Szerző Téma: HM3 autópálya  (Megtekintve 1339 alkalommal)

Description:

0 Felhasználó és 1 vendég van a témában

Karakterlap

Ichimaru Gin

Eltávozott karakterek

Hozzászólások: 62

Hírnév: 1

Infó

Tárcában: 4 300 ryou

Technikatár
Ajándék küldése


Hovatartozás:
Független

Egyéb hovatartozás:
Nincs

Egyéb hovatartozás:
Nincs

Kapcsolat cimke:
Egyedülálló


  • Profil megtekintése

Nem elérhető Nem elérhető

HM3 autópálya
« Dátum: 2014. Júl. 04, 11:52:14 »
A HM-ben élők sokasága megelégelte, hogy mindig a sivatagokat pásztázva kell eljutniuk egyik pontból a másikba, így úgy döntöttek, hogy megépítik az autópályát. A hatalmas sivatagban igen feltűnő, úgyhogy senki nem tudja eltéveszteni. A több száz kilométernyi úton csak pár benzinkút illetve kis boltocska található, ezért jobb, ha nagyobb kitérőt teszünk, alaposan felszerelkezünk!
Jó utat Mindenkinek, és vezessetek óvatosan, ki tudja, milyen állat ugrik elétek!


« Utoljára szerkesztve: 2014. Júl. 04, 19:12:28 írta Ayasegawa Yumichika »

Karakterlap

Asahi Shinjirō

Eltávozott karakterek

Eltávozott karakterek

yakuza

Szint: 3.

Lélekenergia:

60% Complete
19 650 / 30 000

Hozzászólások: 35

Hírnév: 3

Infó

Tárcában: 11 900 ryou

Technikatár
Ajándék küldése


Hovatartozás:
Független

Egyéb hovatartozás:
Nincs

Reiatsu szín:
metálkék

Egyéb hovatartozás:
Nincs

Kapcsolat cimke:
Elvált

Kivel áll kapcsolatban?:
Hwangbo Min Ki

Mottó:
Vezess, ne vezessenek!

Post szín:
darksalmon


  • Profil megtekintése

Nem elérhető Nem elérhető

Re:HM3 autópálya
« Válasz #1 Dátum: 2017. Ápr. 25, 00:20:24 »

Húsvéti Nyereményjáték 2017

Shinigami harmadik kör!

Érdekes alak állított be hozzá a klubba. Üzletet kötött vele. Nem értette minek ment bele. Leszarta a feltételeit. Röhejesen festett és annál is szánalmasabb szarságokkal traktálta. Aztán, itt találta magát. Egy rohadt fehér limuzin hátsó ülésén. A központi zár bekapcsolva. Mellette senki. Sofőrt nem látta. A plafonból leereszkedő led tv-n a tegnapi látogatója virított. Felvázolta mi lesz a feladata. Nem kérdezett. Nem ellenkezett. Ha már belekeverték, legyen boldog. Teljesíti a rá tukmált részt. Legalább rájöhet, mi a fenére megy ki ez a pocsék játék. Bár, értelmet keresni…
A kocsi megállt az autópálya közepén. Nem mozdult. A zár felpattant. Ajtó magától kinyílt. Oldalra pillantott. Szánalmas sivatag. Hunyorgott az erős napsütéstől. Kivette zakója felsőjéből a sötét napszemüvegét. Felvette. Komótosan kilépett. Megigazította hófehér öltönyét. Hőség. Felcümmentett. Kigombolta az inge legfelső gombját. Szemüvege takarásából heveny pillantást vetett a kocsi mellé verbuválódott csürhére. Közelebb sétált. Zsebre dugott kezekkel állt előttük. Nem szól. Várja a reakciójukat. Az esetleges kérdéseket, káromkodásokat elengedi füle mellett. Arcizma sem rándul.
- Ez a feladat! – Eléjük dobja az autóban talált dossziét. - Két órátok van. – Megigazítja a karóráját. - Cseréljetek. – Néz nyilvánvalóan a kosarat tartó személyre. Ezek után hátat fordít és visszasétál az autóhoz. Beszáll és türelmesen várja a visszaérkezőket.

(click to show/hide)

Határidő: 2017.04.27., éjfél
Egyeztetés ajánlott: facebook csoport :)
Post limit: max 500 szó
Figyelmeztetés: Csúszás nincs! Nem írsz, kimaradsz ebből a körből!
Megjegyzés: IC karakter jelenleg a Porondmester, azaz mesélő! Aki nem teljesíti a feladatait, attól a végső elszámolásnál automatikusan levonás várható!
Bónusz: Játékmester megvesztegethető! IC részen kívül, mindenki próbálkozhat egy dologgal! Ha a kari elfogadja az extra jutalmazást jelent a végén! ;)
FONTOS: Különleges képességek, reiatsu képességek, kaszt képességek nem működnek

Karakterlap

Fuchida Ayuta

Fuchida család következő feje

Shinigami

9. Osztag

*

Szint: 3.

Lélekenergia:

60% Complete
15 550 / 30 000

Hozzászólások: 57

Hírnév: 0

Infó

Tárcában: 19 600 ryou

Technikatár
Ajándék küldése


Hovatartozás:
Gotei 13

Egyéb hovatartozás:
Nincs

Reiatsu szín:
Fehér

Egyéb hovatartozás:
Nincs

Kapcsolat cimke:
Egyedülálló

Post szín:
#d0cec5 || #7295b1


  • Profil megtekintése

Nem elérhető Nem elérhető

Re:HM3 autópálya
« Válasz #2 Dátum: 2017. Ápr. 26, 01:51:10 »
Tanoncnak neve Kuse, amit erélyesen közölt. De felháborodását nem értem, ugyanis Én illően bemutatkoztam ő viszont nem tette, így adtam neki nevet, amin szólíthatom. A sensei-ekkel szemben gondolom nem ilyen. Én ugyan nem fogom emiatt felkapni a vizet.
Makiro lemásolt, bár szerintem ő nem nyuszi csalogatás, hanem fejsimogatás miatt csinálta. Mindössze annyiban zavar, hogy ő egyéni megmozdulásként könyveli el és még dicséretet is vár.
Kaori ötlete nyomán igyekeztem válogatni, a fülemen is lógó nyulak közül, hogy szépen felkerüljenek a polcra. Elméletileg iratokkal kellene foglalkoznom, de ilyen ötlet Ayumi-tól várna el az ember, nem tőlem.
Leadom a kosarat, remélhetőleg nem lesz baja, és már megyünk is a következő helyszínre, ahol leesik az állam, hogy ugyan mit keresünk mi itt? Egy sivatagot kettészelő autópályán találjuk magunkat. Azt is mondhatnám, hogy kitettek minket a semmi közepére. Ráadásul ez a szikrázó napsütés… Egy limuzin gurul elénk és egy fehér öltönyös, napszemüveges manus száll ki belőle. Gazdag ficsúr lehet. Önteltsége és egója nem engedi leereszkedni hozzánk és csak úgy a földre dobja a dossziét, amiben elméletileg a feladatunk van. Két óránk van, szóval remélem, hogy aki felveszi, az hangosan felolvassa, hogy pontosan mi áll benne.
Előkapom az iránytűmet így meg tudom határozni az égtájakat. Nagyon is a déllel szimpatizálok, így úgy tűnik Hyousuke-val leszek egy csapatban.
- Ha nem bánja, akkor önnel tarok.
El is fogadja, sőt megköszöni. Gondolom azért is, mert már valamennyire ismerjük is egymást. Úgy két kilométer gyaloglás után, a sivatagban négy póznát találunk, amiről tojások lógnak. Közelebb megyek az egyikhez, leakasztom, majd kicsit megrázva tapasztalom, hogy ez meglepi tojás lesz. Nincs rajta perforáció, így marad a hagyományos tojástöréses módszer. Papír van mindegyikben, egy-egy feladvánnyal. Egy olyan feltörő fajtával. El nem tudom mondani, hogy az Ayumi-nak mennyivel jobban menne, mint nekem. De ezért is vagyunk párban, hogy Hyousuke-val közösen kitaláljuk. Meglepetésemre viszont a harmadik feladványt csettintésre megtudtam oldani. Nálam nem is túl rejtély, mert biztos vagyok a dolgomban. A második esetében úgy rossz szerintem, ahogy van. Találkoztam már végrendelettel, sőt feladatként is kaptam egy megírásának segítését, de szerintem ez úgy, ahogy van mehetne a kukába. A vagyonról nyilatkozik, abba meg minden megvan, úgy mint "vagyon" nem örökölhet egy személy, meg később felmerülő vagyonról ugyan hogy rendelkezhet? Ha ügyvéd lennék, akkor én az egészet hangosan kinevetném. Hyousuke elővette a lélekmobilját. Először azt gondoltam valakit felhív, de helyette csak ellenőrizte önmagát. Most hogy így említi, valóban igaza van. A negyedikre pedig egyből "a kecske, a káposzta és a farkas esete" jutott az eszembe, de itt jóval több a változó. Hyousuke elkezdte kardjával a homokba rajzolni a szerinte helye megoldást. Én is leakasztottam az oldalamról a kardomat és elkezdtem gondolkodni és rajzolgatni. De első gondolataim nem igazán vezettek helyes megoldáshoz, de Hyousuke megoldási próbálkozásaiban is leltem hibát. Végül közös erővel csak sikerült megleltük, hogy senki ne egyen meg senkit. Nem mintha a valóságban az Arrancar nem enne meg mindenkit. Mivel ezzel eléggé elhúztuk az időt, így az első feladványt menetközben vitatjuk meg. De így is bőven időben értünk vissza a szerintünk helyes válaszokkal.


(click to show/hide)

Karakterlap

Mizushima Hyousuke

Kapitány

Shinigami

12. Osztag

*

Lélektovábbképző Akadémia Kidou Elmélet oktató

Szint: 6.

Lélekenergia:

60% Complete
31 900 / 45 000

Hozzászólások: 67

Hírnév: 0

Infó

Tárcában: 1 000 ryou

Technikatár
Ajándék küldése


Hovatartozás:
Gotei 13

Egyéb hovatartozás:
Kardok és Rózsák egylete

Reiatsu szín:
Vermilion

Egyéb hovatartozás:
Nincs

Kapcsolat cimke:
Egyedülálló

Post szín:
#8C001A


  • Profil megtekintése

Nem elérhető Nem elérhető

Re:HM3 autópálya
« Válasz #3 Dátum: 2017. Ápr. 26, 11:28:42 »
Elérkezett a harmadik feladvány is, ám a hangulata továbbra sem változott sokat. Mostanra bőven volt ideje, hogy mind másokat figyelve, mind saját tapasztalatai alapján kijelentse, hogy alapvető képességeit sem képes használni. A börtönre emlékeztette ez az érzés, arra a leggyötrelmesebb időszakra, még mielőtt megszólította volna lélekölő kardja. Bár a mozgásban nem akadályozta semmi, nem voltak lekötve végtagjai, ő mégis úgy érezte, hogy fogságban van. Egyébként is csak jellemzően akkor beszél, amikor szükségét érzi, de jelenleg még a szokásosnál is feszélyezettebb. Akkor sem szólt semmit, amikor megkapták az újabb feladatot, csupán elindult abba az irányba, amerre megérzései mondták, hogy menjen. A helyzetüket felmérve természetesen borzasztó ötletnek tartotta a szétválást, hiszen így a legsebezhetőbbek, és nem volt rá semmi garancia, hogy fogvatartójuk betartja-e a saját szabályait, azonban tisztában volt vele, hogy jelenleg nincs más választásuk.
- Köszönöm, Fuchida-san. – Válaszolta a fehér hajú shinigaminak, mikor felajánlotta, hogy vele tart. Korábban is került már vele egy csapatba, és az a küldetés pedig minimális veszteségekkel zárult, szóval ezt jó ómennek vette. A táj, amin haladtak, igencsak emlékeztette belső világára, legalábbis ami a végtelennek tűnő sivatagot illeti, így legalább ennyivel otthonosabban érezte magát. Gondolataiban elmerülve kiesett számára az-az idő, mialatt megérkeztek négy oszlophoz, melyről tojások lógtak. Fuchida-san gyorsan ki is derítette, hogy ezek valójában csak álcák voltak, és a valódi érdekesség azok a bennük lévő rejtvények. Gyorsan végig futva a lehetőségeken a negyedik tűnt számára legszimpatikusabb feladványnak, így mire észbekapott már el is kezdte kardjával felrajzolni a homokba megoldásmenetét, miközben érthetetlen félmondatokat dünnyögött az orra alatt. Csizmájával többször is beletörölt eddigi munkájába, hogy azután megint újból kezdje, ám végül társával közösen sikerült egy elfogadható megoldást találniuk. A harmadik feladványhoz nem tudott érdemben hozzászólni, hiszen még csak a nemüket sem tudta megállapítani a rejtvényben megemlített felekről a nevük alapján, így ezt inkább Fuchida-sanra bízta. A másodikat végig futva megvizsgált minden egyes állítást, majd elkezdte leellenőrizni azon adatok helyességét, amikhez hozzáférése volt. Lélekmobilját elő véve némi ideig az adatbázis emberekről szóló tárhelyét böngészte, mielőtt talált egy érdekességet, ami gyanút kelthet a végrendelet hitelességét illetően.
A mobil órájára pillantva konstatálta, hogy a rendelkezésükre álló időnek rövidesen vége.
- Ideje visszaindulnunk. A még fennmaradó kérdéseket megvitathatjuk útközben is.
Ezzel eltüntette a homokba rajzolt megfejtéseket, nehogy valaki más megtalálhassa, majd ismét vállára akasztva fegyverét elindult abba az irányba, amerről jöttek. Fuchida-san megvesztegetési kísérletére nem szólt semmit, azonban érdekesen várta, hogy miféle eredményt képes kiváltani abból az emberből.

Karakterlap

Uzumi Kaori

Shinigami

1. Osztag

*

Szint: 2.

Lélekenergia:

60% Complete
12 000 / 15 000

Hozzászólások: 49

Hírnév: 2

Infó

Tárcában: 14 400 ryou

Technikatár
Ajándék küldése


Hovatartozás:
Gotei 13

Egyéb hovatartozás:
Egyéb

Reiatsu szín:
világoskék

Egyéb hovatartozás:
Nincs

Kapcsolat cimke:
Özvegy

Mottó:
"Három szóban el tudom mondani, mit tanultam az életről: mindig megy tovább..."

Post szín:
#4D84C8


  • Profil megtekintése

Nem elérhető Nem elérhető

Re:HM3 autópálya
« Válasz #4 Dátum: 2017. Ápr. 27, 23:59:23 »
Újabb helyszín, újabb csodabogár :S. Komolyan kezdem azt hinni, hogy nem a csirke volt a legfurcsább akivel, ezen a küldetésen találkoztunk, vagy akár találkozni fogunk. Bár tény, a férfi, aki most ismereti, vagy egyszerűen csak ismertetnie kéne a feladatot egyszerűen csak bunkó :|, ezzel pedig nincs mit kezdeni.
A dossziét elolvasva világossá válik, hogy mit is kell tennünk ennél az állomásnál, bandukolni a sivatagban. Hát… csodálatos :/. A csapatok kialakításával se különösebben vagyok megelégedve, nem tetszik, hogy Mizushima-dono Fuchida-sannal megy, mikor ez láthatóan egy veszélyes helyzet, bár amennyire Shiki most figyel a testőri teendőire talán jobb így. Nem tudom >w<. Mindenesetre én az unokahúgommal indulok meg északnak. Közepesen sok gyaloglás után egy érdekes, helyen találjuk magunkat, négy sírkőre emlékeztető pózna, amiken tojások lógnak. Hát ez zseniális! Mindenesetre a feladat egyértelmű, így 2-2 felosztásban megszerezzük a tojásokat, amik papírokat rejtenek magukban. Papírokat, amik találós kérdéseket rejtenek. Nem mondom, hogy mindig is utáltam az ilyeneket, de… mindig is rühelltem az ilyeneket, nem is kicsit. De ez a feladat, időnk pedig nincs sok. Nem tűnnek annyira nehéznek, így megpróbálunk alkotni valamit, bár az utolsó feladattal kicsit megszenvedünk. Arrancarok, emberek, hollowok @.@, komolyan, ki találta ki ezeket a szivatósokat és én miért is keveredtem bele :S? De próbálkozás nélkül nem hagyjuk itt.
Amint megvagyunk futva - mivel még mindig nem tudjuk használni a shunponkat - érkezünk vissza a többiekhez, utolsókét, éppen csak bennmaradva a két órában, ami a feladatban szerepelt. Mielőtt megint cilinderportálnánk mosolyogva Makiro mellé lépek.
- Ezt átvenném a következő állomásig ^-^ - mosolygok rá, miközben a kosárra pillantok. Elvileg mindig cserélni kell, és nálam még nem volt :o

Karakterlap

Abarai Renji

Eltávozott karakterek

Hozzászólások: 117

Hírnév: 2

Infó

Tárcában: 2 082 800 ryou

Technikatár
Ajándék küldése


Hovatartozás:
Független

Egyéb hovatartozás:
Nincs

Egyéb hovatartozás:
Nincs

Kapcsolat cimke:
Egyedülálló


  • Profil megtekintése

Nem elérhető Nem elérhető

Re:HM3 autópálya
« Válasz #5 Dátum: 2017. Ápr. 28, 00:13:30 »
KÖR VÉGE!

Hamarosan érkezik a következő megmérettetés! A következő játékmesteri post-ot az Emberek Világában található Közkórházban keressétek!

Karakterlap

Hoshi Sen Nozomi

Eltávozott karakterek

Szint: 1.

Lélekenergia:

60% Complete
9 700 / 15 000

Hozzászólások: 74

Hírnév: 5

Infó

Tárcában: 14 100 ryou

Technikatár
Ajándék küldése


Hovatartozás:
Független

Egyéb hovatartozás:
Nincs

Reiatsu szín:
Bazsarózsa-vörös

Egyéb hovatartozás:
Karakura High School

Kapcsolat cimke:
Egyedülálló

Post szín:
#C91C73 / / #D75175


  • Profil megtekintése

Nem elérhető Nem elérhető

Re:HM3 autópálya
« Válasz #6 Dátum: 2017. Máj. 01, 22:55:36 »
Köszönöm szépen az IC-ket Chicchannak, Mei-channak és Nikkának! *-*

  Az újabb helyszínen, ahová elkeveredtünk, legszívesebben egy medencére vágynék. A tikkasztó melegtől úgy érzem, leolvad rólam a ruha. Pedig úgy alapjáraton nincs problémám a nyári időjárással, de sivatagban még nem jártam.
  – Szomjas vagyok – panaszoltam fel mély szusszanással, kezemmel legyezgetve arcomat. Elszégyelltem magamat a panaszra, hiszen Umi-jii sokkal, de sokkal rosszabbul érezte magát. Újabb tüsszentésére előkerestem a táskámból a papírzsepis zacskót, majd felé nyújtottam.
  – Tessék Umi-jii, használd csak nyugodtan! Hello Kitty-s, gyógyító hatása van! – mosolyogtam rá bíztatóan, kétségem se fért hozzá, hogy a zsepitől hamarosan rendbe jön. Legalábbis reméltem, hogy rá is jó hatással lesz.
  Mikor begördült elénk az igencsak drága autó, elképedve pislogtam, izgatottan lestem, hogy ki érkezhetett vele.
  – Ruka-chan, ő valamilyen híresség? Ismered? – kérdeztem tőle halkan, amiért a sztárvilágban ő jobban kiismerte magát. A férfi pedig biztos valami nagyon neves személy lehet, ha ilyen autója és ruhája van! Elszontyolodtam, amiért Ruka-channak sincs ötlete rá, hiszen nagyon híresnek tűnt.
  Már azon morfondíroztam, hogy megérdeklődöm Umi-jiit, hogy esetleg ő nem-e ismeri. Bár szegényt nem szerettem volna ezzel fárasztani, mert még mindig nem festett jól.
  Nyomban felkaptam a buksimat, mikor hallottam, hogy Ryo-nii úgy üdvözli őt, mint rég látott ismerősét. Kíváncsian somfordáltam közelebb hozzá, le se tagadhattam volna, hogy szeretnék valamit, amiért ahogy mellé értem már kedvesen doromboltam, hogy felfigyeljen rám. Megkapaszkodtam a karjában, majd hatalmas szemekkel lestem fel rá.
  – Ryo-nii, te ismered? Ki ő? Mi ő? – sutyorgom halkan. A nagy titkolózást nem tudtam mire vélni. – Azt gondoltam, hogy nem iskolába jár! – felfújt arccal feleltem Ryo-niinek, majd ahogy szép lassan koppant a buksimban, hogy valószínűleg miképpen érthette Ryo-nii az előbbit, elhűlten eltátottam a számat egy pillanatra. Rácsimpaszkodtam Ryo-nii karjára, hogy megvédjem, ha kell (abba nem gondoltam bele, hogy így eléggé nehéz lesz) – oké, valójában megijedtem!
  Kicsit fenntartásokkal méregettem az illetőt most, amiért nem tudtam eldönteni, hogy mennyire veszélyes, már ha tényleg veszélyes. Egy picikét elképedtem, amikor elmondta, hogy mit kell tennünk és nemes egyszerűséggel visszacsücsült a kocsiba. Lassacskán rakogattam össze a buksimban a dolgot. Szóval azt várják el tőlünk, hogy gyalogosan keressük meg a dolgokat ebben a fülledt melegben, elemózsia nélkül? Ráadásul úgy, hogy van itt egy autó, amiben kényelmesen elférnénk mindnyájan?
  Másodpercekig toporogtam egy helyben, mire sikerült elszánnom magamat, hogy a kocsihoz merészkedjek. Mély levegőt vettem, erősen mantráztam magamban, hogy: „Meg merem csinálni, a többiekért!” – majd bekopogtam az ablakon.
  – E-elnézést! Csak azt szeretném kérdezni, hogy nem-e vinne el minket ezekre a helyekre? Mármint, elég nagynak tűnik ez a szép kocsi, biztosan beférnénk! Kérem! Umi-jii rosszul van! Nagyon meleg van és nincs nálunk víz, éhesek is vagyunk és már megjártunk egy rettentő tükörszobát, kitakarítottunk egy borzasztóan koszos irodát és még térerő sincs! Szóval kérem, legyen szíve! – nagy cicaszemekkel vizslattam rá és vártam kitartóan a válaszát. Abba nem is mertem belegondolni, hogy mi lesz, ha nemet mond.
  – A szerződésem csak arra szólt, hogy adjam át a feladat részleteit. A kocsi sorsa nem szerepelt a megállapodásban – szavaira óriási mosoly terült el az arcomon hálálkodva hajoltam meg felé. Nem voltam biztos abban, hogy látja, mert nem nézett felém, ezért mondtam sűrű köszönömöket. Megkönnyebbültem, hogy úgy tűnt Ryo-nii valószínűleg nem egy nagyon rossz helyről ismeri őt, melytől tartani kellene.
  – Mindenki!! – lelkesen fordultam a többiek felé, majd integettem nekik, hogy jöjjenek. – A kedves Úr elvisz minket!
  Boldogan másztam be az élhető klímát nyújtó kocsiba, majd szusszantam egy nagyot.
  – Először utazom limuzinnal! – fészkelődtem az ülésen. – Van esetleg valami harapni való… és zsebkendő, meg innivaló? – arcomra sorjában ül ki az egyre ledöbbent kifejezés, amikor Ryo-nii ismerőse egy-egy gombnyomással teljesíti felsorolt kívánságaimat. – Úh, narancslé! – emeltem fel az egyik poharat csillogó szemekkel. Másik kezemmel boldogan telepítettem Umi-jiihoz az újabb zacskó zsebkendőt, hogy ne szenvedjen ebből hiányt.
  Kellemes klímában, teli hassal pedig sokkal könnyebb volt nekiveselkedni a feladatoknak, amiket közben összeszedegettünk. Ryo-nii könnyedén eltájékozódott a sivatagban a kocsival, és mivel ő vezetett szívesen adogattam az utas és vezetőteret leválasztó nyitott ablakon keresztül az üdítőt vagy valami finomságot, ha kért. Meg így az ő megfejtéseit is meg tudtuk hallgatni, mikor meglettek a találós kérdések.
« Utoljára szerkesztve: 2017. Máj. 01, 22:58:28 írta Hoshi Sen Nozomi »

Karakterlap

Hoshi Kazumi

Eltávozott karakterek

Retired Idol

Szint: 9.

Lélekenergia:

60% Complete
47 500 / 60 000

Hozzászólások: 257

Hírnév: 9

Infó

Tárcában: 54 900 ryou

Technikatár
Ajándék küldése


Hovatartozás:
Raion

Egyéb hovatartozás:
Nincs

Reiatsu szín:
lilás szürkéskék

Egyéb hovatartozás:
Nincs

Kapcsolat cimke:
Kapcsolatban

Kivel áll kapcsolatban?:
Ninurta-Ra'im-Zerim

Mottó:
Jöhet rosszabb is, de te csak mosolyogj a Világra!

Post szín:
#6080a0


  • Profil megtekintése

Nem elérhető Nem elérhető

Re:HM3 autópálya
« Válasz #7 Dátum: 2017. Máj. 02, 22:23:31 »
Hiába váltottak helyszínt. Orrát még mindig zaklatta a por. Ez nem lenne elég büntetés, teljesen betaknyosodott és szemei lángvörösen égtek, nem éppen az elszántságtól. Ötlete sem akadt, milyen mérges porcicák területére tévedtek, hiszen nem volt róla tudomása allergiás lenne rájuk. Ennek ellenére tipikusan azokat a tüneteket produkálta.
- Nadon szépeny köszönyöm, kiszim! – Magyarázta rémes orrhangon piciny csemetéjének, aki zsepit adott tépázott külseje rendbe tételére. Hálás volt a gyógyító erővel felruházott hello kitty-s nózi törlőért. Eleinte, csak méregette, mert nem volt szíve használni. Azonban a varázserejére nagyon nagy szüksége volt.
- Yu…pcii~h! – Tartotta el kezében magától a kosarat. Bűnbánóan nézett a megszólítani készült Yui chan-ra. - Odaagyhatyom? Cseje vany és féjek tovább vinnyi. – Adta át a fiatal lánynak a kosárkát, mielőtt ténylegesen földre ejtené.
A sivatag számára jól eső hőségét örömmel fogadta. Kicsikét átmelengette a tagjait. A vakító fény már kevésbé tetszett viseltes szemeinek. Komoly hunyorgásokkal pislogott az eléjük sétáló idegenre, akit feltűnően barátian köszöntött nagy fia. Rögtön homloka elé tartotta kezét, jobban szemügyre vehesse a rejtélyes idegent. Kíváncsian méregette, míg fülével szorgalmasan radarozott az idegent kibeszélő ükikéji felé.
Csendes sóhajjal vette tudomásul az elhangzottakat, majd pislogott elképedten a kocsijába visszaszálló alakra. Széttárt karokkal nézett a fiacskájára, most tényleg oda se köszönt neki, meg a sivatagban kell kutyagolniuk? Kezdett benne összetörni a lelkesedése, mire leleményes pöttömkéje fantasztikus mentő ötlettel állt elé. Odaoldalazott a kocsihoz, hogy megkérdezze, nem vinné el őket a keresett zászlókhoz.
Bátornak találta kicsikéjét, de még sem hagyhatta egyedül lófráljon az idegen autója körül, ezért hatalmas lopakodással sorolt be mellé. Arra nem készült, mit tenne, ha nemet mondanak, vagy támadás éri a picikéjét, de nagyon elszántan ácsorgott a társaságában, majd olvadozott a hatalmas cica szemeken, amiket a férfire meresztett.
- Égyeszem…- Ölelgette magához könyörgő pöttömkéjét, mire kinyílt az ajtó. Csillogó szemekkel lapogatta tovább szépséges ükikéjét.
A gyerekeket előre engedte és utolsóként szállt be. Mire kényelembe helyezte magát a fiatalok már felfedezték és bőszen pusztították a mini bár tartalmát. A tulajdonosnak ugyan nem volt kifogása a kérések hada ellen, de azért csendesen odasúgta a lányoknak, ne essenek át a ló túloldalára.
- Aszéjt méjtyékkely, kiszikéjim!  Ne ledetyek telhetetylenek! – Mosolyodott el kedvesen. Az út további részében próbált nagyfiának segíteni a zászlók megtalálásában.  Előre költözött az anyósülésre száműzött sofőr mellé és lelkesen magyarázta, merre lát színes zászlókat. A kocsival sűrűn elhelyezett zászlókat hamar bezsebelték mindkét égtáj irányába, így jöhetett a másfél órás autókázással összekötött elmélkedés a fejtörőket illetően.
Szégyellte magát, nem tud érdemben besegíteni a megfejtések kigondolásába, de úgy zsongott feje a taknyosságtól, képtelen volt azt is kiszámolni, egy meg egy mennyi lehet. Helyette kedvesen szóval próbálta tartani az igencsak szűkszavú és rideg vendéglátójukat. Rajta úgy hiszi, még a szuper dzsinn képessége sem segített volna!
- A bajátogy mégy Ninujtya sannyál is mufujszabb, kiszim! Neki bittyosan nyem tugynyám kisimítyanyi a bajászdájity. Ninysenyek is nyeki!   – Súgta oda nagyra nőtt fiacskájának elképedten, vajon mit reagálna, ha megböködné, mondjuk az egyik jégkockával…
lOVE yOU mORE ~♫

(click to show/hide)

Karakterlap

Aoyama Ruka

Eltávozott karakterek

Szint: 1

Lélekenergia:

60% Complete
6 000 / 15 000

Hozzászólások: 29

Hírnév: 0

Infó

Tárcában: 10 900 ryou

Technikatár
Ajándék küldése


Hovatartozás:
Független

Egyéb hovatartozás:
Nincs

Egyéb hovatartozás:
Karakura High School

Kapcsolat cimke:
Egyedülálló

Post szín:
#DE3163


  • Profil megtekintése

Nem elérhető Nem elérhető

Re:HM3 autópálya
« Válasz #8 Dátum: 2017. Máj. 02, 23:17:50 »
Ezen az új színen egy dolgot hiányolok – na jó, kettőt: a bikinit és a naptejet! De jó erős UV faktorral! Nem mintha különösebben érdekelne, de szerintem itt a tojásaink igen hamar megfőnek. Akkor mondjuk kevésbé lenne baj, hogy törékenyek. :S Ráadásul térerő nulla... Mindenesetre gyorsan lövök egy selfit, ameddig még nem tapad mindenem a víztől ebben a kánikulában! Egyet kell értenem Nono-chan kijelentésével, én is szomjas vagyok. T-T
– Ráadásul még a bőröm is száraz a sok portól, így tök hamar ráncosak leszünk T-T – folytatom a panaszok sorát, bár tény, hogy szegény Umi-san néz ki a legrosszabbul, biztosan nagyon sok port nyelt, nincs is okom panaszkodni T-T
– Még nem hallottam róla :S – válaszolok Nono-chan kérdésére a limóval begördülő alakot látva. De nem kizárt, hogy kívül esik az érdeklődési zónámon, noha hírességekben azért egészen jó vagyok. Róla viszont ötletem sincs, kicsoda. Már épp terveznék beoldalazni Sensei mögé, mikor feltűnik, hogy ő meg üdvözlésképp az idegenhez megy. :O.O: Hát jó... Inkább odahúzódok Umi-sanhoz, félig mögé, hogy onnan kémleljem az ismeretlen alakot, aki valami dossziét ad át és visszahúzódik a kocsiba. … Fogadok, ott van klíma.
– Heh? – pislogok nagy szemekkel a távozó Umi-san után. Körülnézek, kik maradtak körülöttem, de Washi-chant látva szinte sprintelek Senseihez, hogy mögüle kémleljem a fejleményeket. Mégsem kell kettesben maradnom a klinikai esettel, és az új alakhoz sem keveredek túlzottan közel.
– Szuper vagy Nono-chan! – ölelgetem meg én is kedvenc barátnőmet, amikor kiderül, hogy neki hála mehetünk kocsival és nem kell a napon pecsenyére sülve araszolnunk a sivatagban. – Nagyon szépen köszönjük – hajolok meg a limó tulaja előtt, mert azért mégiscsak így illik, ha már befogadott minket. Igyekszem Nono-chan mellé telepedni, véletlen se kelljen Washi-chan közvetlen közelében lennem. A légtér is bőven sok. @.@
Az üdítőt és a hozzá kapott jégkockákat nagyon megköszönöm, egészen meg vagyok hatva attól, ennyi minden jóságot kaphatunk kedvességből, és még csak gyalogolnunk sem kell. Umi-san kérésére is bólintok, tényleg oda kell figyelnünk, ne használjuk ki túlzottan a kedvességet. Azért megkérdezem, hátha van egy távcső, amivel kikukucskálhatok a sivatagba, csak nincs szívem lehúzatni a napfénytetőt, úgyhogy inkább úgy helyezkedek, ki tudjak kukkolni a szerzeménnyel Umi-san és az eredeti sofőr között. A sofőr bácsitól azért megkérdezem, ő kér-e valamit, nehogy csak nekünk jusson a jóságból, szegénynek meg semmi. A póznák azért egész könnyen megkerülnek, de a fejtörőket nem értem... Mármint bizonyos részleteiket nem.
– Amúgy... Mi az isten az a hollow, arrancar és privaron espada? Ez valami spanyol szleng? Le tudja fordítani valaki? – kérdezem meg a többieket, amikor már duplán is megvannak a fejtörők, és csak furikázunk. Ettől még megfejthetőnek tűnnek, mert végül is logika, az meg egészen menni szokott, csak zavaró, hogy nem értem a fogalmakat. :S Azért igyekszem segíteni a többieknek a kocsikázás során, mert együtt biztosan jutunk valamire. *-*

Karakterlap

Hoshi Ryohei

Testnevelés tanár

Eltávozott karakterek

ügyeletes konzolzsoké

Szint: 8.

Lélekenergia:

60% Complete
40 500 / 45 000

Hozzászólások: 337

Hírnév: 3

Infó

Tárcában: 53 800 ryou

Technikatár
Ajándék küldése


Hovatartozás:
Független

Egyéb hovatartozás:
Nincs

Reiatsu szín:
Világos sárga (fekete csíkokkal xD)

Egyéb hovatartozás:
Nincs

Kapcsolat cimke:
Kapcsolatban

Kivel áll kapcsolatban?:
Demothy Neyen

Post szín:
#FFFB00#F5F5DC


  • Profil megtekintése

Nem elérhető Nem elérhető

Re:HM3 autópálya
« Válasz #9 Dátum: 2017. Máj. 03, 14:55:14 »
A következő körön már meg se lepődtem. Na jó, igazából nem tudtam, mire vagy kire számoljak. Annak örültem, nem Hopi~chan fogadott minket, hozzá haza szerettem volna menni. De Shinjirou~t se vártam. Szusszantam egy hatalmasat, bár még magam sem tudtam, hogy azt igyekeztem így elfojtani, kínomba elnevessem magam, avagy hogy mérgesen morduljak fel, hogy még őt is belerángatták. Egyre jobban gyanakodtam azokra a rohadt kukacokra.
   -Téged hogy sikerült ide csalniuk?- kérdeztem tőle. Elhúztam a szám, amikor kiderült, hogy nem tudott nemet mondani nekik, és hogy szerinte átverés az egész.
Nozomi aranyos kíváncsiskodására enyhültem meg kissé. Engedelmesen hajtottam hozzá a fejem, amikor érzékeltem, hogy kérdezni akar tőlem. Kíváncsi volt, hogy ismerem~e a fiút. Közben igazi cica módjára bújt oda hozzám. Fél kézzel öleltem magamhoz.
   -Más körökben mozog, mint ti Nono~chan! - súgtam neki oda válasz gyanánt. Persze tisztába voltam vele, hogy úgy is hallott mindent. Veszett jók voltak az érzékei, még emlékeztem rá, hogy a gépeim mellé füldugót meg napszemüveget kért. Pedig azok szinte hangtalanul működtek, egy átlagember meg se hallotta volna őket. Szóval a rezzenéstelen arca ellenére se csapott be, tudtam, hogy hallott minden egyes szavunk.
Szó nélkül hallgattam végig a szűkszavú ismertetőt. Ahogy korábban se élt ezzel a lehetőséggel, most sem beszélt semmi feleslegeset. Közölte a tényeket, és húzott is vissza a limójába. Valamiért úgy éreztem, hogy illett hozzá a járgány. Ahogy feltűnt, csak nekem tetszett a kocsi. Elnyomtam egy mosolyt, hogy Nozomi~chan nagyon bátran kéretőzött be.  Olyan kiscica szemekkel ostromolta Junni~t, aminek senki nem tudott volna ellenállni. Persze a fiú most is úgy tett, mint akit kicsit sem hatott meg, és csak azért enged be minket, mert senki nem mondta, hogy nem teheti. Kíváncsi lettem volna, hogy vajon tényleg ez volt a helyzet, vagy az ártatlan nagy szemeknek még ő sem tudott ellent mondani?
Ennek ellenére elégedetten bólintottam az engedélyre, és mentem a világ legtermészetesebb dolgaként a vezető ajtóhoz. Nemes egyszerűséggel nyitottam ki, majd pakoltam arrébb, a bágyadtan tiltakozó sofőrt, -a sivatag őt is megviselhette, nem engedhettem, hogy ilyen mód veszélyeztessen mindannyiunkat – hogy elfoglalhassam a helyét. Gyorsan beletörődött a megváltoztathatatlanba, és békén maradt mellettem, ahogy feldübörögtek a pacik a motorháztető alatt. Sebességbe raktam a kocsit. Ekkor érzékeltem, hogy Anci épp felénk tartott. Megvártam, hogy közénk csüccsenjen, és utána indultam. Nagyon lelkes vigyorral követtem az útmutatását. Talán a korábbi megjegyzésén is jót derültem, de nem árultam el.
   -Egy kis jéggel megajándékoznál minket? - kérdeztem inkább menet közben Asahi~t. Ahogy megkaptuk a jeget, és én is kaptam hűtött italt, máris sokkal jobban viseltem a szélsőséges körülményeket. Meg kimondottan élveztem a kocsi méretét. Trükkös volt a kanyar vele. Még úgy is, forgalommal nem nagyon kellett számolnom. Két kilométert kellett csak mennünk, hogy elérjük a tojást. Tizenöt-hat kilométert megtenni, fél óránkba se került kocsival, így volt időnk a begyűjtött fejtörőket is megfejteni.  Ruka~chan kérdésére picit sóhajtottam egyet. Nem éreztem úgy, hogy az én feladatom lenne erről felvilágosító órát tartani. Így megvártam, hogy más neki lát~é a nemes feladatnak.
   -Ruka~chan, gondolj úgy azokra az elnevezésekre, mint kisebb népcsoportok neveire.-mondtam, ha senki nem válaszolt neki.


(click to show/hide)

Karakterlap

Uruwashi Yui

Boszorkány tanonc

Ember

*

Szint: 1.

Lélekenergia:

60% Complete
6 800 / 15 000

Hozzászólások: 69

Hírnév: 0

Infó

Tárcában: 15 900 ryou

Technikatár
Ajándék küldése


Hovatartozás:
Független

Egyéb hovatartozás:
Nincs

Reiatsu szín:
Lila

Egyéb hovatartozás:
Nincs

Kapcsolat cimke:
Egyedülálló

Post szín:
#7A0099


  • Profil megtekintése

Nem elérhető Nem elérhető

Re:HM3 autópálya
« Válasz #10 Dátum: 2017. Máj. 04, 00:14:01 »
A színpadunk ezúttal sokkal sivárabbá, kopottabbá válik, mondhatni egy western drámához illő előadásban lehet részünk, annyi különbséggel hogy ló helyett, limuzin fogadott minket ahol egy ismeretlen férfi, szállt ki belőle. Kazumi-sama, szegény annyira rosszul lett a sok portól, hogy néha nagyon meg kellet erőltetnem magamat hogy, megértsem mit is akar közölni velem. De a mozdulataiból, és a szituációból lekövetkeztettem, hogy most rám kerül a sor, a kincs védelmére. Természetesen, átveszem tőle a kosarat, és ahogyan a játékszabályok is kimondták, semmi esetre se nézek bele. Hála istennek nem vagyok az a kíváncsi fajta boszorkány, aki mindent felforgatna csak azért, hogy megnézze, mi lapulhat egy szörny gyomrában. Ruka nevezetű leányzó olyan messziről elkezdett kerülni engem amennyire csak lehetett. Széles mosolyt intézek a lány felé érzékeltetve, hogy tudom miért is kerül. Nem nagyon érdekel, hogy fél e tőlem vagy sem, a lényeg ne okozzon gondot és akkor nem lesz baj.
- Vigyázni fogok rá Kazumi-sama. Ha esetleg allergiás lennél a porra, vannak ismerőseim, akik kiváló orvosságot tudnának adni a gondjaidra.
Természetesen az orvosság alatt főzetet értek, csak ezt neki nem kell tudnia. Ennyit megtehetek érte, ha már olyan daliás és kedves velem. Meg aztán ő is egy híresség, mint én. Az etikett követeli, hogy tartsunk össze. A kislány egy remek és zseniális ötlettel áll elő, és véghezviszi eme tervét. Zseniális mondhatom! Az emberi agy csodákra képes! Elég, ha egy kicsit is használjuk és lás csodát, olyan lehetőségek tárháza tárul elénk, amivel még a legnagyobb akadályokat is könnyű szerrel áthidalhatjuk. A limuzinba beülök, vigyázva a kosárkával, és persze a táskámra, nehogy valamelyik kíváncsiskodó véletlenül is belenézzen. Amint elindultunk rögtön a noteszemet vettem elő, és szorgosan kezdtem írni tovább. Megpróbálok rájönni, hogy vajon mit nem vehettem eddig észre, és az összefüggések által, valamint a szerzet tapasztalataim segítségével, próbálok lehetőséget keresni abban miként is szabadulhatnánk ki ebből az őrült dimenzióból, amin most vagyunk. A válaszok helyett újabb és újabb kérdések jelennek meg. A többiek meg falatoznak, és isznak mohon. Én diszkréten csak egy süteményt vettem magamhoz, és majszoltam miközben gondolkodok tovább. A fejtörőknél, leginkább besegítettem és illusztráltam. Ruka kérdésére, Ryo válaszolt, ami nem igazán adott pontos választ. Azt hiszem jobb lesz, ha megválaszolom neki. Bár lehet, nem fogja érteni…
- Az Arrancarokat más néven démonoknak nevezik. Olyan lények, akik a sötétségben születtek. Emberek lelkeit, és más lények lelkeit eszik, meg hogy aztán még erősebbé válhassanak. Legalább is a mondák, legendák és szóbeszédek így írják le őket.
A szóbeszédek természetesen nem léteznek, de jobb, ha úgy adom elő mintha már hallottam volna valahol. Nem lenne jó, ha kiderülne, mennyire jártas is vagyok a túlvilági életben. Nem szeretném, ha valaki fejébe kipattanna, hogy üldözni kéne engem, mert valószínűleg veszélyt jelentek a társadalom ellen…..