Alap információk
Név: Gallan Verda (Bátor ember igazsága)
Becenév: Greed
Nem: Férfi
Kaszt: Arrancar
Szül. idő: 1501, 08.08.
Kor:- Emberként: 21 év;
- Lélekként: Ismeretlen
Kinézet
>>Férfiként<<: Fél hosszú, fekete haját lófarokba köti fehér szalaggal. Mindig beletűz színes tollakat is, mely állítása szerint felsőbbrendűségét szimbolizálja. Pár hajtincs kicsit így is szemébe lóg, de nem zavarja különösebben. Emellett feje tetején egy általa készített, tolltiarát visel. Tekintete rafinált, és vörös színben pompázik. Ehhez társul hamiskás cápavigyora, amit kifejezetten szeret magában a karakter. Egyenruhája egy fehér ágyékkötő. Szerinte mindez remekül illik kreol bőréhez. Vékony, ugyanakkor sportos alakja lehetővé teszi számára a gyors mozgást. Igyekszik fitten tartani magát, vigyázni külsejére, hogy mindig üdének látszódjon. Kényes arra, hogyha a haját tapizzák. Átlag magassága 190cm, és 64 kiló.
>>Nőként<<: Haja női formában feneke alá ér, szemei aranyszínt vesznek fel. Bőre rózsaszínesebb, keblei nagyok, vonalai pedig nagyon finomak. Egyenruhája egy hosszú, testhez álló estélyi. A ruha a felsőcombok oldalán eléggé ki van vágva, de illendően takarja a karakter minden részét. Felül a mellrésznél pókhálószerű minta díszíti, lent pedig rétegesen varrt fodrok. Magassága 170 centire csökken, súlya 52 kilóra. Örönnek visel színes tollakkal díszített gyöngynyakláncot és karkötőt mindkét csuklóján.
Mindkét alakjában látni a maszktöredéket, mely a fejéből kiálló, egy kígyó méregfogaira emlékeztető nyúlványok. Gallan arca mellett futnak végig, és kicsivel az álla alatt begörbülnek. A hollow lyuk a szegycsontnál helyezkedik el, tehát a mellkas közepén, kicsivel a mellek fölött.
Jellem
Kamidere a szó minden értelmében. Önteltsége nem ismer határokat, és sokszor fejjel megy a falnak. Néha, amikor elgondolkodik, akkor viszont képes helyes döntéseket hozni, amely révén kevésbé siet el dolgokat. Így mondhatjuk, hogy nagyon sok bölcsesség szorult belé, mely az előbb leírt viselkedése miatt nehezen, felszínesen mutatkozik meg. Inkább olyan érzést kelthet másokban, mintha unalmas közhelyekkel jönne, hátha azzal jobb fényben tüntetheti fel magát, itt kezdődnek a félreértések, mert egyébként legyen bármennyire is nagyra magával, segítőkész. Igaz, azoknak segít a legjobban, akiket ő maga gyengének ítél meg, most hogy ez mennyire helytálló, az olvasóra bízom. Amivel egész biztosan el lehet veszteni a bizalmát, ha valaki gyereket bánt előtte. Egyébként meglepően könnyű kapcsolatba lépni vele. Extrovertált lélek. Viszonylag könnyen elbeszélget bármiről, bár a filozofikus témák hamar kimerítik, és unatkozni kezd. Ilyenkor szívesebben néz más aktivitás után. Szereti mozgással levezetni a feszültséget, esetleg a kezeivel babrálni.
Zanpakuto
Neve: Soplón Serpiente (Cselszövő Kígyó)
Parancsa: Mudarse, Soplón Serpiente! (Mozdulj, Cselszövő Kígyó!)
Kinézete: Egy érdekes kialakítású >>kanabó<<. A szokásos hengeralakú fej itt egy fahasáb, melynek oldalába hegyes obszidián darabok lettek beütve. A hasáb a vége felé keskenyedik, középen kifúrva. Ez maga a fegyvermarkolat.
Resurrección: Mikor a >>resurrección<< aktiválásra kerül, akkor kígyószerű, spirálisan mozgó hollow energia fut végig a karakter fegyvert tartó kezén. Ezután a maszk felveszi egy alsó állkapocs nélküli kígyókoponya alakját, melynek fogai pont a karakter külső szemsarkai mellett futnak el. Gallan haja kifehéredik, bőre belilul, és ruházata felveszi egy fekete páncél alakját. Ezzel együtt lábai is összeforrnak egyetlen vörös farokká, melynek végét fekete masni díszíti. Hátait fekete, tollas szárnyak díszítik. Ezeket alapvetően repülésre, kisebb támadások visszaverésére használja azzal, hogy maga köré fonja őket. Illetve kisebb manőverezésre is alkalmas. Ha egy támadást lehetősége van repüléssel elkerülni, nagy eséllyel megteszi. A farok alsófelén sárga lemezek futnak végig. A karakterre jellemző egy nyitott szem motívuma, ami hosszú kesztyűjének a vállrészénél jelenik meg, illetve páncélja alsó felén, és a hajában is, piros színnel. Ezen kívül sötétlila tetoválás fut végig testén, haját pedig a farkával egyező színű virágok díszítik mindkét oldalt, a fül mögött.
Képesség (resun kívüli):
Cambiar el formulario (Alakváltás): Fix alakok közt tudja változtatni formáját, melyek leírását a Kinézet alatt részletezem. Amit érdemes megjegyezni, hogy a képességhasználat a fenti alakokra terjed csak ki, és együtt változik vele minden nemi jellegzetesség, így egyértelműen elkülöníthető, mikor férfi, vagy nő. Férfiként simogatóan bársonyos, mély hangja van. Nőként középmagas, és búgó. Az alakváltás célja elsősorban mások megviccelése, esetleg információszerzés/kémkedés. Nem jár semmilyen extrával, amivel előnyt szerezhetne másokkal szemben.
Megj.: A karakter alapvetően férfi, de női alakját priorizálja, ezért nőként sűrűbben látni.
Támadások (resun belüli képesség):
Gran lluvia (Tollzuhatag): Szárnyának alsó tollai hollow energiával vannak feltöltve. Emiatt különleges, strapabíró burkolatot kaptak, mely révén hegyük rendkívül éles. Képes a gondolataival mintegy kitépni, és kilőni őket ellenfelére. Ezzel ejt sebet áldozatán. Egy pár szárnya van, szárnyanként pedig 3-3 ilyen toll kilövésére képes jelenleg. Használhatja mind a hatot egyszerre, beoszthatja szárnyanként, vagy egyenként is, mindez szituáció függő. Minden Resurreciónra tett 2. ponttal +1 tollat tud kilőni mindkét szárnyával. A képesség hátránya, hogy a tollakat a Gallantól erősebb egyének könnyen kivédhetik, vagy eltörhetik. Ha visszafordítják rá, akkor is eltörik, de inkább csak szétporlad, a karakterben nem tesz különösebb kárt.
Ojos de serpiente (Kígyószemek): A páncélján található szemre emlékeztető szimbólumok varázstalizmánok. Koncentrációval képes aktiválni őket. Ilyenkor vörös színűvé válnak, és amikor ez megtörténik, akkor hőlátásra kapcsol át. Úgy kell ezt elképzelni, mint a kígyóknál is, amikor csúsznak, egy hőkamera képében térképezik fel környezetüket, és ahol melegebb színeket lát, ott van nagy valószínűséggel a préda, akit elkaphat. A táj, amit ilyenkor lát, inkább hűvösebb színekben mutatkozik meg. Jól jöhet ez a képesség felderítő célokra, viszont több hátránya is van.:
- A fizikai látótér használat közben elsötétül. A karakter le is csukja a szemeit, hiszen nincs rá szükség, ha ezt a képességet használja. (Ezáltal sebezhetőbb.)
- Nagyon energia igényes technika, ezért maximum 5 percig (2 kör) tudja használni, utána legalább 10 percet kell pihennie, hogy ismét alkalmazni tudja.
Megj.: A Gallan homlokán lévő szemalakú szimbólum nem játszik, az inkább félelemkeltő festés.
Előtörténet
Dicső Kalandor! Te, ki eme tekercsgyűjteményt olvasod, érezd megtisztelve magad! Kincsként őriztem népemnek hagyatékul. Egy egész kosárra való van életem jelentős éveiből. Kövesd végig utamat, légy részese birodalmam bukásának, s a végin, ha szerencsés vagy, helyettem is elérheted a Nap Házát (=Mennyország), ahol aztán megfoszthatod tollától a szárnyas kígyót. Sőt! Megparancsolom, hogy olvasd végig soraimat, különben…
(A tekercs alján egy elmaszatolódott rajz található. Egy férfi holtteste, melyből vér folyik. A mellé földbe szúrt lándzsából feltételezhető halálának oka.)
Codiacoatl
Múlt tekercsek
"Ha gyönge a lelked, tompa a kardod éle."Becses nevem Codiacoatl, II. Moctezuma huey tlatoani (=császár), fia, jogos trónörököse vagyok. 1501-ben láttam először fényt Tenochtitlánban, Mexikó völgyének legcivilizáltabb szigetén. Fehér agyag házakkal, rengeteg mesterséges szigettel, lebegő farmokkal. Őszintén szólva, nem emlékszem rosszra ezekből az időkből, de sok jóra sem. Sose szerettem kenus közlekedési rendszerünket. Ha tehettem, inkább sétáltam, hiába „nem uralkodóhoz méltó”.
5
Korán tudnom kellett, hogy védhetem meg magamat. Idézném édesapám szavait:
„Nem tlatoani az a tlatoani, ki harcra képtelen; mert könnyen skorpióra léphet.”Neked lefordítva tehát, ha harcképtelen vagy, az azték nem kegyelmez. Az ellenség kakaóbab helyett lándzsával, karddal vár, lecsap reád, és meghalsz. Apámnak több egysége volt; a Jaguárok és Sasok voltak az elitek, utána jöttek a Kígyók, Pókok. Legvégül a szolgák, de őket húspajzsnak használtuk. Emlékszem, engem egy fekete hajú okított a Jaguároktól. Lándzsaforgató volt. Elvitt hátra, egészen a palota mögött húzódó pusztára, ez a gyakorlótér. Hajnalban keltem, megmosakodtam, és üres gyomorral sietni kellett, mert Ő már ott várt. Sokszor eltalált fegyverével, ami egy tompavégű bot. Mindig kékzöld foltosan tértem haza, és főleg jobb térdemet érték az ütések. Nem tudtam minden „támadást” kivédeni. Olyan nehéz gyakorlóbotot kaptam, hogy kétszer nagyobb volt tőlem! Sokat sírtam, ám mondhatom Neked, Kalandor… az ötvenedik anyai pofonra kikupálódtam.
- Nem sírunk, azt nem szabad! – kaptam mindig mellé.
Még több pofont kaptam én, immáron atyámtól is, mert mondani mertem a következőket:
- Édesapám, már pedig én nem hiszek a kígyóistenben! Át akar verni, álmaimban megfojt tégedet!
Csatt.
- Codiacoatl, mint a huey tlatoani utódja, elgondolkodsz azon, mit mondtál. Szádra úgy merd venni isteneinket, hogyha vallást sértesz, halállal lakolsz! Mint kortársad, ki múltkor kezet emelt anyjára.
- De apám!
Csatt, és huss. Aztán ajtócsapás. A kezembe nyomta anyukám a gyakorlófegyvert, kiküldve a palotából. Arra járt valaki a Kígyóktól, majd mikor meglátott engem könnyáztatta, rákvörös arccal, megkérdezte mi baj, ám fejemet csóváltam. Apám mindig sokat mondta:
„Szólj, s ha úgy szólsz, kívánságod minden kívánságod teljesül!”
Ráförmedtem a kígyó katonára:
- Eredj, kerítsed elő a Jaguárok fejét! Ha nem sietsz, a te fejed viszem.
Nem riadt meg, de komolyan vett. Nyomban elrohant, aztán pár perc múlva felbukkant, nyomában az álmos szemű, fekete hajú férfivel. Haja rendezetlen volt színem előtt, de tudta, mit akarok. Ott volt neki is a fegyver kezében. Aznap kimagaslóan sokat gyakoroltuk a harcászatot.10
- Bántja –e valami az ifjú urat? Merengeni a múlton mit ér?
- Csak maradj magadnak! – harsogtam a parancsnoknak, ki addigra mesterem mellett barátommá is vált - Elmentem a magam dolgára! Ne kövess.Utáltam kenuzni, csak más, ha dacból teszi valaki. Apám megbántott? Magány lakozott szívemben? Igazándiból mindenem megvolt. Még két szolgalányt is kaptam a nyakamba, ők segítették elkötni a kenut. Mostanra talán halottak, vagy ha még élnek, csakugyan szenvednek. Maradjunk annyiban, hogy nem túl szerencsés szolgának, és nőnek lenni egy despota közösségben…
Eleveztem a csatornában, a Texcoco-tó közepére. Miután odaértem, felvettem a botot, elfektettem keresztbe a hajón; hátamra feküdve szemeztem a kék éggel, karomat homlokomra téve.
Én nem tudtam abban hinni, mit apám oly’ vakon követett! Nem hallottam, vagy láttam Őket. Akkor mégis mi révén kormányoz a császár? Mi értelme „isteneinknek”?
Beszélő állat az összes; gondoltam mérgemben. Emiatt összeveszni…Nagyon sokat vitáztunk emiatt apámmal. Kilencedik szülinapomtól kezdve jelentkezett Az a bizonyos álom. Mindig ugyanaz történt: A kígyó, kinek tollas szárnyai voltak, és a Tudás isteneként tiszteltük… Elragadta tőlem apámat. Köré tekeredett vastag farkával, utolsó lélegzetéig szorítva a férfiembert. Én pedig izzadtan ébredtem a dámvad bőr matracon. Gyakran kellett őket cserélni, annyira átáztattam éjszaka. A szüleim nem örültek neki, mert drága portéka, de mit tehettem volna?
Odafutottam hozzájuk, folyton folyvást koptattam a számat. Mind hiába. Siket hallgatóságra találtam. Persze ettől voltam gyerek. Nem utáltam a szüleimet, többé viszont nem beszéltem nekik erről, mert csak fölösleges viszályokat szült volna. Később meggyűlt a bajunk mással.15
Azt a hírt rebesgetik a szolgák, spanyol járogat apámhoz. Mit jelentsen ez? Miért lépett be spanyol láb a Szentföldre, és miért nem rabszolga? Hah! Talán azért járul apám színe elé oly' sokszor, mert próbálja kivásárolni magát a fogolysorból? Szabályaink szerint megteheti, ha van kit eladnia maga helyett. Még nyomozom utána. Túl keveset tudni, hogy ilyen következtésre jussak. De különös eset... Még három zsák zöldséget is elkért, a császár pedig készségesen teljesítette azt. Mi folyik itt? Hogy van képe?Aznap este elküldtem Purtlt, hogy kémkedjen apa után. Azt mondtam, kakaóval és tollal teli bőrszütyőt kap, ami elegendő lesz, hogy eltartsa családját. Én magam fogom neki kimérni a családi kincstárból! Amit adtam volna, két generációig elegendő fizetség. Nem fogadta el ajánlatomat, természetesen. Túl szerény ő ahhoz, hogy ilyesféle ajánlatokba belemenjen, ami egyszerre tiszteletre méltó, és szánalmas.
- Őfelsége fiatal, és éleseszű. Míg élni látom, az a legkevesebb, hű katonájaként-
Félbeszakítottam. Láttam a zavart szemében. Türelmesen várta, mit fogok felelni. Én csak annyit mondtam:
- Tanító! A tanítóm vagy, és leghűségesebb segítőm.
Mosoly jelent meg idősödő arcán.20
Apám borozni invitálta a spanyol fattyút. Végigjárták az állatkertjeinket is. Azok a mieink! Ott úsznak a halak, amiket közösen fogtunk. Az első dámvadjaimból hátramaradt kölykök... Túlságosan sok időt töltöttek együtt. Purtl nem is tudott többre jutni, mert kis híján lebuktatta magát. Komolyan! Az egyik legképzettebb emberünk, de mégis, mennyire volt megfontolt, hogy ennyire füleljen? Majdnem megcsúszott, és beesett azokhoz a tavi halakhoz! Ha nem lettek volna közelében a tisztjei, amikor mesélte mindezt, nem csak kiröhögöm, de lett volna néhány keresetlen szavam is.
Részt kellett vennem egy ceremónián, mely révén a spanyolt, aki Hernan Cortez névre hallgat, tiszteletbeli taggá avattuk. Ezennel bármikor, ha közelünkben járt, Tenochtitlán szeretettel üdvözölte. Mi az, hogy szeretet? Egyszer maradjunk kettesben, s szeretetből elintézem, halála balesetnek látszódjon!Maximálisan bizalmatlan vagyok az idegennel, Cortezzel szemben. Most már több, mint gyanús, amit leművel! Jó is, hogy néha írok csak bejegyzést, mert idő kell valami érdemlegeshez, amit aztán felkarcolok az utókor számára. Lehet butaság? Bármikor halálra ítélhetne a tlatoani, ha megtudná, hogy nem vagyok A hit részese, és a barátját is utálom.Emlékszel arra, amikor gyerekként az álmomról prédikáltam? Máig a szemem előtt van. Félek, hogyha apám ennyire elvakultan követ valakit, az a kígyó egyszer tényleg a sírba rántja Őt…
Purtlre többé nem számíthatok. Cortez el vette tőlem. Biztosan ő tette! Máskülönben miért futott jajjatva apámhoz, hogy az egyik parancsnoka életét vesztette? Ráadásul Purtlnél volt csak fegyver, és friss vér borította állítása szerint, mikor „rátalált”. A spanyol nem viselt, szerintem taktikai okból kifolyólag. Azt hiszi, vak vagyok? Tudja egyáltalán, hogy bizalmatlanságot érzek vele szemben? Jobb is, ha ez egyedül az én titkom marad, míg ki nem derítem a valódi tettest. Ha tényleg ő volt…Hmm.. Legalább az idős Jaguár fényre lelhetett a Nap Házában. Persze már most hiányzik! Senki nem volt olyan bölcs, és melegszívű. A fiait is becsülettel nevelte. Szkeptikus voltam, hogy a népünk képes –e változni? Elég maradiak vagyunk felfogásunkat tekintve. Ő viszont nem csak színt, de komoly változásokat hozott mindenki életébe. Rajta kívül senki sem tudta lelkes munkára ösztönözni a katonáit.
21
Van egy olyan érzésem ifjú Kalandor, hogy már nem húzom sokáig. Átkozott dolog húszévesnek, és aztéknak lenni. Hamarosan házasodnom kell! Ha egy valamit, azt megfogadtam, nem házasodok, persze utód jöhet, kell aki átveszi utánam a trónt, miután kiszórakoztam magam a szolgákkal. Mindenki szolga itt, még a nemes is, ha eleget fizetek neki.
Beszéltem apámmal, és megkértem, hogy gondolja át. Jót mosolyogtak anyámmal, apám pedig előhúzta háta mögül a színes tolldíszt, ennyit fűzve hozzá:
- Nincs vita, mert ez a huey tlatoani parancsa. Na gyere ide, rád adom, s még ma este átveszed a helyem a trónon! Megértetted?
Mint kiderült, apám a hátam mögött egy évre visszamenőleg leszervezett mindent! Megvolt, hogy a barátjának a lányát fogom elvenni… Szóval megvolt a „feleségem”, a ruhája, az én ruhám, a pap, Hernan Cortez, mint tanú. Előre borsódzott a hátam. De végül is? Az esküvő hamar lezajlott.Édesapám szerintem mostanra elfelejtette, hogy nem osztozom A hitben, és egyébként az álmaim is megmaradtak. Mindez mellékes.
A nő? Istenem, a nő gyönyörű volt! Igazi, dicső császárnő jelölt! Hú, csak gyereket ne akart volna... Persze a helyében én is könyörögtem volna magamnak, hadd születhessen meg az Én magvaimból az ifjú uralkodó! Ha választhatnék a sötéthajú hölgyemény, és a halál közt, melyiket választanám? Azt hiszed, mi? Inkább meghaltam.
Az első nász előtt voltunk. Újdonsült asszonyom dámvadhúst készített, én pedig elvonultam írni. Amikor a 21. tekercset folytattam, szúró érzés fogott el a mellkasomnál. Ezért odavittem a jobb kezemet. Hátrapillantottam a vállam felett, és a nő, aki az uralkodó párja lehetett volna, a tiszteletbeli tag mellet állt, széles mosollyal fiatal arcán. Majd együtt nevettek azon, hogy méterekre van tőlem bármi fegyverként használható eszköz, ezért itt vagyok egy fallal szemben, kissé hátrafordított fejjel egy papír fölött, amire ráömlött a vérem. Mindez már külön házban, szüleimtől távol, az éj leple alatt. Mire kettőt pislogtam, már magamon kívül voltam, úgy követtem az eseményeket.
Apám miatt nagyon aggódtam. Igyekeztem a közelében maradni, észre sem vettem, jelenlétemmel mennyire behálózom őt. Együtt éltek anyámmal továbbra is, a már ismerős fehéragyag palotában, a két kis állatkerttel. Néha átment vendégségbe a spanyol fattyúhoz. Alkoholt ittak, összejártak dohányozni. 3 nap után picit nehezemre esett követni az időt. Szerintem legalább egy hét telhetett el, mikor a szüleim gyanakodni kezdtek. Apa volt talán a legaggódóbb, mit sosem néztem volna ki belőle. Egyszer sem láttam az elmúlt kb. húsz évben ilyen ráncos homlokkal! Anyámat kérdezgette, hogy hova tűnhettem, mert olyan rég látott! Ezért meglátogatta a feleségemet is másnap, akit kócos hajából ítélve annyira meglepte az apám, mint apámat a hiányom.
Feltűnt neki, hogy nem veszek részt az emberáldozatokon, mely időnként bemutatásra került, nehogy megharagudjanak az istenségek. Nem mindegyik kívánt vért, de egy pár, például a harcé, Huitzilopochtli. A vér volt a fizetség, amiért cserébe erőt öntött harcosainkba a csata előtt. Az emberáldozat volt a kedvenc programom. A kisállatkertjeink pedig a kedvenc helyem mind közül.
És apát szerettem a legjobban. Olyan akartam lenni, mint Ő. Láttam, ahogy az a kurva leszúrja őt, majd bevonszolja testét a lakásunkba. Még többször leszúrta. Ellopta a csontkésemet, és kisajátította. Pedig azt én készítettem! Egyedül engem illetett! De legalább szúrt volna le vele, csak a királyi sarjat, ha ennyire haragudott a népre!! Miért kellett apám halálát végignéznem?
A láncok, melyek hozzá fontak, mintha lazulni kezdtek volna. Ijesztő. Olyan ijesztő volt… Még nekem is. Nem! Nem!! Nem engedem meg magamnak ezt a luxust! Codiacoatl, a huey tlatoani fiát nem fogja felemészteni a bánat! Se a csalódás. Se a magány. De az a fojtó érzés mellkasomban, a halálfélelem erősen ott voltak bennem. Sikerült elnyomnom őket, csak fejem zugában ettől függetlenül ugyanúgy léteztek. Kötve hiszem, hogy teljesen elnyomhatóak, jelentsenek bármit. Lassú, és fájdalmas út vette kezdetét.
Van annak értelme, hogy ott hagytam a szívem? Van bárminek is értelme? Vagy csak úgy létezem? Itt csak feketeség van. Nem vagyok több egy tudatnál. Elölről láttam mindent, születésemtől a halál pillanatáig. És utána? Maró magányt éreztem. Mintha megnyitottak volna egy csapot, mely sok évig eldugult, s csak ez tudna folyni belőle. Pedig vizet vársz. Felfrissülést.Tudod Kalandor, átmentem egy fajta átalakuláson. Borzalmas, szárnyas kígyóember voltam. Aztán egyszer csak felbukkant egy barna, lenyalt hajú ember, akire népem tagjaként tekintettem. Éhes voltam, és nagyon sok áldozatot sikerült felhalmoznom addig a különös, csúf alakig. Aztán mikor elfogadtam a lenyalt hajú ajánlatát, mi történt? Még csúnyább lettem, mint ő.
- Gyere velem barátom. Hatalmat adok neked, és új életet.Arra nem gondoltam, hogy a kígyótól nagyobb kígyó leszek. Új testet kaptam. Immáron nőként ülök egy letisztult szobában, magamat az írásnak szentelve, pedig nem vagyok művészlélek. igazából az van szerintem, kezdek megőrülni. Ezért valahol ki kell magamból adni a gondolatomat. Az elejétől kezdve. Mert ez túl sok ahhoz, hogy magamban tartsam. Őszinte leszek, előző életemből már nem sok minden maradt meg. De abban biztos vagyok, hogy az Azték Birodalom tagja maradtam, megmaradt néhány kifejezés, és… a többi remélem, hogy gyakorlatban kiderül. Ez a napló dolog talán nem is rossz a tekercsek után. Tudod, annyi rémlik még, mintha halálom előtt is írtam volna. Tehát így a fontosabb részletek. Na de leteszem a tollat. Szeretnék egy kis időt tölteni magammal…
A karakter előtörténete itt véget ér. Az arrancarlét részleteire a játéktéren térnék rá inkább.Felszerelés
Azték "halál" síp: Van egy maroknyi méretű, >>coyote koponyára<< emlékeztető sípja. Ha megfújja, akkor olyan hangot ad ki, mintha valaki sikítana (>>példa<<). Egyéntől függően van aki idegesítőnek tarthatja, vagy megijedhet tőle. A karakter általában ijesztgetni szokott vele másokat.
Szeret/Nem szeret
Beszélgetés; Mozgás; A külsejét; Mindig valami újat tanulni; Tapizni magát; A színes kiegészítőket vagy dekor elemeket; gyerekeket.
Túl sok filozofálás; Ha nem mozoghat; Tükör vagy tükröződő felület hiánya, ahol legalább egyszer lecsekkolhatná magát; Magány; Citromba harapott arcokat látni.
