Szerző Téma: Foszlányok - Törött szárnyak  (Megtekintve 907 alkalommal)

Description:

0 Felhasználó és 1 vendég van a témában

Karakterlap

Neliel Tu Oderschvank

Moderátor

*

Hozzászólások: 204

Hírnév: 7

Infó

Tárcában: 1 721 800 ryou

Technikatár
Ajándék küldése


Hovatartozás:
Független

Egyéb hovatartozás:
Nincs

Egyéb hovatartozás:
Nincs

Kapcsolat cimke:
Plátói

Kivel áll kapcsolatban?:
Staff *3*

Mottó:
"Omlik az ég, egy mesére zuhan... Na és akkor most mi van?"

Post szín:
2BCCFC


  • Profil megtekintése

Nem elérhető Nem elérhető

Foszlányok - Törött szárnyak
« Dátum: 2019. Febr. 12, 22:10:15 »
”A felejtés a végső halál.”

(click to show/hide)

Korán reggel volt, amikor pokollepke érkezett mindenkihez, kit álmából felkeltve, kit reggeli edzés, vagy éppen étkezés közben megzavarva, Az üzenet tömör, egyszerű, és lényegre törő, azonnal jelenjenek meg Seireitei keleti kapuja előtt.
Itt mindenkit az első osztag egyik tisztje vár, aki tiszteletteljesen meghajolva köszönti őket, de egyelőre egyetlen szót sem szól. Amint azonban mind a tíz fő megjelenik, néhány képet vesz elő, amit körbe ad nekik.
- Az itt látható két shinigami helyzete jelenleg ismeretlen, azonban azt feltételezzük, eltűnésük nem szökés, hanem valamiféle lázadás lehet. – A képek egyikén egy barna hajú, kedves arcú nő, a másikon egy fekete hajú férfi látható. – A nő a hetvenes, a férfi a hetvenhetes körzetből tűnt el. Szeretnénk, ha a két kapitány vezetésével öt-öt fős csapatokban utánajárnának, mi áll mindennek a hátterében, és ha szükséges, intézkednének. – Azzal pedig kinyitatja számotokra a kaput. – Saját belátásuk szerint cselekedhetnek, azonban vegyék figyelembe, hogy szorít az idő, amennyiben valóban lázadásról van szó, arról a Soutaichou azonnal tudni szeretne.

(Az indulásig egy helyen tartózkodik a két csoport, így ha szeretnétek, interakcióba léphettek a másik csoport tagjaival is. Ebben az esetben kérlek másoljátok be a másik reakcióját is a reagotokba, hogy mindenki számára érthető legyen, ki mire is válaszol! Természetesen csak azokét, akik nem ugyanabban a küldetésben szerepelnek. A későbbi körökben lélektelefonon ugyanígy tudtok majd kommunikálni.
Jelenleg senki sem önmaga, megjelenésetek a zanpakutou szellemetek emberi/shinigami formája, de a képességeitek nem változtak. Jellemi változás ezzel együtt lehet, azonban így ismeritek egymást, ha már találkoztatok, nem meglepő a kinézetetek, vagy viselkedésetek. Kérnék mindenkit, hogy spoilerben csatoljon egy képet a karaktere jelenlegi kinézetéről.
Kérdés esetén keressetek nyugodtan! ^-^)


Határidő: 2019.02.20. 20:00


Karakterlap

Aikyou Kaiya

Leánykori neve: Fuchida Kaiya

Hadnagy

Shinigami

8. Osztag

*

Szint: 2.

Lélekenergia:

60% Complete
12 750 / 15 000

Hozzászólások: 86

Hírnév: 3

Infó

Tárcában: 1 450 ryou

Technikatár
Ajándék küldése


Hovatartozás:
Független

Egyéb hovatartozás:
Nincs

Reiatsu szín:
fehér (Villámalapú)

Egyéb hovatartozás:
Nincs

Kapcsolat cimke:
Egyedülálló

Post szín:
#00BEEE #FFF8DD


  • Profil megtekintése

Nem elérhető Nem elérhető

Re:Foszlányok - Törött szárnyak
« Válasz #1 Dátum: 2019. Febr. 13, 17:53:04 »
Fenséges lakomának örvendetek ma. Az étel ízletes, nekem tetsző! Kiváló lakomát készített el Uram. Érződik benne szíve és lelke, hogy háziasszonyát olykor meglepje ajándékokkal, mik kifejezik irántam érzet szerelmét! Én, mint múzsája elégedetten majszolom ajándékát és egy nap majd megfogom néki köszönni valamilyen formában, miről nem fecseghetek annyit, hiszen hitvesekhez tartozik! Nem lenne illő mondhatni. Sajnos viszont lakomámat, megzavarja egy magányos pokollepke, ki sietve röppen be hajlékomba majd megtelepszik kézfejemhez. Üzenetet adott át, mi nem tűr halasztást! Azonnal személyemnek meg kell jelenjen a keleti kapukhoz, mert kötelességem szólít! Eskümnek eleget téve, veszem magamhoz hű kardomat, ki mindig oltalmaz a veszélyektől. Sisakomat magamhoz véve, rögtön indulok útnak célomhoz! Viszont nem csak személyem képviseltetik a mai napon, hiszen megannyi hűséges bajtárssal karöltve várjuk, hogy még is feladatunk mily veszélyekre és kalandokba fog minket belekeverni. Látván bajtársaim arcát, ők is valószínűleg kíváncsisággal várják amazt a feladatot, amit nagy bizakodással ránk háríttatnak! Tekintetem megcsillan, egyik társam felé, kinek kígyó égiszi szemeivel pillant az előtte váró feladathoz. Jól ismerem személyét. Gorombának tűnhet ugyan másoknak, de ki jól ismeri őt, tudja, hogy ő csupán a régi dogmáknak tesz eleget, miben szamuráj szív lakozik. Nem vetem meg eme hozzáállást. Úgy gondolom, mimnél színesebb egy társaság, sikerünk koronázással fog véget érni! Feladatunkat mély figyelemmel, veszem tudomásul és hallgatom, mily veszélyekben kell majd belesodródnunk! Midőn információkat megosztják nékünk, azonnal csatlakozom az osztaghoz, ahova engem, fenséges személyemet osztottak be. Amint lehetőségem akad, kígyó szerű bajtársamhoz megyek, betartva dogmáját, mély meghajlással üdvözlöm személyét.
- Örülök, hogy újra találkozhatunk Mizushima-dono. Kívánom munkánk gyümölcsöző legyen.
Remélem személyem, nem zavarja meg magányát és akár mély diskurzust is tarthatunk afelől, miképpen is fogjuk kalandunk során elvégezni a ránk kiszabott feladatot. Személyem úgy gondolja, hogy összefogással bármire képesek lehetünk abban, hogy célunkat siker koronázza. Kérdés csupán annyi hagy nyomott lelkemben, hogy vajon lesz-e köztünk olyas valaki, ki inkább egyénként cselekszik majd nem pedig csapatként ahogyan az elvárt lenne. Nem szeretném, ha a villámok Istene megjutalmazná botorságáért ajándékkal, ami igencsak fájdalmas lehetne. Nem lenne helyes magunkra haragítani a karmát. Szignálomat alaposan megigazíttatom, kardomat kezemben határozottan tartva, várom a parancsot, amit majd vezetőnk fog kiosztani. Felesleges lócsi fecsegésbe nem megyek bele, de ha kérdeznének felém, számat válaszra fogom nyittatni, hisz nem szeretnék másokban rossz benyomást kelteni. Hísz mindenki úgy ismer engem, mint kedves, de erős nő, ki bátran vonja ki kardját, ha úgy ígérkezik. Isten engem úgy segéljen, kardommal fogom megvédeni Soul Society népét az előjövő veszélyektől, az árulókra pedig méltó büntetéssel fogok lesújtani! Mit megkövetel tőlünk a parancs, akképp fogunk teljesíteni. Hísz mi a Gotei tagjai, eskünknek teszünk eleget.


(click to show/hide)

Karakterlap

Mizushima Tenkai

Kapitány

Shinigami

13. Osztag

*

Szint: 2.

Lélekenergia:

60% Complete
14 000 / 15 000

Hozzászólások: 126

Hírnév: 1

Infó

Tárcában: 9 900 ryou

Technikatár
Ajándék küldése


Hovatartozás:
Független

Egyéb hovatartozás:
Nincs

Egyéb hovatartozás:
Nincs

Kapcsolat cimke:
Egyedülálló


  • Profil megtekintése

Nem elérhető Nem elérhető

Re:Foszlányok - Törött szárnyak
« Válasz #2 Dátum: 2019. Febr. 13, 20:03:22 »
Unottam egyensúlyozott egy ceruzát az orrán, karjai a tarkóján, szájában az elengedhetetlen nyalóka, Killer valamerre elmászkált, az asztalon meg a befejezett papírmunka. A jól megérdemelt munka után várhatna rá egy kis alvás, de egy ideje már nagyon keveset alszik. Szemei alatt fekete karikák árulkodnak az alvás hiányáról, bőrének színe is fakóbb volt. Az elmúlt hónapok, évek eseményei jártak a fejében. Apa lett, lett egy örököse, de az anyjával nem volt a legjobb a kapcsolata, egy futó éjszaka következménye, és hiába próbálták megismerni egymást, egy alkalom elég volt ahhoz, hogy rájöjjenek, túlságosan máshogy látják a dolgokat, és Tenkaiban egyébként is ott motoszkált valami, hogy nem volt más, csak egy pótlék, a szamár volt a ló helyett. Előkerült egy elveszett testvér, egy fivér, akiről semmit se tudott, és még mindig nem sikerült rávennie magát, hogy leüljön vele egy csésze szakéra. Elvesztette az egyik legjobb barátját, mintha elnyelte volna a föld, minden nyom nélkül odalett. Egy másiknak is családja lett, annak, akiből sose nézte volna ki. S végül eltűnt az is, akitől még annyit kellett volna tanulnia, az a főnemes, aki jártas volt a politika és a baj megkeverésének játékában. Megannyi dolog, és Tenkai még mindig ott volt a székében, és alig jutott közelebb a céljai eléréséhez. De legalább lett egy új hadnagya, akinek a pályázata eléggé meggyőző volt ahhoz, hogy bizakodjon az ifjú hölgyben és abban, hogy jó hadnagy lesz majd belőle, olyan valaki, aki majd osztja Tenkai nézeteit arról, ahogy Rokungai lakosaival bánni kellene.
- Sóhaj-sóhaj és ilyenek.- lábait feltette az asztalra, kissé hátradőlt a székével, és már-már majdnem elalszik, de hála egy lepkének, erről le kell, hogy mondjon, és a normális ülésről is. Sikerült meglepődnie, aminek hála a ceruza elgurult, Tenkai pedig felborult.
- A fenébe. Miért nem használjuk azt, amit az emberek is?- leginkább a semmitől kérdezte. De biztos, hogy egyszerűbb lenne, ha azokat az elektromos leveleket, vagy miket használnák a lepkék eléggé elavult módszerénél. Fel kellene már rázniuk egy kicsit a Goteit, és modernizálniuk, mert így nem maradhat. Évszázadók óta alig változott valami, és előbb vagy utóbb valami bajt fog okozni. Például az emberek rájöhetnek, hogy mi a helyzet, és lehet, hogy nem tetszik nekik az, amit a shinigamik csinálnak, megtalálják rá a megoldást, hogyan jöhetnek át, és vehetik fel a harcot, a nagyszámok törvénye alapján az emberek egyszer csak nyernének, hála a létszámuknak, na meg a technikájuknak is. Bár ha ez valaha is meg fog történni, az soká lesz, de addigra talán tényleg változni fognak.
- Induljunk akkor.- magához vette a kardját, nyalókát, és bekapott némi serkentőt is, amitál éber marad, és nem fog bealudni álló helyben. S eddig szerencsére nem tapasztalt semmi mellékhatást, azt nem tudja be annak, hogy úgy ver a szíve, mint ami ki akar ugrani a helyéről és évekig szaladgálni akar körbe és körbe. Pont attól jó az a szer.
- Áh, Ami, akkor nem csak én kaptam üzenetet.- barátságosan rámosolygott a hadnagyára.- Akkor innen együtt megyünk tovább.- nem is volt kérdéses, hogy a hadnagyával fog megérkezni a kijelölt helyre, és úgy fest, hogy nem elsőnek érkeztek meg. Az első osztag tisztjének köszöntése után nem tehetnek mást, várnak, még mindenki más is befut.
Ahogy nézte az érkezőket, sok ismerőst nem látott, csak kettőt, és mindketten a testvérei voltak, és bár tudta, hogy Seit előléptették, de elsőnek látni, mégis mellbevágó érzés volt. Féltette a testvérét, de nem tagadhatja tovább, hogy erős lett, rég lehagyta már Tenkait is. Nem is maradt egy helyben odasietett hozzá, megállt vele szemben, és az állát dörzsölgetve gondolkozott, leseperte Sei vállát, mintha lenne ott valami, majd biccentet, és helyeslően hümmögött, utána széles és boldog mosoly terült el az arcán.
- Csodálatosan nézel ki, és nagyon jól áll neked a fehér szín. Maradjon is az, nehogy vörös kerüljön rá, mert akkor ki se engedlek többé a szobádból.- mosolyogva nézett testvérének szemeibe.- Csak ügyesen.- biztatóan rákacsintott, majd visszaindult Ami felé, és természetesen nem kerülte el a bátyja jelenléte se, felé csak egy kimértet biccentett köszönésként. Most már ideje volt, hogy a feladatukat is megtudják.
- Na akkor! Tehát szabad kezet kaptunk. Ami azt jelenti, ha a helyzet úgy adódna, és kiderülne, hogy ténylegesen lázadás esete forog fent. Akkor az okok és a megoldások keresgetése helyett azonnal végezd ki az árulókat, nem fontos, hogy shinigamik. Azoktól is elvárom ezt, akiket jelenleg alám osztottak be. Nincs helye a bajtársiaságnak, és a morális iránytűnek. Ha árulókkal van dolgunk, akkor úgy is bánunk velük.- nem volt parancsoló a hangja, sokkal inkább nyugodt, kimért, de benne volt az is, hogy komolyan gondolta azt, amit mondott. S ideje volt annak, hogy átlépjenek a kapun, hogy hozzákezdjenek a feladatukhoz.- Egy gyors bemutatkozás. A nevem Mizushima Tenkai, a 13. osztag jelenlegi kapitánya, ő pedig mellettem Shinozaki Amine, a hadnagyom. Most önök, ha kérhetem.- nem árt tisztában lenni azzal, hogy ki kicsoda, persze a testvérét kivéve. S valahol örült is neki, meg nem is, hogy egy helyre sikerült kerülniük. Vagy el tudják rendezni az ügyüket, vagy marad minden a régiben. Bár ez nem éppen a bátyja hibája volt, Tenkai volt az a valaki, aki makacs.

(click to show/hide)
« Utoljára szerkesztve: 2019. Febr. 13, 20:28:11 írta Mizushima Tenkai »

Karakterlap

Mizushima Hyousuke

Kapitány

Shinigami

12. Osztag

*

Lélektovábbképző Akadémia Kidou Elmélet oktató

Szint: 6.

Lélekenergia:

60% Complete
31 900 / 45 000

Hozzászólások: 68

Hírnév: 0

Infó

Tárcában: 1 100 ryou

Technikatár
Ajándék küldése


Hovatartozás:
Gotei 13

Egyéb hovatartozás:
Kardok és Rózsák egylete

Reiatsu szín:
Vermilion

Egyéb hovatartozás:
Nincs

Kapcsolat cimke:
Egyedülálló

Post szín:
#8C001A


  • Profil megtekintése

Nem elérhető Nem elérhető

Re:Foszlányok - Törött szárnyak
« Válasz #3 Dátum: 2019. Febr. 14, 01:40:10 »
Szokásos, szolgálat előtti gyakorlatokat végzett, most éppenséggel csak kardjának elzárt állapotában. Újra és újra lesújtva olyan hevességgel, mintha ténylegesen egy ellenség lenne előtte. Szeme sarkából apró mozgást kap el, azon nyomban ki is tartva fegyverét az ismeretlen jelenlévő irányába, azonban csak pokollepke volt az a szerencsétlen jószág, akit majdnem ketté vágott. Csak miután megbizonyosodott, nincs további zavaró elem, azután tette el kardját, majd tartotta ki egyik ujját, amire rászállhat a hírvivő. Azonnal visszatért szobájába, hogy átöltözzön és magához vegye felszerelését, ám ezúttal nem saját osztagához sietett, hanem a város keleti kapujához.
A shunpot továbbra sem kedvelvén hosszú távon, sétálva, egyenletes léptekben tette meg a távot, tartalékolva energiáit az előtte álló küldetésre, legyen bármi is az. Még így is idejében odaért, amíg a gyülekező tartott. Megérkezvén végigmérte a társaságot, majd az 1. osztagos tiszt hajlongását gyorsan nyugtázva még elintézett pár köszöntést, mielőtt bevetésre indultak volna.
- Gratulálok a kinevezésedhez és sok sikert.
Tette össze kezeit Seun előtt, ezzel kívánva jó szerencsét neki az előttük álló feladatra utalva. Tenkai üdvözlését is szívélyesen viszonozta egy enyhe meghajlással. Sajnálta, hogy nem tudott annyi időt velük tölteni, mint szeretett volna. Bár fogságára utaló minden vádat ejtett a 46-ok Tanácsa, így is keményen dolgozott, hogy tisztára mossa nevét és nem csak visszanyerje korábbi gyakorlatát, de korábbi korlátait túllépve hasznos tagja legyen a Gotei szervezetnek. Már-már önsanyargató munkamorálja és edzésterve kevés teret engedett arra, hogy emberi kapcsolatait ápolja. Részben ezért is tulajdonított nagy jelentőséget a jelenlegi megbízatásnak. Mikor legutóbb terepen volt a városon kívül, még közel sem optimális teljesítőképességben.
- Aikyou-san, ha jól emlékszem.
Hajolt még utoljára meg a nőnek, akivel már korábban is találkozott azon a bevetésen, amiből a hangokat is köszönhette a fejében. Bár megfelelő gyógyszeres kezeléssel és mentális tréninggel sikerült elhallgattatnia a tudatába férkőzött entitást, nem lehet biztosra megmondani, hogy nem térhet-e még vissza egyszer. Miután mindenki megérkezett a kivezényelt tiszt tájékoztatta őket a részletekről és két fotót is körbead, melyeken a gyanúsítottak szerepelnek. Hyousuke számára lényegtelen volt, hogy szökés vagy lázadás áll-e fenn. Elfutni a kötelesség elől ugyan olyan főben járó bűnnek számított az ő szemében, mint nyíltan elárulni a Goteit. Elraktározta emlékeiben az arcokat, hogy tudja, kiknek nem fog kegyelmezni, ha megpillantja őket, amennyiben valóban igazak az őket érő vádak.
Fivére beszédével teljes mértékben egyet értett és tartani is fogja magát hozzá, ha rajta múlik. Bár testvérének nem kellett megmondania, ki lenne ő, azonban úgy tartotta, hogy a többi jelenlévő tisztnek ettől függetlenül illik bemutatkoznia, ha már ők is megtették, így ezt nekik intézte.
- Mizushima Hyousuke, 12. osztag.
Sem több, sem kevesebb. Azoknak, akik nincsenek tisztában osztagának belső felépítésével, amúgy sem mondana semmit, ha akár csak pár szóban is részletezte volna munkakörét a Kutatási és Fejlesztési Részlegnél. Mikor végeztek a formalitásokkal és útjukra indultak, még intézett néhány szót Tenkaihoz, amint áthaladtak a kapun.
- Örülök, hogy te vezeted a csapatot.
Nem csak az udvariasság beszélt belőle, komolyan is gondolta. Legfőképpen egy ilyen helyzetben, amikor árulásról van szó, sokkal szívesebben követte valaki olyannak az utasításait, akiben meg is bízott, márpedig a családja e kevesek közé számított, még ha kevés ideje is ismerhette csak meg őket.

UI.: A küldetés témájához mérten, ez és az elkövetkező postok nem tükrözik hűen Hyousuke jellemét. Jelenlegi személyisége egyfajta keveréke a zanpakutou szelleme és a karakter valódi viselkedése között.

Kinézete:
(click to show/hide)

Karakterlap

Shinozaki Amine

Hadnagy

Shinigami

13. Osztag

*

Szint: 3.

Lélekenergia:

60% Complete
16 600 / 30 000

Hozzászólások: 73

Hírnév: 4

Infó

Tárcában: 20 800 ryou

Technikatár
Ajándék küldése


Hovatartozás:
Gotei 13

Egyéb hovatartozás:
Nincs

Reiatsu szín:
Türkizkék

Egyéb hovatartozás:
Nincs

Kapcsolat cimke:
Egyedülálló


  • Profil megtekintése

Nem elérhető Nem elérhető

Re:Foszlányok - Törött szárnyak
« Válasz #4 Dátum: 2019. Febr. 14, 20:00:22 »
A legmélyebb álmomból egy éles parancsszerű hang ugraszt ki szó szerint. Félig alig hallom az egészet és fogom fel miről van szó.
- Ez a szabadnapom, te okleveles gyökér!!! – mintha a pillangó hibája lenne, de dühömben üvöltve próbálok utánakapni, aminek eredménye csak annyi, hogy ki is csúszok az ágyból. Ez van, bárki is találta ezt ki, gratulálok neki! Miért nem olyan hadnagyokat találnak meg, akik kivételesen nem aludhatnának addig, amíg akarnak?
Ez van, sajnos nincs mit tenni, nem úgy rémlik, hogy ajánlat vagy kérdés lett volna, hanem nyílt parancs. Kétlem, hogy fárasztanák magukat azzal, hogy ellenőrzik, ki dolgozik biztosan. Az erről információt adó papírt az ügyeletes napiparaszt torkán tuszkolnám le jelenleg legszívesebben.
Nagyot ásítva magamra kapom az egyenruhám, közben már a számban is a tegnap készített szendvicsem. Nincs kedvem sietni, de ahhoz még annyira sincs, hogy még le is teremtsenek ott helyben, amiért rám kellett várni.
A kardom felkapva, utolsó simítások közepette már indulok is. A szendvics maradékát meg félútig úgyis elpusztítom.
- Jó reggelt taichou! Igen, úgy tűnik. Ha már a kapitányokat is hívják, biztos komoly lehet az ügy. – ahogy a folyosón összefutok Mizushima-taichouval, kikapom a szendvicset a számból mielőtt megszólalnék. Próbáltam már így, nem igazán érthető, ismételni magam meg felesleges energiapocsékolás lenne. Érdekel is engem, hogy hadnagy vagyok, bele se gondoltam, de ha már Mizushima-taichou is jön, akkor gondolom nem egyszerű esetről lesz szó. Bár… nem mindig mérvadó ez, a 12.osztag irányítása alatt volt egy-két olyan feladat, ahol elő se kellett húznunk a kardunk. Azért nagyon remélem, hogy nem megint valami Sherlock Holmes-os baromság miatt keltettek fel engem a szabadnapomon.
Nem is igazán kérdéses, hogy a taichouval megyek-e tovább. Hogy máshogy mehetnék, és merre ha ugyanoda megyünk? Tegyek plusz egy hatalmas kitérő kört? Legfeljebb ha neki még van valahol dolga, természetesen nem fogok loholni utána rátapadva, hanem előremennék. Viszont mivel ez a helyzet nem áll fenn…
Amíg a taichou elmegy a családtagjait köszönteni, és beszélni velük, természetesen meg sem mozdulok, csak egy általam találomra kiválasztott helyen álldogálok, és nézem kiket hívtak még ide rajtunk kívül. Kapitányok, hadnagyok… vajon miről lehet itt szó? De nem kell sokat várni, végre jön az első osztagos, aki informálja a társaságot.
Miután én is megnéztem a képeket, és megértem mi elsőre a feladat, kissé megmasszírozom az orrnyergem. Komolyan? Kettő tiszt eltűnése? Esetleges lázadás? Mire kell ehhez ennyi kapitány és hadnagy? Ráadásul csak feltételezés. Mindegy, ez van, remélem igazuk lesz, hogy egyáltalán értelme is legyen az ittlétemnek.
~ Leszarom, aludni akarooook!!!! – gondolatban felordítok unottan. Nem érdekel ez a feladat, így mikor Mizushima-taichou kiadja a parancsot az azonnali likvidálásra, meg is vonom a vállam.
- Nekem tökéletes. – ördögien és elégedetten elmosolyodom végül. Nem is kicsit jó, kevesebb vele a probléma. Csak át kell lyukasztani őket, vagy vízbe fullasztani és készen is vagyunk.
A bemutatkozást hallva örömmel nyugtázom magamban, hogy a taichou letudta az én részem is, így már nekem meg se kell szólalni. Így a legjobb. Csak derítsük ki hamar, hogy van-e lázadás, vagy sem, tudjuk le gyorsan ezt a megbízást, és minimum háromfogásos vacsorát tervezek, aztán vagy alszom, vagy előtte jól leiszom magam.



//Off: A küldetésben szereplő posztok részben, vagy teljesen eltérnek a karakter jellemétől, leginkább a zanpakutou szellemének személyisége.//

(click to show/hide)

Karakterlap

Kurosawa Rin

zsebkocsma

Shinigami

11. Osztag

*

Szint: 4.

Lélekenergia:

60% Complete
24 100 / 30 000

Hozzászólások: 204

Hírnév: 5

Infó

Tárcában: 35 300 ryou

Technikatár
Ajándék küldése


Hovatartozás:
Gotei 13

Egyéb hovatartozás:
Nincs

Reiatsu szín:
vörös

Egyéb hovatartozás:
Nincs

Kapcsolat cimke:
Egyedülálló


  • Profil megtekintése

Nem elérhető Nem elérhető

Re:Foszlányok - Törött szárnyak
« Válasz #5 Dátum: 2019. Febr. 20, 17:55:11 »
Kezdtem azt érezni, hogy a mai napom sose ér véget. Hisz a teendők sokasága úgy sorakozott előttem, mint egy óriási hegy. A mai napot is, mint mindig edzéssel kezdtem. Kint az udvaron majd  bent a dojoban. Utána lefürödtem, kitakarítottam, megcsináltam a reggelit a testvéreimnek és végül kisebb, nagyobb sikerrel próbáltam őket fel is kelteni.
Ahogy ez megtörtént neki is láttunk az evésnek, amiből kaja csata lett. A kisebbek sose bírnak magukkal, így aztán moshattam is rájuk.
Teregetés közepette egy pokollepke érkezett meg hozzám, egy rövid és tömör üzenettel együtt. Miszerint mindenki azonnal jelenjen meg a keleti kapunál. Semmi más információt nem kaptam, így egy kicsit furcsállottam is. Vajon megint mi történhetett?
Míg a kérdéseimet rendezkedtem magamban, addig felvettem a shinigami ruhámat, kardomat oldalamra csapva köszöntem el az otthoniaktól. Majd rögtön el is indultam. Utamat még mindig e kérdések övezték, de emiatt még jobban vártam a további információkat és a lehetséges küldetést. Ahogy megérkeztem a kapuhoz sok ismerős alak fogadott. Oda is iramodtam hozzájuk, majd meghajolva köszöntöttem őket.

-Üdv. Kurosawa Rin vagyok a 11.osztagból. -majd kinyújtva kezemet próbáltam nyitni feléjük.
Ahogy megérkezett mindenki a helyszínre az 1.osztag egyik tisztje közölte velünk a továbbiakat.
Képeket körbe adva egy barna hajú nőt és egy fekete hajú férfit láthattunk, akik elvileg lázadni akarnak. Viszont egy a bökkenő, hogy a tartózkodási helyük jelenleg ismeretlen.
Egyik a 77.-es a másik a 70.-es körzetből való, aránylag közel hozzám, bár még sosem láttam őket.
Eléggé egy érdekes küldetés azt meg kell valljam.
10 fővel 5-5 csapatokra oszolva kezdtük el a küldetés 1-1 kapitány vezetésével.
Sose értettem mire jó egy lázadás. Többnyire nem érnek el vele semmit, csak az életüket kockáztatják. Hisz így is úgy is elkapjuk őket, de sose tanulják meg, hogy a rossz cselekedetekkel nem csak másnak, hanem maguknak is ártanak. Ahogy az információk átadása megtörtént ki is nyílt a kapu számunkra és el is kezdtük a küldetés.
Egy kissé ingadozó érzelmekkel vágtam neki a küldetésnek, hisz sok információval nem annyira rendelkeztünk, de ezzel szemben teljes erőbedobással próbáltam végezni a rám kiszabott munkát.

(click to show/hide)

Karakterlap

Neliel Tu Oderschvank

Moderátor

*

Hozzászólások: 204

Hírnév: 7

Infó

Tárcában: 1 721 800 ryou

Technikatár
Ajándék küldése


Hovatartozás:
Független

Egyéb hovatartozás:
Nincs

Egyéb hovatartozás:
Nincs

Kapcsolat cimke:
Plátói

Kivel áll kapcsolatban?:
Staff *3*

Mottó:
"Omlik az ég, egy mesére zuhan... Na és akkor most mi van?"

Post szín:
2BCCFC


  • Profil megtekintése

Nem elérhető Nem elérhető

Re:Foszlányok - Törött szárnyak
« Válasz #6 Dátum: 2019. Febr. 20, 23:41:23 »
”Ahol fény van, ott szükségszerűen mindig lesz árnyék is.”

A csapatok viszonylag gyorsan érték el a körzeteket, a hetveneshez érve pedig ketté váltak. A hetvenhetes körzetet percek alatt elérték, azonban ez sem nyugtathatta meg az érkező csapatot. Amint beléptek az aprócska faluba, rögtön feltűnhetett, hogy mindenki a megszólalásig hasonlít arra a képre, amit korábban az első osztagos tiszt mutatott. Bármerre is néztek, a férfi arca nézett vissza rájuk, változó korokban, de egyértelműen azok a vonások voltak.
Aki jobb reiryoku kezelésben (+3), az érzékelheti, hogy teljesen üresnek tetszik a falu, mintha a látott lelkek egyáltalán nem léteznének. Nyomasztó érzés lesz úrrá mindenkin, nem csupán a délibábnak tetsző képek miatt, hanem egyszerűen a zsigereiben is érzik, valami itt nagyon nincs rendben.
Hyousuke egyszerre arra lett figyelmes, hogy valaki hakamájának szárába kapaszkodik, és lepillantva egy gyerekkel akad össze tekintete, bár vonásai neki is a képre emlékeztették.
- Oji~san! – Csillogó szemekkel nézett fel rá, mintha csak megismerné, majd futva egy nagyobb csoporthoz csatlakozott, ám még így is hallhatták, ahogy mindenkinek egyre csak ismételgeti - Oji~san itt van! Itt van!
Érdeklődve fordultak irányukba, mintha eddig észre se vették volna a shinigamik érkezését, most azonban minden szem rájuk szegeződött. Egyre gyűltek és gyűltek a lelkek, és szép lassan körbe állták a kis csapatot az egyforma arcú, lélekenergia nélküli alakok, szinte már kényelmetlen közelségből bámulva őket.

(Lélektelefonon továbbra is tudtok egymással, illetve bármelyik osztaggal beszélni. Ha előbbit választjátok, mind a két posztban tűntessétek fel az interakciót, ha utóbbit, keressetek PÜben, vagy a következő mesében kaptok választ.

Kérdés esetén keressetek nyugodtan! ^-^)


Határidő: 2019.03.01. 20:00


Karakterlap

Mizushima Tenkai

Kapitány

Shinigami

13. Osztag

*

Szint: 2.

Lélekenergia:

60% Complete
14 000 / 15 000

Hozzászólások: 126

Hírnév: 1

Infó

Tárcában: 9 900 ryou

Technikatár
Ajándék küldése


Hovatartozás:
Független

Egyéb hovatartozás:
Nincs

Egyéb hovatartozás:
Nincs

Kapcsolat cimke:
Egyedülálló


  • Profil megtekintése

Nem elérhető Nem elérhető

Re:Foszlányok - Törött szárnyak
« Válasz #7 Dátum: 2019. Febr. 22, 18:55:13 »
Már nem vagyok az a kislány, akit be tudtál zárni a szobájába, de azért megpróbálhatod. Kíváncsi vagyok, melyikünk nyer a végén.- Tenkai mosolyogva hallgatta testvére szavait. Azon kevesek egyike volt, aki el tudta feledtetni Tenkaial a gondjait, az álmait, a sötét fellegeket, mik belengik a napjait. - Van egy olyan sanda gyanúm, hogy teljesen más lenne a végeredmény, nem az, ami akkor, amikor kicsik voltunk. Én drága és erős kishúgom.- kár volna tagadnia, erőben elmaradt a testvérétől, pont úgy, mint sok másik kapitányt társától. Talán hasznára válna, ha tényleg megméretné magát Seivel. - Mindenesetre, ajánlom, hogy egészben érj haza. Van egy üveg nagyon finom sakém.- bár továbbra is mosolygott, az alkohol említésére összeszorult a gyomra, nem bírta valami jól az italt, és annak a hatását, a legutóbb, amikor többet ivott a kelleténél, annak a végeredménye egy igen csak kellemes meglepetés lett, egy apró gyermek született, hála annak az alkohol mámoros éjszakának.- Igyekszem majd úgy hazatérni, de remélem az nem lesz baj, ha véletlen a karom ott marad, van a szobámban egy tartalék.- halványan elmosolyodott, és be kell látnia, hogy ez nagyon rossz vicc volt.- Talán majd hárman fogjuk meginni.- fél szemmel a bátyja felé pillantott, ki tudja mit fog hozni még a mai nap.- Tájékoztass minden furcsaságról, amit tapasztaltok, én is így teszek majd.- biztatóan Sei felé biccentett, majd visszasétált a sajátjaihoz, akikkel meg kell oldaniuk a feladatot.
Átlépve a kapun, meghallotta a testvére hangját, fura érzés keringett Tenkaiban, nem tudja hova tenni az egészet. Mit kellene kezdenie a helyzettel? Egész életében azt hitte, hogy csak egy testvére volt, egy húga, akivel meg tudta osztani az életének minden pillanatát, a húga, aki ott volt azután is, hogy elvesztette a karját, ott voltak egymásnak, és végül kiderült, hogy ez hazugság volt, volt még egy fivérük, akit a szüleik titkoltak, akiről nem volt semmi feljegyzés, se egy kósza pletyka, semmi. S mégis, valami ostoba ok miatt, Tenkai haragudott a bátyjára, éppen úgy, ahogy a szüleire is, amiért eltitkolták a létezését.
- Meglátjuk, hogy utána is ezen a véleményen leszel, vagy talán megváltozik… remélem nem fog.- ostoba kölyöknek érezte magát, aki hiába dacos, dühös a testvérére, mégis vágyik az elismerésére. Fura egy kettőség volt ez.
Ahogy furának találta a falut is, ahova megérkeztek. Járt már egy párszor erre, nem pont ebben a faluban, de a környéken igen, és általában az egyik falu olyan volt, mint a másik. Még itt is, ami ennyire távol volt a várostól, pont az ilyen helyeken van szükség Tenkai munkájára. Az ittenieknek is esélyt kell adni a normális életre, nem pedig csak azok élhessenek békében, akik egyre bentebb élnek.
De ebben a faluban… fura volt, mintha mindenhol azt a férfit látná, aki a képen is volt. Mindegy, hogy merre nézett, ott volt, de csak a férfi, a nő sehol nem volt, és ez gyanakvásra adott okot, és nem csak ez, hanem az a fura érzés, ami hatalmába kerítette Tenkait. Ha szőrős lenne a háta, akkor úgy állnának fel a szálak, mint Killeren, amikor fürdetni akarja, ez sose volt jó előjel.
- Más is látja a célszemélyt, és másnak is van egy olyan érzése, hogy valami nincs rendben? Minden esetre senki se engedje le a védelmét, és tartsa kézközelben a lélekölőjét. Az esetleges ellenséges fellépések miatt.- nem tudja, hogy mire is számíthat, de jobb, ha nem fogja váratlanul érné a kis csoportjukat. Nem szeretné, ha az első küldetés, amin vezető szerepet kapott, már is tragikus véget érne. Ám a fülét egy vékony hang csapta meg, és a hang irányába fordult, ami túl közelről jött. Még egy ok, amiért főhet a feje. Ilyen közel került hozzájuk, úgy, hogy észre se vették, nem volt jó jel.
- Háttal egymásnak, és körbe. Kardokat és akik jártassak kidoukban, nyugodtan készülhetnek vele, ha netalán keresztül kell vágnunk magunkat.- úgy tett, ahogy mondta, előhúzta pengéjét, még baljával elővette a lélektelefonját, hogy felhívja rajta Seit.
- Sei, itt Tenkai. Ti tapasztaltatok valami furcsát? Nálunk megjelent néhány lélek, akiknek az arca hasonlított a képen lévő férfiéra, körbe vettek minket. Megpróbálok velük szót érteni. Vigyázzatok magatokra. Tenkai vége.- eltette a telefont, majd a gyereknek intézte a szavait, ha már ő volt a közelükben.- Nem akarunk senkit se bántani, egy nőt, és férfit keresünk, aki… nos, akinek az arca olyan volt mint a tiétek, mindketten fekete shinigami egyenruhát viseltek. Hálásak lennénk, ha útba tudnátok igazítani minket.- nem hiszi, hogy bármit is elért a szavaival, de ha lehet, kerülné a vérontást.- Hyousuke, esetleg van bármi ötleted, hogy miért egyforma az arcuk, és mit akarnak tőled?- újfent úgy érzi, hogy a kérdései hasztalanok, hiszen miért is tudná a fivére, hogy mit akarnak tőle.- A körülöttünk lévő lelkeket megkérném arra, hogy ha nem tudnak nekünk segíteni, akkor menjenek a dolgukra, nem szeretnék erőszakot alkalmazni, de megtesszük, amit meg kell.- majd lehalkította a hangját.- Amine-san, Hyousuke, Kaiya-san, Rin-san, készüljenek fel, ha egy fél percen belül nem történik változás, akkor mi kezdeményezzük a harcot, nem ölni, csak sérülést okozni.- bár valami belül táplálja a vágyát, hogy ölje meg ezeket a lelkeket, vágja le őket, mészároljon, de más hangok azt suttogják, hogy ne, még ne, máshogy is kárt tehet bennük.

Karakterlap

Aikyou Kaiya

Leánykori neve: Fuchida Kaiya

Hadnagy

Shinigami

8. Osztag

*

Szint: 2.

Lélekenergia:

60% Complete
12 750 / 15 000

Hozzászólások: 86

Hírnév: 3

Infó

Tárcában: 1 450 ryou

Technikatár
Ajándék küldése


Hovatartozás:
Független

Egyéb hovatartozás:
Nincs

Reiatsu szín:
fehér (Villámalapú)

Egyéb hovatartozás:
Nincs

Kapcsolat cimke:
Egyedülálló

Post szín:
#00BEEE #FFF8DD


  • Profil megtekintése

Nem elérhető Nem elérhető

Re:Foszlányok - Törött szárnyak
« Válasz #8 Dátum: 2019. Febr. 23, 10:22:04 »
Örvendetes számomra, hogy Mizushima-dono még emlékszik személyemre. A feladat adott. Meg kell találnunk egy célszemélyt, aki feltehetőleg elárulta a Goteit. Mily tragikus, hogy valaki végül arra vetemedik, hogy bajtársait cserben hagyja! Ennek viszont ára van. Tragikus végnek nézhetünk elébe. Bizadalmam van viszont afelől, hogy megfogjuk tudni indítékait, miért is vetemedett efféle cselekedethez! Végig hallgatom kijelölt vezetőnk szavait. Hangjából érződik egy afféle karizmatikusság. Megfigyeltem, hogy mily közvetlen kapcsolatot ápol Mizushima-donoval, amiről feltételezhetem, hogy testvérek, rokonok vagy esetleg egy rangban nevelkedtek. Hisz nemessel ily közvetlenül beszélni csak is annak engedett, akinek megvan ama joga, hogy ily beszéddel tisztelhesse meg a másik nemest.
- Aikyou Kaiya a nyolcadik osztag hadnagya, szolgálatra jelentkezik!
Jelzem kapitányom felé tisztségemet és feladatomat. Olybá tűnik egyik legfontosabb feladatommá ígérkezik, hogy az osztag tagjait épségben tarthassam hisz Hadnagyként eme kötelességgel vagyok felruházva. Remélhetőleg eleget fogok tudni tenni tisztségemnek. Midőn a kapu megnyílik az osztagot követve néma csendben, fegyelmezetten battyogok előre célunk felé. Beszédbe csupán akkor elegyedek, ha valaki esetleg igényli személyemet, de amíg eme feltétel nem teljesül, összpontosítom égiszi szemeimet a küldetés felé. Vajon mily sorsot szán nekünk az égiek Ura? Mit tartogatnak számunkra az Istenek? Próba tételre állíttatnak minket az nem vitás, kérdés viszont ott dereng, hogy mi bátor hősök véghez visszük a lehetetlent? A faluhoz érve, első akadályunkkal szembesülünk. Minden arc, egy azon személyt jelenít meg. Az áruló szemei mindenhol figyelnek, árgus szemekkel éreztetvén velünk, hogy most területére tévedtünk. Kezemet hőn áhított társamra pihentetem. Nem szeretnék vért ontani a csatamezőn, viszont, ha nem lesz más választásom, pengém vért fog ízlelni.
- Úgy látom az égiek próbára akarnak tenni minket Kapitány. Vélhetőleg egy csapda kellős közepére tévedtünk.
Véleményemet tömören és célszerűen mondom oly hangerővel, hogy mindenki halhassa. Itt nincs idő hősködésre, csapatmunkát igényel eme küzdelem, ami valószínűleg hamarosan megkezdődik. Háttal egymásnak elfoglalom helyemet, miközben kardom markolatán pihentetem kezemet, várva ama pillanatra mikor pengémmel kell megvédenem életem és nemesi véreket! Fegyelmezetten figyelem a rám leselkedő szempárokat, apró mozdulatra és neszekre összpontosítok. Segítségre viszont látom, szükség lesz így hű társamnak esedezem, legyen ő is szemünk és fülünk, hiszen egy zanpakutou ki a shinigami egyik leghűségesebb bajtársa, feladatául kapta születése jogán, hogy mestere egészségét védhesse a közelgő veszélyek elől. Hirtelen kisgyermek hangra leszek oly figyelmes. Ártatlan hangja viszont nem téveszt meg, hisz ő is mind jó sok lélek, ellenségünk arcát viseli. Nem mozdulok ugyan helyemről, de bármi szokatlan történne, első lépésként fogom amazt megtenni, hogy Mizushima-dono vére ne vesszen semmibe. Pengémmel fogom védeni épségét. Míg viszont a gyermek nem galádságon töri fejét, addig én sem mozdulok kijelölt helyemről. Úgy gondolom, ha lefegyverzés lenne célom akkor a *Kanashibari mozdulattal eredményt érnék el, így e-képpen várom a ránk leselkedő veszélyt.


(click to show/hide)
« Utoljára szerkesztve: 2019. Febr. 23, 10:24:03 írta Aikyou Kaiya »

Karakterlap

Mizushima Hyousuke

Kapitány

Shinigami

12. Osztag

*

Lélektovábbképző Akadémia Kidou Elmélet oktató

Szint: 6.

Lélekenergia:

60% Complete
31 900 / 45 000

Hozzászólások: 68

Hírnév: 0

Infó

Tárcában: 1 100 ryou

Technikatár
Ajándék küldése


Hovatartozás:
Gotei 13

Egyéb hovatartozás:
Kardok és Rózsák egylete

Reiatsu szín:
Vermilion

Egyéb hovatartozás:
Nincs

Kapcsolat cimke:
Egyedülálló

Post szín:
#8C001A


  • Profil megtekintése

Nem elérhető Nem elérhető

Re:Foszlányok - Törött szárnyak
« Válasz #9 Dátum: 2019. Febr. 25, 18:17:54 »
Kedves mosollyal köszönte meg húgától az édességet, majd bólintott arra is, hogy igyekszik vigyázni magára. Természetesen, ő neki is az a fontos, hogy mindenki élve térjen haza, mikor megbízatást kapnak. A kötelességtudattól elvakítva sokszor tesznek az emberek olyat, amivel a saját bőrüket viszik a vásárra. Bár meg tudta érteni az ilyen cselekedetek mögött rejlő indítékot, mint a legtöbb dologhoz, ehhez is racionálisan állt hozzá, ezért úgy gondolta, az egy darabban hazatérő harcosnak még adódik lehetősége, hogy tovább teljesítse kötelességét, a halottnak már nem. Ráadásul, már nem csak magára kellett gondolnia, hanem családjára. Testvéreinek éppen elég nehéz lehet feldolgozni, hogy hírtelen előkerült, nem akarná még ezt azzal is tetőzni, hogy mikor már talán kezdenék megszokni jelenlétét, többé nem tér haza.
- Ennyi ellene szóló indok mellett a hősies önfeláldozás már nem opció, úgy hiszem.
Válaszolta a küldetés utáni sake meghívásra, kissé elmosolyodva. Ez volt talán a legközelebbi, amit még megengedett magának derűs viccelődés címszó alatt, és ezt az oldalát is rokonai körében mutatta ki.
Köszöntötte a többi megérkezőt is, akik üdvözlést intéztek feléje. Szociális státusztól függően szintén meghajolva, vagy csupán biccentve.
- Meglátjuk, hogy utána is ezen a véleményen leszel, vagy talán megváltozik… remélem nem fog.
Nem tudta, hogy testvére pontosan mire értette, de azt sem hitte, hogy vélekedése megváltozna-e. Szíve mélyén hinni akarta, hogy fivére jó ember. Nem a múlt vagy jövő béli hibákra alapozta bizalmát. Ha így lenne, saját maga lenne az a személy, akiben a legkevésbé bízna. Egyszer már elkövette a hibát, hogy megbízott olyan valakiben, akiben nem kellett volna és ez olyan csorbát ejtett az életén, mely örökké kísérteni fogja.
A faluba érve nyugtalanító érzés fogta el. Ha a megszólalásig hasonlító arcok nem lettek volna elegek ehhez, ösztönösen érezte, hogy valami nincs rendben, többről van itt szó, mint egy ártalmatlan tréfáról. A parancsnak megfelelően jobb kezét karjának markolatán pihentette, hogy a legkisebb gyanús neszre előránthassa. Ez majdnem meg is történt, amikor hakamájának szárát valami meghúzta. Lepillantva egy gyereket látott, és bár arca neki is ugyan az, egyelőre nem úgy tűnt, mintha ellenséges lenne, így leküzdötte azt a késztetést, hogy fegyvert emeljen rá. Miután a fiú visszafutott a tömeghez, egyre többen kezdtek gyűlni a lelkek, így a shinigamik kört formálva egymás hátát kezdték védeni. Mivel nyomasztotta a dolog, hogy az előbb is így meglepték, így amíg fivére telefonált egyet, fel akarta mérni érzékeivel a terepet, hogy mégis mikkel és milyen mennyiségben állnak szemben, azonban nem járt sikerrel. A társai lélekenergiáján kívül mást nem érzett a közelben, mintha az egész falu üres lenne. Tenkai azon kérdésére, hogy mit akarhatnak tőle, csak tanácstalanul vállat vont, ő is csupán ugyan annyit értett a gyermek felkiáltásából, mint bárki más.
- Nem csak az arcuk, ami aggaszt engem, de a kettő talán összefügg. Nem érzékelek semmilyen lélekenergiát sem felőlük, mintha itt sem lennének. Nem zárnám ki a lehetőségét, hogy illúzióba sétáltunk.
Éppen olyan hangosan beszélt csak, hogy fivére és a többiek még hallják, de bárki is figyelheti őket, már ne. Természetesen meg akart bizonyosodni róla, hogy gyanakvása helyesnek bizonyul-e, így abban a fél percben, amíg készenlétben várakoztak, némán aktiválta a technikát, mellyel levédte elméjét*1, és amennyiben beigazolódott sejtése, meg is kísérelte megszüntetni*2 azt, hogy a többiek is lássák.

(click to show/hide)

Karakterlap

Shinozaki Amine

Hadnagy

Shinigami

13. Osztag

*

Szint: 3.

Lélekenergia:

60% Complete
16 600 / 30 000

Hozzászólások: 73

Hírnév: 4

Infó

Tárcában: 20 800 ryou

Technikatár
Ajándék küldése


Hovatartozás:
Gotei 13

Egyéb hovatartozás:
Nincs

Reiatsu szín:
Türkizkék

Egyéb hovatartozás:
Nincs

Kapcsolat cimke:
Egyedülálló


  • Profil megtekintése

Nem elérhető Nem elérhető

Re:Foszlányok - Törött szárnyak
« Válasz #10 Dátum: 2019. Febr. 28, 17:37:16 »
Nem kifejezetten érzek motiváltságot bárkivel is társalogni. Kaiya-san kimért beszédstílusába belealudnék, a taichou pedig a rokonaival beszél. Junko-sannak is csak intek. Csak legyen már meg az eligazítás, hogy hadd húzhassunk a dolgunkra! Pedig úgy érzem, ha már felöltöztem, összeszedtem magam és még kajáltam is, már annyira mindegy, hogy itt vagyok a levegőn vagy a szobámban, viszont érzem a közönyömön, hogy ezek szerint korántsem mindegy, és még mindig ki akarom nyírni azt, aki kitalálta a mai leosztást.
Az utat legalább viszonylag gyorsan letudjuk. Csak tényleg legyen bármi értelme, olyan legalábbis, amit én is elfogadhatónak tartok, amiért tönkre vágták az egy szem szabadnapomat. Be kellene szereznem valahonnan az ilyen napjaimra valamiféle pokollepke riasztót, akkor talán tudnék nyugodtan aludni.
Ahogy végre megérkezünk, szinte azonnal ráncba szalad a homlokom, munka szagot szimatolok. Nagyon nem tetszik a falu. Azokra a képekre csak rálestem, nem igazán érdekelt annyira, hogy meg is jegyezzem részletesebben a fejeket és mégis… túl ismerős itt sok arc. És ahogy hallom a többieknek is.
~ Ezek szerint mégsem fogunk gyorsan végezni… - kelletlenül grimaszolok, erősen morfondírozva azon, hogy ha megkísérelek körbefutni, levágva az összest, aki az utamba kerül, azzal lerövidíteném-e ezt az egészet.
- Bárki is kreálta ezt a helyzetet, biztosan nem az égiek voltak Kaiya-san. – csak foghegyről vetem oda, hátra se nézve. Pont most nincs kedvem nekem legalábbis ilyen hülyeségeket hallgatnom.
A taichou utasítására én is elhelyezkedem, de csak kissé hezitálva húzom elő először a kardom. Kettősérzés kavarog bennem. Egyrészt rohadtmód nincs kedvem ehhez az egész szarsághoz, másrészt viszont épp elég dühös vagyok, hogy bárkibe démoni vigyorral mélyesszek pengét.
- Leszarom, hogy lelkek, vagy illúziók, de túl közel jönnek, és túl sokan. – kicsit idegesebben morgom az orrom alatt a kialakuló helyzetre, olyan halkan, ahogy a 12. osztag kapitánya is beszélt, aztán hangosan elfüttyentem magam a tömegbe. – Személyes tér! Ismeritek ezt a szót? Húzzatok hátra! – üvöltöm el magam, mert bár még nem igazán vagyok valami jó a lélekérzékelésben, roppantmód zavar, hogy ilyen közelről se érzek semmit. De még ha illúziók is, azokat se szeretném, hogy az arcomba lihegjenek. Még a hideg is kiráz a gondolattól, vagy hogy esetleg mégis rejtett pengét engedjek testközelbe.
Közben várom, adnak-e a taichounak bármi magyarázatot, iránymutatást, bár nem sokban reménykedek. Fejben pedig számolom, nagyjából mikor is telik le az a fél perc.

Karakterlap

Kurosawa Rin

zsebkocsma

Shinigami

11. Osztag

*

Szint: 4.

Lélekenergia:

60% Complete
24 100 / 30 000

Hozzászólások: 204

Hírnév: 5

Infó

Tárcában: 35 300 ryou

Technikatár
Ajándék küldése


Hovatartozás:
Gotei 13

Egyéb hovatartozás:
Nincs

Reiatsu szín:
vörös

Egyéb hovatartozás:
Nincs

Kapcsolat cimke:
Egyedülálló


  • Profil megtekintése

Nem elérhető Nem elérhető

Re:Foszlányok - Törött szárnyak
« Válasz #11 Dátum: 2019. Márc. 01, 18:24:52 »
Nem hittem volna, hogy a mai nap más munkám is lesz a takarításon kívül. Ezzel szemben megtörte a csendet egy pokollepke. Miszerint irány dolgozni, mert egy nagy probléma van.
Az egész küldetés furcsa volt számomra. Maga a lázadás miértje. Sose tudtam megérteni, hogy mire jó. A vége mindig csak szenvedés és gyalázat. Persze meg se kéne próbálniuk, mert elég valószínű, hogy mi megállítjuk őket.
S méghozzá nagyon sok információval nem szolgáltunk. Viszont, így nagyon izgalmasnak ígérkezett. Megérkezve a kapuhoz sok ismerős arccal találtam szembe magam.
Ahogy elmondta az információkat utunkra is indított az első osztag egyik tisztje. Viszonylag elég gyorsan elértük a körzeteket, s a hetvenesnél pedig 2 csoportra oszlottunk. Bár az nem nyugtatott meg engem, amit az aprócska faluba belépve tapasztaltunk.
Mindegyik lélek szinte megszólalásig hasonlított a képen lévő személyekre. Nagyon furcsa érzés lett úrrá rajtam. Éreztem egy egy fajta nyomasztó érzést, mely nem éppen tetszett. Valami itt nincs rendben.

-Ezek csak üres bábok Tenkai. Lesznek még itt gondok. -majd elhallgatva fogtam kezembe Csonttörőt.
Sose gondoltam volna, hogy majd egy ilyen esettel találom szembe magam. Mintha csak ikrek lennének különböző korban. Nagyon furcsa volt, s egyben csekély félelemre adhatott okot a lélektelen délibábok.

-Mindenestre mindenki maradjon higgadt. A zavarodott elme sose vezet jó útra. -fújtam ki magam, majd körbe állva vettem fel az alakzatot.
-Ahogy érzékelem nem akarnak semmiféle információt kiadni számunkra, viszont ennek az oka lehet az, hogy nincsen lelkük.
Próbáltam a legrosszabb esetre is felkészülni, hisz nem lenne jó itt elpatkolni. Eközben egy kisebb gyermek találta meg Hyou-sant. Valamiért izgatott lett, s egy nagyobb tömeghez szaladva iramodtak felénk. Nem is értettem, hogy mi miatt, de eddig észre se vettek minket. Most meg körül vettek minket.
-Ez nagyon furcsa. Hyou-san miatt izgatottak lettek. Érzékeltél bármi -féle furcsaságot, mikor a hakamádhoz ért? -néztem rá kérdő szemekkel, s próbáltam a miérteket megtalálni.

Karakterlap

Neliel Tu Oderschvank

Moderátor

*

Hozzászólások: 204

Hírnév: 7

Infó

Tárcában: 1 721 800 ryou

Technikatár
Ajándék küldése


Hovatartozás:
Független

Egyéb hovatartozás:
Nincs

Egyéb hovatartozás:
Nincs

Kapcsolat cimke:
Plátói

Kivel áll kapcsolatban?:
Staff *3*

Mottó:
"Omlik az ég, egy mesére zuhan... Na és akkor most mi van?"

Post szín:
2BCCFC


  • Profil megtekintése

Nem elérhető Nem elérhető

Re:Foszlányok - Törött szárnyak
« Válasz #12 Dátum: 2019. Ápr. 05, 21:42:43 »
"A cél nélküli erő veszélyes dolog..."

Számtalan kérdés hangzott el, azonban úgy látszik, hogy egyikre sem érkezett megnyugtató válasz, vagy érdemleges. A falusiak értetlenül bámulnak rátok, mintha számukra fel se tűnt volna, hogy arcvonásaik mennyire hasonlóak. Aztán mintha arcukat valami különös fájdalom torzítaná el.
Bizalmatlanságotok úgy látszik nem volt véletlen, a lelkek a hasukra szorítják kezüket, majd mintha csak maguk is valamiféle démonmágia részei lennének, hatalmas erővel robbannak fel. A körkörös elrendeződés miatt nincs lehetőség menekülésre, hiszen a felrobbanó testek teljesen elzárták a menekülési útvonalat. A forróság elviselhetetlen, és súlyos sebeket okoz, ha semmivel se védekeznek ellene. (Pajzstechnika használható, azonban legalább 15+ pontos kidou képzettség kell, hogy hatásos legyen!)
A támadás kidounak tűnhet, azonban akik jók a reiatsu érzékelésben (5+), észrevehetik, hogy nem egészen erről van szó, ráadásul mintha abban a pillanatban lélekenergia töredékek is megjelennének körülöttük. Mindegyik egyformának érződik, és ahogy elül a robbanás pora, láthatjátok, hogy a széttépett testek darabjai lassan eggyé állnak össze, így egy hatalmas lényt alkotva.
Fekete bőre folytonos mozgásban van, ami számotokra furcsa lehet, ám csontos maszkot viselő feje miatt lidércnek vélhetné bármi. Hat lába oszlopként tartja meg hatalmas testét, feje elefánthoz hasonló, azonban nincsenek fülei, és két ormánya csontos lemezekből áll. Olybá tűnik, egyelőre nem tervez támadást, mintha szemei vakon forognának, és nem venne egyértelműen észre semmit maga körül.

(Lélektelefonon továbbra is tudtok egymással, illetve bármelyik osztaggal beszélni. Ha előbbit választjátok, mind a két posztban tűntessétek fel az interakciót, ha utóbbit, keressetek PÜben, vagy a következő mesében kaptok választ.

Kérdés esetén keressetek nyugodtan! ^-^)


Határidő: 2019.04.16. 20:00

(click to show/hide)


Karakterlap

Mizushima Tenkai

Kapitány

Shinigami

13. Osztag

*

Szint: 2.

Lélekenergia:

60% Complete
14 000 / 15 000

Hozzászólások: 126

Hírnév: 1

Infó

Tárcában: 9 900 ryou

Technikatár
Ajándék küldése


Hovatartozás:
Független

Egyéb hovatartozás:
Nincs

Egyéb hovatartozás:
Nincs

Kapcsolat cimke:
Egyedülálló


  • Profil megtekintése

Nem elérhető Nem elérhető

Re:Foszlányok - Törött szárnyak
« Válasz #13 Dátum: 2019. Ápr. 11, 18:54:31 »
Rin megszólítása miatt enyhén, szemnek szinte láthatatlanul rándult meg egy aprócska ideg Tenkai arcán. Nem emlékszik arra az esetre, hogy máskor is találkoztak volna, arra pedig főleg nem, hogy engedélyt adott volna arra, hogy ilyen közvetlen legyen. Ám le kell nyelnie a békát, mint rangidős tisztnek, Tenkainak volt az a feladata, hogy vezesse, és a lehetőségekhez mérten megóvja a beosztottjait. Nem engedheti meg magának azt a luxust, hogy kioktassa az etikettről, hisz talán akkor a 11. osztagos valami ostobaságra vetemedne. Bizonyítani akarna Tenkainak, és ezzel veszélybe sodorná magát, sőt, rosszabb esetben a társait is. Tenkai pedig szeretné elkerülni az esetleges veszteségeket, de ha elkerülhetetlen, akkor legalább minimalizálni a lehető legkisebbre azt.
- Hasonló volt a megérzésem nekem is Aikyou-san, nekem is. Már ami a csapda részét illeti az észrevételének. Igazat kell adnom Shinozaki-sannak. De a csapdás észrevétele minden bizonnyal helytáló lesz. Bárki, aki jártas a kidou pajzsok használatában, kérem készüljön fel arra, hogy esetleg használnunk kell, lehetőleg olyat, ami képes körbe venni minket.- sajnálatosan túl nagy volt az esélye, hogy besétáltak a pók hálójába.- Kérem figyeljen a hangnemre és a nyelvére Shinozaki-san. Attól, hogy ennyire távol vagyunk Seireiteitől, még nem jelenti azt, hogy a modorunkat is hátra kell hagynunk.- oh, Yuuken, kész szerencse, hogy nem lehet szem és fültanúja ennek az egésznek. Nagy az esélye, hogy bár az arca nyugodt, sima maradna, de belül tombolna a felháborodás vihara, amiért ilyen mocskos volt egyesek szája, mások pedig túl közvetlenek voltak a kijelölt vezetővel.
- Felettébb kényelmetlen és kellemetlen, hogy nem tudjuk beazonosítani ezeket az entitásokat, talán mégis valamiféle illúziók lesznek.- mondta nyugodt, de kissé töprengő hangon. Ügyesen megkreált illúziók, akik megpróbálják elhitetni az erre tévedőkkel, hogy nincsenek tisztában a létükkel, legalábbis ilyesmit lehet észrevenni az arcukon. Nem tudják mire vélni a kérdéseket, és az egész helyzetet.
- Oh… a pajzsot, ha kérhetném.- ez az a helyzet volt, amikor szükség volt arra a pajzsra, és remélhetőleg az alárendeltjei közül legalább egy valaki birtokában van a megfelelő technikának, mert ha nem, akkor magas volt az esélye annak, hogy némi sérülést fognak elszenvedni.

Ha sikerült a pajzzsal megvédeni magukat.
(click to show/hide)
Ha nem sikerült a pajzs.
(click to show/hide)




Karakterlap

Aikyou Kaiya

Leánykori neve: Fuchida Kaiya

Hadnagy

Shinigami

8. Osztag

*

Szint: 2.

Lélekenergia:

60% Complete
12 750 / 15 000

Hozzászólások: 86

Hírnév: 3

Infó

Tárcában: 1 450 ryou

Technikatár
Ajándék küldése


Hovatartozás:
Független

Egyéb hovatartozás:
Nincs

Reiatsu szín:
fehér (Villámalapú)

Egyéb hovatartozás:
Nincs

Kapcsolat cimke:
Egyedülálló

Post szín:
#00BEEE #FFF8DD


  • Profil megtekintése

Nem elérhető Nem elérhető

Re:Foszlányok - Törött szárnyak
« Válasz #14 Dátum: 2019. Ápr. 15, 22:58:29 »
Ördög és pokol! Az égiek próbatétel elé állítottak minket bátor harcosokat! Pengéink nem téveszthetnek célt. Mindenképpen készen kell állnunk, ha megrohamoznak minket. Sajnálatosan viszont eme lények eszünkön túljárnak és testüket felhasználva pokoltornácává változtatják a helyet, ahol éppen vagyunk. Félelmet kelthet talán némely bajtársom szívében a kép mik elénk tártatik, de én nem remegek meg és mozdulatlanul, kezemet pihentetve hű pengémen, várom az alkalmat mikor be kell vessem. Vezetőnk ki esetünkben egy újabb Főnemesi család sarja, ahonnan jó vitéz Samurai barátomat tudhatom magaménak, fivére osztja véleményemet miszerint minket próba elé vetetnek. Kérdésünk viszont még mindig megválaszolatlan maradt. Mit fogunk kezdeni midőn elérkezik az idő, hogy megmutassunk vitézségünket a csatában? Parancs nélkül nem mozdulok, viszont ellenfelemet árgus szemekkel figyelem. Nem tévesztek célt és ha kell, nyomban pengémmel suhintani fogok, ha arra mindenképp szükségeltetik, hogy védjem bajtársaim épségét. Amíg viszont távolsági küzdelmet folytatnak ellenfeleink, *Kanashibari technikámat előkészítem arra a célra mikor be kell vetni. Lehetséges, hogy nem a megoldás részét fogom képezni eme csatának, de reménykedem abban, hogy a sikerhez vezető utat megkönnyíthetem. Vezetőnk szólottan pajzsra hívja fel figyelmünket. Szükségünk van védelemre, hogy az ellenség ne tudjon kárt tenni testünkben. Sajnálatos módon az én tudásom ehhez kevésnek adatik, hisz erősségem inkább kardművészetem és szellemi erőm bizonyosul kivételesnek. Ezért is inkább erre fókuszálom önmagamat és erősségeimet fogom bevetni az elénk táruló csatába. Ha eme védelmünk sikerrel koronázzák akkor vezetőm szavát hallva rögtön akcióba lendülök és a lény bal oldalát támadom meg paralízis technikámat bevetve, hogy ellenfelemet megbéníthassam. Lábai felé célzok legfőképp. Ha eme csel sikerül, rögtön előnyömet felhasználva erős lendületet veszek fel és vissza is megismétlem a műveletet, hogy a bénító hatás még jobban érződhessen! Viszont, ha a pajzs nem ígérkezik kellőképpen erősnek, keresztbe rakom mindkét kezemet, hogy fejemet védhessem. Szemeimnek épnek kell maradjon vagy különben súlyos hátránnyal indulhatok útnak. Sebeimet nem fogom nyalogatni, de ha lesz rá lehetőség a gyógyításra, nem leszek rest elfogadni a segítséget. Az egészséges katona tud igazán győzelmet aratni. Fontos, hogy mi is igyekezzünk eme feltételnek megfelelni. Míg viszont társaim sebeik gyógyításán fáradoznak, igyekszem tekintetemet a lény felé terelni és kifürkészni a lehetséges gyenge pontokat. Ha találok egyet, rögtön szólni fogok vezetőmnek, hogy a következő csapásunk talán hol ígérkezne megfelelőbbnek!

(click to show/hide)