Szerző Téma: Kim Sun-young  (Megtekintve 470 alkalommal)

Description:

0 Felhasználó és 1 vendég van a témában

Karakterlap

Kim Sun-young

Eltávozott karakterek

Szint: 2.

Lélekenergia:

60% Complete
10 000 / 15 000

Hozzászólások: 8

Hírnév: 0

Infó

Tárcában: 3 200 ryou

Technikatár
Ajándék küldése


Hovatartozás:
Független

Egyéb hovatartozás:
Nincs

Reiatsu szín:
Jáde zöld

Egyéb hovatartozás:
Nincs

Kapcsolat cimke:
Kapcsolatban

Kivel áll kapcsolatban?:
A macskáival

Mottó:
Ècrire, c’est une façon de parler sans être interrompu. (Az írás, a beszélgetés módja anélkül, hogy megszakadna.)

Post szín:
#C38EC7 // #9CC4A4


  • Profil megtekintése

Nem elérhető Nem elérhető

Kim Sun-young
« Dátum: 2017. Dec. 17, 23:48:16 »
Engedély multira: Shihouin Yoruichi – megvan
Karakter bemozgatására: Nikkával egyeztetve

Név: Kim (Ninette) Sun-young
~ Becenév: Szúnyog
Nem:
Kaszt: fullbringer
Kor: 27
Született: 1990. november 11. (horoszkópja: skorpió)
Családja:
– Kim Yeong-ho (apja; 54 éves)
– Suzette Dumont (anyja; 2001-ben elhunyt)

KINÉZETE:
160 cm magas, kellemesen edzett testalkatú. Szemei acélszürke színűek. Homloka bal szélén egy vágásnyom heges maradványa látható, amit régebben szerzett egy csetepatéban. Azóta frufruját lenövesztve hordja, hogy azzal takargathassa a sebhelyet.
Hosszú, majdnem hátközépig érő, szín tekintetében roppant becsapós hajzuhataga van. Hajszíne ugyanis színváltós, fényviszonyoktól függően tűnik barnának vagy feketének. Haját nem festi, az eredeti hajszíne váltja ki ezt az effektust. Haja vékonyszálú, jól kezelhető, viszont ennek ellenére is általában bontva, kifésülve szabadon szokta hagyni. Nem szeret különösebben frizurákkal pepecselni. Haja általában egyenes, egyedül frissen mosott állapotban esik meg, hogy hullámos lesz.
Szabadidejében jobban preferálja a szabadidőruhákat. Viszont, ha kimozdul a biztonságot nyújtó lakból, rögtön előkerülnek szekrényéből az elegáns, visszafogott színekben pompázó dresszek, a csipkés blúzok, fűzők, szoknyák. Öltözködésére jellemző, hogy odahaza általában lezserebb viseletet hord, viszont ha kimozdul, akkor rögtön olyan, mintha kicserélték volna, mindig törekszik a kifinomultságra.
Ha kimozdul, gyakorta van nála női táska, amiben még a jövő hét is meglelhető. (Viccet félretéve, eléggé felkészült mindenre, noha kocsi pótkerék tárolásához nem elég nagy a táskája, az aljában egy kerékkulcs azért a biztonság kedvéért akad.)
Hátán egy színes sárkány, jobb karján pedig virágmotívumokból álló tetoválás található.

JELLEME:
Csendes, visszahúzódó típus, szereti az egyedüllétet. Viszont amikor rájön az öt perc és szocializálódásra vágyik, akkor ismerőseit áthívja, hogy csevegésüket hallja. Remek vendéglátó, akkor sem jön zavarba, ha váratlanul érkeznek látogatói, ugyanis mindig fel van készülve a kiszolgálásukra, pár pillanat alatt ínycsiklandó falatokat teremt az asztalra.
Erős akaratú, határozott, elszánt, céljai elérésében végtelenül kitartó. Emiatt gyakran önfejűnek mondható, képes a végletekig ragaszkodni a saját véleményéhez, ha egyszer valamit a fejébe vesz.
Hatalmas önfegyelemmel és kitartással rendelkezik és ritkán adódik olyan szituáció, melyből ne lenne képes felállni vagy ne vinné végbe. Az élet legtöbb területén képes megállni, könnyedén hoz döntéseket. Gyakorlatias és racionális, remekül ért a pénzügyekhez és a kereskedelemhez. Könnyen tanul, kimagasló nyelvérzéke van (anyanyelvein [kétnyelvű: koreai, francia] kívül beszél angolul, japánul, kínaiul és oroszul [jelenleg tanulja]). Szorgalmas, és fontos számára, hogy mindig valami hasznos dolgon tevékenykedhessen.
Negatív tulajdonságai egyike, hogy haragtartó típus, nem bocsájt meg egy könnyedén. Sérelmeit megjegyzi, elraktározza. A másik rossz tulajdonsága, hogy képes kész napirendi pontokat kialakítani magának, amelyeket nem szívesen változtat vagy borít fel.
Érzelmeit ritkán mutatja csak ki, amiért jobb szereti saját maga irányítani az életét. Nem tudja elviselni a kiszolgáltatottságot, és hiányzik belőle a bizalom. Nehezen nyit az ismeretlenek felé. Talán éppen emiatt a tulajdonsága okán titokzatos a végletekig.
Szentimentális, szobájában más számára fölöslegesnek bélyegzett csecsebecséket őrizget. Gyűjtőszenvedélye több ponton is megmutatkozik. Halmozza a cipőket, gyűrűket, párnákat, könyveket (különösen a sci-fi jellegű regényeket).
Ruházat tekintetében a kényelmes viseleteket preferálja, különösen a szabadidőruhákat, otthonkát. De ha emberek közé megy, akkor olyan, mintha kicserélnék, ízléses smink és gondosan összeállított ruházat nélkül sosem hagyja el a házat. 
Imádja a háziállatait, családjaként tekint rájuk, gyakran hivatkozik rájuk úgy, hogy lányai vagy fiai. Mindegyiknek fel van jegyezve a születésnapja, a kötelező orvos látogatás napja az oltásokért, amikért képes egy-egy napot kimaradni a munkából, hogy teljes egészében a kedvencei kedvéért tegyen.

ERŐSSÉGEK & GYENGESÉGEK:
•   Hapkido: Már kiskorától kezdve tanulja ezt a harcművészetet. Nem rég szerezte meg a piros-fekete övet (1. kup). Fegyverek tekintetében a legyezővel és a rövid bottal bánik kiemelkedően.
•   Kardvívás: Öt éve tanul tradicionális japán kardvívást a Suzakaru hodou dojóban. Viszont jócskán van még hová fejlődnie, tudása nem olyan kiemelkedő, mint a hapkido esetében.
•   Lövészet: Képes kezelni a lőfegyvereket, viszont nem erőssége az alkalmazásuk, sokkal határozottabb kések, kardok kezelésével. Bár ha teheti, akkor egy összetűzésben leginkább hapkido tudására támaszkodik.
•   Számítógép használat: Felhasználói szinten kezeli a gépeket és az üzletekhez kellő programokat. Noha nem képes tűzfalakat áttörni, programokat írni. Viszont a legtöbb szoftver kezelésével elboldogul.
•   Vezetés: Már 18 éves kora előtt könnyedén elvezetett egy autót. Gyakran vett részt utcai versenyeken, legtöbbször nézőként, de ő maga is kipróbálta a vezetés ezen módját. Ebből az eseményből kiemelkedő tapasztalatot szerzett, tulajdonképpen nincs jármű, amit nem lenne képes elvezetni.
•   Zárfeltörés: Remek tehetsége van a hagyományos zárak felnyitására. (Kódokkal ellátott bejáratokkal már meggyűlik a baja.)
•   Elsősegély: Képes elsősegélyben részesíteni másokat (akár lőtt sebeket is el tud látni). Állatok felé nyújtott rajongása miatt képes apró kezeléseket nyújtani nekik is.
•   Fóbia: fél a pókoktól, egerektől és a patkányoktól.
•   Irtózás: gyűlöli az uborkát és az olivát, sem megenni, sem hozzájuk érni nem szeret. 
•   Mánia: gyűjtőmániában szenved. Szentimentalizmusa miatt nehezen válik meg a dolgaitól, viszont hajlamos felhalmozni például topánkákból harminc darabot, holott háromnál többet sosem használ.
•   Rossz szokás: alkalmanként elszív egy-egy cigarettát (elég ritka eset, legtöbbször akkor fordul elő, ha rendkívül felbosszantják és nincs min levezetnie).

FULLBRING:
Neve: Mosquito (Szúnyog)
Fókusztárgy: édesanyjától örökölt bross. (Az ékszert édesapja adta anyjának a tízedik házassági évfordulójuk alkalmából. Jáde kőből faragott kínai sárkány, arany kerettel, gyémántkövekkel ékesítve. Közepébe egy fegyvergolyó van fúródva, körülötte apró vérpettyek láthatók.)
Fókusztárgy kötődése a képességhez:
•   Jáde kő: távol-keleten szerencsehozó amulettként viselték. Méregtelenítő hatása van, serkenti a mellékvesék működését, sejtregeneráló, gyorsítja a sebgyógyulást. A jade megnyugtatja a lelket, egyensúlyt teremt az energiaáramlásban, erősíti az idegrendszert és elűzi a rossz közérzetet. Védelmet nyújt tulajdonosának az ártó szándékok, gondolatok ellen. Vonzza a szerencsét. A tisztaság és a nyugalom jelképe. Jótékony hatásai közé tartozik, hogy a párna alá helyezve biztosítja a pihentető mély alvást.
•   Szúnyog kiskorában édesanyja mellett élt. Anya egy időben hajlamos volt a depresszióra a munka és család okozta terhek miatt. Egészen addig, míg édesapja meg nem lepte ezzel a brossal. Ezt követően úgy viselkedett, mintha teljesen kicserélték volna. Mindig kicsattant az energiától, boldog volt. Ezt a pálfordulását Szúnyog szemmel követte, magán érezte a negatív attitűd pozitívvá válását. Képessége eme pillanatokból átélt élményből nőtte ki magát.




Psychic Vampire – Energiavámpír:
Képes mentálisan rácsatlakozni egy másik személyre és a pozitív energiáit elszívni. Az elhalászott energiával pedig saját magát képes feltölteni. Ha Szúnyog fájdalmakkal rendelkezik (pl. fejfájás), akkor az összeköttetéssel azt képes átsugározni a másik fél irányába. A technika részletesebb kifejtése a képességpontokhoz kötve:
1-10 pont: pozitív energia elszívása, mellyel saját magát képes feltölteni (jó kedve lesz, hatékonyabban áll hozzá a dolgokhoz). A szenvedő alany emiatt kedvtelennek, fáradtnak érzi magát, romlik a teljesítőképessége, illetve rossz közérzet is kialakulhat nála.
11-20 pont: képes fájdalmakat – ami nem konkrét fizikai sebből erednek (pl. fejfájás, lábgörcs) – átirányítani az adott félnek, akivel összeköttetésben van mentálisan.
21-30 pont: képes konkrét fizikai sebből eredő fájdalmakat (pl. csonttörés, vágott seb) átirányítani az adott félnek, akivel összeköttetésben van mentálisan. Ennek használatához már fizikai kontaktust kell kialakítania az adott személlyel, akin alkalmazni kívánja a képességének ezt a megnyilvánulását.
31-40 pont: életerő elszívása (csak egészséges személyeken képes alkalmazni). Képessége ezen szintjével képes a sebgyógyulását gyorsítani. (A sérülés mértékétől is függ a sebgyógyítás sebessége. Tehát eredetileg halálos végkimenetelű sérülést nem tűntet el két másodperc alatt, ellenben stabilizálhatja vele az állapotát, hogy míg megfelelő ellátásban nem részesül, addig túléljen.) Ehhez viszont mindenképpen szükséges fizikai kontaktus!


Blood Donor” – „Véradó”:
Nem konkrétan „vérátadás”, csupán az előző képesség másik irányba ható változata. Szúnyog ebben az esetben nem elszívja másoktól az energiát, hanem sugározza a környezetében. Ezzel képes feltölteni a közelében tartózkodókat, növelni a teljesítőképességüket, csökkenteni a fájdalmaikat. A technika részletesebb kifejtése a képességpontokhoz kötve:
1-10 pont: pozitív energia sugárzása a környezetében tartózkodók felé. Ezáltal másokat élénkebbé, boldoggá tehet, növelve a teljesítő képességüket.
11-20 pont: képes fájdalmakat – ami nem konkrét fizikai sebből erednek (pl. fejfájás, lábgörcs) – elszívni az adott féltől, akivel összeköttetésben van mentálisan.
21-30 pont: képes konkrét fizikai sebből fájdalmakat (pl. csonttörés, vágott seb) elszívni az adott féltől, akivel összeköttetésben van mentálisan. Ennek használatához már fizikai kontaktust kell kialakítania az adott személlyel, akin alkalmazni kívánja a képességének ezt a megnyilvánulását.
31-40 pont: életerő átadás. Saját életerejét képes átadni egy másik személynek (csakis fizikai kontaktuson keresztül). Ezzel akár lehetősége van egy haldokló illető állapotát stabilizálni, ha kellő ideig összeköttetésben van vele.


A képesség működését szabályozó lista:
– Ereje nem működik azonnal. Használatához szükséges minimum 5 percnyi idő, amit eltölt az adott illető(k) társaságában, aki(ke)n a képességét szeretné alkalmazni.
– Fizikai kontaktussal (pl. érintéssel, öleléssel) a kapcsolat kialakulását konkretizálhatja (melyik személy), illetve az összeköttetést gyorsíthatja és/vagy erősítheti vele.
– Az eredetileg fizikai kontaktust nem követelő szinteknél is törekedhet az érintéses kapcsolat kialakításában. Ez esetben meghatározza, hogy kin hasson a képessége. Egyéb esetben a fájdalom megoszlik azok között, akikkel mentálisan összeköttetésben áll (fullbring pontjaitól függ, hogy pontosan hány főn fejti ki képessége a hatását).
– Minden 2. fullbringer pont után képes egy újabb személyen alkalmazni a képességét. (Tehát 6 fullbring pont esetén már 3 személyen is alkalmazhatja képessége konkrét fizikai kapcsolatot nem igénylő szintjeit.)
– Életerő elszívásnál nem években kell gondolkodni. (Az adott személy életéből percenként csak 5 percet von el. Ez a korlát Szúnyogra is érvényes!)
– Ahhoz a tulajdonságaihoz, melyhez fizikai kontaktus szükségeltetik, csak addig aktívak, míg az fennáll, tehát, ha a kapcsolat megszűnik, úgy a képesség hatása is abbamarad.
– Képességét csak azokra képes kifejteni, akik legalább öt méteres környezetében vannak. Viszont falakon keresztül nem működik a képessége. Mindenképpen szükséges, hogy egy helyen tartózkodjon (pl. egy szobában) azokkal, akiken a képességét használni akarja.
– Képessége automatikusan azokra hat, akik a legközelebb helyezkednek el hozzá, amennyiben nem alkalmaz fizikai kontaktust a célpont meghatározásához.

SPECIÁLIS FEGYVER:
Egy speciális fegyver, amit Szúnyog egy szakemberrel készíttetett el néhány éve, miután a kardforgatásban elért egy olyan szintet, hogy éles pengét is alkalmazhasson. A fegyver használható legyezőként és kardként is, attól függően, hogyan hajtogatják az eszközt. Az eszköz kard alakjában egy igazi katanához képest kisebb, inkább egy hosszabb wakizashi méretével egyezik meg. Legyezőként noha nagyobb, de még elatható praktikus hőség ellen alkalmazott kiegészítőnek. Összecsukott állapotában kényelmesen elhelyezhető nagyobb oldaltáskákban, így Szúnyog mindig magánál tudja hordani, ha megy valahova.
A fegyver keresztvasa és markolatgombja aranyozott színű. A legyező fémje zöld színnel érdekes virágszerű motívumokkal dekorált. Összecsukott állapotában egy zöld szalaggal lehet átkötni, hogy véletlenül se nyíljon ki a legyező, ha Szúnyog nem akarja használni.



SZERET / NEM SZERET:
+ Állatok (különösen házi kedvencei).
+ Sci-fi kategóriájú történeteket.
+ Cipők, párnák, könyvek.
+ Szabadidejében olvasni vagy klasszikus zenéket hallgatni.
+ Virágok.
Ha valami nem napirend szerint történik.
Ha mások lazsálással akadályozzák a munkavégzésben.
Ha a házi kedvenceit kritizálják.
Felesleges provokálásokat, csetepatékat.
Ha megjegyzést tesznek vásárlási mániájára.

HÁZIÁLLATOK:
Ragdoll macska (Neve: Felicette; jelentése: jó szerencse; nőstény; 9 éves.) – Oroszországban folytatott tanulmányai alatt találta és fogadta örökbe. || Rendkívül empatikus, igényli a szeretetett, a foglalkozást. Szeret az embereken aludni vagy papagáj módjára a vállukra feküdni (de mivel igen óriási macska, ezért ehhez ritkán folyamodik). Szúnyogot rendszerint követi mindenhova, akár egy kutya, emiatt jellemzően sokszor van láb alatt. Sok cicával ellentétben imádja a fürdetést és a fésülgetést. Gyakran hívja fel nyávogással magára a figyelmet. Ha figyelmet igényel, akkor mellső mancsával előre nyúlva piszkálja az adott személyt, akitől éppen a szeretgetést várja. Ő képes a legjobban eladni magát az embereknek, hogy begyűjtse a simogatást.
Sziámi macska (Neve: Ilya; jelentése: az Úr az én Istenem; kandúr; 5 éves.) – Apjától kapta az egyetem elvégzése után. || Roppant okos, rendkívül gyorsan tanul. Különböző, egyszerű parancsok (ül, fekszik, pacsi) be vannak idomítva neki. Imád nyávogással „felelni” a kérdésekre. Különleges vonzalma van Szúnyog lakása melletti parkot dekoráló kerti törpékhez és az otthonukban található embert ábrázoló kerámiákhoz, melyeknek imád csivitelni.
Egzotikus rövidszőrű macska (Neve: Michi; jelentése: útvonal; kandúr; 4,5 éves.) – A cica saját lakásának egykori tulajdonosának volt a házi kedvence, mikor beköltözött, akkor jelent meg a ház körül, Szúnyog pedig befogadta. [Mikor befogadta a cica két éves lehetett az orvosok szerint.] || Arrogáns, magának való, csak akkor tűri a foglalkozást, ha igényli. Általában kerüli az embereket, nem bízik meg bennük egykönnyen. Szeret magas helyeken feküdni és vízköpő módjára letekinteni. Nincs ajtó, amit ne tudna felnyitni. Ugyanis, ahol ő át akar menni, ott át is megy. Szeretetét vadászattal fejezi ki, jellemző rá, hogy madárral, pókkal vagy éppen léggyel lepi meg gazdáját. Gyűlöli a vizet, a fürdetést, ő a legnehezebben kezelhető ilyen téren. Különös utálattal van a postás felé, ha meglátja, kutya módjára bekattan és legszívesebben szétcincálná az illetőt. Az újságpapírokat sem kíméli, azokat szétzilálja, ha elől vannak hagyva. 
Skót logófülű macska (Neve: Zhenli; jelentése: igazság; nőstény; 9 hónapos.) – Azon a sétálóutcán dobozba kirakott cica volt, ahol Szúnyog is él. Szúnyog, amikor megtalálta, félholt állapotban volt a jószág. Orvoshoz vitte, majd befogadta, miután meggyógyították. || Folyton éhes, mindig enne, állandóan kunyerál, hajlamos akár szemetesbe is belemászni a maradékért. Imád játszani, vannak bizonyos öt percei, ahol teljesen be tud kattanni és futkározni, tekintet nélkül másokra. Különös gyöngéi a leghihetetlenebb helyeken való alvás. (Nem csak a dobozókhoz vonzódik, mint a legtöbb macska… Zhenlit ott is meg lehet találni, ahol az ember nem gondolná. Csukott íróasztalfiók? Zhenli ott fekszik. Hogy miképpen jutott be oda? Az cicamaffia titok. Csukott sütő? Egészen biztos, hogy beindítása előtt érdemes belelesni, mert Zhenli a sütőben henyél.)
– Husky (Neve majd: Fluffy)

TÖRTÉNETE:
„Ha gyönge a lelked, tompa a kardod éle.”

  A zárt, ablaktalan szobát egyetlen csillár világította meg. Az sem szolgált kifejezetten erős fénnyel. Baljós árnyak születtek általa a téglafalakon. Az íróasztal előtti vörös perzsaszőnyeg krém fehér mintázatát friss vér maszatolta össze. Két testesebb férfi egy harmincas éveit taposó, öltönyös alakot húztak le róla. Homloka közepén szabályos kör alakú lyuk éktelenkedett. A pisztolygolyótól származó sérülés nyomán vörös csíkot húzott maga után a padlón.
  A hangos zene távoli dübörgése szűrődött be a szoba kinyitott ajtaján. Szúnyog óvatos pillantást vetett az íróasztal mögött ülő yakuza főnökre, majd a ragdoll macskára. A négylábú békésen fetrengett Hasuki-shi ölében, meg sem rezdült a korábbi lövéshangra.

  Egy újabb üresfejű, aki megkérdezte, hogy miért én beszélek Patron* helyett. De igazán remek a kérdés, miért is?
  Nem lennék itt, ha születésem előtt édesanyámat nem éri támadás, amely miatt korai világrajövetelemet saját zsebből kellett volna szüleimnek finanszírozniuk. Anyám zongorista volt és nem volt állása ekkor, édesapám csekély fizetéséből éppen, hogy meg tudtak élni. A yakuzánál dolgozó apai nagyapám segítette ki végül szüleimet. Apám munkát kapott a szervezetben, minek útján sikerült az orvosi ellátást pénzelnie. Anyám úgy tudta üzletemberként dolgozik és kinevezték munkahelyénél, fogalma sem volt atyám bűnügyi kapcsolatairól.
  1994 őszén édesanyámmal Franciaországba költöztem. Nyáron a párizsi Palais Garnier-ben kapott állás ajánlatott zongoristaként, melyet végül elfogadott szeptemberi kezdéssel. Édesapám viszont nem tudott velünk jönni a munkája miatt. Ellenben kéthavonta egyszer mindig meglátogatott minket, iskolás koromban pedig gyakran utaztam ki hozzá Japánba a nyári szünetekben.
  Ekkor anyai nagyszüleimmel töltöttem a legtöbb időt. Tőlük tanultam meg a francia nyelvet, hogy az iskolában ne okozhasson majd nehézségeket a kommunikáció. Rengeteg időt voltam velük, míg nem szerzett számunkra saját lakást édesanyám. Nagyszüleim mindig kedvesek voltak és szeretetteljesek. Mikor külön költöztünk, azután is gyakran bízott felügyeletükre, melynek okán viszont szerettek beleszólni nevelésembe.
  Anyai nagyszüleimről köztudott volt, hogy nem kedvelték édesapámat. Megtűrték, de nem látták szívesen. Nem szívlelték, hogy a nyarakat vele töltöttem és sosem vették pozitívan apa ötleteit. Mikor édesapám az egyik nyáron megismertetett a hapkido harcművészettel, amit csak Japánban volt szerencsém tanulni, szinte tomboltak az indulatok. Jobb szerették volna, ha én magam is a zene felé érdeklődöm, ahogy édesanyám. Egyszerűen létidegen volt számukra, hogy egy lánygyerek harcoljon. Emiatt le kellett nyelnem csakis apámnál és titokban művelhettem ezt a dolgot. Mindezt úgy előadva, hogy természetesen én magam is zongoraművész szándékozok lenni a jövőben, ami egyáltalán nem volt igaz. Elklimpíroztam néhány egyszerűbb dalt, de bottal üthettem édesanyám tehetségének nyomát.
  Noha a távolság miatt kissé nehéz volt a családi életünk. Édesanyámat gyakran gyötörte betegség és depresszió abban az időszakban, amikor saját műveit kezdte komponálni. Egészen addig, míg apám a tízedik házassági évfordulójuk napján meg nem lepte egy aprósággal. Egy velem együtt kiválasztott, jáde kőből készült, sárkányt mintázó brosst ajándékozott édesanyámnak. A drága ékszert mindig a szíve felett hordta. Mai napig tisztán emlékszem a változásra, amit ez a csekélység okozott benne. Korábban gyakran gyötörte rosszkedvűség, de amikor az ékszer rajta volt, mintha kicserélték volna, kicsattant az örömtől és egészségtől.
  2001 tavaszán a sok-sok év fáradozásaiból felépített, óriási távolságot is kibíró családi idill fenekestül felborult. Tavaszi szünet volt, amikor Japánba utaztunk meglátogatni édesapámat születésnapja alkalmából. Meglepetés lett volna, nem tudott arról, hogy jövünk. Apa roppant feszült volt, amikor megérkeztünk, ekkor még nem tudtam, hogy kevésbé legális munkája miatt éppen kellemetlen helyzetbe került. Egy kisebb yakuza szervezet próbált rajta fogást találni, hogy elérjék, apa kiteregesse a Yamaguchi-gumi ügyleteit. Érkezésünkkel pedig mi váltunk a csalivá.
  Egyik este későn érkeztünk haza, annak ellenére is, hogy apám figyelmeztetett minket, hogy ne járjunk odakint sötétedés után. Apró paranoiának vélte anyám a dolgot. A naiv gondolat az életébe került. Az ellenséges szervezet tagjai a sikátorból bukkantak elő. A kialakult dulakodásban anyám engem védett. Már nem is emlékszem, hogy került elő a pisztoly, mellyel mellkason lőtték. A roppantul kusza történésekből mindössze csak a lövések hangjára, majd a későbbiekben holtan összeeső édesanyám képére emlékszem. Apa felbukkanása, a támadóink holttestei kevéssé okozott döbbenetet amellett a tény mellett, hogy édesanyámat aznap este meggyilkolták. 
  Ezután költöztem vissza Japánba, édesapámhoz. A gyász miatt a tanulmányokba menekültem, az esemény után rendszeressé vált hapkido edzések tartottak egyben. A harcművészetben igen magas szinteket értem el. Noha az évek alatt úgy tűnhetett feldolgoztam anya halálát, valójában hiányzott. Gyűjtöttem mindent, ami egykor az övé volt, hozzá tartozhatott, lehettek szó régi ruhákról, még régebbi lemezekről, könyvekről. Ezek között volt a bross, melyet néhány éve kapott apától házassági évfordulójuk alkalmára. A zöld sárkány közrefogta a hideg fémes golyót, mellyel meglőtték. Csak utólag tudtam meg, nem ez a lövés okozta a halálát. Az ékszer megmentette. Viszont a kialakult golyózáporban már nem tudott megmenekülni, a védelmemet helyezte előtérbe. Az ékszert ettől fogva mindig magamnál tartottam. Noha nem különösen segített. Úgy éreztem nem ismertem egyáltalán édesanyámat és utáltam a gondolatot, hogy sosem tehetem már fel neki a kérdéseimet.
  A középiskolában kezdtem összeszedni magamat. Viszont nem kifejezetten a legjobb irányba haladtam. Mingyu Yao, Franciaországban volt régi iskolatársam és nagyon jó barátom. Szüleivel két éve költöztek Japánba, meglepő véletlen folytán pedig egyazon iskolába kerültünk. Segítségével lábaltam ki a gyászból, viszont Mingyu rossz szokása volt bajba keveredni. Rendszeresen tartottam vele, függetlenül attól, hogy éppen egy illegális autóversenyről volt szó a város szélén vagy alkoholok, cigaretta, drogok kipróbálásáról. Gyakran töltöttem náluk a hétvégéket, élveztem a szülei által nyújtott figyelmet. Egyszerűen nem értettem, hogy ilyen család mellett mégis miképpen képes odakint járni esténként és rendszerint bajba keveredni.
  Apa a munka mellett keveset tudott velem lenni és természetesen nem vette jó néven, hogy gyanúsan sokat járok kint esténként vagy töltöm a hétvégéket Mingyuéknál. A szobafogságokból rendszerint kiszöktem, nem hallgattam az atyai óvó intésekre.
  A züllött időszaknak az érettségi előtti év vetett véget. Mingyu szokásos módon olyanokba kötött bele, akik négyszer nagyobbak voltak nála. Annak ellenére, hogy próbáltam lebeszélni a kötözködésről, csak azért sem hátrált meg. Mire észbe kaptam, addigra előkerültek a kések a zsebekből. Az összetűzésben Mingyut hasba szúrták. Hiába hívtam ki a mentőket, próbáltam ellátni a sérülését, míg kiértek az orvosok. A fáradozások ellenére sem tudtak segíteni rajta már a kórházban. A legfelháborítóbb pedig az volt, hogy a tetteseknek szinte nyoma veszett, a rendőrök nem találták meg őket.
  Az újabb gyászt rosszul viseltem. Kerültem a társaságot, a könyvek világába menekültem. Ekkor fedeztem fel a furcsa képességemet. Mikor irigykedve fürkésztem a vonatokon vagy az iskolában kicsattanó embertömegeket, lassan engem is elöntött a jókedv. Vagy amikor én kívántam nekik azt a fájdalmat, amit én érzek, azt a keserűséget, mely Mingyu elvesztése hagyott maga után, akkor a mosoly eltűnt az arcaikról. Mára már tudom, hogy anyámtól rámaradt brossnak köszönhetem mindezt. Legalábbis ezt sejtem a háta mögött. Gyakran kívántam ekkor, hogy bár magam is képes legyek a gondok felett olyan örömmel túllendülni, mint hajdanán édesanyám mikor megkapta a brosst.
  Az sem segített Mingyu elvesztésének feldolgozásában, hogy halálát követő héten felbukkant nálunk. Szellem volt, mellkasán furcsa lánc lógott ki és az egészben a leghátborzongatóbb az volt, hogy csak én láttam őt. Mingyu kísértete váltig állította, hogy addig nem tud békében nyugodni, míg el nem kapják gyilkosait. Azt hittem megőrültem. Szellemeket látok és elszívom az emberek jókedvét? A kettő együtt túl sok volt.
  Amikor emiatt apámra zúdítottam a felgyülemlett indulataimat, egy egyezséggel állt elő. Segít megkeresni Mingyu gyilkosait, cserébe viszont felhagyok a zűrös életmóddal és elkezdek a jövőmmel foglalkozni. Eleinte nem hittem neki. Egy egyszerű, hétköznapi üzletember nem képes ilyesmire. Viszont rá kellett döbbennem, hogy 17 évig szinte nem is ismertem édesapám igazi oldalát. Természetesen mikor a rendőrség kezére adta az elkövetőket nyughatatlan voltam. Addig nem hagytam, míg el nem árulta, hogy találta meg őket. Ekkor mondta el valódi „állását”, hogy mivel is foglalkozik pontosan. Miért van otthon nappal és miért csak késődélután megy el a munkába.
  A valóságot nehezen dolgoztam fel, még Mingyu kísértő szellemének se tudtam kifakadni, amiért a gyilkosok nyomra kerülésével ő maga is valóban eltűnt, ahogyan azt állította. Apámnak tett ígéret azonban kötött. Felhagytam a züllött életmóddal és a tanulmányaimmal foglalkoztam. Megkezdtem az egyetemet**, ahol a második évet már Oroszországban teljesítettem.
  Nehezebb napokon hajlamos voltam elengedni magam és a felfedezett különleges adottságomra támaszkodni, hogy erőt gyűjtsek a nap további feléhez. Az egyetemen gyakran műveltem ezt az előadótermekben. Nem egészen értettem a pontos működését, viszont kezdett kitűnni, hogy nem csak elszipolyozni tudom másoktól az energiákat, hanem a sajátomból is adhatok másoknak. Ez utóbbit, egy órához kellő közös projektre való készülődés alatt fedeztem fel.
  A tanulmányaim végén tértem vissza Japánba. Akkor tudtam meg, hogy Mingyu gyilkosai ismét szabad lábon járnak. Apától elmondta, hogy a tagok egy kisebb yakuza szervezet fejesének fiai. Tisztában voltam vele, hogy egyetlen lehetőségem, hogy kiosszam a jól megérdemelt büntetésüket, ha ugyanazt a játékot űzöm, mint ők. Megkértem édesapámat segítsen bejutni abba a yakuza szervezetbe, ahol ő is dolgozik. Egyáltalán nem repesett az ötletért, meggyőződése volt nőként emberszámba sem fognak venni. Hogy emiatt, vagy apai óvásból, annak ellenére, hogy kívánságom szerint tett, mégis próbált a háttérbe szorítani. Emiatt leginkább pénzügyletekkel kellett foglalkoznom. A feladat nem volt létidegen számomra. Igyekeztem minél hatékonyabban ellátni a rám bízott feladatot. A pénzügyletek bogarászásával pedig hamar észrevettem hol lehetne még több juttatásokhoz kerülni, amelyeket igyekeztem is felterjeszteni a Főnöknek.
  Viszont édesapám sem lehetett a nap huszonnégy órájában mellettem. Ilyenkor igyekeztem megragadni az alkalmat. Amikor volt rá lehetőségem, igyekeztem bemutatni tárgyaló képességeimet is, amit az egyetemen sajátítottam el. Ezen alkalommakkor sikerült is a szervezetnek előnyös javakat alkudnom. Volt, hogy harci képességeimmel próbáltam meg felhívni magamra a figyelmet. Hogy ne csak az éveken keresztül folytatott harcművészeti tudásomra hagyatkozzak, elkezdtem kardvívó és lövész oktatásokat is venni.
  Mikor már kezdtem megadni apámnak, hogy igaza volt, esélyem sincs a szervezetben kitűnni, pozíciókra szert tenni, Jun-shi keresett fel. Állítólag hallott a képességeimről és emiatt tett ajánlatott. Kedvezőbb volt annál, mint csak az anyagiak csekély részét kezelni és rendszerezni. Mi mást mondhattam, minthogy igen? Természetes volt, hogy ráharaptam a felkínált lehetőségre.
  Ennek idestova három hónapja már. Meglepetésemre apám által ígérgetet elnyomásból sem kaptam, az számított mit raktam le az asztalra. Természetesen soha nem álltam elő félkész javallatokkal. Ahogyan most sem. Az egyik droghálózat adatait tanulmányoztam és bátorkodtam írni róla egy anyagilag kedvezőbb megoldást a szállítására, amely ráadásnak kevésbé kockáztatná a lebukást és jogilag sem súrolja annyira a büntethetőség határát. Patron nem zárkózott el az ügylettől és miután előadtam az elképzelést és sikerült egyeztetnem az ő elképzeléseivel, úgy határozott én prezentálom az ideát a Shinagawa kerületben működő társaságnak.


  A megbeszélés kedd este 22:15-kor volt. Még volt tíz perc ahhoz, hogy mindenki szép lassan megérkezzen.
 Szúnyog türelmesen nézte át a fontosabb kulcsszavakat a kezében szorongatott papírosokon. Nem először csinált ilyet, így különösebben nem retteget a rá váró szituációtól. Egy utolsó pillantást vetett még Felicette, a ragdoll macska felé. Némán konstatálta, hogy a pimasz szélhámos Jun-shi ölébe fészkelődött. A macska feladta, hogy nála keressen némi szeretgetést. Szúnyog számára érthető volt, hogy Felicette átpártolt és a Főnököt avanzsálta ágynak, viszont azt nem tudta megállapítani Hasuki-shi mennyire rajong a ragdoll enyhén erőszakos közvetlenségéért.
  A csekély világítású szoba túl felében lassacskán helyet foglaltak a Shinagawa kerületből érkező társaság tagjai. Amint mindenki elkényelmesedett a bőrfoteleken, Szúnyog megköszörülte a torkát, majd belekezdett az ügylet felvázolásába.
  – […] Tehát a célunk az lenne, hogy a drog szállítását hatékonyabbá tegyük. A taxi és ételfutár hálózat kiépítésével adott lesz a lehetőség, hogy kis mennyiségben, több helyre el lehessen juttatni az anyagot. Ezzel csökken a lebukás esélye, de ha le is lepleződnének, akkor nincs az adott szállítónál akkora mennyiségű drog, hogy a rendőrségen elő lehessen állítani. Jun-shi… – Szúnyog nem különösebben foglalkozott azzal, hogy mennyi idő telt el. Ahogy a rá szegeződött kétkedő tekintetekkel sem foglalkozott. Emiatt nem tudta meghatározni mégis hány perc után szakítottak félbe. Viszont még a szóban forgó ügylet komolyabb részletezésébe sem volt lehetősége belekezdeni.
  – Má’ csak azt kéne tudni, hogy miért te nyomod a rizsát kisanyám, amikor itt a főnök is? – jobbszélről érkező csípős kérdés megfagyasztotta a levegőt. A megjegyzés a kigyúrt Kanagakihoz tartozott. Arcán éktelenkedő hegekből egyértelmű volt, hogy jobb szeretett csetepatét szítani, mint társalogni. A helyzet most sem zajlott másképpen.
  A bőrfotel fémesen csikordult, ahogy Kanagaki határozottan felpattant ültéből. Kiállásával próbált meg rémületet szítani. Az utcai verekedéseken talán hatékony megmozdulást Szúnyog rezignált arccal tűrte.
  – Én nem fogom tűrni, hogy egy agyatlan liba ossza nekem az észt! – haragosan nyargalt közelebb a Főnök asztala felé. – Ha igazi férfi lenne, maga irányítana mind… – az újabb kommentárt hangos puffanás, majd a levegőt átszelő golyó szakította félbe. Kanagaki arcára fagyott a dühödt arckifejezés. Teste krumpliszsák módjára dőlt el a vörös szőnyegen. A kárpitot díszítő krémszínű mintát lassacskán átfestette Kanagaki fejéből kiszivárgó vér.
  – Félbeszakították a hölgyet, ez modortalanság – Hasuki-shi nyugodtan ücsörgött tovább a székében, mintha mi sem történt volna. A lövést leadó pisztoly az asztalon pihent. Kérdés nélkül kezdték eltávolítani a szobából a hullát.
  Szúnyog, amint ismét teret kapott, mély szusszanással folyatta a felhozott ügylet előadását. Mindez alatt a későbbiekben felállított és kitessékelt illetőkről ügyet sem vett. Egyetlen dolog járt fejében ezután: vajon hová írhatta fel a legutóbbi hatékony szőnyegtisztító számát?

*Patron: francia szó; jelentése: főnök
**Emberi erőforrások szak
« Utoljára szerkesztve: 2017. Dec. 18, 18:34:27 írta Kim Sun-young »

(click to show/hide)

Karakterlap

Abarai Renji

Eltávozott karakterek

Hozzászólások: 117

Hírnév: 2

Infó

Tárcában: 2 082 800 ryou

Technikatár
Ajándék küldése


Hovatartozás:
Független

Egyéb hovatartozás:
Nincs

Egyéb hovatartozás:
Nincs

Kapcsolat cimke:
Egyedülálló


  • Profil megtekintése

Nem elérhető Nem elérhető

Re:Kim Sun-young
« Válasz #1 Dátum: 2017. Dec. 18, 20:29:45 »
Ahoj! :3

Hirtelen megijedtem mi ez a kis mini franciska képeslap. Rafinált! :S És igen...végre van egy macskás öreghölgyünk! Remélem a ciccek beleegyezést dorombolnak ki a yakuza embereiből, míg beszélsz! Ha épp nincs kéznél a brossod. :S Moderátori jogomnál fogva...néhanap kölcsön kérhetném a munkahelyemre?*>* Amúgy viccet félre téve, előtörténeted Elfogadom!


Szint: 1. szint
Lélekenergia: 5000 LP
Kezdőtőke: 4000 ryou


Indulásként kapsz minden képességedre 1-1 pontot, ezen kívül pedig szabadon eloszthatsz 10 pontot az LP-d után a képzettségeiden, amik a következők:
  • Fegyveres harc
  • Pusztakezes harc
  • Lélekmanipulálás
  • Bringer Light
  • Fullbring
Bónuszként szinted után 1 pont jár Reishi kezelésre, amit a következő másodlagos diszciplínák között oszthatsz el:

    • Erő
    • Ügyesség
    • Gyorsaság
    A rendszerrel megbirkóztál, elosztott pontjaidat itt jelentsd le.
    Ezek után kezdődhet a játék! ;)