Szerző Téma: 70-es körzet  (Megtekintve 5358 alkalommal)

Description:

0 Felhasználó és 1 vendég van a témában

Karakterlap

Kuse Takamasa

Akadémista

*

Szint: 1.

Lélekenergia:

60% Complete
8 600 / 15 000

Hozzászólások: 155

Hírnév: 0

Infó

Tárcában: 8 900 ryou

Technikatár
Ajándék küldése


Hovatartozás:
Független

Egyéb hovatartozás:
Nincs

Reiatsu szín:
vörös

Egyéb hovatartozás:
Nincs

Kapcsolat cimke:
Egyedülálló

Mottó:
Azok, akik azt mondják, nem nyugtat meg, amikor törni-zúzni kezdesz dühödben, még sosem törtek-zúztak dühösen.


  • Profil megtekintése

Nem elérhető Nem elérhető

Re:70-es körzet
« Válasz #30 Dátum: 2021. Júl. 03, 18:42:59 »
//Az ilyen napokon...//

A fűben kúszva, a ruhájával mit se törődve óvatosan kinéz az útra. Bizony rossz fiúk. Mármint eléggé annak tűnnek. Főleg mikor elég közel érnek ahhoz, hogy a fiú rájöjjön, hogy az egyik vállán cipelt fenékhez egy megkötözött lány is tartozik. Ezeknek a sorsa meg lett pecsételve. Kuse nem épp egy igazság bajnoka. Vagy csak magát nem tartja annak, de az ilyenektől a gyomra mindig felfordul. Régen minden bizonnyal csak némán követte volna őket míg meg nem állnak pihenni, hogy ott megpróbálja megszöktetni a lányt, de őszintén érdekli, hogy mennyit fejlődött azzal, hogy ott játszadozott a shinigamik között. Már csak a módszert kell kitalálni. Hogy bunyó lesz az biztos. Ha nem volna ott az a hátsó, szemtől-szembe eléjük állhatna, de így tervezgetni kell. Vagy oldalról vagy hátulról kell támadni. Talán oldalról jobb. Meg is markolja a kulacsa zsinórját, hogy mint régen azzal osszon majd ki pár nevelő célzatú csapást. Ki is várja, hogy a közelébe érjenek, de látja, hogy valami történik. Már mozdult volna, de hirtelen megfeszül és idegesen figyel. Szerencsére csak a túsz ébredt fel. Erről eszébe jut, hogy lehettek volna sírásók is. Mondjuk a hullákat meg nem kötöznek össze. Mindegy. A fő, hogy a sejtése beigazolódott. Ezek rohadékok és nem is túl okosak. Eldobnak egy kardot. Méghozzá vannak olyan szerencsétlenek, hogy egyenesen Kuse fejére.
~Anyádba!~
Vakargatja meg az ezüst kobakját és veszi szemügyre alaposabban, azt a fegyvert. Nem az ő stílusa az ilyen rövid játékokkal játszani, de a célra éppenséggel megfelelhet. Bár eléggé szép kialakítású. Nem olyan mint amit errefelé szokás hordani. Mindegy. Mindenesetre az oldalról rájuk ugrásról már lemaradt. Jobban belegondolva érdemesebb is okosan csinálni a dolgot. Bár Kuse nem szereti az ilyesmit, de most ez a legbiztonságosabb és nem a saját biztonsága érdekében. Az nem érdekli. Nekiáll halkan motyogni maga elé.
-Hullj szét, Rondanini fekete kutyája! Nézz végig magadon és égj; tépd fel saját torkodat!
Ezzel megidéz két narancssárga indát a kezéből amit a túszra és az őt cipelőre lőne előre és rántaná mindkettőt maga felé. Szégyen, nem szégyen nincs akkora úriember, hogy elkapja a lányt úgyhogy hacsak az nem tesz valamit magatehetetlenül puffan a földön, de ha látna akkor így is örülhetne a sorsának mert, azt aki cipelte viszont már a talpával köszönti az akadémista és nem fogja magát vissza. Csúnya reccsenéssel teszi tönkre a fickó amúgy se szép ábrázatát. Ha minden jól megy Kuse-nak kedvező helyzet állt így elő. Mögötte a túsz, előtte a mocskok. A frissen szerzett kardot az övébe tűzi és puszta kézzel megy neki azoknak és kiélvezve a verekedést. Nem akarja egy ütésből mindet lecsapni. Nem is vezet lélekenergiát a csapásaiba. Technikázgat és froclizza őket. Szép látványosan tervez egy magalázó vereséget rájuk mérni. Hacsak nem kerül közben izzasztó szituációba nem is használná a szerzett kardot. Menekülni meg természetesen nem hagyna egyet se. Ha ilyesmire lát hajlamot akkor jön a shunpo és a hátulról tarkóncsapás.

Karakterlap

Minami Junko

Hadnagy

11. Osztag

*

Szint: 3.

Lélekenergia:

60% Complete
16 500 / 30 000

Hozzászólások: 62

Hírnév: 7

Infó

Tárcában: 17 000 ryou

Technikatár
Ajándék küldése


Hovatartozás:
Gotei 13

Egyéb hovatartozás:
Nincs

Reiatsu szín:
Sárgászöld - Testhez közel sárga, testtől távolodva színátmenetesen zöldbe válik.

Egyéb hovatartozás:
Nincs

Kapcsolat cimke:
Egyedülálló

Mottó:
„Létezem, mert a harc éltet, és élek, hogy másokért harcoljak.”

Post szín:
#C7ADDF (főszín), #EDC0BB (Zanpuszín)


  • Profil megtekintése

Nem elérhető Nem elérhető

Re:70-es körzet
« Válasz #31 Dátum: 2021. Júl. 03, 20:36:56 »
Az ilyen napokon...

Egy vaskos kar átölelte a derekát, és magához szorította. Junko rendkívül kényelmetlenül feküdt az alak vállán átvetve, mint valami zsák. Mindig amikor a fickó tempósabban sétált, a lány mellei annál inkább nekinyomódtak széles hátának, további kellemetlenséget okozva a köteleken kívül, melyekkel összekötözték kezeit, és lábait. Kiabálni akart, mert ennek fele se tréfa! De csak elfojtott nyöszörgésre futotta a kendő miatt, amit fogai közé fogtak. Egy erős csomó gondoskodott arról, hogy ne nyissa szóra a száját. Vonaglani kezdett, mire a földre dobták. Határozottan rátapostak arcára.
- Most már aztán elég legyen!
- Ne öld meg, élve kell a nő!
- He? Csak én is kiveszem a részem, mielőtt a főnök rátenné a kezét. Ennyi az egész.. Hát ez meg?
Meglepődött hümmögést, és ordítást hallott, majd annyit érzett, hogy lendületből a földre dobják. Nem tudta eldönteni, hogy a sake üt ennyire, vagy mennyire realisztikusak éppen a tapasztalatai? Akárhogy is, félelme nem csillapodott. Felhasadt finom arcbőre, és kiserkent belőle a vér. Pont valahol a szemét fedő kendő alatt sikerült, így legalább olyan szerencsétlenül festett, mint aki lassan vért sír a furcsa helyzettől. Persze menő lett volna, úgy vélte, de ő arra nem képes. A fehér kendőt harapva erőt vett magán. Sokat kellett próbálkoznia, hogy elég lendületet vegyen a féregszerű rángatózásból. Az első pár alkalommal nem jött neki össze, közben pedig jajjgatásokat hallott. Lehet most jött a különös csapatnak erősítés? Ő meg itt rostokol valahol, és a kardja sincs nála!
- Mhhhm! Mhmmm! – nyüszített, amennyire tőle kitelt. Sokadik erőfeszítésére már sikerült a hátára fordítania magát. Füvet érzett teste alatt. Próbált az ujjaival kis lyukat ásni a földbe, hátha találhat kavicsot, amivel eloldozhatja kezeit. Onnanstól kezdve pedig visszaszerzi Kinshijakuirot, és kideríti, mibe keveredett.
- Szaros kölyök! Mégis mi a franc vagy te?
- Ne ezen járjon az eszed! Odanézz! – bökte oldalba a másik, miután komótosan összeszedték magukat. Még nagyon is éltek, és elemükben voltak a fickók. Forrongtak a dühtől, hogy felbukkant egy látszólag ezüst hajú, parasztruhába járó gyerek, aki az utukat állta. Ráadásul az egyik úgy tűnik, kiszúrta, mi van Kuse oldalára kötve. Próbált az ellenség tervet eszkábálni arra, hogyan szerezhetné vissza azt a csecsebecsét, de ahhoz eliminálniuk kellene a srácot, aztán elfutni a lánnyal.
A kigyúrt testalkatú fickó szájába vette két ujját, és éles füttyszóval megtörte a csendet. Hamarosan egy öt tagból álló, hasonló testfelépítésű emberekből álló csapat bukkant fel az ezüst hajú fiú előtt, és körbevették őt. Némelyiknél balta volt, van amelyiknél husáng. Olyan is akadt, aki vasvillával készült a harcra. Volt egy hatodik tag is, aki a fűben lapulva megvárta, míg a csapat körbezárja Kusét, aztán kapott az alkalmon, és elfutott oda, ahova a lány esett. Ezúttal ő kapta fel Junkot, aki erre ismét nyöszörgött, hogy ezzel egy fajta jelzést adjon a helyzetről.


Karakterlap

Kuse Takamasa

Akadémista

*

Szint: 1.

Lélekenergia:

60% Complete
8 600 / 15 000

Hozzászólások: 155

Hírnév: 0

Infó

Tárcában: 8 900 ryou

Technikatár
Ajándék küldése


Hovatartozás:
Független

Egyéb hovatartozás:
Nincs

Reiatsu szín:
vörös

Egyéb hovatartozás:
Nincs

Kapcsolat cimke:
Egyedülálló

Mottó:
Azok, akik azt mondják, nem nyugtat meg, amikor törni-zúzni kezdesz dühödben, még sosem törtek-zúztak dühösen.


  • Profil megtekintése

Nem elérhető Nem elérhető

Re:70-es körzet
« Válasz #32 Dátum: 2021. Júl. 03, 23:36:44 »
//Az ilyen napokon...//

Rohadékok méghozzá a legrosszabb fajtából. Azok akik sose lesznek részei a családnak csak bérencek maradnak egész életükben. Kuse különösen élvezte, hogy a saját lábát megkóstoltatta azzal a mocsokkal. Nőket rabolni egy dolog, de az erőszaktevés már egy új szint. Ha még magánál volt egy ágyékra célzott rúgással gondoskodott róla, hogy jó időre eszébe se jusson hasonló. Nos nem szokása a finomkodás. Pár pofon és rúgás kiosztása után azok a semmirekellők is kezdték ezt felismerni. Kuse a célját elérte. Vagyis kellő benyomást tett a vezetőjükre ahhoz, hogy az ideges legyen. Minden a legnagyobb rendben ment.
-Én az vagyok, aki ma szétrúgja a seggeteket.
Ropogtatta meg a nyakát. Azokban még bőven volt élet úgyhogy folytathatta volna a leckét. A kard maradt volna a hüvelyében, de úgy néz ki azok másképp gondolkoztak. A fegyverek előkerülésére tette a kezét Kuse is a kard markolatára és jegyezte meg a hangjában sötétebb hangsúllyal nekik.
-Ha tényleg komolyan akarjátok csinálni itt döglötök meg. Gondolkodjatok!
Rajta nem látszott a félelemnek semmi jele. Teljesen magabiztosan állt a túlerővel szemben. Azok viszont nem akarták megfogadni a bölcs tanácsot. Szélesebb körben körbevették és hátranézve a fiú látta, hogy a lányt megint elkapták. Szomorúan sóhajtott. Ez nem lesz kedvére való. Ő lépett először. Kihasználva, hogy még nem szűkült össze a kör körülötte megindult a mögötte lévő felé, aki valószínűleg arra készült, hogy majd ha a közelébe ér akkor felfogja a csapását és útját állja, de nem tudhatta, hogy nem átlagos ellenféllel volt dolga. A rövid penge úgy néz ki mégiscsak jól jött hisz megtévesztésre tökéletes volt. Jóval pengetávolságon kívül lett előrántva, de az áldozat meglepetésére így is csúnya vágást ejtett annak a gyomrán. Ekkor jött a shunpo amivel az újabb lányt tartó bandita közelébe akart Kuse kerülni és őt is egy komolyabb technikával ártalmatlanította volna. Azt, láthatta a másik, hogy a fiú felé vág, majd egyszerre az összes végtagján elvágódnak az adott testrész mozgatásához szükséges izmok. A kőagyú akadémista valamihez nagyon értett az pedig a harc. Ha volt ideje most nem hagyta volna földre zuhanni a lányt hanem még a levegőben elkapta volna a ruhájánál vagy a kötelénél és utána nézett volna ismét szembe immár a fegyverét csak fél kézzel fogva a banditákkal. A tekintete nem ígért semmi jót azoknak akik közelebb mernek jönni. Viszont még egyszer nem engedte volna el a lányt, sőt a figyelme se lankadt a magas fű irányába se. Arra nem számított, hogy ezeknek vannak még embereik rejtőzködve is. Csak remélni merte, hogy íjász nincs köztük.


(click to show/hide)
« Utoljára szerkesztve: 2021. Júl. 03, 23:39:01 írta Kuse Takamasa »

Karakterlap

Minami Junko

Hadnagy

11. Osztag

*

Szint: 3.

Lélekenergia:

60% Complete
16 500 / 30 000

Hozzászólások: 62

Hírnév: 7

Infó

Tárcában: 17 000 ryou

Technikatár
Ajándék küldése


Hovatartozás:
Gotei 13

Egyéb hovatartozás:
Nincs

Reiatsu szín:
Sárgászöld - Testhez közel sárga, testtől távolodva színátmenetesen zöldbe válik.

Egyéb hovatartozás:
Nincs

Kapcsolat cimke:
Egyedülálló

Mottó:
„Létezem, mert a harc éltet, és élek, hogy másokért harcoljak.”

Post szín:
#C7ADDF (főszín), #EDC0BB (Zanpuszín)


  • Profil megtekintése

Nem elérhető Nem elérhető

Re:70-es körzet
« Válasz #33 Dátum: 2021. Júl. 05, 21:23:04 »
Az ilyen napokon…

Picit megnyugtatta a mély hang ebben a helyzetben. Lehunyta kendő alatt a szemeit, hogy koncentráljon, és érezte valakinek az energiáit, aki nem tűnt ártó szándékúnak. Vajon őt hallotta? Akárki is legyen, azoknak az eszét akarta szétrúgni, akik ezt tették vele? Komolyan? Hű de izgi! Kezdett aggodalma, tehetetlen dühe izgalomba átcsapni. Igaz, talán félrehallott egyet, s mást. De hát egy kendő még a füleit is takarta a szemével együtt.
Én is szét akarom rúgni az eszüket! Hátha a játéktól megjön nekik!
Abbahagyta a vonaglást, teljes mértékben ismeretlen megmentőjére bízva magát. Nos, feltéve, hogy tényleg segíteni szeretett volna, amit Junko nem tudhatott. Ezt azért óvatosan kezelte.
A fiú minden bizonnyal megvághatta az ellenfeleit, mert kezdte vér szaga beteríteni a füvet, mely eddig lágyan csiklandozta finom arcbőrét. Az ordítás is valami ilyesmiről árulkodott…

- A gyomrom… Ezt nem úszod meg ennyivel! – Mindezt a lány elmosódott suttogásnak vélte, viszont Kuse remekül hallhatta, hisz neki szánták. Ellenfele talpon tudott maradni, valószínű nem ez az első, hogy ilyennel találkozott. Az viszont, aki a lila hajút vitte, nem mondhatta magát ilyen szerencsésnek. Ő egyébként egy fekete ninjaszerű felszerelést viselt. Elfordította vállán a lányt, így egyik kezével a nyakára, másikkal lábaira tudott fogni, és jobban eloszlott a fogoly súly rajta. Könnyebben tudott futni.
Társai próbáltak közbelépni, viszont már túl későn. Egyszerre érezte úgy, mintha mind a négy végtagján szúró fájdalom járná át. Ügyetlenül megbotlott, és elég szerencsétlen pózba fordította kezét, ezzel rámarkolva a levegőbe repülő lány száját fedő kendőre. Jajjgatva eldőlt. Talán ő mégsem annyira rutinos, mint a bajtársai.

Junko érezte, hogy valaki érte nyúl. Rögtön odafordította fejét, ám mintha ez a valaki kivételesen nem futni akart volna vele egy kört. Végre nyugton ülhet? Sose gondolta, egyszer mennyire jólesik. Pedig folyton pörög, és nem lehet lelőni. Nos, nála is előfordulhatnak ilyen napok.
- El tudnál oldozni? – kérdezte. Érezte a levegőt arcán. Ebből jött rá, ajkai végre szabadok! Beszélhetett. Ennyivel kevesebb kötöttséget kellett elviselnie – Utána segítek. Úgy érzem, még maradtak páran.
Ez utóbbiakat suttogta, hogy csak a fiú hallja. Ha Kuse segített neki, megsimogatta csuklóit ott, ahol pirosra dörzsölte a kötél. Amennyiben az ezüst hajú résen volt, most akadt némi ideje alaposabban megfigyelni a mellette levőt. Észrevehette, hogy vérzik Junko jobb keze, ott, ahol  kötél kidörzsölte a bőrt. Amellett ráncosabb, mint a bal. Égésnyomok fedik. A lány ennek ellenére mosolygott, nem különösebben érdekelte egy kis vörös „piszok”.
Esküszöm… eljátszom akárkivel, hogy megtaláljalak, Kinshijakuiro! 
« Utoljára szerkesztve: 2021. Júl. 05, 22:24:55 írta Minami Junko »

Karakterlap

Kuse Takamasa

Akadémista

*

Szint: 1.

Lélekenergia:

60% Complete
8 600 / 15 000

Hozzászólások: 155

Hírnév: 0

Infó

Tárcában: 8 900 ryou

Technikatár
Ajándék küldése


Hovatartozás:
Független

Egyéb hovatartozás:
Nincs

Reiatsu szín:
vörös

Egyéb hovatartozás:
Nincs

Kapcsolat cimke:
Egyedülálló

Mottó:
Azok, akik azt mondják, nem nyugtat meg, amikor törni-zúzni kezdesz dühödben, még sosem törtek-zúztak dühösen.


  • Profil megtekintése

Nem elérhető Nem elérhető

Re:70-es körzet
« Válasz #34 Dátum: 2021. Júl. 05, 22:53:12 »
A fiú nem szereti a komoly küzdelmeket amik vérre mennek. Akikkel szembe került pedig úgy néz ki a halálukat keresik. Az első csapása betalált és saját meglepetésére az illető talpon maradt. Úgy néz ki jobban alábecsülte ezeket mint gondolta. Ez nem csak egy csapat szerencsétlen akik várnak életük lehetőségére. Ezek kipróbált ölebek akik láttak már egy s mást. A tervében viszont nem sikerül megakasztaniuk. A sérültön túljut a menekülőt pedig ahogy az akadémián tanították ártalmatlanná teszi. Nem olyan csúnya seb mint egy gyomorvágás, nem is olyan fájdalmas, de kellemetlen. A földre eső lányt sikeresen elkapta és egyből szembenézett a támadókkal a kölcsönkardot feléjük szegezve. Felismerve, hogy a helyzet veszélyesebb mint elsőre gondolta és mivel nem egyedül volt a slamasztikában már nem rohant nekik egyenesen. Az egyik trükkjét már látták amivel távolságot tarthat tőlük, nem tudja a jövőben mennyire lesz az hatásos. A felszólaló kis hangocska meglepi. Úgy néz ki valahogy a lány levette magáról a szájzárat. Szíve szerint nem engedne a kérésnek mert ami móka ebben maradt, azt csak elrontaná, de így biztonságosabb. A csomót bogozni nem kezdi el. A kardot használná, hogy mielőbb elvágja a kötelet a kezén majd olyasmit mond amivel meglepheti az egyenruhája alapján shinigami nőt.
-Addig ne szólj bele míg nem muszáj! Egyedül akarom elintézni. Magadra figyelj!
Ránézésre súlyos sérülése nincs a másiknak. Kicsit meg lett taposva az arca és a csuklóját kidörzsölte a kötél, de ennyi. Az égésnyomok pedig nem tartoznak a helyzethez. Csak annyi jut eszébe róluk az akadémistának, hogy igencsak rossz ízlése van ezeknek a nőkkel kapcsolatban. Több időt viszont nem szán a dolognak mint kéne. Ismét a banditák felé indul, hogy a legközelebbi fegyverének a nyelét egy újabb kensei-el vágja el miközben tartaná a távot tőlük.
-Látjátok már, hogy fog ez végződni nektek?
Természetesen továbbra is fel van készülve egy meglepetéstámadásra is a fűből. Bár ha a helyükben volna inkább a fegyvertelen lányt próbálná mielőbb kiiktatni.
~Várjunk! Mi van ha ez előre meg volt tervezve és csak csapdába akartak csalni?~

Karakterlap

Minami Junko

Hadnagy

11. Osztag

*

Szint: 3.

Lélekenergia:

60% Complete
16 500 / 30 000

Hozzászólások: 62

Hírnév: 7

Infó

Tárcában: 17 000 ryou

Technikatár
Ajándék küldése


Hovatartozás:
Gotei 13

Egyéb hovatartozás:
Nincs

Reiatsu szín:
Sárgászöld - Testhez közel sárga, testtől távolodva színátmenetesen zöldbe válik.

Egyéb hovatartozás:
Nincs

Kapcsolat cimke:
Egyedülálló

Mottó:
„Létezem, mert a harc éltet, és élek, hogy másokért harcoljak.”

Post szín:
#C7ADDF (főszín), #EDC0BB (Zanpuszín)


  • Profil megtekintése

Nem elérhető Nem elérhető

Re:70-es körzet
« Válasz #35 Dátum: 2021. Aug. 21, 10:54:27 »
Az ilyen napokon…
+18-as poszt

- He? – kérdezte értetlenkedve, miközben kezeit maga előtt tartotta. Az ismerős suhintástól óvatosan hátralépett, majd felemelte karjait, és érezte, hogy az őt fogvatartó kötelek leomlanak bőrén. Véres volt, de szabad. Levette a szemfödőt. A hirtelen jött fénytől fájdalmasan hunyorgott. Ezt kihasználó valaki előtört a magas fűből akkor, amikor Kuse a támadói felé fordult. Úgy tűnik, ezek még elő tudnak rukkolni eggyel, s mással.
Félelmetes lánccsörgés törte meg a csoportos „beszélgetést”. A két főkolompos kórusban összecsapta tenyereit, az egyik utána még dörzsölgette is.
- Eh, most legyen nagy a szád, büdös kölyök!
- Nyomorult paraszt.
Lenézőek voltak, és Kuse balszerencséjére igyekezték visszafojtani dühüket. Olyan nyugodtan beszéltek, mintha a világ legtermészetesebb dolga lenne számukra ártatlan nőket elrabolni.

Egy sarlóformájú penge hosszú, láncával a lány lábai köré fonódott. Elvágódott háttal a földön. Valaki erősen húzta a magas fű felé. Valaki volt ott. Az ismeretlen gyorsabb volt a szélnél is. Kéjes tekintetével a ködös tekintetű, lila hajú shinigamira meredt.
- Egy senki vagy a kardod nélkül, nemde? Nem vagy te senki, jól mondom?
Junko elszörnyedt. Kezdte elveszteni a fonalat, de hamar faábrázatra váltott át. Próbált valahogy kicsúszni ebből a szorult helyzetből, de a kusarigama lánca még mindig bokáján volt. A férfi rátelepedett, és a hölgy ruháján kívül mellét simogatta. Összerezzent.
- Nem vagy te shinigaminak való. Fogalmam sincs, az a két öreg mit gondolt, akik támogatni mertek téged.
Kérdőn tekintett a parasztruhás egyénre, aki olyan ridegen beszélt, furcsákat. Furcsa, és ismerős részleteket emlegetett.
- Hmm, mégis ki vagy te? – prüszkölte szikrázó tekintettel.
- Azoknak az öregeknek az unokája. Te pedig a mai főfogás.
Gőzerővel azon gondolkodott, mit tehetne. Nem tudta tovább tartani a fejét, ezért letette a földre, próbálva ignorálni a nála nehezebbet, aki mostanra teljes súlyával rátelepedett, és tovább simogatta a ruháján keresztül. Látta a fehér hajú fiút. Kicsit homályosan még, mert túl sokat volt rajta a kendő, ami erősen leszorította szemeit. A kezében fogott egy rövid pengéjű kardot. Belé hasított a felismerés.
- Add nekem azt a kardot! – szólt rá komolyabban. Most, kivételesen ő sem tréfált – Add vissza nekem Kinshijakuirot!
Ha visszakapta a kardot, lerázta valahogy a nagy melákot, és segített Kusénak. Ha nem, akkor alkalmat keresett, hogy később visszakérje, majd együtt lerendezzék ezt a különös szervezetet egyszer, s mindenkorra.

Karakterlap

Kuse Takamasa

Akadémista

*

Szint: 1.

Lélekenergia:

60% Complete
8 600 / 15 000

Hozzászólások: 155

Hírnév: 0

Infó

Tárcában: 8 900 ryou

Technikatár
Ajándék küldése


Hovatartozás:
Független

Egyéb hovatartozás:
Nincs

Reiatsu szín:
vörös

Egyéb hovatartozás:
Nincs

Kapcsolat cimke:
Egyedülálló

Mottó:
Azok, akik azt mondják, nem nyugtat meg, amikor törni-zúzni kezdesz dühödben, még sosem törtek-zúztak dühösen.


  • Profil megtekintése

Nem elérhető Nem elérhető

Re:70-es körzet
« Válasz #36 Dátum: 2021. Aug. 21, 16:12:24 »
Azt, hogy egyszerűen megoldják ezt arról az akadémista már rég lemondott. És úgy néz ki, hogy akikkel összesodorta a szél nem ok nélkül mernek shinigamikra támadni. Bár nem látszik rajtuk, de nem egy hétköznapi Rukongai-i csürhe. Ezért is egy rendes kardnak jobban örülne most Kuse. Méghozzá a frissen kiszabadított lány is újra elfogatja magát. Ez pedig egy fáradt sóhajt csal ki a fehér hajú fiúból.
-Ezt most komolyan csinálod?
Őt kezdi zavarni, hogy nem tud rendesen a saját harcára koncentrálni mert az a kolonc folyton elvonja a figyelmét. Viszont egyelőre látszólag nem tervez tenni semmit. Teljes nyugalommal fordul az előtte lévő ellenfelekhez.
-És szerintetek ez a ti helyzeteteken fog majd segíteni?
Őszintén szólva valóban előnybe kerültek ez által a vele szemben. Kockáztatnia kell majd és van is egy terve, hogy mit fog tenni. A gond csak az, hogy jó eséllyel nem ez volt az egyetlen trükk ezeknek a tarsolyában úgyhogy végig ügyesen kell majd játszania. Erősebben megszorítja a kezében tartott kölcsönkardot, kicsit lejjebb helyezi a súlypontját és...megtöri a mozdulatát egy neki nagyon nem tetsző hangsúllyal hátulról érkező parancs. Ezért is rühelli annyira a shinigamikat. Sose tudják felmérni rendesen a helyzetüket és mindig úgy csinálnak mintha mindenkit a seggükből rángattak volna elő. Kuse hátranéz a másikra és csak egy szót közöl a lehető legridegebb hangján.
-Csitt!
Majd felugrik a levegőbe és olyan távolságra a banditáktól, hogy számításai szerint a legnehezebben találják el, a karddal mint valami rövid bunkóval, megrogyasztott lábaira leérkezve a földre csap. Nagyon nem az ő harcmodorához illik az a fegyver. Viszont a célra megfelel. Különböző szekerek és vándorok lába alatt keménnyé vállt földdarabok és leginkább a homok ami beteríti a területet és megy a banditák szemébe és szájába. Kuse pedig kihasználva a zavart teljesíti a lány kérését. Mint valami rövid lándzsát emeli fél kézzel a feje fölé, azt a kardot és próbálja meg annak az irányába hajítani, aki a lila hajún térdel és volt olyan ostoba, hogy a figyelmét hagyta elterelni. Hogy a dobás sikerül-e azzal már nem törődik a fiú mert egy shunpo-val igyekszik mihamarabb biztos távolságba kerülni a banditáktól, hogy a bokenjét vegye elő, ami ismerősebben és valahogy megnyugtatóbban simul a kezébe.
-Viszont ha beleszólsz a harcomba a sorsukra jutsz.
Csak, hogy tisztázva legyen a helyzet. Kuse amúgy se akadémista most, egy shinigaminak egyébként sincs még joga utasításokat adni neki. Ezt a harcot pedig egyedül akarja megvívni. Ahogy az esélyei egyre bizonytalanabbá válnak úgy kezd egyre lelkesebb lenni a harccal kapcsolatban.


(click to show/hide)

Karakterlap

Minami Junko

Hadnagy

11. Osztag

*

Szint: 3.

Lélekenergia:

60% Complete
16 500 / 30 000

Hozzászólások: 62

Hírnév: 7

Infó

Tárcában: 17 000 ryou

Technikatár
Ajándék küldése


Hovatartozás:
Gotei 13

Egyéb hovatartozás:
Nincs

Reiatsu szín:
Sárgászöld - Testhez közel sárga, testtől távolodva színátmenetesen zöldbe válik.

Egyéb hovatartozás:
Nincs

Kapcsolat cimke:
Egyedülálló

Mottó:
„Létezem, mert a harc éltet, és élek, hogy másokért harcoljak.”

Post szín:
#C7ADDF (főszín), #EDC0BB (Zanpuszín)


  • Profil megtekintése

Nem elérhető Nem elérhető

Re:70-es körzet
« Válasz #37 Dátum: 2021. Aug. 24, 09:20:04 »
Az ilyen napokon…

Összeráncolta homlokát Kuse kérdésén, majd unott arckifejezésre váltott. Persze, direkt hagyom, hogy rám üljenek! Nem vagyok én ló!
- Próbálj meg te úgy résen lenni, hogy leszorította a szemed egy kendő, és a szemedbe süt a nap! – szólt erélyesen, próbálva fent tartani ábrázatát, mintha egy tea mellett beszélgetne, és nem letapperolnák éppen.
Eközben a két zsivány összenézett, legalább mintha azt kérdeznék egymástól: „Ez a hülye most komolyan gondolja?”. Az egyiknek még vaskos szemöldöke is felkúszott homlokán. Kb. mint egy fekete hernyó, ami most ered útjára.
- Hát hogy is mondjam! – nyammogott egy sort diadalittasan – Ne tudd meg kölyök, micsoda fogás ütötte a markunkat!
- Mondjuk úgy, hogy a hadnagyok elég sokat érnek.
- Főleg, ha a föld okosabb – felelte gúnyosan. A fenti szóváltás alapján Kuse hamar új információhoz juthatott. Kérdés, hogy most általában beszélnek, esetleg tévedés történt részükről, vagy akire koloncként tekintett az ezüsthajú bajtárs, tényleg hadnagy –e? Minden esetre valamelyest átláttak az erőltetett nyugalom szitáján. De nem reagáltak rá túlságosan nagy kilengéssel, szóval talán sikerült kicsit átejteni, és meggyőzni a tolvajokat?

Junko szerint Kuse elég ügyes. Viszont immáron rájött, hogy Kinshijakuirot használta, és fel is szólalt, mert ő a tulajdonos. Arra, hogy csendre intették, összeszorította szemeit, s kiöltötte nyelvét, de utólag borzalmas ötlet volt. A hirtelen feltámadt koszvihartól a lila hajú hamar rájött, legalábbis azt gondolta, hogy tudja, Kuse mit akart elérni. Talán óvni akarta őt, talán marhára nem. Minden esetre a homoknak fűrészpor íze van. Köhécselve felült. Erősen krákogott az őt ledomináló egyén is, akinek keze már a lány ruhája alatt járt, s ott masszírozta tovább kebleit. Rögtön fuldokolni kezdett, eltakarta a száját, Junko pedig ösztönből a kardért nyúlt, és ügyesen elkapta. Kikúszott fogvatartója lábai közül, azzal a lendülettel pedig férfiasságon is rúgta.
- Ezt az egyet nem tudom garantálni, mert náluk maradt még valami, ami az enyém! – felelte. Libabőrös lett. Átjárta a közelgő feszültség érzése, a megkönnyebbülés okozta forróság, hogy újra Kinshijakuiroval van.
- Előtte veled fogok játszaniii! – vigyorgott izgatottan, és heves mozdulattal letörölte szájáról a homokot.

Akik Kuse előtt álltak, ráláttak Junkora, és érezték, hogy ebből még baj lehet. Ezért a bájcsevegést berekesztették, és ujjaikat tördelték. Elővettek fejenként 2-2 sait, majd kiprüszkölték a a pondró előző mutatványa okozta maradék port. Intettek a fiúnak. Megillették a kezdeményezés jogával.
- A nagyszájúak elbuknak. Mindig – szólt ennyit a lányt előzőleg leteperő férfi. Most félig térdelt, ökölbe szorított kézzel támaszkodva a földön.
Ennyire rosszul érintette volna egy kis kosz?, kérdezte magától a lilahajú, majd jobb kezébe vette wakizashiját. Háttal állt Kusénak, így biztonsággal elkezdte a felszínt pedzegetni kardjával; és felverte a földet. Hátha így nehezíthette ellenfele dolgát. Aztán már a talaj fölött suhintgatott hű társával. Mozdulatai még-még lassúak voltak ahhoz képest, amire képes volt. De amikor a korábban krákogó fickó ismét köhögni kezdett, s ennek ellenére a lánynak futott, feje fölé emelt kusarigamájával, akkor igencsak nehéz dolga akadt. Junko gyorsabban suhintott fegyverével, és nehéz volt közelférkőzni hozzá. Egy kisebb vágást is bezsebelt a lábszárára. Most indult be igazán a móka!

Karakterlap

Kuse Takamasa

Akadémista

*

Szint: 1.

Lélekenergia:

60% Complete
8 600 / 15 000

Hozzászólások: 155

Hírnév: 0

Infó

Tárcában: 8 900 ryou

Technikatár
Ajándék küldése


Hovatartozás:
Független

Egyéb hovatartozás:
Nincs

Reiatsu szín:
vörös

Egyéb hovatartozás:
Nincs

Kapcsolat cimke:
Egyedülálló

Mottó:
Azok, akik azt mondják, nem nyugtat meg, amikor törni-zúzni kezdesz dühödben, még sosem törtek-zúztak dühösen.


  • Profil megtekintése

Nem elérhető Nem elérhető

Re:70-es körzet
« Válasz #38 Dátum: 2021. Szept. 01, 08:15:05 »
A kolonc további hisztijére az akadémista csak egy sóhajjal reagál. Láthatóan nem hatották meg a kifogások. Ő épp egy harc közepén lenne, de nem tud rendesen az előtte lévőkre koncentrálni mert folyton maga mögé kell néznie. Méghozzá a banditáktól valami érdekeset hall. Hadnagy? Mármint az aki hagyta magát elkapatni? Többször is. Elég hihetetlennek hangzik. Viszont nem akad fönt rajta a jelenlegi ruházatán nem látszik, de akadémista.
-Ti tényleg ennyire hülyék vagytok? Ha ezt komolyan gondolátok, szerintetek volna időtök elkölteni a pénzeteket? Most már amúgy is mindegy, de nem vagytok eszeteknél.
Az állítólagos hadnagyot egy szóval leszerelte majd a banditák felé fordult. A fegyver egyáltalán nem volt neki kényelmes főleg erre a manőverre, de úgy néz kis sikerrel járt. A poros rukongai-i utak sose változnak. Egy kis szél is elég, hogy homokot egyen az utazó. Ez meg nem csak egy kis szél volt. Az akadémista épp annyira hátrafordul még, hogy a karddal megpróbálja megdobni az állítólagos hadnagyon térdelőt majd most már tényleg kizárólag előre figyel. Ennyi elég is volt a szívjóságból mára. És most már ne akarjon senki közé és az egyre izgalmasabbnak tűnő harc közé állni. Farkasvigyora arról árulkodik, hogy lelkesen várja a folytatást. A lány szavaira se néz felé..
-Én figyelmeztettelek.
Tényleg hajlandó lenne rá is rátámadni egy ilyen helyzetben? Nem egy tipikus hős lovag az tény, de eszement is volna? Ki tudja? Mikor látszólag komolyan veszik a harcot a banditák is és átadják a srácnak a kezdeményezést Kuse nem fog tétlenkedni. Látta már kikkel is áll szemben úgyhogy nem becsüli le az előtte állókat. Ügyesebbek mint látszik rajtuk és többen vannak. Úgy kell eljárni ahogy túlerő esetén illik. Megzavarni őket, folyamatos mozgásban lenni, hogy ne vehessék körbe és a szélsőket lecsapni. Korábban maximum részegekkel szemben tudta volna ezt a stratégiát sikeresen végig is vinni. Most kiderül mennyit is tanult azóta az akadémián. Shunpo-val igyekszik pár gyors helyváltoztatással megzavarni a tolvajokat majd az egyik zavartabb előtt megjelenni egy ugrás közben, feje fölé emelt karddal és az egyik legveszélyesebb vágásával vagy bezúzni szerencsétlen koponyáját vagy ha az elég ügyes volt vagy lefegyverezni vagy csak igen erősen meglegyezni a bokenjével ha az ki is tért előle. Majd ismét shunpoval eltűnni mielőtt volna neki vagy a társainak ideje visszatámadni és továbbra tartani tőlük a biztos távolságot. Ha ügyesen játszik velük akkor van esélye győzni, de egy pillanatra se lankadhat a figyelme különben vége. Ezek profik. Ha akarná se tudná letörölni a vigyort a képéről. Micsoda küzdelem!

(click to show/hide)