár
Ajándék küldése


Hovatartozás:
Gotei 13

Egyéb hovatartozás:
Kardok és Rózsák egylete

Reiatsu szín:
Kékes

Egyéb hovatartozás:
Nincs

Kapcsolat cimke:
Egyedülálló

Mottó:
Call me princes, and that'll be ur last word

Post szín:
508EA1 // b8860b


  • Profil megtekintése

Nem elérhető Nem elérhető

Re:A Boszorkány Éjjele
« Válasz #26 Dátum: 2016. Nov. 01, 14:04:15 »
Minden változás ellenére felismerte Nayarát. Tudomásul véve rút küllemét, szégyellte magát, így szemeit lesütve habozott, majd elfogadta a kezet…. Espadája sem volt régi önmaga, sötét ruhája hófehér bőrt takart, szemei pedig fekete keretek közül pislogtak felé. Ketten, magukban alkottak kis társaságot, ahogy Nayara félre vonta fracciónját. Látszólag ő sem volt oda a helyzetért, Yruzza viszont egyenesen utálta. Szánalmasnak érezte magát. Épp szólni kívánt, hogy ha lehet, ne pillantson vöröslő szemeivel rusnya küllemére, amikor harsogó zaj csapta meg füleit. Hangosak voltak, mintha késsel vájtak volna tudatába. Fájdalmasan ráncolta homlokát, és egy pillanatra meg is szédült, nem múló fejfájás kezdte gyötörni, ahogy minden apróbb nesz valóságos hangzavarnak tűnt.
- Bocsáss meg… de ezek a fülek mintha szándékosan kínozni akarnának.- fordult espadájához. Az ismerős hangra összerezzent, és az apró, ám igencsak nagyszájú tündérre emelte végzetes tekintetét. Továbbra sem szívlelte, mióta nem éppen kedvére való mondatával búcsúzott el tőle az Arénában tartott edzésük után. Nem kimondottan kívánt eleget tenni kérésének, ugyanis tudta, Eliana és Nayara korántsem kedvelik egymást, mozdulni így csak akkor mozdult, ha úrnője engedélyt adott rá.
- Mondtam… espada, lesz mikor még te alázkodsz meg. Talán itt az ideje….
Szemei korántsem mosolyogtak, ahogy ajkai, sokkal inkább megvetést sugároztak irányába.
”Hogy mer nekünk parancsokat osztani?”
Tudta, hogy a nő kicsit sincs olyan helyzetben, hogy ezt megtehesse, így levegőbe legyintve tovább lépett gondolatban. Még a macska sem különösebben zavarta. Miért is zavarta volna? Elvégre furcsább lények is vannak jelen egy macskánál. Fénye mégis odavonzotta szemeit. Furcsa fénye megkapóan ragadta meg tekintetét, mégsem tudott vele mit kezdeni. Sokkalta jobban zavarta külleme, mivel nem fog egyhamar kibékülni… és igyekezett minél kevesebb tekintet elé kerülni. Szerencséjére a félhomály segítségére sietett.

Karakterlap

Sakurai K. Steelheart

Karakura-Raizer Mecha

Ember

*

Szint: 2.

Lélekenergia:

60% Complete
12 000 / 15 000

Hozzászólások: 56

Hírnév: 0

Infó

Tárcában: 14 000 ryou

Technikatár
Ajándék küldése


Hovatartozás:
Független

Egyéb hovatartozás:
Karakuraizer

Egyéb hovatartozás:
Nincs

Kapcsolat cimke:
Plátói

Kivel áll kapcsolatban?:
Hera Celia velli Taarm

Mottó:
Egy hősnek el kell viselnie!

Post szín:
#c6c6c6(beszéd), #cac1b8(alap)


  • Profil megtekintése

Nem elérhető Nem elérhető

Re:A Boszorkány Éjjele
« Válasz #27 Dátum: 2016. Nov. 01, 14:28:56 »
Semmi választ nem kapok, így a társaimon nézek végig, de most már nem Phillt keresem bennük, hanem más ismerős arcot, de senki se ismerős, csak az, minek a bőrében vannak. Többen vagyunk, de mégis egyedül érzem magam, főleg, ahogy látom, hogy néhányak csapatba verődnek, hisz ismerik egymást, vagy ismerni akarják. Köztük van shinigami, arrancar, mert hogyha jól emlékszem Hera szavaira, és általában jól szoktam emlékezni, a fraccion egy arrancart jelent, aki egy espadat követ, így feltételezem, hogy a kis tündér lehet a vízköpő espadaja. Mások nem tudom, kik lehetnek beszédük nem annyira árulkodó, feléjük lassan elindulok, bár gyorsabban akarnék, hisz róluk nagyjából sejthetem, hogy kifélék lehetnek, de mögülem újabb arrancar, vagy arrancarokat hallok.
"Rohanó" mozgásomat megállítom, mivel nem messze, csak pár lépésre jutottam távol a fém széktől, s hátrafordulok, hogy újra megnézzem magamnak őket. A kappaszerű lény és... talán egy vámpír? Halványan úgy rémlik, hogy Frankenstein szörnye és a vámpírok között kapcsolat lehet, a mesés kalandból kiindulva csak viccre kell venni, nem szabad komolyan venni. Bár nem válaszolt a porondmester, de még mindig úgy hiszem, hogy ő áll a dolgok mögött, így viccre véve sietős, már amennyire a testemtől kitelik gyors léptekkel lépek oda hozzájuk.
 - Úrnő, hogyha megengedi felvetném a társulásunk lehetőségét, úgy vélem jól járnánk, mi élőholtak, ön a nagyszerű vámpír úrnő, és én Frankenstein erős szörnye. - Hangomat elmélyítve hagyják el a számat eme szavak. Viszont szemem sokáig nem tud rajta maradni, ami bár akár hiba is lehet, de lassan egy halvnyan derengő fényre esik, mi mellett egy fekete macska ül. ~Megint egy macska lesz a kísérőnk.~

Karakterlap

Leyre la Azucena

Sexta Espada

Espada

*

Szint: 4.

Lélekenergia:

60% Complete
21 000 / 30 000

Hozzászólások: 28

Hírnév: 0

Infó

Tárcában: 4 700 ryou

Technikatár
Ajándék küldése


Hovatartozás:
Las Noches

Egyéb hovatartozás:
Nincs

Reiatsu szín:
Vörös és Ezüst

Egyéb hovatartozás:
Nincs

Kapcsolat cimke:
Egyedülálló

Post szín:
#2E700C


  • Profil megtekintése

Nem elérhető Nem elérhető

Re:A Boszorkány Éjjele
« Válasz #28 Dátum: 2016. Nov. 01, 14:58:24 »
Mily gyönyörű volt, oly éles nyelvű is. A vonzó idomok birtokosa elutasító szavakkal köszönte meg a nő figyelmes szavait. Tán átlátott kéj járta szavain mellyel magához szerette volna édesgetni és köpenye alatt forró játékra invitálni. Azonban ezen szavak még nem voltak elégségesek, ahhoz hogy a gyönyör üldözését feladja a nő.
- Ne légy már ilyen merev... csak kedveskedni akartam neked... – folytatta szavait és a gyors meghódítás helyett a lassú játékos cselt választotta. Kissé sem zavarta, hogy mások csúf öltözetben mászkáltak körülötte. Gondolatai csak a másik nő körül forogtak, jobban mondva fel és le járkált végig futva minden egyes porcikáját oda s vissza. Kedve lett volna rögtön megsimogatni, meg markolni mikor a kerekded ikrekre pillantott, de tudta jól: Ki kell bírnom!
Csontok halk kocogása ütöttem meg fülét, a sértő zaj hallatán kaszáját a zaj forrása felé suhintotta. Remélte a kocogó hang hamar elhallgat, ha a penge végig hatol rajta, majd ismét a csábítás útjára tévedhetett.
- Ha szereted a cicákat, én is dorombolhatok neked... nem kell más hozzá csak simogass meg... – hajolt a csuklyás nő egészen a lenge öltözetű hölgy füléhez, hogy csábosan susogjon feléje.

Karakterlap

Hoshi Sen Nozomi

Eltávozott karakterek

Szint: 1.

Lélekenergia:

60% Complete
9 700 / 15 000

Hozzászólások: 74

Hírnév: 5

Infó

Tárcában: 14 100 ryou

Technikatár
Ajándék küldése


Hovatartozás:
Független

Egyéb hovatartozás:
Nincs

Reiatsu szín:
Bazsarózsa-vörös

Egyéb hovatartozás:
Karakura High School

Kapcsolat cimke:
Egyedülálló

Post szín:
#C91C73 / / #D75175


  • Profil megtekintése

Nem elérhető Nem elérhető

Re:A Boszorkány Éjjele
« Válasz #29 Dátum: 2016. Nov. 01, 15:33:17 »
  – Örülök, hogy megismerhetlek Chiyo-san! – mosolyodtam el, hogy némiképpen kompenzáljam, amiért nem tudtam kezet fogni vele az imént. – Szabad megkérdeznem, hogy honnan ismered Umi-jiit? – érdeklődtem tőle.
  Elsápadtam a kaszával mellénk lépett idegen láttán, kit behúzott nyakkal, csendesen figyeltem, közelebb húzódva Umi-jii ismerőséhez.
  Látva, hogy Chiyo-san ura a helyzetnek és mivel Umi-jiit is ismeri, így eleve logikusnak tűnt, hogy vele tartsak. Úgy éreztem, ha valaki, ő biztosan tud segíteni nekem abban, hogy hazajussak. Mondjuk szíves örömest utána érdeklődtem volna Umi-jiitől is, hogy valóban ismerősök-e, csak a biztonság kedvéért, de erre nem volt lehetőségem.
  – Nem láttál véletlenül egy Hello Kitty-s telefont? Elvesztettem – kíváncsiskodtam. Ekkor tűnt fel, hogy valahogyan – elképzelésem sincs miként – leereszkedtem barátságosabb magasságba. Ugyan nem éreztem a padlót talpam alatt, de egy fokkal biztonságosabb volt, mint méterekkel felette lebegni.
  Azon tűnődtem, hogy vajon Ryo-nii is, amikor anyagtalanodik tud-e lebegni, és ha igen, hogy oldja meg a mozgás részét? – Jobb ötletem híján megkíséreltem úgy közlekedni, mintha a földön sétálnék, abban bízva, hogy így követhetem Chiyo-sant. Eszembe se jutott leszakadni róla és azt sem találtam kizárt helyzetnek, hogy esetleg neki köszönhetem, hogy lekeveredtem abból a rémisztő magasságból. Ráadásul senkit sem ismertem itt, ő pedig biztos pont volt, még ha csak most is találkoztunk először egymással.
  – Szia, tetszik a sapkád! *.* Én Nozomi vagyok, és sajnos nem tudok kezet fogni – mondtam szomorkásan a lánynak, akit Chiyo-san mutatott be.
  A szarkofág felől jövő dörömbölés miatt ijedten megugrottam és közelebb húzódtam Chiyo-sanhoz. Rémülten pislogtam a koporsó irányába, mígnem figyelmemet a kutyaszerű emberlény vonta magára, mely megkaparintotta Chiyo-san vállán terpeszkedő jószágot, mely, ha jól vettem ki ugyanaz a denevér volt, mely átrepült rajtam. A felidézett emlék hatására megborzongtam.
  – Rossz vagy! Ez csúnya dolog, köpöd ki! – lebbenek a kutyára hasonlító alak elé, hogy kiszabadítsam szerencsétlent a fogak közül. Nem tudom, hogy mennyire fognak működni ezek az intőszavak, noha Tsuna hallgatni szokott rájuk.
  Az én tekintetemet is bevonzotta a fekete cica, mely közénk került, felvillanyozódva néztem a macska felé.
  – Nem félek tőlük! – feleltem lelkesen Chiyo-sannak. – Majd én is megsimogathatom? – csillogó szemekkel fűztem hozzá kérdésemet. Ekkor még nem gondoltam bele, hogyan kivitelezhetném, hiszen fogni sem tudok! ToT 
  Tényleg, a szellemek, ha nem képesek fogni, akkor enni sem tudnak? Ez azt jelentené, hogy soha többé nem ehetek? O.O