Szerző Téma: Gyakorlóterep  (Megtekintve 6784 alkalommal)

Description:

0 Felhasználó és 1 vendég van a témában

Karakterlap

Kuse Takamasa

Akadémista

*

Szint: 1.

Lélekenergia:

60% Complete
8 600 / 15 000

Hozzászólások: 121

Hírnév: 0

Infó

Tárcában: 13 400 ryou

Technikatár
Ajándék küldése


Hovatartozás:
Független

Egyéb hovatartozás:
Nincs

Reiatsu szín:
vörös

Egyéb hovatartozás:
Nincs

Kapcsolat cimke:
Egyedülálló

Mottó:
Azok, akik azt mondják, nem nyugtat meg, amikor törni-zúzni kezdesz dühödben, még sosem törtek-zúztak dühösen.


  • Profil megtekintése

Nem elérhető Nem elérhető

Re:Gyakorlóterep
« Válasz #30 Dátum: 2016. Okt. 17, 23:16:09 »
Kuse elvégezte az adott feladatot majd várt. Ismeri a saját képességeit a többiekével meg nem foglalkozik különösebben. Nem célja az, hogy jobb legyen másoknál. Harcolni sem azért szeret mert jobb akar lenni másoknál hanem mert buli. Kivéve mikor jól feldühítik. Akkor azért küzd, hogy jól pofán verhesse azt a nagypofájú barmot aki feldühítette. Viszont most nyugodt. Várja a feladatot arcán azzal a kifejezéssel, hogy "akármit is csinálsz engem nem érdekel". A kapott feladat sem tűnik úgy, hogy kimondottan kíváncsivá tenné. Faarccal odamegy és elvesz egy-egy súlyt. Magában azért megállapítja.
~Jó nehezek ezek. Talán ez a tanár rendesen megizzaszt.~
Majd megint vár. Nem kell sokat mert mire mindenki elveszi a saját súlyát a tanár bőven kioktathatja a hétalvót. Az újabb feladatot hallva Kuse továbbra is érdektelen arccal veszi fel a súlyokat, de magában azért tetszik neki.
~Bizony ez a fickó tisztességesen meghajt minket. Hulla leszek mire ennek az órának vége.~
Majd neki is kezd a futásnak. Tisztességesen csinálja. Mindent belead, nem csal a sarkoknál, nem von le egyet sem a körök számából és kellően meg is izzad mire végez. A Súlyok nélkül nem lett volna gond, de azokkal együtt tényleg fárasztó feladat. Viszont még nincs vége. Lefekszik a futóktól távol és elkezdi a felüléseket. Na, annak a vége már nagyon rossz. Azzal tényleg megszenved. Az utolsó felüléseket hiába próbálja rendesen nem is tudja megcsinálni úgyhogy azok nem túl szabályosak.
~A rohadt anyját. Ez a faszi nem viccel. Ezek után meg még agyaljak meg valakit? Vicces lesz mondhatom.~
Letörli a verítéket a homlokáról, a súlyokat leveszi magáról és visszateszi őket a helyükre. Ezek után elvesz egy bokent és vár. A gyakorlófegyvert a földre szúrja és az egyik kezével támasztja. Kell ez a kis pihi, hogy ismét összeszedje magát és legalább a légzése visszatérjen a normális ütembe.

Karakterlap

Meiou Yuukine

Eltávozott karakterek

Szint: 0.

Lélekenergia:

60% Complete
3 400 / 5 000

Hozzászólások: 16

Hírnév: 1

Infó

Tárcában: 8 700 ryou

Technikatár
Ajándék küldése


Hovatartozás:
Független

Egyéb hovatartozás:
Egyéb

Reiatsu szín:
Bronzos sárga

Egyéb hovatartozás:
Egyéb

Kapcsolat cimke:
Egyedülálló

Post szín:
#669966//#FF9966


  • Profil megtekintése

Nem elérhető Nem elérhető

Re:Gyakorlóterep
« Válasz #31 Dátum: 2016. Okt. 20, 12:01:48 »
Az első tanálom

Szép álom volt. Almákat ettem egy istálló mellett. Aztán egy a fejemre esett az egyik fáról. Mármint az álmomban. Az alma nem alma volt, hanem valami a testsúlyommal egyenlő eszköz. Heh? Súlyok? Hát akkor ideje felállni. Az arc megszólalását ignoráltam, elvégre nem érdekelt annyira, hogy reagáljak. Úgy sem fogja megérteni, hogy mihez hogyan állok hozzá. Meg kedvem sincs magyarázkodni. Felöltözködtem. A stílus nem volt új, hasonlóan gyakoroltam már, csak az ennél könnyebb súly volt. Többször kellett fegyvereket cipelnem tömegesével, úgyhogy nem éreztem annyira nehéznek a feladatot. Majd meglátjuk, hogy mennyire fáradok el.
Elkezdtem róni a köröket. Az első és a második még nem volt kifejezetten nehéz, de a következőben már reméltem, hogy esetleg shunpot használhatnék. Megálltam, és ránéztem az oktatónkra.

"Bácsi, miért nem lehet shunpot használni? Elég valószínűtlen, hogy akcióban valaha is meg kell tőle válnunk." Mondtam a leglogikusabb dolgot, ami eszembe ötlött.
Válasza után folytattam a futást. Fárasztó volt csak szimplán futni, shunpo nélkül. Nem értem ugyan a helyzetet, de folytattam, és csak épp hogy folyt rólam néhány csepp izzadtság.

(click to show/hide)
A következő feladat már megerőltetőbb volt. Elvégre felülések dupla olyan súllyal eléggé fárasztóak. Eltartott pár percbe, elvégre már fáradt voltam valamennyire az előző gyakorlatoktól. Nem mondom, hogy folyt rólam a víz, de nem biztos, hogy ezeket a súlyokat úszáshoz találták ki. A legvégét mégjobban meghúztam, hogy még több vizet kitermeljek a testemből, hogy a Bácsi biztosan ne tudja újra használni ezeket a cuccokat. 'Véletlenül' durvábban érkeztem, hogy esetleg megsérüljenek. Nem direkt, na. Véletlen volt. Nem figyeltem eléggé.
Felkeltem, levettem a ruházatot, és ledobtam a helyére. Majd elfáradtam egy bokkenért. Ez már valami hasznosabb felszerlés volt. Jobb kezembe fogtam, letámasztottam a lábam mellé, ráhelyeztem a testsúlyom, és lehunytam a szemem. Kíváncsi vagyok, hogy mi történt az almákkal. Remélem nem ette meg őket senki. ^^

Karakterlap

Fon Kouhei

Eltávozott karakterek

Shinigami

2. Osztag

*

Nibantai fukutaichou / Keiratai parancsnok

Szint: 3.

Lélekenergia:

60% Complete
16 950 / 30 000

Hozzászólások: 93

Hírnév: 1

Infó

Tárcában: 16 200 ryou

Technikatár
Ajándék küldése


Hovatartozás:
Gotei 13

Egyéb hovatartozás:
Onmitsukidou

Reiatsu szín:
Narancssárga

Egyéb hovatartozás:
Nincs

Kapcsolat cimke:
Egyedülálló

Kivel áll kapcsolatban?:
Fon-ház

Mottó:
A róka rengeteg trükköt ismer, a sün csak egyet, de az hatásos.

Post szín:
#b9936c


  • Profil megtekintése

Nem elérhető Nem elérhető

Re:Gyakorlóterep
« Válasz #32 Dátum: 2016. Okt. 30, 18:28:12 »
Az első tanóra

- Ichiro vagy Ichiro sensei nem bácsi. S azért nem lehet shunpozni mert ez egy erőnléti edzés. Tehát ha súlyokkal a testeden szimplán futsz akkor azzal erősíted a testedet és fejleszted az állóképességedet amit viszont egy harc folyamán mindenféleképpen használnod kell majd. Most pedig futás tovább.- parancsolok rá a Meiou fiúra aki azon volt fennakadva, hogy miért nem shunpozhat. Szerintem tök egyértelmű dolog szerintem, hogy erőnléti edzésről van szó, de ezek szerint van akinek bizonyos dolgok nem egyértelműek.
Miután mindenki lefutotta a kért távot és befejezte mindenki a felüléseket is a helyére kerültek a súlyok és mindenki a kezébe szinte villámsebességgel kerültek a bokenek mintha csak arra vártak volna már mióta. Mondjuk tény ez egy zanjutsu óra volt én meg az elmúlt nem tudom mennyi időben csak izzasztani próbáltam Őket nem igazán nagy örömükre.
- Na most, hogy mindenki kezébe vette a bokent párba osztalak Titeket és csak azután mondom majd a feladatot. Kuse Takamasa és a párja Meiou Yuukine.. – kezdtem el a besorolást amikor észrevettem, hogy az a Meiou gyerkőc már megint az igazak álmát alussza. Hát ez a kölyök hihetetlen. Boken távolságnyira helyezkedtem el Tőle majd egy laza mozdulattal kiütöttem alóla a bokent amin támaszkodott. Nem igazán érdekelt, hogy mi lesz elesik e vagy sem. Ha sikerült felébresztenem ezzel a kis akciómmal elmondom ismét az első párt majd szépen sorba a többieket s mikor az utolsó párosítást is elmondtam letettem a kis füzetemet majd ismételten szembe fordultam velük, hogy ismertessem a feladatot.
- A feladat a következő lesz. Az egyik fél védekezik míg a másik fél támad. Fejre támadást mérni tilos azonban a test többi részére szabad. Azután lesz csere ha a támadó fél egymás után nyolc tiszta találatot be tud vinni a védekező félnek. Megölni nem kell egymást, de mindenki adjon bele mindent amit csak tudnak had lássam ki mire képes. – mondtam majd egy nagy tapssal jeleztem, hogy elkezdhetik a gyakorlatot.
Miután mindenki végzett megkértem Őket, hogy tegyék vissza a bokent oda ahonnan elvették majd gratuláltam mindenkinek a teljesítményükért még ha nem is voltak olyan jók.. majd lesznek Ők jobbak is csak kézben kell tartani a helyzetet.
-Az óra véget ért, mehettek a következő órátokra vagy oda ahova éppen szeretnétek. További szép napot, szevasztok! – intettem nekik egyet majd hátat fordítottam és elkezdtem a gyakorló cuccok összeszedését és visszaszállítását az eredeti helyeikre.


(click to show/hide)

"A bölcs ember tanul a hibáiból, az ostoba megismétli őket."

Karakterlap

Meiou Yuukine

Eltávozott karakterek

Szint: 0.

Lélekenergia:

60% Complete
3 400 / 5 000

Hozzászólások: 16

Hírnév: 1

Infó

Tárcában: 8 700 ryou

Technikatár
Ajándék küldése


Hovatartozás:
Független

Egyéb hovatartozás:
Egyéb

Reiatsu szín:
Bronzos sárga

Egyéb hovatartozás:
Egyéb

Kapcsolat cimke:
Egyedülálló

Post szín:
#669966//#FF9966


  • Profil megtekintése

Nem elérhető Nem elérhető

Re:Gyakorlóterep
« Válasz #33 Dátum: 2016. Nov. 13, 22:21:01 »
Az első tanálom

Szóval Kuse Takamasa? Szép név. Jó lenne valami alteregónak. A Sötét dolgokat ezen név alatt tenném, aztán, ha rám akarnák fogni, akkor mondhatom, hogy Már bocsánat, de ott egy név, a sarokban, nagyon-nagyon kicsi betűkkel felírva egy fehér falra. Jó kifogás lenne. Tetszik a név. Az alak már nem. De ki vagyok, hogy ítélkezzek? Pont én.
Elég menőn éreztem magam bokkennel a kezemben. Szeretem a  fegyvereket. Annyira ugyan nem volt kényelmes, mint a Zanpakutom, de most ezzel kellett beérnem. Nem mintha Heika csinálna akármit is. Megvártam, hogy ellenfelem is kényelmesen elhelyezkedjen, harcrakész állapotba hozza magát. Mély levegőt vettem, fókuszáltam, és hangosan kijelentettem:

"Akkor kezdek én." Kijelentésemet követő pillanatban megindultam. Teljes sebességgel, viszont shunpot mellőzve. Erőnlét, igaz? Akkor nem használhatom. Ichi-bácsi nem örülne. Mennyire fura ez az oktató...
Jobbról támadtam, majd balról, és felülről. Ezt ismételgettem egy darabig, egyre nagyobb sebességgel. Kiváncsi voltam, hogy ellenfelem hogy véd, és milyen gyorsan. Egy ideig, amíg meg nem untam, csináltam ezt, majd pedig váltottam. Nem gondolkodtam semmin. Hova ér a következő? Mikor? Hogyan? Egyszerűen addig csináltam, amíg meg nem lett a nyolc találat. Kiszámíthatatlan vágások. Legyszebb dolog a világon, amikor tényleg nincs rendszere a támadásoknak. Befejeztem, vettem két falat levegőt, vártam, hogy társam is kifűjja magát, majd védő alapállást vettem fel, és vártam a támadások sorára.
Védésből védésbe elég unalmas lépkedni folyamatosan. KI akar ilyet csinálni egyáltalán? Értem én, hogy ismétlés a tudás anyja, de ez azért talán kicsit unalmas anyuka. Kinek kell ilyen unalmas anya? Védés, védés, védés, és még több unalmas rohadt védés. Mást nem csinálhatok?

Vége. Végre. Meghajtottam fejemet a tiszteletem kifejezése végett Takamasa felé, majd minden további nélkül letettem a fegyverem a helyére, intettem a tanárunknak egy 'Viszlát Ichi-bácsit!', majd haladtam következő napirendi pontom felé. ALudni.


(click to show/hide)

Karakterlap

Kuse Takamasa

Akadémista

*

Szint: 1.

Lélekenergia:

60% Complete
8 600 / 15 000

Hozzászólások: 121

Hírnév: 0

Infó

Tárcában: 13 400 ryou

Technikatár
Ajándék küldése


Hovatartozás:
Független

Egyéb hovatartozás:
Nincs

Reiatsu szín:
vörös

Egyéb hovatartozás:
Nincs

Kapcsolat cimke:
Egyedülálló

Mottó:
Azok, akik azt mondják, nem nyugtat meg, amikor törni-zúzni kezdesz dühödben, még sosem törtek-zúztak dühösen.


  • Profil megtekintése

Nem elérhető Nem elérhető

Re:Gyakorlóterep
« Válasz #34 Dátum: 2016. Nov. 18, 23:44:03 »
Kuse tudott egy kicsit fújni míg a gyengébb tanulók beértek. A gyakorlókardra támaszkodott és lihegett egy kicsit. A sensei végül megszólalt és párba osztotta az akadémistákat. Kuse valami eddig alvó sráccal került össze.
~Ha harc közben elalszik engem nem érdekel fejbe vágom. Fura szemei vannak.~
A tanár mindenkit párba osztott és mire végzett nekiállt a feladat ecsetelésének. Kuse szereti az ilyen harcos részeket ahol kicsit izzadhat, de egyvalamit nem szeret. Az pedig a túl sok és értelmetlen szabály. A tanár meg mit csinál? Természetesen túl sok és értelmetlen szabályt ad meg. Meg a feladat is egy hülyeség.
~Mi van? Azt hittem harc lesz erre ilyen hülyeségeket kell csinálnunk? Mi az már, hogy nem üthetek vissza? Rohadjon már meg csak azért is kicsapom a srác kezéből a kardot. Meg ez is egy baromság, hogy fejre nem lehet ütni. Éles harcban is ütnek fejre vagy majd akkor is szólunk, hogy "Bocs haver, de a fej nem ér jól van? Oké tesó, de nekem meg volt egy műtétem úgyhogy ugye nem ütnél meg a lábamon? Én sosem hisz ez nem egy harc." Idióta barom.~
Miközben Kuse épp azzal van elfoglalva, hogy a tanárt jobb helyre küldi el és közben igen sötét pillantásokat mereget rá az ellenfele a vártnál gyorsabb reagálással már el is kezdi a harcot.
-Felőlem.
Reagál Kuse hanyagul, de mire odanéz a srác már szinte ott is van.
-Cseszd!
De már védekezni is kényszerül. Folyamatosan hátrál és ami támadás elől tud inkább igyekszik elhajolni. Ahhoz képes, hogy úgy végezte a dolgát mint valami lusta dög egész gyors a srác. Kuse be is kap tőle két vágást. Több veszélyes helyzet is marad, de akkor rájön a srác taktikájára. Mindig ugyan úgy csapkod és akkor már előnyösebben hajolgat el. Közben pedig folyamatosan hátrál. Aztán vált a srác és elkezd össze vissza csapkodni. Tényleg jó. Ha védekezni is így tud akkor jobb is Kuse-nál. Bár igyekszik védekezni, de a srác tényleg jó meg az, hogy nem üthet vissza kicsit fel is cseszi. Azért ha ideje engedi megpróbálja a kardot kicsapni az ellenfele kezéből. Azt nem mondta a sensei, hogy ez is tilos lenne. Végül bekapja a vágásokat és rajta van a sor. Elvigyorodik a lehetőségtől, hogy most ő mutathatja meg mit tud. Neki is ugrik hát a srácnak. A stílusa vad és kiszámíthatatlan. Néha még meg is lepheti a srácot miket csinál. Van, hogy egyik kézzel elengedi a kardját és a szabad kezével utána nyúl és úgy próbálja megfogni. Mikor már sokadjára védte ki a srác a csapásait és már alig kell pár biztos találat és Kuse agyvize már kezdd felfőni akkor nem bír magával és egy hirtelen mozdulattal fejjel nekiugrik a srácnak. Aztán lenyugszik persze.
-Tiszta volt?
A választól függetlenül bólint és felveszi a harci állást majd folytatják. Mikor végre megvan minden akkor liheg. A srác tisztelgésére ő is meghajol hanyag módon majd leül. Mikor mindenki végzett a tanár kérésére leadja a gyakorlófegyvert és megy valahova lepihenni. Semmi dolga és most inni nincs kedve. Bár lehet, hogy most is az lesz a vége.

Karakterlap

Fon Kouhei

Eltávozott karakterek

Shinigami

2. Osztag

*

Nibantai fukutaichou / Keiratai parancsnok

Szint: 3.

Lélekenergia:

60% Complete
16 950 / 30 000

Hozzászólások: 93

Hírnév: 1

Infó

Tárcában: 16 200 ryou

Technikatár
Ajándék küldése


Hovatartozás:
Gotei 13

Egyéb hovatartozás:
Onmitsukidou

Reiatsu szín:
Narancssárga

Egyéb hovatartozás:
Nincs

Kapcsolat cimke:
Egyedülálló

Kivel áll kapcsolatban?:
Fon-ház

Mottó:
A róka rengeteg trükköt ismer, a sün csak egyet, de az hatásos.

Post szín:
#b9936c


  • Profil megtekintése

Nem elérhető Nem elérhető

Re:Gyakorlóterep
« Válasz #35 Dátum: 2016. Dec. 06, 23:49:04 »
[Vissza az alapokhoz - ezzel meg mi van?! :shock:]

A Nibantai területén tett látogatásom után pár nappal úgy döntöttem, hogy visszatérek az alapokhoz. Ezért is tartok most sötétedéskor az Akadémia felé. Tény nem estefele terveztem benézni ide és körbejárni a terepet, de bokros teendőim nem igazán engedték meg azt, hogy korábban megejthessem a látogatást.
Most viszont felkészültem a hűvösre ezért az egyenruha alá öltöztem, hogy biztos, ami biztos ne fagyjak szét a nagy sétálgatás közepette. Mondjuk nem tudtam, hogy pontosan miért is megyek az Akadémiára hiszen az emlékeimet ezáltal nem fogom visszanyerni csak majd azután ha a dokik bütykölnek valamit a chipen, hogy szegény pára had emlékezhessen már alapon. Viszont legalább találkoztam egy-két olyan személlyel múltkor akik tudtak rólam mondani pár mondatot amivel most azért könnyebb elhelyezkednem a világban.
Ahogyan az várható volt egy lélekkel sem találkoztam az Akadémia környékén és még zárva is volt, ami azt jelentette, hogy már szinte biztos, hogy senki nincs itt, de ez engem nem tartott vissza, úgy döntöttem, hogy bemászok valahol és megnézem a szabadban lévő területeket. Az elképzelésnek eleget téve már be is huppantam hangtalanul hű 2. Osztagoshoz illően és elkezdtem lófrálni.
Jóval nagyobb volt a placc mint gondoltam hiszen emlékezni nem igazán tudok, de úgy döntöttem, hogy végigjárkálom az egészet és csak azután térek haza és dőlök le majd aludni, hogy azért pihenjek is majd valamennyit még mielőtt megyek szolgálatba. Bal csuklómon pihenő karórára pillantottam amely kereken három órát mutatott, ami azt jelentette, hogy még három órán keresztül tudok sérülésmentes kinézettel flangálni. Ezt az időt pont elégnek is találtam a kis körutam lerendezéséhez… Egészen addig a percig míg kicsit távolabb tőlem megpillantottam egy alakot, aki ha jól láttam éppen gyakorol valamit.
Szépen csendben közelebb lopakodtam, hogy megnézzem pontosan mit is csinál.  Mikor közelebb értem már láttam, hogy zanjutsut gyakorol ugyanis egy kard volt a kezében viszont elég érdekes felállást gyakorolt, még nem láttam olyat. Mondjuk nem is vagyok kard párti.. az öklömmel és a lábammal szoktam intézni a dolgaimat. Ahogy jobban szemügyre vettem sötét aurát láttam körülötte amely olyan volt mintha a reiatsuja szivárogna a testéből, de a színe számomra megcáfolta hiszen milyen magába fordult léleknek van fekete lélekenergiája?!
Ekkor határoztam el magam, hogy közelebb lopódzok majd megérdeklődöm, hogy mit csinál. Profi ninjaként hang nélkül mögé lopódzok majd kikapcsolom az órát aminek következtében valódi alakomban tündöklök és megszólítom..
- Miben mesterkedik a kisasszony? ??? búgom mély hangomon hátulról a fülébe. Felkészültem arra, hogy megijed esetleg rám is támad ezért megvártam még azt a pillanatot mikor rám pillant majd egy másodperc tört része alatt elé shupozok és visszakapcsolom az órámat amelynek köszönhetően a sérülések ismételten eltűntek. Reményeim szerint nem fogja érteni a helyzetet én viszont jót mosolygok ott magamban és várom a választ illetve a reakciót..
« Utoljára szerkesztve: 2016. Dec. 07, 22:47:52 írta Fon Kouhei »

"A bölcs ember tanul a hibáiból, az ostoba megismétli őket."

Karakterlap

Kuroji Rei

Akadémista

*

Szint: 4.

Lélekenergia:

60% Complete
20 625 / 30 000

Hozzászólások: 160

Hírnév: 0

Infó

Tárcában: 22 200 ryou

Technikatár
Ajándék küldése


Hovatartozás:
Független

Egyéb hovatartozás:
Nincs

Reiatsu szín:
Sötét

Egyéb hovatartozás:
Nincs

Kapcsolat cimke:
Egyedülálló

Post szín:
#003355 #002866


  • Profil megtekintése

Nem elérhető Nem elérhető

Re:Gyakorlóterep
« Válasz #36 Dátum: 2016. Dec. 07, 14:02:16 »
[Vissza az alapokhoz - Ki a frász ez a fazon?!]

Amióta a könyv nálam van, szinte mindig magammal hordom. Persze úgy hogy a tanárok ne vegyék észre, így leginkább a kis zsákomba tartom, nehogy valaki észrevegye miféle irományt tartok éppen magamnál. Bár nem tudom miért is kéne titkolnom, de amikor aznap este mikor megkaptam, és bele olvastam valahogy az ösztöneim azt súgták, hogy ezt a könyvet jobb, ha mások nem látják. Amúgy is az a szimbólum rajta eléggé, hogy is mondjam… vad talán? Vagy esetleg félelmetes lehet másoknak nézve? Mondjuk a könyv borítása is eléggé természetellenes lehet valakinek. Jó mondjuk a shinigamik is fekete ruhában flangálnak, de azért egy feketekönyv csak nem mindennapi nem? Mindegy. Amint leszállt az éjszaka az akadémián úgy döntöttem itt az idő, hogy kipróbáljam azokat a dolgokat, amik a könyvben szerepelnek, hátha tényleg segíthetnek nekem. Amint a szobatársaim mélyen aludtak, felvettem magamra az akadémista egyenruhámat, felkaptam a könyvet, majd útközben a kardomat is magamhoz vettem és indultam kifelé egyenesen a gyakorlóterepre. Amint kiértem, és megbizonyosodtam róla, hogy senki nincs a területen kiszedtem a zsákomból a könyvet majd lapozni kezdtem.
- Vajon mivel kezdjek?
Kérdeztem magamtól, hátha esetleg a Zanpakutom meghalja és elmondja a választ. De aztán eszembe jutott, hogy a Zanpakutom nem éppen segítőkész mondhatni, ha nem teljesítek nála megfelelően, fogja magát és kioltja az életemet. Beleborzongok a tudattól, hogy a saját belső szellemem képes lenne ilyesmire. Kinyírná a saját gazdáját? Nem éppen segítőkész ahogyan Ayuta elmagyarázta nekem. Lehet, hogy csak az én Zanpakutom ilyen? Tovább lapozgatom a könyvet, addig, míg hirtelen a következő szöveget meg nem pillantom.
„Árnytánc stílus”
Jobban szemügyre veszem, a képeket, majd az utána való leírást is elolvasom.
„A sötétlélekkel rendelkező Shinigamik, (akik olyanok, mint mi) valószínűleg feltűnhetett nekik is hogy a Zanpakutojuk nem éppen kompatibilis a hagyományos kard stílusokhoz. Mondhatni valamilyen oknál fogva nehezen lehet használni a bennünk lakozó reiatsut. Sok kutatásom, és megannyi kísérlet után végre rájöttem miként is lehet kihasználni a bennünk lakozó sötét erőt. Erre szolgál eme technika, amit mi fejlesztettünk ki, és hatalmas titok övezi. Talán jobb is így…”
Érdekes… ezek szerint ez a technika ennyire hatásos lenne? Olvasom tovább a leírást, ami leginkább elmagyarázza, hogy a technika miként is született, majd végül megpillantok egy olyan részletet, ami akár értelmét is nyeri miért olyan fontos megtanulnom.
„Eme technika segíteni fogja a használót abban, hogy együtt mozogjon a sötét lélekkel rendelkező Zanpakutojával. A lényeg hogy miközben a mozdulatsorokat használjuk a reiatsunkat is ki kell engednünk. Fő az összpontosítás, a kardot magabiztosan kell tartani, és rugalmasnak kell lennünk. Egyben félelmet is kell, keltsünk ellenfelünkben. Viszont hogy eme hatást elérjük, fontos hogy bennünk a félelem apró magját sem tapasztalhatják. Mondhatni a félelmet ki kell irtanunk magunkból”
A képeket nézve, ami sorba követi a mozdulatsorukat végül egy idő után leesik, hogy amit most nézek az nem más, mint a stílus formációja. Akárcsak a Kendonál itt is van egy forma, amit be kell tanulni így hát nincs mese meg kell próbálkoznom vele. Magammal viszem, a könyvet majd leteszem egy kőre felállítva, hogy lássam, a képeket miközben a mozdulatsort alkalmazom. Előhúzom a kardomat, majd az első képsornak megfelelően próbálok beállni. Furcsa egy alapállás, mintha éppen le akarnám szúrni az ellenfelemet… minden esetre ahhoz képest eléggé könnyed és olyan rugalmasnak is érzem magam. Ahogyan a kardot tartom, még akár hátrafelé is képes lennék támadni, bár ahhoz több idő kell, hogy hátra felé szúrjak, de akár ha ballra suhintok, és evvel együtt megfordulok akár gyorsan ki is védhetek egy csapást, hála a rugalmasságnak. Furcsa egy stílus annyi szent. Ezután lehunyom a szemem és próbálom valahogy a reiatsum kis részét kiengedni. Sok ideig próbálkozom majd végül sikerül némi eredményt elérnem, és már magam körül megjelenik az aura. Furcsamódon most nem annyira vadít, meg mint a múltkor... de azért érzek némi feszültséget magamon... ezután folytatom tovább a mozdulatsort. Eléggé nehézkes ugyan, de ha sokáig ismétlem, a gyakorlatot egy idő után csak betanulom…
Van egy hívatlan vendégünk… ajánlom, hogy a könyvet azonnal rejtsd el…
Mire észbe kaptam volna és hátranéztem egy alak hirtelen elém toppant, és felém szegezte kérdését. Gyorsan a kardomat visszahelyeztem a tokjába és magamhoz vettem a könyvet majd a hátam mögé rejtettem.
- Semmit… egyáltalán mi közöd hozzá?!
Tettem fel a kérdésemet az idegenhez majd lassú léptekkel a kis zsákomhoz igyekeztem, és szép lassan beraktam a könyvet a kis batyumhoz, majd magamhoz veszem.
- Neked nincs jobb dolgod? Látszik rajtad, hogy nem vagy már akadémista szóval én kérdezhetném ugyan ezt, hogy mi a frászt keresel te itt?!
Bravó, idióta… beszólsz egy shinigaminak… az előzőből nem tanultál esetleg? Ugye tudod, hogy ő is képes kicsontozni, mint Ayuta!
- Jól van, na! De azért megkérdezhetem, mit keres itt nem?!
Mordultam rá a Zanpakutomra. Azért még is jogom van megkérdezni a shinigamitól még is mit keress itt! Persze a Zanpakutom folyton dirigál, ráadásul bármikor képes engem megszívatni, vagy esetleg elvenni az életemet… de jó… megint egy jó kis éjszakának nézhetek elébe…

Karakterlap

Fon Kouhei

Eltávozott karakterek

Shinigami

2. Osztag

*

Nibantai fukutaichou / Keiratai parancsnok

Szint: 3.

Lélekenergia:

60% Complete
16 950 / 30 000

Hozzászólások: 93

Hírnév: 1

Infó

Tárcában: 16 200 ryou

Technikatár
Ajándék küldése


Hovatartozás:
Gotei 13

Egyéb hovatartozás:
Onmitsukidou

Reiatsu szín:
Narancssárga

Egyéb hovatartozás:
Nincs

Kapcsolat cimke:
Egyedülálló

Kivel áll kapcsolatban?:
Fon-ház

Mottó:
A róka rengeteg trükköt ismer, a sün csak egyet, de az hatásos.

Post szín:
#b9936c


  • Profil megtekintése

Nem elérhető Nem elérhető

Re:Gyakorlóterep
« Válasz #37 Dátum: 2016. Dec. 07, 15:24:42 »
[Vissza az alapokhoz - ezzel meg mi van?! :shock:]

A várva várt hatás elmaradt ugyanis mint utólag észrevettem a Kisasszony lemaradt a leglényegesebb részről. Így már nem is volt olyan izgalmas az első találkozás, de nem baj attól még érdekel, hogy mégis mi a jó fityfenét művelt az előbb hiszen ilyet még nem láttam, soha. :|
- Mi közöm? Azon kívül, hogy gyanús számomra az Önből áradó fekete lélekenergia? Azt hiszem semmi..  – válaszolok a felé szemegezett, számomra elég faragatlan kérdésre. Úgy néz ki abban a pár évben zuhanórepülésbe kezdett a fiatalabb generáció modor ügyileg.. De még mielőtt agyalhattam volna kaptam még egy adag modortalan kérdéssort.
- Huh.. úgy látom ez a generáció már nem tanul illemtant.. – morgok az orrom alatt, talán még hallotta is, de nem igazán érdekelt. Azonban feltett egy jó kérdést. Mit keresek én itt.. Nem mondhatom el neki, hogy hát nem emlékszem a fél életemre és annak reményében járok-kelek esténként Seireiteiben hátha sikerül magamtól visszaszerezni az emlékeimet.
- Meg kell hagyni Kisasszony, hogy elég jó a megfigyelő képessége.. tényleg nem vagyok már az Akadémia tanulója. Már az idejét sem tudom, hogy mikor végeztem el az itteni képzést. – mondom szépen tagolva, artikulálva miközben azon agyaltam, hogy mi legyen a kifogásom arra, hogy itt vagyok..
Benyúltam az egyenruhámba és szerencsére meg is találtam azt amit kerestem. Egy kép volt az régi háziállatomról, Spanciról a macskáról. Ő mindig szeretettel várt haza azonban most, hogy hazatértem az egész kúriát áttúrtam érte, de sehol nem találtam.
- Az igazat megvallva a kis kedvencemet keresem. Nem látta kegyed errefelé valamikor? – teszem fel a kérdést gondolkozás nélkül majd kinyújtom a képet tartó kezemet és felé fordítom, hogy jól megnézhesse.
- Ő itt Spanci a macskám. Nagyon szeretem viszont úgy néz ki míg távol voltam elkóborolt valamerre.. – magyarázom meg neki még jobban a dolgot hátha elhiszi és nem kell a tényleg indokom miatt magyarázkodni.  – S mivel a kis kedvencem, el kell szomorítanom Önt, nem, nincs és nem is lesz jobb dolgom perpillanat mert Ő nagyon fontos számomra :arrogant: - mondom teljesen komoly arckifejezéssel. Foglalkozásomnak köszönhetően nem csak a lopakodás és a pusztakezes harc megy jól hanem hazudni is jól tudok hiszen bármikor jól jöhet egy titkos bevetésen.
- Ha nem látta az sem baj majd tovább keresem miután ezt a dolgot tisztáztuk. – mutatok itt a kardjára ezzel célozva a korábban látott dologra.
- Öhm és még valami.. Elárulná a nevét ha kérhetem? – próbálom megérdeklődni a nevét hátha elárulja. . Majd eszembe jutott, hogy a sok szövegelés közben elfelejtettem bemutatkozni amiért egy kicsit el is szégyelltem magam, de se baj, jobb később mint soha!
- Engem Kouheinek hívnak, Fon Kouhei ^-^ - hajlok meg bemutatkozás közben. Kíváncsi voltam a reakciójára, amit a családnevem vált ki belőle már ha ez előfordul. :o Máskülönben biztos nem árultam volna el Neki. Talán így majd kicsit moderáltabb lesz attól függetlenül, hogy nem éppen főnemesi családból származom, csak szolgálom az egyiket.

« Utoljára szerkesztve: 2016. Dec. 07, 22:47:36 írta Fon Kouhei »

"A bölcs ember tanul a hibáiból, az ostoba megismétli őket."

Karakterlap

Kuroji Rei

Akadémista

*

Szint: 4.

Lélekenergia:

60% Complete
20 625 / 30 000

Hozzászólások: 160

Hírnév: 0

Infó

Tárcában: 22 200 ryou

Technikatár
Ajándék küldése


Hovatartozás:
Független

Egyéb hovatartozás:
Nincs

Reiatsu szín:
Sötét

Egyéb hovatartozás:
Nincs

Kapcsolat cimke:
Egyedülálló

Post szín:
#003355 #002866


  • Profil megtekintése

Nem elérhető Nem elérhető

Re:Gyakorlóterep
« Válasz #38 Dátum: 2016. Dec. 08, 11:46:19 »
[Vissza az alapokhoz - Ki a frász ez a fazon?!]

- Miféle gyanús lélekenergiáról hadovál nekem?
Kontráztam a megjegyzésére. Bár valószínűleg a Zanpakutomnak köszönhető reiatsumra gondolhatott, de azért jobb, ha rá kérdezek erre biztos, ami biztos. Mondjuk mi ebben a furcsa? Lehet bárkinek ilyen lélekenergiája nem? Elvégre ezernyi Zanpakuto szellem létezik, ezernyi megvalósítással. Nem nagyon értem mi neki annyira a furcsa… minden esetre nem érdekel, hisz ha nem akadémista már és elvégezte a tanulmányait miért is fecsérli itt az időt? Csak nem sántikál valamiben esetleg? Mondjuk az a dicséret hogy jó a megfigyelő képességem jól esett, talán nem is akkora barom, mint amilyennek kinéz. Egyszer csak előhúzott egy képet majd mutogatta nekem. Mint kiderült ezt az állatot keresi.
Ilyen hülye dumát életembe nem hallottam! Tuti hazudik a fickó… és ez az állat… hányinger!
- Cuki macskától miért is van hányingered?
Kérdeztem rá a Zanpakutomra. Bár lehet hülyének fog nézni a fickó, hogy nem vagyok képes még úgy beszélni a Zanpumhoz hogy becsukva marad, szám lényegében azt sem tudom, hogy kell némán beszélni vele. Na, mindegy, én így tudok és kész.
Persze elveszett… aztán idejött megkeresni mi? Ha az ő Zanpakutoja lennék, jobb dumát találnék ki neki… fogadok, egy százasba valami idióta szelleme lehet….
Kicsit elmosolyodtam a Zanpakutom megszólalására. Bármennyire is félelmetes azt el kell ismernem, van ám stílusa! Bár azért még mindig nem bízok benne, hisz képes lenne elvenni az életemet! Na meg amit azon az estén művelt, egyáltalán nem is tudom, hogyan bízhatnék meg benne. Képes volt semlegesíteni engem és kiütni pár órára!
- Jah… nem láttam bocsi….
Mondtam neki megerősítve a tényt, hogy bizony én aztán hűlt helyén nem láttam ennek az állatnak sehol az akadémia területén. Mondjuk, lehet a Zanpakutomnak van igaza és tényleg hazudik? Nem tudom… majd meglátjuk. A név hallatán ismerősen cseng, a Fon név. Kicsit elgondolkodtam hol halhattam, majd végül beugrik, hogy a Fon család az egy nemesi rétegből származó család. Mondanom sem kell, eléggé nem kedvelem a nemeseket. Undorító egy bagázs! Na, jó tisztelet a kivételnek, mert Hyousuke tanár úr eléggé kedvesnek tűnik, de ő csak egy kivétel…
- Nemes mi?
Karba tettem a kezemet. Majd egy idő után elmondtam nevemet.
- A nevem Rei…
Nem nagyon érdekel, hogy nemessel találkozok, mert tuti nem fogok neki meghajolni. A frászt fogok én! Csak annak vagyok hajlandó tiszteletet megadni, aki rászolgált erre! Nem holmi rangért fogok én itt tisztelegni!
- És még is mi bajod van a kardommal? Valami nem tetszik nemeském?
Tettem fel a kérdést, mert enyhén nem szeretem amúgy is hogy mutogatnak rám újjal, mint egy szörnyre! Talán verést akar ez az ipse?!
Ha verekedni akarsz, esküszöm, megint ki foglak ütni!

Karakterlap

Fon Kouhei

Eltávozott karakterek

Shinigami

2. Osztag

*

Nibantai fukutaichou / Keiratai parancsnok

Szint: 3.

Lélekenergia:

60% Complete
16 950 / 30 000

Hozzászólások: 93

Hírnév: 1

Infó

Tárcában: 16 200 ryou

Technikatár
Ajándék küldése


Hovatartozás:
Gotei 13

Egyéb hovatartozás:
Onmitsukidou

Reiatsu szín:
Narancssárga

Egyéb hovatartozás:
Nincs

Kapcsolat cimke:
Egyedülálló

Kivel áll kapcsolatban?:
Fon-ház

Mottó:
A róka rengeteg trükköt ismer, a sün csak egyet, de az hatásos.

Post szín:
#b9936c


  • Profil megtekintése

Nem elérhető Nem elérhető

Re:Gyakorlóterep
« Válasz #39 Dátum: 2016. Dec. 08, 14:07:23 »
[Vissza az alapokhoz - ezzel meg mi van?! :shock:]

Sokkal jobban meglepődtem mint az Akadémista hiszen nem gondoltam volna, hogy ilyen lekezelő lesz velem. Bezzeg ha én mertem volna ezt megtenni még otthonról is kitagadtak volna. Na, jó ez nem igaz, de látszik a lányon, hogy nem volt normális neveltetésben része, ráadásul a tisztelet nyomát sem mutatta annak ellenére, hogy vele ellentétben például én már halálisten vagyok.. a nemesség pedig más tészta.
- Arról a gyanús lélekenergiáról beszélek Önnek kisasszony, ami az Ön testét hagyta el fekete színeiben pompázva. – adtam meg a kérdésére a választ majd összeráncoltam a szemöldökeimet és vártam a folytatást mert szinte biztos voltam benne már csak a modorából is, hogy nem fogja annyiban hagyni azt, hogy én megzavartam. Ekkor hallottam meg, hogy mondd valami vagy legalábbis kérdez a macskámról, illetve valami hányingerről. Nem tetszett, hogy ilyen hangnemben beszél róla és le mertem volna fogadni, hogy a zanpakutou lelkével társalog bár elég kezdő szinten lehet ha még csak úgy tud vele kommunikálni, hogy más is hallja.
- Ha jól sejtem a Zanpakutou-jával társalog. Mily meglepő, hogy egy modortalan hölgyhöz még modortalanabb zanpakutou tartozik… - forgatom szemeimet beszéd közben hiszen tényleg nem volt annyira meglepő számomra. Találkoztam már jó sok, érdekes dologgal életem során, de sajnos nem emlékszem rájuk szóval csak az elmúlt napjaimból tudok építkezni jelenleg.
- Kár, reménykedtem, hogy minél előbb előkerül, de ezek szerint messzebbre kóborolt mint gondoltam.. – vágok szomorú arcot mert azért attól függetlenül, hogy kamu sztorival álltam elő Spanci tényleg elveszett. Ezután szomorkásan visszahelyezem egyenruhám eldugott zsebébe a képet majd felfigyelek arra, hogy megkérdezi, a lány, hogy nemes.
- Így van, nemesi származású vagyok, jól informáltak. – helyeselek attól függetlenül, hogy éreztem a negatív hangnemet miközben visszakérdezett bemutatkozásomat követően.
- Örvendek a találkozásnak, Rei ^-^ - mondom kedvesen bár igazán kifoghattam volna így estére valami normálisabb személyt mert most nem volt kedvem a lázadó tinédzserekhez..
- A zanpakutou a shinigami lelkének egy része, annak megtestesülése. Bár ezt már biztos említették az Akadémián. A korábbiból kiindulva ha valakinek olyan fekete lélekenergiája van a lélekölő használata közben mint Önnek az elég sötét jellemre vall. Ezáltal veszélyesnek is titulálható. – mondom komoly hangnemben, rezzenéstelen arccal. – Kouhei a nevem, legalább ezt az alapvető tiszteletet add meg. – mondom kissé indulatosan hiszen ez már mindennek a teteje..
- Azt hiszem, hogy valamikor meg kell látogatnom az Akadémiát vagy a Mizushima házat és kérvényeznem kell az illemtan bevezetését :roll: - gondolkozok hangosan, nem törődve azzal, hogy miként fog erre reagálni.
« Utoljára szerkesztve: 2016. Dec. 08, 14:16:29 írta Fon Kouhei »

"A bölcs ember tanul a hibáiból, az ostoba megismétli őket."

Karakterlap

Kuroji Rei

Akadémista

*

Szint: 4.

Lélekenergia:

60% Complete
20 625 / 30 000

Hozzászólások: 160

Hírnév: 0

Infó

Tárcában: 22 200 ryou

Technikatár
Ajándék küldése


Hovatartozás:
Független

Egyéb hovatartozás:
Nincs

Reiatsu szín:
Sötét

Egyéb hovatartozás:
Nincs

Kapcsolat cimke:
Egyedülálló

Post szín:
#003355 #002866


  • Profil megtekintése

Nem elérhető Nem elérhető

Re:Gyakorlóterep
« Válasz #40 Dátum: 2016. Dec. 08, 23:18:43 »
[Vissza az alapokhoz - Ki a frász ez a fazon?!]

Ahogyan azt sejthettem volna, magával a lélekenergiámmal van baja ennek a Kouhei alaknak. Mondjuk ő az első, aki konkrétan valami veszélyes elemnek, titulálja, mert Ayuta ugyan megjegyezte miféle lélekenergiám van, de nem annyira volt baja vele, mint ennek a palinak. Egyáltalán mi olyan rossz a lélekenergiámban? Csak mert fekete színű vagy mi? Nem értem. Egyszerűen nem értem! Mindegy nem is foglalkozom vele, ha nem tetszik neki az-az ő baja nem is az enyém!
- Ha magának annyira nem tetszik a lélekenergiám az a maga egyéni szociális problémája nem az enyém….
Jegyeztem meg a nemes felé, miszerint marhára nem érdekel. Biztos van hozzám hasonló lélekenergiával rendelkező egyén, mint én, csak biztos ez a pali engem pécézett ki, mert nem tetszik az arcom vagy valami. Vagy, esetleg mert nemes és azt hiszi, azt tehet, amit akar. Hát abból nem eszik! Én biztosíthatom, velem még egy nemes sem bánhat úgy, mint egy kutyával!
Modortalan Zanpakuto? Hmmmm ha én lennék az ő Zanpakutoja ezért a megszólításért akár ki is csontoznám…
Én már nem is reagáltam, megtette helyettem a Zanpakutom. Max egy mosolyt ejtettem. Elgondolkozok hogyan is szívatná meg ezt a Kouhei palit, a szellemem. Biztos nem lenne valami kellemes élménye az száz százalék, ha az én zanpakutom lenne az ő szelleme! Akkor biztos megismerné milyen érzés az, amikor neki kéne fejet hajtania! Mert különben ha nem teszi, akkor megöli. Csak sajnos pechemre nekem kell „fejet hajtanom” a szellemem előtt, mert különben ha bepöccen, akkor biztos eltávozom az élők sorából. Sajnos…
- Egyszer biztos elő kerül…
Mondtam neki fapofával. Ahogyan viselkedik, velem marhára nem érdekel, a bánata. Azt hittem legalább jó fej, de kiderül még sem az. Beképzelt nemes, aki azt hiszi, mert rangja van ö itt valami császár. Beképzelt májer! Hányingerem van az ilyenektől fhuuuuj! A drágalátos jellemem megítélésére inkább meg sem szólalok, bár legszívesebben péppé verném most már, de sajnos a zanpakutom ezt nem teszi lehetővé ugyan is, ha neki mennék, abban a minutumba kiütne engem pár órára. Így hát sajnos a felé érzett indulataimnak nem tudok jelenleg eleget tenni…
- Amíg maga velem ekkora bunkó biztos lehet benne, hogy nem fogom a tiszteletet megadni nemeske!
Tettem hozzá megjegyzésként hogy most már vegye észre magát. Kezd teljesen elegem lenni a stílusából!
- Egészségére, minden esetre én megyek edzeni! Ha megbocsát…
A batyumat megfogva indulok is előre keresni egy olyan helyett ahol megfelelően tudnám folytatni az edzést. Remélhetőleg egyedül…

Karakterlap

Fon Kouhei

Eltávozott karakterek

Shinigami

2. Osztag

*

Nibantai fukutaichou / Keiratai parancsnok

Szint: 3.

Lélekenergia:

60% Complete
16 950 / 30 000

Hozzászólások: 93

Hírnév: 1

Infó

Tárcában: 16 200 ryou

Technikatár
Ajándék küldése


Hovatartozás:
Gotei 13

Egyéb hovatartozás:
Onmitsukidou

Reiatsu szín:
Narancssárga

Egyéb hovatartozás:
Nincs

Kapcsolat cimke:
Egyedülálló

Kivel áll kapcsolatban?:
Fon-ház

Mottó:
A róka rengeteg trükköt ismer, a sün csak egyet, de az hatásos.

Post szín:
#b9936c


  • Profil megtekintése

Nem elérhető Nem elérhető

Re:Gyakorlóterep
« Válasz #41 Dátum: 2016. Dec. 09, 14:47:01 »
[Vissza az alapokhoz - ezzel meg mi van?! :shock:]

A lány stílusa kellőképpen kezdett ingerelni, de higgadt maradtam hála a sok éve képzésemnek aminek köszönhetően az idegeim majdhogynem kötélből voltak. mondjuk érdekelt volna, hogy ezzel a stílussal és a másikhoz való hozzáállásával mégis hogyan akar egy katonai szervezet tagja lenni ahol elvárják azt, hogy a másikkal normális hangnemben beszéljen, főleg a  rangban felette állókkal.
- Elég szomorú, hogy csak engem zavar a dolog. – mondom komoran. Soha nem találkoztam még olyan lélekenergiával, ami feketén jelenik meg és ezt veszélyforrásnak tudtam be, de nem számomra vagy Seireitei számára hanem a leányzó részére. – Tudja nem magam miatt aggódom és nem is a többi halálistenért hanem Önért. Ha valakinek olyan sötét a lelkének egy része, hogy az fekete lélekenergia képében jelenik meg az csak azt jelentheti, hogy a zanpakutouja veszélyes. De nem rám és nem is másokra hanem Magára. – mondom szépen lassan tagolva, hogy mindenféleképpen megértse az aggódásom okát. Kár lenne ha elveszítené a kontrollt a lélekölője felett és valami rosszul sülne el ennek köszönhetően.
- Nagyon reménykedem abban, hogy előkerül ^-^ - mondom kedvesen mikor megjegyezte, hogy biztos előkerül majd Spanci. Ez volt az egyetlen kedves szava felém eddig és ezért ez éppen meg is lepett, talán még az arcomra is kiült a meglepődöttség.
- Esetleg a zanpakutouja nem próbálja meg önt hatalma alá keríteni? Nem tartja rettegésben? Nem fenyegetőzik? Mert ha igen akkor könnyen maga ellen fordulhat akkor mikor a segítségére számítana. Együttműködés a lényeg, az összhang nem a félelemben tartás hiszen a lelkének egy része. – érdeklődök és magyarázom is meg egyből utána a kérdéseim okát.
- Én bunkó? Már elnézést hölgyem, de akkor ezek szerint Ön nincs tisztában a bunkó szó fogalmával. Kettőn közül egyenlőre Ön az, aki bunkókén viselkedik. Sajnos ez nem az én problémám, de nem lesz könnyű így társakat találni akikre számíthat a bajban. – reagálom le azt, hogy szerinte én voltam vele bunkó, ami nevetséges hiszen semmi bántót nem mondtam azon kívül, hogy be kéne vezetni az illemtant. – S mint mondtam, Kouhei a nevem. – emelem meg kicsit a hangom nevem mondásakor majd elé álltam mikor el óhajtott menni.
- Meséljen egy kicsit arról a zanpakutouról ha kérhetem… - kérem meg hátha engedelmeskedik. Ha nem akkor sem hagyom elmenni amíg ennek a kérésemnek eleget nem tesz.

"A bölcs ember tanul a hibáiból, az ostoba megismétli őket."

Karakterlap

Kuroji Rei

Akadémista

*

Szint: 4.

Lélekenergia:

60% Complete
20 625 / 30 000

Hozzászólások: 160

Hírnév: 0

Infó

Tárcában: 22 200 ryou

Technikatár
Ajándék küldése


Hovatartozás:
Független

Egyéb hovatartozás:
Nincs

Reiatsu szín:
Sötét

Egyéb hovatartozás:
Nincs

Kapcsolat cimke:
Egyedülálló

Post szín:
#003355 #002866


  • Profil megtekintése

Nem elérhető Nem elérhető

Re:Gyakorlóterep
« Válasz #42 Dátum: 2016. Dec. 09, 21:01:59 »
[Vissza az alapokhoz - Ki a frász ez a fazon?!]

Sajnos nem hogy elengedne, az utamra, de még tovább kérdezősködik a zanpakutom iránt. Nem értem ezt a palit, még is mi a jó fene érdekes abban, hogy milyen az én lélekenergiám?! Még hogy számomra veszélyes?! Ez nonszensz! Na, jó mondjuk a saját zanpakutom tesz hidegre, ha nem teljesítek, azt alá írom, hogy az már életveszély, de alapjáraton hogy fekete a lélekenergiám miért lenne az magamra veszélyes?! Ennek szerintem vagy nincs két mind a négy kereke, vagy szimplán engem pécézet ki, vagy nem kedveli a képemet. Nemesek… mindig azt hiszik övéké az utolsó szó, és azt tehetik, amit akarnak! Egy frászt!
- Hagyjon már engem békén! Még is mi vagyok én magának?! kísérleti nyúl vagy mi a fene?! Nem tudok semmit mondani a zanpakutomról, mert alig ismerem! És amúgy is ez már a magánszféra megsértése!
Mondtam neki ingerülten, hogy nézzen már egy kicsit magára. Még is milyen dolog hogy másnak az útját el kell állni, mikor dolga van az embernek?! Azt hiszi ő itt a király, a nagy uralkodó, akinek fejet kéne hajtanom?! Még mit nem!
- Szépen álljon félre, legyen olyan szíves…
Szóltam rá ingerültebben, mert már kezdenek az idegeim pattanásig feszülni. Húzzon már arrébb ez az idióta! Komolyan mondom, már nagyon kezdem unni, a pofázását! Hirtelen érzem, hogy a batyumból kiesik, valami. Hátra néztem gyorsan, és látom, hogy a könyvem esett ki.
- A francba!
Gyorsan magamhoz veszem, de sajnos már hiába dugdosnám a hátam mögé mivel, ezt a feketekönyvet, úgy is észrevette volna. Remek… remélem a könyvemre nem éppen kíváncsi… bár az a jel rajta eléggé, kíváncsivá teheti ezt a shinigamit. Biz isten nem fogom neki adni az fix! Magamhoz is szorítom az értékes könyvemet jelezvén a shinigami felé, hogy erről a könyvről jobb, ha leszáll, mert nem adom senkinek! És semmi köze hozzá amúgy is!
Miért van az-az érzésem egy újabb hosszú éjszakád lesz….
- Haha nagyon kedves vagy….
Ugyan… csupán együtt érzek veled…
Hallottam a hangjából az iróniát, szóval evvel nem tud átverni a zanpakutom. De inkább nem is reagálom le, amit mondott. Így is arra koncentrálok, hogy szorosan magamhoz szorítsam a könyvemet… ajánlom, hogy ne merje kikapni a kezemből! Hűvös tekintettel figyelem mit fog reagálni…

Karakterlap

Fon Kouhei

Eltávozott karakterek

Shinigami

2. Osztag

*

Nibantai fukutaichou / Keiratai parancsnok

Szint: 3.

Lélekenergia:

60% Complete
16 950 / 30 000

Hozzászólások: 93

Hírnév: 1

Infó

Tárcában: 16 200 ryou

Technikatár
Ajándék küldése


Hovatartozás:
Gotei 13

Egyéb hovatartozás:
Onmitsukidou

Reiatsu szín:
Narancssárga

Egyéb hovatartozás:
Nincs

Kapcsolat cimke:
Egyedülálló

Kivel áll kapcsolatban?:
Fon-ház

Mottó:
A róka rengeteg trükköt ismer, a sün csak egyet, de az hatásos.

Post szín:
#b9936c


  • Profil megtekintése

Nem elérhető Nem elérhető

Re:Gyakorlóterep
« Válasz #43 Dátum: 2016. Dec. 12, 18:53:03 »
[Vissza az alapokhoz - ezzel meg mi van?! :shock:]

A lány stílusa még mindig nem tetszett, de nem igazán tudtam vele mit tenni hiszen nem vagyok se az apja sem a bátyja. Ráadásul ennyi idősen már nem igazán tudnék vele mit kezdeni, kisgyermekkorában kellett volna ezt megejteni..
- Már elnézést kisasszony, de nem sértem a magánszféráját, mert mint észrevehette nem értem Önhöz és egy karnyi távolságra állok Öntől. – mondom nyugodtan miközben Ő teljes mértékben ki van akadva azon, hogy én elé álltam és nem hagytam, hogy elbattyogjon anélkül, hogy választ adott volna. Szemmel láthatóan még az sem tetszett neki, hogy nemesi családból származom. Vajon mit kezdene velem ha mondjuk Shihouin lennék? Vagy esetlek Kuchiki? Lehet meg is kövezne..
- Nocsak.. tud Ön szépen is beszélni bár a szavak mellett a hangsúlyra is figyelni kell, hogy tényleg a kívánt a hatást érje el a mondanivaló. Azonban sajnálom, de amíg ezt az eszmecserét nem fejeztük be addig nem fogom hagyni hiszen elég faragatlanság csak úgy lelépni. – mondom mosolyogva. Bár tény nem sok közöm volt a dologhoz, de kötelességemnek éreztem kinyomozni a fekete lélekenergia forrását és annak jellegét hiszen lehet tényleg veszély fenyegeti a gyermeket.
Ahogyan odébb akart állni a táskájából kiesett egy fekete könyv amely egyből felkeltette az érdeklődésemet mert szemmel láthatóan félti és sokra tartja ugyanis egyből felkapta és maga mögé helyezte.
- Úgy látom a zanpakutouja szeret viccelődni. – reagálom le azt ahogyan motyog magában, ami valószínűleg tényleg azt jelenthette ugyanis semmi olyat nem tettem vagy mondtam amire ezt mondhatta volna.
- Szóval nem ismeri annyira a fegyverét.. Ami fekete lélekenergiával jár.. Abba bele se gondolt, hogy netalántán veszélyes lehet az Ön számára? Az életét is veheti pedig az lenne a célja ennek az egésznek, hogy a segítségére legyen és ha úgy van megmentse mikor szorult helyzetbe kerül. – darálom le a monológom kedves hangsúlyban majd ismét szóra nyitom a számat.
- Akkor csak arról meséljen, hogy miként jelentkezett.. Nekem sokáig tartott és a kapcsolatom sem volt a legjobb vele ugyanis én is túl önfejű voltam. – mondtam komoran majd kikapcsoltam az órámat aminek következtében minden sebhelyem láthatóvá vált a lány számára.
- Ezek a hegek arra emlékeztetnek.. Azonban mióta ezek megvannak a zanpakutoummal nem tudtam szóba állni ugyanis amnéziám is van. – mondom még komorabban mint az előző szavaimat majd visszakapcsoltam az órát így tehát ismét a sebhelymentes kinézetem lett látható.
- Lényeges az, hogy jó kapcsolat legyen a lélekölő és a használója között illetve képben legyen minden képességével. Mindemellett ténylegesen sokat kell edzeni, hogy éles helyzetben ne járj pórul. Én annak idején nem voltam elég erős és felkészült ezért majdnem az életemet vesztettem. – vakarom meg a tarkómat egy szerény mosollyal kísérve. – Most pedig.. hallgatlak.. – térek vissza az eredeti témához.
« Utoljára szerkesztve: 2016. Dec. 12, 19:36:35 írta Fon Kouhei »

"A bölcs ember tanul a hibáiból, az ostoba megismétli őket."

Karakterlap

Kuroji Rei

Akadémista

*

Szint: 4.

Lélekenergia:

60% Complete
20 625 / 30 000

Hozzászólások: 160

Hírnév: 0

Infó

Tárcában: 22 200 ryou

Technikatár
Ajándék küldése


Hovatartozás:
Független

Egyéb hovatartozás:
Nincs

Reiatsu szín:
Sötét

Egyéb hovatartozás:
Nincs

Kapcsolat cimke:
Egyedülálló

Post szín:
#003355 #002866


  • Profil megtekintése

Nem elérhető Nem elérhető

Re:Gyakorlóterep
« Válasz #44 Dátum: 2016. Dec. 13, 10:37:34 »
[Vissza az alapokhoz - Ki a frász ez a fazon?!]

Kouhei persze, megmagyarázza itt nekem, hogy az én drága magánszférámat ugyan ő nem sérti meg. Na persze, már gondolatolvasó is?! Bele lát a fejembe?! Tudja, hogyan érzek?! Már pedig én úgy érzem, hogy igen is elég durván sérti az én magánszférámat! Mennék éppen a dolgomra, de ez a barom, nem akar elengedni! Faragatlan tuskó! Utálom! De sajnos mivel shinigami nem tudok meglógni előle sem. Mondhatok én neki akármit is tuti nem fog elmenni innen egy tapodtat sem, és valószínűleg ha sarkon fordulnék, akkor is elállná az utamat. Lopja itt az időt nekem! Mérgembe magamhoz szorítom jobban a könyvemet és dühös tekintettel nézek rá. Annyira, de annyira be akarnék most szólni neki, kifejezni nem tetszésemet, de semmi nem jut eszembe, így végül csak annyit teszek, hogy elfordítom a fejemet, előle hogy ne is lássam! Nem mondok semmit neki, maximum végig hallgatom a mondandóját, de nem nézek rá! Csak akkor pillantok újra rá, amikor elkezd a hegeiről beszélni. Mikor rá néztem, eléggé kikerekedett a szemem.
Ez……undorító….és…..szánalmas…
- Fogd be! Lehet, hogy nagyon erős ellenféllel került szemben…
Minden esetre szánalmas…..
Az biztos, hogy a zanpakutomnak van ám szabadszája.  Bár abban igaza van, hogy eléggé szerencsétlennek kell lenni, hogy még amnéziát is kapjon az illető, hogy aztán elveszítse a kapcsolatát a zanpakutojával is. Azért én valahol sajnálom is a fickót. Tudom milyen, amikor az ember szenved, láttam már ilyet Rugonkaiban korábban. Amint felvette újra a karperecével, vagy a valamijével a sebhelyes mentes arcát, rá szóltam.
- Nem kell titkolnod itt előlem a sebeidet! Nincs ebben semmi szégyellni való! Nyugodtan vedd csak le! Aki meg nem bír rád nézni a sebeid miatt az egy barom!
Jegyeztem meg neki a mondandómat. Igen is, ne rejtse el a sebesüléseit, bármennyire is ronda! Hisz az egy jele annak, hogy az illető egy harcos! Na ezért én akár tisztelni is tudom, hogy egyáltalán túlélte az ütközetet. Egy kis mosolyt elejtek azért neki hogy minden rendben, és inkább elfelejtem az előbbi sérelmeket, amiket nem okozott. Bár azért egy ideig haragudni fogok rá az biztos! De legalább nőt a szememben annyit hogy nemes létére azért nem ült a babérjain, mint a legtöbb. Amint Kouhei befejezte a mondandóját és várt a válaszomra, rá néztem a könyvemre, majd újra rá.
- Egyszer csak megszólított… a semmiből… még nem is voltam akadémista. Aztán egy ideig hallgatott. Majd amikor bekerültem az akadémiába, az egyik este újra megszólított… az egy kicsit kellemetlen is volt.
Tovább nem részletezem, mert nem szeretném, ha elvenné a zanpakutomat. Bármennyire is furcsa, de olyan érzésem van, hogy hiába tudna kinyírni a saját szellemem, de valamilyen oknál fogva úgy érzem, jobb, ha nem sodrom veszélybe. És ha lehetséges lenne eltávolítani belőlem eme kellemetlen személyt, akkor sem tenném. Nem tudom miért, de mintha tényleg hozzám tartozna bármennyire is kellemetlen, és rideg…
Milyen kedves….
Inkább nem is figyelek a zanpakutomra, mert még a végén, képes lenne újabb kellemetlen perceket adni nekem, így inkább gondolkodtam egy kicsit, hogy mit is mondhatnék ennek a Kouheinak. Amint eszembe jutott, hogy mit is mondhatnék még a zanpakutomról akkor folytattam is a mondandómat.
- Nem tudom, miféle erővel rendelkezik, de az biztos nagyon erős! Ráadásul a hangja hideg és természetellenes még is segítőkész, de egyben ellenséges. Egyszerűen meghatározhatatlan. Sajnálom, de többet nem tudok mondani róla. Erre magamtól kéne rájönnöm. És a válaszhoz vezető út a kezembe lévő könyv lesz az. Legalább is remélem. Szóval fontos lenne, hogy tudjak edzeni, mert másképp ne fogok rájönni még is a zanpakutom miféle, és hogy milyen képességei vannak! Az biztos, hogy nem veszélyes rám, mert akkor rég megölhetett volna.
Remélem, evvel a mondandómmal le tudom rázni ezt a shinigamit és folytatni tudom az edzést, mert már így is a drága időmet fecsérlem el avval, hogy vele beszélgetek…