Szerző Téma: Kicsi nyuszi, hopp, hopp...  (Megtekintve 1903 alkalommal)

Description: Villámküldetés!

0 Felhasználó és 1 vendég van a témában

Karakterlap

Adrián Ruiz

Az arrancarok gyöngye

Arrancar

*

Szint: 5.

Lélekenergia:

60% Complete
25 500 / 30 000

Hozzászólások: 102

Hírnév: 6

Infó

Tárcában: 3 700 ryou

Technikatár
Ajándék küldése


Hovatartozás:
Las Noches

Egyéb hovatartozás:
Nincs

Reiatsu szín:
Éjfélkék

Egyéb hovatartozás:
Nincs

Kapcsolat cimke:
Egyedülálló

Mottó:
A világ csupán egy óriási színpad.

Post szín:
#728C00; #3CAFC8


  • Profil megtekintése

Nem elérhető Nem elérhető

Re:Kicsi nyuszi, hopp, hopp...
« Válasz #15 Dátum: 2018. Febr. 16, 19:01:06 »
Meglepetten kapott a kardjáért, de végül nem sújtott le rám. Kár. Szívesen leteszteltem volna, hogy egyáltalán meg tudna-e vágni. Rég volt, hogy utoljára láttam a saját véremet. Könnyen a hamis biztonság érzetébe csalhat, ami pedig végzetes lehet. Nekem, aki két Espadát is elvesztett, már elég jól kellene tudnia, hogy senki sincs biztonságban. A becenéven csak jóízűen felkacagok.
- Állatokat védeni? Oh, nem. Ezúttal más célok vezérelnek. - Megejtettem egy rejtélyes mosolyt, majd figyelmemet a shinigamikra fordítottam. Mivel előző kérdésemre sem válaszolt, - milyen modortalan - így nem fecséreltem tovább az időt azt remélve, hogy bármi hasznosat is tudna nekem mondani. Helyette ugyan olyan könnyedséggel, mint ahogy érkeztem, tovább is szökkentem a shinigamik felé. Nem sokkal arrébb tőlük landolok, majd kezdtem is rutinosan a produkciót.
- Kazura? Natsuki-chan így szólított emlékeim szerint. Jobban van már a lábad? - Kérdeztem a lehető legszélesebb vigyorral, amit csak magamra tudtam erőltetni, mielőtt a másikhoz is odafordultam volna.
- Egy kapitány, ha nem tévedek. Igazi megtiszteltetés, tényleg. - Hajoltam meg, de azért nem túl mélyen, majd miután a kötelező tiszteletkört letudtam, rögtön a tárgyra is tértem.
- Nem mindennapi egy kalamajka lehet itt, ha már a Lelkek Világából is ilyen felhozatan érkezik. Gondolom sok pórul járt lélek vár átszállításra. Nem kell félni, még nem ettem meg egyiket sem. Ellenben, nem láttak véletlenül egy nyulat? Kb ekkora - mutattam is közben - kék fényben ragyog és meglehetősen ízletesen fest.
Igazából nem voltak nagyratörő ábrándjaim a végkimenetellel kapcsolatban. Vagy azonnal rám támadnak, vagy legalábbis biztosan nem osztanak meg velem semmi információt a helyzetről, de azért próbálkozni csak szabad, nem?
Hirtelen nagy felbojdulásra lettem figyelmes, majd rövidesen meg is pillantottam célpontomat, amint a híd felé tart.
- Nos, azt hiszem mennem kell... - Ezzel faképnél is hagytam a shinigamikat, amennyiben nem indulnak meg ők is abba az irányba.
« Utoljára szerkesztve: 2018. Febr. 16, 19:10:52 írta Adrián Ruiz »

Karakterlap

Hoshi Sen Nozomi

Eltávozott karakterek

Szint: 1.

Lélekenergia:

60% Complete
9 700 / 15 000

Hozzászólások: 74

Hírnév: 5

Infó

Tárcában: 14 100 ryou

Technikatár
Ajándék küldése


Hovatartozás:
Független

Egyéb hovatartozás:
Nincs

Reiatsu szín:
Bazsarózsa-vörös

Egyéb hovatartozás:
Karakura High School

Kapcsolat cimke:
Egyedülálló

Post szín:
#C91C73 / / #D75175


  • Profil megtekintése

Nem elérhető Nem elérhető

Re:Kicsi nyuszi, hopp, hopp...
« Válasz #16 Dátum: 2018. Febr. 16, 19:41:58 »
  – Van nyuszink igen, nagyon kis cuki és puha! Ha szeretnéd te is átjöhetsz Yuuna-chan – ajánlottam fel. Bár lehet, hogy előbb illene hazaszólnom, hogy elhívnék néhány vendéget. Ahogy megfogant bennem a gondolat, azonnal a kezembe csúsztattam a telefont. – Tudjátok mit? Haza is szólok, hogy átjönnétek – mondtam lelkesen pötyögve az üzenetet közben a mobilomon.
  – Smoothie? – az ital gondolatára azonnal összefutott a nyál a számban. Ez eddig észre se vettem, hogy mennyire éhes vagyok. – Nagyon jó ötlet! – vágtam rá azonnal helyeslően. A pocakom hangos mordulását sem tudtam leplezni közben. Ami azt illeti minden jobbnak tűnt, csak menjünk el innen, mielőtt a fekete ruhások észrevesznek minket…
  Rémülten sikkantok fel én is, amikor Ruka-chan is így tett. Kétségbeesetten kapaszkodtam én is Ruka-chanba. Amint sikerült kirakogatnom, hogy ő is a halálistenektől ijedt meg, hevesen bólogattam az ötletre, hogy maradjunk távol tőlük.
  – Feltétlenül! Ők, Yuuna-chan – mutattam a shinigamik felé. – Veszélyesek! Jobb, ha elmegyünk most… Mi? – Ruka-chanra pillantottam, mikor azon agonizált, hogy talán a halálistenek is a nyuszi-pokemon miatt jöttek. – De lányok, mi lenne, ha hagynánk ezt a nyuszit és inkább átmennénk hozzánk? – kérdeztem ismét, leszegett fejjel, két mutatóujjamat egymásnak ütögetve. Nagyon szerettem volna, hogyha felhagynának ezzel a buta ötlettel és inkább biztonságba mennénk.
  – Suiko tuti biztos, hogy örülne nekünk! És abban is biztos vagyok, hogy ezerszer jobb, mint egy pokemon! – szavaimat igazolván elő is halásztam a mobilomat, hogy megmutassak róla egy fotót. – Látjátok? Hát nem édes? – olvadozva fordítottam magam felé a telefon képernyőjét, hogy csodálhassam én is egy kicsikét Suikót. Kissé leragadok ezután a telefonon, mert közben megkaptam a választ Umi-jiitől. Örömmel pötyögtem le neki a terveinket.
  – Ruka-chan, mi kell egy smoothieba? Megkérdezem azt is, hogy van-e hozzávaló otthon – kérdeztem, miközben pötyögtem az üzenetet. Merthogy muszáj volt azt is leírnom, hogy ijesztő shinigamik is vannak itt. Emiatt késve kaptam fel a buksimat, mikor érzékeltem, hogy észrevették azt a nyuszit és elindultak.
  – Várjatok meeeg! – behúzott nyakkal indultam meg utánuk. Lopva néztem a halálistenek felé, remélem, hogy nem vesznek észre minket.

Karakterlap

Shimizu Saori

Ember

*

Szint: 1.

Lélekenergia:

60% Complete
9 000 / 15 000

Hozzászólások: 35

Hírnév: 1

Infó

Tárcában: 6 800 ryou

Technikatár
Ajándék küldése


Hovatartozás:
Független

Egyéb hovatartozás:
Nincs

Egyéb hovatartozás:
Nincs

Kapcsolat cimke:
Egyedülálló


  • Profil megtekintése

Nem elérhető Nem elérhető

Re:Kicsi nyuszi, hopp, hopp...
« Válasz #17 Dátum: 2018. Febr. 16, 19:52:25 »
Nem egészen az történt, amit várt, bár tulajdonképpen bele sem gondolt, mennyi minden lehetett volna a zörej forrása. Hatalmasra nyílt szemekkel pislogott a férfira, bár csak meglepődött, nem ijedt meg, az utóbbi időben sok mindent látott.
A férfi törékenynek tetszett, olyannak, aki hosszú ideje az erején felül csinál valamit, és nem pótolja a felhasznált energiát. Ennek minden esetben csúfos vége szokott lenni, vagy a természet, vagy az ember vet önnön magának véget. A kiabálásra összeszorította szemeit, nem akarta látni a csapzott férfit, a habzó szájat, és örült tekintetet.
Éppen ezért csak késve veszi észre, ahogy lazul a szorítás, hogy valami más köti már le a figyelmét. Ez lehet a nyúl… Azonban egy vészcsengő azonnal megszólalt a fejében, hogy véletlenül se nézzen oda, elég, ha csak a tömegen végighordozza a tekintetét, hogy balsejtelem legyen rajta úrrá.
Csupán egy pillanatig morfondírozik, mit is tegyen, aztán előveszi a mobilját, és abba a szögbe emeli, amerre a férfi mutat. Bizonyosan nem ez lesz élete fényképe a készülékkel, ellenben így talán elkerüli, hogy hasonló sorsra jusson, mint a korábban bokorban bujkáló férfi.
Még azon is elgondolkodik, hogy egyáltalán a képre rá merjen-e nézni, és amikor az emberek egy irányba morajlanak, lopva azért utánuk pillant. A folyópart felé vették az irányt, neki pedig nehezére esik nem ugyanezt tenni. Általában nem kereste a veszélyt, csupán folyton meglelte.
- Hol van Haruo~kun, mikor szükség lenne rá? – Motyogta félhangosan, ahogy lassú léptekkel a többiek után eredt, jócskán lemaradva, inkább a földet, mintsem a nyulat pásztázva.

Karakterlap

Tachibana Yuuna

Ember

*

Szint: 5.

Lélekenergia:

60% Complete
26 000 / 30 000

Hozzászólások: 123

Hírnév: 0

Infó

Tárcában: 13 200 ryou

Technikatár
Ajándék küldése


Hovatartozás:
Független

Egyéb hovatartozás:
Nincs

Reiatsu szín:
Pink

Egyéb hovatartozás:
Karakura High School

Kapcsolat cimke:
Egyedülálló

Mottó:
"A question that sometimes drives me hazy: am I or are the others crazy?"

Post szín:
#FF4C74


  • Profil megtekintése

Nem elérhető Nem elérhető

Re:Kicsi nyuszi, hopp, hopp...
« Válasz #18 Dátum: 2018. Febr. 16, 20:11:30 »
- Mindenképpen * __ * - lelkesedett az ötletért, és már oldotta is fel a nullhuszonnégyben kezében lévő telefont, hogy értesítse a bátyját, ma kicsit később ér haza, na aggódjon. – Éhes vagy, kérsz kekszet ^w^? – hallotta meg a Nono gyomrának a hangját a finom ital említésére.
- Ig… - akart egyből helyeselni, hogy látni akarja, de aztán mosolyogva nemet intett a fejével és a keze megállapodott a lány vállán. – Majd megnézem, ha elkaptad * o * - felelte lelkesen, teljes hittel, hogy Rukának ez már pedig sikerülni fog, el fogja kapni a nyulat. 
Nem értette, hogy a lányok mitől félnek, egészen addig, míg Nozomi meg nem  mutatta neki a furcsa szektásokat. Ő se különösebben szerette őket, de nem igazán értette, miért is veszélyesek, de úgy volt vele, hogy a lányok nem akarnak a közelükbe menni, neki mindegy.
- Nincs náluk telefon, szerintem nem pokemonoznak :o mondta, miközben a saját alkalmazásába próbált életet lehelni, de olyan régen nyitotta meg, hogy rengeteg frissítést kellett letöltenie. Miközben várta, hogy frissüljön az app, felpillantott Nozomi telefonjára és kitágultak a pupillái, mintha csak a mindenki által keresett nyulat látta volna meg.
- Nagyon, nagyon aranyos *______* és olyan puhának tűnik – vizslatta a lány telefonján látható képet, miközben félszemmel le-lepillantott a saját készülékére. Ő magának igazság szerint mindegy lett volna, hogy mit csinálnak, de segíteni akart Rukának, hogy a barátnőjének minden gond nélkül sikerüljön az, ami neki. Pont abban a pillanatban lett kész a telefonján minden és töltött be a város térképe, mikor Ruka-chan felkiáltott, hogy látja a nyulat.
- Mi, hol, merre? A térképen nem látom – kérdezte, miközben tekintete a térképre ragadt, de akárhogyan is próbált ügyeskedni ez nem sikerült neki. – Rendben, én azért figyelem azt is, hátha meg akarnak majd tréfálni, hogy egyszer csak felbukkan – felelte elszántan, majd megindult a lány után, de Nono hangjára visszafordult. – Sajnálom, azt hittem te is jössz >_> - várta be a lányt, de rendületlenül figyelte a térképet közben.

Karakterlap

Satoru Kazura

4. tiszt, Felügyeleti Osztály vezetője

Shinigami

6. Osztag

*

Szint: 6.

Lélekenergia:

60% Complete
33 500 / 45 000

Hozzászólások: 44

Hírnév: 1

Infó

Tárcában: 15 500 ryou

Technikatár
Ajándék küldése


Hovatartozás:
Gotei 13

Egyéb hovatartozás:
Nincs

Egyéb hovatartozás:
Nincs

Kapcsolat cimke:
Egyedülálló


  • Profil megtekintése

Nem elérhető Nem elérhető

Re:Kicsi nyuszi, hopp, hopp...
« Válasz #19 Dátum: 2018. Febr. 16, 20:46:09 »
Nem sokáig élvezhette a nyugalmat, és a kapitány válaszát (ha egyáltalán válaszolt) hiszen egy drága jó régi ismerős jelent meg. Igaz, annyira sok idő nem telt el legutóbbi találkozásuk óta, de Kazura már meg is feledkezett róla, így mikor megpillantotta eluralkodott rajta hatalmas gyűlölete.
Nem emlékszem rá, hogy megengedem volna, hogy a keresztnevemen szólíts, arrancar! – mondta ingerülten – Ne aggódj, tökéletes állapotban van ahhoz, hogy szétrúgjam vele a seggedet, te nyomorult. Remélem felkészültél a halálra!
Bár nem volt benne biztos, hogy ennek most volt itt az ideje, így Tenkai felé fordult, hogy engedélyt kérjen, hiszen ő a rangidős, ha nemet mond, akkor az arrancar még életben maradhat, egy ideig. A többi mondandóját elengedte a füle mellett, képzeletben már Adriánt szeletelte, amikor az meglépett.
Kazura követte a szemével, de tekintete hírtelen egy tapsifülesre ragadt, és nem tudta levenni róla. Kötelességtudata felerősödött, már nem érdekelte a szörnyeteg, akit készült kivégezni, már csak az érdekelte, hogy elfogja a célpontot, ami miatt ideküldték. Egyszerre teljesen logikusnak tűnt, hogy el kell kapniuk, hogy ennyi shinigamit mozgósítottak, hogy egy kapitány is jelen van az akciónál, egyértelmű volt, hogy erre mind szükség van.
Ott a nyúl! – mutatott az állat irányába, hogy a főnemes is észre vegye, ha eddig valami oknál fogva nem tette volna meg, majd utána eredt. Hirtelen jött a felismerés, hogy Adrián is a nyulat akarja, ha sikerül neki megszerezni, akkor bukták a küldetést. Nem engedhet meg magának még egy kudarcot, neki kell megszerezni azt a kékes fényű szőrcsomót.

Karakterlap

Anselm Eberhard Lindhorst

Hakase...

Eltávozott karakterek

Daitenshi

*

Tenshi

Szint: 2.

Lélekenergia:

60% Complete
11 000 / 15 000

Hozzászólások: 127

Hírnév: 0

Infó

Tárcában: 26 400 ryou

Technikatár
Ajándék küldése


Hovatartozás:
Daitenshi

Egyéb hovatartozás:
Nincs

Reiatsu szín:
Asszem ez egy ilyen türkiz szín :D

Egyéb hovatartozás:
Karakura High School

Kapcsolat cimke:
Egyedülálló

Mottó:
"Nincs annál rosszabb, mint amikor egy bohóc kenguru terrorizál."

Post szín:
#22b822/#0b7938


  • Profil megtekintése

Nem elérhető Nem elérhető

Re:Kicsi nyuszi, hopp, hopp...
« Válasz #20 Dátum: 2018. Febr. 16, 20:55:18 »
Elég sok fura szerzetet von be ez az átkozott nyúl. Mi a viharért ilyen eszeveszettül vonzó? ~Gondolom, miközben fel-alá sétálok. Emberek hordái vesznek körül, és őszintén fogalmam sincs, hogy mit csináljak jelen helyzetünkben. De mi lehet az a vonzerő? Ha meglátom, engem is elkezd vonzani? Egyáltalán hogy működik? Mármint természetesnek fogom érezni, vagy egy új fejezetnek? Majd eldől, minden esetre meg akarom tudni, hogy pontosan mi ez a nyúl. Viszont, az a veszély fenn áll, hogy képtelen leszek folytatni a feladatom, ha nem tudok koncentrálni, mert el vagyok foglalva a nyúl vonzerejével. Azt a mindenit a két szép fülecskéjének.
Majd szerencsé(tlensége)mre megjelent az apró hótappancsos is. Végre itt van a napunk sztárja. Akkor ideje felfedni, hogy ki is ő pontosan, vagy pedig mi. De nagyon gyorsan kell, hiszen hírtelen olyan hangot hallottam, amit valahol a vad amerikai prériken gondoltam hallani, amikor elvágtat mellettem egy ménes, és még mellette egy vonat is elsuhan, plusz az ordító indiánok is elkezdik üldözni ezeket. Egyszóval: Dübörgés és Hangzavar. Na jó, ez kettő volt. Én is megeredtem, mielőtt megelőznek. Nekem kell elérnem a nyulat, hogy tudjam, hogy miért imádják a kis bolyhos nóziját.

Karakterlap

Matsumoto Rangiku

Eltávozott karakterek

*20-as karizma*

Hozzászólások: 57

Hírnév: 2

Infó

Tárcában: 3 500 ryou

Technikatár
Ajándék küldése


Hovatartozás:
Független

Egyéb hovatartozás:
Nincs

Egyéb hovatartozás:
Nincs

Kapcsolat cimke:
Egyedülálló


  • Profil megtekintése

Nem elérhető Nem elérhető

Re:Kicsi nyuszi, hopp, hopp...
« Válasz #21 Dátum: 2018. Febr. 16, 22:20:40 »
KICSI NYUSZI, HOPP, HOPP...
Mer a nyussz, mer a nyussz, mer a nyuszi az úr
Az ő eszén te soha nem jársz túl!


Mindannyian a nyuszi után eredtek, ki lassabban, ráérősebben, ki gyorsabban. A tapsifülest kitartóan követitek egy ideig, és nem úgy tűnik, mintha túlságosan érdekelné a józanokat, miféle pusztítást végez az állat... egyelőre mondjuk a shinigamik, vagy az arrancarok jelenléte nagyobb fenyegetésnek tűnhet. Mintha kiszimatolná ezt a kis állat, és Karakura belvárosa felé veszi az irányt. Rossznak tűnhet a döntés, azonban az egyik legjobb taktikai húzás. Ahogy az embertömegek meglátják a kis állatot, mind a nyomába szegődnek. Rövid időn belül nagyobb, brutálisabb tömeg verbuválódik össze a belvárosban, mint a black friday alatt Amerikában.
Ember karakterek: most már nem opció, hogy követitek-e a nyulat, a futó tömeg körbevesz titeket, és vagy haladtok velük, vagy eltaposnak titeket. A többiek választhatnak alternatív módot a követésre, az éhes arrancarok egymással versengenek, ahogy a shinigamik próbálják mihamarabb megszerezni a lényt, mielőtt még nagyobb káoszt és felfordulást okoz.
Tulajdonképpen semmibe nem telik a nyuszinak lerázni őket, idáig csak szórakozott az emberekkel, ez egyértelmű. Ezen a ponton csak ti tudjátok vele tartani a lépést, hiszen mindannyian gyorsabbak vagytok kicsit az átlag embernél,
és legalább megszabadultok a tömegtől. A nyuszika hirtelen eltűnik a szemetek elől, egy félig nyitott csatornafedélen slisszol be. Végül mindannyian rászánjátok magatokat, hogy kövessétek őt, ki könnyebben, ki nehezebben.
A Karakura alatti csatornarendszer egyik gyűjtőtermébe érkeztek, három út áll előttetek. Észak, nyugat és kelet irányába is vezetnek járatok, mindegyikből furcsa zajokat hallotok és kékes fény derengését látjátok. Mi tévők lesztek?

HATÁRIDŐ: 2018. 02. 18. 21:00
 - maximum 300 szó -

Karakterlap

Mizushima Tenkai

Kapitány

Shinigami

13. Osztag

*

Szint: 2.

Lélekenergia:

60% Complete
10 000 / 15 000

Hozzászólások: 108

Hírnév: 1

Infó

Tárcában: 17 100 ryou

Technikatár
Ajándék küldése


Hovatartozás:
Független

Egyéb hovatartozás:
Nincs

Egyéb hovatartozás:
Nincs

Kapcsolat cimke:
Egyedülálló


  • Profil megtekintése

Nem elérhető Nem elérhető

Re:Kicsi nyuszi, hopp, hopp...
« Válasz #22 Dátum: 2018. Febr. 17, 00:24:18 »
- De-de, fontos az, nem kell visszafognod magad, hiszen most egy csapat vagyunk.- próbál biztatóan rámosolyogni Kazurara.- Nem veszem sértésnek, de ne tévesszen meg a rangom, azért nem éppen én vagyok a legerősebb kapitány, vagy már éppen shinigami. De igen, értelek, ez kicsit nekem is fura. Talán nem annyira átlagos egy lélekről van szó, tekintve, hogy mik történnek ott, ahol észlelték.- mindenesetre tényleg elég fura volt ez az egész, de a parancs az parancs, és Tenkai jó shinigamihoz méltóan a legjobb tudása szerint végre is fogja azt hajtani.
Nem igazán foglalkozott a körülöttük lévőkkel, legalábbis azokkal, akik nem shinigamik voltak, jelenleg nem ők kötötték le Tenkai figyelmét, hanem inkább a kéretlen harmadik fél.
- Elméletileg az lennék, és nem szükséges a hajlongás.- főleg nem egy arrancartól, akinek főleg semmi oka nem volt rá, de ezért a gesztus miatt Tenkai normális hangnemet ütött meg vele szemben, semmi lekezelő vagy fenyegető nem volt a szavaiban.- Satoru-san, kérem nyugodjon le, nincs semmi szükség arra, hogy harcba bocsátkozzunk az arrancarral. Jelenleg nem része a feladatunknak, jelenleg, de esetlegesen, ha netalán némi lélek elfogyasztásra kerülne, akkor esetlegesen a nyúlpaprikás mellé némi arrancar is lesz a terítéken.- na ez már viszont fenyegetés volt, és az már kezdte Tenkait zavarni, hogy a sivatag népe is érdeklődik a nyúl felé.
De az arrancar tovább állt, legalább van ideje Tenkainak arra, hogy átszóljon a 12. osztagnak, hogy milyen érdeklődőbe futottak bele, de meghallotta Kazora hangját, aki már indult is a nyúl után. Tenkai nem látta az állatott, de Kazorat igen, és követni kezdte a férfit.
- Ez így nem lesz jó…- látva, hogy merre is haladnak, és azt is, hogy mekkora tömeg kezd összegyűlni.
Menet közben elővette a kommunikátort és átszólt, hogy mi is a jelenlegi helyzet, és mit tudtak meg eddig, majd utána irány a csatorna. Lent pedig…
- Nos, azt hiszem, menjünk nyugatnak. Mit gondol Satoru-san?- és ha nincs ellenvetés, akkor Tenkai már indult is a járatba, vagy a jelenlegi társával, vagy esetleg másokkal is, akik ezt az utat választották.

//bocsi az előző kör miatt, munkában vettem észre, hogy egyálltalán már volt második ^^””//

Karakterlap

Elisa Aschenbrenner

Wyvern

Quincy

*

Szint: 3.

Lélekenergia:

60% Complete
17 900 / 20 000

Hozzászólások: 35

Hírnév: 2

Infó

Tárcában: 3 800 ryou

Technikatár
Ajándék küldése


Hovatartozás:
Független

Egyéb hovatartozás:
Nincs

Reiatsu szín:
Kék zöld árnyalattal

Egyéb hovatartozás:
Nincs

Kapcsolat cimke:
Egyedülálló

Post szín:
#007A99


  • Profil megtekintése

Nem elérhető Nem elérhető

Re:Kicsi nyuszi, hopp, hopp...
« Válasz #23 Dátum: 2018. Febr. 17, 10:38:20 »
Egy kicsit hátra pillantva veszem észre, hogy új játszótársak érkeznek a ma esti vadászathoz. X létformák tömkelege… ők is a bolyhost akarják ezek szerint? Ez lenne az egyetlen magyarázat, hogy miért is mennek oda, ahova én is. Ha jól kiveszem párban vannak mindannyian. Lehet nekem is kéne egy „asszisztens” erre a feladatra? Végül is mit veszíthetnék! Kérdés, hogy vajon az a cafka igazat mondott el Anselmel kapcsolatban. Itt az idő tesztelni Őfelsége iránti hűségét! Amint megbizonyosodok arról, hogy a nyúl a csatornában rejtőzött el, előtte kis kitérőt teszek mielőtt én is belevetem magamat a csatorna rejtelmeibe. Hirenkyakumat felhasználva igyekszek Anselm elé kerülni. Kalapomat megigazítva, komoly tekintettel meredek a fiú elé, majd kihúzva magamat, hátra kötött kézzel megszólalok.
- Anselm Eberhard Lindhorst jól sejtem? Az információim szerint maga Őfelsége egyik hűséges katonája. A nevem Elisa Aschenbrenner. Térjünk is a tárgyra. Egy nyúl elfogása lenne most a feladat. Sajnos a formalitásokra nincsen idő ahogy látja. Az X létformák már nagyon keresik a bolyhost. De nekünk kell megszereznünk előttük. Ezért csapatmunkát ajánlok! Segítsen a nyúl elfogásában és cserébe jutalmat fog kapni a fáradozásaiért. Biztos vagyok benne, hogy a felettesem felettébb megfogja jutalmazni. Akkor hát indulhatunk?
Remélhetőleg tényleg van annyi esze, mint azt ahogyan az-az X létforma imádó cafka is leírta. Nem lenne kedvem holmi dezertőrökre pazarolnom az időmet. A csatornához érve minő meglepetés, három út is vezethetne a bolyhoshoz. Legalább is látszatra. Nem fogok én ennek az egyszerű trükknek bedőlni! Viszont nagyon szeretném az X létformáktól messze lenni. Nincs kedvem egy levegőt szívni velük. Inkább megfigyelem a távolból merre is mennek. Ha netán Anselm készségesen segítene, kezemmel jelzem, hogy ne menjen előrébb és inkább a távolból figyelje az eseményeket. Elvégre, nem lenne jó felhívni ránk a figyelmet nem igaz?

Karakterlap

Satoru Kazura

4. tiszt, Felügyeleti Osztály vezetője

Shinigami

6. Osztag

*

Szint: 6.

Lélekenergia:

60% Complete
33 500 / 45 000

Hozzászólások: 44

Hírnév: 1

Infó

Tárcában: 15 500 ryou

Technikatár
Ajándék küldése


Hovatartozás:
Gotei 13

Egyéb hovatartozás:
Nincs

Egyéb hovatartozás:
Nincs

Kapcsolat cimke:
Egyedülálló


  • Profil megtekintése

Nem elérhető Nem elérhető

Re:Kicsi nyuszi, hopp, hopp...
« Válasz #24 Dátum: 2018. Febr. 18, 10:53:43 »
Követte a nyulat. Nem foglalkozott vele, kik pályáztak még rá, ő csak követte a nyulat. Egyszer-kétszer talán hátra nézett, hogy partnere követi-e, nem lenne jó ilyen hamar szétválni. Kicsit röstelte is magát, hogy engedély nélkül indult el, de nem bírt magával, muszáj, hogy most sikeresen térjen vissza, szüksége van rá.
A célpont irányt változtatott, a népesebb városrész felé haladt tovább, és pillanatok alatt emberek tömkelege zárta el az utakat, és taposták egymást halálra. Kazura szerencsére könnyedén kikerülte a tömeget, a magasból követte tovább a kis állatot.
Nagyon gyors! – állapította meg, miközben hátranézett Tenkaihoz. Látta, ahogy a kapitány a kommunikátorát használja, és kissé elszégyellte magát, hogy ő teljesen megfeledkezett róla, hogy jelentse az eddigieket, holott ez is a parancs része volt. Még hogy nem számít a rang, A rang nem csak az erőt jelképezheti, hanem a tapasztalatot is. Ki kell érdemelni. Akik kiérdemelték, azok nem követnek el ilyen hibákat, mint Kazura eddig.
A nyuszi eltűnt, vagyis azt akarhatta elhitetni, hogy eltűnt, de, mint egy rossz bűvész, nyomokat hagyott hátra, amelyen haladva rátalálhatnak, amelyek a csatornába vezettek.
Lent haladva egy teremféleségbe érkeztek, ahonnan három út vezetett tovább. Mindháromból ugyanolyan hang, meg a nyuszi fénye érződik. Talán ez a szőrmók nem is olyan rossz bűvész, ő akarta, hogy ide is kövessék, hogy belemenjenek a csapdájába.
Nincs kifogásom ellene. – válaszolta partnerének. Tenkai a nyugati utat választotta, Kazura először nem tudta eldönteni, hogy melyik is az, a föld alatt annyira nem tudott tájékozódni, így csak követte a kapitányt. Remélte, hogy szerencsés fickó a társa, mert ez az egész a „itt a piros, hol a piros” játékra emlékeztette, ahol lemaradtak a keverésről, és már csak a három lap áll előttük.

Karakterlap

Dionisia Maribell Vega

Arrancar

*

Szint: 4.

Lélekenergia:

60% Complete
22 000 / 30 000

Hozzászólások: 210

Hírnév: 0

Infó

Tárcában: 27 000 ryou

Technikatár
Ajándék küldése


Hovatartozás:
Las Noches

Egyéb hovatartozás:
Nincs

Reiatsu szín:
Sötétlila

Egyéb hovatartozás:
Nincs

Kapcsolat cimke:
Egyedülálló

Post szín:
#9900CC // #00CCFF


  • Profil megtekintése

Nem elérhető Nem elérhető

Re:Kicsi nyuszi, hopp, hopp...
« Válasz #25 Dátum: 2018. Febr. 18, 19:13:57 »
Én annyira azért nem tartom viccesnek, bár ő nevethet a szavaimon.
- Rohadtul álszent vagy, úgy kérdezel vissza, mintha legutóbb nem pont azt tetted volna. – kérdő grimasszal méregetem, bár a hangomban nincs kimondott él, pusztán a tényeket közlöm, azért a fülemben ott cseng, hogy nagyjából miket mondott ott a semmi közepén. Azért kell segítenünk, mert mi vagyunk csak itt, akik segíteni tudnak. Ez milyen nevetséges ok… A határán vagyok, hogy hangosan ismételjem ezt a mondatot, utánozva a fiú hangját, de inkább lenyelem. És a végén csak nekem lett igazam. Részben. Azért, mert egyik fut, másik üldözi, még nem biztos, hogy az üldözött fél az áldozat. De figyelt rám bárki? Nem, maximum az a fajtársnőm osztotta még ugyanezt a nézetet, bár ő jobban el volt foglalva a leendő reggelijének ölelgetésével.
Ahogy a srác elugrik, kelletlen grimasszal méregetem a távolból. Nem úgy tűnik, mintha harcolni akarnának, vagy ellenségek lennének, inkább mint aki lemegy ilyenekkel beszélgetni.
- Én ezt kilövöm. – morgok magam elé, bár nem hallom őket, így nincs rá garancia, hogy velük paktál, azért csak úgy dukál, hogy jelzem, hogy ez marhára félreérthető, és nem tetszik. Egy balát indítok felé unott grimasszal. Messze vannak, de kifejezetten úgy célzok, hogy még véletlenül se a feketeruhások közelében csapódjon, hanem reményeim szerint az arrancar srác előtt, vagy mellett kicsivel. Bár ha elszámolom magam és őt találom el, az se baj. – Idióta barom. – morgok még mindig az orrom alatt, de aztán a megjelenő nyuszi jobban leköti a figyelmem, és már indulok utána.
Ahogy a csatornába ugrik, döbbenten hezitálok egy pillanatra, de a feketeruhások lemennek, szóval csak nem fog kiugrani a nyuszika és lesz felesleges… Legalább így látom, melyik utat választják ők, hogy még véletlenül se arra menjek, így inkább az északi irányba száguldanék tovább, remélve, hogy a kettő nem fogja keresztezni egymást.

Karakterlap

Anselm Eberhard Lindhorst

Hakase...

Eltávozott karakterek

Daitenshi

*

Tenshi

Szint: 2.

Lélekenergia:

60% Complete
11 000 / 15 000

Hozzászólások: 127

Hírnév: 0

Infó

Tárcában: 26 400 ryou

Technikatár
Ajándék küldése


Hovatartozás:
Daitenshi

Egyéb hovatartozás:
Nincs

Reiatsu szín:
Asszem ez egy ilyen türkiz szín :D

Egyéb hovatartozás:
Karakura High School

Kapcsolat cimke:
Egyedülálló

Mottó:
"Nincs annál rosszabb, mint amikor egy bohóc kenguru terrorizál."

Post szín:
#22b822/#0b7938


  • Profil megtekintése

Nem elérhető Nem elérhető

Re:Kicsi nyuszi, hopp, hopp...
« Válasz #26 Dátum: 2018. Febr. 18, 19:24:24 »
Haladtam volna dolgom felé, ahogyan azt a szívem kívánta, de mintha valami megakasztott volna. Előttem egy külalakra vagy törpe, vagy 10 éves forma alak állt meg. Áh, nem az, csak loli. Akkor oké. Viszont miért állt meg előttem...? Áh, hogy Őfelsége... Miért is gondoltam, hogy senki nem fog ebből a seregből jönni kivételesen? Nem mintha engem megakasztana, mármint technikailag csapattársak vagyunk, tehát akadályozni nem fog, már csak az a kérdés, hogya  csapatmunka, amit ajánl, az nekem megéri-e? Viszont, a baj, hogy együtt kell vele működnöm, mert ha nem, még a végén azt gondolná, hogy nem vagyok Őfelsége mellett... Mondjuk nem tévedne nagyot, de mivel jobb opcióm nem volt... Ezt a kérdést felesleges tovább húznom, inkább haladjunk a korral.
"Valóban, Anselm Eberhard Lindhorst, szolgálatára, Fräulein. Ahogy észrevettem az a nyúl nem csak a mi célkeresztünkben van, hanem úgy a fél városéban is. Sietnünk kellene utána, azt gondolom. És szerintem is jó ötlet lenne egy közös cél érdekében összefogni. Mehetünk?" LEhet, hogy kicsit siettettem, de nem akartam szem elől téveszteni azt az átkozott pihe-puha csodát. Intettem a kis alaknak, hogy kövessen, és megindultam a csatorna felé.
Lent három út közül hirtelen nem tudtam, hogy merre kellene menni, de megérzéseim a létrától jobbra eső felé vezettek.

"Mit gondol, Fräulein, merre menjünk?"

Karakterlap

Shimizu Saori

Ember

*

Szint: 1.

Lélekenergia:

60% Complete
9 000 / 15 000

Hozzászólások: 35

Hírnév: 1

Infó

Tárcában: 6 800 ryou

Technikatár
Ajándék küldése


Hovatartozás:
Független

Egyéb hovatartozás:
Nincs

Egyéb hovatartozás:
Nincs

Kapcsolat cimke:
Egyedülálló


  • Profil megtekintése

Nem elérhető Nem elérhető

Re:Kicsi nyuszi, hopp, hopp...
« Válasz #27 Dátum: 2018. Febr. 18, 19:44:05 »
Úgy tűnt, hogy ez a nap már nem lesz jobb, sóhajtva vette tudomásul, hogy az eddig is sokallott embertömeg a többszörösére duzzadt. Törékeny alakjával esélye sem volt arra, hogy kikeveredjen a morajló sokaságból, így inkább velük tartott, mintsem, hogy a talpuk alatt végezze.
Végül azonban szép lassan lemaradt a tömeg jó része, csak néhány ismerős, és ismeretlenebb alakot vélt felfedezni. Intett Tachibana~san felé, nem szeretett volna udvariatlan lenni, és tagadni ismeretségüket, de úgy tűnt, hogy a barátaival van, azt sem szerette volna, ha megzavarja esetlegesen őket. Végre tudott pár pillantást is vetni a telefonjával készült képre, valóban igen aranyos kis állatnak tűnt, egészen olybá festett, amiről szívesen mintázott volna egy szereplőt.
Ahogy észrevette, hogy a csatornába kell lemásznia, egy pillanatig elbizonytalanodott. Nem is volt olyan ruhában, ráadásul pontos elképzelése volt arról, mi is várhatja odalent, azonban egy új manga forrása is azon a helyen vár rá. Mély levegőt vett, majd a sálát az orra és szája elé kötötte, úgy ereszkedett alá, ezzel némiképpen tompítva a szagokat.
Közben előhalászta ismét a telefonját, és kikereste a korábbi beszélgetésüket Tachibana~sannal.
„Üdv! Nem akartam megzavarni a beszélgetést a barátaiddal, de tudod, hogy miért olyan fontos ez a bizonyos nyúl?”
Gyakorlott mozdulatokkal pötyögte be az üzenetet, majd felpillantva tanácstalanul méregette a választható járatokat. El se tudta képzelni, merre kellene vennie az irányt, bár általában igen erős intuíciói voltak, ezúttal hallgatott a belső hang. Ennek ellenére nem esett kétségbe, előkapta a jegyzetfüzetét, és igyekezett a látott nyuszira koncentrálni. Fontosnak érezte, hogy megtalálja, és bár korábban sosem rajzolt még egyetlen állat sorsáról sem, nem lehetett abban bizonyos, hogy nem is képes rá. Talán éppen a képessége fogja megmutatni, merre is kellene mennie a három járat közül.

(click to show/hide)

Karakterlap

Hoshi Sen Nozomi

Eltávozott karakterek

Szint: 1.

Lélekenergia:

60% Complete
9 700 / 15 000

Hozzászólások: 74

Hírnév: 5

Infó

Tárcában: 14 100 ryou

Technikatár
Ajándék küldése


Hovatartozás:
Független

Egyéb hovatartozás:
Nincs

Reiatsu szín:
Bazsarózsa-vörös

Egyéb hovatartozás:
Karakura High School

Kapcsolat cimke:
Egyedülálló

Post szín:
#C91C73 / / #D75175


  • Profil megtekintése

Nem elérhető Nem elérhető

Re:Kicsi nyuszi, hopp, hopp...
« Válasz #28 Dátum: 2018. Febr. 18, 19:49:49 »
   Felragyogtak a szemeim, amikor Yuuna-chan megemlítette, hogy van nála keksz. Azonnal elmondtam neki, hogy már mióta gyötör az éhség! Mintha az a fél órával ezelőtti chicken burger megevése a meg se történt volna. Yuuna-chan igazi megmentő a nassolnivalóval!
  Bár az étellel lebeszélhető lenne Ruka-chan is a furcsa poké-nyuszi hajkurászásról. Engem biztosan le lehetne, de Ruka-channál egyszerűen üres fülekre találtam eddig mindennel. Pedig azt hittem, hogy Suiko és Umi-jii burkolt felemlegetése jobban fogja érdekelni…
  – Én meg azt hittem, hogy hozzánk megyünk – mondtam csüggedten, amikor beértem Yuuna-chant. – Kérhetek még kekszet? – kérdeztem reményteljesen. Úgy éreztem, hogy üres hassal nem fogom ezt kibírni.
  Cseppet sem repestem, hogy arra haladunk amerre a halálistenek. Ráadásul a tömeg! Szerintem kilenc életemből egy biztosan elszaladt a látottaktól. Mégis miféle akciózás van, hogy ennyi ember van itt? Vagy mindenki azt a poké-nyuszit keresi? Nem akartam tudni a választ.
  – Lányok, nem akarunk más merre menni? – kérdeztem bizonytalanul, de Ruka-chan célirányosan ment előre, Yuuna-chan pedig utána. Nem úgy tűntek, mint akik lebeszélhetők, ezért azonnal gyorsítottam a tempómon, hogy közéjük keveredjek és kézen fogjam őket.
  – Rengetegen vannak! Jobb lenne, ha megpróbálnánk együtt maradni és így – emeltem meg a kezeiket –, nem veszítjük el egymást – magyaráztam cselekedetem okát. Én legalábbis görcsösen kapaszkodtam beléjük. Amúgy is a rosszullét kerülgetett attól, hogy minden második ember nekünk nyomult, majdnem fellökött és előre taszigált. Oké, hogy nem vagyunk égimeszelők, de ez azért túlzás! És ha valaki bántani akar minket? Jobb lett volna megkerülni az egész felhajtást. 
  Amikor a csatorna került a képbe, fél pillanatig azt hittem, hogy Ruka-chan tréfálkozik. Fel is kacagtam, de a nevetésem hamarosan átcsapott keserű, kínokkal teli nevetésbe.
  – Nem viccelsz, Ruka-chan? – préseltem ki magamból elkeseredve. – Ott minden büdi és koszos! Egészen biztos nem élném túl! – hatás kedvéért még a nózimat is befogtam. Haza akarok menni. Nem érdekel a poké-nyuszi, ha a lányok nem akarnak jönni hozzánk, akkor nem erőltethetem. De amikor érzékeltem, hogy Ruka-chan végül leereszkedik a csatornába, azonnal bűntudatom támadt. Nem hagyhatom hátra a barátnőmet!
  – Menjünk utána! – mondta Yuuna-channak könnyes szemekkel. Nem sírtam! Még nem! De amikor leereszkedtünk már közel álltam volna hozzá, ha a bődületes szagok nem taglóztak volna le teljesen. Próbáltam azért Yuuna-chan közelében maradni és célirányosan Ruka-chan után menni, nehogy elhagyjuk.

Karakterlap

Aoyama Ruka

Eltávozott karakterek

Szint: 1

Lélekenergia:

60% Complete
6 000 / 15 000

Hozzászólások: 29

Hírnév: 0

Infó

Tárcában: 10 900 ryou

Technikatár
Ajándék küldése


Hovatartozás:
Független

Egyéb hovatartozás:
Nincs

Egyéb hovatartozás:
Karakura High School

Kapcsolat cimke:
Egyedülálló

Post szín:
#DE3163


  • Profil megtekintése

Nem elérhető Nem elérhető

Re:Kicsi nyuszi, hopp, hopp...
« Válasz #29 Dátum: 2018. Febr. 18, 20:05:59 »
Nono-chan kérdésére el kell gondolkodnom, mert végülis négy szupi Valentin napi receptet is néztem és mindegyik nagyon fincsinek tűnt.
- Hát, eper és tejféle minden smoothieba kell. Hogy azon túl merre indulunk, az hozzávalótól függ, mert tudok mondani receptet még több gyümivel, csokival, de mogyoróvajjal és dinnyével is - mesélem, miközben a nyuszi patrónus pokemonon jár az eszem.
Nem értem, ha már egyszer megjelenik, miért kell ennyire elmenekülni? De legalább sikerülne elkapni a pokelabdával! Nem fair, hogy ennyire nehézre csinálták! Túl gyors egy rendes pokemonhoz képest…
- Bocsi, bocsi, de siessünk, mert elveszítjük megint - lassítok egy kicsit, hogy Nono-chan se maradjon le, és hárman tudjunk menni tovább. Amikor megfogják a kezem, azért ellenőrzöm, ki is jön velem, egy mosollyal biztosítom is, hogy nem lesz semmi baj, aztán mehetünk is tovább. Amint felgyűlik a tömeg, picit húznom kell a lányokat, hogy tudjunk haladni, de kitartóan követem a mussz pokemont, vagy pokemusszt, és próbálok picit gyorsabban menni mint a többi ember. Szerencsére távgyaloglásban már a plázák miatt profi vagyok. 8)
- Mihiért? - nézek elborzadva a kanális lejáratára, amerre a mobil szerint a pokemussz haladt. Toporogva állok a csatorna mellett, miközben láttam már párakat - sajnos szektásokat is - leereszkedni, hogy miért teszi ezt velem a játék? Ott mocsok van, és kosz, és büdös, de lement a patrónus nyuszi, de ettől még koszos és undi és semmi kedvem hozzá! De ha most nem szerzem meg a nyulat, ki tudja mikor lesz rá megint esélyem, és ha ennyit se tudok megcsinálni, biztos nem fogok tudni épkézláb tartalmat feltölteni!
- Bárcsak, Nono-chan! - válaszolok szinte könnyes szemekkel. - Tudohooom! Én is meg fogok halni, de legalábbis kikészülni, de a cél szentesíti az eszközt… - a végét már csak cincogom. Aztán nyelek egyet és az élmény és szagok kombójától könnyes szemekkel mászok le a csatornába.
A járatokat látva ha szégyen, ha nem, én elsírom magam. Nem tudom, merre tovább, de egy járatban látok szektást, szóval arra tuti nem!
- Mi lenne, ha arra mennénk? - mutatok a totálisan ellenkező irányba. - Az jó messze visz a furi szektásoktól - adom meg a magyarázatot és ha nincs ellenvetés el is indulok arra (kelet) felé.