Szerző Téma: Az Ötödik Lecke  (Megtekintve 2416 alkalommal)

Description: Magánmese

0 Felhasználó és 1 vendég van a témában

Karakterlap

Sakamoto Fucking Naraku

Badass

Quincy

*

Szint: 4.

Lélekenergia:

60% Complete
20 500 / 30 000

Hozzászólások: 113

Hírnév: 0

Infó

Tárcában: 14 500 ryou

Technikatár
Ajándék küldése


Hovatartozás:
Független

Egyéb hovatartozás:
Nincs

Egyéb hovatartozás:
Nincs

Kapcsolat cimke:
Egyedülálló


  • Profil megtekintése

Nem elérhető Nem elérhető

Re:Az Ötödik Lecke
« Válasz #75 Dátum: 2022. Ápr. 27, 19:11:21 »
- Lábjegyzetnek odatenném, hogy aránylag normális életem volt, még mielőtt összeakadtunk. Csak a szokásos, lopások és ilyenek.- felelt Ryuu kérdésére, még ha csak költői is volt.
Enyhén felszaladt a bal szemöldöke és meglepetten nézett az arrancarra. Nem gondolta volna, hogy náluk is ismerik a játékokat, azt meg főleg nem, hogy akkor áram is lehet ott. Már is szimpatikus helynek hangzik az a hatalmas macskaalom.
- Ne is mond, a legidegesítőbb klisék egyike. Ha a tetőn van, akkor meg főleg szívás. Egyszer levered őket, utána meg bumm, idéznek valami hatalmas dögöt és jön a második fázis. Szerintem itt kapnánk egy gashadokurot. Te meg ott vagy üresen, semmi élet semmi mana, csak a szopás. A pince lehet tényleg jó ötlet, hátha tényleg ráakadunk valami jó lootra.- ha már mindenki volt olyan kedves, hogy nem adták ki a titkukat, hogy szüzek-e még, hát akkor Naraku továbbmegy az RPG vonalon.
- Azért csak feltűnne, hogy fogyunk. Ennyire nem vagyunk bambák.- legalábbis reméli, hogy nem voltak azok.- Gondolod? Meg mondjuk csak megszokta már a sok esést, csak ne pofára és nagy gond nincs.- mondta vigyorogva.
Nah a szöszi is megmondta végre a nevét, ekkora mellek mellé csak illik egy nyelvtörő név is. Mert hát miért is ne? Az meg már meg se lepi, hogy az arrancaral akar társulni. A csajok buknak a komor, komoly és csendes típusokra. Azt hiszik, hogy majd ők megfejtik az okot, hogy miért is ilyen búvalbaszott. Nem mintha olyan sokat kéne rajta gondolkodni, leszúrták a nőjét.
- Akkor ez el van döntve, lefelé. Hátha van bor is a pincében.- természetesen megint csak rágyújt, unalmas a séta, ha nincs valami, amivel mérgezni tudja magát.
- Kilencvenkilenc üveg sör a polcon, leverek egyet, marad kilencvennyolc üveg sör a polcon, leverek egyet marad kilencvenhét üveg sör a polcon.- érti, hogy komoly lenne a helyzet, legalábbis egyesek számára a család a tét, de részéről inkább énekelget magában, legalább azzal is telt az idő és a figyelmét nem a lépcsők végtelen sora köti le.
Végre az utolsókat lépték, és megérkeztek egy… hát nem arra számított, ami a szemei elé került. Nagyon nem, a hideg is végig rohant rajta, bár az is előfordulhat, hogy azt annak köszönheti, mert tényleg hideg volt, és még a padló is majdnem jeges. Nagyszerű, ilyen jó a hőfok, és még bor sincs. De legalább van egy fasza szobor, mintha maga Cerberus lenne az.
- Törpilla legyek, ha azok a lángok természetesek, meg úgy ez az egész terem úgy általánoságban az.- hát lehet nincs szerencséjük, és tényleg lent lesz a bögyöske.
- Latinul? Itt? Japánban? Fura.- lehet nem ezen kéne meglepődnie, amennyi szarságot már látott, ennek kéne a legkevesebbnek lennie, de mégse tud átmenni a dolog felett. A végén még azt mondja valaki, hogy ezt a termet az időből ragadták ki és rakták át ide. Ám szerencsére úgy néz ki, hogy valaki tud latinul, szerencse, mert Narakut érdekli, hogy mi is van odaírva.
Megint csak megjelent két madár, azok a szemetek, akik tönkrevágták a kocsit, miattuk az egekbe ugrik a biztosítási pénz… már ha lenne olyanja.
Miután el lettek intézve a madárkák, megjelent valaki, és annyi szent, hogy nincs igazán divatérzéke. Legalábbis olyan ruhákban Naraku biztos, hogy nem égetné magát. S természetesen jön a szokásos dumával, amire Naraku az ujjai segítségével imitált szájat és tátogást.
- Yo, én pedig Naraku, quincy.- legalább a formalitásokat tudják le.- Ha van Agnink, akkor lesz Rudra is, nincs tűz szél nélkül.- valahol olvasott már róluk, hinduknál vagy hol a picsában.
Természetesen ennek a fasznak is utálatmerevedése van a Kölyök felé. S még Naraku hiszi azt, hogy a saját családja a problémás.
- Tch… mazo.- vagdalja itt magát, és hiába is reménykedett abban Naraku, hogy tényleg arról volt szó, sajnos nem.
- Egy faszt!- véleménye szerint mindenki nevében válaszolt a kérdésére.
S ha már így alakult, felemelte mindkét karját, behajlította az ujjait, és a jó kis Oni Dekopival(Ördögi Pöcköléssel) támadta meg a szárnyas lényeket, az íjjal nem bánt olyan jól, de távolságra ez a technika is tökéletesen megfelel. Hiszen gyorsan és egymásután többször is rájuk tud lőni, elég csak a kezével célozni és pöc-pöc-pöc.


Karakterlap

Aleda Felisberta

Quincy

*

Szint: 1.

Lélekenergia:

60% Complete
7 500 / 15 000

Hozzászólások: 70

Hírnév: 0

Infó

Tárcában: 9 900 ryou

Technikatár
Ajándék küldése


Hovatartozás:
Független

Egyéb hovatartozás:
Nincs

Reiatsu szín:
Fehérkék. Lsd. olasz Celeste szót.

Egyéb hovatartozás:
Nincs

Kapcsolat cimke:
Bonyolult

Kivel áll kapcsolatban?:
Kane Shinzou

Post szín:
Slateblue, dialógus: DarkGoldenrod


  • Profil megtekintése

Nem elérhető Nem elérhető

Re:Az Ötödik Lecke
« Válasz #76 Dátum: 2022. Máj. 07, 13:59:27 »
Üresen Kane-re meredek. Azon az életszakaszon mostanra túl vagyok, ahol még ügyelni kellett az éles tárgyak használatára. Megkaptam, hogy miként tartom a kést, és hogy nem kéne felfelé tartott ollóval rohangálnom. A karddal nem kívánom önként megsebezni magam, azért jobb a helyzet, mint elsőre tűnhet. Lenne mit mondanom, ám inkább nyelek egy nagyot, és csendes bólintással elfojtom mindazt, ami kiszakadna belőlem. Átveszem a fegyvert, majd óvatosan megemelem néhányszor. Könnyűnek érzem ahhoz képest, micsoda kialakítással rendelkezik. Ujjammal végigsimítom a pengét. Jó hideg, gyönyörű, sima. A penge élét kerülöm. Még az irányításával is megpróbálkozok, de hamar ráeszmélek, hogy túlságosan nagy fába vágom a fejszémet. Nyakamat tenném, ennek a fegyvernek saját akarata van, mert kontrollálhatatlan. Ez még inkább megerősíti számomra a Kane-nek szánt korábbi mondandómat. Biztosan nem ok nélkül kapta. A kard sok legendában a küzdőszellem megtestesülése. Erősnek vélte az anyukája ahhoz, hogy saját maga rendelkezzen a jövőjéről. Biztosan van választása. Hiszen miért akarná bárki is a fiát belekényszeríteni abba, amit nem akar csinálni? Remélem, igaz képet látok a fiúval, s kizárhatjuk az önámítás hátsó gondolatát. Éppen elég aggasztó a hirtelen feltűnő idős hölgy, aki utólagos engedelmünk nélkül tartott kioktató hangnemben filozófia órát. Szinte édes mindegy, valaki mennyire megnyugtató kívülről, ha mellette visszaél a korával, és tapasztalataival. Az itt lévőknek nem szavakra van szüksége, hanem tettre az előrelépéshez. Más kérdés, hogy ez magamra kivetítve is igaz kéne legyen, de hátráltatnak a saját félelmeim. Ha belehalnék, se mondanám ki nemesi büszkeségem végett, de ebben az egyben volt igaza a köddé váló hölgynek.
Az épületben az alap feszültséget félretéve jó a hangulat. Megjelenik a szerepjáték referencia, Kane-nel élcelődik az egyik tag. Kicsit szokatlan számomra ezt közvetlenül megfigyelni, eddig mindig a csúcsgazdagok sarjaival egybekötött hivatalos bálokon voltam ekkora tömegben. Különösen bizarr nekem a kezdeményezőfélnek lennem az arrancar felé, de miután vele megejtem a dolgokat, a többieket se hagyom ki. Végigmegyek a tüskés hajún át a kék hajú, vékonyabb férfiig mindenkin, aki kicsit is ismeretlen számomra. Miután letudom a kötelező köröket, idegesen pirosra vakarom a fejbőrömet szőke tincseim alatt. Copfom hangosan puffan vállamon, mintegy kalapácsként belém fojtva minden maradék szót. Kane megmozdulása túlságosan szokatlan nekem. Merev. Udvariatlan. Halvány töredékét sem látom most annak, akit hajdanán láttam benne. Vajon mi minden történt még vele, amiről nem tudok? Kik igazából a körülötte levők; mikor villantják ki foguk fehérjét?
Kullogva sétálok Kane után, valahol középen. Tartom a tempót, senkinek se hagyom, hogy beelőzzön, amit utólag bánok; mert nem jött volna rosszul kis felkészülési idő a hideg előtt. Amint beteszem a lábam az alagsori helyiségbe, egyből olyan érzés kerít hatalmába, mintha vizes medencéből a fagyasztószobába mennék. Hirtelen lehűl rajtam a kék latex overall, még a lábujjam hegye is fázik, pedig ennek a Mustang csizmának aztán bírnia kéne. Átölelem magamat, miközben megteszek pár lépést az érdekes dekoráció felé.
- Hmm, óriás ebek láncon. Bárkié is ez a helyiség, kitett magáért – eresztek el egy röpke, ironikus megjegyzést. Cat hamarosan felkiált, és kapva a lehetőségen odasietek, már amennyire a helyiség feltételei engedik. Azért nem szeretnék hasra esni senki előtt sem.
Máskor inkább lapos talpúban jövök… Bár, nem támasztja annyira a gerincet, egészségtelen, tűnődöm közben.
Végigfutom szememmel a szöveget. Viszonylag hamar megy a fordítása, pedig többet készültem az angol C1-re, mint a latin vizsgáimra. Hangosan felolvasom a szöveget közérthető nyelvre fordítva:
- „Ahhoz, hogy belépést nyerj, engedd el láncaimat! Ha bölcsnek és érdemesnek találtatlak, belépést nyerhetsz a pokolba.” – a többiek felé fordulok, majd végigmérem a szobrot – Elég nagy láncai vannak, de amennyiben sikerülne őket szétvágni…
Gondolkozásunkat ismerős visítás szakítja félbe. Vörös undormányok tűnnek elő, szinte a semmiből célpont után kutatva. Valahol a denevér, kopó, és kígyó kombinációját látom bennük. Közelebből tehát rusnyábbak, mint a furgonból tapasztalhattuk. Mivel az arrancarhoz közelebb vannak ezek a lények, legyőzésüket ráhagyom. Ugyanakkor harcállást veszek fel, amikor értelmes szavakat hallok, ismeretlen személytől. Az idegen tapsolása, önös öröme visszataszító. Ajkam egyetlen vonalra szűkül, látva őszinte kárörvendését. Kivillannak szemfogai, szemében harci mámor ég, ámde visszafogja magát bemutatkozójáig. Ez a férfi teljesen más, mint akit Kate-tel láttam. De nagyon hasonló energiát érzékelek felőle. Ledöbbenek, hogy ezek szerint több togabito is lenne körülötte? Mégis hány szabadult el idáig? Minden sejtem azt mondta, hogy Kate nagyon nagy veszélyben van, és még a felénél se vagyunk körbekerítésének. Tovább növeli bennem a feszültséget, hogy Kane-nél ilyen hirtelen haragú lesz a férfi. Kettő? Ez mégis mit jelentsen? Lehet Kate-re célzott? Vagy csak én látnám bele mindenbe kettejüket? Fejemet fogom, képtelesen szólva, mert könnyen megeshet, Én gondolom túl. Bárcsak vége lenne egyszer, s mindenkorra…
Egyelőre nem kívánok fegyvert rántani. Kezeimet összetéve egy fehéreskék gömböt* idézek, majd mindenkit arra utasítok, hogy álljon félre. Utána az energiagömböt az ellenfélnek dobom, hátha sikerül eltalálnom.
- Remélem ezzel elég választ nyújtottam mindenki nevében – teszem hozzá, mosolyogva.


(click to show/hide)
« Utoljára szerkesztve: 2022. Máj. 07, 14:53:02 írta Aleda Felisberta »

Karakterlap

Adrián Ruiz

Az arrancarok gyöngye

Arrancar

*

Szint: 5.

Lélekenergia:

60% Complete
27 000 / 30 000

Hozzászólások: 131

Hírnév: 7

Infó

Tárcában: 2 900 ryou

Technikatár
Ajándék küldése


Hovatartozás:
Las Noches

Egyéb hovatartozás:
Nincs

Reiatsu szín:
Midnight Blue

Egyéb hovatartozás:
Nincs

Kapcsolat cimke:
Egyedülálló

Mottó:
A világ csupán egy óriási színpad.

Post szín:
#3CAFC8


  • Profil megtekintése

Nem elérhető Nem elérhető

Re:Az Ötödik Lecke
« Válasz #77 Dátum: 2022. Máj. 07, 18:37:18 »
Ahogy azon gondolkozom, hogy én mindenképpen megnézném magamnak az alagsort, még ha a csapat másmerre is menne, a szőke hirtelen úgy dönt, hogy felajánlja a társulás lehetőségét. A javaslatával sikerül némileg meglepnie. Mi a terve ezzel? Túloznék, ha azt mondanám, hogy kellően ismernék a jelen lévők közül bárkit, de velük már legalább harcoltam együtt. Ő róla semmit nem tudok eddig, még a nevét sem, ám a helyzet most úgy tánik változik. A bemutatkozása után egy pár másodpercig csupán szótlanul meredek a felém nyújtott kézre, mielőtt viszonoznám a gesztust. Ha van is bármi hátsó szándéka, azt jelenleg még nem tudnám megmondani, de az eddigiek alapján nem úgy tűnik, mintha ártana. Legrosszabb esetben Drake Shinzou szemeként és füleként van itt, hogy megfigyeljen minket, de ez még érthető is lenne.
- Adrián Ruiz, arrancar Las Nochesből, bár utóbbit gondolom, mostanra kitalálta. Örvendek én is a találkozásnak.
A sorrend kissé össze-vissza van, tekintve már ezen a ponton túl vagyunk egy közös kocsikázáson és vénasszony hegyi beszéden, de jobb később, mint soha.
A csapat többsége végül támogatja az ötletet, hogy előbb lent nézzünk körül. Ki diplomatikusabban, ki kevésbé, de utóbbi miatt nem tudnám hibáztatni Kanet, hiszen tulajdonképpen én is ugyan ezt terveztem, a különbség csupán annyi, hogy én nem vagyok ennyire nyílt a szándékaimmal.
Lefelé menet még csak próbát sem teszünk arra, hogy észrevétlenek maradjunk, harsány ének jelzi közeledésünket, bármi is várjon bennünket a lépcső alján. Nos, nem mintha számítana, mint azt már a bejáratnál is megjegyeztem, szerintem tudják jól, hogy itt vagyunk.
Leérve egy tágas teremben találjuk magunkat. Ha a jeges falak látványa nem lenne elegendő, a leheletünk is látszik. Valami azt súgja, más a magyarázat erre, semmint valaki elfelejtette becsukni a fagyasztó ajtaját. A fő látványosság egy befagyott háromfejű kutya, rajta és a kísérteties fáklyákon kívül más nem igen van itt, amerre tovább mehetnénk, pedig az Aleda által felolvasott idézet arra enged következtetni, hogy a kutya őriz egy bejáratot, méghozzá nem is akárhova.
Miközben a többiek a termet kutatják vagy a megfejtésen gondolkodnak, szárnycsapások hangjára leszek figyelmes magunk mögül. Kettő újabb azokból a lényekből, akik ide felé jövet is megtámadtak minket a furgonban. Akkor nem volt alkalmunk velük harcolni, mert az idős quincy elintézte őket helyettünk, így egyelőre nem tudom, valójában milyen erősek is. Kezdésnek egy-egy cerot küldök feléjük, az remélhetőleg bőven elegendőnek fog bizonyulni még ebben a ruhában is.
Valakinek nagyon tetszhetett, ahogyan elbántam velük, ugyanis rövidesen tapsot is hallunk. Újabb ismeretlen alak lép ki az árnyakból. Bemutatkozását akár az én könyvemből is vehette volna, de divatérzékben jócskán le van maradva. Színjátéka is hamar megtörik, amikor megpillantja Kanet.
- Ismeritek egymást? – Kérdezem csak félig-meddig komolyan Kanetől, miközben azon tűnődök, miként is értette, amit mondott. Kanenek van lányos arca, vagy Katenek fiús? Vagy lenne Kanenek egy másik, eltitkolt ikertestvére?
Ellenfelünk hamar ki is jelenti, hogy nem szándékozik a megölésünkön kívül semmi mást kezdeni velünk és fény derül arra is, hogy tőle vannak ezek a repülő démonok, ami felvet néhány kérdést is. Összeköttetésben van-e ezekkel a lényekkel? Látja vagy hallja-e azt, amit ők? Mennyi a limitje, amit meg tud idézni, mielőtt kifogyna a lélekenergiájából vagy a véréből?
- Na jó, nem ez a legjobb időpont, de elmondaná most már valaki, hogy mi az a togabito? Ma már a másodikkal találkozunk ezek szerint.
Teszem fel a kérdést, miközben én is csatlakozok a távolsági támadókhoz egy-két ceroval. Úgy tűnt, Drake egyértelműen tudta, hogy mik ezek, a többieket pedig vagy ennyire nem érdekli, hogy még csak szóvá sem teszik, vagy pedig csak engem hagynak sötétben.

Karakterlap

Takahashi Ryuunosuke

Quincy

*

Szint: 1.

Lélekenergia:

60% Complete
9 000 / 15 000

Hozzászólások: 86

Hírnév: 0

Infó

Tárcában: 1 900 ryou

Technikatár
Ajándék küldése


Hovatartozás:
Független

Egyéb hovatartozás:
Nincs

Reiatsu szín:
Ezüst

Egyéb hovatartozás:
Nincs

Kapcsolat cimke:
Egyedülálló

Post szín:
#6495ED || #00008B


  • Profil megtekintése

Nem elérhető Nem elérhető

Re:Az Ötödik Lecke
« Válasz #78 Dátum: 2022. Máj. 07, 22:24:55 »
Való igaz, ijesztő egy hely ez a pagoda, a furgonban jobb volt... De itt nem izzadtam még le annyira, mint amikor az a szőke nő a kezébe vette azt a kardot. Ez az alkalom, na meg ami még ezután fog jönni, ha elindulunk lefelé a lépcsőn és talán a mai nap összehoz végre egy szívrohamot. 
"Mielőtt összeakadtunk" - igaz, a normális életszínvonal kategóriájából jócskán kitér a jelenlegi és valószínűleg bármelyikünknek lett volna jobb ötlete is mint hogy pont ide jönni... De egy dolog tagadhatatlan - az élet azt mondta, hogy veszélyes egyedül tovább menni és megdobott mindenkit egy valamivel, ami nem is lehetett volna más, mint egy teljesen haszontalan Ryuunosuke kabala csak hogy mindenki boldog legyen. Úgyhogy eleget teszek kabalai kötelességeimnek és követni kezdem a többieket még mielőtt itt hagynának, Speedy-vel az élen, akinek nem igazán tetszett a viccem - hát nekem se tetszett volna, ha több emeletet kellene zuhannom pedig még csak tériszonyos se vagyok szóval megértem, de hogy mitől lett ilyen dühös...? - Még mielőtt döntenénk merre is indulunk a szöszi azért még hódolatát fejezi ki felém is, na jó talán leszek olyan nyájas és bemutatkozom neki. Apropó bemutatkozás, a szöszinek csak elmondta a csuklyás, hogy honnan jött, amit fél füllel meg is hallottam, de valahogy nem tudom hova tenni. Érdekes. 
Hosszú sötét lépcső lefelé akárcsak a horrorfilmekben, kezd egyre hidegebb lenni... Erre valakinek csak eszébe jut énekelni, na legalább a hangulat nem olyan fagyos, de okos dolog ez, hogy előre jelezzük a pozíciónkat? Mindegy is, a lépcső egy felé vezet, ebből aztán úgyse húzzuk ki magunkat lopakodással. Jöjjön, aminek jönnie kell. Megérkezünk egy helyiségbe, ahol a talaj olyan csúszós, hogy mit sem sejtve rálépek és majdnem orra is bukok, de még időben képes vagyok megállni normálisan a lábaimon. Ki sejtette volna, hogy mindenféle szörny helyett ezúttal egy újabb fenevad ütötte fel a fejét... Már megint egy szobor! Ráadásul olyan, ami egy háromfejű kutyát ábrázol - A-a, a közelébe nem megyek, simlis kutya. Ellenben ez a kék színű tűz szerű valami jobban érdekel - lehetőség szerint oda csoszogok és megpróbálnék belenyúlni, bár azt nem gondolom, hogy bármiféle meleget tudna nyújtani révén, hogy a szoba igencsak hideg. Ki is derül később, hogy igazából csak reishi és az eddigi életem egy nagy átverés. Cat eközben talál egy latin feliratot, ami felettébb furcsa egy pagodában, de ami azt illeti már a háromfejű kutya szobor is az. Szerencsére a szöszke tud latinul, így meg is van a rejtvény a szoborhoz... Már csak a megoldás hiányzik, bár a pokol dolog nem túl hívogató. Nem sokkal később felbukkan két idegen életforma, amiktől néhány másodpercre a vérem a szobáéval azonos hőmérsékletűvé válik. A csuklyás pedig szemvillanás alatt elintézi őket nem tudom miféle támadással ugyan - megtaníthatna rá, de azért még nem állnék neki tapsolni is, egyáltalán ki a fene tapsol? - Persze szinte csak idő kérdése volt mikor fognak megtalálni minket, de meglep, hogy abból a togabito-ból ami Kate-el volt, most van belőle még egy. Kissé böki a csőröm ez a színpadias megjelenése, mi ez, talán valami bohóc? (Nézzenek oda ki beszél). Kiszúrja magának Speedy-t is, felismerte az arcát valószínűleg Kate alapján, habár amit inkább különösnek vélek az a togabito megfogalmazása és viselkedése velük kapcsolatosan. “Ezt az arcot soha nem feledem el” végül pedig köp egyet a földre? Ez olyan mintha haragudna rá valamiért márpedig, ha ez igaz, az a nőszemély nagyobb gondot csinált magának, mint ahogy azt hitte.

- Azt én is szeretném tudni - reagálok Ruiz kérdésére, ami végül is, jogos.
Ugyanakkor felvetül bennem az a kérdés is, hogy mi az az arrancar ha már itt tartunk, és hol van ez a Las Noches, de egyelőre alkalmatlankodásnak tartom megkérdezni tőle így egy harc kezdetén. Meg aztán... Ha Aleda is quincy és Ő tudja miről van szó, akkor ezek szerint csak én lehetek lemaradva valamiről. Mindenesetre ideje előkapnom az íjamat, és támadást indítani a többiekkel együtt. Valahogy én sem akarom megvárni amíg rendesen mozgásba lendül, már csak az előző togabito képességeire alapozva is, ezért távolról Licht Regen technikát használva soroznám meg. 



(click to show/hide)

Karakterlap

Kane Shinzou

Quincy

*

Futár (Speedy)

Szint: 4.

Lélekenergia:

60% Complete
20 950 / 30 000

Hozzászólások: 209

Hírnév: 2

Infó

Tárcában: 29 700 ryou

Technikatár
Ajándék küldése


Hovatartozás:
Független

Egyéb hovatartozás:
Nincs

Reiatsu szín:
ciánkék

Egyéb hovatartozás:
Nincs

Kapcsolat cimke:
Egyedülálló

Post szín:
#6666FF  #99EAFF


  • Profil megtekintése

Nem elérhető Nem elérhető

Re:Az Ötödik Lecke
« Válasz #79 Dátum: 2022. Máj. 08, 00:22:59 »
Szerencsére az ajtó nyitva van, így nincs szükség arra, hogy keményebb eszközöket kelljen bevetni ahhoz, hogy utat nyissunk. Elhúzom a számat egy pillanatra mikor látom, hogy a küszöbön át vezető út lefelé vezet és ahogyan kiveszem, bizony hosszú lépcsőzés vár reánk. Komolyan valakinek lépcső fétise volt, hogy ennyire sokat kell lépcsőznünk? Viszont nincs idő ezen agyalni most. Minden egyes perccel, másodperccel Kate kezére fogunk játszani és kitudja mit fog éppen szabadjára engedni, ha sikerül bejutnia a pokolba! Lehet, hogy azt a Démon Királyt engedi szabadon a tudta nélkül! Megvan az esélye, hogy a húgomat csak kihasználják! A húgom pedig inkább kockáztat mert úgy gondolja nincs más lehetőségünk elszakadni Yhwach-tól. Vajon mióta tervezte ezt? Miért éri meg neki ennyire a kockázat? Valóban csak azért teszi, hogy a királytól megszabaduljunk? Válaszokra van szükségem és ezt csupán Kate adhatja meg. Jó sok mindenről el kell beszélnem vele, miután elkapjuk! Amint leérünk végre, rögtön vizsgálni kezdem a nagy termet, ami elénk tárul. Nagyon fura egy hely. Hideg, ráadásul a föld alattunk fagyott, fura kékszerű lángok is égnek, amik egyáltalán nem adnak ki hőt. Közelebbről megvizsgálva jövök rá, ez a láng tömör reishi. Vajon ki hagyta ezt itt? Ki építette ki ezt a komplexumot? Újabb kérdés amire egyelőre nincs válasz. Látom, hogy Aleda vacog. Gondolkodom egy kicsit majd odamegyek hozzá, leveszem a kabátomat és rá adom.
- Meg ne fázz nekem.
Egy kicsit el is pirulok mikor ezt kimondom. Komolyan ezt mondtam? Anyám ez irtó ciki volt! Mindegy, a lényeg nem fog most már vacogni remélhetőleg! A kabát majd felmelegíti! Szerencsére hosszú pólóm van, így eltudom rejteni a protézis karomat. Nem szeretném, ha szívbajt kapna Aleda itt nekem és magyarázkodnom kell a hiányzó karom miatt. Mindent szépen sorjában. Előbb jöjjek rá mire képes az a vacak! Vajon az öreg mit értett az alatt, hogy mutassam meg a valódi arcomat? Mi köze ahhoz, hogy a quincyket mi is hozta össze valójában? Mindig nem tudom kiverni a fejemből. Mintha anyámat hallottam volna hirtelen. Ő is ugyanezt mondta a quincykről. Majdnem pontosan ugyanezt. Folyton azt mesélte nekem, hogy mi quincyket nem a dühünk és bosszúvágyunk visznek előre, hanem a szeretetünk egymás iránt. Mi vagyunk a bizonyítéka annak, hogy létezik az önzetlen szeretet. Vajon köze lehet az öregnek az anyámhoz? Miféle kapcsolat fűződhet kettejük között? Gondolataimból, Aleda hangos felolvasása szakít meg. Ezek szerint a Naraku által elkeresztelt Cerberus szobor láncait le kell valahogyan vennünk, hogy belépést nyerhessünk a pokolba, avagy kinyithassuk az ajtót, amit őriz. Mennék is fel, hogy ellenőrizzem, de ekkor ismerős hangokat vélek felfedezni. Rögtön Aleda elé állok és a kardomat ki is vonom, miközben védekező állást igyekszek felvenni. Ha azt hiszik ezek a dögök egy hajszállal is hozzáérhetnek Aleda-hoz, nagyot tévednek! Előbb velem kell megküzdeniük! Szerencsére Ruiz előbb elintézi őket képességének segítségével. Már azt hinném ennyivel el is intéztük, de ekkor taps szakítja meg a csendet majd egy újabb alak jelenik meg előttünk. Mint az érezhető a lélekenergiájából és később meg is erősíti ezt az ismeretlen fickó, ő bizony egy togabito és az Agni névre hallgat. Naraku megjegyzését csak megerősíteni tudom. Ha van egy Agni akkor van egy Rudra is valahol, kérdés hol fogjuk megtalálni és mikor? Meglepve tapasztalom, hogy az Agni nevezetű togabito amint felém tekint, rögtön ideges lesz és még a földre is köp, jelezve irántam érzet gyűlöletét. Még is miről beszél ez a fickó? Kinek az arcát viselem? Meg hogy… ketten vagyunk? Ez még is mit jelent?
- Fogalmam sincs… most látom ezt a fickót életemben először. Hé! Nem tudom miért utál engem ennyire, de tuti biztos vagyok benne, hogy összekever valakivel!
Jegyzem meg Agninak.
- He?
Hirtelen kitágulnak a szemeim mikor azt látom, hogy Aleda csak úgy fogja magát és egy energiagömböt csak úgy beküld a togabitónak miután Naraku szokásosan elsőként támad. Ezután csatlakozik Ruiz és Ryuunosuke is a harcba. Hát, ha mindenki kiveszi a részét, én se fogok csak tétlenül állni. Viszont előbb…
- Kapaszkodj!
Gyorsan felkapom Aledát kérdés nélkül miközben jelzek Cat-nek kövessen és felviszem a kutya tetejére hirenkyakuval majd lerakom.
- Próbáld megfejteni a rejtvényt amíg elvagyunk foglalva ezzel a nyavalyással. Cat! Vigyázz rá rendben? Segíts neki!
Majd szó nélkül becsatlakozok én is a harcba. Nekilendülök szépen újfent hirenkyakut használva majd egy gyors lefelé ívelő vágást igyekszek alkalmazni. Remélhetőleg eltalálom a togabítot időben, miközben a többiek távolról próbálják elterelni a figyelmét. Ha ez nem sikerül és éppen ő is támad, igyekszem kivédeni. Ha kell a protézis karomat is alkalmazom, hátha rájövök arra hogyan is működik és előnyt tudnék szerezni a többieknek a harcban. Gyorsan kell cselekednünk, hiszen minél több időt vacakolunk itt, Kate-nek annál több előnyt adunk! Ezt nem engedhetjük meg! Ráadásul könnyebben fogok tudni küzdeni, ha Aleda nincs veszélyben. Nem szeretném, ha baja esne. Komolyan még is mit képzelt ilyenkor? Menő volt tényleg, csak… hogy is mondjam. Nem szeretném, ha baja esne! Jesszus mintha magamat láttam volna benne… istenem, de szeretem ezt a nőt!

Karakterlap

Kuchiki Rukia

Mesélő

*

Hozzászólások: 57

Hírnév: 0

Infó

Tárcában: 6 000 ryou

Technikatár
Ajándék küldése


Hovatartozás:
Független

Egyéb hovatartozás:
Nincs

Egyéb hovatartozás:
Nincs

Kapcsolat cimke:
Egyedülálló

Post szín:
#EEF8FF


  • Profil megtekintése

Nem elérhető Nem elérhető

Re:Az Ötödik Lecke
« Válasz #80 Dátum: 2022. Máj. 08, 12:27:27 »
A csapat végül a pagoda mélységébe merészkedik. Szerencsétekre az ajtó nyitva áll és semmi nem akadályoz meg titeket abban, hogy még mélyebbre merészkedjetek, ahol valószínűleg temérdek veszély és ellenség fog várni reátok. A levezető úton, Naraku úgy gondolja egy kicsit elkezd dalolászni amire Cat csak rá tekint majd ő is rá zendít egy kicsit fütyörészéssel. Minden adott ahhoz, hogy azonnal észre vegyenek titeket útközben, de szerencsére nem támad reátok senki egyelőre, így nyugodtan dalolászva és már fütyörészve tudjátok folytatni utatokat. Leérve egy nagy helyiségben találjátok magatokat, ahol nagyon hideg van, a föld szinte jéggel van borítva és egy háromfejű kutyaszobor akadályoz titeket a célotok felé. Cat észreveszi mikor az ifjú Shinzou kabátját odaadja Aleda-nak amit nem tud csak úgy szó nélkül hagyni.
- Ó milyen daliáns lovag valaki!
Jegyzi meg félmosollyal Cat miközben aprókat tapsol és kuncog. Nevéhez hűen nem tudja megállni olykor ne cukkolja az embereket, ha arra esély van és megfelelő alkalom. Naraku szerint a háromfejű kutya szobrot nem mást ábrázolna, mint a híres nevezetes Cerberust, aki a pokol őreként is szoktak hivatkozni. Egyes mondákban, Cerberus csak azokat engedi át, akik eléggé erősnek és bölcsnek találja, van, ahol mindenképpen meg kell küzdeni a fenevaddal, de akad olyan verzió is, hogy találos kérdéseire kell válaszolnia. Temérdek változat létezik, kérdés, hogy melyik lehet igaz rá. Szerencsére ez csupán egy szobor, úgyhogy kihúzhatjátok a listárol, hogy meg kell küzdeni vele. A latin szöveg szerint, láncait el kell vágni ahhoz, hogy eldönthesse át haladhattok-e a kapun. Viszont hogyan fogjátok a láncaitól megszabadítani? Sajnos nincs sok időtök ezen agyalni mivel nem várt vendég jelenik meg előttetek. Egy vörös hajú, hegyes fülekkel rendelkező togabito kinek neve nem más, mint Agni. Egy újabb hírhedt név, ami sajnos arra következtethető hőseink szerint, hogy bizony, ha van egy Agni akkor kell lennie valahol Rudrának is. Kérdés hol és mikor bukkan fel? Kane válaszára felhúzza egyik szemöldökét a togabito miközben arcáról csak úgy látható, hogy mennyire nem tetszett neki az, amit az ifjú quincy az imént mondott.
- Szóval azt mondod fogalmad sincsen a bűnökről, amit a vérvonalad elkövetett? Hogy minket togabitokat megfosztottatok a szabadságunktól?!
Ez talán sokakat meglephet. Az ifjú quincy vérvonala „bűnöket” követett el a togabitók ellen, ami miatt nagyon nem szívleli Agni. Kérdés, hogy vajon ki volt az, aki elkövette ezeket a bűnöket? Kiről beszél? Ki az a személy kinek az arcát viseli az ifjú Shinzou? Sajnos a magyarázkodásnak innentől vége szakad hiszen Agni úgy dönt nem akar felesleges cseverészni és rögtön a tárgyra is térne. Véréből ugyanazt a két fenevadat jeleníti meg tenyereiben, amik ugyanolyanok, akik megtámadtak titeket. Narakunak természetesen nem tetszik Agni ajánlata ezért azonnal Oni Dekopint alkalmaz. Erre rá zendit Aleda majd végül Ruiz és később Ryuunosuke is támadásaival. Agni a dekopint egy elkerüléssel sikerül megúsznia. A felé jövő cerokat a madarakkal semlegesíti, akiket beküld majd gyorsan még kettőt megidéz, miközben Aleda gömbjét is elkerüli. Ezután Ryuunosuke felé küldi az egyiket, miközben a másikat a kezében megnöveszti aztán meg is szilárdítja, hogy pajzsként használva a nyilakat semlegesítse, amik az égből pottyannak reá. Szerencsére Ryuunosuke van olyan gyors, hogy a felé jövő fenevadat gyorsan elpusztítsa. Eközben Kane úgy dönt, hogy felkapja Aledat majd felviszi a szobor tetejére. Cat veszi a lapot és ő is követi Shinzout. Cat bólint a quincy kérésére miszerint vigyázzon Aledara majd amint Kane beszál a csatába, odamegy Aleda-hoz és felsegíti, ha esetleg segítségre szorul.
- Ugye nem vagy tériszonyos? Ha igen, akkor első lecke, ne nézz le és csak rám figyelj! Oké csajszi?
Ezután a csatára tekint egy pillanatra majd igyekszik nyugtatni Aledat ha esetleg szüksége van rá.
- Bízd rá. Tudja mit csinál. Gyere! Nézzük meg a láncokat!
Cat természetesen felajánlja a segítségét, hogy könnyebben tudjon Aleda mozogni. Miközben a két lány igyekszik a rejtvényt megfejteni, Kane a togabitohoz hirenkyakuzik sikeresen majd kardjával rögtön felé csap. Ellen válaszként a togabito, rögtön elporlasztja a megszilárdult madarat bal kezénél majd jobb tenyerénél egy újabbat idéz meg amit szintén megszilárdít és pajzsként használva kivédi a felé jövő csapást.
- Nagyon csalódott vagyok kölyök! Ennyi lenne talán a híres fehér sárkány ereje? Egy nagy semmi? Ugyan már! Mutass valamit!
Azzal lendít egyet jobb kezével, aminek hatására Kane rögtön ellenkező irányba távolodik, de szerencséjére van annyi ideje, hogy képes legyen megállni a lábán, mielőtt nekirepülne a szobornak. Ezután a togabito újabb két lényt idéz meg tenyereiben majd felétek küldi. A probléma ott kezdődik, hogy a lények hirtelen szaporodni kezdenek és kettő helyett több kisebb, körülbelül ökölnyi méretű madarak jönnek létre, amik egyenesen Kane, Ruiz, Ryuunosuke és Naraku felé indul. Megszámolni se lehet szinte, mindenkinek jut egy csomó, amiket valahogy valamilyen formában semlegesíteni kell. Eközben Cat és Aleda, ha a nemes elfogadja Cat segítségét és azóta nem teljesen mást csinálna, a szobor egyik végén található lakathoz értek, ami a láncot tartja. A lakat végénél egy félkör alakú kis fém lelhető, ami megakadályozza, hogy a lakatot csak úgy le lehessen venni róla. Viszont érdekes mélyedés található a lakat kulcslyuka helyett. Mintha egy belehelyezhető tárgyat lehetne belerakni, aminek esőcsepp formája van. Látható, hogy a többi három lakatnál is ha esetleg Aleda megvizsgálná ugyanúgy formákat lehet látni a kulcslyuk helyett, de különbözőket. Egy lángnak kinéző forma, Szél forma és egy fa forma.
- Oké… szóval nem kulcsokat kell keresni, ez világos. Viszont honnan a tetv…
Hirtelen Cat befogja a száját mikor feléd tekint.
- Bocs elfelejtettem, hogy nemesi úrnők ezt a fajta beszédet nem szívlelik. Szóval akarom kérdezni honnan a ménkűbe szerzünk ilyen… izébizé tárgyakat amik beleférnének?
Teszi fel a kérdést Aleda-nak miközben fél szemmel a csatára figyel. Szerencsétekre a madarak és Agni nem veletek foglalkoznak, hanem a többiekkel. Na vajon honnan fogjátok bezsebelni ezeket a tárgyakat, amikkel a láncokat letudjátok venni a szoborról?
Határidő:2022.05.21

Karakterlap

Sakamoto Fucking Naraku

Badass

Quincy

*

Szint: 4.

Lélekenergia:

60% Complete
20 500 / 30 000

Hozzászólások: 113

Hírnév: 0

Infó

Tárcában: 14 500 ryou

Technikatár
Ajándék küldése


Hovatartozás:
Független

Egyéb hovatartozás:
Nincs

Egyéb hovatartozás:
Nincs

Kapcsolat cimke:
Egyedülálló


  • Profil megtekintése

Nem elérhető Nem elérhető

Re:Az Ötödik Lecke
« Válasz #81 Dátum: 2022. Máj. 13, 18:24:10 »
- Naná, hogy valami találóskérdéses valamit is idebasznak nekünk. Nehogymár véletlenül is egyszerű dolgunk legyen. Franc vinné el ezeket a régi pöcsöket, akik ilyesmiket építenek meg találnak ki. Ezt teszi a túl sok szabadidő.- kiadta magából a panaszait, leginkább az egész világnak, nem a kis társaságnak, akit érdekelt az meghallgatta, akit nem, hát az inkább másra figyelt, lehet a szőke mellkasára, van mit nézni.- Hát van gyújtóm, de szerintem az nem lenne elég a láncok kiolvasztására.- akárhonnan is nézi, marha nagy póráza volt Bodrinak, és lehet nem is vágni kéne, mintha hallotta volna, hogy a fagyott láncokat könnyebb eltörni, bár lehet részeg volt és rosszul hallotta.
S a sors jó szokásához híven, a gondolkodás mellé még berakott egy toga vagy tanga valakit, akinek természetesen gondjai vannak Kane családjával. Elég rossz szokás ez, hogy az apa bűnei a fiú fejére szállnak.
- Na halljátok, ez egy jó kérdés. Mi a picsa az a togabiga? Valahol már olvastam róluk, de nem tenném rá a nyakamat, hogy tudom mik ők.- inkább csak megvonta a vállait, túl sok ideje nincs gondolkozni és az emlékei közt kutatni, itt jön az a rész, amiben még jó is volt, a bunyó.
Kissé csalódott, hogy ezek a vérestyúkok ennyitől kidőltek, de abban is biztos volt, hogy nincs olyan szerencséjük, hogy ennyivel túlesnek az egészen.
- EZAZ KÖLYÖK! CSAPD SZÉT A BUZI FEJÉT!- egy kis bíztatás senkinek se ártott meg.- Oie baszki!- veszi észre, hogy vannak még itt madarak. Kár hogy nem hozott egy puskát a vadászatra, de hát azzal kell beérnie, ami van.
Hátrafelé ugrál egy keveset majd balját kinyújtja hátra, ajkán farkasvigyor ült ki majd egyik azon kevés technikához nyúlt, amit ismert, a Kcuhinukihoz.
Kivárt, még elég közel értek a madarak, majd a levegőbe ugorva pörögni kezdett és kihasználva a lendületet félköríveset rúgott, ami remélhetőleg elég lesz ahhoz, hogy néhány szárnyasból ne maradjon más, csak egy vörös paca a falakon.
- Hoho, ezzel vigyázni kell, szédületes, szó szerint.- megrázta a fejét, hogy elűzőn minden szédülésre utaló jelet, tiszta fej kell most, legalábbis tisztább, mint általában.
Nyitott és megfeszített tenyérrel várta a többi kis madarat, az ujjait összezárta, majd egymásutánban kezdte el csapkodni a kis dögöket a Tesshouval. Ezt se csinálhatja túl sokáig, nem akarja kimeríteni az állóképességét, inkább visszatért a normális ütésekhez és rúgásokhoz, na meg ahhoz is, hogy azért amennyire csak tudja, kerülje a sérülések beszerzését, nem lenne jó, ha egy kisbossnál túl sokat szedne össze.

(click to show/hide)

Karakterlap

Aleda Felisberta

Quincy

*

Szint: 1.

Lélekenergia:

60% Complete
7 500 / 15 000

Hozzászólások: 70

Hírnév: 0

Infó

Tárcában: 9 900 ryou

Technikatár
Ajándék küldése


Hovatartozás:
Független

Egyéb hovatartozás:
Nincs

Reiatsu szín:
Fehérkék. Lsd. olasz Celeste szót.

Egyéb hovatartozás:
Nincs

Kapcsolat cimke:
Bonyolult

Kivel áll kapcsolatban?:
Kane Shinzou

Post szín:
Slateblue, dialógus: DarkGoldenrod


  • Profil megtekintése

Nem elérhető Nem elérhető

Re:Az Ötödik Lecke
« Válasz #82 Dátum: 2022. Máj. 20, 18:19:48 »
A penge hűvössége megrázó. Legalább annyira magányos, és elhagyatott, mint Kane volt annak idején. Talán még most is az. Mozdulatai légiesen könnyűek voltak, mikor az egyik gróf fiának eltörte a kezét. Sose hallottam még egyszer olyan reccsenést. Furcsa, hogy mozdulataimra nem reagál a fegyver. Egy ló zabolatlansága él benne. Igazi makacs emberek tulajdona, gondoltam magamban. Meglehetősen könnyű is, az már nem olyan meglepő, sőt, mondhatnánk, hogy számítottam rá.
- Valóban, nem okozott kihívást - Az előttem álló lény energiája hullámzó. Ruhája ábrázatával egyező gyötörtséget mutat. Csak az nem találja ki a férfi fajtáját, aki csukott szemmel jár, vagy valamilyen hiányossága van ezen a téren.
Kane úttörő szellemiségén felhúzom szemöldökömet. Én egész biztosan más ajtónyitási módszert választanék, de a türelmetlensége érthető számomra. Kate élete a tét. Lent megcsap a légkör. Arcomat simogatja a hideg. Önkéntlen remegéssel próbálja testem melegen tartani magam, majd egyszer csak elönt gerincemben a forróság és szétterül rajtam annak a fiúnak az illata, akit szeretek. Rögtön összehúzom magamon a kabátot, és álmatagon felpillantok rá.
- Köszönöm - A kék hajú férfit pásztázom lila tekintetemmel. Általa derül ki, hogy a minket körberagyogó fáklyák reishiből vannak. Ki gondolta volna?
- Ha ez a szobor gyúlékony anyagból készült volna, és lenne még pár öngyújtónk, egészen pompásan tábortüzet rakhatnánk belőle - vigyorog a tüskés hajúra. De ez tapintásra kőnek érződik. Vagy talán beton? Akárhogy is, én inkább talányt látok a talányban.
Az ellenségre kitörő "örömmel" reagálok. Úgy veszem észre, Kane-t meglepem a kezemből kiáradó gömbbel. Néha én is tudok, ha akarok... Elszóltam magam.
A magát Agninak hívó férfi egy togabito. Hirtelen nekem sincs meg, hogy mi lehet.
- Sajnos én sem vagyok az információ tudatában, de ha leszek olyan helyzetben, és találok valami hasznosat, mindenképp tudatom Önökkel.
Abban a pillanatban, hogy ezt befejezem, lábam alá nyúl. Felsikítok kicsit a hirtelen érintéstől. Automatikusan megindul a kezem, és az Ő arcán csattan, de érzem, hogy felemel, és kell néhány perc, míg ráeszmélek arra, ami történt.
- K-KKK-Ki adott rá engedéééélyt?! - ordítom, de hát egyik fülén be... Mire feleszmélek, már megkoronázza velem a Cerberus szobrot, és testőrnek állítja be Catet. Nagyot sóhajtok.
- Nem Cat, nem vagyok tériszonyos - válaszolom fáradtan - Csak aggódom miatta. Olyan makacs...
Ezután nem nyavalygok többet Kane-ről  neki. Bármi észrevetelem támadás, megtartom. Gyűjtöm a látottakat, és/vagy hallottakat. Elértem arra gondoltam szintre, hogyha inkább megfigyelek, Kane-t jobban meg tudom érteni, és végre meg tudok talán békélni a múlttal, mely kissé még most is tüske bennem. Elcsípem a togabito mondatát. Miközben épp a szobron sétálok, méricskélem, és tapizom, nosztalgikus emlékeket hoz elő belőlem a Fehér Sárkány felcsendülése. Azt hiszem azt a könyvet kaptam Kane-től, mielőtt magamra hagyott. Amolyan búcsú ajándéknak, az akkori szokásaink szerint. Mit értett az ereje alatt? Egyáltalán jól hallottam? Beképzelem? Visszaterelődöm a jelenre. Elfogadom Cat segítségét, hagyományos, hogy vezessen előre. Elérünk a Cerberust tartó láncok végéig, és végignézzük a lakatokat. Memorizálom a formákat.
- Köszönöm, hogy korrigáltad magad! - kacsintok rá - Ez komolyan kérdés volt?
Követem a tekintetét.
- Ha egyetértesz velem, akkor kérlek, hogy menjünk fel, és fedezz. Nézzünk körbe. Jó, hogy most nem ránk figyel - suttogom. Nem merek hangosan beszélni. Majd ha érkezik válasz, ha nem, indulok fel! Igyekszek halk és észrevétlen maradni.
« Utoljára szerkesztve: 2022. Máj. 27, 16:33:38 írta Aleda Felisberta »

Karakterlap

Takahashi Ryuunosuke

Quincy

*

Szint: 1.

Lélekenergia:

60% Complete
9 000 / 15 000

Hozzászólások: 86

Hírnév: 0

Infó

Tárcában: 1 900 ryou

Technikatár
Ajándék küldése


Hovatartozás:
Független

Egyéb hovatartozás:
Nincs

Reiatsu szín:
Ezüst

Egyéb hovatartozás:
Nincs

Kapcsolat cimke:
Egyedülálló

Post szín:
#6495ED || #00008B


  • Profil megtekintése

Nem elérhető Nem elérhető

Re:Az Ötödik Lecke
« Válasz #83 Dátum: 2022. Máj. 21, 14:33:20 »
Na igen, valaki mindenre felkészült még a szeszélyes környezetre is, ahol a hőmérő higanyszála lusta módon alul marad a versenyben. Való igaz, egy kabát nem ártott volna mert ha így sétálgatva folytatjuk tényleg ránk fagy az izzadság. A lényeg, hogy mozgásban kell maradni, úgy a test termel némi hőt.
- Meg kell nyalni a láncot - vágok közbe, ha már szó esett arról, hogy vajon mi lehet az építő eleme – Ha odaragad akkor biztos, hogy fém - bár nem gondoltam teljesen komolyan, de azért a körülményekből adódóan nem egy hülye ötlet maximum valamelyikünk elcsendesül egy időre... Aki valószínűleg én leszek ezek után. 
Cerberus ezzel aztán igazán bölcsnek nézhet, csak annyira, hogy hirtelenjében azt se fogja tudni, hogy a mancsát melyik fejének a homlokára csapja. Már ha tudna mozogni amire még mindig gyanakszok, egy szoborban sem lehet már manapság megbízni. 
A togabito alig, hogy megérkezett már rögtön beleállt Speedy-be aki, mint kiderült fogalma sincs arról, hogy ki lehet ez és miért ilyen zabos rá. Igen, ilyen ez a világ, sokszor nem is csinál semmit sem az illető és rögtön akad valaki, aki minden mozdulatát rossz szemmel nézi... Azonban ez az illető a Speedy vérvonala által elkövetett bűnökre hivatkozik... Nekem ez inkább alaptalan vádaskodásnak tűnik. Bitófára a togabito-val! Másképpen ezen bűnöket most úgysem tudjuk napirendbe sorolni, így az ítélet: harc. Persze ennek a nyomorultnak volt annyi esze, hogy pajzsot kreáljon magának, de előtte azért még küld egy ajándékot is, amit szerencsére időben visszautasítok mivel nincs karácsony. Ezután Speedy csap le rá, amit szintén kivéd ezzel a pajzsos technikájával ez a mocsok. Kezd idegesítő lenni, és ráadásul már megint idézi azokat a dögöket, csak hogy...

- Franc...! - hirtelen az a két dög többszöröződni kezd, és egy seregnyi kisebb lénnyé válnak. 
Először hirenkyaku segítségével kikerülnék azoknak az útjából, amelyek már célbavettek, és hátulról megfeszített tenyérrel céloznám meg őket, utána pedig az íjammal, tripla hasadással támadnám őket tovább - van egy olyan érzésem, hogy ez nem egy 5 perces rövid menet lesz.


(click to show/hide)

Karakterlap

Adrián Ruiz

Az arrancarok gyöngye

Arrancar

*

Szint: 5.

Lélekenergia:

60% Complete
27 000 / 30 000

Hozzászólások: 131

Hírnév: 7

Infó

Tárcában: 2 900 ryou

Technikatár
Ajándék küldése


Hovatartozás:
Las Noches

Egyéb hovatartozás:
Nincs

Reiatsu szín:
Midnight Blue

Egyéb hovatartozás:
Nincs

Kapcsolat cimke:
Egyedülálló

Mottó:
A világ csupán egy óriási színpad.

Post szín:
#3CAFC8


  • Profil megtekintése

Nem elérhető Nem elérhető

Re:Az Ötödik Lecke
« Válasz #84 Dátum: 2022. Máj. 21, 16:38:09 »
Bár csak viccnek szánom a Kanenek intézett kérdést, de a togabito reakciójából mégis olyan ellentmondásra leszek figyelmes, amit nem hagyhatok szó nélkül.
- Ha ellenségnek tartjátok a családját, akkor miért segítitek Katet?
Ellenfelünk mibenlétében sem jutok előrébb. Csak annyi derül ki, hogy a csapat többi tagjának is majdnem annyira új, mint nekem, mélyebb diskurzusra pedig nem igazán van lehetőség az elkezdődő csata hevében. Cerokkal gyorsan el tudom intézni a két megidézett démonját, magában a togabitoban azonban már nem sikerül kárt tenni, még a többiek sorozásának sem. A távolsági támadásokat kerüli vagy pajzzsal blokkolja, az előre vetődő Kanet pedig könnyedén visszalöki és még gúnyolódni is marad energiája. Ha ez eddig nem lenne elég, némileg változtat taktikáján. Egyre kisebb és kisebb repülő vackokat idéz, míg végül egy egész raj tart felénk. Kivonom a kardom és sebesen suhintva a levegőben saját bala áradatomat[1] küldöm a sokaságra válaszul, amiből talán jut pár neki is mögöttük.
Egyelőre azonban ezzel olyan sokra nem megyünk. Még ha feltételezzük is, hogy előbb-utóbb kimerül, ez ránk is igaz. Magát az idézőt kellene valahogyan támadnunk. Amennyiben sikeresen el tudom intézni a raj rám eső részét, a pillanatnyi szünetet arra használom, hogy koncentrálva a togabito felé nyújtom a kezemet, bezárva egyik technikámba[2]. Ha sikerrel járok, legalább tudni fogjuk, hogy az idézett lények önállóan is képesek-e cselekedni, vagy pedig az ő folytonos irányítása kell hozzájuk.
(click to show/hide)
(click to show/hide)

Karakterlap

Kane Shinzou

Quincy

*

Futár (Speedy)

Szint: 4.

Lélekenergia:

60% Complete
20 950 / 30 000

Hozzászólások: 209

Hírnév: 2

Infó

Tárcában: 29 700 ryou

Technikatár
Ajándék küldése


Hovatartozás:
Független

Egyéb hovatartozás:
Nincs

Reiatsu szín:
ciánkék

Egyéb hovatartozás:
Nincs

Kapcsolat cimke:
Egyedülálló

Post szín:
#6666FF  #99EAFF


  • Profil megtekintése

Nem elérhető Nem elérhető

Re:Az Ötödik Lecke
« Válasz #85 Dátum: 2022. Máj. 21, 17:37:36 »
Miután látom, hogy Aleda vacog, nem hagyhattam csak úgy szó nélkül. Gondolkodás nélkül levettem a kabátomat és rá tettem, nehogy megfázzon. Elkapom a lila színben tündöklő tekintetét miközben megköszöni. Egy ideig csak nézem őt és nem mozdulok. Nem tudom mitől dermedtem le hirtelen, de úgy érzem mintha megállna közöttünk az idő. Mit mondhatnék neki? Valamit mondanom kéne nem? De mit? Valamit biztos közölni szeretnék, itt van a nyelvem hegyén, de egyszerűen nem tudom megfogalmazni. Egy darabig csak némán bámulom majd egyszer csak úgy érzem valami kiakar szabadulni a számból. Már nyitom is, hogy közöljem vele azt, amit mondani szeretnék, de ekkor váratlanul Cat hangját hallom és visszacsukom a számat majd felé tekintek.
- Ha ha ha! Nagyon vicces vagy mondhatom!
Kiverte a fejemből a gondolatot, ami megfogalmazódott bennem. Amúgy is erre nincs idő, még is mit képzeltem? Fontos feladatunk van, hogy megállítsuk a húgomat! Nincs idő itt… érzelmekre. Azért valahol aggódom. Lehet-e közös jövőm vele? Azok után, amin keresztül megyünk, van-e esély arra, hogy a jövőben egymásé lehessünk, családot alapíthassunk, közös gyerek… miket gondolok itt hirtelen a fejemben?! Megrázom egy picit magamat, hogy a jelenre tudjak koncentrálni. Nem szabad, hogy a gondolataim eltereljék a figyelmemet!
- Szerintem meg se próbáld Monkey… tuti ráfáznál.
Tudom, hogy poénból mondta Ryuunosuke amit az előbb említett, de a biztonság kedvéért megerősítem hogy ez tényleg ostoba ötlet. Az öngyújtónak több értelme lenne, de sajnos tuti nem lenne elég ahhoz, hogy leolvasszuk róla a jeget. Itt valami turpisság van, amit egyellőre nem értünk. Abban egyetértek Naraku-val, hogy az öreg quincyk sok esetben szerették a talányokat, próba tételeket. Gondoljunk csak bele a barlangos esetre. Mennyi talányt és rejtvényt kellet megoldanunk ahhoz, hogy megszerezzük a pendrive-ot. Mondjuk ott érthető volt, hiszen az „építménynek” az volt a feladata, hogy őrizzen valamit…
- Viszont, ha belegondolunk talán nem véletlenül nem egyszerű, hiszen a célja az, hogy nehezen jussunk be. Távol tartani azokat, akiknek nem kéne benn lenni, viszont beengedje azokat, akik bemehetnek. Ha jól emlékszem az-az öreg quincy is mondott valami hasonlót. „Olyanok ismerhetik belülről az épületet kiknek az volt a feladata, hogy lakat alatt tartsák.” Kérdés az, kik felügyelhették a pagodát?
Na ez a jó kérdés. Kinek vagy kiknek a feladata volt ezt az épületet lakat alatt tartani? Sajnos pechünkre, nem tudunk sokáig gondolkodni, mivel váratlan vendéget kapunk egy togabito személyében és sajnos nagyon is zabos rám. A tekintetében látom, hogy a halálomat kívánja legszívesebben. Eléggé igazságtalannak érzem a helyzetemet, hogy őszinte legyek. Eleve mi közöm van ahhoz, hogy az ősöm valamit tett ellenük? Meg se születtem akkor!
- Na igen… ez engem is érdekelne!
Erősítem meg Ruizt. Miért segítenek akkor Kate-nek, ha eleve a vérvonalammal van bajuk? Kicsit ellentmondásos a dolog. Vagy… még sem? Lehet ezek a mocskok kiakarják használni a húgomat valamire? Amire csak ő lenne képes? A fenébe! Minél hamarabb meg kell találnom Katet ha nem szeretném, hogy még nagyobb bajba kerüljön mint amiben van! Meglep Aleda reakciója. Nem tudtam, hogy van egy vad természete, de hát az ember tud meglepetést okozni, főképp, ha sok ideje nem látta. Felirom magamnak, hogy ne idegesítsem fel, ha egy mód van rá, mert könnyen megküldi a sejhajomat egy gömbbel. Viszont a csata kezdetében úgy gondolom előtte biztonságba kéne helyeznem, így vállalva a kockázatot felkapom, jelzek Cat-nek kövessen és nyomban a szobor tetejére rakom. Jön is a maflás ami akkorát csattan, hogy úgy érzem mintha az agyam jobbra és balra vánszorgót volna, miközben a fogaim igyekeznek egyben maradni. Sajnos nincs időm cseverészni, így kiadom az utasítást mindkettőjüknek majd becsatlakozok a küzdelembe. A pofonát még most is érzem az arcomon, remélem nincs nyoma! Előkapom a kardot és rögtön vágok a togabito felé, aki könnyedén kivédi és még be is szól nekem majd azzal a lendülettel el is lök. Gyorsan össze sűrítem a lélekrészecskéket a talpam alá, hogy ellenállást legyek képes kifejteni, hogy megálljak.
- Kezdem utálni az ősömet!
Jelentem ki mindenkinek. Komolyan a Fehér Sárkány leszármazottjaként ennyire szívás lesz az életem? Még is kikkel akaszkodott még össze? Arrancarokkal, Bountokkal esetleg Fullbringerekkel csak hogy ne legyen egyszerű az életem? Egyáltalán hány ellenségem van, akiről nem tudok? Meglepődőm mikor azt látom, hogy a két madár, akik felénk tartanak sok kicsire osztódik és rajként nekünk repülnek.
- Ez komoly?!
A kardommal igyekszem lecsapni ezeket a dögöket, miközben próbálok hátrálni majd felrepülni hirenkyakuval, mozgásban maradni, hogy elég terem legyen ahhoz, hogy levágjam őket, miközben próbálom megoldani, hogy ne tudjanak hozzám érni. Igyekszek egér utat is találni, hogy kitudjak szabadulni a slamasztikából és rögtön a togabitot célozzam meg. Sajnos mivel nincs íjam, mert valaki volt olyan kedves elvenni tőlem, így azt fogom csinálni, amit ép eszű quincy nem tenne a helyemben. Dobó tőrként alkalmazni a seele schneidert. Ha sikerül kijutnom a bajból, megcélzom a togabitot a fegyveremmel és felé dobom. Remélhetőleg sikerül valahogy sérülést okoznom neki.

Karakterlap

Kuchiki Rukia

Mesélő

*

Hozzászólások: 57

Hírnév: 0

Infó

Tárcában: 6 000 ryou

Technikatár
Ajándék küldése


Hovatartozás:
Független

Egyéb hovatartozás:
Nincs

Egyéb hovatartozás:
Nincs

Kapcsolat cimke:
Egyedülálló

Post szín:
#EEF8FF


  • Profil megtekintése

Nem elérhető Nem elérhető

Re:Az Ötödik Lecke
« Válasz #86 Dátum: 2022. Máj. 22, 15:23:52 »
Cat egy félmosolyt még megenged Kane felé, miután elrontotta a pillanatot a gerlepár között majd a csapat hallgathatja ahogyan Naraku szokásos megnyerő stílusával kifejti mennyire elege is van a régi ősi quincykből akiknek úgy tűnik az volt a legjobb elfoglaltságuk, mennyiféle talányos rejtvényeket tudnak kitalálni a betolakodóknak. Ezután jön a találgatás, hogy miképpen lehet a cerberus szobor körüli láncokat leszedni valahogy.
- Azért ennyire ne legyetek már piromániások! Az lenne a rosszabb, ha gyúlékony lenne! Felégetnénk az egész kócerájt aztán csak néznénk. Bár egy tábortűz jól esne az tény!
Feleli Cat aki ezután még tüsszent is egyet. Sajnos őt is megviseli a hideg, emiatt igyekszik mozgatni magát, hogy termelje testében a hőt.
- Én inkább azt kérdezném, ki építette meg ezt a komplexumot?
Cat-et jobban izgatja a kérdés, hogy ki volt az, aki megépítette a létesítményt, ahol most éppen vannak. Sajnos a találgatások ideje gyorsan lejár, miután Agni a togabito megmutatja magát hőseinknek. Kane azonnal reagál és felviszi hőn áhított szerelmét a cerberus szobor tetejére, hogy biztonságban legyen, ennek eredménye képben kap is egy pofont, aminek nyoma egy ideig biztos látszani fog, de szerencsére akkorát nem kapott, hogy maradandó sérülést szenvedjen el. Cat csak kuncog magában a jelenetet látván majd amint Kane visszacsatlakozik a küzdelemhez, igyekszik segíteni Aleda-nak.
- Ja. Emiatt hívja szamárnak Fox. Fogadok emiatt tetszik mi?
Teszi fel a kérdést majd ő is lenéz a csatatérre egy picit majd megérinti Aleda vállát.
- Gyerünk, menjünk! Tud vigyázni magára, hidd el. Nem tudják olyan könnyen kinyírni.
Ezután Cat ahol tud, igyekszik segíteni Aledanak a közlekedésben a szobor tetején, miközben a csata folyik. Nagy szerencse, hogy a togabito nem sok figyelmet szentel rátok, így képesek vagytok szabadon mozogni és kitalálni, hogyan tudjátok megoldani a rejtvényt. Mint az kiderül, a lakatok kulcslyukai helyett, szimbólumok bemélyedései lelhetőek. Aleda szerint, visszakéne menni. Cat sóhajt egyet. Nem igazán tetszik neki az ötlet, de nem is ellenkezik. Előveszi a láncát majd íjat formáz és szabad kezével egyfajta katonai tisztelgéshez hasonló mozdulatot csinál, jelezve így a nemesi lánynak, hogy készen áll a tervet teljesíteni.
- Le tudsz menni egyedül vagy segítsek?
Azért felteszi a kérdést halkan Cat a biztonság esetében. Amint sikerül leérnetek, nagyon gyorsan kell mozognotok, hogy a küzdelmet elkerüljétek. Szerencsétekre, a togabitonak olyan kis hangyáknak tűntök a szemében, hogy nem is foglalkozik veletek. Cat fedezi Aledat ahogyan csak tudja. Amint a lépcsőhöz értek, kikapcsolja az íját és a nemesi lánnyal fut felfele az úti célhoz.


Adrián Ruiz, Kane Shinzou, Takahashi Ryuunosuke és Sakamoto F@cking Naraku

A togabitoval szemben lévő küzdelmetek nem ígérkezik olyan egyszerűnek. Naraku támadását kikerüli, kivédi a felé jövő cerot a madarak segítségével. Sajnos még az ifjú Shinzou támadását is sikerül semlegesítenie és félre löknie, miközben igyekszik demotiválni ellenfelét szavaival. Eközben Aleda és Cat már elmenekülnek a harctérről, így a csapatnak már nem kell aggódnia amiatt, hogy esetleg a lányokban kárt tegyenek véletlenül is. Itt most már teljes erőbe dobással tudnak küzdeni a többiek, de sajnos a togabito előbb lép és már madarak raját zúdítja reátok. Naraku a rajokkal szemben ökleivel és lábaival igyekszik semlegesíteni, ami félig meddig működő képes. Szerencséjére az osztódásnak következtében a madarak nagysága csökken így könnyebb dolga van Sakamotónak, viszont időbe telik mire levakarja magáról a rajt. Ryuunosuke távolságot igyekszik tartani. Tesshou technkájával a raj nagy részét ugyan sikerül semlegesítenie, de a maradékkal sajnos kicsit nehezebb dolga akad. Még szerencse, hogy a Tripla Hasadás technikájával igyekszik csökkenteni a számukat, ez viszont szintén időigényessé fog válni, mire levakarja magáról a rajt. Az arrancar Bala Bombardeo technikáját igyekszik bevetni, amivel nem csak a rajt, de magát Agnit is célba veszi, aki nyomban egy madárt megidéz a tenyerében és pajzsként használva védi ki a támadást, ezzel megadva az esélyt arra, hogy Ruiz képes legyen második technikáját bevetni, a Delgado brillar hollow képességet minek segítségével egy négyzet alakú halványkék színű fallal keríti körbe. A raj viszont sajnos nem tűnik el és tovább nehezítik Ruiz dolgát, viszont szerencséjére technikájával elérte a célt, hogy a togabitot egy ideig kivonja a forgalomból. Most már csak a raj tisztításával kell foglalkoznia. Kane a kardját igyekszik használni miközben mozgásban próbál maradni. Egy részét a rajnak sikerül levágnia, viszont számuknak köszönhetően ez alig vezetne eredményre. Viszont egy kis teret sikerül kiharcolnia magának, így véghez tudja vinni tervét, hogy Agnihoz hajítsa a seele schneidert. A szerencsének köszönhetően és Agni figyelmetlenségének is, ez okozza végzetét végül. Miközben a quincy már fegyverét Agnihoz hajítja, a togabito minden erejével nagy nehezen semlegesíti az erőteret madarainak segítségével, viszont amit nem látott előre az-az, hogy a seele schneider a tér elpusztításának következtében eléri Agnit és átfúrja a lélekláncának helyét. Agni teste a reishi energiák hatására teljes mértékben eltűnik. A raj ekkor folyékony halmazállapotra váltanak és lecsöpögnek a földre vagy esetleg másra, ha időközben nem kerülte el valaki. A csapatmunka meghozta gyümölcsét még ha nem is volt ez olyan tudatos. Ruiz hollow technikája kiváló volt arra, hogy az ellenfél figyelmét elterelje és ne sejtse, hogy egy végzetes tárgy elveszi az életét, ami éppen felé repül. Most már csak a lányokra kell várnotok, mikor érnek vissza.


Aleda Felisberta

A lépcsőzéstől valószínűleg már eleged lehet, de szerencsére quincy létednek, ezt fel is gyorsíthatod azzal, hogy hirenkyakut alkalmazol. Amint sikeresen felértek, Cat rögtön a másik ajtóhoz siet, ami a kijárattal szemben van majd oldalra húzza. Miután belép a küszöbre, hallhatod ahogyan a futár füttyentésével jelzi meglepettségét a teremmel kapcsolatban. Amint te is belépsz, láthatod az okát. Egy gigantikus könyvtár fogad téged. Tele régi könyvekkel fentről, lefelé. Olyannyira nagy ez a könyvtár, hogy a tetejét nem lehet látni és a könyves polcokat nézve, az épület tetejéig érnek fel. Szerencsére akad itt nagy csigalépcső mindkét oldalon, hogy ezt a hatalmas könyv gyűjteményt áttudja nézni valaki, ha van ideje. Sajnos viszont nektek nem sok időtök van és ki tudja Kate milyen közel járhat célja elérésében.
- Szerintem te kezd balról és jobbról.
Ajánlja fel Cat az ötletet majd belekezd a könyvek átfésülésében. Jóbról vagy balról kezded, a te döntésed. Temérdek könyvekkel találkozhatsz, amiknek borítója kopottas, régies, benőtte a pókháló. Legtöbb könyvet, ha kinyitod, láthatod, hogy a betűk rajtuk sajnos olvashatatlan. Irományaik már örökké a feledés homályába fognak merülni. Szerencsére viszont nem kell olyan sokáig keresgélni, hogy megtaláljátok azt, amit kerestek. Ugyan is észreveszed, hogy egy könyv kitűnik a többitől. Fémesebb borítója van, ráadásul úgy néz ki mintha nem fogott volna rajta az idő. Ha ezt a könyvet leemeled, rögtön egy ismerős kis medálszerű ékszert vehetsz észre a borítón. Egy esőcseppet formázó ékszer. Ha kinyitod a könyvet, azt láthatod, hogy lapjai üresek. Az ékszert, letudod venni a borítóról. Szerencsére nem te vagy az egyetlen, aki erre a turpisságra rá jött.
- Találtam kettő könyvet! Mind üres! Ráadásul a boritó tetején ugyanazok a szimbólumok vannak rajtuk amire szükségünk van! Nálam Szél és Láng van! Nálad?
Pár emelettel feljebb szól neked Cat. Ezek szerint már csak egy kell, amit hamar meg is találsz, ha alaposan körülnézel még egy kicsit. A Fa forma, ami hiányzik pár emelettel feljebb lelhető, Cat magasságában balról. Amint megtalálod az utolsót, észreveheted, hogy ez a könyv eltér a többitől. Ugyanis amint kinyitod, látod, hogy belül van még egy, de nem kemény boritással. Sokkal inkább bőrből készült. Mérete inkább egy naplóhoz hasonlít. Mikor kinyitod ennek tartalmát, latin betűkből álló szöveget lelhetsz. Lefordítva így szól:

„Érdekes kultúrával rendelkeznek a sziget lakók. Soha életemben nem láttam ehhez hasonlót. Falvaik, teljesen másképpen néznek ki, mint amit megszoktam. Kardjaik vékonyabb, páncélzatuk szinte fából van készülve, még is harcosaik nagyon is veszélyesek. Hasonlítanak a shinigamikra kikkel anno megküzdöttünk. Kiemelkedőek a nép nyelvezetéből kiindulva, a Samuraiok. Hihetetlen egy népség meg kell mondjam. Bár igaz quincy létemre, nem lenne sok gondom legyőzni őket, de az ő szintjükön, veszedelmes ellenfelek lehetnének. Kár, hogy Őfelsége soraiban nem voltak ilyen kiemelkedő harcosaink. Miután megmentettem őket a démontól ki földjeiket megtépázta, azóta a nép Hakuryuu-nak szólít. Sok időmbe telt mire rá jöttem mit is jelent ez a szó. Fehér Sárkány… vajon miért aggatták rám ezt a nevet? A kinézetem miatt? Esetleg a ruházatom színe miatt? Mindenesetre értékes tudást tudok itt szerezni. Talán nem is volt olyan rossz ötlet idejönni. Azt hiszem maradok és elfogadom királyuk ajándékát, amit megígért nekem.”

Ez a kis részlet elárulja, hogy a napló nem másé, mint a hírhedt Fehér Sárkányé. A quincyé, ki idejött a Japán szigetekre és legyőzte a démont ki a szigetet akarta magáénak tudni. Lehet értékes lenne magaddal cipelni.
- Találtál valamit?
Hirtelen Cat érinti meg a válladat.
- Ha gondolod indulhatunk vissza.
Mutat bal kezének hüvelykujjával a háta mögötti lévő kijárathoz. Ha készen állsz, talán vissza is indulhatsz a többiekhez, akik eközben az Agni problémát, megoldották.

Mindenki

- Hiányoztunk?
Teszi fel a kérdést Cat szét tárt karokkal, amint visszaérnek Aleda-val.  Rögtön körülnéz majd rögtön kérdést intéz felétek.
- Hol van az ipse, aki be van rágva Speedy-re?
Amint megtesz két lépést, érdekes hangot ad ki a csizmájának talpa. Megnézi vajon mi okozta majd mutatóujjával végig simít rajta és megnézi az anyagot amire rálépet. Az arca elárulja, hogy hamar rájön mi lehet, majd a többiek felé néz.
- Nem vittétek túlzásba egy kicsit?
Teszi fel a kérdést Cat Ruizék felé. Aki esetleg szeretne trolkodni a futárral, itt a megfelelő alkalom. Csak aztán nehogy Aleda elájuljon vagy hányingert kapjon a vér látványától, amit a madarak okoztak, miután folyékony vérré változtak mesterük eltűnése után. Már csak annyit kell tennetek, hogy a szimbólumokat, amit a lányok megszereztek, belehelyezzétek a megfelelő lakatokhoz, ami a szobor tetején lelhető. Amint ezt megteszitek, arra lehettek figyelmesek, hogy a jég letörik a láncokból majd a lakatok is lehullanak a földre, ezzel „kiszabadítva” a szobrot a fogságából. Szemei kéken kezdenek fényleni, ami olyan hatást kelt mintha feléledne, viszont ahelyett, hogy ténylegesen életre kelne, a szobor ketté oszlik és ezzel utat enged nektek a következő állomás felé.
- Akkor, mehetünk tovább?
Teszi fel a kérdést Cat az ajtó felé mutatva. Amint a csapat készen áll, folytatni tovább az utat, egy különleges teremben fogják találni magukat. Ami először a szemeitek elé kerül, az nem más, mint az előttetek lévő szobor, amin egy ördög szárnyakkal rendelkező lány és egy angyal szárnyakkal rendelkező fiút ábrázol egymásnak háttal. Kicsit a szobor elött egy kör alakú bejárat lelhető a padlón. A szemfüles quincyk észrevehetik, hogy reishiből készült. Viszont hiába igyekeznék manipulálni, nem engedelmeskedik nektek. Kilincset, bemélyedést, semmit nem leltek, amivel kilehetne nyitni. Cero és más képességek használata se segít sokat, hogy kinyissátok. A kör alakú bejárat körül újabb latin szöveget lelhettek, amit Aleda sikeresen le tud fordítani. Kérdés, hogy megosztja-e csapattal megint tudását. A termet kék tüzek világítják be szintén az oszlopok tetején. Két lépcső vezet felfelé, jobbra és balra, ami két ajtóhoz vezet szín szerint piros és kék. Érdekessége, hogy úgy helyezkednek el amerre a szobornál lelhető figurák néznek. A lány alak a piros ajtót nézi balról, míg a fiú a kéket jobbról. A szobor közepén egy érdekes mélyedést lelhettek, ami egy homokórát ábrázol.
- Hát akkor… mivel sietnünk kéne, szét kell válnunk… ja… hát akkor!
Cat rögtön önállósodik és Ruiz, Naraku és Ryuunosukét tereli már is a piros ajtó felé.
- A többiekkel megnézzük a piros ajtót, addig a gerlepár nézze meg a kéket! Majd találkozunk ugyanitt, ha végeztünk! Na csá!
Szerencsére a futárlány nem durván tol titeket az ajtó felé, de azért érezteti, hogy a terve az lenne, ha Kane és Aleda külön maradnának. Vélhetőleg azért, hogy „kettesben” lehessenek. A kérdés, hogy a többiek mit szólnának ehhez?


Eközben a pagoda mélyén…

Kate határozott léptekkel megy célja felé, oldalán szövetségesével, a togabitoval kinek neve egyelőre ismeretlen számunkra. Sokáig csak egy irányban mennek. Minden léptükkel visszhangot hagynak maguk után. A vízcseppek törik meg leginkább a csendet. A két fél nem szól egymáshoz, nem beszélgetnek. Mindketten céltudatosan haladnak. Vajon a kettejük között lévő szövetség mennyire erős? Mi a célja a togabitonak Kate-el? Dühét ugyan visszafojtja a quincy iránt, de vajon milyen okból? Kate egyszer csak megáll majd egy irányba kezd tekinteni.
- Itt vannak.
Jelenti ki észrevételét a togabitonak aki szintén megérzi a csapat érkezését.
- Valószínűleg le is győzhették Agnit… mily szomorú, de várható volt.
- Várható?
Kate a togabito felé tekint, miközben a kezében lévő katanáját hüvelykujjával megtolja, készen állva arra, hogy azonnal használni kelljen. Ezt a togabito észre is veszi.
- Nem kell aggódnia drágám. Hiszen egyértelmű volt, hogy maga után indulnak. Elvégre… okot adott erre. Viszont, szerencsére én magam is felkészültem a kis… problémánkra.
A togabito fütyülni kezd ezután, amire Kate jobban vonja ki kardját a tokjából. A fütyülés pillanatában két másik togabito jelenik meg a színen. Egy félmeztelen vörös hajú nő, fekete estélyihez hasonlító ruházattal és egy fehér hajú férfi, sebekkel tele, fehér ruházattal.
- Rudra, Sucob. Örülök, hogy itt vagytok.
- Szóval itt vannak igaz? Szegény Rudra elvesztette hát a testvérét! Milyen sajnálatos.
- Gyenge volt és ostoba… nincs mit rajta sajnálni. Bevégezte a dolgát.
- Viszont úgy gondolom szeretnéd megtorolni ezt a bizonyos… veszteséget.
- Testvérként kötelességem. A tüzet már megismerték… de mint tudjuk, hogy amit nem lehet látni, az-az igazi veszély.
- Legyen hát így Rudra. Menj és tartoztasd fel őket amíg mi tovább haladunk!
- Ne mááár! Had én szórakozzak velük! Olyan rég volt már, hogy valakivel játszhatnék!
- Rád később van szükségünk Sucob. Apropó… sikerült a hollowot meggyőznöd, hogy csatlakozzon hozzánk?
- Hollow? Miről nem tudok még?
Kate-nek szavaiból érződik a gyanakvás amire a togabito azonnal válaszol, meghajlással.
- Elnézést drágám. Csupán gondoltam, biztosabbra mehetnénk, ha növelnék az esélyeinket. Hogyan is tartja az emberi mondás? Az ellenségem ellensége a barátom.
- Sajnos az a hollow gyáva és gyenge… nem értette meg urunk bölcsességét. Úgyhogy sajnos… ez van.
Tárja szét a karjait Sucob. Kate egy ideig még némán tekinti a többieket majd végül sóhajt egyet és kardját visszahelyezi a tokjába.
- Elő ne forduljon még egyszer…
- Te arcátlan!
A togabito megállítja Sucobot.
- Nyugalom Sucob… jogosan nem bízik bennünk.
Ezután Kate felé fordul.
- Értettem és legközelebb nem titkolózom.
- Akkor induljunk tovább.
Kate, Sucob és a togabito tovább indulnak együtt, miközben Rudra ellenkező irányba sétál majd egyszer csak el is tűnik. Kérdés… hol fog legközelebb megjelenni?
Határidő:2022.06.04
« Utoljára szerkesztve: 2022. Máj. 22, 18:11:52 írta Kuchiki Rukia »

Karakterlap

Sakamoto Fucking Naraku

Badass

Quincy

*

Szint: 4.

Lélekenergia:

60% Complete
20 500 / 30 000

Hozzászólások: 113

Hírnév: 0

Infó

Tárcában: 14 500 ryou

Technikatár
Ajándék küldése


Hovatartozás:
Független

Egyéb hovatartozás:
Nincs

Egyéb hovatartozás:
Nincs

Kapcsolat cimke:
Egyedülálló


  • Profil megtekintése

Nem elérhető Nem elérhető

Re:Az Ötödik Lecke
« Válasz #87 Dátum: 2022. Máj. 28, 12:32:46 »
- Én szeretek nyalni… láncot is.- úgy érezte, hogy ezt mindenkivel meg kell osztania, ha már ennyire összekovácsolódott a kis társaság, hát akkor itt volt az ideje annak is, hogy Naraku ilyen dolgokat is eláruljon magáról, még ha senki se volt rá túlságosan kiváncsi.
- Csak egy ötlet volt, mindenre nyitottnak kell lenni, ne legyél ennyire prűd.- megvonta a vállait.- Ha meg leég az egész… hát azzal is elértünk valamit, nem kell bolyongani össze meg vissza, mint légy a szobában.- praktikusabb lenne, ha tényleg felgyújtanák az egészet, csak Naraku szerint, nincs akkora szerencséjük, hogy le is égjen az egész kóceráj, sőt, ki se gyulladna.
- Valaki, aki kurva sok szabadidővel volt megáldva.- nem lehetett egyszerű megtervezni, felépíteni, berakni a szobrot, vagy megtalálni a megfelelő helyet, ahol pont volt egy akkora szikla, hogy ki lehessen faragni belőle a kutyust, és ráhúzni a pagodát.
- Na mindegy, inkább törjünk be pár koponyát.- kiroppantotta az ujjait, nem árt egy kis bemelegítés a bunyó előtt, még akkor se, ha csak egy kishal jött látogatóba, mert a tökét rámerné rakni, hogy nem a második ember, vagy togabizbasz bújt elő a lyukából, hogy a bandát basszogassa.
Idegesítők voltak ezek a vérlegyek vagy akármik is voltak. Alig ütött le egyet, már is kettő lett belőle, még az se volt túlságosan vigasztaló, hogy méretben csökkentek. Még talán idegesítőbb is volt, olyanokká váltak, mint a legyek, zümmögtek meg repkedtek, és felcseszik az ember agyát.
- Kéne egy légycsapó.- hátrálnia kellett, hogy kikerüljön a rajból, ami lassan már teljesen körbe vette Narakut, könyéktől lefelé már teljesen véres voltak a karjai, sajnos nyomot hagynak maguk után, nem elég az osztódás, még ez is.
Inkább nyitott tenyérrel kezdte el lecsapni az egyre több és kisebb valamiket, egyiket a másik után, így kerülhette el a figyelmét, hogy néhány túlságosan is közel került a fejéhez, de ahelyett, hogy támadtak volna, egyszerűen pukk és végük volt.
- Telepata lennék?- meglepetten pislogott, majd amikor végre kipislogta magát, letörölte az arcáról a rákerült vért, vagy inkább szétkente azt, nem volt fontos. Inkább körbenézett, hogy vajon a többiek is így jártak? S ahogy nézi, igen, sőt, Agni el is tűnt, úgy fest, hogy a Kölyöknek sikerült végeznie vele. Egy fasz letudva.
- Ez letudva. Hol vannak a csajok?- kérdés közben pedig a zsebébe nyúlt és cigit vett elő, még szép, hogy ráfog gyújtani, egy kiadós testmozgás után megérdemel egy kis kényeztetést.
- Emlegetett szamarak.- a kérdező felé nézett, majd elvigyorodott.- Mint kecskének a kés.- nem sértésnek szánta, a hangjából is inkább a piszkálódás hallatszódott ki.
- Ő lett elrágva.- lehet jobb lett volna, ha valami olyasmit mond, hogy; Sokat rágott rajta és a torkán akadt. De ez már így maradt.
- Ilyenek ezek a régebbi modellek, nem öntisztítók.- amiről eszébe is jutott, hogy megint moshatja ki a kabátját. Akárhányszor találkozik ezekkel a kölykökkel, a ruhája mindig bánja, lassan be kell nyújtania a számlát miattunk, mosópor, vagy éppen a cérna miatt.
- Hah… azt hittem, hogy inkább a hátsó lábaira állós lesz.- derékra tett karokkal nézte, ahogyan a szobor kettényílt, így se volt egy rossz látvány, nem volt oka panaszra.
- Oké, a kutya után nem kéne meglepődni, de ezt mégis hogy hozták össze?- kérdően nézett a többiekre, nem mintha tőlük jönne majd a válasz.- Haha, tudtam én, a nők az ördögök.- utalt a női szobor szárnyaira.
- Héjj… nem kell lökdösni, így is értjük mi a célzást.- Naraku magától is megindul az ajtó felé, nem kell a noszogatás.- Kurva egy romantikus hely ez azért, már ha eltekintünk attól, hogy meg akarnak ölni minket, de azért megvan a bája.- nem igazán tartja jó ötletnek, hogy így külön váljanak, már csak azért se, mert a helyiek a Kölyökre fújnak leginkább.- Azé ha lehet ne haljatok meg, és gumit használjatok… ha nincs nálad szólj, adok egyet… várjá, a francokat, a tárcám ott maradt a bázisotokon. A francba…- ismét csak viccelt, reméli meg is értik, mert mintha lenne a Kölyöknek egy olyan szokása, hogy túl komolyan vesz mindent. Megvonta a vállait és inkább ment az ajtó felé, ajkai közt cigivel a kezei pedig a zsebében pihentek.


Karakterlap

Aleda Felisberta

Quincy

*

Szint: 1.

Lélekenergia:

60% Complete
7 500 / 15 000

Hozzászólások: 70

Hírnév: 0

Infó

Tárcában: 9 900 ryou

Technikatár
Ajándék küldése


Hovatartozás:
Független

Egyéb hovatartozás:
Nincs

Reiatsu szín:
Fehérkék. Lsd. olasz Celeste szót.

Egyéb hovatartozás:
Nincs

Kapcsolat cimke:
Bonyolult

Kivel áll kapcsolatban?:
Kane Shinzou

Post szín:
Slateblue, dialógus: DarkGoldenrod


  • Profil megtekintése

Nem elérhető Nem elérhető

Re:Az Ötödik Lecke
« Válasz #88 Dátum: 2022. Jún. 04, 18:20:13 »
Engem valahogy momentán nem köt le az építmény története. Érdekes lenne, ha csak nyaralni jöttünk volna ide, de sokkal jobban izgat Kate sorsa, és Kane idegállapota, minthogy ki építette a pagodát. Catre nézek. Nála hangosabban senki se mondja ki az egyértelműt.
- Szerintem annak mind nagyon örülnénk, ha nem maradna belőle porszem sem - Ha nincs épület, nincs probléma, ami nincs, az pedig nem is létezik.
- Ha még csak nem is ízesített, akkor már nem olyan jó – mondom ezt a kék hajú ötletére reagálva. Pimaszul magabiztos mosoly ül arcomra. Mindenki úgy értelmezi az előbbit, ahogy szeretné, a bandára hagyom. Tüskés hajú társunk megszólalása után max. extra „fűszert” dobok ennek a furcsa levesnek a tetejére, aminek eme „csodálatos” beszélgetést keresztelem el magamban. Utána a társalgásból kivonom magam hosszas időre. Olyan jól sikerül, hogy végül szobordísszé válok.  Legalább annyira dermedek le a látottaktól, mint az alattam láncra fogott véreb. Elkeserítő látni, hogy Kane-t meg se hatja a pofon. Régen megvillantotta volna átható tekintetét, és tekintélyparancsolóan rám nézne. Én pedig engedelmeskednék, meghajolnék neki. A fiú mai formájában vélhetően elnyomna egy káromkodást, a barátai pedig csipkelődnének vele, amiért egy nő ilyen könnyen elbánt vele.
Szép lenne megélni azt. De nincs időnk most.
Be tudom az időhiányának kedvesem viselkedését.
 Ráérünk még rendezni az előbbit, előtte éljük túl.
- Fox? Ha egy Róka, ki ravaszsága mellett nyers szavaival megérinti mások szívét, így vélekedik róla, oda kétség sem fér; igaza van Neki. Te-Tessék? - Jövök zavarba. De mi értelme lenne titkolni az egyértelműt?
- Nos... Hát... Ami azt illeti, i-i-igen - Nem tehetek róla. A könnyű eseteket sose kedveltem, ők a papucsok, akik később hátba szúrnak téged. Na meg aki makacs, nem tudsz annyira befolyással lenni a személyiségeddel, s kevésbé hanyagolja el magát hosszú távon. Kane jellemzése a makacsban kimerül, ha egy perspektívából nézzük. Valahol másutt Catre kicsit mérges vagyok most. Könnyű azt mondani, hogy Kane meglesz így a csatában! Talán jól bírja, de pont olyan, mint a tojás: külsőleg szilárdnak tűnik, belül lágy. Könnyen sérül.
Vajon mennyit bír el addig, míg teljesen összeomlik szerencsétlen?
Tisztelgését biccentéssel nyugtázom. Nos, tériszonyom nincsen, viszont magamra nézve veszélyt jelent a magassarkú csizma. Nem hiányzik a bokatörés.
- Megkérnélek, hogy inkább asszisztálj, és segíts le.
Azzal ellógunk a helyiségből, és felfedezzük az épületet. A sok lépcső ritka unalmas, ha Cat tovább firtatná a pagodát építő ember kilétét, sorsát, valószínűleg most fojtanám meg. Még szerencsénkre létezik a hirenkyaku, így kicsit tempósan tudunk haladni.
Hamarosan a lány fütyülése töri meg kicsi nyugalmunkat.
- Csak nem rigót nyeltél? - kérdezem vicceskedve - Kettesben amúgy szívesen tegezlek, csak a diszkréció miatt magázódom nyilvánosan.
Ez alól Kane más eset, őt mindig tegezem, amióta szóvá tette, hogy ezt szereti. Illetve szerintem mindenki levágta mostanra helyzetünket mivel elég hangosan kiáltottam fel, amikor csakúgy felkapott... Egy hölggyel amúgy se illik ezt tenni.
Belépek Cat után az ajtón, és én is úgy reagálok a hatalmas könyvtárra, mint ő. Annyi különbséggel, hogy pluszban megtoldom hosszas bambulással. Oda-vissza ingatom fejemet a könyvek végtelen gyűjteményében.
- Úristen!! Ez gyönyörű!! - elmorzsolok egy könnycseppet, mert most egy élet cél teljesült a bakancs listámon. Látni akartam egy óriási könyvtárat.
- Rendben - balra indulok. Találomra kinyitok könyveket, és érdeklődve figyelem kopottas szövegeiket. Néhány annyira érintetlen, hogy nem csak pókháló van rajta, de még a beleszáradt pókot is megtalálom az elülső, vagy utolsó borítóján. Undorodva a kezemre húzom Kane kabátját, és azzal törlöm le a piszkot. Sajnos a kezembe vett példányok egyike sem olvasható. Mind fakóra kopott, van amiben furcsa foltok vannak. Szerintem itt élhettek ügyetlen emberek is, akik nem vigyáztak eléggé a könyvekre. Találok közben egy esőcseppet reprezentáló medált. Zsebre teszem. Nem sokkal később megcsillan a fát reprezentáló. Gyorsan odasietek, hogy a kezembe vegyem. Ekkor esik tekintetem az alatta levő, fémszínű könyvre, ami nem tűnik annyira leharcoltnak, mint az eddigiek. Odamegyek. Végigsimítok borítóján. Vastag por borítja.  Magamhoz ölelem a naplót, és a legközelebbi asztalhoz viszem. Kinyitom.  Nos, nem ér nagy meglepetés, hogy latin szöveget találok, de amit ír, az sokkol.
- Hogy micsoda?! - suttogom felháborodva, ignorálva Catet - A szigetlakóknál túl sokáig nyomta oda a tollat... De érdekes szerzemény.
Ránézek társamra. Kihúzom magam, kezeimet csípőre rakom.
- Megtaláltam ennek a rejtélyes Fehér Sárkánynak a naplóját - biccentek az asztal felé. Aztán felmutatom a medálokat.
- Esőcsepp, és fa. Te találtál még könyvet, jegyzetet, papírt, ilyesmit? Ha nem, menjünk.
Azzal visszamegyek.
Amikor visszaérünk, úgy tűnik, mindenki rendben van. Többé-kevésbé. Ennek őszintén örülök, aztán... A lábam alá nézek.
-... sten. Úristen - suttogom, és próbálok nem lenézni. A ruhájukon is van némi, próbálom festéknek képzelni. Próbálok arra gondolni, minden a helyén van.
Bent a kör alakú teremben látok ismét egy latin szöveget. Úgy örülök neki! Egy kis fordítás csak eltereli a gondolataimat arról az állott, vörös szagról... Hangosan olvasom először latinul és utána japánul fordítom. (Rád bízom a szöveget.) Aztán később elpirulok a lány megjegyzésén.
- Gerlepár? - elpirulok. Tény, hogy mi ketten mit sem változtunk - Akkor mi megyünk a kékbe. Én benne vagyok.
Utána Kane-re nézek. Döntsön ő.
« Utoljára szerkesztve: 2022. Jún. 07, 21:26:18 írta Aleda Felisberta »

Karakterlap

Adrián Ruiz

Az arrancarok gyöngye

Arrancar

*

Szint: 5.

Lélekenergia:

60% Complete
27 000 / 30 000

Hozzászólások: 131

Hírnév: 7

Infó

Tárcában: 2 900 ryou

Technikatár
Ajándék küldése


Hovatartozás:
Las Noches

Egyéb hovatartozás:
Nincs

Reiatsu szín:
Midnight Blue

Egyéb hovatartozás:
Nincs

Kapcsolat cimke:
Egyedülálló

Mottó:
A világ csupán egy óriási színpad.

Post szín:
#3CAFC8


  • Profil megtekintése

Nem elérhető Nem elérhető

Re:Az Ötödik Lecke
« Válasz #89 Dátum: 2022. Jún. 04, 19:17:23 »
Az idézett szárnyas lények rajára a saját bala rajommal felelek, ami innentől kezdve egy sebességi versennyé alakítja a szituációt. Vajon ő tud-e rövidebb idő alatt több olyan vackot teremteni, vagy én tudom gyorsabban suhintani a pengémet? Szerencsére utóbbi következik be és ezzel védekezésre is kényszerítem a togabitot, aki kénytelen ezúttal két nagyobb démont idézni, hogy blokkolja a balaimat, ám ezzel nekem is lehetőséget adva a cselekvésre. Kívülről ugyan nem tűnik olyan nagy számnak az erőtér, amit köré húzok, de annál nagyobb fejfájást okoz neki odabent, és ami talán a legfontosabb, blokkolja a kilátását és eltereli a figyelmét. Az utánpótlás ezzel ugyan egy időre megszűnik, de a még jelenlévő haramiákat nem tűnik úgy, mintha nagyon megzavarta volna a dolog. Talán valamilyen szinten saját akarattal is rendelkeznek? A togabito végül összeszedi magát és a démonjai segítségével megtöri a szivárvány kelepcét, ám pechjére az időzítése rosszabb nem is lehetne. Amint kiszabadul, az első, amit láthat, az egy felé száguldó quincy energia kard, ami egyenesen a mellkasába fúródik. A meglepődött arckifejezése az egyetlen, amit még felénk intéz, egy hang sem jön már ki a torkán, mielőtt egész teste lélekrészecskékké bomlana és eltűnne. Az idézett lények mesterük nélkül azzá a vérré alakulnak vissza, amiből formázta őket, nem mindennapi módon befestve a szobát, meg mást is, aki a közelükben volt.
A lányok is remek időpontot választottak a visszatérésre. A csata végéről lemaradtak, de legalább várni nem kell rájuk. Odasétálok a togabito egykori utolsó helyzetéhez, hogy felvegyem a földre esett quincy fegyvert, majd azzal a kezemben mutogatva válaszolok Cat azon kérdésére, hogy hová lett az ellenfelünk:
- Itt is, ott is, körben a falakon.
Bár csak viccnek szánom, a hangszínem olyan monotonra sikerül, mintha csak egy dokumentumfilmet narrálnék, illetve a tény, hogy még egy test sem maradt utána, csak még jobban rájátszik a morbid tréfámra, amit Aleda láthatóan annyira nem értékel. Ezután intek Kanenek, majd visszahajítom neki a fegyverét, miközben utalok a véletlen csapatmunkánkra.
- Szép dobás.
A zavaró útonálló elintézése után már éppen arra készülnék, hogy pár ceroval megküldjem a láncokat, kiszabadítva ezzel a blökit, de úgy tűnik a lányok által hozott kulcsok pont erre szolgálnak. A dramatikus éltre kelés azonban elmarad, helyette csak ketté nyílik a szobor. Kár, pedig kíváncsi lettem volna arra, hogy ha egy háromfejű kutyának csak az egyik fejét simizem meg, akkor a többi vajon féltékeny lesz-e.
A következő teremben is találunk szobrot, pontosabban kettőt is: egy angyal és egy démon, egymással háttal állva, egy-egy ajtót figyelve. A tovább vezető út ezúttal nyilvánvalóbban látható, ha minden igaz lefelé, viszont egyelőre ez is zárva. Az előzőhöz hasonlóan itt is latin írás található. Ha még sok ilyet találunk komolyan fontolóra veszem, hogy a japán után latinul is meg kellene tanuljak az eseménytelen napjaimon, bár azokból mostanság kevesebb akadt. Még szerencse, hogy itt van Aleda. Mivel lefelé nem tudunk menni, így a megoldás valószínűleg a szobrok mögötti ajtókon túl rejlik. A mélyedés homokórára hasonlít, aminek két fele talán külön vannak elrejtve. A kérdés, hogy ezúttal milyen próbatételt kell kiállnunk ehhez.
Nincs választási lehetőség, hogy melyiket nézzük meg előbb, Cat önjelölt kerítőnőt játszva kétfelé osztja a csapatot. Bár a szétválás legutóbb is sok időt megspórolt, továbbra sem a legnyerőbb ötlet, amíg nem tudjuk, hogy mivel állunk szemben. Eddig csak Kateről meg arról a másik ficsúrról tudtunk, aztán előkerült egy harmadik is. Mi a garancia, hogy nincsenek még többen? Remélhetőleg tudnak vigyázni magukra. Max, ha sikolyt hallunk, majd átrohanunk a másik ajtóhoz, aztán remélhetőleg nem valami kellemetlen pózban találjuk őket.