Szerző Téma: A Harmadik Lecke  (Megtekintve 7683 alkalommal)

Description:

0 Felhasználó és 1 vendég van a témában

Karakterlap

Kane Shinzou

Quincy

*

Futár (Speedy)

Szint: 4.

Lélekenergia:

60% Complete
20 950 / 30 000

Hozzászólások: 206

Hírnév: 2

Infó

Tárcában: 29 400 ryou

Technikatár
Ajándék küldése


Hovatartozás:
Független

Egyéb hovatartozás:
Nincs

Reiatsu szín:
ciánkék

Egyéb hovatartozás:
Nincs

Kapcsolat cimke:
Egyedülálló

Post szín:
#6666FF  #99EAFF


  • Profil megtekintése

Nem elérhető Nem elérhető

A Harmadik Lecke
« Dátum: 2020. Jún. 03, 21:21:13 »



(click to show/hide)

„Mikor a legnagyobb a sötétség, annál ragyogóbb lesz a kigyúlt fény”


Sötét idők járnak. A helyzet csupán fokozódik mindkét oldalon. A pusztítás szerzetesei kik a vérre szomjaznak, mostanra felfedték magukat. Nevükhöz híven, temérdek pusztulás és halál kíséri őket lépteik során. A gyűlölet, harag, bosszú, amit dédelgettek oly sokáig, gyümölcsözővé vált. Céljuk: eltöröljék a földszínéről a shinigamikat, és mindazokat kik okozójuk népük majdnem ténylegesen pusztulásának. A Wandenreich a félelem definíciójává vált. Őfelsége kegyetlen offenzívájának következtében, a halál sikolyok mind Hueco Mundo falain belül és kívül, visszhangzanak miközben kardok csapkodásai hallatszanak. Falak rombolódnak széjjel, házak dőlnek össze. Veszteségek száma egyre csak nő. Vér borítja a földeket, falakat.

A világ… elsötétült.


(click to show/hide)

Shirei Tenro(Fox), Kane Shinzou(Speedy)

A kellemes reggeli után, lehetőségetek nyílik, hogy egyből a pihenő szobában olvasgassatok, esetleg henyélhessetek. Nem kell aggódnotok Wolf kőkemény edzései miatt, ami bizony okozhatott nektek kellemes és kellemetlen emlékeket. Keménysége viszont mindkettőtöknek előnyére válik. Lelkileg már erősebbekké váltatok, ügyesebbé, harciasabbá. Tenro egész szépen kikupálódott futárnak. Az alap mozdulatok, amik szükségesek már mind a parkour, mind önvédelem témájában, már tudástárát bővíti. Viszont a henyélésetek hamar félbeszakad, amint Wolf színre lép. Csípőre teszi kezeit, miközben felétek pillant.
- Noah mindannyiunkat hívat. Gyerünk.
Fel kell hát pattannotok, ha eddig esetleg kényelmesen elhelyezkedtetek valahol, majd Wolf után indultok. Hiába igyekeznétek kérdezni még is miről van szó, annyi választ kaptok tőle csupán, hogy fogalma nincsen hiszen őt is csak most avatják be ahogyan titeket is. A lift segítségével megérkeztek az ismerős szobába, ahonnan Noah Futár trióját, immáron quartettjét szokta figyelni és utasításokkal látja el. A kör alakú szoba közepén látható temérdek monitor most éppen kikapcsolt állapotban van, kivéve egy, ami középen található az asztalon. Noah elmerülve olvasgat. Viszont nem csak ő van egyedül a szobában. Mouse a lifttől balra eső fotelen üldögélve éppen laptopján szöszmötöl. Láthatjátok, hogy laptopjának USB csatlakozójánál bal oldalt rá van kötve egy golyószerű szerkezet. Valószínűleg fontos dolgot tesz éppen. Természetesen Icarus is megtalálható, aki Mouse mellett éppen henyél és hangosakat horkol. Miután Mouse felnéz, rögtön könyökével kicsit odavág az alvó Icarus melléhez, aki rögtön felkelve ijedségében jobbra és balra néz.
- Szedd össze magad már gyökér. Nem látod, hogy mindjárt eligazítás lesz?
- Lehetnél azért kedvesebb … hé skacok!
Amint Icarus észrevesz titeket, felétek is int. Noah eközben székének segítségével megfordul. Mosolyt igyekszik erőltetni magán, de láthatjátok rajta, hogy nem őszinte a jó kedve. Sokkal inkább bánatosabb. Wolf int felétek, hogy üljetek le. Persze „mentorotok” nem így tesz és karba tett kézzel a falat kezdi támasztani majd megszólal.
- Meghoztam őket. Bökd ki mi van! Látom rajtad olyan vagy mint a mosott sz… akarom mondani ürülék.
Noah kuncogni kezd, ahogyan Wolf igyekezte cenzúrázni előbbi szavát. Nyilván való miért tette, hiszen a futárok vezetője erősen hisz Istenben, a biblia számára egy fontos könyv. Bár eléggé érdekes kombináció, hogy valaki hívő még is egy olyan szervezett tagja, akik olykor illegális tevékenységeket folytatnak.
- Köszönöm Wolf. Nem fogok kertelni nektek. Sietnünk kell. Ugyan is, a vártnál jobban felgyorsultak az események. Az informátorunk szerint, Hueco Mundot a lidércek világának városát, megtámadták a quincyk. Őfelsége mozgósította a csapatait. Hatalmas pusztítást okoztak.
Mély sóhajt engedd meg magának Noah, mielőtt folytatja a mondandóját.
- Viszont, ez egy lehetőséget ad nekünk. Azért hívtalak titeket, mert egy fontos megbízatást adnék nektek. Előkerült a harmadik pendrive. Tudjuk hol van, és meg kell szereznünk. Félek viszont, ha nem lépünk most azonnal, attól tartok kedves sternritter barátaink is lépni fognak. Tudom. Megint a quincyk. Bizonyára nagyon sok kérdésetek van miért velük foglalkozunk, miközben csak futárok vagyunk. Mindent a maga idejében. Annyit kérek tőletek, hogy bízzatok bennem rendben?
Noah tekintetéből érződhet, hogy teljes bizalmat élveztek. Még ha nem is árulja el mi ez az egész, nem úgy tűnik, mint aki veletek akarna kitolni és elhallgattatni olyan információkat, amik létfontosságúak lehetnek számotokra. Megköszörüli a torkát egy kicsit majd az asztalán heverő tégla kinézetű, ezüst dobozt elveszi majd odasétál vele Kanehez.
- Ami benne van létfontosságú. E nélkül, a küldetést nem tudjuk végrehajtani. Narukiba fogtok elmenni. Pontosabban a várostól nem messze lévő erdőhőz. A gps koordináták segítségével megtaláljátok célotokat. Szerezzétek meg a pendrive-ot, lehetőleg észrevétlenül ahogy szoktuk és gyertek haza rendben? Nagyon vigyázzatok magatokra. Nem akarok hazudni de, lehet, hogy kellemetlen figurákba fogtok belebotlani…
- Azért ennyire ne törd le a lelkesedésüket! Nem tanultad meg hogyan buzdítsd fel az embereid vagy mi?
Az idegen leány hang gazdája hamarosan előkerül, miután előttetek kinyílik az ajtó. Egy macska fülekkel lévő hosszú hajú leányzó tér be hozzátok. Noah enyhe sóhajt enged meg magának majd összeszedi magát.
- Elfelejtettem mondani, hogy természetesen csatlakozni fog hozzátok Cat is. Cat, ők itt a csapat. Wolfot már ismered. A vörös hajú a laptopnál ott Mouse, mellette Icarus, a fekete hajú lány lenne az üdvöskénk, Fox és…
- Ő lenne bizonyára Speedy háh? Milyen volt a randi?
A hirtelen jött kérdésre válaszolhatsz, de akár ignorálhatod is. Miféle randiról beszélhet egyáltalán? Tudsz erről valamit Kane? Mindenesetre láthatóan Cat átveszi a staféta botot majd mindenkivel lepacsizik a szobában. Amint ezt a körutat megtette elétek áll, csípőre tett kézzel.
- Nah. Hallhattátok a szitut. Úgyhogy nyeregbe! Húzzunk el Narukiba és hozzuk el a csecsebecsét oké? Jó móka lesz! Apropó… megmondaná nekem valaki, hogy ez a lánc kié?
Egy futár emblémás nyaklánc hever a kezében. A tulajdonosa hamar érezheti hiányzik valami a nyakából, aki nem más, mint Tenro. Noah rögtön bal tenyerét az arcához temeti majd karba tett kezekkel Cathez néz.
- Ne légy már ilyen! Még újonc!
- Nyugi már! Csak ugratom! Hé, Foxy! Első tanács, ha lopni akarsz! Elterelés oksi? Nesze!
Mosollyal az arcán visszadobja neked a nyakláncod. Ezután lesz egy kis időtök felkészülni, magatokhoz venni a szükséges holmikat amire szükségetek lesz. Amint felszerelkeztetek, Wolf elkísér titeket az épület földszintjére, ahol egy ismerős furgon vár rátok egy ismerős sofőrrel, aki nem más, mint Plastic. Amint mindenki beszáll a járműbe, hamarosan el is indultok Naruki felé, hogy megszerezzétek a harmadik pendrivet ami ha minden igaz és előző tapasztalatotokból már tudhatjátok, a „lovagról” van szó. Persze Kanenak halvány gőze sincs még is kiről van szó, de Tenro leleményes fülelésének köszönhetően anno megtudhatta, hogy egy bizonyos Utolsó Lovagot keresnek, aki Wolf szerint nem létezik vagy már halott. E küldetés résztvevői: Speedy, Fox, Cat, Mouse, Icarus, Wolf és Plastic. Vajon hőseinknek sikerülni fog az akció? Nem lesz egyszerű. Hiszen nem ők lesznek az egyedüliek, akik a helyszínre sietnek…
(click to show/hide)

Sakamoto „Mother F#k@!ng” Naraku

Az élet zenéje szól a lakásodban, miközben sört öntesz magadba, csillapítva szomjadat. A napod nagyon is jól indul. Sikeres üzleteket hajtottál végre, nem buktál le a rendőrök elől, nem cseszegetett mostanában a Wandenreich sem, még Elisát sem láttad azóta, mióta letesztelt téged. Ennyire rémisztő vagy? Meglehet, bár inkább szerencsésnek mondhatnálak amiért nem minden másodpercben érnek téged a problémák. Ebben már azért van tapasztalatod. A svindlik, amiket elkövettél kellő tapasztalattal áldottak meg téged, hogy már kiszagolod, ha balhé közeledik. Ma sincs ez másképpen. A fejed egy picit sajogni kezd mikor kopogtatnak az ajtódon. Addig nem hagyja abba amíg ki nem nyitod. Miután a dörömbölést megunod és ajtót nyitsz, láthatód, hogy az egyik „kollégád” az, aki nagyon szeretne tőled valamit. Amint hagyod szóhoz jutni, rögtön hebegve habogva kezd beszélni szinte értetlenül. Lehet pofon kéne vágnod, hogy észhez térjen pöppet nem? Rád bízom miféle varázslatot fogsz itt összehozni, de amint észhez téríted drága haverod, akit egyébként TK-nak becéznek érthetően kezd beszélni.
- Elnézését főnök, kezdem elölről. Szóval. Baj van tesa, kibebaszott baj van! Emlékszel arra, hogy az üzletet Narukira is kiakarjuk terjeszteni? Sikerült embert találni ott és jól is ment! Dőlt a lé! Aztán egy nap jöttek a zsernyákok az egyik palihoz banyek! Razziáztak nála meg minden érted! A cuccot megtalálták nála. Mondanom sem kell baszhatjuk. Kiderült az egyik faszfej köpött! Vágod? De én léptem tesa azonnal! Mondtam a csávóknak, figyú! Van itt ez a barlang Narukitól nem messze! Elhagyatott meg minden! Frankó! Medve nincsen! Ideiglenesen átszállíthatnánk az árut még ma oda! Ehhez viszont kellesz boss. Segítesz?
Ez egy visszautasíthatatlan munka. Ha nem teszel valamit a végén a zsaruk rád fognak szállni. Ugye nem szeretnél a rácsok mögött tölteni a napod nem? Több sem kell hát neked motivációnak valószínűleg és már mehetsz is. Szerencsére TK hozott magával verdát, ami látott jobb napokat is, de szerencsére működik. Bár a kipufogó hagy magának kívánni valót. Szegény Dodge Charger! Miután beszálltok a járműbe, egyenesen Naruki felé veszitek az irányt. Az út alatt van lehetőséged alaposan kikérdezni TK-t a helyzetről és persze, hogy még is, hogy a retekbe volt képes az egyik fazon, aki fontos beszállítótok ily siralmas módon lebukni és persze ki volt az, aki köpött a zsaruknak? Esetleg henyélhetsz is, ha arra van kedved. TK bekapcsolja a rádiót egy idő után mikor unni kezdi a csendet. Bár ne tette volna meg! Ugyan is az Aqua-tól a Barbi Girl című szám kezd szólni. A legrosszabb viszont akkor kezdődik mikor hallod és látod, hogy a társad énekelni is kezd hozzá. Most vagy nagyon ideges és a feszültségét vezeti le, vagy nem józan. Mit kezdesz ezzel a szituációval saját döntésed. Szerencsére hamarosan letértek az autópályáról és Naruki városát amint meglelitek, egy földes utat megcélozva, behajtotok egyenesen az erdőbe. A fák lombkoronái között a nap fényei beszivárognak, így adva nektek fényt. Kis idő után elértek a barlang bejáratához, ahol már egy csapat vár rátok. Látszik rajtuk, hogy a te embereid azok. Miután kiszállsz, rögtön mindannyian üdvözölnek téged hangosan amire TK rögtön reagál.
- Hülyék vagytok baszki? Ne itt ordibáljatok! Ez egy titkos hely! Jó, hogy nem már a zsaruknak szólunk ember! Bocsi Boss, mindenki ideges egy kicsit.
Láthatod, hogy még jó pár jármű is van a Dodge Chargeren kívül. Konkrétan négy szürke vagon amiben, az említett cuccok vannak bepakolva. A feladatod, hogy a négy vagonnyi árut, elrejtsd a barlangba. Hogyan kezdesz hozzá? Mielőtt viszont belekezdenél a munkálatokba, megérzed, hogy a környéken valaki ólálkodik…
(click to show/hide)

Takahashi Ryuunosuke az Artista

A cirkusz Narukiba költözött, hogy egy új produkcióval felhívják magukra a figyelmet. Te is központi szerepet fogsz kapni a darabban. A porondmester mindenkinek elmondta feladatát mi is lesz pontosan. Rivalda fénybe kerülhetsz végre valahára kőkemény munkádnak hála. Mondjuk némi szerencse is párosul hiszen aki előtted lett volna főcím szerepben, nem érezte túl jól magát. Konkrétan amint szobájából kijött kidobta a rókát, így hát neked kell menned. Mekkora lehetőség nem? Megragadod hát az alkalmat és oda fogod tenni magad az biztos! Idő van bőven felkészülnöd. Az idegesség fokozódik nálad, miközben készülsz a nagy megmérettetésre. Így úgy gondolod jobb lenne egy kicsit sétálni az erdőben. Hamar visszafogsz találni, hiszen ki ismered már magad ebben a városban és környékén. Erőt véve magadon, megfelelő felszerelésben, útnak indulsz, hogy idegeidet lenyugtathasd. Gondolj bele! Főszerep artistaként! Hát nem nagyszerű? A fejed tele lehet gondolatokkal emiatt a megtisztelő feladatnak hála és akár magaddal vitatkozhatsz is párszor még is mi a fenét fogsz kezdeni mikor eljön az idő. A madarak csicsergése, a természet illata, a nap fénye hamar elkergeti eme bús gondolataidat a bukással kapcsolatban és pozitív energiákat gyűjtve felvidulhatsz. Hirtelen egyszer csak egy barlangot lelsz meg az erdő közepén. Sehol senki nincs a környéken, csak te. Alaposan megnézheted magadnak eme csodás természeti képződményt. Viszont fura érzésed támad valahol amint rá nézel erre barlangra. Ráadásul mikor az egyik fát megtapogatod, ami a barlang bejáratával szembe van, eltudod mozdítani a kérgét, ami körülbelül három centiméter lehet felfele, oldalról pedig kettő centiméter. Amint leveszed ezt a kérget, egy fémszerű valamit lelsz meg belül, amin egy kör alakú mélyedés található. Valamit ide lehet helyezni. A kérdés, hogy mit? Milyen céllal? Elgondolkozhatsz a dolgon. Viszont ekkor autók zaját hallhatod és neked roppant gyorsan elkel döntened mit teszel? Elbújsz vagy inkább egy helyben vársz és várod a csodát? A furgonokat látván észreveszed, hogy nem éppen barátságos emberek érkezhetnek feléd, így reflex szerűén egy búvóhelyet találsz magadnak és ott várakozol. Láthatod, hogy négy szürke vagon áll meg a barlang bejáratával szembe. Sokan ki is szálnak. Szemügyre veszed, hogy némelyiknél lőfegyver található. Lehet éppen rosszkor vagy rossz helyen? Ha ez még nem lenne elég neked, egy idő után egy dodge charger érkezik, ami már látott már jobb napokat is. Amint kiszállnak, az egyiküknél, akinek hosszú fekete tüskés haja van, piercingekkel az arcán, erős a lélekenergiája. Olyannyira, hogy nehezen kapsz levegőt. Szerencsére viszont még nem vett észre. Mit fogsz tenni tehát artista? Megpróbálkozol elhúzni a helyszínről vagy kivárod mi történik?
(click to show/hide)

Határidő: 2020.06.14
« Utoljára szerkesztve: 2021. Márc. 31, 20:14:55 írta Kane Shinzou »

Karakterlap

Sakamoto Fucking Naraku

Badass

Quincy

*

Szint: 4.

Lélekenergia:

60% Complete
20 500 / 30 000

Hozzászólások: 110

Hírnév: 0

Infó

Tárcában: 14 200 ryou

Technikatár
Ajándék küldése


Hovatartozás:
Független

Egyéb hovatartozás:
Nincs

Egyéb hovatartozás:
Nincs

Kapcsolat cimke:
Egyedülálló


  • Profil megtekintése

Nem elérhető Nem elérhető

Re:A Harmadik Lecke
« Válasz #1 Dátum: 2020. Jún. 04, 18:40:04 »
Végre minden sínen van, végre minden megy a maga útján. A lóvé már majdnem magától jön. Mit jön!? Szinte szalad befelé az ablakon. Senki se baszogatja, se a sajátjai, se a zsernyákok, senki, tényleg kezdi úgy érezni, hogy az élete jól halad a nyugis nyugdíjas évek felé. Amikor majd hátra fog dőlni a székében, bal kezében egy üveg jó fajta sör még a jobb kezében egy cigi a farkán meg valami csinibaba fog bólogatni. Kurva fényesnek látszik a jövője, és ilyenkor szokott az előfordulni, hogy rászarnak az ablakra.
- Ohogyajókurvaanyád…- hadarta és közben lerakja a majdnem üres dobozt az asztalra. Vár egy kicsit, hátha lelécel az a marha, aki zavarja. A postás biztos nem, tegnap volt, zsaruk se, őket hallaná. Nincs mese, ki kell nyitnia.
Rosszabb, az a barom TK volt az, és megint rajta volt az a szaros kendő. Rejtély hogy a picsába lát, és az is, hogy mi a fenéről beszél. Találkozott már részeggel, aki egyszerre sejpített és dadogott, na őt is jobban megértette, mint most TK-t. Dörzsölte is Naraku a tarkóját, muszáj észt verni a fejébe, egy pöccintés az orrára, és ez elég is lesz.
Nem fest valami rózsásan a helyzet, rá is kellett gyújtania Narakinak, és utána az orrnyergét dörzsölte. Ennyit a szép jövőről és a nyugis napokról. Tuti az a kurva szakszervezet kavart be. Kissé nyugtalan is lett a hangja, nem szereti, ha valami ilyen váratlan és szemétség történik.
- Baszki TK. Tehát szar van a palacsintában. Mit mondok mindig? Ha valakivel dolgozni akarsz, előbb ellenőrizd le őket, hátha patkány van köztük. Mindegy, legközelebb én keresek embereket a munkára, hátha akkor nem fognak szembe pisálni minket. Jó hogy megyek és segítek. Mindjárt itt a karácsony, és bizony a prémiumotok is múlik azon, hogy ne menjen minden a levesbe. Elrakok egy doboz cigit, oszt mehetünk.- egy fél dobozzal biztos, hogy nem lesz elég, az idegeinek is kell majd, hogy lenyugodjon.
- Aha… remélem azért gurulni még gurul, és nem a hátadon viszel.- beült TK mellé, kissé lehúzta az ablakot és rágyújtott egy újabb cigire. Valamivel el kell ütni az időt, mondjuk pár kérdéssel.
- Akkor kezdjük az elején. Hogy jött ez össze? Hogy a picsába tudott lebukni? Minden rendben volt vele, amikor dumáltatok? Semmi gyanús? A szokásos? Na meg a legfontosabb, ki a franc volt az a pöcs, akinek járt a szája? Kinek kell bevernem a képét, és kirángatni a szemüregén keresztül a gerincét? Mert az tuti, hogy ez nem marad megtorlás nélkül. Üzenet lesz ez mindenkinek, aki baszakodni akar velünk.- lehet, hogy nem a nagyok közt játszottak, még nem, de nem azt jelenti, hogy tanácsos lenézni őket, sőt, kibaszni velük. Mert mit érdekli Narakut, hogy esetleg a zsaruknál van a patkány? Nem ember volt, be tud jutni és ki is, ha akar.
Megrándult a szemöldöke, amikor a rádió felcsendült. Valahogy jobb zenét is eltudott volna képzelni a jelenlegi helyzetben. Alig dobta ki a cigit az ablakon, még talán az útra le se esett, de már ott füstölt a másik Naraku szájában, erre muszáj szívni. Nem elég a gebasz, de még ez a zene is. Valaki dupla egyest dobott, és most Naraku köre van a szopásnál. S ha még nem lenne elég, még énekelni is kezdett? Csodás, egyszerűen csodás, pár másodpercig bírta Naraku, majd… elősnek halkan, alig hallhatóan, de…
- I’m a blond bimbo girl in a fantasy world… Dress me up, make it tight, I’m your dolly… You’re my doll, rock’n’roll, feel the glamour in pink.- majd normális hangerővel beszállt az éneklésbe. Sajnos ez egy olyan szám volt, amit ha meghall valaki, muszáj, egyszerűen muszáj énekelnie. Túlságosan mocsok és szemét volt, és sajnos Naraku se volt kivétel.
De végre csak megérkeztek a barlanghoz, és a múltban hagyhatják ezt a kellemetlen esetet.
- TK, ha valakinek elmondod, hogy énekeltem, akkor kitépem a nyelved és herén nyalom vele magamat.- nem volt király, mégis királyi fogadtatást kapott, legalábbis örültek a jelenlétének, ami még jól is esne neki, de pont nem olyan helyzetben voltak, hogy örült. De legalább TK rendezi őket.
- Oké, mindenkiben ott van a drukk egy kicsit, de nem kell aggódni…- nem voltak egyedül, ez biztos, legalábbis Naraku érzett valamit, de van fontossági sorrend is, utána ráér majd foglalkozni a kis leskelődővel.- Oké, pár gyors kérdés. Járt már valaki ebben a barlangban, vagy csak úgy, most találtátok? Tudjátok hova fogtok pakolni? Úgy általában barlangászott már valaki? Na, de ennyit a kérdésekből. Kezdhetitek befelé pakolni a cuccot, de senki se egyedül. Minimum öten mentek, egy világít a lámpával, nehogy egy rossz lépés, és kimegy valakinek a bokája, kettő stukkerekkel fedezi őket, a másik kettő meg viszi a cuccot. Senki se hősködik, senki se megy el odabent magának kalandozni, felfedezni. Fasznak se hiányzik, hogy egy temetést is fizetni kelljen. Érthető voltam? Igen? Na akkor hajrá, induljatok elfelé, pakolás. Addig én megyek csorgatok egyet.- bár nem kell pisálnia, de ideje akkor a körmére nézni a kis kukulónak. Nem hiányzik neki, hogy valami helyi hülye jelentse őket, és akkor megint itt a baj a nyakukon. Inkább megy afelé, amerről érezte a lélekenergiát, hátha egy kis pénz görcsöt köt a nyelvére, és nem él a lehetőséggel, hogy bekerüljön a helyi újságba.

Karakterlap

Kane Shinzou

Quincy

*

Futár (Speedy)

Szint: 4.

Lélekenergia:

60% Complete
20 950 / 30 000

Hozzászólások: 206

Hírnév: 2

Infó

Tárcában: 29 400 ryou

Technikatár
Ajándék küldése


Hovatartozás:
Független

Egyéb hovatartozás:
Nincs

Reiatsu szín:
ciánkék

Egyéb hovatartozás:
Nincs

Kapcsolat cimke:
Egyedülálló

Post szín:
#6666FF  #99EAFF


  • Profil megtekintése

Nem elérhető Nem elérhető

Re:A Harmadik Lecke
« Válasz #2 Dátum: 2020. Jún. 05, 10:14:05 »
Gondoltam, hogy Wolf edzései kemények lesznek, de öregem! Ahhoz képest amikor először képzett engem, nem volt ennyire kemény, mint most! Szinte visszasírom már azokat a napokat, mikor még csak kezdő futár voltam! Tripla keményebben dolgoztat meg, ráadásul még gyakorló meccset is le kellet nyomnom vele úgy, hogy használnom kellet quincy adottságaimat. Mondanom sem kell, a padlóra kerültem folyton. Wolfot megsebesíteni önmagában egy nehéz feladat. Egyáltalán a bőrét fellehet valamivel sérteni? A térdrúgás, amit a gyomromba küldött a mai napig érzem. Amint ebbe belegondolok már a hideg kezd kirázni. Inkább koncentrálok a fogam megmosására. Az majd egy pöppet lenyugtat. Meg nézzük a jó oldalát! Legalább ma pihenhetek végre! Összeszedem magamat, a szokásos futár ruhámat magamra öltöm és felszerelésemet, mert sose lehet tudni mikor fog valami váratlan dolog történni, aztán a pihenő szoba felé veszem az irányt, miközben elgondolkodom azon, hogy Mouse és Icarus még is hova tűntek. Általában egyszerre szoktunk felkelni, de most nem voltak bent a szobában. Ritka alkalmak egyike bizonyára. Lehet az a kettő dinka végre rájött szeretik egymást és kora reggel elakarják intézni végre ezt a témát? Túl gondolom szerintem. Tuti nem erről van szó! Egy isteni csoda kéne, hogy ezek ketten összejöjjenek! Na és Fox? Ő miért nem volt bent a szobában? Emlegetett rókába útközben belebotlok. Mosollyal az arcomon intek neki.
- Jó reggelt Fox! Hogy halad a kiképzésed?
Érdeklődöm vajon Wolf miképpen bánik vele, hiszen nem egy időben képez minket, ami valószínűleg annak tudható be, hogy még kezdő futárral másképpen bánik. Gondolom neki sem egyszerű az élet, hiszen Wolfról beszélünk. Roppant kemény kiképző, vért izzad az ember nála sok esetben. Viszont megvannak ennek az előnyei. Magamon tapasztalom, hogy ahogyan Wolf most edzettet, erősebbé kezdek válni. Viszont ennyi még nem elég. Még erősebbé kell válnom! El is feledkezem magamról egy időre és az ökölbe szorult kezeimet nézem csak. Emlékeztetem magamat arra a napra mikor Wolf-al és Fox-al elmenekültünk a Kruger Industries épületéből. Renzouval való találkozásom rá ébresztett arra, hogy ha nem kezdem edzeni magamat, a barátaim veszélybe kerülhetnek. Hiába igyekszek elmenekülni, de a múltam elől nincs menekvés. Megfog találni bárhol, akármikor. Ha nem teszek semmit, a barátaim fogják megsínyleni. Ahogyan Layla-is Köhlernél, Cheetah és Lion Eisnernél. Több áldozatot nem engedhetek meg! Beérve a pihenő szobába picit ledőlök a fotelbe és igyekszek szusszanni, amit Wolf mentorom végül megzavar.  Noah hívat minket. Nyomban felpattanok a fotelből és Wolf után megyek. A lift segítségével felérünk a futárok tornyába, ahonnan Noah szokott minket vezényelni és figyelni a lépéseinket. A képernyő többsége kikapcsolt állapotban van, kivéve egy, amit elég nagy koncentrációval figyel Noah. A lift bal oldalán lévő fotelnál meglátom Mouset aki elmélyülten szöszmötöl a laptopján. Gondolom valami programozói cucc lehet, amit nem igazán értek. Icarus szokásához hívén alszik amit Mouse meg is jutalmaz. Szegény Icarus! Mouse ott szívatja ahol csak tudja! Le is ülök melléjük majd figyelek Noahra. A szobában komor hangulat uralkodik. Kiderül nem véletlenül lettünk behivatva, ahogyan Mouse és Icarus miért vannak itt. Egy újabb munka vár ránk. A harmadik pendrive került elő. Gondolom ugyanarról van szó, amit a Kruger Industriesnél találtunk. Az a bizonyos Knight Project. Vajon pontosan miről lehet szó? Kérdő tekintettel nézek felé. Harmadik pendrive? Az első adat nem is volt pendrive-on, ha jól emlékszek. Még is harmadikról beszél. Mi a fene? Megvannak ezek számozva vagy mi? Összezavarodtam. Az viszont érthető, hogy ezt a harmadik pendrive-ot nekünk meg kell szerezni még mielőtt a quincyk lépnének. Noah szerint most, hogy a quincyk megtámadták Hueco Mundot, esélyt ad nekünk arra, hogy léphessünk. Vajon ez az informátor ki lehet, aki ennyire segít nekünk? Bizonyára egy Wandenreich tag, elég magas beosztással. Különben efféle információkat nem tudna közölni. Valószínűleg. Talán túl komplikálom. Áááá a fenébe! Tele van kérdésekkel a fejem! Miközben a fejemet vakarom, észreveszem, hogy Noah egy ezüst téglalap alakú dobozt ad át. Átveszem tőle és megnézem alaposan még is mi ez. Állítólag, ami benne van, létfontosságú a küldetés sikeréhez. Remélem nem fogunk kellemetlen alakokba belefutni, mert az hiányozna még nekem! Hirtelen egy női hangra leszek figyelmes, akit még életembe nem hallottam. A gazdája felé pillantva egy macskafüles fülhallgatóval felszerelt leányzót veszek észre. Meglepően hasonlít Noahra. Konkrétan mintha a női verzióját látnám! Kiderül, hogy a futár neve Cat és segíteni fog minket. Ahhoz képest milyen helyzet alakult ki, meglepően boldognak látszik. Nagyokat nézek mikor megemlít engem és megkérdezi milyen volt a randim. He? Randi? Miről beszél? Fél percig némacsend a fejemben aztán felállok majd rá mutatok meglepettségembe mikor összerakom a képet.
- Te mondtad meg Aledának, hogy hol talál meg?! Van fogalmad róla, hogy életveszélybe került miattad?!
Hát ezt nem hiszem el! Ez a nő volt, aki elmondta Aledának, hogy hol talál meg?! Majdnem megölte őt egy hollow! Basszus! Szerencse volt, hogy egyáltalán ott voltam a könyves bolt közelébe! A fenébe! Visszaülök miután egy kicsit lenyugszom. Cat ezután igyekszik a csapatot jó kedvre deríteni, miután mindenkivel leakar pacsizni. Én is adok neki egy ötöst még ha nincs ínyemre. Aztán meglepődőm mikor egy futár nyaklánc van a kezében. Szerencsére az enyém megvan, viszont Tenro-nál már nem mondhatom ugyanezt. Még is hogyan volt képes ellopni egy nyakláncot észrevétlenül? Nem véletlenül hívják ezek szerint őt Catnak. Olyan észrevétlenül tud lopkodni, mint egy igazi macska. Visszaindulunk ezután a szobába, és magunkhoz vesszük a szükséges felszereléseket. Nincs nagyon kedvem beszélgetni. Túlságosan sok bennem a kérdés. Noah is olyan furcsa volt. Még is mit akart azzal mondani, hogy bízzunk benne? Meg hogy mindent megtudunk időben? Miért titkol elölünk valamit? Mi köze lehet a quincykhez? Ááááh! Inkább a munkámmal törődőm. Belesajog a fejem ebbe az egészbe. Essünk túl rajta és kész! A furgonhoz érve Plasticot fedezem fel a volánnál. Intek neki egyet majd a jármű hátuljára szálok be, és leülök egy tetszőleges helyhez. Lehunyt szemekkel igyekszem az utat átvészelni.
« Utoljára szerkesztve: 2021. Márc. 31, 20:32:57 írta Kane Shinzou »

Karakterlap

Takahashi Ryuunosuke

Quincy

*

Szint: 1.

Lélekenergia:

60% Complete
9 000 / 15 000

Hozzászólások: 83

Hírnév: 0

Infó

Tárcában: 1 600 ryou

Technikatár
Ajándék küldése


Hovatartozás:
Független

Egyéb hovatartozás:
Nincs

Reiatsu szín:
Ezüst

Egyéb hovatartozás:
Nincs

Kapcsolat cimke:
Egyedülálló

Post szín:
#6495ED || #00008B


  • Profil megtekintése

Nem elérhető Nem elérhető

Re:A Harmadik Lecke
« Válasz #3 Dátum: 2020. Jún. 13, 18:15:12 »
Természetesen mindenki akkor tűnik el, amikor szükségem lenne rájuk. Jellemző. A gyakornokok rögtön köddé válnak, amikor adódik egy kis pakolászni való, ugyanis hiába van már majdnem egy hete annak hogy a cirkusz átköltözött Narukiba, még mindig káosz uralkodik. Ugyan az új engedélyek már megvannak hogy előadásokat tarthassunk, a biztonsági és egyéb előírásoknak pedig megfelel a színpad és környezete, mégis idegesnek látom az előadókat – nem véletlenül. Amikor a porondmester összehív minket, közöli velünk hogy kell egy csere színész, mert az új darab központi szereplője rosszul lett. Alapvetően amikor új előadásokat állítunk össze, hosszas megbeszélések szerint alakítjuk ki azokat, így nagyjából ismerjük egymás szerepeit habár a főszereplő nélkül még így is borult volna az egész hacsak a porondmester nem választ ki engem a helyettesítésre, amelyet azzal magyarázott hogy csináltam már hasonló akrobata elemeket szerinte ezzel meg tudok birkózni. Gyakorlatilag meg a közönség előtt töröm ki a nyakam, hát szép is lenne – kavargott a fejemben az első gondolat. Persze maga ez a szerep egy nagyon jó lehetőség arra, hogy némi hírnevet is kivívjak magamnak, illetve a cirkusznak is ha minden jól megy, de azért mégis csak két cseréről van szó, valakinek az én eddigi helyemre is be kell így állnia. Visszatérek a színpadhoz ahol most senki sincsen, hogy ott viszonylag nyugodtan átnézhessem az útmutatót egyrészt azért hogy felidézzem az előadás menetét, aztán pedig a mutatványok sorát amiket gyakorolni is kezdek. Egy óra múltán már kellően kifulladtam, ezért visszatérek a sátramba, de nem tudom megállni hogy gondolataim ne cikázzanak akörül, hogy vajon hogyan sikerül majd ez az egész szereplés, megúszom-e sérülés és közönség előtti leégés nélkül, avagy sem. Az idegeskedés közepette nem bírok sokáig megmaradni a seggemen, inkább fogom magam összeszedem a cuccaimat, magamra kapom a kapucnis pulcsimat és erdei túrára indulok inkább, az talán jobban leköti majd a figyelmemet.
Úgy negyed órával később zsebre dugott kezekkel bandukolok céltalanul a fák között egy enyhén kitaposott ösvényen keresztül, miközben próbálok nem borúlátóan tekinteni a dolgokra. Legalább nem pont egy páros egyik tagjának a helyére kell beállnom, abból katasztrófa lenne – jegyzem meg magamnak, és meghúzom vízzel teli üvegemet, aztán tovább gyalogolok. Belefeledkezve a gondolataimba valami szokatlanra hívják fel szemeim a figyelmemet, amivel eddig még nem találkoztam pedig gyakorta járok az erdőbe pusztán azért, hogy kiszakadjak a cirkusz ritkán egyforma mindennapjaiból. Előttem egy barlang tátongó szájának sötétje éktelenkedett. Vajon mit rejteget a belseje? Főleg ilyen mélyen az erdőben, ezek ritkán elhagyatottak habár vadállatnak jeleit nem látom. Megteszek néhány lépést annak érdekében, hogy körülnézzek de nem veszek észre olyan furcsaságot ami utalást tehetne arra hogy mi is lehet ebben a rejtelmes képződményben. Azaz, egy dolgot kivéve ami először teljesen beleolvadt a környezetébe, ám jobban megközelítve az egyik fa törzsének oldalán kitüremkedik a kérgének egy része. Megvizsgálva nem úgy néz ki mint ami természetesen vagy csak véletlenül jött volna létre. Nem is kellett megerőltetnem a kezem hogy leessen a helyéről. Egy fém akármicsoda lapul alatta amiből mintha hiányozna valami, talán még a barlanghoz is köze lehet. Újra a sziklaüreg felé lesek és fontolóra veszem hogy bekukkantok. Azonban ezt rögtön elvetem amikor beazonosíthatóan járművek zaját hallom meg. Kocsik? Erre? Hirtelen úrrá lesz rajtam a pánik és kapkodva bár, de mindenesetre a kérget visszaillesztem a helyére – ne vegyék észre hogy itt járhatott valaki. Ezután villámgyorsan odafutok egy dúsabb lombozatú fához lendületből felugrok, megkapaszkodok az egyik erősebb ágon és felmászok magasságba, ahol belátom a terepet viszont takarva vagyok a tekintetek elől. Jól sejtettem hogy ez az üreg sem lehet üres legalábbis azt még nem tudom hogy az ideérkezett embereknek mi közük lehet hozzá, vagy egyáltalán ahhoz a fém zizéhez. Ha szimpla emberek – bár ezt rögvest kétségbe is vontam amint megéreztem az egyikük erőteljes energiáját. Ekkor jobban nekitámasztom magam a fa törzsének a lábaimmal, és pulcsim ujját a kezemmel együtt az arcomra helyezem megakadályozva ezzel hogy légzésem ne legyen hallható.

- Lőfegyverük van – szólal meg figyelmeztetően a hang a fejemben - Semmit nem érsz ellenük, hacsak nem akarsz céltáblaként új pályaelfutásba kezdeni.
- Eh? Ezzel nem segítesz! – ripakodok rá feszültségtől izzadtan, teljesen megfeledkezve arról hogy ezutóbbit hangosan mondtam ki. Nyomban rá is csapok a számra.
Látva a nem túl barátságos külsővel rendelkező egyént gyanúsan közelíteni, átkozom magam hogy nem tűntem el amikor még esélyem volt rá. Hirtelen megszédülök az egyre elviselhetetlenebb lélekenergiától, megcsúszik a lábam, elveszítem egyensúlyomat zuhanni kezdek, és egyenesen a földre csapódok akárcsak a zsíroskenyér – pofával lefelé. Néhány általam letört kisebb ág még leesik rám, ezt követően pedig fájdalmas arcokat vágva és kapkodva a levegőt megpróbálom összeszedni magam. Ekkor még fogalmam sem volt arról mekkora csávába sikerült belekevernem magam.


Karakterlap

Shirei Tenro

Futár (Fox)

Quincy

*

Szint: 5.

Lélekenergia:

60% Complete
25 800 / 30 000

Hozzászólások: 189

Hírnév: 4

Infó

Tárcában: 7 100 ryou

Technikatár
Ajándék küldése


Hovatartozás:
Független

Egyéb hovatartozás:
Nincs

Reiatsu szín:
Azúrkék

Egyéb hovatartozás:
Nincs

Kapcsolat cimke:
Egyedülálló

Mottó:
Törött porcelánként is lehetséges ragyogni.

Post szín:
Mistyrose


  • Profil megtekintése

Nem elérhető Nem elérhető

Re:A Harmadik Lecke
« Válasz #4 Dátum: 2020. Jún. 14, 02:02:51 »

Erősebb lettem? Talán. Butább? Meg kell még gondolnom. Az életem gyökerestül megváltozott Azon a napon… Van -e konkrét nap egyáltalán? Nem hinném. Több nap is közrejátszott abban, hogy végre az legyek, aki mindig is szerettem volna lenni.
Törpe eléggé megedzette megszívatott ebben az életben. Nem egyszer berágtam rá ezen időszak alatt, hogy Törpéből átminősítettem mentoromat Kerti Gnómmá, mert szerintem sokkal találóbb. Kerti Gnóm imádott velem úgy beszélni, mint a kapca rongyával, párszor rásózni a fejemre  öklével, vagy a lábam elé köpni, ha nagyon elege volt belőlem. Sokat tanultam a szüleimtől régen, ámde ezeket gyakorolni kellett volna! Hehe. Akkor jöttem rá, mennyit felejtettem, amikor úgy istenigazán elkezdődött a kiképzésem. Bezsebeltem művészien színes kék-zöld foltokat, tört már el az orrom, és estem már rá teljes súlyból mindkét kezemre. Nem bizonyultam szerintem a legjobb futárjelöltnek, Wolf – Kerti Gnóm – viszont nem adta fel velem a küzdelmet. Továbblökdösött ezen a göröngyös úton. Kifizetődött. Hosszú időbe telt, de megtanultam tisztes harcba bonyolódni az íjam, ginto kapszuláim nélkül is. Hálás lehetek neki. Pontosan az önfegyelem hiánya vezetett--, odáig vezetett, hogy nehezen találtam racionálisan, kézzel fogható bizonyítékot miért érdemes tovább szenvednem. Magamnak ástam a gödröt, sokat gyötörtem, habár magam is tudom jól: a holtak ott maradnak, ahol hagytuk őket. A túlvilágon. A szüleim előbb-utóbb meghaltak volna. Fájdalmasan, de gyorsan érte őket, én pedig elég időt vesztegettem gyászra. Megkomolyodtam, és sok mindent hátrahagytam. Köztük a kedvességet.

Kevesebbet filozofáltam, mint annak idején. A depressziót sikerült leküzdenem? Ki tudja. Vidámabb vagyok, annyi igaz. Ha nem is mutatom, mosolygok annyit. Igen, tudom, hogy van időm ezen gondolkodni! Őszintén nem sok ez a tíz perc kaja szünet. Mégis legalább fél órának érződik a gondolatok által, amik mikor máskor, mint ilyenkor törnek felszínre! Evés közben. Reggel. Kiegyensúlyozottabban étkeztem, és most is müzlit fogyasztottam reggelire.
Aah, teli hassal milyen jól esik ledobni magam egy fotelba!
Keresztbe tettem lábaimat. Csajos magazint olvastam a legújabb karakurai divatról. Meséltem, hogy félredobtam a miko ruhát? Már csak alkalomadtán viseltem. Ha nagyon hiányzott. Bizonyos idő után annyira belemélyedtem a lapokba, hogy számomra szinte már nem is létezett idő. Másfél órát töltöttem emígy, míg arra vitt a lélek, hogy újra mozgásba lendüljek. Folyamatos edzésemnek hála szervezetem megkövetelte a rendszeres sétát. Úgyhogy félredobtam az újságot, és felemeltem a hátsóm. Balszerencsémre nyugodalmamat megzavarta Kane, pontosabban egymásnak ütköztünk, hogy a homlokomat már csak emiatt is fogtam. Teljesen megbékéltem vele, elfogadtam barátnak, viszont örültem volna még néhány óra szünetnek, mielőtt beszélgetésbe elegyedek bárkivel ma! Számomra ez most egy ilyen nap. Nem akarok sokat beszélgetni, inkább kikapcsolódni.
- Helló – Én őt direkt nem neveztem nevén. Furcsa megszokni a becézgetést. Egyszer-kétszer még ment a „Szia Speedy/Jó éjt Speedy!”, de legalább annyira hullámoztak a gondolataim, mint a hangulatom.
- Tegnap volt a legutóbbi edzésem. Gn--, illetve Wolf szerint remekül haladok vele! - pillantottam félre zavaromban. Majdnem elszóltam magam! Az csakis rám tartozik, hogy tegezem viszont Wolfot a háta mögött.
Amiről nem tud, nem fáj neki, és nem zavar senkit sem.
- Mi a helyzet vele–d… - csípőre tett kezekkel álltam előtte.
Hát így kell köszönteni nap elején a társad?
- Van egy folt a ruhádon – mutattam a fiú felsőjére, ami persze tiszta volt. Ha arra feleszmélt és odapillantott, az ujjammal felpiszkáltam az orrát, hátha kilép tőle a medréből – Ne most bambulj el!
Ráparancsoltam.
- Inkább mesélj, hogy veled mi újság?
Ha nem mesélt, az ő dolga. Vállon veregettem, ott hagytam, vagy több szót váltottam vele, ő tőle függött. Én nem fogok az örökkévalóságig várni arra, hogy kitörjön az ábrándozásaiból! Ami folytán gondolom, ökölbe szorulhatott a keze. Arra csak egy hümmögésre telik tőlem.
Amennyiben Kane nyelvét még nem vitte el a cica, esetleg elmoccauntunk leülni valamerre. Bárhová jó lesz. Akár a földön is. Eltelt sok-sok idő, azóta beláttam, hűséges barátra tettem benne szert. Szívesebben beszélgettem vele mindenről. Teltek a percek rendesen, csak ne szakított meg volna közbe minket valaki az óbégatásával, amiről tulajdonképpen kiderült, hogy csúnyán benéztem. Csak a Gnóm volt az. Kane-nek akkor tapogattam legtovább a vállát, a könnyekben úszó delikvenst aki egy shinigami, úgy se tudta volna helyretenni se ő, se én. Senki.
- Hallottad – súgtam a fülébe, ráerősítve Kerti Gnóm utasítására. A liftben csendben maradtam, egyedül akkor köszöntem, mikor beléptünk a találkozó helyiségbe. Arcom kissé ráncosabb lett.
- Szóval újabb áldozatok, és újabb lopás vár ránk? - Nem, nem fűlt a fogam a hozzá. De tudtam jól, hogy nekem itt nincs jogom kiszállni. Eddig egész tűrhető hangulatnak örvendtem. Mostanra meghalt, komorrá vált. Bólintottam, ám kezemmel a vállamat markolásztam. Elfordítottam a fejemet, lelkiekben próbáltam egy falat emelni közém, a szituáció közé, és az ajkamba haraptam. Mégis hogy lennék képes újra pendrive-ot lopni? „Ahogy szoktuk” – nekik rutin, nekem szívás. Már el is felejtettem szinte azt az esetet az őrrel az irodában, a színjátékot, hogy úgy kellett elhordani a Szamarat is, mert azt hiszem nem tudott lábra állni rendesen!
- Hát ez nagyszerű – szóltam pesszimistán. Ez az énem utat tört magának. Felemelt szemöldökkel „Catre” pillantottam. Kezemmel meglapogattam a mellkasom – Azt hiszem elvesztettem valamit.
Úgy tettem legalább, mintha nem lett volna nyilvánvaló, kit ért újonc-szívatás. Rájöttem, hogy „megloptak”, de csak amikor már késő volt. Őszintén, fél percre tényleg azt hittem, búcsút mondhatok annak az egy valaminek, mellyel egy közösség tagjának bélyegezhettem lényemet.
- Hmm, köszönöm – válaszoltam ennyit, visszavéve a medaliont. Nem igazán vágytam kioktatásra ravaszságból, főleg tőle, ilyen helyzetben. Kane kivételesen nagyon jó példának bizonyult! Most az egyszer teljesen azonosulni tudtam vele. Ki lehetett borulva velem együtt. Csendes pánik köthetett össze minket, miközben vadul pakoltuk a cuccokat. Pár percbe tellett, a furgont már ismertem. Plasticbabát is.
- Hoztam extra vizet és ginto kapszulákat. Rutin – szóltam oda Kane-hez, mielőtt mindketten a „csendterápiánál” döntöttünk. Aztán könyökkel az ablakhoz támaszkodtam, üresen bámultam mindent ami mellett elhaladtunk. Ki akartam kapcsolódni.
« Utoljára szerkesztve: 2021. Ápr. 01, 13:41:19 írta Shirei Tenro »

Karakterlap

Kane Shinzou

Quincy

*

Futár (Speedy)

Szint: 4.

Lélekenergia:

60% Complete
20 950 / 30 000

Hozzászólások: 206

Hírnév: 2

Infó

Tárcában: 29 400 ryou

Technikatár
Ajándék küldése


Hovatartozás:
Független

Egyéb hovatartozás:
Nincs

Reiatsu szín:
ciánkék

Egyéb hovatartozás:
Nincs

Kapcsolat cimke:
Egyedülálló

Post szín:
#6666FF  #99EAFF


  • Profil megtekintése

Nem elérhető Nem elérhető

Re:A Harmadik Lecke
« Válasz #5 Dátum: 2020. Jún. 14, 13:40:47 »




Shirei Tenro(Fox), Kane Shinzou(Speedy)

Kane alaposan megnézi az ezüst téglalap alakú dobozt. Rögtön egy szöveggel találkozol a tetején, ami így szól:

„Mikor a legnagyobb a sötétség, annál ragyogóbb lesz a kigyúlt fény”

Eme bölcselet vajon miért van rá vésve a dobozba fogalmad sincs. Viszont lehetséges, hogy nem árt, ha észben tartod. Ki tudja! Lehet még hasznát fogod venni! Amikor kinyitod a doboz fedelét, korongokat veszel észre. Szám szerint ötöt. Kinézetre hasonló anyagból készülhetett, mint a quincy láncod. Minden korongnál van egy bevésés. Római számok 1-5 ig. Ráadásul egy igen érdekes szimbólumot is észreveszel. Egy pajzs, aminek a közepében a quincyk jelképe található. A jelkép alatt egy kéz, ami balra figyel, mellette egy japán katana ami jobbra figyel. Wolf Tenrora néz mikor pesszimista módjára még jobban rombolja a hangulatot, ami már így is körű lengi a sötétség és a komorság. Ezért, hogy jelzen is a futárnak, egy kokival jutalmazza produkcióját. Megvárja míg rá figyelsz és utána szól hozzád csak
- Ne rombold még jobban a morált. Így is mindenki sík hideg.
Wolf talán nem véletlenül jelezte így feléd mondandóját. Ha körülnézel, láthatod Kane arcán, hogy valami nem stimmel. Előző tapasztalatod alapján, vélhetőleg a családjával kapcsolatos lehet a dolog. Esetleg a húgával. Majd aztán egy újabb név kerül elő, aki nem más, mint Aleda. Ő vajon még is ki? Mindenesetre Cat kuncog egy kicsit majd csípőre tett kézzel, reagál Kane hirtelen jövő megnyilvánulására.
- Legalább játszhattad neki a szőke herceget! Ez is valami nem?
Cat reakciója arra engedhet következtetni titeket, hogy valóban ő adta meg az információt ennek a bizonyos Aledának, ráadásul nem kalkulálta bele a veszélyt, ami a Yuya könyves boltban történt. Viszont most fontosabb feladat vár rátok, mint erről beszélgetni. Meg kell találnotok egy fontos csecsebecsét, ami a Naruki kisváros közelében lévő erdőben található meg. Így bepattanva a furgonba elindultok célotok felé.

*

Az utatok az erdőhöz hosszú ideig tart. Mouse még mindig nem tud leszakadni a laptopjáról, Icarus pedig tovább húzza a lóbőrt. Lehetséges, hogy erőt akar éppen gyűjteni a mostani akcióhoz. Cat eközben folyton Kanet figyeli vigyorral az arcán, amit Wolf észre is vesz és könyökével odasózz a hátára, amire Cat tekintette most már Wolfra szegeződik.
- Ne stíröld már az Imuchachomat cseszd meg! Kibaszott idegesítő!
- Ó, bocsánat! El is felejtettem, hogy valaki nagyon vigyázz a kis porontyára!
- Befogod baszod!
- Jól van jól van!
Ezután Cat Tenrora és Kanera pillant, miközben a haját oldalra igazítja egy picit.
- Ne vágjatok már ilyen savanyú képet! Jó persze, kaptunk fasirt hírt, de emberek! Hol van a jó kedv? Bekéne rakni valami jó kis notát! Tudtok énekelni? Tudjátok mit? Énekelek én.
- Kezdi bazmeg…
- Most miért Wolf?
- Nem azért, de a te hangod körülbelül olyannyira erotikus, hogy bassza a fülemet!
Egy rövid csend után, Wolf arca mosolyra nyílik és nevetni kezd. Ezt átragasztja Catre, akit követ Plastic, majd Mouse is. Ráadásul ti sem ússzátok meg. Bármennyire is igyekeznétek visszafogni a nevetést, önkénytelenül hasizmotok mozgásba indul és harsány nevetésbe kezdtek. Úgy tűnik Wolf és Cat biztosította a jó hangulatot az úthoz. Plastic annyira röhögőgörcsöt kapott, hogy az útra nem koncentrál egy pillanatra, ami miatt, hirtelen felordít és fékez egy akkorát, hogy mindannyian a furgon hátsó ajtaját ismeritek meg. Szerencsére egyikőtök sem sérül meg és Mouse laptopja is egybe van. Más kérdés, hogy Mousenak sikerült úgy elterülnie, hogy Icarus közelebbről is megismerheti Mouse kebleit, aminek következményeképpen egy hatalmas pofonnal jutalmazza.
- Hé, ezt most miért kellett?!
- Maradj csöndbe te perverz!
- Én perverz? Te terültél el rajtam!
Miközben Mouse kebleit takarja el Icarustól és veszekszik, Wolf Plastichoz megy, hogy szót váltson vele.
- Hol tanultál meg vezetni?! Nem tudod mi az a fék basszameg?
- Megjöttünk nem?
- Megjöttünk?
- Igen és nyugi! Ura vagyok a helyzetnek!
Amint Wolf hátat fordít Plasticnak, rögtön elhallatszik egy Úristen tőle, ami arra enged következtetni titeket, hogy marhára nem volt ura a helyzetnek. Amint kiszálltok, rögtön észre is vehetitek mennyire is hazudott. A fa és a furgon eleje közti távolság egy milliméter körülbelül. A szerencsének köszönhető, hogy nem mentetek neki. Amint mindenki kiszáll, kivéve Plasticot, Wolf ismerteti veletek a tervet.
- Figyelem! Én, Cat, Fox, Icarus és Speedy mi megyünk előre a GPS koordináta felé. Mouse technikai segítséget fog adni a laptopja segítségével a furgonban. Plastic fog minket elvinni, ha nem fog neki menni egy fának baszki!
- Mondom ura vagyok a helyzetnek!
- Azt látom!
Wolf mutat a furgon elejére, hogy erősítse aggodalmát azzal kapcsolatban, hogy jó-e rábízni Plasticra a vezetést.
- Amit fontos tudni. A gps koordináta Noah szerint nem pontos. Megmutatja hol lehet, amit keresünk, de bejutni pontosan ahhoz a helyhez, trükkös. Ezért kell a Speedy kezében lévő doboz tartalma. Fogalmam sincs mire lesz jó, de… rájövünk! Kérdés? Nincs. Akkor indulás! Mouse!
Ahogy Mousehoz oda szol Wolf, rögtön a kezébe dobja a golyóalakú fekete szerkezetet.
- Amikor szükségetek van rá, csak nyomd meg a gombot felül!
- Vágom! Maradjatok készenlétben!
Végül Mouset és Plasticot elhagyjátok és a gps koordináta felé indultok befelé az erdőbe. Szerencsére még nappal van így nem kell nektek világítanotok. Ráadásul nagyon is kellemes érzés kelt bennetek. Nyugodt és békés, a madarak csicsergése növelheti bennetek a megnyugvás, harmonikus légkört biztosít számotokra. Cat a csuklóján lévő elektronikus térképet figyeli, miközben haladtok előre. Ő vezet titeket. Wolf Kanera és Tenrora figyel. Icarus van leghátul.
- Állj!
Cat emeli is a kezét, hogy álljatok meg majd még alaposan szemügyre veszi a gps jelet.
- Oké! Ez az a hely. Alattunk van konkrétan, amit keresünk. A kérdés hogyan jutunk be?
Most kell használni a dobozban lévő korong egyikét. A kérdés, hogy miképpen lehetne aktiválni? Hosszasan gondolkodhattok. Bármit is tesztek viszont a korongokkal, nem lép működésbe sehogy sem. Megidézni sem lehet ahogyan a quincy láncokat szoktátok, egyszerűen nem reagál sehogy. Lehet a szöveg a megoldás ebben a feladatban?
- Hé, Találtam valamit!
Mindannyian Icarus felé mentek. Láthatjátok ahogyan a fa kérgének egy részét eltávolítja és egy fémszerű valami van a belsejébe, amiben egy kör alakú mélyedés található. Pont akkora, ami a korongnak kell. Lehet ide kéne behelyezni a szerkezetet? Melyiket kéne belehelyezni? Szerencsére a választ a korongok egyike adja amelyik vibrálni kezd. Konkrétan az első számú. Amikor belehelyezitek, a szerkezetet, forogni kezd és reishi energia szabadul fel a fából majd nem messze tőletek pár centivel egy alakot formáz. Egy női alakot, csuklyában. Láthatjátok mit tesz és mit csinál. Minden mozzanatát. látjátok, halljátok a hangját és mit tesz. Vajon mi lehet ez pontosan? A múlt egyik darabkája? A női alak Elindul végül egy úton, amit jobb, ha követtek. Itt ott a bokrokat használva elbújik és vár egy picit majd folytatja tovább az útját. Egészen egy barlangig vezet titeket, ahol eltűnik a női alak. Vajon ki lehetett ez? Sok kérdés merülhet fel bennetek, viszont nincs időtök gondolkodni mikor fegyvereknek a kibiztosított hangjait halljátok a hátatok mögött.
- Ó, baszki…
Amikor körülnéztek, láthatjátok, sok-sok alak vett titeket körbe és mindenki fegyvert szegezz rátok. A ruhájukból ítélve, nem legális üzletben utazók. Wolf egyből felemeli a kezét és Cat is majd halkan oda szól hozzátok.
- Ne használjátok a képességeiteket. Csak céltáblákká válnának a futárok emiatt.
Na igen. Noah említette nektek már valamikor, hogy az ok amiért nem használhatjátok a képességeiteket munka közben, az-az mert akkor nagyobb botrányt kavarhatnátok és a futárok sínylenék meg a dolgot. Jobb lesz felemelni a kezeteket, mivel erős lélekenergiát is éreztek a közelben. Ismerős ugyan. Mintha már találkoztatok volna vele. A kérdés… mikor és ki a gazdája?
(click to show/hide)
(click to show/hide)

Sakamoto „Mother F#k@!ng” Naraku és Takahashi Ryuunosuke

- Fogalmam sincs Boss. Egyszerűen senki nem volt gyanús. Mindenki csinálta a dolgát, meg…. Ooo basszameg. A kurva anyját! Egy gyanús volt. Az a faszfej Tako! Tuti ő volt! Folyton legyeskedett az ottani főnöknél! Én mondom! A kezemet rá, hogy az a faszfej nyomott fel minket!
TK eközben a kormányra üt egy párat mérgében. Tako neve ismerősen cseng a számodra, hiszen volt már dolgod vele. Sokáig nem is adta jelét, hogy valamiféle spicli lenne, de ezek szerint köpött a zsaruknak TK elmondása szerint. Vagy esetleg társad tudja rosszul? Bonyolult lehet az ügy, de te majd úgy is rá jössz az igazságra. Az út további részét a Barby Girl dala folytatja, amit hangosan énekeltek, egészen a célig. Ott elmondod TK-nak, hogy tartsa a száját, amire hatalmasat nyel. Értette a célzást. Embereidet rendbe szeded majd munkára állítod őket és kereső útra indulsz. Hamar meg is leled a lélekenergia gazdáját. Elkapod pont azt a pillanatot amikor sikeresen orrba nyomja magát a földel, hogy azt öröm nézni. Az ágak hangjának köszönhetően három embered siet oda hozzád, fegyverrel a kezükben kibiztosítva. Szegény artistánk beleeset a lecsóba! Konkrétan a közepébe. Hamar nekivetődik az egyik és megkötözi a kezét majd talpra is állítják, hogy aztán farkasszemet nézhessen Takahashi az éppen ittlévő gengszter Narakuval. Alaposan kikérdezheted itt létét még is mi a fenét keres itt, egyáltalán zsaru-e, tudod a szokásos. A kérdezgetésed közepette, belevágnak egyszer a szavadba mikor kettő kollégád hozzád igyekszik.
- Ellenőriztük a barlangot Boss. Nincs bent senki, sem vadállat, de akadtunk érdekes dologra. Tisztára olyan belül a barlang hátulja, mint a kibaszott Gyűrűk Urában az a Moria mi a faszom. Látnia kell!
Sajnos nincs időd kiadni a parancsot mit csináljanak Takahashival így magaddal cipeled a barlang belsejébe a biztonság kedvéért. Embereid elvezetnek téged ama lelethez, amit találtak. Meg is világítják neked. Ami először szembetűnik neked az egy szöveg, de nem tudod elolvasni mert az egész latinul van. Egy valami viszont megakasztja a tekinteted. Egy apró szimbólum a szöveg alatt. Egy pajzs, közepén a quincyk jelképével, bal oldalon egy kéz, míg a jobb oldalon egy japán katana jelképe található. Vajon miféle barlangot fedeztetek fel? Sajnos egy újabb probléma merül fel. Hallod ahogyan még pár kollégád szólít téged. Újabb zsákmányt szereztek!


Mindenki

Mikor kiérsz a barlangból a zsákmányokat már is észreveheted. Konkrétan öt embert, akikből kettő ismerős neked. Eisner birtokában találkozhattál velük! Letérdeltetik mindegyikőjüket majd embereid fegyvereiket rájuk szegezik. Egy ideig csönd uralkodik. Senki nem mozdul, senki nem csinál semmit. Ezt Cat megunja majd végül megköszörüli a torkát, ami miatt az egyik fegyveres hirtelen megtorpan, de szerencsére nem kezd el eszeveszettül lövöldözni. Újfent megköszörüli torkát Cat és azután szólal meg.
- Oké… hogy csináljuk? Kezditek ti? Vagy mi?
- Szerintem fogd be, ha csak nem akarod, hogy ezek az idióták összeszarják magukat.
Reagál Wolf Cat első mondatára. Nahát Naraku! Micsoda helyzetbe kerültél! Ismerős arcok, ismeretlen arcok, egy barlang, amiben egy latin szöveg és egy címer látható, nem mellesleg hamar felismered a mexikói tüskés hajú lány tetoválásán amazt az ismerős jelképet, amivel már találkozhattál, sikátorok falain is. A Karakurai Futárok. Ha emlékezeted nem csal, ezek a futárok olykor jó szolgálatot tettek neked, noha nem direkt. Ugyanis nagyon sok riválisodat úgy megszívatták, hogy a végén a dutyiba kerültek, a pénzük meg eltűnt. A kérdés már csak az. Megbízhatsz bennük? Bár két ismerősöd bizonyította rátermettségüket, még is azonban három ismeretlen futár már más tészta. Ha ez nem lenne elég neked, még szuvenírt is kapsz. Az egyik kollégád, kik elfogták a futárokat egy ezüst dobozt ad át neked, aminek a tetején egy szöveg olvasható.

„Mikor a legnagyobb a sötétség, annál ragyogóbb lesz a kigyúlt fény”

Amikor kinyitod, korongokat veszel észre. Mindegyikük Római számmal van megszámozva 2-5.ig, ráadásul ugyanaz a szimbólum látható rajta, amit a barlangban fedeztél fel nemrég.
- Ez nála volt Boss. Korongok vannak benne vagy mi! Római számokkal vannak megszámozva. Az egyes hiányzik! Meg az egyik csajnál volt ez a fekete gömbös micsoda.
Mutat közben kollégád Kanera majd a fekete gömb szerű szerkezetre rátérve a tüskés hajú lányra mutat. Ezután meghökkenve néz a társára a másik kollégád.
- Te felismered a Római számokat?
- Jártam iskolába bazdmeg!
- Tényleg? Hű baszki…
Az egyik kollégád úgy tűnik tanult. Mik nem derülnek ki! Viszont itt az idő a tárgyalásra. Mit fogtok tenni együtt? Hogy döntesz Naraku? Elengeded őket vagy sem? Mit teszel Tenro? Mit Teszel Kane? És Takahashi? Megpróbáljátok rábeszélni Narakut hogy engedjen szabadon titeket? Megbízhattok benne? Tiétek a döntés.
(click to show/hide)

Határidő: 2020.06.21
« Utoljára szerkesztve: 2021. Márc. 31, 20:37:10 írta Kane Shinzou »

Karakterlap

Kane Shinzou

Quincy

*

Futár (Speedy)

Szint: 4.

Lélekenergia:

60% Complete
20 950 / 30 000

Hozzászólások: 206

Hírnév: 2

Infó

Tárcában: 29 400 ryou

Technikatár
Ajándék küldése


Hovatartozás:
Független

Egyéb hovatartozás:
Nincs

Reiatsu szín:
ciánkék

Egyéb hovatartozás:
Nincs

Kapcsolat cimke:
Egyedülálló

Post szín:
#6666FF  #99EAFF


  • Profil megtekintése

Nem elérhető Nem elérhető

Re:A Harmadik Lecke
« Válasz #6 Dátum: 2020. Jún. 17, 17:45:24 »
Fox válasza az edzéséről, meglepő módon pozitív, bár azért sikerül elkapnom egy furcsa reakciót tőle, mikor Wolfot említette. Mintha más névvel akart volna rá hivatkozni. Kérdés, hogy ez merő véletlen, nyelvbotlás, esetleg tényleg másképpen hívná? Mindegy. Nem az én reszortom minek is hívja. Magánügye. Amint a foltról esik szó, nyomban megnézem a ruhámat és ekkor meg is kapom a magamét. Remek! Fogadok egy százasba Mousetól vette át ezt a kellemetlen viccet, amit olykor ő is elszokott sütni.
- Kösz…
Reagálom le fancsali arccal, de nem haragszom érte. Efféle tréfa még simán belefér a futárok között. Majd visszavágok valahogy, csak a kérdés mivel? Ezt majd alaposan ki kell tervelnem. Lehetőleg úgy, hogy ne tudjon róla. Miközben haladunk a pihenő szoba felé válaszolok a kérdésére.
- Roppant kemény velem Wolf. Konkrétan minden egyes edzésen szétrúgja a seggem! Hiába igyekeztem legyűrni az edző meccseken, de rajta semmi nem használ, nem érez fájdalmat. Olyan kemény, mint a beton vagy rosszabb! Szal eléggé fájdalmas edzésen megyek keresztül, de haladok! Mondhatni…
Igaz haladtam valamennyit, hogy erősebbé válljak, de nem érzem úgy, hogy sokat haladnék. Ennyire kiestem volna a gyakorlatból? Lehet újfent elkéne kezdenem az alapokat átvenni. Hosszú út áll még előttem és még az sem biztos, hogy erősebb is leszek. A végén talán megrekedek ezen a szinten. Csupán remélni tudom, hogy nem hiába törőm magam ennyire. Sajna a pihenőnek lőttek mikor Wolf betéved a szobába és el kell mennünk Noahoz felfele a futárok tornyába. Egy újabb munka vár ránk, ahol többen is részt veszünk. Kapok egy érdekes dobozt is erre a melóra, amit alaposan át is vizsgálok miközben Wolf rendbe rakja Foxot. A dobozon lévő írást látván összehúzom a szemöldökömet. Még is mit takar? Nem véletlenül lett belevésve ez a szöveg szerintem. Esetleg csak én képzelek benne túl sokat és ez valami szokásos bölcselet, ami díszes dobozokon olykor szokott lenni? Ki tudja. Mindenesetre a korongokat látván eléggé meghökkenek egy pillanatra. A szimbólum, amit belevéstek nagyon hasonlít a quincyk, de főképp a Wandenreich szimbólumára. Annyi különbséggel, hogy itt szerepel egy pajzs, kar és kard is. Vajon mit akar ez jelenteni? Sok kérdés merül fel bennem újfent, de a válaszok gondolom idővel meglesznek, csupán türelmesnek kell lennem. Meghát Noah adta át nekem ezt szóval bízhatok benne annyira, hogy nem kell attól tartanom átverne, esetleg eladna Őfelségének. Miféle hülyeségekre gondolok most egyáltalán? Gyorsan ki kell törölnöm ezt a fejemből! Cat reakciójára nem tudok mit mondani, mert valahol jogos, hogy játszhattam a szőke herceget Aledának, de bakker! Az élete került veszélybe! Viszont Cat honnan tudhatta volna? Mindegy. Inkább hagyom ennyibe az egészet. A küldetésre kell amúgy is koncentrálni. Az extra vizet és ginto kapszulákat elveszem hátha még kelleni fog. Remélhetőleg nem lesz rá szükségünk, ahogyan a quincy láncomra se, meg a Seele Schneiderre.

*

Az út alatt sokat gondolok Aledára, Katera és az apámra. Mi lehet velük ezekben a percekben? Részt vesznek az ostromban? Ha igen, megússzák élve? Az arrancarok félelmetes ellenfelek. Igaz a quincyket sem kell félteni, de a háborúk mindig áldozatokkal járnak, és félek, hogy Aledának és Kate-nek baja esik. Az, hogy az apámmal mi lesz nem nagyon érdekel. Persze nem szeretném, ha baja esne, de nem tudok pozitívan gondolni rá miközben üldöztet. Egyszer csak megakad a tekintetem Cat-re, aminek következtében elszelelnek eddigi gondolataim. Eléggé furán kezdem érezni magam ahogyan bámul. Még is mi ez a vigyor? Mire készül? Már lehet el is lopott tőlem valamit? Gyorsan átvizsgálom a cuccaimat, majd ezután Wolf rászól hagyja abba, hogy engem stíről. A jelenetet látván elnevetem magam, amit ketten megejtenek. Ez most nagyon kell. Egy őszinte nevetés! A legjobb választás volt, hogy futárnak álltam be! Itt őszinte barátokra lel az ember! Ráadásul még Fox is megtalálta a helyét úgy tűnik! Ez azért jó jel nem? El is felejtem a negatív gondolatokat, amik zavarni kezdtek az út alatt. Hirtelen aztán a furgon megáll és megismeri az arcom Fox vállát. Ahogy hallom Wolf éppen Plasticot hibáztatja az előbbi mutatványért, Mousék meg megint elkezdik a szokásos veszekedést. Mikor jönnek ezek már össze komolyan?
- Jól vagy Fox?
Kérdezek rá miközben rá tekintek nem esett-e baja esetleg. A fékezés nem véletlenül történt ugyanis megérkeztünk úticélunkhoz. Kiszálunk mindannyian a furgonból majd Wolf eligazít minket. Tekintetem olykor a furgonra összpontosul. Magamban áldom az eget, hogy tényleg nem mentünk neki a fának. Milliméter különbség van a furgon eleje és a fa törzse között! Ha ennek telibe mentünk volna, hát búcsút inthettünk volna a kényelmes haza útnak. Mi fog még történni tovább? Bele se merek gondolni. Az viszont, hogy hogyan jövünk rá a korongok használatára nagyon jó kérdést vett fel. Mit kell ezekkel majd csinálni? Miközben haladunk előre célunk felé, nem tudom megállni, hogy ne nézzem meg a korongokat picit jobban. Megvannak számozva egy-től öt-ig. A fura viszont az, hogy Római számok szerepelnek rajtuk. Miért? Van ennek egyáltalán jelentősége?
- Tudjátok eléggé fura, hogy ezekkel a korongokkal kezdeni kell valamit. Szerintetek mi az ördögök lehetnek ezek? Kulcsok?
Nem értem. Remélem hamar rájövünk mire lesz ez jó! Nem szeretném, ha valami csúnya meglepetést tartogatnának ezek a szerkezetek, mert a kellemetlen meglepetésekből nekem köszönöm elég volt belőlük, de nagyon! Hirtelen megállok amint Cat ránk parancsol. Kiderül ez lesz az a hely, ahol kezdenünk kell valamit a dobozban lévő tárgyakkal. Kár, hogy nem tudunk szimplán ásni, mivel valami bejáratot kell keresnünk, de a kérdés hol van? Lehet a korongokkal lehet kinyitni? Akkor viszont a kérdés, hol van a kulcslyuk? Sehol nem találom. Megpróbálkozom esetleg megidézni, mivel a korong olyan anyagból van, mint a quincy láncom, de semmi. Nem reagál semmire sem! Miféle tárgy ez? Már kezdem feladni a reményt, mikor Icarus hirtelen szól felénk, hogy talált valamit. Meglesem és meglepődve tapasztalom, hogy a fa kérgén van egy fémszerű valami, ami szintén olyan anyagból van, mint a korong, ráadásul van egy mélyedés is, ami egyértelművé teszi mire lesz jó. Az egyik korong vibrálni is kezd a közelében. Konkrétan az egyes korong.
- Álljatok hátrébb! Nehogy aztán sérülés legyen a vége!
Ezután nagyot nyelek majd lassan belehelyezem a korongot a helyére. Hirtelen forogni kezd majd reishi energiák szabadulnak fel a fából. Ekkora mennyiségű energiát még életembe nem tapasztaltam! Whaooo! Még is mire lesz ez jó? Az energiák egy pontra kezdenek összpontosulni és alakot formáz. Konkrétan egy női alakot csuklyában. Hiába próbálnék belenézni a szemébe, nagyon jól takarja az arcát emiatt nem tudom ki van rajta. Viszont az a kard nála elég jól néz ki!  A quincyknek van ilyen fegyverük is? Az még hagyján, de amit leművel előttünk az a kemény! Katonák támadnak rá, vannak körülbelül hatan és ő egy szempillantás alatt végez velük. Szinte minden támadásukat elkerüli és pontosan megvágja őket, amitől egyből belehalnak. Ráadásul még megadja nekik a végtisztességet! 
- Ez mégis mi? Mert az biztos ezek a katonák nem látnak minket. A nő sem. Ez valamiféle emlék vagy mi?
A ruhájából arra következtetek, hogy quincy. Nagyon fura. Furcsa érzések is keringenek bennem mikor a nőt figyelem. Ki lehet ez? Az biztos nem egy kezdő. A mestereket is túlszárnyalja annyi szent! Aztán lehet tévedek. A női alak hirtelen elindul, én meg utána rohanok.
- Gyertek!
Szolok a többieknek, hogy jöjjenek. Közben a doboz fedelét elzárom nehogy kiessenek belőle a korongok. A női alak nagyon ügyesen cikázik az ellenségek elől. Senkit nem láttam még így mozogni! Jobb, mint egy futár! A fákat úgy használja, mint mi a háztetőket! Vérprofi! Lehetséges, hogy a női alak a mi irány mutatónk? Hirtelen megáll majd körülnéz. Azután leérkezik a földre és elővesz egy ugyanolyan korongot, amit a fába elhelyeztem. Meditálni kezd majd eltűnik.
- Hát ez eléggé fura.
Hirtelen fegyverek kibiztosító hangjait hallom magam körül. Wolf reakciójából ítélve nem csak én hallom, így felemelem a kezeimet, miközben fogom a dobozt. Jobb lesz nem emberkedni, mert kitudja mi lesz ennek a vége! Megkötöznek minket szerencsére. Ekkor hirtelen ismerős lélekenergiára leszek figyelmes, de nem tudom beazonosítani még is ki lenne az, de biztos, hogy már éreztem őt valahol, valamikor. Hamar megtudjuk, hiszen amint elvezetnek minket, megakad a szemem az ismerős alakon.
- Baszki! A srác Eisnernél! Emlékszel rá? Ott volt velünk!
Mondom Foxnak, miközben letérdeltetnek. Amint közelebb jön, rögtön megszólítom.
- Hé, Haver! Emlékszel ránk? Szerintem valamiféle félreértés történt! Megbeszélhetnénk ezt úgy, hogy nem szegeznek a srácok ránk fegyvert? És… lehet, hogy azt a dobozt visszakapnánk? Eléggé fontos lenne…
Van egy olyan érzésem ez nem lesz egyszerű, de ha jól emlékszem kemény a stílusa, de megbízható alak. Asszem. A kérdés, hogy vajon mi a fene folyik itt amiért fegyverekkel a kezükben lófrálnak itt a többiek? És ki az a fazon ott mellette? Quincy ő is az tuti. Érezhető rajta.
- Mégegy quincy?
Mondom halkan a többieknek észrevételemet.
« Utoljára szerkesztve: 2021. Márc. 31, 20:44:30 írta Kane Shinzou »

Karakterlap

Sakamoto Fucking Naraku

Badass

Quincy

*

Szint: 4.

Lélekenergia:

60% Complete
20 500 / 30 000

Hozzászólások: 110

Hírnév: 0

Infó

Tárcában: 14 200 ryou

Technikatár
Ajándék küldése


Hovatartozás:
Független

Egyéb hovatartozás:
Nincs

Egyéb hovatartozás:
Nincs

Kapcsolat cimke:
Egyedülálló


  • Profil megtekintése

Nem elérhető Nem elérhető

Re:A Harmadik Lecke
« Válasz #7 Dátum: 2020. Jún. 18, 12:25:02 »
- Remek. Az ember nem akar mást, csak egy kis bűnből megélni, erre jön pár faszkalap, akik okosnak hiszik magukat és felnyomják, utána meg beüt a szar. Ha mindent elpakoltunk, akkor rátérünk Takora meg mindenkire, aki számításba jöhet, és egyenként tépjük ki a faszukról a szőrt. És nem, nem szó szerint TK ez csak hasonlat.- valamiért úgy érzi, hogy muszáj ezt is elmagyaráznia, mert sajnos nem feltétlen az eszükért választotta a munkatársait. De legalább azt megcsinálják, amit kérnek tőlük, még ha nem is minden tökéletes, eddig gond nem volt, de erre beüt a szar és az erdőben kell lyukakat keresniük, ahová dugdoshatják az árut. Kurva fasza.
- Uhh… szép esés, biztos fájt.- felhúzta az orrát a látványtól, rég látott már bárkit is így pofára esni. De az emberei is megérkeznek, bár senki se hívta őket, és úgy cselekednek, mintha Naraku adta volna ki a feladatot. Nem is érti, hogy ez most mire fel? A kötözés és lábra állítás után ki is oszt egy-egy taslit nekik.
- Előbb kérdezettek vagy várjatok még szólok.- felsóhajtott majd a kötözöttsonkára nézett.- Most mond meg, és ilyenekkel kell nekem dolgozni. Nah, de mindegy, ki fasz vagy és mi faszt csinálsz erre?- alig teszi fel a kérdéseket, és máris két marharépa megint megjelent.
- Hányszor mondjam el? Tegezés van nem magázás. De ehhez van eszetek, Gyűrűk Ura maratont tartani, gondolom a rendezőit néztétek meg? Persze hogy azt, lusta banda. Na de mindegy, akkor nézzük meg.- megfordította a kölyköt, hogy háttal legyen Narakunak, majd leoldotta róla a kötelet.- Ha már beestél, akkor gyere velünk, futni nem tanácsos, mert elkaplak, és azt nem akarod.- reméli, hogy nem kell ennél többet mondania és ez is elég lesz ahhoz, hogy ne pattogjon a kölyök, mert keze-lába lesz eltörve, ahogy mellé az összes ujja is.
- Heh… naná, hogy valami ilyesmi barlangot tudtatok találni ti is. Miért is ne? Látod ezt kölyök? Ketten is itt vagyunk a fajtánkból, és erre egy ilyen jel is megjelent. Véletlen? Faszt.- pedig már azt hitte, hogy megszabadult a sok szarságtól, de erre a múlt visszarántja.
- Mi a faszom van itt!? Ma mindenki ide jár piknikezni, vagy valami táblát nem vettünk észre!? Gyáh…- muszáj rágyújtania kifelé menet közben.
Egyre jobb és jobb, hallott már ezekről a suhancokról, de hogy itt találkozik velük? Jobb már alig lehet ez a nap.
- Hét ti ott, ti ketten. Shushushu, hagyjátok a felnőtteket beszélni. Nem kell itt magánakcióba kezdeni.- szavait pedig Wolfnak és Catnek célozta, és közben végignézett a többeken is. Egy-két csaj legalább el volt látva „anyaggal” sőt, ezek közül néhánnyal már találkozott is.
Átveszi a dobozt, nézegeti, forgatja, majd kinyitja, és ahogy gondolta, nem cukorka volt benne.
- Baszki, ha nem mondod, hogy korongok és hogy milyen írással van ráírva, komolyan mondom, hülyén halok meg. Tudjátok, nem végig itt éltem Japánban. Az meg, hogy jártál iskolába nem jelent semmit, én is jártam már egyetemre, hugyozni, mert ott volt közelben budi. Idiótákkal vagyok körülvéve.- mondta és közben becsukta a dobozt majd a dalos pacsirtára nézett.
- Persze, te nem bírtál magaddal annál a… huh… mi volt a neve… annál a osköcsög vadásznál, mindegy. Muszáj lesz megbeszélnünk, ha már így alakultak a dolgok. TK lábhoz!- s ha megérkezett az illető.- Le a csúzlikkal. Szedjétek össze az összes ládát, cuccot, és vigyétek el hozzám, ott várjatok meg, még visszaérek. Az itteni helyzetet pedig rendezem én, a korai madárral és velük is. Na, sicc és dologra, hophophop!- tapsolni ugyan nem tudott, de a doboz oldalát ütögetni igen.- És akkor most ti jöttök Csipetcsapat. A láda még nálam marad, még nem regélitek el, hogy mégis mik ezek a korongok, az a fekete jósnőgömb, meg úgy általában, hogy mi a francot kerestek itt. Bár gondolom a barlangban lévő falra firkált faszság miatt.- hátrabökött a barlang szájára.

Karakterlap

Takahashi Ryuunosuke

Quincy

*

Szint: 1.

Lélekenergia:

60% Complete
9 000 / 15 000

Hozzászólások: 83

Hírnév: 0

Infó

Tárcában: 1 600 ryou

Technikatár
Ajándék küldése


Hovatartozás:
Független

Egyéb hovatartozás:
Nincs

Reiatsu szín:
Ezüst

Egyéb hovatartozás:
Nincs

Kapcsolat cimke:
Egyedülálló

Post szín:
#6495ED || #00008B


  • Profil megtekintése

Nem elérhető Nem elérhető

Re:A Harmadik Lecke
« Válasz #8 Dátum: 2020. Jún. 20, 22:57:40 »
-   Drága fajankóm, az In medias res típusú kezdést nem pont így értették annó. Most pedig szedd össze magad, mert itt áll előtted a fickó és hozzád pofázik – hangzott el fejemben az éberségre való unszolás.
Apropó éberség, meggyőződésem volt hogy egy ikerpárba akadtam egészen addig amíg az emberei fel nem rántottak a földről és megszállott kötözésbe nem kezdtek. Amint abbamarad a szédülés és végre pontosan tudok fókuszálni a körülöttem elterülő világra, megnyugtató látnom hogy szerencsére csak egy van az illetőből. Fura is lett volna, fent a fáról nézve is csak egyet láttam. Ugyanakkor akinek ismerős lehet ez a jelenet jó esetben akciófilmekből, az tudja hogy ezután nem sok jó következik. Ámbátor, teljesen meglepő módon a taslikat nem nekem osztották ki, ezt a kört úgy tűnik megúsztam. Kezeimmel feszegetni kezdem a köteleket, de végül hasztalan ez a próbálkozás. Ha a parancsszóra való ugrás nem is megy nekik, legalább a csomózás igen. Amikor visszafordul a bandavezér és kérdezgetni kezd, a válaszaimat rövidre fogom.

-   Takahashi Ryuunosuke vagyok – ekkor megfordult a fejemben hogy talán egy másik nevet kellett volna mondanom, de késő bánat már kimondtam - Gyakran járok errefelé az erdőben csak úgy, hobbiból... De nem kémkedni vagyok itt vagy ilyesmi – teszem hozzá gyorsan, mikor kiszúrom a két fazont visszajönni.
Mi mást mondhattam volna? „Békés szándékkal jöttem”? Egyébként meg így vagy úgy, de ha nagyon akarnának lehet megtalálnának anélkül is hogy célravezetőbb információt árulnék el magamról. De úgy látom a barlang jobban lefoglalja őket, és ami azt illeti elég sietős dolguk lehet ha engem is magukkal visznek. Végre lekerülnek rólam a kötelek, de a fenyegetést hallva menekülésre koránt sincs alkalmam.

-   Értettem... – sóhajtva válaszolok. Innen aztán egy jó ideig nem szabadulok.
Elfutni amúgy is értelmetlen lenne, meg jobb mintha helyben kinyírt volna. Bár az embereket elnézve nem gödröt ásni vannak itt. Pincsi kutya módra a csapat után eredek, egyenesen be a barlangba. Első látásra egészen hatalmas teret foglal közre a barlang, el is gondolkodok hol lehetnek mellék folyosók vagy itt-ott egy nagyobb nyílások, alagutak. Az az érzésem támad, hogy ez nem minden amit itt bent látunk. Megérkezve az említett érdekességhez betűnként olvasom el a latin feliratot és szemrevételezve a jelet fel sem tűnt volna hogy ezek milyen eredetűek lehetnek, ha ez a piercinges alak nem mondja hogy „ketten a fajtánkból”. Ezek szerint Ő is egy quincy, és ismeri ezt a szimbólumot... Mondjuk a pajzson levő forma ismerős, mintha már mesélt volna róla valaki. Akármi is legyen, közük van a quincykhez. Némán bólogatok, megerősítve azt hogy ez valóban egy furcsa helyzet. Vagy szándékos?
Amikor visszaérünk a napfényre újabb meglepetés ér. Mégegy csapat érkezett ide és ahogy karba tett kezekkel szemlélem az eseményeket, arra a következtetésre jutok, hogy nagy eséllyel ők mind quincyk. A hallottak alapján abban a dobozban korongok vannak, gondolom ezek illenek oda olyan helyekre mint ami annak a fának a törzsén is van. Akárcsak egy puzzle, hmm? – zsebre dugom a kezeim. Kíváncsi vagyok, hogy ennek a szitunak mi lesz a vége. Eddig alig találkoztam quincykkel most meg egy egész csapat van előttem? Miféle összeesküvés ez? Egyelőre kussban figyelek továbbra is, hátha érkezik egy harmadik nem várt társaság.



Karakterlap

Shirei Tenro

Futár (Fox)

Quincy

*

Szint: 5.

Lélekenergia:

60% Complete
25 800 / 30 000

Hozzászólások: 189

Hírnév: 4

Infó

Tárcában: 7 100 ryou

Technikatár
Ajándék küldése


Hovatartozás:
Független

Egyéb hovatartozás:
Nincs

Reiatsu szín:
Azúrkék

Egyéb hovatartozás:
Nincs

Kapcsolat cimke:
Egyedülálló

Mottó:
Törött porcelánként is lehetséges ragyogni.

Post szín:
Mistyrose


  • Profil megtekintése

Nem elérhető Nem elérhető

Re:A Harmadik Lecke
« Válasz #9 Dátum: 2020. Jún. 21, 17:47:19 »
- Eh – nyögtem a kokira. Meg se kérdeztem inkább, miért kaptam. Tudtam jól, hogy a kisugárzásom valószínűleg nem a legvidámabb, de kit érdekelt? Azt hitte mindenki, majd röpdösni fogok az örömtől? Ráadásul mintha szándékosan lehoztam volna mindenkit az életről. Ugyan!
Ha ez lenne a célom, nem azután teszek megjegyzést, hogy ez a bizonyos Cat cukkolni próbált. Szóval sikertelenül keresni próbáltam a logikát ebben. Végül feladtam, s magamba fordultam, addig is megfigyelhettem, ki miképp reagált erre a különös helyzetre. Úgy értem, a helyzet nem sokkal különb az „eddigieknél”, ami Noahnak, drága vezetőnknek szokásossá vált. Ellopni egy pendrive-ot, túlélni a ránk törő embereket, majd kiheverni alvással azt, ami ma még a jelen, holnap pedig a múlt.
Hehehehe. Hehe. Ez egy marha rossz vicc. A lelkiismeret csakúgy elszakad a bűntudattól, mi? Meg leáll a kísértéssel, és hirtelen nem hallod soha többé azt a furdaló belső hangocskát, ami a képedbe vágja, mit tehettél volna jobban. Ugye?
Csípőre tett kézzel továbbhallgatóztam. Ki is ez az Aleda pontosan? Kane igencsak zavarba jött az említése folytán. Komoly köze lehet hozzá. A barátnője lehet?
Ah, nem, nem. Bírom Kane-t, ahhoz viszont szerintem túl esetlen és együgyű még, hogy tényleg nőre találjék. Harcban nagyon durabilis, viszont a tapintatosság, finomság terén…! Mindegy, egyébként se az én dolgom. Huh. Ideje lenne listát készíteni arról, mit viszek a táskámban.

A furgonban felbontottam egy üveg ásványvizet. Menteset. Néha megpróbáltam Kane orra alá dugni, hátha kér, de mindvégig magával volt elfoglalva. Reménytelen, inkább ő az, aki leginkább ontotta a „rossz energiát”. El is feküdt később, én meg hátradőltem, amennyire adott volt a hely, és kis kortyokban elfogyasztottam a műanyag flakon tartalmának felét. A táskámat, egy kis bőr hátizsákot lábtámasznak használtam. Nagyon szívesen kirekesztettem volna mindenkit a fejemből, elbambulva üresen. Meg tudtam volna csinálni, viszont. Hát… Ennek a barna hajú leányzónak sikerült felbosszantania Kerti Gnómot, amely szócsatát eredményezett. Nem akartam velük foglalkozni, vagy belekeveredni! Tényleg nem hiányzott a fölös hülyéskedés. Az csak energiapocsékolás. Mégis, a szemem sarkából odapillantottam rájuk, s valamiért könnyebbnek érzem magam a társaságukban, mintha a múltam felett görnyednék még mindig. Talán – nehezen ismerem be –, ám a hülyeségükre lehetett szükségem, hogy ne veszítsem szem elöl oly' hamar az optimizmust, amiért idáig dolgoztam. „A nevetés ragadós”, tartja a mondás.  Ha ez így van, utolért, próbáltam visszafogni, ennek eredményeképp kicsit röfögtem is. Jobb lett a hangulatom, valamivel. Minimálisan. Ettől függetlenül én lettem talán a legkevésbé harsány a kis csipet-csapatban. Azért Kerti Gnóm humora számomra nem olyan lehengerlő ám! Néha eléggé sokallom, amikor káromkodik.
Azt mondom, ez a helyzet körülbelül A normális, és számomra megfelelő. 
Lett volna legalábbis. Majd' kiugrott a szívem, ráadásul úgy sikoltott Plastic Baba, hogy utána én se fogtam vissza a hangomat. Később elharaptam a nyelvem, olyan érzéssel testem többi pontján, mintha présgépbe kerültem volna. Életem legjobb pillanatát a járműből történő kikászálódás jelentette. Remegő térdekkel felegyenesedtem, szúrósan Szamárra meredve.
- Ja, szofa hobban (soha jobban)!  - A szám elé tartottam a kezem, és próbáltam másfelé terelni a gondolataimat – Mit néftek ennire (néztek ennyire)?
Most már én is odasétáltam a furgon elejéhez.
Nos… Ha lehet, többet Rá se bíznám az életem, gondoltam Plastic Babára. Amilyen szép külseje volt, legalább annyira kevés figyelmessége. Egy marék szerencsén múlott, hogy nem végeztük holtakként, potenciális hollow étekként a többiekkel!
- Nem tudom – rántottam vállat aztán – Tudnunk kéne olyan zárszerkezetről, amibe esetleg az összes beleillik? Mint egy hatalmas ajtó, amibe mindet egyszerre kell behelyezni. Más ötletem nincs.
Közbenéztem, de kb. hasonló reakcióra számítottam, mint a sajátom. Valaki vicces kedvében lehetett, mikor ezeket kitalálta. Francnak volt kedve puzzle-özgetni, összerakni ezeket a korongokat, keresni a rejtély megoldását, a kiutat Csodaországból. Tudom, hogy semmi se egyszerű, viszont őszinte lehetek, mennyire nem szívlelem a meglepetéseket. Gyűlölöm őket, pláne, ha gyanús, kifogásolható forrású holmiink vannak, ami szintén gyanús kapukat nyithatott ki. Mi lehet mögötte egyáltalán? MI van, ha az egész egy csapdára alapszik? Akkor se Noah, se a Jóisten nem húz ki minket a szarból. Ezt jobb most leszögezni. Az utasítás viszont utasítás, Kerti Gnóm már megtartotta prédikációját, késő volt visszafordulni. Egyikünk hasznossá tette magát mindvégig, és még talált is valamit. Odarohantam hozzá, elsők között, valamivel Kane után.
- Huh, egy panel? Mégis ki rejt el ilyet az erdőben? Katonák? Tudtam én, hogy csapdába akarnak keríteni minket! Jól kifundált terv volt! - összeszorított fogakkal felvettem a kiinduló pozitúrát. Készen álltam a bevetésre, megvédeni magamat a támadókkal szemben. Ők viszont éppenséggel keresztülsétáltak rajtam. Nagyokat pislogtam.
Rossz filmbe csöppentünk.
Oldalra biccentettem a fejem.
- Moziestről nem volt szó – vakarództam kínomban. Miután kisóhajtoztam magam, követtem Kane-t. Vak lóként futott előre. Ennyire tetszett neki a nő? Nőt is láttunk, meglehetősen ruganyos tücsökmozgással. Ninjának tanult biztos, mert én ezt futárnak nem nevezném. Azoknak nem nekünk kéne lennünk? Mindegy. Azt hittem vattát köpök, mire megálltunk, de a helyzet most se lett jobb. Bólogattam, az ismerős energia épp olyan hátborzongatóvá vált, mint vihar előtt a szél.
- Túl hangos vagy, maradj csendben! - hirtelenjében nem is érdekelt a nő. Furcsa jelenség volt, nem tudtam hova tenni. Viszont szerintem hiba ilyen hangosan, ekkora felelőtlenséggel lenni. Egy erdő sose jelent teljes egyedüllétet. Én ezt már megtanultam néhány alkalom után, a hely másik szegmensét járva. Itt ugyanis még nem voltam.
- Vagy már mindegy – sóhajtottam fel. Mivel halványan kapiskáltam, Kane kire célzott, bíztam abban, hogy a minket körülvevők nem fognak kárt tenni bennünk. Mindaddig legalábbis, míg nyugton tudtunk ülni a fenekünkön. A doboznak viszont annyi, a tüskés hajú férfihoz került, akit mikor megláttam, elkomorodtam. Sok minden beugrott, persze. Elhúzott a csapdák elől, meg minden ilyen segítőkészsége, viszont ott szembesült a Szamár olyan halottakkal, kik egykori társai lehettek. Ha jól emlékszem még.
- Én kezdem, ugye? - néztem szét a társaságon, majd lehunytam szemeimet – Fura az egész szituáció. Megnézted alaposan a doboz tartalmát? Egy korong hiányzik. Találtunk egy panelt valamelyik fánál, behelyeztük oda az elsőt. Olyan volt, mint egy kivetítőszerkezet. Ismeretlen eredetű nőszemélyt ábrázolt leginkább, aki idevezetett. Nekünk is új ilyesféle vívmányt látni a fák között. Ti láttátok esetleg? A fekete labdacsról… Fogalmam sincs, a helyedben viszont megtartanám. Lehet még hasznát vesszük. Ha mást nem, a mellettem lévő fekete hajú száját jó lesz betömni vele! - lüktető eres fejemet Kane felé fordítottam. Enyhén jeleztem haragomat, még annak kapcsán, mert kiáltoznia kellett egy erdő kellős közepén! Ha csendesebbre fogja, hiszem, hogy az elfogásunk nélkül is megoldható lett volna a probléma. Viszont ha már idejutottunk, a passzív-agresszivitáson kívül többet nem csináltam. Nem kiáltottam rá, meg semmi ilyesmi. Hamar vissza is irányítottam tekintetem a tüskés hajúra, végül a barlang szájára maradtam.
- Szóval, mit fogsz tenni velünk? Itt tartasz, míg bemész eme „köszöntő” után, vagy többet is tudunk tenni, ha már idekeveredtünk?
Méregettem kicsit színes hajú társát is.
Ő meg kicsoda? Mindvégig csendben figyelhetett minket? Hmm.
- Remélem nem te fogsz véget vetni az életemnek! - szólítottam meg viccelődve. Rávigyorogtam. Nem tűnt úgy, mint akitől tartanunk kellene.

Karakterlap

Kane Shinzou

Quincy

*

Futár (Speedy)

Szint: 4.

Lélekenergia:

60% Complete
20 950 / 30 000

Hozzászólások: 206

Hírnév: 2

Infó

Tárcában: 29 400 ryou

Technikatár
Ajándék küldése


Hovatartozás:
Független

Egyéb hovatartozás:
Nincs

Reiatsu szín:
ciánkék

Egyéb hovatartozás:
Nincs

Kapcsolat cimke:
Egyedülálló

Post szín:
#6666FF  #99EAFF


  • Profil megtekintése

Nem elérhető Nem elérhető

Re:A Harmadik Lecke
« Válasz #10 Dátum: 2020. Jún. 22, 14:06:51 »



A sors akarta vajon így, kik a vadászkunyhó tulajdonosa Eisner csapdáját túlélték, most újfent találkozzanak? Takahashi léptei is a sorsnak köszönheti, hogy ide vezették? Akárhogyan is sikerült, a lényeg, hogy most mindannyian egy helyen tartózkodtok és éppen tárgyalni próbáltok Narakuval, hogy elengedhessen titeket. A banda vezére egy feltétellel hajlandó titeket szabadon engedni, ha elmagyarázzátok számára még is mit keresnek itt a futárok és egyáltalán mibe is csöppent bele újfent? Szerencsére végül Tenro az, aki elmagyarázza részben, hogy miről is van szó és hogy a doboz tartalma mi célt szolgál. Takahashi eszébe juthat a fa, amit egykoron talált. Szóval a mélyedés nem véletlenül volt látható a kérgén belül? Miféle szerkezet lehet vajon? Miközben Naraku emberei éppen a dobozokkal vannak elfoglalva az egyikük véletlenül meglöki a társát, aminek köszönhetően az egyik doboz a földre kerül, miközben a kolléga válla megismeri a fa törzsét. Ennek következtében a törzsnek kis részénél a kéreg, leesik a földre, aminek köszönhetően láthatóvá válik a fém rész és a mélyedés is. Mindannyian láthatjátok, hogy a fa pontosan a barlang bejáratával szemben helyezkedik el, ahol a korong valamelyikét lehetne elhelyezni. Naraku láthatja is, hogy a második korong vibrálni kezdett. A futárok között Wolf és Cat megunják a rab szerepét és felállnak miközben a kezükről leesik a kötél. Naraku kollégái rögtön a fegyverüket rájuk szegezik amint a mutatvány meglátják.
- Hé, ki engedte meg nektek, hogy egyáltalán felállhattok há?!
Wolf sóhajt egy nagyot majd végül odasétál ahhoz a fickóhoz, aki éppen rájuk szolt majd megfogja a kezét és a hasa felé fordítja a fegyver csövét. A férfi kezében a fegyver el is durran a mutatvány láttán és kis idő után hüledezés majd mély csend követi utána, aminek oka nagyon egyszerű. A fegyver eltalálja Wolf hasát, de a golyó lepattan róla. Ráadásul közvetlen közel éri a lövés, el se lehetett téveszteni. A férfi annyira lesokkolódik, hogy mozdulatlan marad tátott szájjal, miközben Wolf elveszi a fegyvert tőle, kiveszi a tárat és a golyót is majd a földre dobja őket. Ezután Narakuhoz és a többiekhez mereszti szemeit.
- Oké puhapöcsök! Tisztázzunk valamit! Én fullbringer vagyok oké? Cat, Fox, és az Imuchachom quincyk, Icarus béna esper ugyan, lényeg, hogy Ő is különleges, tudjátok ezt mit jelent? Lefordítom nektek. Kurvára rábasztatok! Ezekkel a béna csúzlikkal nem mentek semmire.
Ezután újfent a fickóhoz tekint, aki még mindig le van sokkolva majd láthatjátok, hogy valamit mond neki és ezután jól tökön is rúgja, ami miatt össze is esik. Ezután Narakuhoz sétál. Az ember azt hinné ezek után Naraku seggét szeretné szétrúgni, de helyette kezet nyújt felé.
- Imuchachó szerint ott voltál Eisnernél. Köszönöm, hogy vigyáztál rá. Mivel amúgy is volt dolgod gondolom a drága Őfelsége szekta faszfejeivel íme az ajánlatom. Segíts a küldetésünkbe és megfizetünk téged jó borsos áron. Az összeget te szabod meg. Áll az alku?
Ki az a hülye, aki erre nemet mondana? Elfogadhatod az ajánlatot, de el is utasíthatod. Bármelyiket is választod, mindenképpen szembesülnöd kell ama ténnyel, hogy ha a futároknak nem segítesz, sose tudhatod meg mit rejt a barlang mélye. Ráadásul érzed is, hogy hamarosan baj készül. Valami rossz érzés fog el, ami arra késztet téged, hogy a vibráló korongot elhelyezd a helyére. A művelet közben Cat kiszabadítja Tenrot, Icarust és Kanet a kötelek szorításából. 
Amint a korong a helyére kerül, elkezd forogni majd Reishi energiák szabadulnak fel és az egész terepet újfent kivetíti emberekkel, akiknek a ruháin látni lehet, hogy quincyk. Vélhetőleg a Wandenreich csoporthoz tartoznak. Viszont aki kitűnik a tömegből az nem más, mint a Kane melletti alak, aki csuklyában van. Az a bizonyos hölgy kit követtetek, pontosan Kane mellett jelenik meg. A meglepetést viszont nem a hölgy jelenléte okozza, hanem kettő másik ismerősé. Az egyiküket nyomban felismerheti Kane, konkrétan a neve is elhangzik, miközben a csuklyás női alakkal tárgyal. Drake Shinzou, de még fiatalabb korában. A tárgyalás közepette egy másik női alak is megjelenik, aki túszként van tartva. Tenro ismeri eme női alakot. Hihetetlen nem igaz? A saját édesanyád mit keress ebben az egész történetben? Hála ennek a mutatványnak Drake rátudja venni a csuklyában lévő hölgyet, kinek arcát nem ismerhetitek és nevén se szólítják, végül megadja magát és segít nekik abban, hogy kinyissa a helység bejáratát. Jobb lesz, ha követitek őket. Amint így tesztek, újfent a barlang belsejébe értek. Naraku újfent találkozik a Latin szöveggel. Láthatjátok mindannyian, hogy a nő egyes betűkhöz ér csupán hozzá, ami a következő szót takarja: Dra Albus Ennek következtében a barlang fala leereszkedik. A túloldalt lépcső vezet lefelé az ismeretlenbe. Drake néhány katonájával lemegy, miközben a túszt kint hagyja és a csuklyában lévő női alakot meg kivezetteti. Egy ideig hagyja is, hogy kivezessék, egészen addig amíg a szemközti erdős területhez nem érnek. Ekkor fordulatot vesz a történet, hiszen elintézi fogva tartóit, visszasiet a barlanghoz, ahol a túszt is kiszabadítja. Végül úgy döntenek kis diskurzus után, hogy együtt folytatják útjukat Drake felé. Úgy tűnik régen ismerhetik egymást, legalább is ahogyan beszéltek egymással.
(click to show/hide)
Az emlék amint befejeződik, újfent probléma tűnik fel a semmiből. Naraku mellkasa összeszorul a hatalmas lélekenergia jelenléte miatt, ahogyan Tenronak is. Lövöldözések hangja töri meg a csendet, de kis idő múlva elhalkul a csata zaja. Aztán a baj végül elér titeket, mielőtt bármit is tehetnétek a barlangon lévő szöveggel.
- Ha jót akartok magatoknak, jobb lesz felemelni a kezeteket!
Amint hátra pillantotok, a legrosszabb dologgal találkozhattok amire számíthattatok volna. quincyk, ráadásul a Wandenreich közül valók. Ha ők nem is kényszerítenek megadásra, a hatalmas lélekenergia jelenlét miatt nem lenne bölcs dolgot harcba bocsátkozni. Ráadásul csomó quincy jelenlétét érezhetitek. Akárhogyan is akartok dönteni, a quincyk egymás után bemasíroznak a barlangba és íjukat rátok szegezik. A túlerőnek köszönhetően elfognak és kivezetnek titeket a barlangból. Kiérve temérdek quincy vár titeket egymás mellett sorakozva. Naraku kollégáinak maradványai, csupán a fegyverek helyei mutatják. Újfent a barlang bejárata mellett fogtok kikötni, ahol le is térdeltetnek titeket, miközben elvárják tőletek a felemelt kezeiteket. A nagyon erős lélekenergia gazdája hamarosan elő is lép egy ismerős képében.
- Azt hitted, hogy következmények nélkül megfogod úszni az utolsó találkozásunkat Tanítványom?
Nomura Renzou. Kane Shinzou egykori mestere, kivel már Tenronak és Kanenak volt dolga a Kruger Industries esetben. Viszont más is van itt a közelben, akinek még Nomuránál is hatalmasabb lélekjelenléttel bír.
- Sajnálatos, hogy így alakult. Viszont vége ennek a szánalmas macska egér játéknak Shinzou úr! Akárcsak a barátaidnak! Gondoltam, hogy itt fogunk rátok lelni. Miután rájöttünk mire is vadásztatok a Kruger Industriesnél, és mit loptatok el a Kruger Birtokról, nos… ez volt a leglogikusabb lépés, hogy itt lesztek.
- És csúfos árat fognak fizetni, a botorságukért.
A női hang tulajdonosa, kinek lélekjelentétől Renzou ereje eltompul, előáll. Egy hosszú kék hajú nő, katonai felszerelésben. Alakja szinte irigylése méltó lehet más lányoknak, hosszú fehér színű magassarkú csizmája, lábainak alakját szépen kidomborítja. Körbe tekint rátok majd Renzouhoz tekint.
- Ez az összes?
- Igen hölgyem.
- Rendben. Innen átveszem. Nos hölgyek és urak! A nevem Lucrezia Medici da Firenze. Őfelsége Stern Rittere! Szívesebben lennék a frontvonalon, de helyette kölykökkel kell foglalkoznom, akik nem tudnak viselkedni. Az Inquisitor, ki Őfelsége személyes tanítványa, azt a parancsot adta nekem, hogy tartoztassam le az itt jelenlévő quincyket és espereket, és szállíttassam el Shinzou urat az apjához. Viszont mielőtt ezt megtennénk, segítetek nekünk egy kis expedícióban. Tudomásunkra jutott, hogy a barlang rejtélyes körülményeknek hála, értéket hordoz magában. Kell nekünk az-az érték. És ti segíteni fogtok! Ha nem… akkor!
Ekkor csettint a bal kezével és kis idő múltán újabb ismerőssel gazdagodtok, akit túszként tartanak. Mouset elfogták! Letérdeltetik a Lucrezia mellé. Icarus a látványtól, hirtelen feláll és dühösen neki indul a Stern Ritternek, viszont nem jut messzire mert kettő quincy lefogja és seele schneidert szegeznek rá. Éppen leszúrnák, de Lucrezia kezével int, hogy ne tegyék.
- ENGEDD EL MOUSET!
- Milyen aranyos! A hős szerelmes megakarja menteni a kedvesét. Avvenente. Viszont hasztalan! Add fel kölyök. Ami pedig téged illet Shinzou! Jobb lenne végre feladnod ezt az értelmetlen játékodat, és térj vissza oda, ahol születtél! Segítesz nekünk, akárcsak a barátaid. Különben nyilvánosan kifogom végezni az egereteket és utána titeket is!
- Ne hallgassatok erre a Puttane-ra! Meneküljetek inkább!
Mouse hirtelen egy pofont kap a Stern Rittertől majd a haját húzva, magához fordítja a fejét, hogy rá figyeljen.
- Nagyon harcias vagyok kisegér. Azt ajánlom viszont, fogd vissza magad.
- Vaffanculo!
Ezután Mouse leköpi Lucreziat, aminek következtében letörli magáról a köpedéket majd elengedi Mouse haját és feláll.
- Úgy látom nevelésre szorulsz. Rendben. Csak hogy lássátok és okuljatok, nincs értelme ellentmondani. A bal lábát!
Két katona lefogja Mouse felső testét, míg a harmadik kifeszíti a lábát. Horrorisztikus jelenethez méltóan, Lucrezia felemeli jobb lábát majd teli erőből rá lép Mouse térdére, amit reccsenés hangja követ. Vérfagyasztó kép áll előttetek. Mouse térdét oldalról eltörték. Barátotok sírva fakadva ordít a fájdalomtól. Hát ennyi lenne? Nem tehettek tényleg semmit? Így érezhettek sokáig, miközben barátotok jajveszékelése visszhangzik az erdőben, de hirtelen Cat szeme felnyílik és egy pontra figyel. Elmosolyodik majd hozzátok fordul.
- Mindenki hunyja be a szemét!
Mondja halkan nektek. Amint megteszitek rá pár másodperc múlva fénygránátok hangjai tompítják el Mouse jajveszékelését.
- Erre gyertek faszfejek!
Plastic hangját hallhatjátok és úgy tűnik fegyverhez is jutott, mivel közben puska ropogás is elhangzik mondata után. Amint kinyitjátok a szemeiteket, láthatjátok, hogy a Stern Ritter és a többi quincy éppen látási viszonyaikat igyekeznék megoldani. Icarus nyomban Mouse felé rohan majd rögtön felkapja, mint egy menyasszonyt és felétek rohan.
- Erre!
Cat közben felétek int és a barlang felé igyekszik. Jobb lesz, ha utána mentek, míg van esélyetek! Hamarosan a quincyk látása újfent normális lesz és észbe kapnak, hogy éppen menekültök. Amint a barlangba beérkeztek mindannyian, Cat előveszi íját és a bejáratnak felső küszöbére lő, aminek következtében elbarikádozza a barlang bejáratát. Szerencsére némi fény kiszűrődik a lyukak által, ami elég lesz arra, hogy lássátok a falon lévő latin szöveget és a betűket megtudjátok érinteni a megfelelő sorrendben ahogyan az emlék mutatta.
- Fox! Fogd!
Cat hozzád vág egy kesztyűt, ami számodra ismerős. Láttál már hasonlót. Amint felveszed, észreveheted, hogy sokkal könnyebben képes leszel megidézni egy íjat és lőni vele.
- Én és Fox fedezünk titeket! Icarus, te vigyázz Mousera! Wolf, véd Speedyt, Narakut és a tököm is, hogy hívják fickót! Ti hárman meg nyissátok ki a barlang bejáratát, ha nem akartok meghalni! MOZGÁS!
Hirtelen hatalmas lyuk keletkezik a törmelékek között, aminek következtében a quincyk belátnak rátok és nyomban lőni kezdenek. Szerencsére hamar fedezékbe tudtok vonulni, mielőtt bármi bajotok esne. Cat és Fox(Tenro) biztosítják a többieknek a munkát, hogy a quincykre lőnek. Szerencsére mindannyian megjegyeztétek a helyes sorrendet, így akármelyikőtök képes kinyitni a bejáratot. Csupán kezeiteket a megadott betűhöz kell raknotok és energiátokat belevezetnetek. Amint ez sikerül, a fal újfent leereszkedik.
- Jól van! Nyomás!
Cat szól is rátok, hogy induljatok. Amint sikerül messzire mennetek jóval, a barlang fala újfent felemelkedik. Cat megragadja Tenro karját és bevonszolja még mielőtt a fal újfent becsukódna. Egy darabig míg figyelitek, hogy mikor záródik be, majd, amikor teljesen sötét lesz az egész hely, Cat lámpát kapcsol, amit a zsebéből vesz elő és a felsőjéhez rögzíti.
- Gyere!
Mind a ketten mentek a többiek után, a lépcsőn keresztül lefelé. Hosszú lépcsőzés után leértek a földszintre, ahol a többiekkel találkoztok. Mouse síró, szenvedő hangja még mindig nem marad abba. Cat rögtön oda is siet, Wolfal együtt, hogy megnézzék a lábát. Láthatjátok Mouse szinte könnyezik és nagyon fél. Ráadásul, ha megfogjátok a fejét még a láza is felment.
- Mennyire súlyos?
- Most ne erre koncentrálj Mouse oké?
- Őszintén Wolf!
Wolf sóhajt egyet majd Mouse arcát fogva igyekszik tudatni vele a bajt, ami számotokra nagyon is nyilvános. A lába súlyosan megsérült. Lehet akár örökre.
- A térded teljesen kifordult. Még a csontnak kis része is látszik.
- Úristen! Nee! Baszki ne!
- Fox! Gyere ide!
Wolf int neked, hogy siess. Lehet tudsz tenni valamit az ügy érdekében, ami akár neked is eszedbe juthatott azóta. Amint Wolfhoz érsz, mutatja neked Mouse lábát közelebbről.
- Imuchachotól hallottam jól értesz a quincy mágiához. Képes vagy gyógyítani törött lábat?
Fogós kérdés. Tényleg képes vagy-e rá? Hamarosan kiderül. Miközben Mouse lábát igyekeztek helyre hozni és összeszedni magatokat, egy tervet kell kieszelnetek.
(click to show/hide)
Határidő: 2020.06.28
« Utoljára szerkesztve: 2020. Jún. 29, 12:11:56 írta Kane Shinzou »

Karakterlap

Sakamoto Fucking Naraku

Badass

Quincy

*

Szint: 4.

Lélekenergia:

60% Complete
20 500 / 30 000

Hozzászólások: 110

Hírnév: 0

Infó

Tárcában: 14 200 ryou

Technikatár
Ajándék küldése


Hovatartozás:
Független

Egyéb hovatartozás:
Nincs

Egyéb hovatartozás:
Nincs

Kapcsolat cimke:
Egyedülálló


  • Profil megtekintése

Nem elérhető Nem elérhető

Re:A Harmadik Lecke
« Válasz #11 Dátum: 2020. Jún. 22, 17:34:59 »
- Kémkedni vagy nem kémkedni, már mindegy, pont a sűrűjébe estél arccal bele.- muszáj az orrnyergét dörzsölnie, rohadtul nem úgy alakultak a dolgok, ahogy azt eltervezte. Ha minden jól megy, akkor már utón lenne hazafelé, csapatna egy zuhanyt, felkapná a kedvenc mamuszát és az est hátralévő részét TV nézéssel töltené. De ennyit erről, elmarad a TV és a mamusz.
Kicsit megszaporodtak az ismeretlenek, vagy a félismerősök, de ahol méz van, oda szálnak a darazsak, és a barlang teli lehet vele, ha már ennyi összegyűltek. Mint legyek a szarra.
- Akár kezdheted te is Csinoska.- mindegy volt Narakunak, hogy kicsoda, de valaki kezdje el az estimesét, vagy jöjjenek elő a kamerák, és kiabálják, hogy; KÉSZ ÁTVERÉS!- Mivel még csak most adták a kezembe, nem igazán, de csekkolom.- megint csak kinyitja és gyors szemrevételezés után meg kell állapítania, hogy igen, van hiányzó. Egyet meg azért kivesz, hogy csak jobban megnézze, majd feldobja a levegőbe, rá a mutatóujjának hegyére, hüvelykujjával meglökte, hogy forogjon rajta egy kicsit, majd visszaejti a ládába.- Valahogy már nem lep meg, hogy valami hasonló történt, a fajtánkkal semmi se egyszerű. És nem, ilyesmikkel nem találkoztunk. Gondolom feltűnt, hogy tanult kollegáim csak a port szedték magukra a suliban, és nem éppen legális üzletben utazunk, nem a dendrológia szakmájában utazunk. Nem ölelgettünk fákat.- a kérdés miatt elgondolkozva nézte a díszes társaságot. Mit is kéne tenni velük?
- Hm… többet tenni? Ahogy elnézem elbírnátok néhány ládát, pakolni tudnátok, az tuti. Csak ha azt nézzük, hogy hány riválisomat szopattátok meg, amiért egyébként kösz, nem biztos, hogy jó ötlet lenne hagyni benneteket, hogy piszkájátok a cuccaimat. Na mi legyen Ryuunosuke? Elengedjük őket vagy se?- vigyorogva nézett az esős kölyökre, mintha Naraku bandájába tartozna. - Nah, dehogy fogtok meghalni itt, a szakirány, amit választottunk, én és a társaim, nem jelenti azt, hogy ölni is szoktunk, ok nélkül legalábbis nem. Ok az meg… hát most nincs…- hallotta a puffanást, leengedte a vállait, és sóhajtott egy nagyot.- Tényleg nem az eszükért vettem fel őket.- hátranézett, hogy mégis mit sikerült összetörni, és ahogy elnézi, szerencsére semmit, helyette az egyik fának a kérgét verték le, ami alatt meglapult valami fémes. Puha borítás, kemény szívet takar, a jelek szerint.
- Nah, asszem megvan az egyik diavetítő, amit kerestek.- vigyorogva bökött a fára, és a vigyor az arcára is fagyott, amikor meglátta, hogy mit is csinálnak az emberei.- Emlékeztessetek, hogy karácsonyra beírassalak benneteket valami engedelmességi kurzusra, mert úgy fest, szartok arra, amit mondok. Mondtam csúzlit…- lövés hangja töltötte meg a környéket.-…le.- de legalább nem lett sérülés, eltekintve a meglepődéstől.- Tőlem aztán lehetsz halfbringer is, a pöcsöm meg kemény és nem puha, és hogy lefordítsam én is; Ha nem nyugszol le, akkor puha fasszal leszel homlokon csapva, mert lehet velem emberek vannak, de könnyen a térdemre fektetlek és vörösre verem a seggedet, ne ingereld a bikát, mert szarvakba fogsz futni.- azért na, álljon már meg a menet, nem kell itt sterilt csinálni senkiből se, és Naraku se engedheti meg, hogy az emberei előtt így lejárassák, fent kell tartani a látszatot.
- He!? Ácsiácsi, mikor is váltottunk rabokból megbízóba? Valahol a film elején elaludtam szerintem.- mikor is történt meg az, hogy ez a törpe uszkár Naraku feletesse lett?- Százezer kezdetnek, minden esetleges felmerülő gond után még hússzal több lesz, tehát már százhúsz, mivel sikerült az egyik emberem tojásaiból rántottát csinálni.- kezet fogott a csajjal, legalábbis ha még mindig tartotta azt.- Oké srácok! Hallottátok, új munka van, cuccokat a kocsiba, most ennek a Csipetcsapatnak melózunk.- attól nem tart, hogy átvágják majd, annál csak több eszük van, mert Naraku megtalálja őket, és kamatostól leveri rajtuk a tartozást.
Fingja sincs, hogy mi hajtja előre, de valami azt súgja, hogy bele kell raknia a korongot a fába. Ilyen drogról még nem hallott, de tuti szereznie kell még belőle.
- Na, akkor mozizásra fel.- rágyújt egy újabb cigire és nézi, hogy mi is megy végbe. S nem is leplezi a meglepődést, ami az arcára kiült. Bárcsak így tudna nézni minden filmet, kurva nagy élmény lenne, de jelenleg egy dokumentumfilmet sasólnak.
- Hogy megint mibe keveredtem bele?- nem várt választ, nem hiszi, hogy bármilyen értelmeset kapna is, inkább kussban marad, és úgy figyeli az eseményeket, hallgatja a szavakat. Okosabb ugyan nem lesz, de attól még hátha ráragad valami Narakura.
- A faternak erre tuti felállna, buzija a történelmünknek... picsába…- egy verejtékcsepp folyt végig a tarkóján, ez nem jót jelent, nagyon nem jót, ahogy a lövések se árulkodnak sok jóról, tuti nem vadászidény van.
- Hogy miért nem maradtam otthon?- hátra se kéne néznie, tudja jól, hogy mit látna. Lassan emelte hát fel a kezeit, éppen csak a mellkasának magasságába.
Kivezették a kis társaságot, és Naraku hiába kereste az embereit, nem látta őket. Összespréselte az állkapcsát, ez így nem jó. S még térdelniük is kell, jobb ha tudják, az első, aki faszt akar rakni Naraku szájába, az le lesz harapva. S megjelent az a tipikus szomszéd faszkalap, aki mindenért kihívja a rendőrséget, már a bajsza is azt mutatja, hogy egy pedofil köcsög. Nem is rest Naraku, kézfejeit a fogva tartói felé fordította, majd ökölbe szorította őket és beintett nekik.
- Hé Pornóbajusz! Te pedofil köcsög, mielőtt a volt tanítványodat fogdosni kezdenéd, mi lett az embereimmel? Ajánlom, hogy életben legyenek, vagy letépem azt a segg szőr csomót, amit bajusznak hívsz, és utána a fejedet is.- nem igazán várt választ, sőt, ellenkezőleg, de azért egy próbát megért, na meg mindig jó érzés beszólni az ilyen faszoknak. S hogy folytassa a jólviselkedést, tátogást imitált az ujjaival, miközben a Pornóbajusz dumált valami Krugerről, még jó, hogy nem Freddy. De megjelent a színen még valaki, nem csak a hangja volt baszható, de maga a csajszi is.
- Hé! Jelen én is. Kissé kirekesztve érzem magam.- integetett a kezével és utána saját magára mutogatót.- Még mielőtt nagyon eldurvulna itt a helyzet, annyit engedj meg, hogy megkérdezzem; mikor nyit a tejcsárda? Mert valahogy most nagyon megkívántam egy kis tejet.- még kacsintott is mellé egyet, hogy biztosan értsék a célzást.
Nem igazán tudja, hogy most mi is történik, ha ismerné a többieket, akkor lehet tudná, hogy mire fel ez a nagy kapálózás, és düh, bár annyit levágott, hogy úgy fest, akadnak itt párok is.
- Baszki, hogy Őfenségesfenséges Hencinek micsoda egy faszkalap csicskásai vannak. Kölyköket fenyegetni, úgy is kell azt, biztos majd önszántukból be fognak állni. És ha még belegondolok, hogy megfontoltam annak a törpe szőke nácinak a javaslatát. Pedig aki Firenzeből jött, attól többet várna el az ember, főleg, hogy ilyen szado-mazo csizmában van.- unott arcot vágott, valahogy elvesztette az érdeklődését a Bögyöske után. Bár lehet felesleges magyaráznia, eléggé le van azzal foglalva a lotyó, hogy a köpést takarítsa le az arcáról. Legalább nem mélytorkos smink elkenődésről van itt szó. Habár, amekkora kurvának néz ki, az se kizárt, hogy bármekkorát bevesz.
- Aztakur…- azért ez fájhatott, pont a térdére, hát mit ne mondjon, hallott már szebb hangot is az életében. Szopás lesz a kölyöknek, az tuti, érezni fogja az időjárás változást állandóan. Naraku még el is felejtkezik magáról, és rá kell gyújtania, durva látvány volt na.
- He?- csuklya be a szemét? De minek? Mindegy, úgy tesz, ahogy kérik, lehet jobb is, mert talán most jön a faroktaposás, azt meg tényleg nem akarja látni. Szerencse, hogy Naraku néha hallgat a nőkre, és megkímélte magát egy kis vakságtól.
Naná, hogy ment a többiek után, megragadta Ryuunosuket, nehogy itt maradjon, még szép, biztos neki sincs kedve idekint maradni a köcsögökkel, az kurva biztos, hogy nem lesz jó a kedvük, Narakunak pedig még szüksége van a térdeire, meg Ryuunosukenek is.
Lehet, hogy sötét lett a barlangban, de legalább egy kis időre nyugtuk is lett.
- Lenne egy gyors kérdésem. Khm.. Mi a retkes, büdös faszba sikerült belerángatnotok? Már ha publikus.- tudna örülni egy válasznak, mert az egész csak egy kis lopott cucc elrejtése lett volna, erre itt egy kibaszott halálosztag.- Tudok magamra vigyázni.- nem igazán kell megvédeni, ha kell, megtudja saját magát. Bár ahogy a védő törmelék egy része kirobbant, elgondolkozik egy pillanatra azon, hogy valakit maga elé fog kapni egy előpajzsnak. De helyette inkább odamegy a felirathoz és lenyomja a megfelelő betűket, hogy tovább tudjanak menni.
- Szezám tárulj.- mondta nyugodt hangon, már amennyire a helyzethez képest nyugodt tud lenni valaki. De azt már rég megtanulta, meg kell őriznie a hidegvérét, még csak az hiányzik, hogy pánikóljón, valakinek felnőtnek is kell lennie.
Csóri csávó szarul fest, az tuti, hát még a térde mennyire fosul. Kell Narakunak egy szusszanásnyi idő, amit a falnak dőlve tölt el, közben pedig cigizik, levezeti a feszültséget, arra jó is lesz.
- Ha nem tudja helyre rakni a térdét, nekem már volt dolgom, ilyennel vissza tudom rakni, legalábbis úgy, hogy normálisan álljon, fájni fog, mint a kurva isten, de ha így marad, akkor szép esély van arra, hogy búcsút mondhatsz térd alatt a lábadnak. Utána meg valamivel sínbe kell rakni, és talán megmarad, maximum megérzed az időjárás változást. De, ha valaki ért az ilyen gyógyítós cuccokhoz, akkor inkább rábíznám. Addig kőrbe lesek, hátha van valami másik kijárat is, mert nincs kedvem a kanibalizmushoz.- mert az is biztos, hogy visszafelé nem szívesen menne, hiába volt erős, a kintiek még erősebbek voltak, ez volt a patt helyzet.


Karakterlap

Kane Shinzou

Quincy

*

Futár (Speedy)

Szint: 4.

Lélekenergia:

60% Complete
20 950 / 30 000

Hozzászólások: 206

Hírnév: 2

Infó

Tárcában: 29 400 ryou

Technikatár
Ajándék küldése


Hovatartozás:
Független

Egyéb hovatartozás:
Nincs

Reiatsu szín:
ciánkék

Egyéb hovatartozás:
Nincs

Kapcsolat cimke:
Egyedülálló

Post szín:
#6666FF  #99EAFF


  • Profil megtekintése

Nem elérhető Nem elérhető

Re:A Harmadik Lecke
« Válasz #12 Dátum: 2020. Jún. 28, 10:32:40 »
A kocsiban szinte mindenki Fox-ra pillant amint megszólalt. Sikeresen beleharapott a nyelvébe, aminek köszönhetően elkezdünk kuncogni egy kicsit.
- Hát… izé… sikeresen beleharaptál a nyelvedbe!
Jelentem ki neki, mint tényt. Emlékszem ez még Icarusnál is előfordul mikor egy sikeres esés után, úgy ráharapott a nyelvére, hogy jó pár napig rendesen nem tudta a szavakat kimondani. Mi meg állandóan röhögtünk rajta amint beszélni kezdet. Őszinte legyek, nagyon is jól esik, hogy mosolyt tudtunk csalni az arcunkra. A hangulat már megadatott a mai munkánkra. Felpezsdültem! Miután Wolf eligazít minket és elindulunk befelé az erdőbe, kérdést teszek fel a többieknek, hogy még is mit kéne tennünk a korongokkal. Eleve a funkcionitásukra nem jövök rá. Fox szerint lehet, hogy a korongok egy ajtóhoz vezethetnek és lehet mindegyik korongot odakéne helyezni a nyílásokba. Lehetséges, hogy így van, de aztán hamar kiderül ezek a szerkezetek nem ajtóhoz vezetnek, sokkal inkább a fa kérgében található fémes mélyedésekbe, amik arra hivatottak, hogy emléket vetítsenek ki. Egy olyan emléket, ahol mi nézők egy adott eseményt „átélhetünk”, annyi különbséggel, hogy a szereplők átlátszóak és hasonló színűek, mint amilyen a quincyk íja, de szerencsére az arcokat kilehet venni. Kivéve egynek, aki csuklyában van és aki úgy harcol, forgatja a kardot, mint egy valódi lovag. Még annál is jobban. Fogalmam sincs, ki lehet ez a nő, de a szívem azt súgja követnem kell. Így is teszek. Fox szól, hogy túl hangos vagyok. Mire reagálnék sajnos fegyverek kibiztosító kattogásaira leszek figyelmes. Elkaptak minket. Tényleg túl hangos voltam? Szerencsére egy ismerősre botlunk bele, akinek itt van dolga. Fox kezdeményez vele végül bájcsevejt. Mondata végén felé pillantok, hogy még is ezt hogyan gondolta. Ennyire nem lehetek szörnyű! Jó lenne viszont tudni mit akar kezdeni velünk az ismerős „jó barát” és társa, akire Fox úgy tippel ő fogja kicsinálni. Hát húzza is az agyunkat rendesen a tüskés hajú quincy rendesen.
- Na baszki…
Amint meglátom, hogy Wolf megindul, már sejtem ennek nem lesz jó vége. Mármint Wolfot nem féltem, de a srácot igen, aki elkezdte fenyegetni. Ó öcsém ha te tudnád most mibe tenyereltél bele! Rögtön inkább átkoznád Fortunát, hogy még is miért járt ennyire a szád! Igazam is lesz. Ugyan is amint a fegyver eldördül, akkor tapasztalja meg, hogy Wolf képességei között a kemény bőr is szerepel, aminek köszönhetően szinte sérthetetlen. Ha a tüskés hajú, nyíllal igyekezné őt lelőni, kellemetlen meglepetésben lenne része. Hiszen ahhoz, nagyon erős nyilat kéne megidézni, hogy egyáltalán a bőrét felsértsék. Tudom mert tapasztaltam! Szerencsére Wolfnak van egy oldala, aminek köszönhetően tud hálás lenni. Cserébe, hogy a tüskés hajú quincy kisegített minket, mi is segíteni fogunk neki. Pénzt adunk számára, ha végig kísér az utunkon. Fair ajánlat. Végül is, minél több a segítő kéz, annál nagyobb a sikernek a valószínűsége! Remélhetőleg nem fog minket átverni. A kollégáiról nem tudnék sokat mondani, hiszen már a „főnök” ennek a csapatnak már kinyilvánította ama véleményt, amivel maximálisan egyetértek. Honnan szalajtották ezeket? Egyáltalán, hogy tudnak levegőt venni? Mindegy, inkább nem is akarom tudni. A következő emléket vesszük szemügyre, ami igen érdekes fordulatot vesz. Konkrétan lefagyok egy pillanatra és csak a következőt tudom kinyögni a számból.
- Apa?
Nem értem. Az apám mit keres itt? Még is mi köze volt ehhez a lovaghoz? Ez valami csapda? Tényleg az apámat látom fiatal korában? Erről nekem soha nem mesélt! A nőnek úgy tűnik a túsz nagyon fontos, emiatt engedelmeskedik édesapám akaratának. Igen. Ez a stratégia nagyon az apámra vall. Összeszorul az öklöm a jelenetet látva. Már ekkor is egy valódi szörnyeteg volt! És én ennek a mocsoknak vagyok a fia! Az emlék befejeztével nem tudom megállni, hogy a barlang falára ne üssem oda a bal kezemet dühömbe.
- Ez a mocsadék… Basszameg!
Nincs időm viszont a dühömmel foglalkozni. Ugyan is a csendet hamar megszakítja egy újabb fegyver elsütése. Ezúttal viszont több is eldördül. Hamar ki is derül kik állnak az egész mögött. Quincyk! Ráadásul őfelsége katonái! A legrosszabb az egészben csupán az, hogy mikor letérdeltetnek minket két nagyon erős lélekenergiára leszek figyelmes. Az egyik ismerős a másik teljesen ismeretlen a számomra. Amint a férfi hangját meghallom dühös tekintettel nézek rá.
- Renzou…
Egykori tanító mesterem sajnos tényleg túl jól ismer. Így már bebizonyosodik, hogy az emlék, amit láthattunk nem hamis. Hiszen apám jó barátságot ápol Renzouval és biztos vagyok benne, elárulta a barlang lelőhelyét. Az ismeretlen lélekenergia tulajdonosa kinek jóval magasabb egykoron mesterem jelenléténél, hamar kiderül, hogy ő egy quincy, ráadásul egy olasz nemes család sarja is. A Medicik híresek voltak Firenzében. Hihetetlen, hogy maradt még abból a családból valaki! Véletlen lenne? Icarusnak hamar eldurran az agya mikor Mouse előkerül. Rögtön le is fogják amint neki akart volna menni Lucrezianak. Az idegeim viszont akkor pattannak el, mikor Mouse lábát eltöri. Gyilkos tekintettel figyelek a Stern Ritterre miközben felé intézem a szavaimat.
- Ezért drágán megfogsz még fizetni hallod?!
Ordítom Lucrezianak. Nagyon utálom amikor valaki a barátaimat bántani merészeli! Felfordul a gyomrom az efféle dolgoktól! Viszont sajnos ezek csak szavak. Mivel nem tudok semmit sem tenni. Túl sokan vannak, nincsenek itt az előbbi kollégák, ráadásul még egy Stern Ritter is itt van. Nekünk végünk… ekkor viszont felcsillan a remény szikrája, mikor Cat közli hunyjuk be a szemünket. Így teszek és hallom, hogy Plastic szökésünket készíti elő. Amint a gránátok felrobbannak, nyomban elindulunk. Icarust igyekszem fedezni, miközben Mouset viszi magával. A barlanghoz érve Cat beomlasztja a bejáratot majd ránk szól, hogy nyissuk ki a titkos ajtót a barlangban, miközben feltartják a quincyket. Szerencsére a tüskés hajú quincy nyomban megindul, akinél megjegyzem, jól bírja a strapát. Bepötyögi szépen a megadott betűket, aminek következtében kirakja: Dra Albus. Nincs időm elgondolkozni a jelentésén mert amint a fal leereszkedik, nyomban be kell rohannunk és a lépcsőn keresztül lefelé kell igyekeznünk. Egy pillanatra attól tartok, hogy Cat és Fox ott maradnak a quincykkel. Mennék is utánuk, de ekkor ők is leérkeznek. Szerencsére Cat szolgáltat nekünk fényt, így nem vaksötétben kell lennünk. Mouse felé igyekszem és nyomban az egyik kezét megfogom, biztatásként.
- Minden rendben lesz Mouse oké? Itt vagyok. Icarus is itt van. Mindannyian itt vagyunk. Nem fogunk itt hagyni hallod? Nincs az a jó ég, hogy ez megtörténjen. Emlékszel a mottónkra ugye? Mikor a Bad Boyst néztük hárman! Tetszett nekünk ott egy jó kis mottó, amit átvettünk. Együtt futunk, együtt halunk. Egy család egy életen át! Itt leszünk veled!
Közben a tüskés hajú quincyre tekintek, aki magyarázatot várna. Sajnos én nem tudok szolgálni ilyesmivel, mivel nekem is ködös ez az egész. Sok a kérdőjel bennem. A csuklyás nő, aki egy lovag, az apám, aki hatalmat keresett ezen a barlangon, még is mi a jó franc folyik itt?! A quincy felé tekintek majd Mouse-ra nézek. Ezután Wolfra majd újra Mousera.
- Figyelj Mouse. Elmegyek a fickóval körülnézni oké? Nem lesz baj. Visszajövök! Vigyázzatok rá oké?
A többiekre tekintek az utolsó mondatómnál majd ezután megpuszilom még Mouse homlokát ahogyan nekem is tette mikor én sérültem meg súlyosan. Nálunk ez afféle hagyomány. Jelzés értékű, hogy mi egy család vagyunk. A tüskés fickóhoz sétálok majd felé tekintek.
- Kösz, hogy segítesz. Amúgy Kane Shinzou vagyok. Bár ezt már tudod. És te? A nevedet még nem tudom.
Nyújtom felé a kezemet, hátha ő is így tesz.
- Fogalmam sincs mi ez az egész, hidd el, ha tudnám elmondanám. Nekem is sok a kérdőjel. Viszont már nem fordulhatok vissza. Szóval? Menjünk?
Teszem fel a kérdést neki, hogy nézzünk körül-e esetleg.

Karakterlap

Shirei Tenro

Futár (Fox)

Quincy

*

Szint: 5.

Lélekenergia:

60% Complete
25 800 / 30 000

Hozzászólások: 189

Hírnév: 4

Infó

Tárcában: 7 100 ryou

Technikatár
Ajándék küldése


Hovatartozás:
Független

Egyéb hovatartozás:
Nincs

Reiatsu szín:
Azúrkék

Egyéb hovatartozás:
Nincs

Kapcsolat cimke:
Egyedülálló

Mottó:
Törött porcelánként is lehetséges ragyogni.

Post szín:
Mistyrose


  • Profil megtekintése

Nem elérhető Nem elérhető

Re:A Harmadik Lecke
« Válasz #13 Dátum: 2020. Jún. 28, 17:51:13 »
Fogtam a számat egy ideig, míg enyhült a fájdalom, és újra tudtam beszélni.
- Ef minden, cak neh kellemef (Ez minden, csak nem kellemes)! - ráncoltam a homlokom. Oké, túlzás, hogy normálisan is ment volna. Kane-re grimaszoltam.
Ebben legalább nem tévedett!
Viszont a jó pillanatnak lőttek, a lükéje megtörte a hangos beszéddel, aminek következtében majdnem megszívtuk. Szerencse, hogy ismerős alakhoz tartoztak a fegyvercsövet ránk szegező emberek. Ha idegen karmai közé kerülünk, sokkal rondább dolgot is történhettek volna velünk. Nem valószínű, hogy abban az esetben túléljük, és biztosra akartam menni, ezért inkább rákérdeztem a tüskés hajú férfinél. Kuncogtam egy jót a kijelentésén.
- Sajnos én se lepődök már meg, ha rólunk van szó – A viaskodás quincy és shinigami között viszont lerágott csont. Ha tehetném, magam mögött hagytam volna már az egészet, kár viszont, hogy nem így megy. Ilyenkor szoktam arról ábrándozni, milyen lenne istennek lenni, aki egyedül meghozza a továbblépéshez szükséges döntést, és csak éhezni hagyja azt a vadat, ami a múltat jelenti.
A férfira vigyorogtam, elengedve fülem mellett a Csinoska becenevet. Illetve teljesen nem eresztettem el, mert viccesnek tartottam, és oldotta bennem a szorongást. A többihez annyira nem tudtam mit fűzni, vagy jobb képet nyújtani a szituációról, amibe keveredtünk. Most már őt, őket is beleértve. Míg beszélt, elhallgattam. Volt stílusa, annyi szent.
- Ejj, pedig azt hittem, más munkád is van számunkra! Mondjuk a pulóver kötés – vigyorogtam tovább. Passz, ki miként lett pozicionálva, nekem viszont a térdelés meglehetősen kényelmes megoldásnak bizonyult. Ha az ember, aki épp rám figyelt, nem bánta, akkor két lábamat teljesen széthúztam ebben a pózban, mint a W, aminek a törzsem alkotta a közepét.
Ryuunosuke?
A színes hajú fiúra pislogtam, mikor Naraku rávigyorgott. Nem tudtam elképzelni, hogy cinkostársak legyenek, persze tévedhettem. Ryuunosuke teljesen új volt nekem látszatra. Ártatlannak, esetlennek tűnt kisugárzásra. Arra se emlékszem, beszélt -e egyáltalán, amióta mi itt vagyunk?
Fogalmam sincs.
Minden esetre a következő kijelentés, és egyik az egyik alkalmazott puffanása folytán megerősödött kicsit a bizalmam az itt lévők felé.
- Igen, azt… látom – bólintottam. Süni embereibe valóban nem sok ész szorult. Ez a baki még nem is lett volna zavaró, de az újabb fa, a hasonló, előzőleg látott panellel már több mint gyanús volt. Erről Kerti Gnóm cselekedete elterelte egy picit a gondolataimat, és észre se vettem, hogy később Cat mögém osont. Halk köszönöm kíséretében felálltam, kellemesen nyújtózkodva. Addigra úgy tűnt, „mesterem”, illetve a férfi közt alku köttetett. Picit ismét nyugodtnak éreztem magam, mielőtt újból felrúgták volna a kísérteties felvétellel. Nem hittem el, mit látok!
Egyáltalán hogy vették ezt fel, milyen fekete mágia ez?! Mire véljem a kis gyűlést, a csuklyás nőt, a túszt?
Kane-nel szinkronban agonizáltam.
Hogy került bele ilyenbe? Meg mikor? Szerintem én még meg se születtem, mikor ő ott volt!
Nem kicsit volt felkavaró látvány a halott anyámat mozogni látni, pláne nem fogolyként tartani. Azt hittem, a csuklyás nő ott fogja őt hagyni, szerencsére tévedtem. A felvétel viszonylag hamar véget is  ért, de mély nyomot hagyott bennem. Megint. Az arcom komollyá vált. Kezeim ökölbe szorultak, körmeim mentén több csíkban kiserkent a vér. Kane-nel ellentétben okosabban cselekedve inkább ki se fejtettem, kit láttam a képekben. Nem tartozott senkire ez a rész, egyedül rám.
- Hmm – többre nem is méltattam a helyzetet inkább. Lövöldözés zaja, ránk kiáltó idegen „a semmiből”.
Lassan valóban meg sem lepődöm.
Lehunyva szemeimet felemeltem fül magasságig mindkét kezem, és igyekeztem a lehető legnyugodtabban, „leglomhábban” mozogni. Ekképpen senki se aggathatta rám, hogy én hirtelen mozdulatokat tennék, ami folytán hullajelöltnek választhatnának később.
Chh. Kié ez a hatalmas lélekenergia?, elmélkedtem kómásan. Félig lezsibbadtam az energiáitól, akárki legyen. Így megértem, hogy miként lehetett marha egyszerű összeszedni mindenkit, és egy kupacba, sorba rendezve letérdeltetni. Ezúttal viszont íjat fogtak ránk, a helyzet komolyabb volt, mint mikor Süni emberei csináltak velünk hasonlót. Egyelőre kötelet se láttam, ez viszont koránt se jelentette azt, hogy nem fogjuk megszívni. Meglepettségemet nyíltan ábrázolta tátva maradt szám. Odakint egy számomra ismerős, bajuszos férfi állt, és A szamarat méregette. Ez volt az első számú probléma. A másik, hogy az erejét az utána érkező delikvens röhögve lekörözte. Kinézetre pont úgy festett, akárcsak azok a TV sztárok, akik átestek néhány plasztikai műtétet. Kicsit se jött be.
Medici?
Megráztam a fejem, értetlenkedő arcot vágva. Mikor váltottunk át prendrive-tolvajokból szappanoperába? Marichuy nem akar felbukkanni? Esetleg egy Rodrigo Ramirez Sanchez? Az egyetlen dolog, amivel többé-kevésbé okés voltam, hogy sternritter. Nos, a Wanden elég szépen bemutatta magát nekem is már korábban. Legalábbis feltételezem, az a szőke mitugrász, aki elfogatott régen, a tagja ennek a bandának. Talán meg is irigyelte volna ezt az olasz nőszemélyt.
- Huh? - pillantottam Sünire, bár egyértelműen ehhez a… lotyóhoz intézte szavait – Őt még feleségül is vettem volna, minthogy itt jakuzzizzak.
Szóltam szarkasztikusan a tüskés hajúnak, amiért lehet most én is kapni fogok. Legalább egy taslira számítottam. Arra nem, hogy előkerült egy ismerős, akit túszként tartottak fogva. Az alakuló gerlepár férfitagja erre igencsak pikánsan reagált.
Meg tudom érteni. Viszont Mouse adta a férfi által „jósnőgömbnek” titulált eszközt, ami egyébként hova is lett, most hogy ő itt van velünk? Nem számít. Annyira nem számít!
Az események hevében különben se jutott időnk filozofálásra. Mouse térdének annyi, kellett neki harcoskodni! Valaki bekapcsolt egy villanógránátot, mint kiderült, Plasztikbaba volt a tettes. Ha már vezetni nem tud, ennyiért kijár érte a dicséret! Aztán rám tukmáltak egy kesztyűt, miközben köpni-nyelni nem tudtam az iméntiektől. Megkésve bólintottam, és az ösztöneimtől vezérelve rohantam a birkák után – ugye a drága jó csordamentalitás. Fedeztem amennyire tőlem tellett, ha segítséget kaptam valamilyen szinten, annak még inkább örültem. Korábban mindkét kezemet ökölbe szorítottam, eléggé fájtak emiatt a tenyereim, ahol a körmök bevájtak a húsba. Nehezen kapartam így elő bármiféle gyógyító alkalmatosságot. Levettem a kesztyűket, és a fejemet vakartam.
- Hmm, hagyd csak, kézben tartom az ügyet – elhúztam a szám – Viszont nincs nálad esetleg dohány, vagy bármi, amire ráharaphatna, míg a térdét gyógyítom?
Pislogtam kérdőn a tüskés hajúra. Ha minden kötél szakadt, hát Mouse-nak még épen maradt két keze, amit harapdálhatott a művelet során.
- Csak tartsd úgy – fordultam Kerti Gnómhoz –, hogy picit felém, és… és így magadtól kifele tartod a lábát. Na, aztán most lerakom ezeket négyszögbe, a beléjük áramoltatott energia pedig a törést fogja megcélozni.
Szépen lepakoltam a zsebembe betárazott gintou kapszulákat.
- Viszont egy ellenséges alak se jöhet ide addig! Mozgás közben sajnos már nem fogom tudni helyrerakni – Vagy legalábbis megpróbálni. Ha a körülmények adottak voltak, kántálni kezdtem a technika nevét. Mind a négy kapszulka azúrkéken felfénylettek, és egy fénycsíkban Mouse törésén összpontosultak. A fény mélyre hatolt, tette a dolgát. Sose volt dolgom azonban még ennyire mély, komoly sérüléssel. A szerencsén múlott, mennyire jött össze a dolog. Ha nagyon nem, akkor Narakut próbáltam megkeresni, hogy inkább vegye át ő, keressünk cuccokat, amivel rögzíteni lehet neki a sérült lábat. Aztán maximum ott volt a doki, aki engem is helyrerakott, noha sajnos még nagyon a történet elejénél tartottunk. Szerintem csak most kezdődött el az igazi kaland. Addig, ha valaki ötletelős hangulatában volt, szemem sarkából odafigyeltem rá, rendesen beszélni viszont csak a technika befejeztével tudtam. Amennyiben Mouse térde jobb jeleket mutatott, néha azért rápillantgattam, mennyire kell megvigasztalni, lelket önteni belé. Egy tuti, reflexből tartottam a lábát, még véletlenül se húzza el nekem, amikor segíteni próbálok!
« Utoljára szerkesztve: 2020. Jún. 28, 18:21:56 írta Shirei Tenro »

Karakterlap

Takahashi Ryuunosuke

Quincy

*

Szint: 1.

Lélekenergia:

60% Complete
9 000 / 15 000

Hozzászólások: 83

Hírnév: 0

Infó

Tárcában: 1 600 ryou

Technikatár
Ajándék küldése


Hovatartozás:
Független

Egyéb hovatartozás:
Nincs

Reiatsu szín:
Ezüst

Egyéb hovatartozás:
Nincs

Kapcsolat cimke:
Egyedülálló

Post szín:
#6495ED || #00008B


  • Profil megtekintése

Nem elérhető Nem elérhető

Re:A Harmadik Lecke
« Válasz #14 Dátum: 2020. Jún. 28, 20:14:37 »
Jobban felmérve a terepet, az embereket és a járműveket, minden naivitást félretéve valóban beletenyereltem a lócitromba. Ha kiderül hogy drog ügyletekkel asszociálódtam akarva, vagy akaratlanul is, elveszíthetem a munkahelyemet.
Végighallgatva a lány történetét a korongokkal kapcsolatban eszembe is jut, hogy minden valószínűséggel egy ilyen panelt fedeztem fel a közeli fán, azonban ez a „kivetítő szerkezet” átal bemutatott esemény már-már sci-fibe illő leírás. Nehezemre esik elsőre elhinni, viszont másképpen miért lennének itt? Elgondolkodva a szavain később észreveszem, hogy vigyorogva engem les.

-   Ha meghalni szeretnél, nem én vagyok az embered. Legalábbis az utolsó volnék aki abba a sorba állna be, ugyanígy ezzel a helyzettel is – jelzem felé a jelenlegi felállásban elfoglalt szerepemet, hátha megérti miről beszélek.
Ezután abszurd volt a dolog, hogy még tőlem kérdezi a csávesz hogy mi is legyen ezzel a brigáddal. Ugyan nem tűnnek rossz arcoknak, ám egyértelmű hogy ezek sem unikornisokat tenyésztenek szabad idejükben.

-   Oy, Te vagy itt a gangster, miért engem kérdezel? – szólok hozzá türelmetlenül – De ha lehet, nem most kellene egymás torkának esni, inkább erre a puzzle-micsodára kellene koncentrálni – közben megunva az állást leguggolok, könyökömet a térdemre helyezem, és jobb kézfejemre támasztom az arcomat.
A hangra én is felkapom a fejemet majd amikor meglátom hogy a fa kéreg landolt a földön, kezemet a homlokomra téve kívánkozott ki belőlem egy halk nevetés, azonban ahogy ketten felállnak a másik csapatból és az egyikük elindul felénk én ösztönösen felegyenesedek, és hátrálni kezdek néhány lépést. Kissé riadtan nézem az eseményeket, és ahogy eldördül a fegyver az erős, hirtelen robbanó hang hatására összezörrenek, szemeimet egy pillanatra becsukom és kezeimet rögtön a füleimhez kapom, hogy letakarjam azokat. Amikor elveszem a kezemet már csak annak a hangját hallom akire épp lőttek, de ahogy elnézem semmi baja sem lett. Geez - jegyzem meg magamnak, majd megkönnyebbülten sóhajtok egy nagyot amikor úgy tűnik sikerült annak a kettőnek megegyeznie. A korong végre bekerül a helyére, és meglepetten látom a feltűnő alakokat, habár egyiket se tudom hova tenni, sosem láttam még őket. Szóval a lány valóban igazat állított. Ahogy sejtettem , a barlang többet rejteget mint amennyit külsőleg látni lehet benne, a nő pedig – akit követtem a többiekkel együtt megint a barlang belsejébe - valamilyen szinten rá is mutat arra, hogy mit. Mikor a kivetített esemény véget ér, azt gondoltam hogy akkor itt a következő nyom amin tovább haladhatunk. Csakhogy a mai napon semmi sem ennyire egyszerű, ugyanis megint fegyver lövedékek eldörrenő hangja hozza rám a frászt. Az embernek egy perc nyugta sem lehet?

-   Yabai... – sóhajtok idegesen amikor újabb ismeretlenek vesznek körül minket.
Bár ne lettek volna ennyire pontosak a megérzéseim. Véget érhetne már ez a nap, vagy inkább azon kellene aggódnom hogy hogyan fog véget érni? Ezúttal még erősebb energiákat észlelek, és rengeteg másikat mellettük amikor a barlang bejáratához vezetnek ki minket.

-   Kik ezek hogy nekünk térdelnünk kell? Rossz arcok. Legyél résen – ismét megszólalt a hang, kifejezve nem tetszését.
-   Igen, de tehetetlen vagyok – választ is adok neki, hátha előrukkol valami ötlettel, mire ez elröhögi magát.
-   Ennek a krapeknak aztán vannak szövegei. Legalább van egy kis show mielőtt kinyíródunk.
-   Szóval semmi – szememet forgatva hajtom le a fejemet – Haszontalan vagy.
Lucrezia megjelenése azonban már korántsem ennyire nevetséges. Ereim egyre gyorsabban kezdenek lüktetni ahogy előhozzák a túszt. Meredt szemekkel nézem végig ahogy eltöri a nő térdét, aki ekkor harsányan felsikolt. Egyszerűen mozdulatlanná dermedtem, a fejemben rejtőzködő hang pedig hiába próbált észhez téríteni, nem érzékeltem semmit. Mígnem egy erősebb fejfájás kezdetét nem vette, és egy külső hang arra figyelmeztetett hogy becsukjam a szemeim. Így is tettem, miközben a fejemet fogtam egyik kezemmel. A fénygránátok, aztán újabb lövések zaja sem tett túl jót a fejemnek, egyszeriben minden túl hangos lett, minden túl sok lett, nem tudtam kivenni pontosan mi is történik.
Ebből az állapotból egy, a pulcsim nyakát megragadó kéz rángatott ki szó szerint. Ez a piercinges alak még a végén segít is nekem? Ezt nevezem félreismerésnek. Amint sikerült talpra állnom már húztam is a nyúl cipőt, és rohantam is a többiek után. Bent a barlangban amennyire tudok, a falhoz simulok elkerülve a leomló törmeléket egyrészt, majd később a lövöldözést. Aztán ahogy bejutok én is az ajtón, leszaladok a lépcsőn és az első adandó alkalommal levetem magam a földre és nekidőlök a falnak hogy kifújhassam magam. Megallom a szenvedését annak a tagnak, akinek Lucrezia eltörte a térdét, és eszembe is jutnak a fáslik amiket a boxer gyűrűimhez tettem félre a zsebembe ha minden igaz és nem felejtettem el megint. Ami igazság szerint nagy hülyeség, mivel azok nélkül és a fáslik megfelelő használata nélkül egy-egy ütéssel akár a saját kezeimet is eltörhetném. Kutatni kezdem őket és szerencsére meg is találom amit keresek. Feltápázkodok a földről és odamegyek ahhoz a nőhöz aki az elhangzottak szerint gyógyítani tud.

-   Nem tudom mennyire veszed hasznát de ha segít, vedd el – odanyújtom neki a két külön részletből álló hosszú fáslit.
« Utoljára szerkesztve: 2020. Jún. 28, 20:25:22 írta Takahashi Ryuunosuke »