Szerző Téma: Shiba Mitsuru  (Megtekintve 240 alkalommal)

Description:

0 Felhasználó és 1 vendég van a témában

Karakterlap

Shiba Mitsuru

Shinigami

12. Osztag

*

Szint: 1.

Lélekenergia:

60% Complete
5 500 / 15 000

Hozzászólások: 26

Hírnév: 0

Infó

Tárcában: 7 400 ryou

Technikatár
Ajándék küldése


Hovatartozás:
Független

Egyéb hovatartozás:
Nincs

Egyéb hovatartozás:
Nincs

Kapcsolat cimke:
Egyedülálló


  • Profil megtekintése

Nem elérhető Nem elérhető

Shiba Mitsuru
« Dátum: 2018. Jún. 03, 19:18:41 »
(click to show/hide)


Név: Shiba Mitsuru
Nem: Férfi
Kaszt: Shinigami
Születési ideje: Május 28.
Kor: ???

Első ránézésre a legszembetűnőbb Mitsuruban, az a magassága. Több mint két méteresre nőtt, és sokszor még nagyobbnak tűnik, mert általában messze, a semmibe bámul mindenki feje felett. Haja halvány rózsaszín, és hihetetlen gyorsasággal nő, köszönhetően egy félresikerült gyógyításnak, így sokszor előfordul, hogy néhány óra elteltével már teljesen más frizurával jön szembe az utcán. Szemeinek színe eltérő árnyalatú, a jobb oldali ametiszt-, míg a bal levendula lila. Munka közben néha szemüveget visel, ha sokat kell olvasnia, ugyanis közelre nem lát már olyan tisztán, azonban pár percig még képes kibogarászni az írásjeleket.
Öltözködés terén nem válogatós, ugyanúgy szereti a tradicionális, és a modernebb ruhadarabokat. Egyenruhája némiképpen átalakított, nem a hagyományos hosszú ujjú kosode, hanem annak ujjatlan verziója, ami válltól szabadon hagyja viselője kezét.

Csendes, gondoskodó nagytestvér, az a fajta, aki meleg hangon mond esti mesét a takarókból és párnákból épített bunkiban, ugyanakkor igen határozottan üldözi el az ágy alatt lakó szörnyeket. Szívesen segít bárkinek, ha megkérik, sőt, néha olyankor is, ha kifejezetten tiltakoznak ellene. Ha úgy érzi, hogy a másik támogatásra szorul, képtelen nyugton maradni, és semmit se csinálni.
Kifejezetten okos, de csupán elméleti, ismeretjellegű tudással rendelkezik, ami többek között annak is köszönhető, hogy gyorsolvasó, és eidetikus memóriája van. Minden téma érdekli, legyen az tudományos, vallásos, vagy szórakoztató, élvezettel veti bele magát abba, hogy minél jobban megismerjen egy témát, és minél szélesebb ismeretanyagot tudhasson magáénak.
Jó beszélgető partner, minden témához hozzá tud szólni, és kifejezetten figyel a másikra. Kiválóan alkalmazza tudását, logikai meglátásai, és a mérhetetlen mennyiségű ismeretanyag miatt képes szinte kivétel nélkül minden kérdést megválaszolni, ha azok a tanultakra vonatkoznak. Ezzel szemben a szociális interakciói során igen lassú felfogású, és egyszerű személy, bár óriási beleérző képességgel, és rendkívül nagy érzelmi töltettel rendelkezik, sokszor nem jól választja ki a probléma megoldásának módszerét. Könnyen meghatódik, vagy megrendül, nyitott és érzékeny, környezete hangulatát teljes mértékben átveszi, és nagyon sok idő, míg feldolgozza, főleg, ha a másik reakciói számára indokolatlanok, vagy érthetetlenek.
Biztonságos és szeretetteljes családi hangulatra van szüksége, ha a környezetében tartózkodó emberek idegesek, feszültek, megérzi, és magát okolja a feszültségért. Meg kell ismernie a problémák valódi okát, és a megoldást, képtelen arra, hogy elengedjen egy kérdést, és ne találja meg a választ rá. Előrelátó, a problémákat és feladatokat módszeresen közelíti meg, mielőtt megoldaná. Kedves, gyengéd és odaadó, érzelmeiről egészen nyíltan, mindenfajta köntörfalazás nélkül képes beszélni.

"Ha gyönge a lelked, tompa a kardod éle."

Sokszor kérdezték már tőlem, hogy szeretném-e tudni, hogy honnan jöttem, hogy ki vagyok… minden alkalommal elgondolkoztatott a felvetett probléma, már ha lehet annak nevezni, de igazából nagyon is jól tudtam, ki vagyok. Az ezt meghatározó paraméterek nem az emlékezettől függtek, legalábbis nálam biztosan nem.
Amikor hat évvel ezelőtt elkezdődött az életem, már felnőtt voltam. Ugyanolyan magas voltam, mint most, és a hajamat, szemöldökömet, és szempillámat leszámítva ugyanígy néztem ki. Rukongai egy kietlenebb csücskén feküdtem, de hogy miként kerültem oda, az rejtély, a számtalan talány egyike. Már csak arra emlékszem, hogy nyikorgó hangot hallok, majd emberi hangokat, ahogy hitetlenkedve beszélnek körülöttem.
Hahaue azt mesélte, hogy hosszú ideig aludtam, azonban azt se tudnám felidézni, hogy álmodtam-e valamit. De arra tisztán emlékszem, hogy amikor kinyitottam a szememet, Moemoe bámult rám vissza, majd mosolyogva azt mondta: „Jó reggelt!” És úgy lett, ahogy mondta, az valóban egy jó reggel volt. Mindenki kedvesen üdvözölt, nagycsalád voltak, viszont számtalan kérdésük közül csak egy valamire tudtam válaszolni, hogy mi a nevem. Ez valamiért sosem volt kérdéses számomra, a keresztnevem annyira tisztán csengett az elmémben, mint azóta se semmi más.
Chichiue próbálta kitalálni, mi is történhetett velem, mert bár az orvosoknak köszönhetően nagyon hamar felépültem, mégiscsak egy nagy rejtély voltam. Szó szerint is, a házban mindenkinél magasabbra nyúltam, mikor először álltam lábra, és azután is, minden alkalommal. Csupán annyi volt bizonyos, hogy égési sérüléseim voltak, de hogy azokat hol, és hogyan szereztem, senki se tudta megválaszolni, a környéken semmi olyan nem történt, ami indokolta volna a sérüléseimet. Végül néhány hét elteltével már nem számított, hogy miként és honnan kerültem oda, Shiba lettem, mintha mindig is ott éltem volna. Számomra ez az érzés egészen indokolt volt, lévén valóban azóta voltam ott, mióta csak az eszemet tudtam, még ha ez csak egy rövidke időt is jelentett.
Moemoe azt mondta, hogy ő talált, tehát innentől kezdve hozzá tartozom, így miután meggyógyultam, nem is volt kérdés, hogy mellette legyek. Hahauet azt hiszem megnyugtatta a tudat, hogy valaki mindig vigyáz rá, főleg, ha éppen a birtokon kívül szeretett volna játszani, én pedig szívesen mentem. Sok dolgot tanultam Moemoetól, például, hogy az ő zöldségének legalább a felét nekem kell megennem, mert én sokkal nagyobb vagyok, és több zöldséget kell ennem. De azt is tőle tudom, hogy ha valakinek hosszú a haja, akkor abba mindig csattot kell tenni, mert attól lesz szép, márpedig az utcára csak úgy szabad kimenni!
Nem tudom most se, hogy pontosan milyen életem volt, mielőtt megszülettem Rukongaiban, és Moemoehoz, Hahauehez, Chichiuehez, Kamiko~neehez, és mindenkihez kerültem volna. Azt viszont biztosra veszem, hogy most nagyon jó sorom van mellettük. Éppen ezért már nem szoktam azon töprengeni, milyen lehetett ezelőtt az életem, hogy honnan jöttem, mert a megfelelő helyen vagyok. Az orvosok szerint elképzelhető, hogy sose fog újra eszembe jutni semmi, de ez sem bánt, új emlékeket gyűjtöttem, pontosan hat évnyit, aminek minden pillanatát percre pontosan vissza tudom idézni.
Néha, ha behunyom a szemem, azt hiszem, hogy felrémlik egy emlékkép, de csak magamat látom minden alkalommal. Olvastam, hogy ez valami mély önelemzés, amit a tudatalattim igyekszik véghezvinni, azonban semmi eredménnyel nem járt, így nem is osztottam meg senkivel. Nem szerettem volna, ha aggódnának miattam, és így, hogy nincs jelentősége, semmit se számított.
Szóval, amikor valaki megkérdezi, hogy szeretném-e tudni, ki voltam ez előtt, a válaszom az, hogy elég, ha tudom, ki vagyok most. Hahaue és Chichiue idősebb fia, bár Moemoenél kevesebb ideje élek velük, de szerinte a magasságom miatt én vagyok az öregebb, a Shiba család tagja, egy shinigami, mert az Akadémiát is elvégeztem! Két év alatt… érthetetlen is volt, hogy másoknak mért tart hat, vagy akár hét évig. Moemoe azt mondta, hogy neki se kell majd több, csak lássam meg! Nem aggódom miatta, mindig betartja az ígéreteit, én pedig segítek neki, ha szükséges, mert nagytestvérként ez a dolgom.
Chichiue biztos nagy tűzijátékot csinál majd, amikor befejezi, mert Moemoe azt szereti a legjobban, meg a csillagszórókat. Nem szerettem a tüzet, bár már annyira nem rémített meg, mint kezdetben, de azért jobb szerettem ilyenkor a háttérben maradni. A fények, színek, hangos zaj… egyik sem volt vonzó számomra, és mindig a fülemben csengett a tűzben roppanó fa reccsenése, akkor is, ha csak egy apró láng égett, egészen csendesen.
Remélem, hogy egy nap ez is a feledés homályába vész, végérvényesen.

Neve: Shugonin (Védelmező)
Fajtája: Kidou
Shikai parancsa: Dakishimete, kudasai! (Ölelj át, kérlek!)
Shikai kinézete: A parancs kimondása után a katana körül lilás aura jelenik meg, majd néhány másodperc múlva el is tűnik, mintha a kard pengéjét itatta volna át.

Támadások:


Heiwa (Béke)
A zanpakutou különleges illatot áraszt magából, mindenki olyannak érzi, ami számára a legkellemesebb, legszimpatikusabb. Az illat nem mérgező, inkább hipnotikus, nyugtató hatása van, a legszívesebben teljesen belefeledkezne az ellenfél. Minél többször ér hozzá a zanpakutou az ellenfélhez, vagy annak fegyveréhez, annál többet juttat át ebből a kipárolgásból, és annál erősebb az illat, aminek a limbikus rendszerre van befolyása. Hatására az ellenfél egyre kevesebb motivációt érez a harcra, kedvtelenné válik, nagy koncentráció esetén pedig egyszerűen felhagy az egésszel, sőt akár teljes pálfordulás is bekövetkezhet, és inkább megvédeni igyekszik a zanpakutou forgatóját.

 ◘ 3 érintés - Az illat fokozatosan fejti ki hatását, az ellenfél kedvtelennek érzi magát, kifejezetten unottnak.

 ◘ 6 érintés - Minden motivációját elveszíti, összezavarodik, és úgy érzi, szükségtelen harcolnia.

 ◘ 9, vagy több érintés - Kellemes, meleg érzés járja át a forgató iránt, és úgy gondolja, meg kell védenie.

Anzemmou (Védőháló)
A zanpakutouból láthatatlan kidou fonalak futnak a szélrózsa minden irányába, amik a levegő rezgését érzékelik, ezek nem áthatolhatatlanok, sőt, ha valaki nem tudja, hogy ott vannak, nem is érzékeli őket, azonban a fonalak a legkisebb mozgásra is érzékenyek. Mitsuru képes ezeknek a végeit tárgyakhoz, vagy akár a földhöz is rögzíteni azáltal, hogy megérint vele dolgokat. Amennyiben egy olyan szálat rezegtet meg egy támadás, amihez valami rögzítve van, a kidou fonál berántja a rögzített dolgot, ezzel hárítva a támadást.
Használható személyeken is, azokhoz is képes tapadni, azonban úgy már érzékelhető, hogy valamit "rátettek", és könnyedén megszabadulhat tőle. Zanpakutoura tett pontnyi fonala van összes, azonban egyszerre maximum hatot tud elhelyezni, és a következőt csak akkor, ha az előzőt "elhasználta", vagy elszakította.

✔ Családja
✔ Segíteni
✔ Olvasni
✔ Új dolgot tanulni
✔ Édesség *o*

✘ Fájdalmat okozni
✘ Veszekedni
✘ Padlizsán (A furcsa színe zavarja)
✘ Válasz nélkül lezárni egy témát
✘ Félbehagyni valamit

Karakterlap

Shihouin Yoruichi

Főadmin

Developer :x

Adminisztrátor

*

Hozzászólások: 149

Hírnév: 12

Infó

Tárcában: 4 569 900 ryou

Technikatár
Ajándék küldése


Hovatartozás:
Független

Egyéb hovatartozás:
Nincs

Egyéb hovatartozás:
Nincs

Kapcsolat cimke:
Egyedülálló


  • Profil megtekintése
  • Bleach szerepjáték

Nem elérhető Nem elérhető

Re:Shiba Mitsuru
« Válasz #1 Dátum: 2018. Jún. 04, 21:10:34 »
Uffantás~

Aranyos kis karaktert sikerült összehoznod, ráadásul igazából belekötni nem is igazán tudok mibe, ígyhát az előtörténeted elfogadom.

Osztag: 12. osztag
Szint: 1. szint
Lélekenergia: 5000 LP
Kezdőtőke: 7000 ryou

Kezdetnek minden képzettségedre kapsz 1-1 pontot, valamint szabadon eloszthatsz további 14 pontot közöttük, melyek a következők:

  • Fegyverforgatás
  • Hakuda
  • Kidou
  • Helyváltoztató képesség
  • Zanpakuto

Mindemellett szinted után jár 1 pont Reishi kezelésre, amit az alábbi másodlagos diszciplínák között oszthatsz el:

  • Erő
  • Ügyesség
  • Gyorsaság

Elosztott pontjaidat a Pontozósdi topicban jelentheted le, illetve kérlek, válassz magadnak 5 db, szintednek megfelelő canon (eredeti történetben is szereplő) technikát.

Kellemes játékot!