Szerző Téma: Shimizu Saori  (Megtekintve 482 alkalommal)

Description:

0 Felhasználó és 1 vendég van a témában

Karakterlap

Shimizu Saori

Ember

*

Szint: 2.

Lélekenergia:

60% Complete
12 000 / 15 000

Hozzászólások: 35

Hírnév: 1

Infó

Tárcában: 12 800 ryou

Technikatár
Ajándék küldése


Hovatartozás:
Független

Egyéb hovatartozás:
Nincs

Egyéb hovatartozás:
Nincs

Kapcsolat cimke:
Egyedülálló


  • Profil megtekintése

Nem elérhető Nem elérhető

Shimizu Saori
« Dátum: 2017. Márc. 21, 23:04:59 »
(click to show/hide)



Név: Shimizu Saori
Nem:
Kaszt: Ember
Születési idő: 2000. 02. 29.
Kor: 4 :roll: (17)

Kivételesen érzékeny, megérzi mások hangulatát, hazudni felesleges neki, tudja, mikor mond igazat valaki, és mikor nem. Intuíciója is kiváló, könnyen ráérez a bekövetkező eseményekre. Nem bírja elviselni mások fájdalmát, ilyenkor mindig megpróbál segíteni. Kedves, megértő és együttérző. Fontos számára az is, milyen kapcsolatot tud teremteni osztálytársaival és tanáraival. Belső késztetés a tetszeni akarás és a büszkeség, ebből kifolyólag nem könnyen fogadja el másoktól a segítséget, mert az gyengének mutatná.
Vonzó és megnyerő, barátaival szemben mindig segítőkész, megértő és nagylelkű. Hatalmas fizikai energiatartalékokkal, vállalkozó kedvvel és küzdőszellemmel rendelkezik. Éppen ezért gyakran vállal el közösségi feladatokat, mint az osztályelnökség, vagy diákbizottsági tagság, ezek számára mindig a megbízhatóságát tükrözik.
Rajzolás közben hajlamos elmenni a világ mellett, és elmélyülni fátyolos álomvilágába, képes arra, hogy csak testileg legyen jelen valahol, miközben lelke egy ködös szellemi síkon lebeg, ez sokszor megnehezíti életét. Nem mutatja ki könnyen igazi érzéseit, nehezen nyílik meg az emberek előtt, így nem könnyű kiismerni, megtudni, valójában mit is akar, sokszor önmagával sincs tisztában. Ám ha már bízik valakiben és elfogadja, érzelmei igen tartósak.
Jellemző tulajdonsága a nyugodtság és a higgadtság. Érzelmeit kordában tartja, ezért meglehetősen zárkózottnak és távolságtartónak tűnik. Mindenben a tökéletességre törekszik, és így minden másnál jobban vágyik a kiváló minőségére, és annak elismerésére. Lassú és alapos, nagyon megfontolt és komoly viselkedésű. Kettőssége néha önmaga számára teszi nehézzé a helyzetek kezelését.

Nyúlánk tinédzser, nagyjából 165 centiméter magas, alkata sportos a rendszeres tenisz edzések miatt. Haja a háta közepéig ér, vöröses barna, igyekszik, hogy általában ne lógjon a szemébe. Szemei nővéréhez hasonló aranybarnák, általában tekintete barátságos és meleg, hosszú szempillái őzikékhez hasonlatosan keretezik szemeit.
Bőre porcelán fehér, ebből adódóan, ha valaki közelebbről is szemügyre veszi, felfedezhető az arcán, és orra környékén számtalan apró szeplő. Mindig odafigyel a megjelenésére, egyenruháján egyetlen gyűrődés sem lehet, ahogyan a haja se lehet csapzott, vagy kócos. Ez alól csak a rajzolással töltött hosszú órák a kivételek, ott csupán a kényelem számít. Ruházkodás terén kifejezetten finom az ízlése, igyekszik olyan darabokat választani, amik illőek egy fiatal, jómódú család lányához.

Friendship is Magic

Típusa: Mentális
Leírása: A képesség aktiválásával Saori a rajzait hívhatja segítségül. Egy-egy rajznak két kikötésnek kell megfelelnie: Saori saját kezűleg készítse, és érzelmileg kötődjön hozzá. Tehát egy frissen készített alkotással nem képes használni az erejét, mert az még nem olyan fontos számára.

Támadások:

Friends with Benefits (Barátság extrákkal)
A képessége aktiválása után életre tudja hívni a rajzain szereplő alakokat, ezt úgy teszi, hogy „lerázza” őket a lapról, amire megrajzolta vonalaikat. A megjelenő ember/állat teljes valóságosan, és életnagyságban jön létre (ez maximálisan a KK-ra tett pontok 2-szerese méteres lény lehet, de csak akkor, ha a valóságban is akkora lenne a rajz eredetije, tehát pl. egy hangya rajza nem lehet 3 méteres), valamint egyetlen életcéljának azt tekinti, hogy megvédje Saorit a veszélytől.
Különleges képességgel nem bírnak, ha a rajzon szerepel valamilyen fegyver, azt tudják használni, de egyébként varázsolni, vagy mágiát használni nem képesek. Erejük megegyezik Saoriéval, amíg csak egy rajz van életre hívva, (kettő esetén a ¾-e, három esetén a fele) maximálisan három kép lehet „aktiválva”.
Egy-egy alak maximum 8 körig lehet aktív, ha „harcol”, azonban, amennyiben Saori nincs veszélyben, hosszabb ideig is képes fenntartani őket a valóságban. Mindegyikkel különösen mély kapcsolatot, barátságot ápol, a rajzok istennőként tisztelik, lévén ő teremtette őket, és ő képes arra, hogy a valóságban is létezhessenek.
A rajzok egyszerű papírra készülnek, azok megsemmisítésével megszűnik a megjelenő alak, viszont ha a valóságban hal meg, csupán visszakerül a papírra. Egy meghalt rajzot újra elkészíthet később, nem véglegesen pusztul el.

Doujinshi*
Ezzel a képességével a számára fontos emberek „sorsát” tudja papírra vetni manga formájában. Akár a múltjukkal, akár a jövőjükkel kapcsolatban tud 1-1 fejezetnyit rajzolni, ám ez csak betekintés, befolyásolni nem tudja az eseményeket. (Tehát nem ő dönti el, mit rajzol!) Ezek a fejezetek változó hosszúságúak, van, amikor csak pár percbe lát bele, de előfordulhat, hogy napokat vet papírra. (Játék technikailag ez küldetésekben a mesélő döntésén múlik, egyszerű szociális játékokban pedig megegyezéses alapon működik.)

*(Doujinshi: Kezdő rajzolók által készített amatőr manga, vagy olyan manga, amit nem kiadó ad ki, hanem az alkotó maga. Ezeket főként sikeres anime és manga sorozatok karaktereinek felhasználásával készítenek. Néha a profi alkotók saját népszerű anime/manga munkáik alapján is készítenek doujinshit.)


- Szerinted nagy a fenekem? – Hangzott a komolynak szánt kérdés az ágyon fekvő lánytól.
- Nem hiszem, jól mutat rajtad az egyenruha. – Felelt monoton hangon a másik, aki az asztal fölé görnyedt, mintha már ezerszer hallotta volna ezt a kérdést.
- Az szinte mindenkin jól mutat, szóval nem meggyőző ez az érv! – Fordult hasra, és felkönyökölve a görnpinkakot figyelte. – Nem is figyelsz igazából rám, ugye? – Kérdezte vádlón, duzzogásra álló szájjal.
A másik felsóhajtott, majd felemelte fejét, hogy az ágyon fetrengőre fordítsa. Végighordozta rajta gondosan, mintha ez bármit is számítana. Tekintete fáradt volt, mintha órák óta fókuszált volna egy pontra, haja csattokkal hátrafogva az arcából, és laza kontyba kötve, kicsit sem emlékeztetett egy elegáns iskola fiatal diákjára. Arcán sötét foltok, amiket vagy tinta, vagy grafit hagyott, füle mögé tűzve egy ceruza.
- Komolyan azt hiszed, hogy kövérebb lettél? – Húzta el a száját, mint aki nem érzi át a helyzet súlyosságát. Ez volt a második hiba… az első, hogy egyáltalán belement ebbe a beszélgetésbe.
- Igenis, nagyobb a fenekem, mint az első fejezetekben! – Pattant fel hirtelen az ágyból, és az asztal mellé robogott. – Szerintem Momoko felbukkanása óta direkt kövérebbnek rajzolsz! Pedig ő igazából nem is kedveli Yamamoto~kunt! Csak azért barátkozik vele, hogy nekem visszavágjon, mert alsó gimnáziumban belém szeretett a barátja! Pedig nem is kedveltem azt a fiút, és mondtam is Momokonak, hogy ne kezdjen vele, de persze, mintha a falnak beszélnék! Hé, figyelsz egyáltalán arra, amit beszélek? – Olyan gyorsan formálta a szavakat, mintha egyetlen levegővétellel mindent el kellene mondania, ami a szívét nyomja.
- Először is, ugyanakkora feneket rajzolok neked mindig, másodszor, ezt mindenki tudja, aki olvasta a történetet, harmadszor… nincs harmadik, csak kettőt akartam mondani. – Azzal csendes feladással visszagörnyed az asztal fölé. – Rémeket látsz, pedig Yamamoto~kunnak éppen így tetszel. – Mintha ezzel minden meg lenne oldva.
- Te könnyen mondod ezt! A kezedben van az életem, és csak annyit tudsz mondani, hogy igazából nincs miért izgulnom? Látszik, hogy sose volt igazi pasid! – Telepszik le az asztal másik oldalára. – Mert ugye azt te is tudod, hogy Hirose nem számít annak.
- Hirose nem is a pasim… – A motyogó hang, és vöröslő arc egészen másról árulkodik, tiltakoznia is kár volt.
Késő délután volt, a lakás csendjébe élesen rivallt bele a mobiltelefon megcsörrenése, ami egy épp felkapott anime főcímdalát játszotta le. Nem nyúlt a telefon után, élvezettel hallgatta a számot, tudta, hogy csak az ébresztő jelzett, ideje lesz összeszedni a dolgait, és elindulni haza. Még tanulnia kell a holnapi dolgozatra, és elkészítenie az összesítést a klubok engedélyeivel kapcsolatban. Hosszú este elé néz, de ezt még se bánta, ahogy lenézett maga elé a fekete tintával kiemelt alakokra.
- Nahát, milyen jól mutatunk Yamamoto~kunnal! – Lelkesedik fel mellette a lány, csillogó szemekkel nézve a rajzot.
- Igen, ez lesz az utolsó fejezet első oldalán. – Törölte meg arcát egy nedves törlőkendőbe, hogy megszabaduljon a piszoktól, majd lassú mozdulatokkal kezdte el kibontani a haját.
- Micsoda? Nem rajzolsz rólunk többet? De miért, és… akkor mi lesz velünk? – Szinte már sírva mondta a szavakat.
- A ti történetetek véget ért, boldogok lesztek együtt, családot alapítotok, és élitek az életeteket. Ezt szeretted volna, nem igaz? – Mosolyodott el, majd megölelte az összezavarodott lányt. – Így lesz kerek az egész, a szerelem és a kitartás győzedelmeskedik!
- De… akkor nem láthatom többé Saorit! – Viszonozta az ölelést, amihez némiképpen le kellett hajolnia a másikhoz, mintha ezüstös könnyek csillogtak volna szemében.
- Ugyan-ugyan, Sana~chan! Örökké barátok leszünk, de neked Yamamoto~kun mellett van a helyed! Ki más sütne neki omlettet csokoládéval? – Kuncogta el magát, és a másik is vele nevetett.
- Igen, az egy vicces nap volt… Pedig a tojáshéjakra annyira figyeltem! – Egyenesedett fel, és megtörölte szemeit. – Saori, te legalább annyira különleges helyet foglalsz el a szívemben, mint Yamamoto~kun! – Próbált mosolyt erőltetni az arcára. – És tényleg hagyj fel ezzel a Hiroses dologgal, egy rendes, hús-vér srácra van szükséged, akire mindig számíthatsz! – Váltott hirtelen nagyon komoly hangra.
- Hirose mindig ott van, ha szükségem van rá, de mint mondtam, semmi olyan nincs közöttünk! Barátok vagyunk, és ennyi.
Lassú mozdulatokkal összeszedett mindent, kivéve a kész rajzot. Az eszközöket szépen becsomagolta, és egy dobozba tette, a papírlapokat a táskájába hajtogatta. Végül már csak egy üres papír maradt az asztalon a képen kívül, szinte már céltalannak tetszett. Sana bizalmatlanul méregette a lapot, jól tudta, mi fog következni, de nem nagyon akaródzott mennie.
- Én mondom neked, visszajövök, ha nem szedsz össze egy rendes pasit! – Húzta fel orrát, mintha ezzel elrejthetné szomorúságát.
- Hai~hai! – Sóhajtott válaszul, majd felemelte az üres lapot. - Mindig szívesen látok egy régi barátot!
A másik lány egyetlen szó nélkül ugrott neki a lapnak, ami egy halovány derengéssel itta magába. Kacskaringós vonalak kúsztak végig a fehér papíron, míg egy lány alakját vették fel, aki megszólalásig hasonlított Sanara. Mosolygott a rajzon, hosszú hajába belekapott a szél, s ábrándosan nézett a távolba, ahol valószínűleg Yamamoto~kunt sejtette.
Saori keze végig csúszott a még mindig meleg papíron, mintha érezhetné ujjai alatt a lány vonásait. Látszott a ceruza és vízfesték nyoma a lapon, amikkel egykor gondosan megtervezte a karaktert. Az életvidám, és nagyszájú lányt, akivel bármennyi nehézség is történik, mindig képes túllendülni valahogy rajta. Az ő teljes ellentétjét, akinek csodás életet rajzolt, barátokkal, szerelemmel, boldogsággal. Egy tökéletes befejezést, és örökkévalóságot azzal, akit mindennél jobban szeretett. A tündérmesék éppen eddig tartanak, az előtt érnek véget, hogy a valóság megmérgezné a szépségüket, és ezzel némi örömöt szereznek azoknak, akik olvassák őket.
Ő is örömmel rajzolta, mert annyira különbözött a saját mindennapjaitól. Mert azokról bármennyire is próbált hasonlóakat rajzolni, sose sikerült. A papírra nem fogott a ceruza, a tinta feketére festett mindent, s csak állt felette, hogy vajon mit kellene most tennie? Ha elbújhatna a rajzolt oldalak között, volna menedéke, és a valóság már nem is lenne rémisztő, mert nem lenne már a része.
Elkergette a borús gondolatokat, még készülnie kell a holnapi tesztre. Megigazította ruháját, egyetlen gyűrődés se maradjon rajta, majd magához vette a táskáját. Belebújva a cipőjébe, már csak azon gondolkodott, vajon Mamoru~nii merre járhat ilyen sokáig, s tart-e itthon esernyőt. Az eső hatalmas cseppekben esett, és nem szerette volna, ha a jegyzetei eláznak. Elvégre holnap teszt lesz.


Rajzolni
Segíteni
Mangák
Ha megdicsérik
Családja


Csalódást okozni
Keserű dolgok
Veszekedni
Lezáratlan dolgok
Lustálkodni

Karakterlap

Ukitake Juushirou

Eltávozott karakterek

Hozzászólások: 212

Hírnév: 5

Infó

Tárcában: 1 899 700 ryou

Technikatár
Ajándék küldése


Hovatartozás:
Független

Egyéb hovatartozás:
Nincs

Egyéb hovatartozás:
Nincs

Kapcsolat cimke:
Egyedülálló


  • Profil megtekintése

Nem elérhető Nem elérhető

Re:Shimizu Saori
« Válasz #1 Dátum: 2017. Márc. 21, 23:27:37 »
Üdvözlet, Shimizu kisasszony! :hippy:

No, képesség megfelelően korlátozva, karakter szépen bemutatva, engedélyek stimmelnek. Nincs is más dolgom, az előtörténetet ELFOGADOM!

Szint: 1.
Lélekenergia: 3000 LP
Kezdőtőke: 4000 ryou

Emberként 11 pontot oszthatsz szét a képzettségeid között (részleteket ITT találhatsz), melyek a következők:
- Fegyveres harc
- Pusztakezes harc
- Reiatsu kezelés
- Helyváltoztató képesség
- Különleges képesség

Amint kitöltötted a profilod és bejelentetted a pontelosztásod, hozzákezdhetsz a játékhoz. Remélem, sok örömöd lesz a karakterben, én kíváncsian várom, mit alakít a játéktéren. :3