Aleda Felisberta

[Aleda Felisberta]

~ Adatlap
Név: Aleda Felisberta
Nem: Nő
Kaszt: Quincy
Szül. ideje: 1999. 03. 19.
Kor: 19 év

~ Kinézet
Német származása ellenére úgy öltözködik, mint a britek. Legalábbis szabadidejében, mert elegánsnak tartja az ők divat világát. Bármi jöhet, ami kiemeli nőies vonásait, ami elegáns, de nem kirívó. Például a blúz-szoknya-magasszárú csizma kombója! Ezen kívül az alkalomhoz illő kisestélyiket, uniformisokat részesíti előnyben.
Adottságait tekintve 165 centi magas leányzó. Szőke sörénye egyenes, hajvégei hullámosak. Szereti a szabadon hagyott frizurastílust, melyet a mindennapjaiban egy-egy konttyal dob fel feje két oldalán. A szemei egy genetikai mutáció hatására lilák. (A látást ezt nem befolyásolja, csak is az írisz színét.)

~ Jellem
Szereti az embereket, és szívesen segíti is őket. Viszont erősen megválogatja, kit fogad a baráti körébe, így bár szinte bármiről el lehet vele beszélgetni, közelebb kerülni hozzá már koránt sem egyszerű. Családja révén tisztelettudó, jó lelkületű emberré cseperedett, aki fontosnak tartja a morális kérdések helyes megítélését, betartását. Analitikus, kissé fiolozofikus gondolkodásmód jellemzi, illetve gyors észjárás, mely folytán gyorsan is tanul.
Ha mindezeket valaki diszkriminálja, vagy a szemébe hazudnak, személytől- és helyzettől függően bármi megtörténhet. Leggyakrabban Aleda egyszerűen az illető tudtára adja arc mimikával, hogy amit csinált, az neki nem esett jól. Rosszabb esetben megszakítja a beszélgetést, vagy odébb áll. De mindenképp kiemelendő, hogy ezeket tanító szándékkal teszi, mert úgy véli, sok ember keveset tud a helyes erkölcsről. Továbbá családtagjainak nevelése is erősen benne él, így a kötelességtudat, a hűség, na meg a hatalmas tudásvágy. Sokszor el lehet csípni úgy a lányt, hogy épp egy könyvet olvas.

~ Szeret-nem szeret
Legendák
Más kultúra
Brit divat/elegáns ruhák
Ha segíthet.
Madarak

Megkérdőjelezik a döntését.
Sérteni próbálják az erkölcsét, vagy olyan kérdések elé állítják, ami számára bántó.
Ha a szeretteit bántják.
Ha azt hiszik naiv, csak mert szeret filozofálni, vagy új legendák után kutatni.
Non-konstruktív jellegű viták.

~ Felszerelés
Quincy kereszt, éppen olvasott könyv

~ Előtörténet

"Ha gyönge a lelked, tompa a kardod éle."

Mesélnek a falak. Mindnek van valami mondanivalója, de egyiken sem látszik, hiszen fehérek, élettelenek, csakis a karnisra aggatott vörös-arany függönyök képesek némi színt lehelni beléjük. Valamelyik előtt egy íróasztal áll, felette A parafatáblával. Rajszögekkel képeket tűzdeltek fel rá gondosan, cikk-cakkba rendezve. Mintha tulajdonosa gondolatai egymással vetekednének, mikor az ember rájuk néz. Vajon pontosan ez járt a fejében, amikor elrendezgette őket? Mire gondolhat most, ahogy visszapillant rájuk? Végigcsúsznak selyemkesztyűvel körbeölelt ujjai a régies polaroid-darabokon. Lehetnének modernek. Lehettek volna. Miért nem azok? Természetesen azok, viszont másképpen látod te, és másképpen Aleda. Szemei vadul ingáznak közöttük. Oda-visszajár, mintha csak táncolna…
 
Első kép: A bál
Édesapja jóvoltából bál rendeztetett, sok lélek meghívatatott. Ő elsiklott a pompa felett, családtagjainak boldogságát tartotta szem előtt. Kihasználva lehetőségeit a résztvevőkkel intézett beszélgetéseket. Többségük rémesen felszínes, az időjárást karcolgató semmiség volt számára. Hogy élvezte –e? Természetesen nem, mégis örült, hisz addig sem unatkozott. Akadt azért pár, mely épp megmelengette szívét, vagy elérte nála halványrózsaszín ajkának elkerekedését. Többek közt egy férfiú, aki a kellő illem hiányában vett részt a bálon, és molesztálta a leányzót. Sárral bevont szavai még leperegtek róla, ugyanakkor semmit sem tudott tenni, csuklójára erősen rámarkoltak. Próbálták elrángatni, vagy legalábbis megalázni anélkül, hogy a szülei bármit látnának ebből. A tömegből kilépő, magas úriember vetett véget az egésznek, néhány leszerelő mozdulattal:
- Ha továbbra is így bánik a hölggyel, garantálom, hogy innen élve nem fogja elhagyni a Shinzou birtokot - utána felé fordult - Legközelebb kérjen segítséget.
Miképp e képet nézte, megingatta fejét, mint akkor tette. Kért volna ugyan, kért volna, de elsősorban a saját lábán akart megállni! Elvégre erre tanították őt.
- Ezt a kellemetlenségekért – Nagyokat pislogott a pohár tea láttán, ám még meglepőbbnek ígérkezett megmentőjének hirtelen jött távozása. Mielőtt akárki furcsálló pillantásokkal illethette volna, ruháját megemelve a férfi után sietett, az udvarra. A levegő kissé hűvös volt a bálterem hőmérsékletéhez képest, ezért libabőrös lett. Pár perc után azonban ez egész kellemessé vált, és persze megnyugodott. Az illető, az ok, miért kitette a lábát a küszöbön, ott állt, tekinteték a csillagok ködébe fúrva.
- Köszönöm szépen! – szólott hozzá tisztes távolságból. Ő megfordult, kérdőn figyelve a szőkeséget.
- Miért köszöni meg? Nem tettem semmi különösebbet.
-  Így lenne illendő – vágta rá - Azon felül tényleg hálás vagyok! Az a fickó már régóta figyelt engem.
Fickó! Elfintorodott akkori önmagától. Iszonyatosan fogalmazott, ám beszélgetőpartnere még átvette fél percre a maga szavajárását. Abban a fél percben kibeszélték Schönfeld gróf fiát, az illetlent, aki csakúgy megragadta őt, és rángatta, mint a Marionette-bábut szokás.
- Bántásnak venné, ha kérdeznék öntől valamit? – tért el a témától. Most Aleda fürkészte az eget, míg ama ismeretlen, mellette álló személy titkon végigmérte. Ebből mit sem sejtett. Össz-vissz álmodozni tudott róla a jelen homályos kapuján túl, a múlt vízében úszkálva: talán… talán megtette, s ezért remegett a szíve.
- Csak tessék.
- Hogy-hogy csak szemlélődik ezen a bálon? Talán nem élvezi?
Komolyan azt hitte, megbánthatja vele a felet. Megijedt, elbizonytalanodott. Bocsánatot is kért volna, de válasz érkezett.
- A bálok mind egyformák számomra. Sok az ember és kevés a tér. Meglehet fulladni szinte bent. Nem hiszem hogy élvezni lehet az ilyet.
- Értem. Hasonlóan vélekedek én is, viszont a családomnak fontos. Így amit tenni tudok, a leghelyesebben állok hozzá, és... szembenézek azzal, amivel ez jár. Ha sokat nem tudok kiemelni, de például mondhatom, a tea finom szokott lenni. A mosoly pedig kárpótol a szüleim arcán. Miként vélekedik erről?
- Igen a család. Nálam is a család az oka annak amiért itt vagyok. A hölgy melyik családot képviseli személyében?
- A Felisberta család képviseletében vagyok jelen, a teljes nevem pedig Aleda Felisberta – mutatkozott be. Azzal érdekes, konstruktív vita bonbakozott ki kettejük között. Német nemes hölgyről beszélünk ugyan, de élt-halt a brit divatért. Egyenruha, kosztüm, kis estélyi, bármi! Bármi kedvezett neki az ők kultúrájából. Színesnek vélte nyelvezetüket is, ennek folytán lelkesen tanulta, értette. Akárcsak a férfi ellentétes nézőpontjait. Ő könnyű prédának tartotta az angolokat, kik hagytak megannyi gyarmatot, hatalmat elúszni az élet tengerében. Emellett egoistaként tekintett rájuk.
- Mi áll önhöz közelebb, ha nem ők? – Döbbenetére Japán nevét olvasta le a szájáról. Annyi ideje maradt, röviden elismerje „partnere nézőpontját”. A fehér alapon Vörös-napos zászló alatt élőket mélyen tisztelte hagyományhűségük lévén. Ugyanakkor beszélgetett volna erről többet is ha egy őr nem szakítja félbe:
-  Mr.Shinzou! Az apja hívatja!
- Értettem! Már is indulok! Elnézést Miss Felisberta de dolgom van.
- S-Shinzou?! Khm, t-természetesen, m-menjen, de még visszajön, ugye…?
Égett mindkét orcája, mint akkor. Látta magát vöröslő fejjel a magas ifjúra nézni, akire már akkor férfiként tekintett.
- Kane. Kane Shinzounak hívnak. Valószínűleg még igen hölgyem.
Látta őt meghajolni. Viszonozta, aztán az ismeretlen limuzinba szállt.

Második kép: Üzlet és ürügyek
Nem ez volt az első, hogy látogatást tett a Shinzou birtokra. Mindig akadtak üzleti ügyek, amik miatt vagy az apja, vagy ő jött el, személyesen megbeszélni, lejegyezni a részleteket. Családja férfitagjának közbejött valami, ezért nem kérdés, limuzinba pattant, lerendezte a tárgyalást, aztán megpillantotta Kane-t, testvérével együtt. Éppen edzés tartatott nekik a nagy udvaron, kicsivel arrébb a főépülettől. Magassarkú csizmájával kihívásnak tűnt végigkutyagolni a kavicsos terepen, de megérte, hogy a simább felületű pályán közelebbről is láthassa őket. Az egyik szálfegyverrel, a másik karddal esett a nekiiramodó, gyakorlásként szolgáló ellenfeleknek. Aleda álla leesett a látottaktól, és amikor a programnak vége szakadt, nem győzött elnézést kérni udvariatlanságáért. Hiszen tovább bámulta kettejüket, mint azt illendő lenne. Mesterük rögvest kijelentette, a testvérpár edzése egyébként is véget ért, ezért természetesen nem zavart senkit a leányzó jelenléte. Ennek ellenére zavarban érezte magát, az ifjú úr szavait hallván:
- Nagyon figyelmes öntől Miss Felisberta. Kegyed élvezte a bemutatót?
- Igen. Igazán figyelemreméltónak tartom a harci tudását, és úgy gondolom, sokat fejlődött! - bókolt. De többnek szánta ezeket a szavakat. Őszinte elismerés fénye csillogott a lila homályban.
Jó darabig felszínes csevej folyt kettejük között. Kane Quincy-kötelességéhez hűen szorgosan gyakorolt, ha tehette pedig, sétált a birtokon. Aleda teázgatni szokott a barátnőivel, meghitten beszélgetni, legendák után kutatni köreiben.
- Legendák? És legutóbb milyen legendáról olvasott ha nem vagyok indiszkrét?
- Ezért is szerettem volna felkeresni önt! Úgy szerepelt a könyvemben, hogy "A Fehér Sárkány legendája". Egy Quincyről szólt, aki képessé vált úgy bánni a kardjával, mintha az csak a karjának a meghosszabbítása lenne, és a történet szerint hatalmas erővel rendelkezdett. Olyan képességgel, amit még ő maga sem érthetett, mégis együtt kellett vele élnie. Próbáltam annak utánanézni, hogy mi lehetett ez az erő, de...  Nemhogy a legenda, más szerző sem ír róla a könyvében, amiben ezt a legendát véleményezte.
- Ez csupán legenda. Bizonyára az írónak nagy volt a fantáziája és megírt egy könyvet. Nem kell minden legendát komolyan vennie, hiszen csupán azok mesék nem a valóság írják le.
Egy pillanatra elhúzta száját, és komolyabban tekintett a fiúra. Nem akart udvariatlan lenni, így hamar finomított vonásain.
- Tisztában vagyok vele, hogy az nem tükrözi a teljes valóságot. Ebből a szempontból minden legenda ilyen, mégis szeretem őket, mert érdekesnek találom. A fantázia mély kútjának tartom. Amellett úgy gondolom, fontos dolgokat tudnak tanítani az embernek, ha nyitott szemmel járnak.
- Elnézést, de... kegyed hisz abban, hogy a fehér sárkány létezett?
- Ön hisz benne? - kérdezett vissza válasz helyett, elmélyedve a fiú tekintetében - Hisz abban, hogy létezett?
- Ha létezett is volna, abban biztosak lehetünk, hogy már nem él. És biztos, hogy akik rá aggatták a Fehér Sárkány cimkét, túl sokat képzeltek bele. Még is mi teszi őt annyira különlegessé? Ő is csak egy quincy volt mint mi. Anyámmal biztos sokat tudnának beszélni erről. Ő is eléggé rajong ezért a legendáért. Kicsi koromban ezzel a mesével altatott. Innen is tudom hogy ez csupán egy mese.
- Információk hiányában magam sem tudom, mitől lehetne különb a Quincy névtől. De abban biztos vagyok, hogy a Fehér Sárkány nevet nem okvetlenül kapta. Ha megfigyel bármilyen hivatalos dokumentumot, múltunk hősei, és legrafináltabb bűnelkövetői is egyaránt kaptak valamilyen jelzőt a saját nevük után. A legenda nem említi meg a személy valódi nevét, illetve arról sem tudni, ő hősnek számít -e, vagy bűnöző. Más könyvszerzők, újságírók véleménye is erősen megoszlik a témában. Én például egy hősnek tartom, mert ha tegyük fel, egyszerű Quincyként is élte az életét, az semmiképp sem lehetett akadályoktól mentes.
- Szóval elhiszi, hogy a nagy Fehér Sárkány egy Samurai kardal egyedül képes volt egy egész hadsereg ellen szembeszállni? Hősiességre val valóban, ha valaki megakarja védeni a szeretteit ahogyan ő is "tette" viszont nem hiteles. Egy quincy sem olyan erős hogy akár shinigami, hollow hordával szembeszálljon egymagában. Ilyen nem létezik. Még ha a kardja meg is van, csupán egy quincy volt a sok közül. Elismerem amit tett, de nincs rá bizonyíték, hogy ő védte meg a falut, így hát ez csupán egy legenda. A Chisato a falu amit őrzőt sem létezik.
- Elhiszem. Ha nem is egy egész hadsereggel, de néhány erősebb ellenféllel szemben biztosan erősnek bizonyult. Az ok pedig, hogy a szeretteiért tette azt, amit, még erősebbé teszi őt a szememben. Sokan vallják, hogy megtalálták a kardját, ebben viszont nem lennék olyan biztos, mivel egy ősi tárgyról beszélünk. Chisatoról azonban az a véleményem, létezhetett, csak eltűnhetett, mint sok kisebb falu is a múlt folyamán. Ha valaki jól tudta, hogyan tüntessen el, vagy hamisítson bizonyítékokat, akkor ezen "incidens" résztvevői sem lehettek amatőrök - fejtette ki véleményét, továbbra is a fiún legeltetve tekintetét. Jól érezte magát ettől a konstruktív vitától, ám erről össz-vissz egy halvány mosoly árulkodott.
- Mindenesetre, a jelenre kell koncentrálnunk most. Örülök, hogy így elmosolyodik pedig nem is osztom kegyed véleményét. Talán van valami vicces van rajtam?
Pirongva elfordította arcát, majd kissé szégyellősen visszapillantott reá.
- Ha eltér két vélemény, szerintem ott addig nincs probléma, míg nem születik ebből komolyabb nézeteltérés. Jelen helyzetben pedig úgy látom, ez kicsit sem áll fenn. Inkább csak lenyűgözőnek tartom, mennyire kitart az álláspontja mellett.
- Nos ebben egyetérthetünk.
A beszélgetés véget ért. Kane időközben egy katona elhívta, a lányért limuzin érkezett hazulról. Legközelebb már csak akkor találkoztak, mikor a gáláns legény búcsúzni ment Aledahoz.

Harmadik kép: Búcsú
Aranysugarak kopogtattak Aleda ablakán. Ásítozva felébredt, vett egy kellemes fürdőt, s közben teát ivott. Egyetlen gondolat sem vetett árnyékot derűs hangulatára, még akkor sem, amikor kopogtatást hallott, és az ajtóhoz állított őrt, emelt hangon beszélni. Menten odasétált, immáron szépen vasalt, magára jellemző, sötét szettjében.
A lány lágyan köhintett egyet, mire a középkorú, tőle két fejjel magasabb férfi megfordulva elnézést kért, majd odébb sétált.
- Kérem, jöjjön beljebb! Mit szeretne? Kér esetleg teát? - invitálta otthonába a férfiút, üdvözlésképpen.
- Teára sajnos nincs időm. Csupán elbúcsúzni jöttem. Sokáig távol leszek. Emiatt sok érdekes vitánkat el kell napolnunk.
Nagyot nyelt.
- Ooowh... értem - leplezni igyekezett csalódottságát,  egy erőltetett mosoly kíséretében -   Megértem. Elvégre, ha sok időre el kell mennie, minden bizonnyal sokkal fontosabb.  R-R-Remélem minden rendben zajlik majd!
Elpirult. Hogyan fejezhette volna ki magát? Lelépni készült valaki, ki azóta, hogy azon a kellemes estén felbukkant, lassanként lehorgonyzott finom szívében. Fogalma sincs, vajon őt szeretve miként gondoljon rá? Egyáltalán a férfi gondolni fog ő rá?
- Nem kell féltenie. Észre sem fogja venni és már visszajövök. Apropó hoztam magának valamit.
Kane egy gyönyörű, fehérszín, bőrkötéses könyvecskét nyújtott felé. Teljesen ép állapotban, a „frissen” vásárolt papír illatával. Legalábbis a lányt belelapozva erre emlékeztette.
- Anyám könyves polcán hevert. Gondoltam odaadom neked, mert annyira szereted a legendákat.
- Köszönöm – mosolyodott el, s  kellemetlen érzései ellenére tartotta magát, meg sem lepődve a hirtelen tegeződésen. A bizalom jelének tekintette. Bizalom! Szíve összeszorult, de nem sírt, inkább mosolygott. Muszáj volt.
Ezután udvariasan meghajolt, amit beszélgetőpartnere viszonzott.
- Minden jót, Miss Felisberta.

Mesélnek a falak. Mindnek van valami mondanivalója, de egyiken sem látszik, hiszen fehérek, élettelenek, csakis a karnisra aggatott vörös-arany függönyök képesek némi színt lehelni beléjük. S most a függönyök is fakók. Búcsút intett egymásnak két ember. Vajon Aleda tényleg őt szerette? Vagy az érzés maga ragadta volna el?

[Neliel Tu Oderschvank]

Üdvölet! :3

Igazán kedves kis történetet hoztál, remélem a karakter még találkozik daliás lovagjával!
Néhány elgépelés, és helyesírási hiba maradt benne (pl. kardal --> karddal, val --> vall), ezeket egy átolvasással kiküszöbölheted legközelebb. Azonban ezek csak kisebb hibák, a karaktert elfogadom!

Szint: 1. szint
Lélekenergia: 5000 LP
Kezdőtőke: 4000 ryou

A pontozást már ismered: Indulásként kapsz minden képességedre 1-1 pontot, ezen kívül pedig szabadon eloszthatsz 10 pontot (az LP-d után) a képzettségeiden, amik a következők:

• Fegyverforgatás
• Pusztakezes harc
• Kirchenlied 
• Hirenkyaku
• Heilig Bogen
• Blut

Ezen felül szinted után 1 pont jár Reishi kezelésre, amit a következő másodlagos diszciplínák között oszthatsz el:

• Erő
• Ügyesség
• Gyorsaság

Elosztott pontjaidat itt jelentsd le!
Kellemes játékot! ^-^

Tájékoztató újoncoknak ❀ Kasztok és Pontok ❀ Színválasztó ❀ Avatáralany foglaló ❀ Újdonságok ezen a fórumon