Lidércek Birodalma > Hueco Mundo

HM3 autópálya

(1/3) > >>

Ichimaru Gin:
A HM-ben élők sokasága megelégelte, hogy mindig a sivatagokat pásztázva kell eljutniuk egyik pontból a másikba, így úgy döntöttek, hogy megépítik az autópályát. A hatalmas sivatagban igen feltűnő, úgyhogy senki nem tudja eltéveszteni. A több száz kilométernyi úton csak pár benzinkút illetve kis boltocska található, ezért jobb, ha nagyobb kitérőt teszünk, alaposan felszerelkezünk!
Jó utat Mindenkinek, és vezessetek óvatosan, ki tudja, milyen állat ugrik elétek!


<< ELŐZMÉNYEK

Asahi Shinjirō:

Húsvéti Nyereményjáték 2017
Shinigami harmadik kör!
Érdekes alak állított be hozzá a klubba. Üzletet kötött vele. Nem értette minek ment bele. Leszarta a feltételeit. Röhejesen festett és annál is szánalmasabb szarságokkal traktálta. Aztán, itt találta magát. Egy rohadt fehér limuzin hátsó ülésén. A központi zár bekapcsolva. Mellette senki. Sofőrt nem látta. A plafonból leereszkedő led tv-n a tegnapi látogatója virított. Felvázolta mi lesz a feladata. Nem kérdezett. Nem ellenkezett. Ha már belekeverték, legyen boldog. Teljesíti a rá tukmált részt. Legalább rájöhet, mi a fenére megy ki ez a pocsék játék. Bár, értelmet keresni…
A kocsi megállt az autópálya közepén. Nem mozdult. A zár felpattant. Ajtó magától kinyílt. Oldalra pillantott. Szánalmas sivatag. Hunyorgott az erős napsütéstől. Kivette zakója felsőjéből a sötét napszemüvegét. Felvette. Komótosan kilépett. Megigazította hófehér öltönyét. Hőség. Felcümmentett. Kigombolta az inge legfelső gombját. Szemüvege takarásából heveny pillantást vetett a kocsi mellé verbuválódott csürhére. Közelebb sétált. Zsebre dugott kezekkel állt előttük. Nem szól. Várja a reakciójukat. Az esetleges kérdéseket, káromkodásokat elengedi füle mellett. Arcizma sem rándul.
- Ez a feladat! – Eléjük dobja az autóban talált dossziét. - Két órátok van. – Megigazítja a karóráját. - Cseréljetek. – Néz nyilvánvalóan a kosarat tartó személyre. Ezek után hátat fordít és visszasétál az autóhoz. Beszáll és türelmesen várja a visszaérkezőket.
(click to show/hide)
Az égtájaknak megfelelően kell elindulnotok. Létszámtól függően a négy nagy égtáj iránya a fő csapás. Egyedül senki se barangoljon! Arányos számban mehettek többen egy irányba. A pontos irányt, azaz északot, keletet, nyugatot és délt tartva a homokbuckák között, nagyjából két kilométer kutyagolást követően egymás mellett négy-négy póznát találtok. Mindegyikre tojás van lógatva. Megrázzátok, akkor kotyog, tehát ajánlatos lenne feltörni. Az összesben összetekert papírost találtok, rajta fejtörővel. Mindet begyűjteni és megfejteni két órátok van, pontosabban számoljátok hozzá a visszajutást is!
A megfejtéseket minden párosból egy ember küldje el nekem PÜ-ben!

Első fejtörő:
Egy arrancar privaron espada elől menekül. Napok óta fut, de végül úgy elfárad, hogy kénytelen elbújni Las Noches épületei között. Éppen sikerül fedezéket találnia egy elhagyatott részen, amikor hangokat hall. Egy mezei arrancar közeledik. Illedelmesen kopog az ajtón, majd a következőt mondja: „Elnézést! Azt hittem az én szobám!” Majd láthatóan távozik. Az arrancar elképed, majd lázas menekülésbe kezd. Honnan tudja menekülnie kell és lebukott?

Második fejtörő:
Meghal valaki. A következő végrendeletet hagyja: „Én, Hímes Tóbiás, születtem 1859-ben, Tokióban, most 1920-ban, az első világháború után két évvel a következő végrendeletet hagyom: Házamat legidősebb gyermekemre hagyom. Kicsiny veteményes kertemet másodszülött fiamra hagyom. Vagyonom lányomat illeti. Ha valami egyéb, még felhalmozódik, osszák el egyenlő arányban gyermekeim között. Aláírás: Hímes Tóbiás.” Az ügyvéd hangosan felhorkan, hogy hamis a végrendelet. Honnan tudta?

Harmadik fejtörő:
Két hollow üldögél a döglött muflon melletti golfpályánál. Az egyik így szól:
„Los santos! Te vagy az én fiam!”
„Don Sanchez! Ön viszont nem az apám!” Mi a magyarázat?

Negyedik fejtörő:
Három ember, egy arrancar és két hollow szeretne átkelni a folyón.
Hogyan csinálják?
• Evezni csak az emberek és két kicsi hollow tud
• Egy helyen nem lehetnek többen a hollow-k és arrancar-ok, mert megeszik őket
• Kettőnél többen nem férnek bele a csónakba
Határidő: 2017.04.27., éjfél
Egyeztetés ajánlott: facebook csoport :)
Post limit: max 500 szó
Figyelmeztetés: Csúszás nincs! Nem írsz, kimaradsz ebből a körből!
Megjegyzés: IC karakter jelenleg a Porondmester, azaz mesélő! Aki nem teljesíti a feladatait, attól a végső elszámolásnál automatikusan levonás várható!
Bónusz: Játékmester megvesztegethető! IC részen kívül, mindenki próbálkozhat egy dologgal! Ha a kari elfogadja az extra jutalmazást jelent a végén! ;)
FONTOS: Különleges képességek, reiatsu képességek, kaszt képességek nem működnek

Fuchida Ayuta:
Tanoncnak neve Kuse, amit erélyesen közölt. De felháborodását nem értem, ugyanis Én illően bemutatkoztam ő viszont nem tette, így adtam neki nevet, amin szólíthatom. A sensei-ekkel szemben gondolom nem ilyen. Én ugyan nem fogom emiatt felkapni a vizet.
Makiro lemásolt, bár szerintem ő nem nyuszi csalogatás, hanem fejsimogatás miatt csinálta. Mindössze annyiban zavar, hogy ő egyéni megmozdulásként könyveli el és még dicséretet is vár.
Kaori ötlete nyomán igyekeztem válogatni, a fülemen is lógó nyulak közül, hogy szépen felkerüljenek a polcra. Elméletileg iratokkal kellene foglalkoznom, de ilyen ötlet Ayumi-tól várna el az ember, nem tőlem.
Leadom a kosarat, remélhetőleg nem lesz baja, és már megyünk is a következő helyszínre, ahol leesik az állam, hogy ugyan mit keresünk mi itt? Egy sivatagot kettészelő autópályán találjuk magunkat. Azt is mondhatnám, hogy kitettek minket a semmi közepére. Ráadásul ez a szikrázó napsütés… Egy limuzin gurul elénk és egy fehér öltönyös, napszemüveges manus száll ki belőle. Gazdag ficsúr lehet. Önteltsége és egója nem engedi leereszkedni hozzánk és csak úgy a földre dobja a dossziét, amiben elméletileg a feladatunk van. Két óránk van, szóval remélem, hogy aki felveszi, az hangosan felolvassa, hogy pontosan mi áll benne.
Előkapom az iránytűmet így meg tudom határozni az égtájakat. Nagyon is a déllel szimpatizálok, így úgy tűnik Hyousuke-val leszek egy csapatban.
- Ha nem bánja, akkor önnel tarok.
El is fogadja, sőt megköszöni. Gondolom azért is, mert már valamennyire ismerjük is egymást. Úgy két kilométer gyaloglás után, a sivatagban négy póznát találunk, amiről tojások lógnak. Közelebb megyek az egyikhez, leakasztom, majd kicsit megrázva tapasztalom, hogy ez meglepi tojás lesz. Nincs rajta perforáció, így marad a hagyományos tojástöréses módszer. Papír van mindegyikben, egy-egy feladvánnyal. Egy olyan feltörő fajtával. El nem tudom mondani, hogy az Ayumi-nak mennyivel jobban menne, mint nekem. De ezért is vagyunk párban, hogy Hyousuke-val közösen kitaláljuk. Meglepetésemre viszont a harmadik feladványt csettintésre megtudtam oldani. Nálam nem is túl rejtély, mert biztos vagyok a dolgomban. A második esetében úgy rossz szerintem, ahogy van. Találkoztam már végrendelettel, sőt feladatként is kaptam egy megírásának segítését, de szerintem ez úgy, ahogy van mehetne a kukába. A vagyonról nyilatkozik, abba meg minden megvan, úgy mint "vagyon" nem örökölhet egy személy, meg később felmerülő vagyonról ugyan hogy rendelkezhet? Ha ügyvéd lennék, akkor én az egészet hangosan kinevetném. Hyousuke elővette a lélekmobilját. Először azt gondoltam valakit felhív, de helyette csak ellenőrizte önmagát. Most hogy így említi, valóban igaza van. A negyedikre pedig egyből "a kecske, a káposzta és a farkas esete" jutott az eszembe, de itt jóval több a változó. Hyousuke elkezdte kardjával a homokba rajzolni a szerinte helye megoldást. Én is leakasztottam az oldalamról a kardomat és elkezdtem gondolkodni és rajzolgatni. De első gondolataim nem igazán vezettek helyes megoldáshoz, de Hyousuke megoldási próbálkozásaiban is leltem hibát. Végül közös erővel csak sikerült megleltük, hogy senki ne egyen meg senkit. Nem mintha a valóságban az Arrancar nem enne meg mindenkit. Mivel ezzel eléggé elhúztuk az időt, így az első feladványt menetközben vitatjuk meg. De így is bőven időben értünk vissza a szerintünk helyes válaszokkal.

(click to show/hide)Visszaértünk a ficsúrhoz, és nem tudtam megállni, hogy ne kössek belé, vagyis abba a túl magasan hordott egójába. A nemeseket egyébként is ki nem állhatom, így még valahol jól is esne, ha el tudnám érni, hogy felsüljön. Amiből akár hasznot is húzhatunk.
- Kaptunk frappáns kis fejtörőket, amiket megoldottunk, de fogadjunk, hogy te 5 nap alatt sem tudnád megoldani, nem hogy 2 óra alatt úgy, hogy 2 kilómétert sétálsz oda-vissza. … Persze, hogy nem tudnád, hisz a fenekedet sem magad törlöd. Még szerintem a cipődet se tudnád magad befűzni. Pár frappáns fejtörő meg is sütné azt a kis agyad. Szégyen is, hogy a számodra alsóbb rendű személyek megoldották ezen feladványokat.
Ezzel tehettem be a kiskaput, ha valóban akkora az egója, mint gondolom. Ha megfejti mérgében, az csak még jobb lenne, de már bosszantásától jobban érzem magam.

Mizushima Hyousuke:
Elérkezett a harmadik feladvány is, ám a hangulata továbbra sem változott sokat. Mostanra bőven volt ideje, hogy mind másokat figyelve, mind saját tapasztalatai alapján kijelentse, hogy alapvető képességeit sem képes használni. A börtönre emlékeztette ez az érzés, arra a leggyötrelmesebb időszakra, még mielőtt megszólította volna lélekölő kardja. Bár a mozgásban nem akadályozta semmi, nem voltak lekötve végtagjai, ő mégis úgy érezte, hogy fogságban van. Egyébként is csak jellemzően akkor beszél, amikor szükségét érzi, de jelenleg még a szokásosnál is feszélyezettebb. Akkor sem szólt semmit, amikor megkapták az újabb feladatot, csupán elindult abba az irányba, amerre megérzései mondták, hogy menjen. A helyzetüket felmérve természetesen borzasztó ötletnek tartotta a szétválást, hiszen így a legsebezhetőbbek, és nem volt rá semmi garancia, hogy fogvatartójuk betartja-e a saját szabályait, azonban tisztában volt vele, hogy jelenleg nincs más választásuk.
- Köszönöm, Fuchida-san. – Válaszolta a fehér hajú shinigaminak, mikor felajánlotta, hogy vele tart. Korábban is került már vele egy csapatba, és az a küldetés pedig minimális veszteségekkel zárult, szóval ezt jó ómennek vette. A táj, amin haladtak, igencsak emlékeztette belső világára, legalábbis ami a végtelennek tűnő sivatagot illeti, így legalább ennyivel otthonosabban érezte magát. Gondolataiban elmerülve kiesett számára az-az idő, mialatt megérkeztek négy oszlophoz, melyről tojások lógtak. Fuchida-san gyorsan ki is derítette, hogy ezek valójában csak álcák voltak, és a valódi érdekesség azok a bennük lévő rejtvények. Gyorsan végig futva a lehetőségeken a negyedik tűnt számára legszimpatikusabb feladványnak, így mire észbekapott már el is kezdte kardjával felrajzolni a homokba megoldásmenetét, miközben érthetetlen félmondatokat dünnyögött az orra alatt. Csizmájával többször is beletörölt eddigi munkájába, hogy azután megint újból kezdje, ám végül társával közösen sikerült egy elfogadható megoldást találniuk. A harmadik feladványhoz nem tudott érdemben hozzászólni, hiszen még csak a nemüket sem tudta megállapítani a rejtvényben megemlített felekről a nevük alapján, így ezt inkább Fuchida-sanra bízta. A másodikat végig futva megvizsgált minden egyes állítást, majd elkezdte leellenőrizni azon adatok helyességét, amikhez hozzáférése volt. Lélekmobilját elő véve némi ideig az adatbázis emberekről szóló tárhelyét böngészte, mielőtt talált egy érdekességet, ami gyanút kelthet a végrendelet hitelességét illetően.
A mobil órájára pillantva konstatálta, hogy a rendelkezésükre álló időnek rövidesen vége.
- Ideje visszaindulnunk. A még fennmaradó kérdéseket megvitathatjuk útközben is.
Ezzel eltüntette a homokba rajzolt megfejtéseket, nehogy valaki más megtalálhassa, majd ismét vállára akasztva fegyverét elindult abba az irányba, amerről jöttek. Fuchida-san megvesztegetési kísérletére nem szólt semmit, azonban érdekesen várta, hogy miféle eredményt képes kiváltani abból az emberből.

Uzumi Kaori:
Újabb helyszín, újabb csodabogár :S. Komolyan kezdem azt hinni, hogy nem a csirke volt a legfurcsább akivel, ezen a küldetésen találkoztunk, vagy akár találkozni fogunk. Bár tény, a férfi, aki most ismereti, vagy egyszerűen csak ismertetnie kéne a feladatot egyszerűen csak bunkó :|, ezzel pedig nincs mit kezdeni.
A dossziét elolvasva világossá válik, hogy mit is kell tennünk ennél az állomásnál, bandukolni a sivatagban. Hát… csodálatos :/. A csapatok kialakításával se különösebben vagyok megelégedve, nem tetszik, hogy Mizushima-dono Fuchida-sannal megy, mikor ez láthatóan egy veszélyes helyzet, bár amennyire Shiki most figyel a testőri teendőire talán jobb így. Nem tudom >w<. Mindenesetre én az unokahúgommal indulok meg északnak. Közepesen sok gyaloglás után egy érdekes, helyen találjuk magunkat, négy sírkőre emlékeztető pózna, amiken tojások lógnak. Hát ez zseniális! Mindenesetre a feladat egyértelmű, így 2-2 felosztásban megszerezzük a tojásokat, amik papírokat rejtenek magukban. Papírokat, amik találós kérdéseket rejtenek. Nem mondom, hogy mindig is utáltam az ilyeneket, de… mindig is rühelltem az ilyeneket, nem is kicsit. De ez a feladat, időnk pedig nincs sok. Nem tűnnek annyira nehéznek, így megpróbálunk alkotni valamit, bár az utolsó feladattal kicsit megszenvedünk. Arrancarok, emberek, hollowok @.@, komolyan, ki találta ki ezeket a szivatósokat és én miért is keveredtem bele :S? De próbálkozás nélkül nem hagyjuk itt.
Amint megvagyunk futva - mivel még mindig nem tudjuk használni a shunponkat - érkezünk vissza a többiekhez, utolsókét, éppen csak bennmaradva a két órában, ami a feladatban szerepelt. Mielőtt megint cilinderportálnánk mosolyogva Makiro mellé lépek.
- Ezt átvenném a következő állomásig ^-^ - mosolygok rá, miközben a kosárra pillantok. Elvileg mindig cserélni kell, és nálam még nem volt :o. 

Navigáció

[0] Üzenetek főoldala

[#] Következő oldal

Teljes verzió megtekintése