Szerző Téma: A Boszorkány Éjjele  (Megtekintve 12641 alkalommal)

Description: Villámküldetés

0 Felhasználó és 1 vendég van a témában

Karakterlap

Fran Lechuza

Arrancar

*

64. Arrancar

Szint: 6.

Lélekenergia:

60% Complete
30 000 / 45 000

Hozzászólások: 46

Hírnév: 2

Infó

Tárcában: 14 300 ryou

Technikatár
Ajándék küldése


Hovatartozás:
Las Noches

Egyéb hovatartozás:
Eliana del Barros fracciónja

Reiatsu szín:
Szürke

Egyéb hovatartozás:
Nincs

Kapcsolat cimke:
Egyedülálló

Post szín:
SlateGray


  • Profil megtekintése

Nem elérhető Nem elérhető

Re:A Boszorkány Éjjele
« Válasz #150 Dátum: 2016. Dec. 10, 20:32:33 »
Várakozásommal ellentétben az ajtó nem hogy ellenállt a zombi lány kardjának, hanem épp ellenkezőleg egyáltalán nem fejtett ki semmi féle ellenállást, így egyszerűen átesett rajta a lány. Bár nem erre számítottam, de ez is viccesre sikeredett, így egy jóízűt nevettem, mielőtt közelebb mentem volna az átszakadt ajtóhoz.
- Csak el kellett volna húzni az ajtót. - jegyeztem meg vicceskedve egy mosoly kíséretében, majd demonstráltam is az ajtó rendeltetésszerű használatát és be is léptem rajta. Bent ismételten nem találtunk semmi használhatót, ami a boszorkányhoz vezetne. Bár ezen nem lepődtem meg, én már korábban feladtam, hogy bármit is találunk, ami a segítségünkre lesz.
- Ez egyáltalán a boszorkány háza? Semmi ráutalót nem láttunk itt, nem? - tettem fel a kérdést, mert berendezett szobákon kívül nem nagyon van itt semmi, ráadásul nem is emlékeztetnek egy boszorkányra. Csak nem egy útba eső házba rakott ki minket és állt tovább, hogy folytathassa a boszorkánykodást.
- Nem használjuk a lépcső helyett az ablakot? Sokkal gyorsabb. - vetettem fel ötletet, miután el lett döntve, hogy kimegyünk az udvarra és már éppen útnak indultunk. A zombi lánynak úgy sem ártani egy esés, mert már halott, a madárijesztő meg ráérkezhetne, hogy tompuljon az esése, Eliana-sama tud repülni, nekem meg talán van olyan erős bőröm, hogy nem nagyon fogom megérezni. Odamentem az ablakhoz, hogy kinézzek rajta, mennyire is vagyunk magasan és hátha alapból van valami a közelben, ami tompíthatja az esést. Eliana-sama válaszát vártam, ha ő beleegyezik, akár a másik kettőt is kidobom, ha nekik nem lenne szimpatikus az ötlet.

Karakterlap

Osaka Makiro

Eltávozott karakterek

Shinigami

2. Osztag

*

Szint: 8.

Lélekenergia:

60% Complete
41 400 / 45 000

Hozzászólások: 137

Hírnév: 3

Infó

Tárcában: 31 200 ryou

Technikatár
Ajándék küldése


Hovatartozás:
Gotei 13

Egyéb hovatartozás:
Onmitsukidou

Reiatsu szín:
vörös

Egyéb hovatartozás:
Nincs

Kapcsolat cimke:
Bonyolult

Mottó:
"Amikor egy kicsit is kevesebbet adok bele, mint a maximumot, az nem azért van, mert kezdem feladni, hanem mert úgy érzem, mindjárt belehalok."

Post szín:
#B53000


  • Profil megtekintése

Nem elérhető Nem elérhető

Re:A Boszorkány Éjjele
« Válasz #151 Dátum: 2016. Dec. 24, 00:32:23 »
Viszonylag hamar meg is érkezik, bár nem ló hátán vágtat, azért szeret szaladni, meg amúgy úgy általában nem egy lassú blöki. Mondjuk nem hátasnak lett tervezve, úgyhogy a kis súlyától, Misától igen hamar megszabadul, és inkább egyedül, magányos farkasként vág neki a további kalandnak.
Abban a pillanatban azonban, ahogy odaér a boszorkány üstjéhez, és magához, az európai vonásokkal lévő szépséghez, ismét elkattan benne valami. Lassan, széles, vészjósló mosoly csúszik ajkaira, feje előre bukik. Bozontos tincsei közül lassan pillant ki, úgy néz újabb célpontjára.
- De mérges a kis cicamica... - mormogja, miközben karmaival játszik egy kicsit. - Szegényke, úgy néz ki, ereszt, itt lenne az ideje szépen megvizsgálni, hol lyukas... - nevetgél kicsit a saját, morbid humorán, miközben lassan, hátracsapott fülekkel közelíti meg a vérmes macskát, fittyet sem hányva a boszorkány és Masaki romácára. Aprócska testsúlyával már neki is lendül, hogy elkapja a cicukát, hogy később megvizsgálhassa belülről is.

Karakterlap

Leyre la Azucena

Sexta Espada

Espada

*

Szint: 4.

Lélekenergia:

60% Complete
21 000 / 30 000

Hozzászólások: 28

Hírnév: 0

Infó

Tárcában: 4 700 ryou

Technikatár
Ajándék küldése


Hovatartozás:
Las Noches

Egyéb hovatartozás:
Nincs

Reiatsu szín:
Vörös és Ezüst

Egyéb hovatartozás:
Nincs

Kapcsolat cimke:
Egyedülálló

Post szín:
#2E700C


  • Profil megtekintése

Nem elérhető Nem elérhető

Re:A Boszorkány Éjjele
« Válasz #152 Dátum: 2016. Dec. 24, 01:38:37 »
Kerek erdő sötétjében a gyönyörű nő a sötét köpönyegében megbújva szelte az utat. Kecses lábainak mozgása egyre gyorsabbra váltott, mígnem már futott mint gyalogolt. Nem tehetett mást midőn fellebben előtte a remény egy erősebb test megszerzésére mellyel piszkos vágyait kiélhette, arcán sokat sejtető gonosz mosoly is megjelent. Terebélyes fák között cikázva a halál angyalának maskarájában egyre közelebb ért ahhoz ki talán szövetségesévé is válhat.
Kerek erdő közepén a fortyogó üst mögött végre megpillanthatta az kit olyannyira keresett. Futása követően, a gyönyörű arrancar zihálva húzott mosoly arcára. De nem tétovázhatott... Nem csak a csúf bőregér, de mások is megjelentek. Furcsa szerzetek kik között nemrégiben felébredt, és kik minden bizonnyal nem segítenék abban amiért olyannyira megszállott lett. Sőt annál inkább akadályoznák, ahogy ama hímegyed is megtette már az éjjel.
- Szóval te lennél az a Boszorkány... Hm... Utsukishii~ jegyezte meg, majd megnyalta ajkait ezzel nyomatékosítva szavait, ámbár bármennyire is gyönyörű alakot öltött a telihold fényében, a célját nem eresztette a szeme elől. - Ünnepelni? Azt bizony... Tökéletes kis játszótér ez melyet alkottál... De hajjaj néhány pondró szeretné ezt a kis ünnepi hangulatot megzavarni... – a gyönyörűséges arc megszállott tekintettel pillantotta hívatlan vendégekre, majd meglóbálva kaszáját, annak görbített pengéjét egy erőteljes csapással állította földbe miután a bozontos szerzet elé lépett.
- Nem köntörfalazok! ADDJ még erőt! Ha már elvetted a gyönyörű testem igaz erejét, adj még a sajátodból és még megadom az esélyt, hogy tovább szórakozhass... és persze, hogy én is élvezhessem kicsit ez a kis Ünnepséget... – szeme sarkából a Morgána nevű gyönyörűségre pillantott. - Tehát... – önző vágyai nyomán a nő elveszve csak az igenlő választ fogadta el, így ki tudja mily szörnyűségre lesz képes, ha azt mit kért nem adatik meg számára.
« Utoljára szerkesztve: 2016. Dec. 24, 02:00:45 írta Ukitake Juushirou »

Karakterlap

Kimito Misa

Reiatsu GPS

Vaizard

*

Sanseki

Szint: 5.

Lélekenergia:

60% Complete
29 500 / 30 000

Hozzászólások: 114

Hírnév: 2

Infó

Tárcában: 1 300 ryou

Technikatár
Ajándék küldése


Hovatartozás:
Független

Egyéb hovatartozás:
Nincs

Egyéb hovatartozás:
Nincs

Kapcsolat cimke:
Egyedülálló


  • Profil megtekintése

Nem elérhető Nem elérhető

Re:A Boszorkány Éjjele
« Válasz #153 Dátum: 2016. Dec. 24, 10:41:05 »
Az egyik pillanatban mèg bèkèsen lebegtem a boszorkánnyal, bár nem pont azzal, amit kerestünk, a következőben pedig ismèt szószerint elragadtak az esemènyek... Vagy legalábbis valaki. :/ Reflexszerűen kapaszkodtam bele, ès csak az futott át az agyamon, ma önszántamból mèg igen kevès helyre jutottam el.
- Köszönöm, azt hiszem megy egyedül is! - Kászálódtam le, mikor megállt, valószínűleg azèrt, mert beládta, nèlkülem gyorsabb. Legalábbis erre következtettem abból, hogy aztán elnyargalt. Furcsa fickó, az már szent!
Azonban úgy tűnt èn sem vesztegethettem az időmet, mert egy bőregèr, akit első lelkesedèsemben magamhoz öleltem, hogy biztosan Masen, fontos üzenetet hozott. Lefagyottan választottam le magamról a szárnyaspatkányt, ès igyekeztem nem sírva fakadni. Erősnek kell lennem, Masen bizonyosan bajban van, ha odahív minket! Összeszedtem magam, ès megpróbáltam, hogy kèpes vagyok-e valamivel gyorsabb helyváltoztatásra. Ha nem, akkor se estem kètsègbe, ès Masen módszerèvel, vagyis nèmi homokvihar meghejtással igyekeztem a fèrfi segítségére. Mondhattam volna, hogy ajtóstul rontottam be, de az erdőben nem sok ajtó volt. Ez persze nem zavart meg abban, hogy egy jólirányzot homokvihart ne küldjek a nèmberre, aki veszèlyeztette Masent!
- Takarodj a közelèből! :x - Azt hiszem egyáltalán nem gondoltam át, hogyha a fèrfi nem tudott mit kezdeni vele, èn vajon mit tudnèk?! :|   

Karakterlap

Sachiaru Masaki

Eltávozott karakterek

Ügyeletes tajparaszt

Szint: 17.

Lélekenergia:

60% Complete
85 500 / 100 000

Hozzászólások: 167

Hírnév: 10

Infó

Tárcában: 54 150 ryou

Technikatár
Ajándék küldése


Hovatartozás:
Független

Egyéb hovatartozás:
Nincs

Reiatsu szín:
mandarin sárga

Egyéb hovatartozás:
Nincs

Kapcsolat cimke:
Egyedülálló

Mottó:
madafaka I'M awesome!

Post szín:
#ffcc00


  • Profil megtekintése

Nem elérhető Nem elérhető

Re:A Boszorkány Éjjele
« Válasz #154 Dátum: 2016. Dec. 24, 14:10:44 »
Kurva jól alakult ez a cseszett nap, miután a vasorrú arra pacsizott, bekábul a szájszagomtól és rajtam döglik. Sokáig így se húzta, mert arrébb vágtázott, de basszus, lövésem nincs ez a vérszürcsölő becci üzemmód még miket tolhat, viszont kurvára haza akartam már vontatni a picsámat, úgyhogy nem zakóztam neki a fakanállal, tarkón basszam, bedobjam egy gödörbe, oszt húzzunk a vérbajos hörgésbe. Helyette csak rohadt lelkesen fetrengtem abban a draw me biccs pózban, hátha elpicsog még nekem valamit a luvnya.
- Hát, ha egy boszimoszi is elcsorogna velem lazulni…- Sasoltam a némber felé, miközben majd szétloccsant a gógyim ekkora nyálzó pitbull szarozások másznak elő a képemből. Tutira öt liter domestos-szal sikálom ki a pofámat, csak zúzzunk már haza.
- Mondsza szivi, minek csődítettél ide minket? Uncsizol, vagy rabszolgát fognál a vánkosodra? –
Ezerrel fohászkodtam egy rohadt mázsás üllőért pont a pofámra essen rá, vagy legalább egy karóért, ami rohadt tempósan eltrafál Ennél gázabb vakert, még az a pubertás korban leragadt unokaöcsém se tolt be. Azért, turbóztam, hátha bök rá valami nyígást, míg bezakóznak a többiek, bár nem ebben a formációban számoltam rájuk. Az a lúzer leszbosz Hermész csorgott be elsőnek, aki azért tepert, dobja meg táppal. Csak ezerrel forgattam a bagolylesőimet, mekkora szánalom a picsa.
Nem nyögtem rá semmit, csak felkászálódtam, mire meg az agresszor ordas vágtázott el mellettem, mert kurvára azt a csicska macskát kellett zavargásznia. Séró borzolással vettem a lapot, vele se számoljak, amikor meg grátiszként oltári nagy homokozóval rongyolt be slozipapírba ágyazott mummer. Betikkelt a gülüm, hogy ez meg mi a tetvedéknek kell, amikor senkit se nyúz a nyanya. Elvileg gyorsabban tepertem ebben a becci formációban, ezért toltam egy hazaügetést. Egyik karra csűrtem az üstöt, mert mit nekem az a geci forró lötty, másikra meg a bányarémet.
- Elcsíphetlek egy tangóra, szivi? – Gyűjtöttem be a vasorrút, ha nem kongatott le. H meg igen, szarni bele, mert vittem a rohadtul fortyogó vackot, amit le is csűrtem a biztosabb terepen, mert így is szenesre kozmálta a csülkömet. Mázli, még ebben a fokozatban se picsogtam havi bajos csitriként egy kis kínzástól.
- Nyugszik már az elcseszett faház furkászó, szúlábú, büdös tetves életbe! Mit pattogtok megkergült hepatitisz pacákként?! Csitte legyen már! Kagylózzuk végig, mi a retket akar a vendéglátó pipink! – Vonyítottam oda a csőcseléknek, kaparják már össze a mikróra zsugorodott mazsijukat. Így csépelnek, baszottul nem vergődünk ki a szituból, csak még terebélyesebb gebaszt vágunk. Eddig nem csűrt minket pofán a bige semmivel. Vagyis, ha ki akarna fikkantani már tett volna róla…
× Somnus ×

(click to show/hide)

Karakterlap

Hatakeyama Momo

Eltávozott karakterek

Shinigami

9. Osztag

*

Szint: 4.

Lélekenergia:

60% Complete
20 000 / 30 000

Hozzászólások: 138

Hírnév: 7

Infó

Tárcában: 22 800 ryou

Technikatár
Ajándék küldése


Hovatartozás:
Gotei 13

Egyéb hovatartozás:
Nincs

Reiatsu szín:
Hideg rózsaszín

Egyéb hovatartozás:
Nincs

Kapcsolat cimke:
Kapcsolatban

Kivel áll kapcsolatban?:
Aoyama Shouta

Post szín:
#e25355


  • Profil megtekintése

Nem elérhető Nem elérhető

Re:A Boszorkány Éjjele
« Válasz #155 Dátum: 2016. Dec. 25, 02:54:40 »
Egy farkas, illetve A farkas lekapja a bekötözött lányt, majd már ott sincs vele. Szóval szívem szerint utánuk mennék, de Chicchan azt kérte, hogy maradjak, így nem mozdulok, >___<. Amúgy is dolgom van, mert Szálem nagyon, nagyon érdekes dolgot mond. Szóval végre kell hajtanom vele valami izét és akkor történik valami izé. Hát jó :o. Végül is van itt pár virág, így meg tudom csinálni, meg várakozás közben amúgy sincsen jobb dolgom :S. A cica pedig mindent megmutat, amit tudom kell, így nagyon bulis a dolog *o*! Elég hamar végzünk is, miután elmondok valami versikét, aminek először azt hiszem, hogy nincs hatása, de mégis. Az eddig zöld farok olyasmi színre vált, mint a lélekenergiám színe.
- De szép lett a farkincádon a masni *_______*! - kapom fel a cicámat - mert az enyém :x! - lelkesen, miközben visszamegyek a találka helyre mely amúgy nem is volt messze, látótávolságon belül maradtam végig. És még az előtt végzünk, hogy Chicchan vissza térne ismeretlenekkel és az utolsó hozzávalóval.
- Öm… azt hiszem igen - a kérdés azért elbizonytalanít >_>, így segélykérően nézek a macskára, aki remélhetőleg helyeselni fog, vagy ha úgy van, akkor kijavít. Nem jegyeztem én meg minden hozzávalót >w<. Mindenesetre bárhogy is van, a seprűn egyensúlyozva a cicával és a dobozzal követem a többieket, mert én el nem szakadok tőlük, az tuti :o! A végén még nem találnék vissza :S.

Karakterlap

Ukitake Juushirou

Eltávozott karakterek

Hozzászólások: 212

Hírnév: 5

Infó

Tárcában: 1 899 700 ryou

Technikatár
Ajándék küldése


Hovatartozás:
Független

Egyéb hovatartozás:
Nincs

Egyéb hovatartozás:
Nincs

Kapcsolat cimke:
Egyedülálló


  • Profil megtekintése

Nem elérhető Nem elérhető

Re:A Boszorkány Éjjele
« Válasz #156 Dátum: 2016. Dec. 27, 01:08:43 »
Team Eli (Eli, Fran, Hyousuke, Rei)
Frannak hála az ablakon át távoztok. A landolás formája és minősége már csak rajtatok, leginkább kőszörnyecskéteken múlik, de talán valahogy sikerül abszolválnotok a ”kijutás” nevet viselő vizsgafeladatot. Azonban azzal kell szembenéznetek, hogy a tónál és a kertben már senki nincs, legalábbis a belátható részen. Most, hogy végre sikerül idekinn is körülnéznetek, feltűnik a kisebb puszta, maga a tó (ha mázlitok van, nem pont abban landoltatok, mert madárijesztőtök kissé szétázhat és tündérkéteknek sem tenne jót a víz – már ami a repülési képességeit illeti), valamint a parkszerű pusztát szegélyező fák sokasága, mintha egy erdő lenne. Van mit nézni, kérdés csak, hogy ezek után merre indultok? Talán most már felmerül bennetek, amekkora zajt csaptatok, távolabb nagyobb esélyetek lehet megtalálni a boszorkányt, így a búvárkodástól mindenképp eltekinthettek, hacsak nem akartok épp itt rejtett kincseket keríteni.

Team Chiyo (Chiyo, Maxi, Momo, Mina, Nayara, Sakurai, Nozomi)
A csapatnak az a része, amelyik egyben maradt, könnyedén eljut Chiyoval addig a pontig, ahol Momot és Minát hagyta. Szerencsére Momo sem tétlen várakozással töltötte az időt, a macska elégedetten bújik hozzá és dorombol. Ez persze nem jelenti azt, hogy ne figyelne a hozzá intézett kérdésre.
– Igen, a kígyófoggal együtt meg is vagyunk – helyesel a macska és engedelmesen helyezkedik el Momo seprűjén, amikor kell. – Lovas barátunk jól mondja, valóban arra kell menni – erősíti meg Salem az időközben befutó Maxi iránymutatását. Így hát kis csapatotok nagyban kiegészülve indulhat vissza a hozzávalókkal a boszorkányhoz és a szabadulásotokat rejtő üsthöz. Igen hamar meg is érkeztek.
Maxi: a csontpaci tökéletesen engedelmeskedik neked, ténylegesen hozzád tartozik.

Team Masaki (Masaki, Leyre, Misa, Maki, ha még ír, akkor Yru, mese első felében Maxi)
Masaki szavaira a boszorkány csak halkan nevetgél, Maxi fenyegetésére hasonlóképp reagál.
– Várni foglak, főleg, ha hozod a barátaidat is – integet utánad, mintha pillanatnyi szórakozásában épp az anyukátokat játszaná, bár nem túl sok beleéléssel. Kinézetét tekintve előbb lehetne eladni a fiatal, szexi mostohának. De persze, nem is az neki a lényeg, hogy hihető legyen, noha kissé a maga teremtményeinek tart benneteket ebben a formátokban. A kérdésre kedvesen mosolyog a macska ismételt csitítása után.
– Oh, nem is rossz ötlet, bár mindeddig nem gondoltam erre. Ám ha új játékszert talál a magunkfajta, illik azt a maga legteljesebb formájában kipróbálnia, nem igaz? Tudnom kell, pontosan mire is képes, ha még használni szeretném a közeljövőben. És hát látom, mily hasznosan működik – válaszol hihetetlen türelemmel, meg se kell erőltetned magad a faggatózásban.
Leyre beszédét ugyanilyen érdeklődőn hallgatja, bár kevésbé csillog a szeme, de ez nem a te hibád, Masakinak igazságtalan előnye van a vámpírbáj képében. Kérésed hallatán ellenben egyértelműen felkacag.
– A sajátomból? Hisz nem az enyémet használod, hanem a sajátod! Ez az új formád, az új hatalmad! Ha nem tudsz élni vele, az már a te gondod! – nevet tovább, ám ha neki rontanál, fehér védőfalról kell visszapattannod, mely épp csak annyi időre villan fel, ameddig hátrébb lök védettjétől. Ez esetben még csak kántálnia sem kell, csak sejtelmesen mosolyognia.
Makinak viszont nincs ilyen szerencséje, amint megindul a macskája felé, Morgana kezének egy könnyed intésére te is falról pattansz vissza, és pár rövid, ismeretlen nyelven szóló dallamos szócska után növényi indák fognak körbe, hogy még véletlenül se eshess az állatnak. Amaz idő közben Morgana vállára menekült.
Misa érkezésére el kell takarnia a szemeit, főként a kisebb homokvihar hatására, ez mondjuk mágiáját nem gyengíti meg, de neki nincs alkalma jelezni ama tényt, Masakinak a közelébe se ment, legalábbis eddig. A vámpírbáj hatására viszont elrabolni is hagyja magát, noha a macska minden áron meg akarja karmolni Masaki képét, ezt a műveletet honorálandó. A kisebb felfordulásban (Maki, Misa, Masaki) viszont történik egy kis baleset, amit az üstbe pillantva Masaki észre is vesz: a tartalom, tehát a lötymő bő háromnegyede hiányzik, igencsak kevés folyadék van a kondérban.
Misa: képes vagy magad is homokviharrá válni, így sokkal gyorsabban utazni, és gond nélkül összeállni a helyszínen. Persze egy kis homokot sikerült kiszórnod a gúnyádból, de ez legfeljebb a melletted vagy alattad lévő növényzetet zavarhatja.
Masaki: vámpír bűverőd maximálisan működik a boszin ebben a körben, mintha direkt lulzból meg se próbálna ellenállni annak, amiről tudja, hogy van (avagy 4/4-et dobtam x”D).


Team Masaki & Team Chiyo
Chiyo csapata érdekes látványra fut be, méghozzá a totális káoszra, melyben Masaki megszerezte az üstöt, a boszit, és a macskát, ez utóbbi minden áron igyekszik megtépni félmeztelen vámpírotokat. A boszorkány szórakozottan integet nektek a vámpír oldalán: neki már feltűnt az, ami a férfinak nem biztos. A tisztás közepén tűz lobog, fölötte immár semmi, mellette talán korábban volt valami, ám azt Morgana már prímán eltüntethette a varázslatával.
– Áh, meghoztátok a könyveimet! Nem kellett volna, de nagyon kedves ^-^ – dicsér meg titeket, és tapsol kettőt, mire minden varázsigés vagy boszorkányos könyv füstté válva eltűnik. Határozottan úgy tűnik, az ő ereje számotokra ismeretlen. A támadni akartok, csak a kezét kell felemelnie, hogy pajzsával visszaverjen titeket, ezúttal nem tereli el semmi a figyelmét. Jelenleg Masaki is kimondottan hasznos neki, elvégre anélkül sikerült védett helyre keverednie a kis főzetecskéjével, hogy kisujját mozdítania kellett volna.
– Ti is több hatalomra vágytok, mint a kaszás, vagy megelégszetek e különleges éj különleges ajándékával? – érdeklődik kedvesen, bár pillantásán egyértelműen látszik, ő hazai terepen van, és nem érzi különös kihívásnak, hogy visszaverjen benneteket.

Határidő: december 29. 23:59

Karakterlap

Eliana del Barros

Magányos Farkas

Espada

*

Segunda Espada (2. Espada)

Szint: 11.

Lélekenergia:

60% Complete
55 200 / 65 000

Hozzászólások: 199

Hírnév: 3

Infó

Tárcában: 112 100 ryou

Technikatár
Ajándék küldése


Hovatartozás:
Las Noches

Egyéb hovatartozás:
Nincs

Reiatsu szín:
Fehér
 -------------------------------

Egyéb hovatartozás:
Nincs

Kapcsolat cimke:
Egyedülálló

Post szín:
#475485 || #bec1cd
 -------------------------------


  • Profil megtekintése

Nem elérhető Nem elérhető

Re:A Boszorkány Éjjele
« Válasz #157 Dátum: 2016. Dec. 27, 02:29:33 »
Kijelenthetem, hogy egyik fiút sem kell félteni. Mellettük az én ördögi vigyorom kész angyali. De úgy tűnik, hogy itt aztán nem találunk semmi értelmeset. Egyetértek, hogy az ablakon kiugrani sokkal praktikusabb dolog.
- Fran! Csapd őket a hónod alá és röppenjünk ki!
Magamtól is ki tudok, és úgy gondolom jobb is, ha Fran kényelmesen fel tudja őket venni. Én nehezen tudnám magamra vállalni bármelyik cipelését. Egy egyszerű fésűt sem tudtam, tudok felemelni.
Gond nélkül megoldjuk. Esetleges hisztiket ignorálva. Ha más nem, akkor megkérem Fran-t, hogy üssön rá egy altatót, ha nagyon nyavalyog Rei. A "kijutás" feladat kipipálva. Körbenézve egy teremtett lélek sincs a környéken. Azt ne mondják, hogy mind vízbefulladt, mert körberöhögöm őket. Ha így áll, akkor lehet, szívesen belelökném Rei-t mélyvízi búvárkodni kicsit. Egy zombinak nem kell levegő a víz alatt. Még akkor is, ha egyértelműen felesleges dolog. Legalább addig sem nyafog. Egy sík terep, a tóval, azon túl pedig fa szegélyezés. Erdő… "Kerek erdő közepén van egy kis házikó, benne pedig egy varázsló"… Jelen esetben boszorka… Azt hittem ez az a ház, de lehet, egy kilóméterrel arrébb leljük majd. Ki sejthette volna bentről ezt? Mi eddig ott kószáltunk.
Igen nagy zajt csaptunk, mégsem jött fogadóbizottság, szóval, ha nem megy a hegy Mohamedhez, akkor Mohamed megy a hegyhez.
- Nézzük meg a kerek erdő közepét. Itt állni nincs értelme.
Mutattam egyenesen előre, hogy menjünk a fák sűrűjébe. Ha farkassal is találkozunk, akkor legalább Zombilánynak lesz kinn erőt fitogtatnia. Vagy majd röhöghetünk rajta, ahogy sikoltozva rohan utána, mert elvitte az egyik karját.

« Utoljára szerkesztve: 2016. Dec. 27, 20:38:57 írta Eliana del Barros »

Karakterlap

Sakurai K. Steelheart

Karakura-Raizer Mecha

Ember

*

Szint: 2.

Lélekenergia:

60% Complete
12 000 / 15 000

Hozzászólások: 56

Hírnév: 0

Infó

Tárcában: 14 000 ryou

Technikatár
Ajándék küldése


Hovatartozás:
Független

Egyéb hovatartozás:
Karakuraizer

Egyéb hovatartozás:
Nincs

Kapcsolat cimke:
Plátói

Kivel áll kapcsolatban?:
Hera Celia velli Taarm

Mottó:
Egy hősnek el kell viselnie!

Post szín:
#c6c6c6(beszéd), #cac1b8(alap)


  • Profil megtekintése

Nem elérhető Nem elérhető

Re:A Boszorkány Éjjele
« Válasz #158 Dátum: 2016. Dec. 27, 10:02:44 »
Szellőhangú követi a vöröst, én meg öt. Aztán létszámunk meggyarapszik, mire egy újabb kellettlen sóhaj hegyja el a számat, s a vörös érkezte óta tettetett némaságban haladok. Csupán bólintok, vagy fejem rázom, ha kérdeznek tőlem, kivéve, ha egyértelműre kérdeznek rá, mert akkor ignorálom a kérdést. Igen, nincs jó kedvem.
A káosz láttán sóhajomba a lehető legtöbb undort ültetem el. "Idióták."
 - Nem magának hoztam... - Közlöm a legfőbb bajkeverőnek.
A banya kérdése az utolsó csepp, így lehull a közömbösség maszkja arcomról.
 - Na idefigyelj, lányom! Nem tudom, melyik máglyáról szalajtottak, de annyit még egy óvodás is fel fogna, hogy ez az úgynevezett ajándék nem kell a nálad értelmesebb tagjainknak, főleg, hogy már volt ajándéunk, és nem ilyen agyilag sötét. Szóval köszönjük, adja vissza az eredeti testünket. - Veszek pár mély levegőt, hogy fejem és idegeim elkezdjenek lenyugodni.

Karakterlap

Kuroji Rei

Akadémista

*

Szint: 4.

Lélekenergia:

60% Complete
20 625 / 30 000

Hozzászólások: 162

Hírnév: 0

Infó

Tárcában: 22 400 ryou

Technikatár
Ajándék küldése


Hovatartozás:
Független

Egyéb hovatartozás:
Nincs

Reiatsu szín:
Sötét

Egyéb hovatartozás:
Nincs

Kapcsolat cimke:
Egyedülálló

Post szín:
#003355 #002866


  • Profil megtekintése

Nem elérhető Nem elérhető

Re:A Boszorkány Éjjele
« Válasz #159 Dátum: 2016. Dec. 27, 10:18:14 »
Komolyan mondom, mindjárt felrobban az agyam… miért kell nekünk még pár idiótát összeszednünk magunkhoz?! Nem elég már ez a kettő? Aaaaaaajjjjjjh….. csak találjuk meg azt a boszorkányt! Úgy fenéken fogom billenteni, hogy aztán, meg fogja ismerni az aszfaltot, majd jól szanaszét fogom cincálni a kardommal! Darabokban fogja végezni a rohadék!!! A tündér végül utasítja akit….öhm…..hogy is hívták bakker? Hirtelen elfelejtettem a nevét… jaj, igen azt hiszem Frant, vagy legalábbis ennek nevezte, hogy vegyen minket a hona alá… meg a francokat! Odasétálok az ablakhoz, majd kinézek, és értetlen arckifejezéssel nézek Franra és a tündérre.
- Komolyan… nektek… jobb ötletetek… nem jutott az eszetekbe?
Sajnos kénytelen vagyok viszont belemenni ebbe az ostoba tervbe, és ennek a Fran baromnak a segítségével, az ablakon át kellet távozni. Amint földet értünk, és újra mozoghattam, körbe néztem hátha a hang tulajdonosa itt van e, a közelben, akiket fel kéne szedni. Kezd, felmenni bennem a pumpa mikor senkit se lehet látni itt. Komolyan a semmiért jöttünk ide le?!!!
- HÉ, BARMOK! MERRE VAGYTOK?!!!!!
Kiálltok, hátha előkerülnek ezek a tökkelütöttek, akikért ki kellet ugrani az ablakon. Csodás… egyszerűen csodás mondhatom… Odasétálok… bakker… már megint elfelejtettem… hogy is hívják… jah igen Hyousuke tanár úrhoz. Ha esetleg bele esett a vízbe, akkor gyorsan kimentem.
- Komolyan mondom tanár úr még egy perc… és esküszöm, ezt a két barmot ízekre fogom szedni! Marhára nem bízok bennük!
Jelentem ki a tanár úrnak elégedetlenségemet. Komolyan, miért kell velük együtt dolgozni?! Eleve a semmiért jártuk át a házat, és fogadok a tündér javaslata miszerint a kerek erdőt nézzük meg újabb zsákutca lesz! Én ki fogom nyírni ezt a tündért… kezd az agyamra menni!!!!!
- Ha megint… zsákutcába visz minket… én komolyan… ki… fogom… nyírni…
Ökölbe szorítottam a kezemet és egyre dühösebben nézek a tündérre, miközben az erdő felé veszem az irányt… kinyírom… esküszöm, kinyírom…     

Karakterlap

Aikawa Chiyo

Félvér kitsune

Eltávozott karakterek

Shinigami

11. Osztag

*

Togishi

Szint: 16.

Lélekenergia:

60% Complete
82 400 / 100 000

Hozzászólások: 531

Hírnév: 9

Infó

Tárcában: 29 150 ryou

Technikatár
Ajándék küldése


Hovatartozás:
Független

Egyéb hovatartozás:
Nincs

Reiatsu szín:
Shinigami: Ezüst-kék szegéllyel ; Kitsune: Fekete-vörös szegéllyel

Egyéb hovatartozás:
Nincs

Kapcsolat cimke:
Egyedülálló

Mottó:
Mindnyájunknak meg van a saját kis biztonságot adó kabalánk. Csak egyeseké élesebb, mint másoké.

Post szín:
#FFB71C ; #B3FF87


  • Profil megtekintése

Nem elérhető Nem elérhető

Re:A Boszorkány Éjjele
« Válasz #160 Dátum: 2016. Dec. 27, 15:00:44 »
Sóhajtottam egy hatalmasat. Már csak ez hiányzott. Egy hisztis patchwork szörny. Egy valamit már megtanultam Kei~chantól. A hisztis nőktől csak a hisztis fiúk a rosszabbak. Egyelőre azonban nem reagáltam a dologra. Inkább a többieket igyekeztem beavatni a tervbe. Bár aggódtam, hogy már nem volt a csapat együtt, és voltak, akik előre iszkoltak.
   -Ha jól vettem ki Salem szavaiból, akkor jelen pillanatban annyi a dolgunk, hogy oda osonjunk, és a boszorkány orra előtt beleöntsük a hozzávalókat. -rálestem Salem~re. -Azt tudod Cica, hogy miként kell, hogy megtörténjen ez a belekavarós dolog? Összeöntsük, dobjuk bele? Vagy van valami menete? - nem mutattam ki, hogy nem voltam túl lelkes, mikor kiderült, hogy egyenként kell belekavarnunk a hozzávalókat. Hosszabb és bonyolultabb volt így, mintha csak elég lett volna belehajítanunk. Viszont volt nekünk egy nagyon ügyes varázslónk, magunknak is.
   -Momo~chan, megkérhetlek, hogy ezt a részét magadra vállald? -adtam oda neki a nálam lévő összetevőt is. Úgy sejtettem, hogy az ide kerültekből, nem véletlen kapott pont ő boszorkány jelmezt. Vagyis mindenképp ő volt a legalkalmasabb személy a feladatra. -A többiek, próbáljunk minél kevésbé felhívni magunkra a figyelmet, míg Momo~chan nem végez! Nii~san, ha minden igaz, nyer nekünk időt, ne vesztegessük el. Szóval figyeljetek rá, hogy mit tesztek, vagy mondotok! -kértem őket szép szóval. Közben Nayara~chant is leérdeklődtem, hogy miket talált. A hallottak kifejezetten jól hangzottak. Elkértem a láthatatlanná tevő szérumot, hogy Momo~nak adjam, hátha könnyebben tudja majd ezt használva belekeverni a szükséges összetevőket a főzetbe. Arra csak meglepődtem, hogy milyen gyorsan oda értünk. Nem csak azon. A totális összevisszaság fogadott. Valahogy sejtettem, hogy nem lesz egyszerű a történet. Masaki~san, a kezébe a boszorkánnyal, mellette az üsttel. A többiek meg keresztbe-kasul.
   -Szépen kérek mindenkit, hogy picit nyugodjunk meg!!! -néztem a többiek szemébe*, és reménykedtem, hogy hallgatni fognak a szép szóra. Közben a varrott szörnyi neki látott, hogy megszólaljon. Megráztam a fejem, ám mielőtt még magam is akcióba lendülhettem volna, Naya~chan egy üveggel ajándékolta meg.** Amennyiben sikerült az akciója, épp csak arra volt időm, hogy elkapjam. Ha nem, akkor magam próbáltam meg leütni.
   -Nem kellett volna annyi mindent összepiálnod a pincébe -fűztem hozzá, hogy ne legyen olyan feltűnő a történet. Közben reméltem, hogy Momo~chan akcióba tud lendülni. Rámosolyogtam a boszorkányra. Noha nem hallottam Kei~chan hangját, attól még picit előjött a rókaság, jellemre legalábbis.
   -Igazán különleges estére sikerült! Valódi újdonság! -Teljesen ártatlan fejjel figyeltem őket. Rámosolyogtam Masakira. -Nii~san, siettünk, ahogy tudtunk. Reméltem, hogy nem késünk el. -hajoltam meg picit.





*a szukkubusz képességét használja öntudatlanul
**Nayara~sannal egyeztetve. Sakurai~sanra a kábító üveget veti be, Momo~chanhoz pedig a  láthatatlanná tevő üvegecskét adja oda.

« Utoljára szerkesztve: 2016. Dec. 27, 15:05:16 írta Aikawa Chiyo »


(click to show/hide)

Karakterlap

Raimaru Minashaku

Eltávozott karakterek

Shinigami

8. Osztag

*

Szint: 7.

Lélekenergia:

60% Complete
36 100 / 45 000

Hozzászólások: 102

Hírnév: 2

Infó

Tárcában: 10 600 ryou

Technikatár
Ajándék küldése


Hovatartozás:
Gotei 13

Egyéb hovatartozás:
Shinigami Férfiegylet

Reiatsu szín:
Vörös

Egyéb hovatartozás:
Nincs

Kapcsolat cimke:
Egyedülálló

Post szín:
#4343E0


  • Profil megtekintése

Nem elérhető Nem elérhető

Re:A Boszorkány Éjjele
« Válasz #161 Dátum: 2016. Dec. 28, 11:16:00 »
Egykedvűen figyeltem az eseményeket. Nagyon beleuntam ebbe a játékba, és már csak azt akartam, hogy minél előbb vége legyen, és végre hazamehessek. Ebben a vacak csontváztestben úgyse tudtam mit csinálni, ha pöckölgettem a bordáimat, viccesen kongtak, de amúgy ennyi, hihetetlen unalmas volt. Nem is voltam jó semmire, csak ideiglenes málhás szamárnak. Chicchan végül megérkezett, és elmondta, mi lesz a terv. Oké, akkor megyünk utána. Az, hogy nem hívom fel magamra a figyelmet, menni fog, csöndben fogok állni, aztán kész. Elindultunk, és amint odaértünk, furcsa látvány fogadott minket, még furcsább események keretében: a könyvek, amiket hoztunk, eltűntek, bár nem tudtam, mi szükség rájuk, elvégre nekünk csak a főzet receptje kell, azt meg a macska tudja. Na mindegy, én már nem értettem semmit, nem is akartam. Az utasításnak megfelelően némán álltam egy helyben, majd Chicchan megoldja.

Karakterlap

Fran Lechuza

Arrancar

*

64. Arrancar

Szint: 6.

Lélekenergia:

60% Complete
30 000 / 45 000

Hozzászólások: 46

Hírnév: 2

Infó

Tárcában: 14 300 ryou

Technikatár
Ajándék küldése


Hovatartozás:
Las Noches

Egyéb hovatartozás:
Eliana del Barros fracciónja

Reiatsu szín:
Szürke

Egyéb hovatartozás:
Nincs

Kapcsolat cimke:
Egyedülálló

Post szín:
SlateGray


  • Profil megtekintése

Nem elérhető Nem elérhető

Re:A Boszorkány Éjjele
« Válasz #162 Dátum: 2016. Dec. 29, 15:24:33 »
Kinézve az ablakon, csak a közeli tavat láttam, ami fontos lehet az esésnél, és aki nem akar keményre érkezni, az tudja használni a vizet, hogy tompítsa az esést. Eliana-sama rá is bólintott a tervemre, aminek különösen örültem, a zombi lány viszont nem annyira, mert kinézve az ablakon ismételten panaszkodásba kezdett.
- Csak utánad. - mivel már elég nyafogást hallottunk, ezért egy könnyed mozdulattal az ablak felé löktem, hogy elsőként tapasztalja meg az esés szépségét és addig sem halljuk a hangját. Ki is néztem utána az ablakon, hogy lássam, hogy ért földet és valószínűleg meg is kell hallgatnom a szitkozódását, bár úgy se fogok rá figyelni.
- Szívesen! - kiabáltam le, majd visszafordultam a bent lévőkhöz. Megragadtam a madárijesztőt, majd ugrásra készültem. Ha Eliana-sama saját erejéből akart lejutni, akkor hagytam neki, de ha szükséges volt, akkor akár a markomba is foghattam, hogy velünk együtt jöjjön.
Biztonságban földet értünk, ha a zombi lány nem volt elég fürge, akár rá is eshettünk, nekem mindegy volt. Kint viszont nem láttunk senkit, így tanácstalanok voltunk, hogy merre is kellene mennünk.
- Letéphetem a fejét és eldobhatom jó messzire? - intéztem kérdésemet Eliana-sama felé a zombi lányra mutatva, mert tényleg elég lesz már a hangzavarból, ami a száján kijön. Ha tényleg élőhalott, akkor talán meg se kottyan neki, hogy nincs feje, majd a madárijesztő barátja mutatja neki az utat, merre is menjen.
- Mehetünk. - mivel Eliana-sama volt a főnök és amúgy se volt jobb ötletem, indulhattunk, amerre ő mondta, ha akarták a többiek, ha nem.

Karakterlap

Osaka Makiro

Eltávozott karakterek

Shinigami

2. Osztag

*

Szint: 8.

Lélekenergia:

60% Complete
41 400 / 45 000

Hozzászólások: 137

Hírnév: 3

Infó

Tárcában: 31 200 ryou

Technikatár
Ajándék küldése


Hovatartozás:
Gotei 13

Egyéb hovatartozás:
Onmitsukidou

Reiatsu szín:
vörös

Egyéb hovatartozás:
Nincs

Kapcsolat cimke:
Bonyolult

Mottó:
"Amikor egy kicsit is kevesebbet adok bele, mint a maximumot, az nem azért van, mert kezdem feladni, hanem mert úgy érzem, mindjárt belehalok."

Post szín:
#B53000


  • Profil megtekintése

Nem elérhető Nem elérhető

Re:A Boszorkány Éjjele
« Válasz #163 Dátum: 2016. Dec. 29, 16:09:07 »
Blöki terve nem úgy sül el, ahogy azt gondolta – és lassan már ő is kezdi egyre kevésbé élvezni ezt az egész komédiát, amit itt nyomtak le az elmúlt órákban. Bár őszintén szólva, a lényeges történések javára nem is emlékszik egyáltalán. Tulajdonképpen ha a küldetésre gondol, csak az maradt meg neki, hogy a cicákkal próbált közelebbi kapcsolatba kerülni, aztán Bőregérrel játszott, hova tovább, még csontváz urat is próbálta megkóstolni, „életveszélyes” kígyóval hadakozott, aztán most…
… Most azon kapja magát, hogy éppen csak neki szeretett volna ugrani a kis cicuska eredeti verziójának, és egy fehér pajzsról pattan vissza, mint holmi gumilabda. Morgásba kezd, mert hát, ő is tud ám hadakozni, nem csak a cicuska. A boszorkány jelenléte tulajdonképpen fel sem tűnt neki, de az állat még jobban bántja most már a csőrét, szeretné karmai közé kapni kicsit. Tényleg csak oktató célzattal, megnézné hogy működik, lehet picit meg is kóstolná, de aztán visszakaphatná a boszorka.
Követi tekintetével az állatot, akkor látja meg, hogy Masaki máris megszerezte magának az összes érdekes dolgot, amivel szórakozhatna: a boszorkát, az üstöt, a macskát. Közben pedig kiabál mindenkire, de nem nagyon tudja értelmezni a szavakat. Már menne is, hogy kicsit kezébe vegye az események alakulását, meg a bundás kis cukorfalatot, amikor valami miatt nem tudja elemelni végtagjait a földről. Morgolódva rázza meg a fejét, akkor tűnnek fel neki az indák, amik közben köré nőttek és biztosan tartják a földön.
Az még hagyján, de közben megérkezik Misa is, egy óriási homokvihar formájában. Száját-szemét nem tudja takarni, fülét igyekszik lelapítani, hogy minél kevesebbet nyeljen le belőle, de így az orra is védtelen, elég sok homok kerül a rendszerbe. Amikor a kisasszony végre hajlandó visszaváltozni normális, kevésbé homokos alakba, akkor kezd el irdatlanul prüszkölni, köhögni.
 – A francos… rézfánfütyülőjét… már… fejezd abba! – morran Misára, csodálatos nyelvtannal és szép megfogalmazásokkal, de még mindig sokkal gyerekbarátibb nyelvezettel, mint Masaki. Egyre inkább elkezdi zavarni, hogy meg van kötve, és így senki nem veszi komolyan. Most már nagyon elege van, és rendet rakna a gyerekek között, csakhogy az indák makacsul tartják. Mit csinál a nem túl okos kutya a pácban? Megpróbálja kirágni magát belőle, úgyhogy, ha sikerül, a mai vacsorája indatészta lesz földmártással.

Karakterlap

Mizushima Hyousuke

Kapitány

Shinigami

12. Osztag

*

Lélektovábbképző Akadémia Kidou Elmélet oktató

Szint: 6.

Lélekenergia:

60% Complete
31 900 / 45 000

Hozzászólások: 68

Hírnév: 0

Infó

Tárcában: 1 100 ryou

Technikatár
Ajándék küldése


Hovatartozás:
Gotei 13

Egyéb hovatartozás:
Kardok és Rózsák egylete

Reiatsu szín:
Vermilion

Egyéb hovatartozás:
Nincs

Kapcsolat cimke:
Egyedülálló

Post szín:
#8C001A


  • Profil megtekintése

Nem elérhető Nem elérhető

Re:A Boszorkány Éjjele
« Válasz #164 Dátum: 2016. Dec. 29, 18:01:55 »
Mivel a házban való további kutakodás értelmetlennek bizonyult, így el is indult az udvar irányába. A többiek eszelős ötletét, miszerint az ablakon át távozzanak, egy másodpercig sem vette fontolóra. Amúgy sem szeret elázni, főleg ebben a formájában nem lenne előnyös, illetve miért ugráljon le bárhonnan is, ha erre már feltaláltak egy sokkal civilizáltabb módszert is, amit lépcsőnek hívnak. A szárnyas bestia kísérlete elől kitérve testtartásával és fejének csóválásával jelezte, hogy ne is álmodjon arról, hogy magával viheti, különben még kedve szottyan letesztelni, vajon kőből álló bőre hány Celsius fokon kezd el lemállani róla.
- Inkább kihagynám az élményt. - Mondta, majd miután saját tempójában végig haladt a lépcsőkön és a földszinten kiért az udvarra. Még éppen elcsípte valami veszekedés végét, aminek felbujtója valószínűleg megint Rei lehetett, nem kétséges.
- Egy egyszerű szájbevarrás is megtenné, azonban most sokkal égetőbb problémáink is vannak, mint egymást tenni el láb alól.
Frannak válaszolt ugyan, de mondandója második felében tekintete átvándorolt Reire, aki ha a megfogalmazásból nem is, de a szigorú nézésből biztosan rájöhetett, hogy oktatójának bizony kezd nagyon elege lenni a helyzetből. Mit nem adna most, ha képes lenne akár csak egy kidout is alkalmazni. Egy csipetnyi Hakufuku máris javítana a helyzeten, még akkor is, ha utána neki kellene cipelnie az eszméletlen testet. Mikor a többiek is úgy döntöttek, hogy egymás szemének kikaparása helyett és értelmetlen játszadozás helyett a boszorkány keresésére indulnak, ő is követte őket az erdőbe. Mivel éjszaka is volt, és az erdő is sötét volt, ezért megpróbálkozott egy kis irányfény gyújtásával. Maga elé tartott tenyerébe egy kis lélekenergiát koncentrált, pont, mint amikor egy világító gömböt akarna megidézni, abban reménykedve, hogy helyette megjelenik valami fáklyaként szolgáló apró lángcsóva, ami erre a célra lesz alkalmas.