Szerző Téma: Másnap, vagy harmad, ki tudja  (Megtekintve 2629 alkalommal)

Description: Dion és Vex

0 Felhasználó és 1 vendég van a témában

Karakterlap

Karasu Vex

Espada

*

4. Espada

Szint: 16.

Lélekenergia:

60% Complete
80 500 / 90 000

Hozzászólások: 360

Hírnév: 8

Infó

Tárcában: 27 500 ryou

Technikatár
Ajándék küldése


Hovatartozás:
Las Noches

Egyéb hovatartozás:
Egyéb

Reiatsu szín:
Kék.

Egyéb hovatartozás:
Nincs

Kapcsolat cimke:
Kapcsolatban


  • Profil megtekintése

Nem elérhető Nem elérhető

Re:Másnap, vagy harmad, ki tudja
« Válasz #30 Dátum: 2018. Ápr. 09, 15:05:27 »
- Na, legalább valamikor okulsz.- megnyugodva fújta ki a levegőt, mert legalább volt olyan helyzet, amikor Dion nem csak ment előre, mint vakond a felszínen, vaktában, hanem még tanul is belőle, haladás.- Komolyan kezdem azt gondolni, hogy csinálni is kéne valamit, hátha akkor már komolyan is veszed ezeket a fenyítéseket.- kissé lehangolt lett a hangja, hiába a fenyegetés, és ígérgetés, Dion mégis mint a pimasz kiscica, megint csak le akarja verni azt a fránya vázát. Szívesen a térdére fektetné, hogy megmutassa, komolyan beszélt, de most oka nincs, még…
- Ahaaa, hát mondhattad volna így is, egyszerű arrancar vagyok én, kár rám pazarolni ilyen szavakat. –arról nem is beszélve, hogy a másik nyelven, még érdekesnek is hangzott, így pedig inkább meh volt, mert rovarok.- Mint egy természettudós, már csak egy kamera kell, és kész is a saját műsor. De azzal nem fogok vitába szállni, hogy kevesen ismerik, a toxikológiát.- azt nem teszi hozzá, hogy miért is ismernék többen? Miért akarnák? Az már tényleg csak pár embert érdekelhet, nem hangzik olyan izgalmasnak, mert mi lehetne abban izgi, hogy azt nézik, egyes cuccok milyen hatással vannak a dolgokra.
- Mint király, változtathatok a törvényen, ahogy csak szeretném, és most ez meg is volt, mától napi lesz. Tehát jőhet a mai.- tartotta is az arcát, ideje az adófizetésnek, vagy ha nem, akkor a büntetésnek.
- Majd szerzünk pár könyvet erről, biztos vannak felvilágosító könyvek, amik még nem gyerekeknek valók, de nem is pornók.- biztos akadnak ilyenek a könyvtárakban, meg boltokban, csak egy kis keresés és találni fognak, vagy ott a net, ott rákeresnek, megvan a hely, és elmennek érte, még fizetni se kell, és DIon is tanulgathat meg talán Vex is pár új dolgot.
- Ki tudja, hogy mit hoz a jövő. Bármi megeshet, ami miatt kicsit változni kell, de nyugi, nagyon nincs tervben, hogy változzak. Maximum külsőben, az még belefér.- esetleg a haján változtatna, vagy meghagyná a borostáját, ilyesmik, és erről jut eszébe, a ruháján is kell majd eszközölnie némi változtatást, de ehhez megint csak az emberekhez kell átmennie.
- Ilyet, már arról van szó, hogy mikor is hivatalos egy fogócska?- nevetnie kellett, ez túl vicces volt ahhoz, hogy komolyan vegye.- Akkor majd legközelebb előre letisztázzuk a szabályokat.- a nevetésnek vége, de a mosoly utána megmaradt, ha mindent letisztának, akkor már Dionnak se lehet kifogása az egész ellen.
- Akkor addig valamivel lefoglallak, hogy észre se vedd azt, hogy mit is csinálok fentebb.- mint a kutyákkal, majd egy kulcscsomót fog előtte lengetni, hátha beválik.
- Még nem, de akkor, majd ha úgy gondolod, hogy van esélyed, akkor fogunk.- és ha tényleg a ruhás dologban fognak fogadni, akkor bizony nincs mese, Vex mindent bele fog adni, hogy láthassa Diont abban, amit már fejben elképzelt.
- Amikor mondjuk nagyon akarsz valamit, és nem csak a cukipofit akarod bevetni, hanem mondjuk mellé még a domborulatidat is használnád, akkor elég előnyös egy szűkebb ruha.- igaz, akkor meg lehet nem is nézne Dion arcába, de ha mégis, erőt kell vennie magán, hogy ne csábuljon lentre a tekintette. Nehéz férfinak lenni, annyi szent.
- Na látod. Mindenki csak magára gondol, ránk meg nem.- az egészet nem vette már komolyan, csak vigyorgott, mint a tejbetök. De legalább elmondhatták, hogy kettejüket érdekelte a kis hollowok teli pocakja.
- Szerintem is, de a jelek szerint, ha ráveszem magam valamire, annak jó a vége… legalábbis többnyire, de most biztos az volt.- találkozott Dionnal, összebarátkozott Dionnal, és Dion már nála is lakik, mi ez, ha nem haszon?
- Kis túlzás volt, de remélem érted a gondolatmenetem. Ha nem is mindig ugyanaz a darab, de gyakran előfordul, erre utaltam.- persze pucéran más tészta, akkor simán menne, de akkor azt is elvárná, hogy Dion bizony hozzá közel üljön le, hogy testközelből élvezhesse a látványt.
- Na, akkor lehet, hogy majd vezetek egy táblázatott a cuki nézésekről, hogy tudjam, mikor mennyire komoly a helyzet, és ahhoz igazodok.- úgy Vex dolga is jóval könnyebb lesz, Dioné meg nehezebb, de azért nem adja magát olyan könnyen, még azt gondolnák, hogy ilyen egyszerű egy férfi, akit egy csini pofi bármire rá tud venni. Éppen elég sokat szenvedett azzal, hogy ez ne így legyen, és ellen tudjon állni a legtöbbnek, nem most akarja ezt lerombolni.
- Pedig meg fogjuk majd tudni.- ravaszkás lett a mosolya, ebből már nem lesz menekvés, Dionról meg fogják tudni, hogy az, vagy se, csak az időpont volt a kérdéses.
Azt, amit akart, azt elérte, látva Dion arcán a zavart, és amikor összeér az arcuk, akkor már azt is érzi, hogy kis túlzással ugyan, de mintha égetné Dion arca.- Ezért nem foglak itt csikizni.- enyhén megborzongott amikor megérzi a karján Dionét, cserébe kicsit dörzsöli az arcát Dionéhoz, majd gondol egyet, és gyengéden, finoman belepuszil Dion nyakába.


Karakterlap

Dionisia Maribell Vega

Espada

*

3. Espada

Szint: 5.

Lélekenergia:

60% Complete
28 000 / 30 000

Hozzászólások: 285

Hírnév: 0

Infó

Tárcában: 10 500 ryou

Technikatár
Ajándék küldése


Hovatartozás:
Las Noches

Egyéb hovatartozás:
Nincs

Reiatsu szín:
Sötétlila

Egyéb hovatartozás:
Nincs

Kapcsolat cimke:
Kapcsolatban

Kivel áll kapcsolatban?:
Karasu Vex

Post szín:
#9900CC // #00CCFF


  • Profil megtekintése

Nem elérhető Nem elérhető

Re:Másnap, vagy harmad, ki tudja
« Válasz #31 Dátum: 2018. Ápr. 09, 20:38:48 »
Fogjuk rá, de inkább már nem fűzök hozzá semmit. Igazából nem vagyok ennyire ostoba, vagy reménytelen, csak néha nehezen állom meg, hogy a rossz szokások vagy természetem a felszínre bukjon. De kár is volt hangosan megemlítenem.
- Legfeljebb az óvatosságot és a menekülést fogom komolyabban venni. – bár mosolygok, az utolsó ami hiányozna, hogy tényleg átültesse gyakorlatba azokat, amikkel szeret dobálózni. Azt se tudom még, ha egyszer komolyan fogja gondolni, akkor hogy fogom majd megúszni.
Csak elmosolyodok a szavaira. Persze, hogy nem így mondtam, mert így nem annyira szép, sőt, talán egyáltalán nem az a hangzása. De muszáj volt ilyesmiket tanulnom, ezt kivételesen én magam akartam. Tudni szerettem volna milyen lények mászkálnak a halandó világban. Mert csak róluk lehetett képes információkat szerezni, és ilyenkor a részletes elemzések és leírások mellett sokkal több marad meg vagy ragad rám, mintha csak a neveket tanultam volna.
– Látod? Mondtam én! – szélesen elvigyorodom. Tényleg kár, hogy ezzel kapcsolatban leginkább a mérgekkel illetve azok hatásaival foglalkoztam, talán ha látja majd, hogy mik az egyéni jellemzőim, valamennyire érthető lesz hogy a mérgek miért keltették fel az érdeklődésem.
- Ezt már mondtam neked, de ha zsarnokoskodsz, oda lesz a trónod! – duzzogva figyelem ahogy az arcát mutatja felém. Igen, a zsarnok, túl önző királyokat senki se szereti, és mindig van egy olyan, aki abban a hitben van teljes bizonyossággal, hogy ő majd jobb lesz. Nem tudom eldönteni, hogy most tényleg a puszi miatt, vagy a büntetés reményében csinálja. Pedig nagyon reménykedtem benne, hogy megfeledkezik erről az adódologról. És mit értett ígért büntetés alatt? Miről is beszéltünk akkor? Nem sokat variált azon eddig, volt a fenekelés és a fenekelés… Fenébe, makacskodhatok, de ha utána megpróbálna lefogni, onnan nem tudom, hogy szabadulnék... Így odahajolva gyors puszit adok az arcára, azután továbbra is csak makacs duzzogással méregetem.  – Heti volt megbeszélve, ha megszorításokat eszközölsz, azzal egy időben tégy is valami kedvezményt… vagy hasonló. – akkor talán nem fognak fellázadni az alattvalók, és kezdenek merényleten gondolkodni a király ellen, és az egyensúly is megmaradna. Azt meg már hozzá sem teszem, pedig a nyelvem hegyén van, hogy szépen vagyunk, hogy fizethetek a lakhatásért, különben büntetés jár.
– Nem annyira fontos. Legalábbis még egyelőre biztosan nem. – felesleges is ráadásul, ismerem magamat. Addig ki nem nyitok egy könyvet, míg meg nem hülyülök a kíváncsiságtól vagy túlságosan össze nem vagyok zavarodva, és jelenesetben egyik helyzet sem áll fenn, biztos nem kezdenék olyan könyvekkel semmit.
- Mit akarsz a külsődön változtatni? – érdeklődőn billentem oldalra a fejem. Nem tudom hirtelen, hogy a cigaretta a külsőhöz, vagy a belsőhöz tartozik, mert azt mondjuk letehetné, akkor talán még illatokat is érezne.
- Hát… a legelején csak te nevezted fogócskának. – a nevetését figyelve próbálom menteni a menthetőt, de van egy olyan érzésem, hogy már feleslegesen. Pedig akárhogy nézem, nagyon nem lehetetett rendes fogócskának nevezni. Én még mindig kételkedem benne, hogy egyáltalán annak lehet-e. – Nem hiszem, hogy kelleni fog, van egy olyan érzésem, hogy legközelebb is azért megy majd a futás, mert össze akarsz kenni valamivel. – ehhez pedig nem kellenek szabályok vagy hasonlók, egyszerű a helyzet. Ha elkap, bármiről is van szó, azt az arcomba kapom. Vagy megpróbál elfenekelni, de naaaaagyon remélem, hogy nem fog ez bekövetkezni.
- Ha úgy tudod csinálni, hogy ne vegyem észre, az már nem lesz kegyetlen, és nem kell majd menekülnöm. – arról nem is beszélve, hogy azért ennyire könnyű dolga sose lesz. Neki van egy olyan érzésem, hogy könnyebb lenne elterelni a figyelmét, mint nekem.
- Huh, akkor nem a mostani első alkalomra gondolsz. – megkönnyebbülten fújom ki a levegőt. Egy pillanatra elbizonytalanodtam, hogy ezt hogy értessem meg vele, hogy nem fogadás, vagy beszéljem le róla, de ha arra gondol, mikor majd ha én akarnék vele fogadni… oké. De akkor neki is kell majd valamit mondania, hogy ha véletlen nyernék, akkor mit kapok.
- Testhezálló pólóim nekem is vannak. – kezdjük ott, hogy ismerve magam, biztos nem így akarnám rávenni valamire, de csak elméletben felvetve, ha igen… van valami más az ő pólójában, mint az enyémben?
- Hát igen… ha már meghalnak, igazán tehetnének annyit, hogy az orrunk előtt tegyék. – szélesen mosolygok az újabb bolondságán, egyszerűen nem tudom ezt komolyan venni, pedig a poén kedvéért talán viccesebb is lenne.
– Majd lehet még meggondolod magad. – kuncogva szélesen elmosolyodom, még csak egy éjszaka telt el, ki tudja még, hogy mi lesz a jövőben.
- Értem én, de azért ennyire ne unj rá a jakuzzira. – valószínűleg ha fehérneműkhöz kellene folyamodnom, az már régen rossz.
- Szerencsére ennyire sokfajta cuki nézésem nincsen. – legalábbis remélem, hogy nincs, és így nem is tudna listát vezetni. Csak jöjjön velem jakuzzizni ha kérem. Remélem el is tudom majd érni ezt.
- Ne,… felejtsd el! Hogy lehetne kitörölni ezt a fejedből? – kínomban már muszáj elmosolyodnom, egyszerűen amíg ennyire magas az esélye, hogy talán csiklandós vagyok, nem akarom tesztelni.
Nem vagyok benne biztos, hogy arra gondol, hogy azért amit mondtam, vagy amit éppen csinál, de legalább a jakuzzi erejéig biztonságban vagyok. Utána kényesen kellene kerülnöm ezt a témát, hátha kihúzom estig, aztán ha ráalszik egyet talán már el is felejtette.
Leteszem a kezemből most már végre a jakuzzi szélére az üdítőt, lehetőleg nem fog ledőlni. Azon már muszáj kuncognom, amit az arcával csinál.
- Hé, szúrsz. – muszáj továbbra is mosolyognom, nem mintha zavarna, csak játékosan megjegyeztem. A most már a felszabadult kezemmel vakon odanyúlok, és a hüvelykujjammal végigsimítom a friss borostáját.
A puszit megérezve mélyen szívom be a levegőt. Még ha zavarba ejtő is, muszáj mosolyognom, mert finom amit csinál, automatikusan bújok még jobban hozzá.

Karakterlap

Karasu Vex

Espada

*

4. Espada

Szint: 16.

Lélekenergia:

60% Complete
80 500 / 90 000

Hozzászólások: 360

Hírnév: 8

Infó

Tárcában: 27 500 ryou

Technikatár
Ajándék küldése


Hovatartozás:
Las Noches

Egyéb hovatartozás:
Egyéb

Reiatsu szín:
Kék.

Egyéb hovatartozás:
Nincs

Kapcsolat cimke:
Kapcsolatban


  • Profil megtekintése

Nem elérhető Nem elérhető

Re:Másnap, vagy harmad, ki tudja
« Válasz #32 Dátum: 2018. Ápr. 09, 22:18:12 »
- Egyébként is az a kettő kell a túléléshez. Odasunnyogni valaki mögé és lebökni, vagy megfojtani, esetleg ha az meg nem sikerülne, akkor pedig a szuper menekülés. Tegyél a fejedre egy levelet, és tetesd, hogy fa vagy.- bár a méreteit nézve, inkább guggoljon le, és akkor bokor lesz, és ha valaki ezt beveszi, akkor az megérdemli a halált, mert ahhoz is hülye, hogy életben maradjon.
- Jap, mondatd, de azért nekem nehéz elképzelni, hogy valaki azt tanulja. Ne haragudj, de marha unalmasnak képzelem az egészet. Legalábbis nekem, de várom az ellenkezést, és, hogy meggyőz arról, hogy tévedtem.- simán hajlik arra, hogy megváltozzon a véleménye, csak jó indokok kellenek és fejet fog hajtani Dion előtt, sőt, még vele együtt fog tanulni is, és még be is szerez neki pár dolgot, amikkel kísérletezhet, az embereknél egyébként is vannak ilyen készletek, amiket a gyerekeknek lehet venni, kezdetnek csak jó lesz az Dionnak is.
- Ki és hogyan fog leváltani?- kérdezte önelégült és játékos mosollyal az arcán. Mert bizony az uralma az be volt biztosítva, eléggé be volt, nem sokan voltak, akik megtudták volna dönteni, és még az összes árvát is jól eltakarította, akik majd a jövőben a hősök lehetnek, és fellázadhatnak, felkészült mindenre, amin a filmekben, játékokban, könyvekben szokás elbukni. De Dion megérti a szabályt, és bizony kifizeti azt a fránya adót, ami még így is jutányos.- A saját szoba, zárral, zuhannyal, illetve korlátlan jakuzzi használat, meg PS és hűtő, ezek azt hiszem egész jók, azért az egy, árva kis puszikáért, de a havit ki lehet váltani egy csókkal.- még a nyelvét is kinyújtotta, és a hegyével fel-le kezdet csapkodni, mint a kígyó, aki mintát vesz a levegőből, majd kitört belőle a nevetés.- Inkább maradunk a napinál.- még a végén túl jó lenne, és rákapna, akkor meg várhatna hónapokat, vagy Dion tudná sakkban tartani, egyik se olyan csábító.
- Ki tudja? Azért ne kiabáld el, mert érhet meglepetés.- általában pont azután történik valami, hogy elkiabálta, utána meg már késő, ha meg a baj, foghatja a fejét. Bár azt nézve, hogy miről is beszélgettek, nem olyan biztos, hogy fogná a fejét, és baj lenne az.
- Esetleg hajviselet, vagy szín, borosta állandóra, vagy körszakál, talán ruhatár csere, kontaktlencse, valami ilyesmi.- meg nem fog hízni, ahogy fogyni se akar, olyan drasztikus változásokat meg nem eszközöl, hogy kilöveti a fülét, vagy az orrát, esetleg levágja valamijét, az maradjon csak meg a hülyéknek.
- De utána akkor már te is, lehet mégis csak legitim lett a végére.- bár nevet, de szöget ütött a gondolat a fejében, hogy talán mégis van abban valami, hogy Dion a fogó, és csak terelni akarják a figyelmét, de mindegy, majd legközelebb, így is túl sok dolog van, ami miatt a tegnapon rágódik, pontosabban csak a büntetés, de az is elég.- Hát… elég nagy rá az esély.- nem tagadja, hogy tényleg azért kergetné meg, a tejszínhab már megvolt, akkor most lehet majd lekvár lesz, vagy valami hasonló, még el kell döntenie, de oda fog figyelni arra, hogy nehogy úgy járjon, mint a habbal, mert az nem volt úgy jó, hogy vissza is kapott belőle.
- Akkor csak addig lesz elterelve a figyelmed, még nagyjából ki leszel kötve, és a fejedet se fogod tudni mozgatni, ha már ennyire ellenkezel.- ez mondjuk annyira nem tetszett Vexnek, hogy Dion nem mindig halad az árral, és csak köti az ebet a karóhoz, ahelyett hogy elfogadná, hogy oda a kegyetlenség, helyette a babusgatás jönne, de nem, csak vissza akar térni hozzá.
- Mostanira? Abban nem lenne semmi kihívás, szerintem egyébként is nyerni fogok, de azért nem lenne rossz, ha izgalmas lenne.- magabiztosan nézte Diont, biztos volt a győzelmében, de azért szeretné, ha lenne benne egy kis kihívás, és ahhoz az is kell, hogy Dion tudjon játszani, anélkül elég meh, lenne, és talán még annyira nem is élvezné a győzelmet.
- Na, akkor azokban majd szívesen megnézlek.- eléggé izgató tud az ilyen lenni, testre simuló pólók, ruhák, nadrág, mondhatni az indítók, amitől minden férfinél beáll a merevedés, de nem a nyakában, legalábbis azoknál, akik a nőket szeretik.
- Igaz? De hát nem gondolnak ránk, önzés… bár belegondolva, lehet tényleg ezt kéne csinálni. Figyelni a híreket, hol vannak nagyobb összecsapások, és oda átvinni a hollowokat, hogy akkor menjen a zaba.- még egy előny a shinigamikkal szemben, ők is azt szeretik, ha helybe megy a hulla, nem pedig azt, ha nekik kell vonszolni a seggüket. Ezt is fel kell írnia.
- Lehet, de nem hiszem, ha meg igen, hát akkor kicsit morogni fogok, de majd a jó dolgokra figyelek oda.- mint a két, jó tulajdonsága Dionnak, amik ott foglalnak helyet a mellkasán. Ha mérges lesz Vex? Csak mutasson melleket. Ha rossz a kedve? Mellek. A legtöbb dologra a válasz a mellek.
- Az nem mostanában lesz, mire rá unok, de az nem jelenti azt, hogy mindig lesz kedvem.- nem dugás ez, hogy mindig kész rá, ami, ha még ha rossz is, az akkor is jó.
- Akkor majd dolgozunk vagy dolgozol rajta.- ideje lesz rá, majd csak kap egy tükröt a szobába, és kész is.
Jó érzéssel tölti el, hogy Dion nem akar elmenni, hanem hagyja magát, sőt, talán még élvezi is, legalábbis a kuncogása erre enged következtetni.
- Azért nem olyan vészes, vagy de?- kérdezte szelíden, és mosolyogva.
A bújásra kicsit bátrabb lett, és folytatja a puszilgatást, a nyaka több pontján is, miközben az egyik kezével kicsit lentebb vándorolt, és gyengéden simogatni kezdte Dion combját, közben pedig kinyújtja a nyelvét, és a hegyével éppen csak érintve Dion bőrét, apró köröket írt le.


Karakterlap

Dionisia Maribell Vega

Espada

*

3. Espada

Szint: 5.

Lélekenergia:

60% Complete
28 000 / 30 000

Hozzászólások: 285

Hírnév: 0

Infó

Tárcában: 10 500 ryou

Technikatár
Ajándék küldése


Hovatartozás:
Las Noches

Egyéb hovatartozás:
Nincs

Reiatsu szín:
Sötétlila

Egyéb hovatartozás:
Nincs

Kapcsolat cimke:
Kapcsolatban

Kivel áll kapcsolatban?:
Karasu Vex

Post szín:
#9900CC // #00CCFF


  • Profil megtekintése

Nem elérhető Nem elérhető

Re:Másnap, vagy harmad, ki tudja
« Válasz #33 Dátum: 2018. Ápr. 10, 21:30:59 »
- Mármint arra gondoltam, hogy ha komolyan akarnád gondolni ezeket a fenyítéseket. – éppen hogy sikerül visszatartanom egy nevetést, de majd kipróbálom Vex ötletét. Talán ha szobanövénynek álcázom magam nem vesz észre és megúszom a büntetést. Kicserélném magam az egyik próbababájára is, de ha más nem, a lila hajam rögtön lebuktatna. Lehet, ha olyan színű parókát tudnék szerezni, megúsznám első körben.
– Hm… Végül is kémia, érdekes a számomra, hogy emberek milyen mérgező vackokat képesek kitalálni, és még csak nem is tudnak róla. Például könnyen lehetne klórgázt előállítani, ami már néhány lélegzetvétel után is szétroncsolja a tüdőt. Ezzel kapcsolatban például vannak olyan padlók, amik ha tüzet kapnak szintén klórgáz szabadul fel belőlük. Régen arzénnal színezték a ruhákat, vagy ólmos púdert használtak, meg radioaktív krémeket. De ami leginkább érdekel, az, ami belül zajlik le, hogy mit tesz egy mérgező anyag a szervezettel. Egy másik példa, a szervezetben van úgynevezett szerotonin, ami… hát, nagyjából a testhőmérséklet, hangulat, hányinger, szexualitás, alvás és az étvágyban is szerepet játszhat. Na most képzelj el egy mérget, ami ezt a szerotonin-szintet ugrasztja a maximumra. Szerinted mi történhet akkor? És nem, nem a kanosság. – szélesen elmosolyodom a végére, ez az utóbbi például pont az én saját mérgem, bár… még csak ritkán sikerült használnom, teljesen véletlen, hogy egyáltalán észrevettem, hogy van. Elég keveset termelhet belőle a szervezetem, ráadásul még gyenge.  – Mondjuk talán tényleg nem ezek hatásai az érdekesek, az álltok mérgei sokkal inkább azok. Egy kígyó, skorpió vagy egy pók mérge is hihetetlen mit tud okozni a szervezetben. – igen azt hiszem foglalkozási ártalom, hogy nagyon is érdekel adott mérgek hogy hatnak a szervezetre, mennyi idő alatt és milyen károsodásokat okozhatnak. Főleg az enyémek, így a fejlődésem is egyértelműen nyomon tudom követni, bár nekem csak a savam ami pusztító, a másik kettő inkább neurotoxikus vagy ahhoz hasonló hatásúak.
- A bősz, háborgó, felkelő tömeg, akik elvonják majd őfelsége figyelmét a merénylőkről. – makacsul duzzogva nyelvet nyújtok rá. Ma emlékezett rá, de megpróbálom majd kerülni ezt a témát, és talán elfelejti ezt az adó dolgot, vagy majd tényleg bemakacsolom magam, és ráhagyom, csak nem fog egy ilyen viccelődés miatt tényleg büntetni… – Az nem kedvezmény, hanem amiért az adót kiszabtad, amitől már nem is önzetlenség, de… mindegy, legyen ha ennyire szeretnéd, de ha megint kitalálsz valami szigorítást, a végén én lázadok fel. – megpróbálok komoly arcot vágni, de az már ott meg is dőlt, ahogy színpadiasan a csípőre rakom a kezeimet.
– Lehet. Az is lehet, hogy mire ráveszem magam, hogy olvassam, már nem lesz aktuális a könyv. – csak megvonom a vállam. Minden lehetséges, bár a meglepetésekre legalábbis ilyen szempontból ritkán fogadnék, de azért azt muszáj számításba vennem, hogy eddig zéró fajtársam is vett körül, most azért kicsit megnőtt ez a szám.
- Körszakállat ne! – vágom rá szinte azonnal, enyhén még fintorogva is. – Miért akarnál a hajszíneden változtatni, vagy a szemeden? – muszáj zavartan pislognom, nem értem mi baja van ezzel a színnel. Talán neki már unalmas? De attól még kontaktlencse… az már tényleg felesleges úgy érzem.
- Bele kellett törődnöm, hogy nem tudlak lehagyni, és akkor már nem szeretek semmit félbehagyni. Tudod, ha már veszítek, ameddig tudok, próbálkozok és így még adtam magamnak még egy esélyt. Bár igaz, a végére azért már én is teljesen játéknak fogtam fel. – szélesen elmosolyodom, már tényleg nem bánom, hogy elkapott, kár lett volna kihagyni ennyi hülyeséget és nevetést, de azért kíváncsi lettem volna mi lett volna, ha elérek a repedésekig.
Nem elég nagy, inkább óriási, hogy valamit majd vissza akar adni vagy hasonlók, azért kezd bele az üldözésembe, de inkább nem provokálom nehogy gondolkozóba essen vagy megjöjjön a kedve, így csak mosolyogva figyelem. 
- Egy fésülés miatt képes lennél megkötözni? – picit tátva marad a szám, de komolyan már nem tudom venni, elképzelni is csak részben vicces mert ha tényleg megtörténne, az már nem lenne az.
- Jó, akkor addigra majd ki lesz találva, hogy mit kapok akkor, ha én nyerek. – megkönnyebbülten, és már ismét játékosan kinyújtom rá a nyelvem. Nem kell akkor született tehetségnek lennem, csak megkeresni azt a játékot, amire egész jól ráérzek, és pár alkalom után már tudok is benne nyerni és már meg is van oldva.
- Nem olyan nagy számok, csak testhezálló a pólók fazonja. – de ha ennyire akarja, eleve látni fogja őket, nekem nincs ilyen egyen fehér göncöm, amibe mászkálnom kellene, maradnak a színesek és változatosak. De rossz nekem…
– Azért legyen egy-két valaki, aki majd vigyáz rájuk, nehogy néhány túlbuzgó feketeruhás bele akarjon szólni a svédasztalba. – jót mulatok, de azért a kis háttérvédelem sose árt, főleg ha sima hollowokról beszélünk. Szegényeket átvinnénk, aztán leölnék őket? Az nem lenne szép dolog.
Szélesen elmosolyodom, én is remélem, hogy nem, de ismerve magam… nem tartom lehetetlennek, hogy egy idő után nyűgnek érezzen.
- Akkor majd pancsolok egyedül. – azért ha nem jön mindig, nem fogok a nyakán csüngeni, csak ha már második-harmadik vagy sokadik alkalommal sincs kedve, lehet én is unni fogom már egyedül, akkor meg hallgathatja a légyszít naphosszat.
- Jó a mostani is, maximum majd ha nem válik be. – csintalan pimasz vigyorral kuncogom el magam. Majd kiderül, ha hatásos, minek gyakoroljak be mást? Ráadásul nem is tudnék, az ösztönösen jön.
Sajnálom, hogy arra nem ad választ, hogy verhessem ki a fejéből ezt az egész csikizős marhaságot, de volt is egy olyan gyanúm, hogy nem fogja nekem sajnos elárulni.
- Azt egy szóval sem mondtam. Csak megjegyeztem. – szélesen elmosolyodom. Dehogy vészes, még csak nem is zavar, egyszerűen csak éreztem, és gondoltam megosztom már vele is ezt a nyilvánvaló tényt, ha már hozzám dörgöli az arcát.
Az ujjaim alól kicsúszik az arca, ahogy előbbre hajol, hogy még több puszit kiosszon, nekem meg úgy kezd megint elhalni a mosolyom és ismét teret enged magának a zavartság, és az előbbi érzés. Minden érintésbe beleborzongok, mind a simogatás a combomon, mind a finom puszik, mintha apró elektromosság lenne ami végigszáguld a gerinc mentén. Ismét kicsivel mélyebbeket lélegzek, amelyik kezemmel megsimítottam a borostáját, azzal is a karjára fogok, egy nagyobb picit ziláltabb levegővétel mellett, ahogy puszik helyett a nyelvét érzem meg a nyakamon. Közben a még vékony ködön keresztül csak feltűnik valami, ami szöget üt a fejemben. Ahogy fordítja a fejét, más és más pontot támadva, csak nem járja, hogy egyedül engem kínoz. Picit elfordítom a fejem, és ahogy az övé olyan pozícióba kerül, hogy elérhetőnek tűnik, előrehajolok, és finoman most én harapom meg a fülét.

Karakterlap

Karasu Vex

Espada

*

4. Espada

Szint: 16.

Lélekenergia:

60% Complete
80 500 / 90 000

Hozzászólások: 360

Hírnév: 8

Infó

Tárcában: 27 500 ryou

Technikatár
Ajándék küldése


Hovatartozás:
Las Noches

Egyéb hovatartozás:
Egyéb

Reiatsu szín:
Kék.

Egyéb hovatartozás:
Nincs

Kapcsolat cimke:
Kapcsolatban


  • Profil megtekintése

Nem elérhető Nem elérhető

Re:Másnap, vagy harmad, ki tudja
« Válasz #34 Dátum: 2018. Ápr. 10, 22:45:44 »
16+ elvétve szexuális utalásokat tartalmazhat

- Nagyon úgy fest, hogy a komoly arcomon is dolgozni kell.- a játékos komoly arca nem ér semmit, de nagyon semmit. Használhatja bármennyiszer, Dion csak nevet rajta, hát így járt, oda a komolyság, és oda a tekintély. Valamit majd csak kitalál, hogy vissza szerezze, legalábbis nagyon reméli, hogy sikerülni fog.
- Mindenki! A teremtés koronái, az emberek.- ironikusan még tapsolt is. Ezek voltak az emberek, a saját hiúságuk miatt képesek voltak arra, hogy mérgeket kenjenek a saját arcukra, vagy a talpuk alá. Ez szép, meg is érdemlik a halált.- Ebből nagyjából megértettem azt, hogy a hülyék a saját sírjukat ássák. Egyszer láttam egy olyan videot, hogy mit csinál a vérrel a kígyóméreg, szép és folyós volt, a méreg után meg leginkább… pépes. Durva dolgok tudnak a szervezetben végbe menni, és hogy mi történne? Gondolom mindenkinél más. Van, aki megfőne, vagy depreszios lenne, esetleg halálig hányná magát, kis vérrel keverve, nem enne, nem aludna, a legjobb végkifejlett, a halálig kanosság, vagy a halálig baszás. Legalább egyet eltaláltam?- kérdezte reménykedő csillogással a szemeiben, és halvány vigyorral az ajkán. A kémia sose volt az erőssége, se a fizika, se a matek, úgy egyik ilyen témakör se, ahol számokkal vagy képletekkel fárasztják az agyát. - Ami a hihetetlen, hogy a skorpiók a keverékei a ráknak, póknak, darázsnak ,és a rémálmoknak.- vigyorgott, de ezt az állítását komolyan gondolta. Hogy a fenébe tud létrejönni olyan valami, mint a skorpió? S ha nem lenne elég, még tényleg ott van a mérge is, hogy fokozza a hatást.- A természet rohadt durva dolgokra képes, és ki tudja mik vannak még, amit nem fedeztek fel. Brrr… jobb nem is belegondolni.- még a hideg is kirázta attól a gondolattól, hogy a skorpiónál is lehet még rémálmosabb valami. Vagy csak a skorpió, de már félméteres kiadásban, az lenne ám a vég, és garantált cerozása a környéknek.
- Nem is tudtam, hogy ekkora a népem, azt hittem csak te. Ezzel is okosabb lettem, és hát jöjjenek csak, majd a sereg megvéd.- a kisujját a szája sarkához tette, és arisztokrata módon nevetni kezdett, ammi annyit tesz, hogy marha idegesítően és beképzelten.- Akkor ott van kedvezménynek, hogy kapsz másik egyneműt is, ennél aztán többet ne akarj, ne legyél telhetetlen, vagy büntetésül, a királlyal kell egy ágyban aludnod.- habár lehet ezt nem kellett volna mondania, ezzel leginkább magát égette be, de hát ennyit bevállalhat a nemlétező csapatért, és mint király, ki nevetné ki ezért? Diont leszámítva.
- Mert gondolod megváltozik a szex?- jó, eléggé hitetlenkedve nézi Diont, reméli, hogy ezt nem gondolta komolyan, mert oké, hogy még nem szexelt, de azt csak nem gondolhatja komolyan, hogy valaha is meg fog változni, és a kapcsolatos könyveket majd dobálhatják ki.
- Csak nem gondod lenne vele?- meglepte ez a heves tiltakozás, pedig Vex szerint nem néztek ki azok olyan rosszul.- Nem akarok, csak felsoroltam pár lehetőséget, jó az úgy, ahogy most van, maximum a hajamat esetleg hátra simítva hordanám, vagy ilyesmi.- bár amikor a zuhany után kipróbálta, nem nézett ki olyan jól, legalábbis eléggé széjjel állt, lehet valami erősebb kéne, mint a víz és a sampon.
- De legalább próbálkoztál, és nem vártál be, ez is valami, és egyszer majd csak gyorsabb leszel, és akkor már én is beleizzadok az elkapásodba, és csak a végére? Ej már.- csípőre tette a kezeit, és rosszallóan rázta a fejét. Micsoda kis szemtelenség, csak a végén? Pedig még csak komolyan se indult az egész.
- Szó mi szó, de meg ám, ha azt mondtam, bár nőket másért kötöztem, és általában az az ágyban volt, és kérte is, hogy csináljam… de nem akarok nagyon eltérni a tárgytól.- a végén még megoszt olyan dolgokat, amiket még nem kéne, és amiket lehet még csinálnának is, legyen meglepetés.
- Ha elfogadsz egy javaslatot, nekem nem kell felszolgáló lány ruhát felvenni, nem lenne szép látvány.- Vexnek kínos lenne, az biztos, még Dionnak vicces, de hogy nem szép, az biztos, senki se járna jól vele.
- Oh, nekünk férfiaknak mindegy, hogy milyen, ha jól áll azon a testen, akkor már kész is, nyert ügyünk van.- néha hálás azért, hogy ilyen egyszerűek tudnak lenni, nem bonyolítják túl a dolgokat, és ez benne a legszebb.
- Hát, akkor majd átmegyünk mi is. Mint jó pásztor, tereljük a nyájat, és a fekete farkasokat meg elkergetjük.- már csak botot kéne szerezniük, bár Orgot kis túlzással betudhatja annak.
- De aztán nehogy kipancsold az összes vizet, kishölgy, mert akkor neked kell felmosni.- és ez alól nem lesz kibúvó, se a cuki arc, se a fehérnemű nem menti meg, vagy ha mégis, akkor annak világbajnok darabnak kell lennie.
- Na majd meglátjuk.- vigyorogva rákacsintott Dionra, már várja a kihívást, hogy ellen tudjon állni annak a pofinak.
- Már majdnem megijedtem, hogy nem tetszik.- és akkor még egy kicsit tovább dörzsölte az arcát az arcához, mielőtt áttért volna valami másra.
Csókolgatta és nyalogatta Dion nyakát, hol lassan, hol hevesen, és talán még aprókat harapott is, hogy utána a nyomát puszikkal hintse be, majd áttért Dion vállára, hála a pólónak, hogy nagy Dionra, nem okoz olyan nagy gondot, hogy elhúzza az útból, és itt volt az első jele annak, hogy DIon nem viselt a póló alatt semmit, amitől egy halvány mosoly ült ki Karasu ajkára, ami hamar átment meglepettbe, hála annak, hogy megérezte Dion fogait a füle körül, amitől apró, jóleső remegés szaladt végig a testén. S hogy a kezei is csináljanak valamit, amelyik Dion combjával foglalkozott, az elindul felfedező útra, kicsit fentebb, távolabb a comboktól, oda, amire minden férfi vágyik, és a másikjával pedig lassan siklik be a póló alá, és kis köröket ír le a körmeivel, majd szépen, ráérősen elindul felfelé, a halmok felé, hogy ha nem állítják le, akkor kezelésbe vegye őket, még a másikkal pedig egyelőre a nadrágon keresztül, de simogatni kezdi..


Karakterlap

Dionisia Maribell Vega

Espada

*

3. Espada

Szint: 5.

Lélekenergia:

60% Complete
28 000 / 30 000

Hozzászólások: 285

Hírnév: 0

Infó

Tárcában: 10 500 ryou

Technikatár
Ajándék küldése


Hovatartozás:
Las Noches

Egyéb hovatartozás:
Nincs

Reiatsu szín:
Sötétlila

Egyéb hovatartozás:
Nincs

Kapcsolat cimke:
Kapcsolatban

Kivel áll kapcsolatban?:
Karasu Vex

Post szín:
#9900CC // #00CCFF


  • Profil megtekintése

Nem elérhető Nem elérhető

Re:Másnap, vagy harmad, ki tudja
« Válasz #35 Dátum: 2018. Ápr. 11, 01:18:13 »
16+-os jeleneteket tartalmazhat!


- Nem biztos hogy segít, önfejű és lázadó természet vagyok. – kicsit nevetek a gondolaton, mindegy milyen fejet vág Karasu, akkor bátortalanabbul de ugyanúgy folytatni fogom, bármi is az ami miatt megfedni próbálna.
– Teljes mértékben! – fültől fülig mosollyal már majdnem nevetek. Tényleg szánalmasak, de attól még ha megtalálja a hollow azokat a dolgokat, nagyon jót lehet rajtuk röhögni. Ilyen mikor azzal a radioaktív vacakkal, rádiummal vagy mivel dolgoztak a nők az óragyárban, és azt kenték az órák kijelzőjére vagy mire, aztán azzal hencegtek és büszkélkedtek a barátaiknak, rokonaiknak, ha a körmük vagy a foguk is bekenték vele, és azok világítottak. Majd csodálkoztak, hogy pár év, vagy évtized múlva foguk se maradt és fájdalmas kínhalált haltak. – Igen, kocsonyás-pépes állagú. Kíváncsi lennék, vajon az izmokkal meg a többivel mit csinálhat egyes méreg… és csak egy-két csepp az egész. – helyeslően bólintok, a válaszain viszont picit elgondolkodok. Javarészt hibás az elmélete, de olyan reménytelien néz… Talán azzal kellene kezdeni, ami helyes… – Azt nem tudom, hogy halálig e, de igen, hányás, nem alvás, étvágyzavarok nagyon könnyen előfordulhatnak a felfokozott idegi állapottól. Hm… leginkább úgy képzeld el, mintha az érzelmi/idegi skálád feltekernék a legrosszabb értelemben. Szorongó idegességérzet, ebből következhetően izzadás, hányás, szédülés, és minél magasabb, annál rosszabb, remegés, halálfélelem, ájulás, és amit még hozzá tudsz tenni. A depresszió, migrén, fájdalmak és egyéb ezekhez hasonló tünetek akkor jelentkeznének, ha ezt a szintet nem fel, hanem lefelé nyomnánk. – szélesen elmosolyodok. Igazából tényleg egyénfüggőek a tünetek, de kábé úgy, hogy ki mit produkál az egyre emelkedő idegi állapotban, és minél magasabb ez a szint, annál rosszabb, magasabb a szívverés, talán a gyengébbek agyvérzést is tudnak kapni de ez számomra is csak teória. Sajnos ilyen erős mérgem nincs. Vagy reményeim szerint csak Még nincs. – Szerintem nem rémálmok, amelyikeknek nem cérnavékonyságú a farka, hanem rendes skorpiószerű, azok egész aranyosak. Legalábbis amíg szem előtt vannak. De Nagyon durvák, állítólag házban, amelyik repedésbe befér egy érme, oda egy skorpió is be tud bújni. – viszont sokkal könnyebb kezelni őket, mintha egy kígyó lenne a házban, ami fogja és szimplán csak előreveti magát, és már meg is marta az embert, addig egy skorpiót megfognak pont a fullánkjánál és arrébb teszik akik értenek hozzájuk. Viszont ha nem, rossz irányból közelítenek, vagy bénák, még oda is tartották a kezük a szúráshoz. – Na látod, annyira nem is unalmas ez a téma. – szélesen reménytelin elmosolyodok. Nem kell aggódnia, nem fogom vele piszkálni a jövőben, általában magamat se szoktam, de ha jó dolgok után olvas vagy keres valaki, akkor izgalmas témákba futhat bele a rengeteg unalmas között.
- Te aggódtál az elején a lázadó beszivárgók miatt, nem én. – akkor viszont mégis volt egy bizonyos szám, nem tartozhatok arisztokrataként egyes egyedül egy felkelő, lázadó csoportosuláshoz. Nem is fogok, én nyíltan szembeszállok Őiszákosságával, nem kell ahhoz sunyiban másokkal összefogva szervezkednem. – Miért, az nem volt benne az alap csomagban? Akkor majd megyek és szerzek magamnak ha azon múlna. – még mindig makacskodva, folytatva a játékot kinyújtom rá a nyelvem. Ezt egyszerűen meg tudom szerezni magamtól is, ha azon múlna. – Majd még átgondolom, hogy ez, vagy a fenekelés a kegyetlenebb. – a büntetést hallva grimaszos mosolyra húzódnak az ajkaim, ahogy végigmérem. Egyértelműen tetszik, hogy most önmagát kritizálta.
– Nem az, csak néha nem lehet előre sejteni a dolgok közeledtét. – zavartan a tarkómra teszem a kezem. Bár lehet ez is elég lehetetlen elképzelés a részemről. Persze, hogy nem arra gondoltam, hogy idejétmúlt lesz az a könyv. – Habár… fogadjunk egy úgy száz-kétszáz évvel ezelőtti irománynak az erkölcsök korszakából nem sok hasznát venném. – melyik legyen? A huszadik századi Japán? Csak hogy ne nézzünk túl messzire, ahol voltak a gésák, és maximum az örömlányok, vagy Európát, ahol valamelyik időben még a bokát sem volt szabad mutatni? Kizárt, hogy hasznos irományok születhettek volna.
- Gondom azért nem, de elképzelve… nem hiszem, hogy jól állna neked. Legalábbis nem jobban, mint ahogy most kinézel. – szelíden elmosolyodom. Nem akarnám lebeszélni semmiről, ha neki úgy tetszene, szíve joga, csak ha már változni akar, szerintem mindenképp előnyösen tegye, akkor pedig én nem hiszem hogy a körszakállt javasolnám. – Az még nem olyan nagy változás. – sőt, talán inkább vérfrissítésnek mondanám, de ahogy neki tetszik, vagy kényelmes.
- Miért vártalak volna be? Abban semmi érdekes vagy szórakoztató nem lett volna. – elnevetem magam. Muszáj, egyszerűen a gondolata is nonszensz, hogy én, mikor ráadásul félig tényleg meg akarok lépni, feladva megálljak, és várjam ahogy rám teszi a kezét, jelezve, hogy ő nyert és megfogott… kizárt, előbb fog felkelni a nap Hueco Mundo homokdűnéi felett.
- Akkor ez újdonság lenne a számodra, mert nem az ágyban történne és biztosra veheted, hogy nagyon nem hagynám magam. Utána se ha sikerrel járnál. – eltökélt, megingathatatlan tekintettel figyelem. Nem szeretném elképzelni miket csinálhatott az ágyban és szerencsére nem is tudom, de abban biztos vagyok, hogy mindent megtennék, hogy elmeneküljek előle vagy valahogy kiszabaduljak.
Egy pillanatra a javaslat hallatán elfojtok egy feltörő nevetést, de aztán csak kibukik, ahogy előttem van, így nagyon nem nehéz elképzelnem, és a képzeletbeli látvány nem kicsit sokkolóan vicces.
- Nem jutott eszembe téged beöltöztetni, de… ha lenne a méretedben, én szerintem nagyon is szép látvány lenne. – ismét előtör a nevetés, így már inkább a szám elé teszem a kezem, hogy elfojtsam. Bizony, nagyon is szép látvány lenne, egész nap el tudnék nevetni rajta, és utána szerintem legszívesebben megfojtana Karasu, mert lehet ahányszor csak ránéznék elfogna egy ideig a nevetés azután is.
Csak a szememet forgatva megcsóválom a fejem. Hogy miért nem lep meg engem, amit Vex mond… Kezdem úgy érezni, hogy lassan de egész kiismerhető a férfi nem.
- Jól hangzik, menjünk! – még játékosan az égnek is emelem az öklöm. Csak kicsit kellene majd erősebbnek lennem, és akár még kedvem is lesz egyszer-egyszer hollow dadust játszani ha úgyis valamiért a halandó világba átmegyek.
– Jó, akkor majd vigyázok, és csak kicsit fogok pancsolni. – majd keveset fogok csapkodni a kezemmel, vagy rúgkapálni. Ha Karasu nem lesz velem, úgyse lesz okom rá, senki se akar majd a vízbe nyomni, lefröcskölni vagy fordítva.
- Lehet, majd ha hosszabb lesz és jobban fog szúrni. – ismét muszáj kuncognom, ahogy újra az enyémhez dörgöli az arcát. Lehet ha majd egyszer tovább hagyná és jobban megnő, szúrósabb lesz és már zavarni fog, ez még egyáltalán nem, sőt, egész karakteres így ezzel az apró alig észrevehető borostával.
A lassabb pusziknál esélyem nyílik picit rendeznem a lélegzetvételeimet és lenyugtatni magam, de ahogy intenzitást vált, úgy ugrik meg újra jobban a lélegzetvételem, főleg, mikor még picit harap is, amire felszisszenek.
Amikor a vállamra tér át pont jónak látom az alkalmat, hogy most én haraphassam meg játékosan a fülét. Csak az a kár, hogy nem látom az erre adott reakcióját. A folytatást viszont megérzem. Hamar a keze irányából lehet következtetni, hogy merrefelé tart, ahogy egyre érzékenyebb pontokon simít végig, de bennem csak akkor tudatosul végleg, mikor a keze eléri a célját, amire az érzéstől és meglepettségtől egyaránt élesebben zihálok fel.
- Vex… – fogalmam sincs, mit is akartam mondani, meg akartam kérdezni, hogy mit csinál, vagy jelezni a tényt, hogy az érzékeny terület, de csak az első szó sikeredik. Nagyon mocorognom kell, a lábaimat alig bírom a helyükön tartani, a talpaim csak egy pillanatra csúsznak minimálisan feljebb, majd vissza az eredeti helyükre. Csak ahogy picit megegyenesedek, távolodok el minimálisan tőle, de a törzsem csak éppen hogy. Kezem közben amelyik a karján pihent, a mellkasára csúszik, nem tudom miért, de úgy éreztem támasztékra van szükségem. Kell pár pillanat mire sikerül ismét visszadőlnöm neki, közben ezzel egy időben a kezem is picit lejjebb siklik az izmai vonalát követve a kockákig a hasán. Most már egy fokkal élesebben szedem a levegőt. Nem tudom magamban hova tenni ezeket az érzéseket, főleg a legzavaróbbat, azt a kicsit sajgó szükségérzet, ami eddig csak éppen hogy kezdett megjelenni a simogatásai, csókjai és persze harapdálásai miatt, most viszont, hogy még ha nadrágon keresztül is odaért a keze, csak rosszabb lett. Ezt pedig csak tetézi az, amit a mellemmel kezd csinálni.

Karakterlap

Karasu Vex

Espada

*

4. Espada

Szint: 16.

Lélekenergia:

60% Complete
80 500 / 90 000

Hozzászólások: 360

Hírnév: 8

Infó

Tárcában: 27 500 ryou

Technikatár
Ajándék küldése


Hovatartozás:
Las Noches

Egyéb hovatartozás:
Egyéb

Reiatsu szín:
Kék.

Egyéb hovatartozás:
Nincs

Kapcsolat cimke:
Kapcsolatban


  • Profil megtekintése

Nem elérhető Nem elérhető

Re:Másnap, vagy harmad, ki tudja
« Válasz #36 Dátum: 2018. Ápr. 11, 16:25:11 »
16+

- Ejej, egy igazi kis punk.- ezzel egész jól körbe is tudta akkor írni Diont. De legalább van valaki, aki feldobja az egyhangú napjait, még ha néha morog is miatta, annyit megér.
- Az a szerencséjük, hogy sokan vannak, és időben kifejlesztettek pár dolgot, egyébként meg már rég annyi lenne nekik, a csupasz majmok. Vagyis nem mind, hiszen egyes férfiak inkább leugrottak a fáról, és nem le csúsztak, és ezért szőrős a mellkasuk.- persze a nők inkább az ugrást választották, de ezt meg tudja érteni, nem lenne szép látvány egy szőrős mellű nő, sőt, igazán rossz lenne, és lohasztó, hogy odanyúl, és hoppá, szőrős dombok. Inkább passzolná.
- Hát, szerintem van olyan, ami cseppfolyóssá tenné őket, vagy merevvé, és mozdulni se bírnál, ha meg a szívhez ér, akkor már ne vegyél tartóstejet. De ha annyira érdekel, tuti vannak ilyen fajta videok, majd keresünk egyet, mert ami nincs fent a neten, az nem is létezik.- az internet, ami az egyik legnagyobb áldás és átok, amit az emberek kitaláltak. Aki jól tudja használni, az sok érdekes dolgot találhat, de közben ott vannak azok is, amik nem éppen gyerekbarátok, és persze sok a nagyon is gyerekbarát internetező, nem beszélve arról, hogy milyen lustává is tudja tenni az embereket. De azért még mindig több az előny, mint hátrány.
- Hát, így elmondva, nagyjából olyan, mintha egyetemre járnál. A felsoroltak nagyrésze megvan náluk is, legalábbis sok olyat láttam, hogy a neten panaszkodnak. De akkor itt nincs pozitív végkifejlett? Hogy ha jó irányba pumpáljuk, akkor inkább vidámság lesz, és ilyesmik… bár arra az alkohol is jó tud lenni.- nem kell gyógyszer, hanem pár feles, és már is jó lesz a kedv, nem lesz halálfélelem, sőt, még inkább előtérbe kerülnek a hülyeségek, és röhögve csinálja meg azt, amit más esetben sose, vagy csak majdnem össze pisálva merne.- Na ebben nem értünk feltétlen egyet. Remek, még szerencse, hogy nem az embereknél élek, és olyan helyen, ahol előfordulnak, mert ezek után biztos, hogy nézném a repedéseket, és ha találok, akkor azt hamar eltömítem, nem kell a meglepetés. Bár elismerem, hogy a totál feketék jól tudnak kinézni, és egyesek még a sötétben is világítanak, legalább tudod, hova ne lépj, de attól még nem kéne, véletlen kiszabadulna egy, és ha rálépnék olyan foltot hagyna maga után, hogy eh…- cipőtalpnyi nyom, elég lenne azt utána feltakarítani, és még undorító is lenne, inkább passzolná, ha lehet, és egyébként is, van aki állatnak hívja Vexet, akkor minek még több a toronyba?- Igazából ja, nem az.- el lehet róla beszélgetni, de persze nem mindig lehet előszedni, és hát ha túl sokat nyúzzák, akkor az lesz a végén.
- Mint király, néha megengedett a paranoia.- mint király, szinte minden megengedett, és ezen jó elgondolkozni, hogy régen a sok hülye még hagyta is, hogy a király azt csináljon, amit csak akar. Mindegy, hogy kínzás csak úgy poénból, álltak, és nézték, hiába nem értettek vele egyet. Pedig ha lett volna egy tökös, aki leszúrja, akkor a gondok is megoldva, és a következő talán jobb lett volna, ha nem, akkor azt is megbökni, és így tovább, még nem lesz egy megfelelő. De nem, mert a hűség, meg becsület, pedig ha ezeket letudnák nyelni, akkor mennyivel egyszerűbb lenne az élet.- Mivel nem beszéltük meg, hogy mi is van az alapcsomagban, így most derülnek ki, de a prémiumra is elő lehet fizetni, de az már két puszit jelent. Hm, azért az nem ér, hogy magadnak beszerzed, szegény király nincstelen lesz.- rémült arcot vágott, oda a hatalom, oda a trón, oda minden, ez nem történhet meg.- Fogadd el a fenekelést, mindenki jól jár.- szélesedik az a vigyor, még szép, hogy mindenki jól jár, leginkább Vex jár jól, és az már a fele azoknak, akik részt vesznek benne, az jó arány.
- Azt mondod? De a legjobb, amikor váratlanul ér.- persze nem rossz az, ha fel tud rá készülni az ember, de ha váratlanul történik, úgy még talán jobb is, izgalmasabb, és nem csak egész jó, hanem nagyon is jó lesz.
- Hát… nagyon nem. Bár a Káma Szútra az lehet hasznos lenne.- nevetett.- De talán a húsz évvel ezelőttinek se. Biztos van frissebb kiadás is.- mert azért változni tud, de csak fejlődik, és egyre inkább jobb lesz.
- Majd akkor a tükör előtt felrajzolok egyet, akkor meglátjuk. De jó tudni, hogy így tetszek neked.- játékosan elmosolyodik, és megint csak kacsint egyet. Még ha nem is annak szánta Dion, a bók betalált.- Majd ha szépen kéred, akkor lehet kipróbálom egy nap erejéig, utána majd mondhatsz véleményt.- majd csinálnak két képet, egy előtte és egy utána, egymás mellé rakják, és szavaznak.
- Mert tekintettel vagy a rossz, bagós tüdömre.- megint csak nevetett, mert ez egy elég hülye kifogás volt, és még gyenge is.
- Az újdonság varázsa, de azért ne fogadj rá, hogy utána nagyon ellenkezni tudnál, mert azért ha jól csinálom, nem sokat tudsz mozogni, csak a fejecskéddel kell valamit csinálni, és akkor jön a kegyetlen fésülés. Muhahaha.- egy megjátszott és ördögi nevetés, a célnak megfelel, hiszen már rég nem veszi komolyan az egészet, ha Dion nem kér fésülést, hát akkor nem kap.
- Hát marhára remélem, hogy nincs a méretemben, sőt, biztos nincs, szóval ne is kezd el keresni.- hadarta a szavakat, és hevesen bólogatott, hogy ez így van, nem is kell kutakodni, Vexre nincs jó bejárónői ruha, kár is lenne elvesztegetni az időt.
- Majd kicsit később, előbb keresni kell valami csatát.- bár biztos van valahol egy, azok mindig vannak, de később, most nincs kedve, lusta rá.
- Ezt már jobban szeretem. Nem lenne jó bemenni, és eltanyálni a vizes padlón, fájna is, meg eh.- olyan rossz lenne, az már hideg, és mocskos víz, jobb szereti a tisztát, és a meleget, meg ha véletlen a ruhája a padlóra esne, nem lenne vizes, ami nagy előny.
- Akkor majd visszavágom ilyenre.- mert úgy fest, hogy ez bejön Dionnak, és egyébként is, némileg férfiasabb vonásokat kölcsönöz Vexnek.
Egy komisz félmosoly jelent meg az ajkán, amikor meghallotta Dion szisszenését, ismerte ezt a hangot, nem azért, mert fájdalmas volt, inkább mert váratlan, és izgalmas. Szerette ezt a hangot, mert tudta, hogy akkor jó utón halad.
A harapást bár visszakapta, de nem fájt, sőt, inkább volt kellemes, és a reakciója is erről árulkodott, nem csak az apró remegés, ami a testén száguldott végig, hanem egy halkabb, elégedett sóhaj is elhagyta az ajkait, de nem hagyta abba Dion vállának a puszilgatását, vagy éppen azt, hogy a nyelve hegyével rajzolgatott rá, éppen csak hozzá érve.
- Shhh, csak hagyd magad sodródni.- suttogta a szavakat, és egyébként se volt itt az ideje annak, hogy beszéljenek, beszélt helyettük a testük, a válaszok, amiket az érintésekre adtak, ahogy Dioné is, amikor Vex érzékenyebb részekre tévedt kutakodó kezeivel, és kissé bátrabb lesz, amikor megérzi az apró ujjakat a hasfalán, ami meg is feszült az érintéstől, és Vex is kezdi érezni, vagyis már érezte egy ideje, hogy vágyik valamire, vagy inkább valakire, és az a valaki Dion volt, és meg szerezi magának a kishölgyet, és nem fogja utána eldobni, nem annak akarja, hanem valaki olyannak, aki reggel mellett fog felkelni, és öröm lesz ránézni.
A lent kalandozó kezével lassan indult el felfelé, végig simítva Dion felsőtestén, át a mellei közt, még végül gyengéden az ujjai közzé fogta Dion állát, és óvatosan oldalra fordította a fejét, majd ajkával bírtokba vette Dionét, és utána visszaindult le, de nem állt meg a nadrágnál, hanem becsúszik alá, hogy folytassa azt, amit az imént félbehagyott, és persze közben a másik kezével is serényen dolgozik, majd amikor úgy érzi, hogy ideje máshol folytatni, akkor mindkét keze elvállik a kívánt helyektől, és ölbe kapta Diont, majd felállt, és elindult  a szobája felé, hogy ott folytassák azt, amit elkezdtek, s elvállt Dion ajkától, hogy csókokkal borítsa, ahol csak éri.


Karakterlap

Dionisia Maribell Vega

Espada

*

3. Espada

Szint: 5.

Lélekenergia:

60% Complete
28 000 / 30 000

Hozzászólások: 285

Hírnév: 0

Infó

Tárcában: 10 500 ryou

Technikatár
Ajándék küldése


Hovatartozás:
Las Noches

Egyéb hovatartozás:
Nincs

Reiatsu szín:
Sötétlila

Egyéb hovatartozás:
Nincs

Kapcsolat cimke:
Kapcsolatban

Kivel áll kapcsolatban?:
Karasu Vex

Post szín:
#9900CC // #00CCFF


  • Profil megtekintése

Nem elérhető Nem elérhető

Re:Másnap, vagy harmad, ki tudja
« Válasz #37 Dátum: 2018. Ápr. 12, 00:31:56 »
16+-os jeleneteket tartalmaz!


- Vagy csak félig sikerült törzsfejlődniük. – szélesen elmosolyodom, mert lehet részben tényleg igaza van Karasunak, és csak nemrég mászhattak le a fáról és még félig majmok.
– Igen, lehet hogy van olyan. És azért hallnak bele, mert a légzőizmok is lemerevednek, vagy görcsbe állnak és nem fog tudni az ember levegőt kapni. – tenyérrel felfelé behajlítom az ujjaim, majd picit kiengedem őket és újra, a tüdőt demonstrálva vele. Ezek inkább a kígyómérgek jellemzői, ki tudja milyen fajták vannak, csak néhányat olvastam. Kár, hogy nem hasonlóak a mérgeim, jó gyors halált tudnék velük okozni.
- Csak egy-két ilyen dolgot tudok. – megcsóválom a fejem, jó messze vagyok én attól. Bár nem tudom, hogy azokban az úgynevezett egyetemekben mit tanulnak, de úgy tudom az egyetemnél nincs magasabb szint, és én aki valószínűleg az általános ismeretek felével sem vagyok tisztába, vagy talán még a harmadával se, messze vagyok egy ilyen szinttől. Csak pusztán konkrétan hasonló fokozott nyugtalanság tüneteinek kerestem utána és végül ez tűnt a leghelytállóbbnak. – Nem tudom. Lehet, hogy ha csak minimálisan emelkedik, akkor felpörög az illető. – tehetetlenül megcsóválom a fejem egy bocsánatkérő mosoly társaságában. Az ilyen részletekre nem tért ki az a könyv, amiből olvastam, csak megemlítette, hogy ezt okozza a túltermelődés, és azt ha krónikusan alacsony. Nem igazán volt köztes részletezés, hogy minimálisan mit okoz. – Aztán kapnád, ha a repedések helyett bemászna az ágyadba. – szélesen elmosolyodom, ha ennyire nem szimpatikusak neki, lehet hogy arrancarként is megugrana, pedig kizárt hogy meg tudná szúrni azzal a kis fullánkjával. – Pedig szerintem nagyon jól néznek ki. A nagy pókok is, akik olyan lomhák, és cuki szőrösök. Egy patkány vagy egér nagyobb és rondább foltot hagyna a talpad alatt. – a végére kicsit undorodva grimaszolok. A rágcsálókat viszont én nem bírom, főleg azokat, amik ezekre a ronda egérféleségekre hasonlítanak. Inkább figyelnék egy skorpiót, és tenném ki a házból, egy patkányt balákkal üldöznék valószínűleg. – Akkor a meggyőzés sikeres volt. – győzelem teljes mosolyra húzódik az arcom. Még mindig fenn van az esélye, hogy kedvességből mondta csak, de inkább maradok annál, hogy nem.
– Csak nehogy úrrá legyen rajtad, még a végén egy harmadik szemmel a tarkódon fogsz mászkálni, nehogy meglephessenek akárcsak onnan is a merénylők. – persze, mint király, erre bármit rá tud fogni, hülyeséget, paranoiát, önzést, népnek meg ezt szó nélkül tűrnie kell. Azt hiszem nem vagyok jó alattvalónak, túl könnyen visszaszólok az uralkodónak. – Aha… és mit takar az a prémium? És dehogy leszel, pont hogy megmaradnak a javaid mert nem kellene nekem osztogatnod. – kuncogva elnevetem magam. Hogy lehetne nincstelen egy király ettől? De ha igen, hát rendben de akkor adjon okot, hogy igénybe akarjam venni az általa kínáltat és ne akarjak inkább sajátot beszerezni. Még a végén egyszer arra jönnék haza, hogy már miattam teljesen elszegényedett… – A mindenki alatt csak magadat érted. Hm… pedig esküdni mertem volna, hogy a másikat választanád, mert az ottalvás tovább tartana. Vagy az már neked is büntetés lenne? – szélesen elmosolyodom, lehet a szobája az ő saját privát szférája, ahova maximum egy kérdés… vagy szex erejéig beenged valakit, de az alvás már más kérdés, és nem gondolta át, hogy számára is büntetés lenne, ha vele kellene aludnom. Bár, ha nem hozna zavarba, piszkálna se semmi, akkor nem látom benne a büntetést.
- Talán ez is nézőpont kérdése. – csak megvonom a vállam a szavaira. Ő ezt jobban tudja, én egyáltalán nem tudhatom, nem nagyon volt még részem egyik variációban se, hogy tudjam melyik jobb, amire előre lehet készülni, vagy ami hirtelen úgy alakult.
- Na, látod! – szélesen elmosolyodok, egyáltalán nem a könyvre értettem, hogy a benne lévő tartalom lesz már idejétmúlt, hanem magára a könyvre való szükség, de ha tényleg sokat ülök rajta, akkor még abban is lehet igazság, hogy a tartalom is némiképp idejétmúlt lesz.
- Vagy vágd ki fehér papírból, és azt ragaszd fel a tükörre. – úgyis fehér lesz, egyszerűbb mint rajzolgatni, legalábbis úgy gondolom. – Hát… jobban szerintem, mint körszakállal. – picit zavartan figyelem. Egyáltalán nem erre akartam kilyukadni, hogy nekem hogy tetszik, csak azt próbáltam nézni, hogy szerintem mi nem állna neki annyira jó, de ha így fogalmaz… azt hiszem igen, jobban tetszik simán, vagy kicsit borostásan. – Miért én kérjem szépen, a te ötleted, de véleményt mindenképp mondanék. – kicsit elnevetem magam. Ha ő meg akarja nézni, akkor csinálja, egy valamire számíthat, az esetleges véleményem, de ha nem kéri, nem fogok megszólalni, az ő haja, és ennyi változást azt hiszem le tudnék nyelni kommentek nélkül… Talán… lehet…
- Az a te bűnöd, miért én szenvedjek miatta? – kicsit elnevetem magam, ráadásul… – És ha ilyen a Rossz tüdőd, vajon milyen gyors lennél és meddig bírnád, ha letennéd azt a vackot? – biztos semmi hasonló hatása nincs ránk nézve, de azért ha már így mondta… csak végigviszem a gondolatmenetét.
- Ismerve magam, ez a tény nem gátolna meg abban, hogy azért próbálkozzak. – eltökélt mosollyal állom az ördögi nevetését. Úgyis óvatos próbálna lenni, ráadásul gondolom nem nagyon fésülgetett eddig hajakat, biztos a szokásosnál is óvatosabban kezdene hozzá meg lassabban, én néha nagyon nem kímélem ha sietek. Ha annyira ki akarja próbálni persze, hogy hagynám, nem értem miért akar ilyesmiket, de engedném neki. Ha úgy környékezne meg, hogy kegyetlenül akar fésülni, na akkor esélyes a védekezés.
A hadarását látva csak még inkább kiszélesedik a mosolyom. Kezdem érteni miért szeret ennyire piszkálni engem.
– Tudod… a méretekkel sem vagyok teljesen tisztában, hogy miből mekkorákat gyárthatnak… – pimasz mosollyal utalok arra, hogy addig nem tudhatom meg, míg magam ki nem derítem, és hogy őszinte legyek, ha ez most egy pillanatra kicsit is komolyan megfordult volna a fejemben, ez a reakciója pont elég lett volna ahhoz, hogy már csak a poén kedvéért is tényleg megnézzem, hogy van-e valahol. – Meg… lehet egyéni kérésre is ruhákat varrattatni azt hiszem… – nem bírom ki, hogy ne tegyek azért rá még egy lapáttal. Akkor borulna ki teljesen szerintem, ha meg tudnám szerezni a méreteit, és valahol megvarrattatnám azt a ruhát.
- Oké, ahhoz még úgyis túl korán van nekem. – csata? Reggel? Aludjanak, vagy ha nem bírják ki, lőjék főbe magukat, csak engem hagyjanak ki belőle ezekben az órákban.
- Tócsacsapda! – szélesen elvigyorodom játékosan. Ha kevés maradt a padlón, akár még rá is foghatnám, hogy nem, nem is öntöttem ki véletlenül vizet a padlóra, hanem akadályt állítottam. Csak félő hogy annak nem felmosás lenne a vége…
Szélesen elmosolyodok hüvelykujjammal még mindig finoman a borostáját simogatva. Mindegy nekem, hogy ilyen, teljesen leszedi, vagy még egy icipicit hosszabb, csak annál ne nagyon legyen, mert ha már inkább szakállról mint borostáról beszélünk, az nem tudom mennyire tetszene még mindig.
Sejthettem volna, hogy csak én reagálhatok ennyire érzékenyen vagy intenzíven, de csak mert gondolom egyáltalán nem vagyok hozzászokva az ilyesmihez. Én hiába harapom meg finoman a fülét, ugyanúgy folytatja a puszilgatásokat gond nélkül. Csak az az érezhető sóhaj ami arról árulkodik, hogy volt is reményeim szerint valami pozitív hatása.
A suttogására csak ismét átfut az egész testemen a borzongás. Az elmém egy távoli zuga halványan de tudja és helyesli, hogy a finom utasításnak oka van, ha most elkezdek gondolkodni miérteken és kizökkenek, lehet, hogy nagyon hamar véget vetnék vele ennek az egésznek azzal az egy két teljesen zavart, és zavarban lévő mozdulatommal… Vagy ha kinyitom a számat, és a jelenlegi állapotomból kiindulva nem biztos, hogy örülnék neki, ha hirtelen félbeszakadna és elhúzódna teret hagyva nekem. Szerencsére csak sikerül is nem kommentálnom a szavait se hangosan, suttogni meg végképp nem merek, mert félek, hogy valami más lenne abból. És nem tudom, hogy szintén szerencsémre-e, de Karasu ténykedései erősen megnehezítik ha akarnék is, hogy gondolkozni tudjak. De eddig nem azt csináltam? Sodródtam, abban sem vagyok biztos, hogy tudom hogyan kerültek oda a mancsai, ahol éppen vannak.
Csak akkor nyitom ki újra a szemem, mikor feljebb siklik lentről a keze, a fordításra kérdőn érdeklődőn pislogok fel rá picit ködös tekintettel, amíg hirtelen az ajkamra nem tapasztja a sajátját. Egy meglepett kis hang szakad fel a torkomon, főleg amiatt amit csinál, de már hunyom is be a szememet, próbálva utánozni. Így is már mélyebben szedtem a levegőt, de ez a csók most még inkább szaporázza a légzésem, miközben törzzsel is felé fordulok, ami nem tudom mennyire bonyolítja meg a ténykedését, ha egyáltalán igen. Közben a kezeim a karjáról, hasáról felfele indulnak. Végigsimítok hasa, mellkasa izmai mentén, hogy végül reflexszerűen a nyakát átkulcsoljam velük.
Egy meglepett nyögés kíséretében szakítom meg önkéntelenül is a csókot, mikor a keze a nadrágba vándorol, és már minden akadály nélkül érzem meg lent a kezét, amitől automatikusan megemelkedek ültömben. Már a nadrágon keresztül is meglepett, de ez megdöbbentő, és az érzést csak korbácsolja az, amit feljebb a másik kezével művel. Ha Vex azóta nem tette meg, vagy kezdett újra a nyak vagy a váll puszilgatásába, akkor már vissza is tapasztom az övére az ajkam, folytatva a csókot amit sikerrel félbeszakítottam. Egyik kezem közben felkúszik, végigcirógatva a tarkóján, hogy aztán az ujjaimmal beletúrhassak a hajába.
Alig veszek csak tudomást arról, amikor felállt velem és megindul. Ott a kérdés valahol, hogy hová visz, mintha nem lenne majdnem egyértelmű a válasz, de túlságosan leköt, hogy csak egy kicsit össze tudjam szedni magam ezalatt a pár pillanat alatt és a friss levegő picit minimálisan kiszellőztesse a tudatom.
« Utoljára szerkesztve: 2018. Ápr. 12, 00:34:20 írta Dionisia Maribell Vega »

Karakterlap

Karasu Vex

Espada

*

4. Espada

Szint: 16.

Lélekenergia:

60% Complete
80 500 / 90 000

Hozzászólások: 360

Hírnév: 8

Infó

Tárcában: 27 500 ryou

Technikatár
Ajándék küldése


Hovatartozás:
Las Noches

Egyéb hovatartozás:
Egyéb

Reiatsu szín:
Kék.

Egyéb hovatartozás:
Nincs

Kapcsolat cimke:
Kapcsolatban


  • Profil megtekintése

Nem elérhető Nem elérhető

Re:Másnap, vagy harmad, ki tudja
« Válasz #38 Dátum: 2018. Ápr. 12, 15:09:29 »
16+

- Akkor a rossz felüknek sikerült fejlődni.- több a szarakodás az emberek részéről, mint a haladás. Jó nekik így, ahogy van, elértek egy szintet, és arra álltak rá, hogy minél többet harácsoljanak, a többi meg le van szarva.
- Az de kurva szar halál lehet. Szeretnél levegőt venni, de a saját tested hagy cserben, és érzed, ahogy lassan kiszáll belőled az élet, jah, és a tüdöd meg ég a légszomj miatt, szívás.- egyike azon módszereknek, ahogy nem szívesen lehelné ki a lelkét.- Vagy érzed, ahogy a szíved lassul.- ha már imitálnak, akkor Vex is csinálja, halkan tapsól, utánozva a szívverést, ami egyre lassabb lesz, végül pedig megáll.- És volt, nincs.- olyan jól elbeszélgetnek róla, hogy kezd azon gondolkozni, hogy talán nem ártana beszerezni némi mérget, és ha olyan a helyzet, akkor bevetni őket. Csak pár injekcióstű kell, és a harc hevében be lehet bökni, és ha mákja van, akkor hamar hatni kezd, és csak az agóniát kell végig néznie, mert azért nem árt biztosra menni.
- Majd akkor beszerzünk pár könyvet, hogy bővítsük a tudásodat, ha úgy van, egy idő után, még az egyik szobát is átalakíthatjuk neked, mérgeknek, meg minden.- legalább nem üresen állnának azok a szobák, és Dion is otthonosabban érezhetné magát, ha lenne egy saját, kis szentélye, ahol aztán vizsgálhatja a mérgeket, meg a hatásukat is. Ha már Vexnek is ott van a saját szobája, ahol a visszahozott cuccokat tartja, így az igazságos.- Hm, akkor talán nem ártana kipróbálni. Na majd keresünk egy embert, aki meg is érdemeli, és indulhat a teszt. Bár kettőt kell keresni, egyiknél feltornásszuk azokat a számokat, a másiknál meg le.- kamerát elő, jegyzettömböt is, és mehet a móka és kacagás. S lehet kegyetlennek hangzik, de ezért keresnek majd olyanokat, akik meg is érdemlik. Ártatlan lelkeket Vex se baszogat, nem sok értelmét látja, és egyébként is, csak felhívná magára a figyelmet, ahhoz meg sok kedve nincs, hogy olyan, hülye shinigamikat vágjon le, akik hősnek hiszik magukat, és megmutatják, hogy pár jól megválasztott szóval, meg kiabálással nyerhetnek. Mert akárhogy is nézik, egy bizonyos erőszint felett már mindegy mi van, mit csinál, baszhatja.- Csak nem, de lehet, akkor drasztikusabb megoldások jönnének, hívnám a profikat, és ha az se lenne elég, akkor felgyújtjuk a házat, a végső megoldás.- lehet kissé túlzás, de mindent a cél érdekében.- De egy patkány, vagy egér, ha meglát, inkább elrohan, de a pók vagy skorpió, ha olyanja van, akkor neked rohan, és még meg is csíp, ha tud, és ha még nem is halsz bele, attól még tud ám fájni.- meg viszketni, feldagad, és vörös is lesz, eh, nem jó. Még szerencse, hogy náluk nincsenek pókok meg skorpiók, ha van is, az is valami ressurection lehet, nem kell attól tartania, hogy valaki majd a repedésekből fog előmászni, hogy utána boldogítsa Karasut.- Jap, az bizony.- kedvesen elmosolyodott, igen, sikerült meggyőzni, ez van.
- Áh, azt nem tudok, a harmadik kar az ugye megy, de a szem az már nem, és egyébként is, a tarkómon a maszkom maradéka van, ott nem lenne a legjobb helye. De csak szeret, és méltán tisztel a nép, majd rendezek valami várjátékot.- ha lázong is a nép, csak be kell tömni valamivel a szájukat, és kész, a gond meg van oldva, legalábbis egy ideig.- A prémium azt, hogy nagyjából királynő leszel, minden jóval egyetemben. De kegyes király vagyok… néha, és megtehetem.- egy király nem lehet kedves? Nem adakozhat? De, és muszáj is, mert ha be akarja szedni az adókat, néha el kell altatni a népet.- Majd úgy csinálom, hogy neked is inkább jó legyen, mint rossz. És az alvás lehet tovább tartana, de az csak alvás, nem mintha nem lenne jó, de na, nem lehet mindig csak húzni a lóbőrt. És nem, nem az.- vigyorogva nyújtotta ki a nyelvét.
- Ez is, de ahhoz, hogy tényleg legyen róla egy véleményed, ahhoz meg is kell történnie.- látatlanban nem szabad csak úgy bármit is mondani, legalábbis egyes témákkal kapcsolatban biztos nem, és ez Vex szerint olyan téma volt.
- Látom-látom.- nevetett, de arról nem tett le, hogy be fogja szerezni azt a könyvet, felkeltette az érdeklődését a tartalma, és hátha tanul belőle valami újat és izgalmast.
- Az is egy megoldás, bár a legegyszerűbb az lenne, ha hagynám megnőni, a papír meg a firkálás nem adja vissza, esetleg valami képszerkesztővel megcsinálni…- már csak meg kéne tanulnia használni egy programot, hogy a végeredmény ne legyen nevetséges.- Akkor körszakál kilőve, marad a borosta.- szelíden elmosolyodott, ennyi, egy nő sok mindenre rátudja venni a férfit, főleg akkor, ha az a nő tetszik a férfinak.- Nem tudom, ezt így szokás mondani.- kuncogott egy rövidet, hiszen neki ez maradt meg, még ha nem is a másik akarja, akkor is ezt szokták mondani, vagy legalábbis mintha valami ilyesmire emlékezne.- Akkor majd lehet az esti zuhany után meg látod, vagy akár be is állíthatod, csak akkor közös zuhany lesz.- megint csak vigyorgott, és kacsintott Dionra.
- Fene tudja, ha az én tehenem meghalt, akkor a tied is haljon már meg.- ismét csak jókedvűen elnevette magát.- Nem tudom, de nem tartom kizártnak, hogy rendesen megugrana a teljesítőképességem. Majd egyszer leteszem egy hétre, csak hogy lássuk.- bár kemény egy hét lesz, lehet nem is tudja majd rendesen letesztelni a hatását, talán egy hónapra kéne.
- Hát, szerintem se… de akkor izgalmasabb lenne.- ha kicsit ellenállnak, az fel is dobhatja a helyzetet, és vihet bele némi izgalmat, igen, mégis csak jobb lesz ha kicsit ellenkezik.
- Ne is legyél, nem kell ezzel foglalkozni, sőőőőt, tessék elfelejteni.- nevetnie kellett, de ez inkább olyan kínjában nevetés volt, mert úgy érzi, hogy ezzel bogarat rakott Dion fülébe, ami minden, csak nem jó.- Szerencsére itt nem foglalkoznak ilyen ruhákkal, na meg ne mondom meg a méreteimet.- és ezzel ki is védi a bajt, nem kell arról tudnia Dionnak, hogy mekkora cipőt hord, meg nadrágot és a többi, ha nincsenek számok, nincs ruha.
- De még nekem is.- majd keresnek olyat, ami akkor van, amikor már fent vannak, megreggeliztek, és nem álmosak.
- Az ám, veszélyes egy valami az, egy rossz lépés, és már borulsz is.- ha meg úgy borult fel, akkor vége, bumm, és ájulás.
Jól esik neki a simogatás, rég volt olyan, amikor valaki így ért hozzá, nem csak ledobták a ruhájukat, és túlestek a dolgon, hanem foglalkoznak a másikkal, és ez az, amitől forrni kezd a vére, és ölelni akarja Diont, csókolni, örömet okozni neki, olyat adni neki, amire sokáig emlékezni fog.
Társra talált a test játékában, és bár még kicsit ügyetlen társra, de ez nem volt baj, Karasu türelmes tanár volt, és csak remélte, hogy Dion majd lelkes diák lesz, és vágyni fogja az új dolgokat, az új ismereteket, és eddig úgy fest, hogy igen, akarta azt, hogy folytassák, elfogadta a felkérést a táncra, és a kis harapása is arról árulkodott, hogy nem volt az ellenére az, amit csinálnak, és amit fognak, és Karasu minden mozdulata óvatosságról árulkodik, nem akarja, hogy Dion rosszul érezze magát, boldoggá akarja tenni.
Finoman kóstolgatja Dion édes ajkait, és örömmel veszi a Dion testének a reakcióját, a hevesebb levegővételt, és azt, hogy próbálja utánozni Karasut, aki lassan átdugja a nyelvét, hogy táncra kérje fel DIonét. S közben az ujjai ismét megtalálják a halmokat, amiket felváltva simogat, kényeztet, és masszíroz, néha-néha erősebben rámarkolva, majd egy aprót sóhajt a csókba, amikor megérzi az apró kis karokat a nyaka körül. Innen már nem volt visszaút, végig fognak sétálni az ösvényen, ami kéjjel van kikövezve.
S ott voltak az ujjai, ahol lenniük kellett, hogy lassan, odafigyelve kezdjen bele a simogatásba, felkészítésbe valami újra, és többre, jobbra, és az, hogy Dion emeli törékeny, és csodás testét, az mutatja, hogy akarja, nincs ellenére, a csók folytatása is ezt bizonyítja, és már Vexen is ott voltak a jelek, hogy akarja az egészet.
De egyszer minden jónak véges szakad, el kell válnia a halmoktól, és a mézescsuportól, hogy a formás combok alá nyúljon, és elinduljon a szobájába, ám a csókot nem szakítja félbe, hiszen saját tornya, ismeri az utat. Megérkezve pedig lassan teszi DIont az ágyra, egy pillanatra se elválva az ajkától, majd ujjai a póló nyakához vándoroltak, rámarkolt, és lassan elkezdte ketté tépni, így egyszerűbb volt, és Dion haja sincs útban. S most ott kellett hagynia az ajkakat, hogy elinduljon dél felé, körmeivel finoman végig szántva Dion oldalát, és közben csókokkal hintette be Dion mellkasát, hasfalát, még végül az ujjai megakadtak a nadrágban, de ez nem állította meg Karasut, haladt továbbra is lefelé, csak éppen már jött vele az alsó is, ami hamar lekerült, és messzire szállt.




Karakterlap

Dionisia Maribell Vega

Espada

*

3. Espada

Szint: 5.

Lélekenergia:

60% Complete
28 000 / 30 000

Hozzászólások: 285

Hírnév: 0

Infó

Tárcában: 10 500 ryou

Technikatár
Ajándék küldése


Hovatartozás:
Las Noches

Egyéb hovatartozás:
Nincs

Reiatsu szín:
Sötétlila

Egyéb hovatartozás:
Nincs

Kapcsolat cimke:
Kapcsolatban

Kivel áll kapcsolatban?:
Karasu Vex

Post szín:
#9900CC // #00CCFF


  • Profil megtekintése

Nem elérhető Nem elérhető

Re:Másnap, vagy harmad, ki tudja
« Válasz #39 Dátum: 2018. Ápr. 12, 22:46:35 »
16+-os jeleneteket tartalmaz!


- Ne zavarjon, mi továbbfejlődtünk, ők meg… kajának jók lesznek. – szimplán csak megvonom a vállam. Igazából másra se jók csak kajának, meg hollow utánpótlásnak. Ahhoz meg tökmindegy mennyire maradtak vissza az egyedfejlődésben.
– Eléggé. Ahogy görcsbe rándulnak az izmok és már se lélegezni se beszélni nem tud az illető… Irigylem a kígyókat – ilyen mérgek szinte bárkit le tudnának teríteni, és akár már percek alatt is beállna a halál. Unalmas lenne biztos egy idő után, de ennél is gondolom minél erősebb az ellenfél, annál jobban tud küzdeni a méreg ellen.
- Nem hiszem, hogy annyit össze tudnék halászni, hogy szükségem lenne egy külön szobára, de köszi. De ha lenne egy-kettő, bekenhetnéd velük a fegyvered pengéjét. Erre használták például a nyílméreg békákat is. – szelíden elmosolyodok. Bár nem lenne rossz néhány erősebbet szerezni, azért arról is informálódni kellene, hogy az állati mérgeket hogy, és meddig lehetne tárolni. Kikeverni, meg kétlem, hogy tudnék és ismét felmerülne a kérdés, hogy például shinigamikra mennyire lenne ártalmas… Azt hiszem maradok inkább csak a sajátjaimnál. – És honnan szerzel olyan szert? Vagy pontosabban szereket. – elkuncogom magam, elvégre kellene egy, ami megemeli, és egy, amelyik arra szolgál, hogy levigye ezt a szintet. Nem tudom, hogy egyáltalán létezik-e ilyesmi az embereknél, az, hogy bennem nyomokban megtalálható, az egy dolog, ráadásul gyenge, részben ezért se említem még meg neki, meg akkor idő előtt ellőném, hogy mire is vagyok képes az pedig unalmas. – Akkor hajléktalanná válnál. – ez kicsit túlságosan is drasztikus megoldás. Egy olyan helyen, ahol gyakoriak vagy szimplán csak esélyesek lehetnek a skorpiók, legfeljebb a bent lévőt távolítaná el egy szakember és max körülnézne, de attól még egy újabb később bejöhet. – Dehogy rohan, csak épp arra van útja. – jókedvűen felnevetek. Eddig ahány bogárral dolgom volt, nem úgy tűnt, hogy tisztában lennének vele, hogy egy cipő van előttük, a mozgásra se váltanak irányt, pusztán megdermednek, majd folytatják az útjukat, ha úgy érzik lehet. És ha a mozgás közvetlen előttük van a skorpió már szúr, a pók meg… talán csak azután hogy már rámászott az illetőre. – És a patkányharapás is tud fájni, csak annyit tudok róluk, hogy fertőzőek. – ennyire emlékszem róluk, illetve hogy koszosak és rondák.
– De legalább találtam valamit, amit nem tudsz ördögi vigyor mellett demonstrálni nekem. – tehetetlenül emelem el a kezeim a törzsemtől, majd ejtem azokat vissza az oldalamhoz. Sajnos az a tényen nem változott, hogy talán tényleg működne a várjátékos ötlete, legalábbis nem tudok ellenérvet felhozni, hogy miért ne. – Egy királynőnek nem kell adót fizetni. – picit gyanakvóan grimaszolok, és van egy olyan érzésem, ha ezzel egyetért, már vissza is vonja, hogy ezt jelenti a prémium, mert akkor oda lesznek a napi adói. Már ha emlékezni fog rájuk, mert ha nem, akkor én biztos nem fogom emlékeztetni rá. – Abban mi a büntetés, ha jól esik? Amúgy nem hiszem, hogy fog is, szóval mindegy, a lényeg, hogy ne csináld! – tényleg ne jöjjön a fenekem közelébe, nem vagyok kisgyerek, hogy ki kelljen porolni, még ha néha úgy is viselkedem. Megalázó és inkább hanyagolnám, kétlem, hogy ezt bárhogyan is élvezném, ráadásul az onnantól már nem is lenne büntetés.
- Pontosan, úgyhogy hagyjuk is a témát. – szélesen elmosolyodok, végre egy olyan mondat, amit fel tudok hozni, hogy kibújhassak ez alól a téma alól. Általánosságban, mint mikor a kilincsen lévő zokni került szóba, amíg csak lájtosan van róla szó szinte egyáltalán nem zavar, vagy hoz zavarba, de mikor már személy szerint rólam, úgy már kicsit kellemetlenebb, mert ahogy most is mondta, semmi helytálló és megalapozott véleményem nem lehet a gyakorlatról.
- Ha ennyire érdekel, akkor hagyd. – szerintem semmi szüksége rá, így jó ahogy kinéz, nem kell öregítenie magát, de ha ennyire kíváncsi rá, nem értem miért nem próbálta még ki eddig és hagyta pár nappal tovább nőni. – Attól még, hogy mi a véleményem, kipróbálhatod. – az ő arca, én csak annyit tehetek, hogy őszintén elmondom neki, hogy mi a véleményem róla. – Értékelem a lehetőséget, de az lenne a kérdés, hogy te hogy állítanád be magadnak. – próbálom zavar nélkül állni a kacsintását, és úgy érzem most egész jól sikerül.
- Kösz, ez kedves. Ha már a szakadékba zuhansz, ránts is magaddal légyszíves! – én is elnevetem magam ezen a kijelentésén. Keményen őszinte és kicsit se kímélt, de legalább vicces volt a hasonlat. De akkor sem állok meg, fulladjon csak meg, majd szerzek neki egy inhalátort vagy valamit. – Szerintem egy hét nagyon nem lesz elég. – ha ennek van ránk is negatív hatása, akkor egy hét édes kevés lesz, hogy kitisztuljon a tüdejéből, de attól még próbálkozhat, csak nincs sok értelme.
Csak a szememet forgatom egy mosoly kíséretében. Nekem aztán mindegy, nem az lenne a célom, hogy izgalmasabbá tegyem, hanem hogy valahogy megakadályozzam, vagy szabaduljak, ha mázlim van mindkettő.
- Te se akarsz elfelejteni semmit velem kapcsolatban, én sem fogom! – elnevetve magam játékosan kinyújtom rá a nyelvem. Talán még tényleg szereznem is kellene neki valami hasonlót, csak hogy megijesszem vele. Az már más, hogy eszembe se lenne ráadni, de erre rögtön nem biztos, hogy rájönne. – Nem is muszáj, egy olyannak aki jó a munkájában, talán elég irányvonal nagyjából, ha megmutatom neki, hogy derékban nagyjából… ekkora, vállban… ekkora, nincs pocakod és bazimagas vagy. Az emberek között biztos akad egy-kettő, aki foglalkozik ilyesmivel. – jól szórakozva, mosolyogva mutatom a kezeimmel, hogy hol milyen széles. Úgy nem nehéz, hogy előttem van. Nem tudom, hogy tényleg elég lenne-e, legfeljebb nem lesz olyan, mintha ráöntötték volna, meg legfeljebb akkor második körben kisebbre vagy nagyobbra kérem ott, ahol nem volt jó a méret. Még mindig nem tervezem valójában megcsinálni, de nagyon vicces végigmenni az elméleten.
- Bizony! Hatásos csapda. – szélesen mosolygok, bár még mindig bizonytalanít a fenyegetés, hogy talán én rosszabbul járnék, ha azt meg akarná bosszulni.
Nem igazán tudom, hogy mit is csináljak, vagy egyáltalán akarok csinálni, ráadásul nagyon nehéz úgy koncentrálni, hogy Vex folyamatosan támad.
Meglep mennyire finomak a csókjai, teljesen elolvadok tőlük. Ahogy megérzem a nyelvét, ismét kicsikar belőlem egy meglepett kis hangot. Most már picit bonyolultabbnak érzem utánoznom és követnem már a nyelvének mozgását, próbálok szinkronba kerülni vele. Az előző finomabb változattal ellentétben ez inkább mintha lángra lobbantana, legalábbis már bátrabban kulcsolom át a nyakánál, ha lehetséges még közelebb húzódva hozzá, finoman a hajába túrva. Valahogy nehéz megállnom, hogy ne mocorogjak tovább, miután a keze elérte a célját alul. Erősen szedve a levegőt, megpróbálom picit jobban, hevesebben csókolni.
Nincs időm meglepődni, mikor mindkét helyről eltűnnek a kezei, mert már az ölébe is kap. Automatikusan reflexből átkulcsolom a lábaimat a hasánál, ha nem fogna, akkor is biztosan tartva magam. Csak remélem, hogy nem megy neki semminek, de nem tudok erre figyelni, forog velem a világ. Az egyik kezem a hajában hagyom, a másikkal ismét az arcára simítok.
Még ha akarnék se tudnék azzal foglalkozni, hogy a hátam hirtelen puhát ér. Fogalmam sincs még, hogy az enyémbe, vagy a saját szobájába hozott-e be.
~ MI a…? – muszáj akaratlanul is megszakítanom a csókot, ahogy levegő után kapok, mikor meghallom az anyag szakadását. ~ Eltépte a pólót... – hüledezve hatalmasra nyílt szemekkel pislogok rá, nagy kortyokban szedve a levegőt.
Ismét egyre szaggatottabban lélegzem, ahogy elindul lefelé, hol kettőt kapkodva, hol kihagyva egy-egy légzést. Kezd megint úrrá lenni rajtam valamennyi zavartság, mikor érzem, hogy a nadrág is kezd eltűnni a helyéről, és már a póló is szét van szakítva ahhoz, hogy már ne takarjon el semmit. Talán még az ujjai lehetnek egyben, amiből lehet ki kellene bújni, de most csak azzal tudok foglalkozni, hogy mire készülhet Vex.