Szerző Téma: Hilton  (Megtekintve 3617 alkalommal)

Description:

0 Felhasználó és 1 vendég van a témában

Karakterlap

Urahara Kisuke

Mesélő

*

Hozzászólások: 51

Hírnév: 0

Infó

Tárcában: 2 269 300 ryou

Technikatár
Ajándék küldése


Hovatartozás:
Független

Egyéb hovatartozás:
Nincs

Egyéb hovatartozás:
Nincs

Kapcsolat cimke:
Egyedülálló


  • Profil megtekintése

Nem elérhető Nem elérhető

Hilton
« Dátum: 2014. Júl. 04, 13:12:59 »
Kasazaki kerület büszkesége a főtéren található Hilton szálloda. A hatalmas épület az egekig tornyosul, melynek felső szintjéről akár Karakura jelentős része beláthatóvá válik. Gazdagoktól egészen az általános turistákig rétegződő lakók népesítik. Több helyiséggel, és látványossággal, valamint a felső szinteken luxussal rendelkezik. Mindenki számára kellemes kikapcsolódást, és élményt nyújt. A szobakulcs megszerzése előzetes lefoglalás gyanánt zajlik!


Karakterlap

Karasu Vex

Espada

*

4. Espada

Szint: 16.

Lélekenergia:

60% Complete
80 500 / 90 000

Hozzászólások: 362

Hírnév: 8

Infó

Tárcában: 27 700 ryou

Technikatár
Ajándék küldése


Hovatartozás:
Las Noches

Egyéb hovatartozás:
Egyéb

Reiatsu szín:
Kék.

Egyéb hovatartozás:
Nincs

Kapcsolat cimke:
Kapcsolatban


  • Profil megtekintése

Nem elérhető Nem elérhető

Re:Hilton
« Válasz #1 Dátum: 2015. Júl. 02, 14:32:16 »
Találkozás a tetőn.

Unottan ült a korláton, lábai a nagy semmibe lógtak, ajkai közt egy félig elszívott cigaretta, ujjai közt pedig Fredonntól kapott gyűrűt forgatta. Néhány napja hagyott egy üzenetet egy, a shinigamik által kedvelt körzetben, amiben röviden csak annyi állt, hogy találkozni akar annak a szervezetnek a vezetőjével, akik részt vettek az Aizen elleni harcban, na meg az időpont is. Igaz az is, hogy Fredonn parancsára megtámadták Vexék is őket, és tudnia kéne a nevüket, de hát mikor volt már az, simán elfelejtette, meg nem is annyira érdekelte. A saját dolgai valahogy jobban izgatták, amibe az is beletartozott, hogy Fredonn átcseszte a palánkon. Erőt ígért, és szart se kapott, a mostani erejét is magának köszönhette. Jöhetne azzal Frédi, hogy alkalmat teremtett az erőszerzésre, de akkor ezen az alapon Karasu is alkalmat teremtett arra, hogy bekaphassa. Pikk-pakk kellett volna azt az erőt átadni, nem pedig szívózni. Nah de mindegy már, ezt osztották, és ha nem is unná magát annyira Karasu, talán megfontolta volna, hogy mégse segít be Fredonn ellen, de az unalom bizony hatalmas úr, és Karasu pedig hallgat rá.
- Azért remélem, hogy nem kapok a nyakamba pár kapitányt, nem sok humorom van harcolni.- motyogta csak úgy maga elé, majd szabad ujjai közzé fogta a cigit, és lepöckölte a hamut, amit lassan elfújt a szél. Elgondolkozva nézett utána, ennyik lehetnek mindannyian. Hiába az a hatalmas erő, mindig lesz valami, ami ellen tehetetlenek lesznek, mint például a hirtelen fosás. Ha jön, akkor az jön, és bizony nincs idő ellenkezni, ha nincs közelben WC, akkor jó egy bokor is. S’ másnak is jönnie kell, Sethet is el kell mozdítani a helyéről, túlságosan pang az egész, nem fejlődnek sehova, nem mozdul előre a társadalmuk, nem jó dolog az egyfős vezetőség. Meg kell ölniük, az Espadáknak össze kell fogni, és közösen elmozdítani azt a tetvet a trónjáról, hogy aztán közösen irányítsák a népüket. Akkor talán nem fognak szarban lenni, és képesek lesznek összerázódni, hogy utána felvehessék a kesztyűt a gyászhuszárok ellen. Még ha nem is győzhetnek, legalább patthelyzetet kialakíthatnak, és akkor nyugiban folytathatják tovább az életüket, lelkeket zabálhatnak, Vex pedig Herácskával bújhat ágyba, megint, és megint. Nem is nagyon kell ennél jobb elfoglaltság.
- Az ember, vagy arrancar azt gondolná, hogy kapnak egy ilyen üzenetre. Lehet inkább zaciba dobom ezt a vackot, úgyis van már egy maszkom Freddytől, az is elég szuvenír.- elpöckölte a cigi maradékát, bár innen fentről elég nagy az esélye, hogy valaki nyakába fog esni, de hát annyi baj legyen, majd levág valami fasza utcai táncot, és még pénzt is gyűjthet ezzel.
« Utoljára szerkesztve: 2015. Júl. 02, 14:37:45 írta Karasu Vex »

Karakterlap

Aenom'en

Ős - Shinenju

Eltávozott karakterek

Daitenshi

*

Hachibantai ex-taichō, Saizensen sōsui

Szint: 16.

Lélekenergia:

60% Complete
80 500 / 90 000

Hozzászólások: 93

Hírnév: 2

Infó

Tárcában: 29 100 ryou

Technikatár
Ajándék küldése


Hovatartozás:
Daitenshi

Egyéb hovatartozás:
Nincs

Reiatsu szín:
Acélkék

Egyéb hovatartozás:
Nincs

Kapcsolat cimke:
Házas

Kivel áll kapcsolatban?:
Yasuji Chiyoko

Mottó:
„You either die a hero or live long enough to see yourself become the villain…”

Post szín:
Azure|Beszéd: Glowing #31337e


  • Profil megtekintése

Nem elérhető Nem elérhető

Re:Hilton
« Válasz #2 Dátum: 2015. Júl. 02, 23:46:20 »
Találkozás a tetőn
Villámlépés hangja vegyül a kíváncsian lézengők tömegének morajába, valami igencsak felkeltette a jelenlévők figyelmét, s nem kizárólag ebben a körzetben, hanem a Seireitei falain belül is. Nem is olyan régen hollow-aktivitást érzékeltek a szektorban, ám még mielőtt bármit is tehettek volna, a jelzés okozója eltűnt, azonban a helyszínre kiérkezett shinigamik egy furcsaságot jelentettek, mégpedig egy üzenetet, ami a Daitenshi vezetőjének szól. Éppen ezért vagyok most itt, szeretném saját szememmel is megvizsgálni a helyszínt. Könnyedén vágok át az emberek hadán, akik miután észrevesznek, előzékenyen - vagy inkább rémülten - ugranak félre. Nem csodálkozom rajta, miszerint tartanak tőlem, kinézetem nem éppen olyan, mint egy átlagos léleké vagy éppen halálistené, habár ez leginkább a szemeimen látszik meg, amelyek a lemenő Nap félhomályában szinte világítanak. Az üzenet rövid és velős, nem tartalmaz olyan felesleges információkat, mint például az üzenő személye vagy efféle apróságok. Közelebb lépve jobbomat felemelem, majd ujjaim hegyét végighúzom a falba égetett betűkön. Érzékeim ismerős kisugárzásra lesznek figyelmesek, az illető feltehetőleg arrancar, legalábbis biztosan lidérc. Halk hümmögéssel veszem tudomásul a tényt, majd a közelben ácsorgó shinigamik egyikéhez fordulok.
Jelentse a főkapitánynak, hogy személyesen járunk utána a dolognak!
Évezredek árnyékában majdhogynem szempillantásnyi időnek tűnik az a pár nap, ami a találkozó megbeszélt időpontjáig eltelik, immáron Karakura városának egét szelem keresztül, célpontom az a fényűző építmény, amit tudomásom szerint Hilton néven emlegetnek, valamiféle szálláshely a tehetősebb halandók számára. Érdekes választás, feltehetőleg központi helye miatt rengeteg emberáldozattal járna, hogyha valami rosszul sülne el a találkozó folyamán. A gondolatnál is sebesebben közelítem meg az épületet, majd hangtalanul landolok annak tetején. Lépteim nem keltenek zajt, lévén továbbra sem látom értelmét a lábbeli viselésének, felsőtestemet is csupán az arkangyalok haorija fedi. Köszöntés helyett a "Bakudou 63: Sajou Sabaku!" parancs hagyja el a számat, aminek következtében vastag, fényesen izzó energialánc indul meg a várakozó illető irányába, aki jól láthatóan Las Noches egyenruháját viseli. Nevezhetjük ezt egyféle elővigyázatosságnak is, főleg, miután közelebbről is megszemlélem az idegent, akinek vonásait egyszer már láttam valahol, mégpedig a Fészek tanácstermének holokivetítőjén, mint az egyik legveszélyesebb személyt, akivel a testvériség az eddigiek folyamán találkozott.
- Karasu Vex. - jelentem ki egyszerűen, ezzel is jelezve, nem ismeretlen számomra a kiléte.  - Bátor vagy talán bolond vagy, hogy egyedül akarsz szembeszállni velünk, az Alkotó játékszerei nincsenek már hatással ránk!
Megjegyzésem végén a kezében forgatott gyűrű felé biccentek, feltételezésem szerint ugyanazt a jelenetet szerette volna újraélni, ami a Kohrihebi no Su ostroma során játszódott, éppen ezért megkönnyítettem az életét egy felesleges csalódástól. Eme porhüvely újjászületésekor mindenféle természetellenes elváltozás megszűnt, aminek következményeként az energiaelnyelő ékkő is semmisé lett. Kíváncsian várom, vajon mik lehetnek a szándékai, s habár nem szívesen oltanám ki egy másik élőlény fényét, Fredonn pribékjeivel meglehet mégis kivételt teszek, a többség érdekében.
« Utoljára szerkesztve: 2015. Júl. 04, 12:39:37 írta Anām'an »


Karakterlap

Karasu Vex

Espada

*

4. Espada

Szint: 16.

Lélekenergia:

60% Complete
80 500 / 90 000

Hozzászólások: 362

Hírnév: 8

Infó

Tárcában: 27 700 ryou

Technikatár
Ajándék küldése


Hovatartozás:
Las Noches

Egyéb hovatartozás:
Egyéb

Reiatsu szín:
Kék.

Egyéb hovatartozás:
Nincs

Kapcsolat cimke:
Kapcsolatban


  • Profil megtekintése

Nem elérhető Nem elérhető

Re:Hilton
« Válasz #3 Dátum: 2015. Júl. 03, 15:05:46 »
Kezdte már elunni magát a várakozásban, és egy másik szálra nem gyújthat rá, túl büdös lenne tőle a szája, és hát Herácska se akarhatna egy hamutállal smárolni. Feldobta a levegőbe a gyűrűt, majd rámarkolt a korlátra, felemelte a lábait, és átfordul egy felet, hogy arccal a tető felé legyen, majd elkapta a gyűrűt. Még pont időben, hogy lássa a megérkező alakot, és a láncok is elkapják. Felvont szemöldökkel nézegeti a testére tekeredő fényes láncot, mintha csak egy sárga kígyó lenne, majd sóhajt egy nagyot és megrázza a fejét. Ennyire bizalmatlannak lenni, hát hol van a bizalom, a remény, hogy talán nem harc a cél? Jah, ott ahol a kedvesség, és az udvariasság, a béka segge alatt. Bár mit várhatna el egy shinigamitól? A berögzült mániájuk, hogy ölni kell a hollowokat, pöcs rasszisták, az összes.
- Jelen.- és még jönnek a szokásosnak betudható szavak, addig megszemléli magának a jövevényt. Valamivel többre számított, de amit kapott, az egy hajas baba, félnudista. Leugrott a korlátról, mert nem illendő ülve beszélgetni, olyan, mintha háttal várta volna a társalgópartnerét.
- Bátornak nem tartom magamat, marad akkor a bolond, annak mások is tartanak. De nyugi van, csillagharcos. Nem harcolni jöttem, azért annyira nem vagyok hülye, hogy nyíltan kihívjalak benneteket, főleg az alapján, amit láttam régebben. Tudod, amikor Aizen meg lett nyalatva. Vagy nem is láttam sokat… rohadt másnapos voltam, és Yuukeval még ittunk is.- elgondolkozva nézett maga elé, majd megvonta a vállait, kifejtett némi reiatsut, hátha megtöri ezt a szado-mazo láncot. Nincs ehhez humora, főleg nem pasival, még ha a haj másról is árulkodik.- Na, így már is jobb.- körözött a vállaival, mintha ezer évig lettek volna mozdulatlanságra kárhoztatva a végtagjai.- Tudom, hogy a gyűrű nem működik, jelezte volna, ha használhatóm, de ahogy mondtam, nem célom a harc. Sőt! Meglepetés, de segíteni jöttem, vagyis a segítségemet felajánlani.- szélesen elvigyorodott, miközben felemelte a gyűrűt, majd a hüvelykujjával Sierashi felé pöccintette, vagy elkapja, vagy se, igazán mindegy, Vexnek már nem kell, inkább rágyújt egy újabb szálra. Max majd megmossa a fogát, és Herácska se panaszkodhat. Hm, tényleg, nem ártana majd Herácskától kérni egy kis táncot. Nagyon bejövős, amikor csak Vexnek táncol, főleg, amikor kicsit stripre veszi a figurát, hajaj, az aztán a meresztő, gyorsabban megkeményedik, mint a beton.
- Persze most jöhetnek a bevett körök.- Miért bíznék benned?- Ki tudja? Nem kell, vagy hiszel nekem, vagy se.- Megtámadtatok minket, leromboltátok az otthonunkat, miattatok sérültek meg a társaink.- Áh igen, ez így egy kicsit tényleg kínos. De tudjuk be annak, hogy ti meg öltettek hollowokat. Kvittek vagyunk. Sőt, nektek sok halál nem is volt, igen csak egy se.- Ez még akkor se ok arra, hogy hihessek neked.- Ez van.- lezajlott a párbeszéd, legalábbis ahogy Vex elképzelte, és persze imitálta Sierashi hangját, majd beleszívott a cigibe, lent tartotta a füstöt, majd lassan kifújta, és zsebre dugta a kezeit.- Igazam van, hogy valami ilyesmi zajlana le? Nah, de amit feltudok ajánlani, az a gyűrű, kezdhetsz vele, amit csak akarsz, aztán elmondhatom hol van az Alkotó… ez de hülye név, mintha valami rendező lenne, vagy bábkészítő. Nah, tehát Fredonn, tudom hol van, legalábbis a bejárat, sőt, azt is tudom, hogy milyen a rejtekhelye, legalábbis részben, jah, és még valami… áh nem, maradjon azért még valami későbbre is. Persze nem ingyen adom ezeket a dolgokat.- elcsendesedett, hiszen illene hagyni szóhoz jutni a másik felet is.


Karakterlap

Aenom'en

Ős - Shinenju

Eltávozott karakterek

Daitenshi

*

Hachibantai ex-taichō, Saizensen sōsui

Szint: 16.

Lélekenergia:

60% Complete
80 500 / 90 000

Hozzászólások: 93

Hírnév: 2

Infó

Tárcában: 29 100 ryou

Technikatár
Ajándék küldése


Hovatartozás:
Daitenshi

Egyéb hovatartozás:
Nincs

Reiatsu szín:
Acélkék

Egyéb hovatartozás:
Nincs

Kapcsolat cimke:
Házas

Kivel áll kapcsolatban?:
Yasuji Chiyoko

Mottó:
„You either die a hero or live long enough to see yourself become the villain…”

Post szín:
Azure|Beszéd: Glowing #31337e


  • Profil megtekintése

Nem elérhető Nem elérhető

Re:Hilton
« Válasz #4 Dátum: 2015. Júl. 04, 13:07:38 »
Találkozás a tetőn
Némileg értetlenkedve döntöm kissé oldalra a fejem, olyan dialektusát használja a nyelvnek, amit nem teljesen értek, példának okáért fogalmam sincs, hogy mit nyalhatott meg Las Noches egykori ura, de valójában nem is érdekel különösebben a dolog. Nem ér váratlanul, miszerint könnyedén kiszabadul az idézés nélküli kötőmágiából, ereje körülbelül azon a szinten mozoghat, ahol Sakai Hitomié is volt, legalábbis a legutóbbi információk erről tanúskodnak, habár kétségtelenül elavult adatokkal rendelkezünk róla és társairól, mivel az elmúlt időszakban az Alkotó egy másik pribékjével végezteti el a piszkos munkát. Kifejezéstelen arccal hallgatom fejtegetését, ámbátor az igazat megvallva kellemesebb mesélőt is el tudnék képzelni. Érzékeim finoman nyúlnak előre, igyekszem ténylegesen felmérni, mekkora tartalékokkal rendelkezhet és kitalálni, vajon miért tartott igényt Fredonn a szolgálataira. Megnyilvánulásai alapján egyértelműnek tűnik számomra, hogy majdhogynem kizárólag lélekenergiája, s nem szellemi képességei miatt foglalkoztatta az őskovács. Ügyes mozdulattal még a levegőben elkapom a felém pöccintett tárgyat, azon gyűrűk egyike, amiknek köszönhetően képesek voltak megcsapolni a reiatsunkat és ellenünk fordítani a saját erőnket. Ismerős formába rendeződik a reishi az ékszer körül, ami minden kétséget kizáróan Nirmātṛra utal. Nem sok újdonságot jelent számomra az eszköz, lévén a felemelkedés következtében az összes ős tudata egyesült, együtt képesek voltunk kikövetkeztetni működési elvét, valamint azt is, miképpen lehet megszüntetni a megbűvölt ereklyék hatását. Éppen ezért pár másodperc némaságot követően tenyeremen bíbor lángok jelennek meg, amik kormos masszává égetik Karasu Vex ajándékát. Könnyedén söpröm le a kezemre tapadt anyagot, ami halk koppanás kíséretében esik a szálloda tetejére. Amennyiben ennyi tárgyalási alappal érkezett, úgy igencsak rövid ideig tart majd ez a megbeszélés.
- Ezután már nem is fog működni... - replikázok színtelen hangon, miközben átlépem a maradványokat és közelebb sétálok az arrancarhoz. - Nehezünkre esik elhinni szavaidat, bár az az eshetőség is megfordult a fejünkben, mely szerint nem vagy egyéb, mint egy lelkiismeretlen zsoldos, aki mindig abba az irányba fordul, ahol nagyobb nyereséget remél. Úgy gondolod, meggyengült a gazdád?
Szavaim érdeklődők, tartalmaznak bárminemű érzelmi többletet, viszont ettől függetlenül elég hátborzongatónak hathat azok számára, akik még nem szoktak teljesen hozzá, először számomra is furcsa volt a jelenség. Mély és magas hangok együttese, mintha egy kórus szólna a torkomból. A rögtönzött hasbeszélő előadást figyelve meg kell jegyeznem, hogy mégiscsak rendelkezik más kvalitásokkal is, ámbár megszemélyesítése egészen kezdetleges, az ókori Hellászban feltehetőleg nem állhatott volna színpadra. Valóban felteszi azokat a kérdéseket, amik ilyenkor megfordulhatnak az ember fejében és a rá adott válaszok is ugyanannyira semmitmondóak. Ami mégiscsak megragadja a figyelmem, az a rejtekhely említése. Egészen idáig egy lépéssel sem kerültünk közelebb a megtalálásához, ezen világ összes dimenziójában feltűnt már, kiindulási alapként egyedül a Próféták Erődje szolgált, ami Soul Societyben volt, s szinte a földig rombolták. Ha igazat mond, akkor ezzel lépéselőnybe kerülhetünk, mindazonáltal bizalmatlanságom egyáltalán nem oszlott el.
- Akár csapdába is vezethetsz minket. - jelentem ki az egyértelműt, azután reagálok az utolsó nevét illető gondolataira. - Nem véletlenül szólítjuk így, élő példája vagy, mennyire jó bábjátékos is valójában. Az árnyékban rejtőzik, a háttérből irányítja az események folyamatát, minden lépését előre és aprólékosan eltervezi.  Meglehetősen ostoba lehetsz, ha azt hiszed, a gyűrűd nem működött nyomkövetőként is! - mutatok rá a lehetőségre, mialatt még közelebb lépek, körülbelül karnyújtásnyi közelségből bámulok az óriás képébe. - Ha igazat mondunk, vissza nem mehetsz, ráadásul árulásoddal kivívtad magad ellen haragját, ami felér egy halálos ítélettel. Ezért tisztességes üzletet ajánlunk! A megvédésedért cserébe megkapunk mindent, amit csak tudsz arról a bizonyos rejtekről.
Magabiztosan érkezett, mint a kártyás a pókerasztalhoz, akinek minden ász az ingujjában lapul, azonban arra nem számíthatott, hogy nem csak ő rendelkezik aduval ebben a partiban. Kíváncsiságom ismét eluralkodik rajtam, érdekes lesz megszemlélni reakcióját az elhangzottakat illetően.
« Utoljára szerkesztve: 2015. Júl. 04, 13:14:16 írta Anām'an »


Karakterlap

Karasu Vex

Espada

*

4. Espada

Szint: 16.

Lélekenergia:

60% Complete
80 500 / 90 000

Hozzászólások: 362

Hírnév: 8

Infó

Tárcában: 27 700 ryou

Technikatár
Ajándék küldése


Hovatartozás:
Las Noches

Egyéb hovatartozás:
Egyéb

Reiatsu szín:
Kék.

Egyéb hovatartozás:
Nincs

Kapcsolat cimke:
Kapcsolatban


  • Profil megtekintése

Nem elérhető Nem elérhető

Re:Hilton
« Válasz #5 Dátum: 2015. Júl. 04, 14:19:20 »
Találkozás a tetőn.

Veheti talán nemnek a gyűrűzésre adott választ? Még szerencse, hogy nem lánykérés volt, mert akkor ez tényleg elég durván elutasítás. Mint a buszsofőr csajozása, ráhajt a nőre.
- Nem mondod.- csak forgatta a szemeit, erre nem nagyon tud többet reagálni. De a kis hamis, azért a gyűrű nem kellett, de már közelít, puszit akar, vagy valami mást? Azért csak nem gondolja, hogy itt lesz egy kis buzulás, mert akkor sajnos csalódnia kell. Túl hosszú a haja, csak zavarná a teacsészében. Bár nem, csak jön itt a szokásos duma, és rémes, hogy mindenki ezzel a gazda dologgal jön. Mintha valami utolsó kutya lenne, aki arra vár, hogy megkapja a kekszet a jól elvégzett munka után. Pedig kurvára nem így van, a hűsége megvan, afelé, aki kiérdemli, és idomítani se lehet… na jó, valamennyire a nők tudják, de csak mert szemét módon hozzá nőttek a pinához. Ám attól még nem egy csahos öleb, sőt, még csak nem is lelkiismeretlen zsoldos. Van lelkiismerete, csak éppen nem érdekli, hogy Fredonnt elárulja, vagy se. Ez elég adok-kapok volt mindkét részről, csak kvittek lettek, semmi egyebek.
- Mi ez a királyi többes? Ennyire csak nem lehetsz beképzelt, vagy mégis?- kérdezte felvont bal szemöldök társaságában.- Tévedés, van lelkiismeretem, bár a zsoldos szó elég találó. Dolgoztam már pár kéz alatt, de egyik se váltotta be azt, amit ígért. Volt valami banya, aki… áh, hagyjuk, szóra se érdemes.
- csak legyintett egyet Rinya említésére, nem sok haszna volt abból a banyából, inkább szívott még egy slukkot.- Fredonn pedig… nem tartotta be azokat, amiket ígért, márpedig ha… a te szavaiddal élek, egy zsoldos nem kapja meg a fizetését, akkor még szép, hogy felmondja a szolgálatait. Csak jelen esetben én olyan személyiség vagyok, aki ilyenkor még keresztbe is tesz, ha tud… na jó, meg marhára untam magamat.- vigyorogva jobbra-balra ingatta a fejét. Habár egyesek számára biztosan megvetendő lehet az árulás, és hogy unalom miatt is, az a legalja. De az ilyenek ostoba bolondok, akik görcsösen kapaszkodnak régi eszmékbe, egy olyan kórban, ahol már ez nem jelent semmit. Becsületes élet? Ugyan, olyan élet ez, ahol elfogadott, ha átgázolsz másokon, ha a sárba tiprod őket, elkeseredettségbe kergeted, még végül a halálba. Ahol egyik nap még valaki a barátod, másnap a halálát kívánod, a vagyonát, a feleségét. Ez megy manapság az embereknél, ezek a lelkek, akikből lehet shinigami, vagy arrancar, megmaradnak ezek a jegyek, és végül mindkét világra ez lesz a jellemző. Vex csak időben felismerte ezt, és részben ennek megfelelően cselekszik, nem szeretné, hogy váratlanul érje majd mindez. Pont úgy, ahogyan a hűséget is túlértékelik, legyen önmagához hűséges valaki, és ahhoz, akiket szeret, és ahhoz, aki kiérdemli, de valakihez csak azért, mert fizetésért dolgozott neki… ostobaság.
- Akár abba is, de mondhatok bármit, akkor se bíztok bennem.- megvonta a vállát.- Én? Én nem vagyok, nálam nehezebben meggyőzhető személyeket is bepalizott. Volt egy boszorkány, Rinaya, aztán egy shinigami, Lee, bár szerintem tudod hogy ki is volt…- sunyin elvigyorodott, nem nehéz felismerni az azonos vonásokat, na meg mintha mondta is volna az a köcsög, hogy ki kinek a kije, meg mije. Vagy csak álmodta? Áh, mindegy is.- Ehh… hm… aucs… na hallod ez meg se fordult a fejemben. De ha csak nyomkövető, és nem lehallgató, akkor sokat nem kell félnem. Annyit tudhat, hogy itt lopom a napot, de hogy kivel, azt nem. Bár jól sejtem, hogy erre is van válasz a zsebedben?- kérdezte egy kínos pillanatokra tartogatott vigyorral az ajkán, közben pedig megvakarta a tarkóját, és oldalra fordította a fejét, majd kiköpte a csikket. Annyira azért nem volt boldog ettől a fejleménytől, bár számíthatott volna rá. De azért rejtegeti az érzéseit, nem mintha nagyon megrémült volna, de azért nem a legjobb hír.- Áh, nem is terveztem, hogy vissza fogok majd menni, megvan a saját dolgom, amit el kell intéznem. De azért kedves, hogy így aggódsz, pedig még csak most találkoztunk. Ez van, imádnivaló a személyiségem.- hangosan elnevette magát, pontosan ismeri a személyiségét, és a legtöbben inkább levágnák a saját fülüket, és a szemükbe nyomnák, hogy ne is lássák, és ne is hallják.- Nézd csak meg ezeket az embereket. Fogalmuk sincs, hogy mi megy a háttérben, de ha tudnák is, nem tudnának tenni semmit. Én pedig tudok, megvan az erőm ahhoz, hogy ha le nem is tudom győzni, de elég ideig túl tudom élni, remélhetőleg addig, még ti megölitek. Ezzel pedig arra utalnék, hogy nem kell megvédeni, nagyfiú vagyok már, tudok én vigyázni magamra. Helyette mást kérek, nem azt, hogy öljetek meg nekem valakit, valami shinigamit vagy ilyenek. Nem, azt, hogy ha valaha olyan helyzetbe kerülök, amikor a segítségetek kell, akkor gyertek. De ahogy mondtam, ez nem vonatkozik a shinigamik ellenei dolgokra, mert hát az gondolom nem lenne nektek nyerő. Áll az alku?- viszonozta a magabiztos arckifejezést, megvan neki is a pókerarca, hiába maradt már csak egy ász a kezében.

Karakterlap

Aenom'en

Ős - Shinenju

Eltávozott karakterek

Daitenshi

*

Hachibantai ex-taichō, Saizensen sōsui

Szint: 16.

Lélekenergia:

60% Complete
80 500 / 90 000

Hozzászólások: 93

Hírnév: 2

Infó

Tárcában: 29 100 ryou

Technikatár
Ajándék küldése


Hovatartozás:
Daitenshi

Egyéb hovatartozás:
Nincs

Reiatsu szín:
Acélkék

Egyéb hovatartozás:
Nincs

Kapcsolat cimke:
Házas

Kivel áll kapcsolatban?:
Yasuji Chiyoko

Mottó:
„You either die a hero or live long enough to see yourself become the villain…”

Post szín:
Azure|Beszéd: Glowing #31337e


  • Profil megtekintése

Nem elérhető Nem elérhető

Re:Hilton
« Válasz #6 Dátum: 2015. Júl. 04, 19:43:23 »
Találkozás a tetőn
- Meglehet, szemeid csupán egyetlen személyt látnak, azonban valójában százak vagyunk, együtt egészek! - adok magyarázatot arra, miért hivatkozok magamra többesszámban, habár nem vagyok benne biztos, hogy megérti ezen szavak jelentőségét. Közel sem bánnám, hogyha így lenne, egyelőre a Daitenshi tagjain kívül senki se tud az összeolvadásról és jó volna, amennyiben ez még egy ideig így is maradna, s nem jutna Fredonn fülébe már csak akkor, amikor eljön az utolsó csata ideje! - Úgy véled talán, hogy az ezen világ sorsáért vívott összecsapások nem többek, mint időtöltésül szolgáló kényszercselekvések? Mit áhítasz oly' nagyon, amiért érdemes volt lepaktálni egy ismeretlen hatalmassággal?
Érdekelnek az okok, amik ehhez a találkozáshoz vezettek, mit lehet ajánlani egy Espadának, aki sajátjai között majdhogynem a legmagasabb tisztséget tölti be? Feltételezem elfogyasztásra alkalmas lelkek végtelen sorát, aminek köszönhetően még nagyobb erőre tehet szert. Sierashi Yuusukevel ellentétben bennem nincs ellenérzés ezzel kapcsolatban, ennek ellenére így is egyfajta megvetéssel keveredett undor érzése lesz úrrá rajtam, a fiú lelke erőteljesen rezonál továbbra is, nem halványul, nem enyészik el vagy olvad bele teljesen az egészbe. Olyan, akár a zacc a kávéscsésze alján, mindennek alapja, mégis elkülönülő. Meglátásom szerint a természet törvényei előrébb valók bármilyen ember vagy shinigami által alkotottnál, ebből kiindulva a körforgás fenntartásához elengedhetetlen a lidércek jelenléte is, akik megakadályozzák Soul Society túlnépesedését, ahogy cserébe a halálisten pedig az ő soraikat nyirbálják meg, eképpen hozva létre a töretlen egyensúlyt. Ha a mérleg nyelve bármelyik fél irányába túlzottan elmozdulna, az előreláthatatlan következményekkel lenne az egészre vonatkoztatva, nincs kétségem afelől, a világok pusztulását okozná egy ilyen esemény. Elkalandozó gondolataim mellett szinte oda sem figyelek fejtegetésére a társait illetően, holott egy olyan név is elhangzik, amik a közelmúlt emlékeinek felszínét haragosan kavargó fergeteggé változtatja. Hogyan lehettünk ennyire figyelmetlenek?! Az Arkangyal egykori vezérének fivére ugyanazokat a géneket örökölte, mint amelyek benne is megvoltak, ennek köszönhetően ugyanúgy az Új Fények sorát erősíti! A kérdés csupán az, Nirmātṛ tudatában van-e ennek? Sajnálatos módon valószínűleg igen, lévén különben nem lett volna más, aki képes elvégezni a Fészek védelmét megzavaró varázslatot. Egyet előre, egyet vissza, megint egy helyben toporgunk!
- Lee... Tudod hol van? - török át kíméletlenül az érdektelen részletek falán, miközben a nevető arrancarral ellentétben az Én vonásaim mozdulatlanok maradnak. - Mit gondolsz, mi alapján képes egy ilyen szerkezet bemérni? Természetesen a lélekenergiád kisugárzása alapján, egy hozzánk hasonló hatalommal rendelkező egyén jelenléte visszarezgést kelt, nyoma marad. Ne legyenek illúzióid, ismeri ezen test lenyomatát... - szavaim közepette nemtörődöm módon végigmutatok porhüvelyemen. - Ezek szerint Te irányítod a sorsodat? Biztos vagy benne, hogy nem csak egy futó vagy a hatalmasok sakkjátszmájában? Tudod-e igazán, kinek is fordítasz most hátat? Képes leszel megvédeni önmagad olyasmitől, amit nem is ismersz?
Kérdések tömkelege, amikre remélhetőleg akad válasza, mert számomra eddig kifejezetten hirtelen felindultságból elkövetett tettnek tűnik ez az egész megkeresés. Olyan, akár egy gyermek, aki nem kapta meg a karácsonyra beígért ajándékot, ezért felgyújtja a karácsonyfát és azzal együtt az egész lakást. Persze azt az eshetőséget szeretné elkerülni, mely szerint ő maga is bent ég, azonban reálisan szemlélve a dolgot erre igencsak nagy az esélye. Fogalma sincs, mit akar pontosan, éppen ezért előnytelen helyzetből indul bárminemű ajánlatával. A leosztás megtörtént és egyetlen magas lap nem lesz elég a parti megnyeréséhez.
- Tehát egy szívességet kérsz tőlünk? - szólalok meg összefoglalva mindazt, amit mondott, ezzel egyidejűleg megengedve magamnak egy halovány mosolyt is. - Azoknak általában magasabb az áruk, mint amennyit érnek...
« Utoljára szerkesztve: 2015. Nov. 15, 19:38:48 írta Hirako Shinji »


Karakterlap

Karasu Vex

Espada

*

4. Espada

Szint: 16.

Lélekenergia:

60% Complete
80 500 / 90 000

Hozzászólások: 362

Hírnév: 8

Infó

Tárcában: 27 700 ryou

Technikatár
Ajándék küldése


Hovatartozás:
Las Noches

Egyéb hovatartozás:
Egyéb

Reiatsu szín:
Kék.

Egyéb hovatartozás:
Nincs

Kapcsolat cimke:
Kapcsolatban


  • Profil megtekintése

Nem elérhető Nem elérhető

Re:Hilton
« Válasz #7 Dátum: 2015. Júl. 08, 15:26:51 »
Találkozás a tetőn

- Durva egy hasadásod lehet akkor. De lehetne belőle egy fasza filmet forgatni. Asszem csinálnak is valami ilyesmit, Leo lesz benne a főszereplő, és valami olyan tagot fog eljátszani, akinek hét személyisége van. Ha ezért nem kapja meg a szobrot, hát akkor semmiért.- különösképpen nem zavarja, hogy Sierashinak darabokban van a személyisége, és egyébként is, manapság min kellene meglepődnie? Régen csak a shinigamik és a hollowok voltak, de mostanság… olyanokat látott, boszorkányok, démonok, rég elfeledett szörnyek. S’ most azon kellene meglepődnie, hogy valakinek ennyi személyisége van? Ugyan, ezt már el lehet intézni egy legyintéssel. Talán csak azon szaladna fel a szemöldöke, ha valami végre normális lenne.
- Nem többek, és nem kevesebbek. Nem vetted még észre, hogy mindig van valaki, vagy valami, amit le kell győzni? Újra és újra ugyanaz a tánc, nincs vége soha. Miért lehet ez? Talán mert van kivel harcolni, vagy csak előrevetíti azt, hogy egyszer eljön az igazi vég, és ez mind csak egy előjáték az igazihoz.- megfordult és a korlátra könyökölt, nézte a felhőket, ahogyan lassan, ráérősen siklottak tovább a végtelen égen. Engedve a szél erejének, és alaktalan masszákból formákká válnak.- Mi másért tenne valaki ilyet, ha nem az erőért? Akkor még gyenge voltam, olyan valaki, akit egy pöcköléssel is meg lehetett volna ölni, és bosszút is akartam állni valakin, ehhez pedig erőre volt szükségem. Fredonn pedig erőt ígért a szolgálataimért. De ebből nem lett semmi, a bosszúm még várat magára, és bizony Freddon se volt valami segítőkész, semmit nem kaptam tőle. Ezt pedig valahogy rosszul viselem, a betyárbecsület is becsület, amihez ragaszkodok. De he nem tartják be, akkor én se fogom betartani. Jah, és untam is magamat.- egy félmosolyt is megengedett magának, miközben az embertömeget nézte, akik innen csak hangyáknak látszottak, semmi többnek. Egyszerű, és rövid életet élnek, és mégis, sokan mennyi mindent elérnek a megadott éveik alatt, család, munka, vagyon, élet. Mégse cserélné el a sajátját az övékre. Bár a saját éveit tekintve megfelel egy idősödő embernek, és még lehetnének sikerei, de túl unalmas lenne az az élet. Nem tudni arról, hogy mi folyik körülöttük, nem érezni azt az erőt, ami eltölti, amivel képes lenne az egész várost romba dönteni, túl jó ez az érzés. S ismét visszafordul Sierashi felé, kibámészkodta magát.
- Nem. Fogalmam sincs róla, hogy az a szarhajú merre is lehet. Legutoljára a támadás után találkoztunk, azóta pedig semmi. Lehet elkapta pár shinigami, vagy éppen Fredonn, de tőlünk senki se találkozott vele, arról tudnék.- az a pöcs bicikLee, szívesen megölte volna Karasu, élvezettel figyelte volna a szemeit, ahogy kiszáll belőle az élet, ahogy ráeszmél, hogy innen már nincs tovább, bizony eljött érte a kaszás, méghozzá Vex személyében. - Hm, akkor egy alapos zuhany nem fog segíteni, jól gondolom?- kérdezte egy halvány vigyor társaságában. - De tippemre jobban érdekli a kis társaságotok, mint az én személyem, vagy tévednék?- prioritást élvezhetnek Sierashiék, max akkor eredhetne Karasu után, ha már leverte az ellenségeit, addigra meg csak elég erős lesz Vex, hogy leverje Fredonnt. - Mindenki a saját sorsának a kovácsa, én alakítom az életemet, nem pedig valami felsőbbrendű hatalmasság. Hülyét is kapna, mire megírja mindenki életét. De azért köszi, legalább nem parasztnak mondtál, a futót megkaptam. De ha mégis így lenne, akkor mindegy, hogy mit teszünk, hogy kapálózunk a végzetünk elől, előbb vagy utóbb befog érni minket. És talán pont a ti sorsotok is az, hogy elbukjatok. Már is jobb gondolat, hogy nincs sors, igaz?- érdeklődve várta a választ, és közben ismét egy újabb cigi került elő. - Te nem kérsz?- nyújtotta a dobozt Sierashi felé. - Reményeim szerint igen, képes leszek. Ha le akar vadászni, ahhoz el kell hagynia a kis rejtekét, és át kell jönnie az én területemre, ott pedig hátrányba kerülne, csicskásokat hiába küld, azokat szerintem feldarabolom.- egyébként se látta, hogy lett volna bárki más Fredonn szolgálatában, akikkel találkozott, azok pedig már nem jelentenek fenyegetést a számára, könnyedén végezni tudna velük.
- Pontosan, egy jövőbeli szívességet. Azt már tudod, hogy mivel fizetek, neked kell eldönteni, hogy megér e az infó egy kis rizikót. Egyszer biztos megtaláljátok Fredonnt, de ki tudja mikorra? Addigra lehet előáll valami újjal, és szívtátok, de ha meg is találjátok, nem tudtok sokat arról a helyről, ahol a napot lopja, én pedig igen, tudok róla dolgokat. Ez az alku, én vakarom a hátad, majd te is az enyémet, ha viszket.- nagyot szívott a cigibe, mélyen beszívta a füstöt, majd lassan kifújta.

Karakterlap

Aenom'en

Ős - Shinenju

Eltávozott karakterek

Daitenshi

*

Hachibantai ex-taichō, Saizensen sōsui

Szint: 16.

Lélekenergia:

60% Complete
80 500 / 90 000

Hozzászólások: 93

Hírnév: 2

Infó

Tárcában: 29 100 ryou

Technikatár
Ajándék küldése


Hovatartozás:
Daitenshi

Egyéb hovatartozás:
Nincs

Reiatsu szín:
Acélkék

Egyéb hovatartozás:
Nincs

Kapcsolat cimke:
Házas

Kivel áll kapcsolatban?:
Yasuji Chiyoko

Mottó:
„You either die a hero or live long enough to see yourself become the villain…”

Post szín:
Azure|Beszéd: Glowing #31337e


  • Profil megtekintése

Nem elérhető Nem elérhető

Re:Hilton
« Válasz #8 Dátum: 2015. Júl. 12, 15:32:34 »
Találkozás a tetőn
Tanácstalanul nézek végig magamon, fogalmam sincs, hogy miféle hasadásról beszél, se testemen, se ruházatomon nincs nyoma semmi ilyesminek. Bevallom őszintén, koránt sem mondhatom naprakésznek magam az emberi kultúrában, a Yuusuke által nézett ismeretterjesztő sorozatok pedig nagyrészt megragadtak a túlélés és a barkácsolás témakörében. Így aztán nem tehetek mást, mint csendben hallgatom fejtegetését valamiféle oroszlánról és annak hét személyiségéről, ami valóban elég érdekesnek tűnik első hallásra, talán egyszer sort keríthetünk a megnézésére, természetesen csak és kizárólag azután, hogy elvégeztük a feladatunkat. Mikor indokainak felsorolásába kezd, egyetértően biccentek egyet, valami ilyesmire gondoltam magam is. Mindig azokat a legkönnyebb megvezetni, akik sóvárognak a hatalom után, ezen érzés eltompítja érzékeiket és nem veszik észre a tényt, mely szerint igazából csak kihasználják őket azok, akiktől erőt várnak cserébe szolgálataikért. Nem csodálkozom az Alkotó cselekedetein, a szavak, amelyek elhagyják száját kétértelműek, mindenki úgy értelmezi, ahogy az neki a leginkább tetszően cseng vissza.
- Aminek kezdete van, az egyszer véget is ér. - jelentem ki halkan, ezzel egyetértve gondolatmenetével, habár csupán részben. -  Az élet értelme és rendje a változás, a továbbfejlődés. Nem szabhatunk gátat a folyamatnak, azonban lehetőségünk van rá, hogy befolyásoljuk annak menetét! Melyik világban lenne jobb élni? Abban, amiben mindent a pusztulás és a halál ural vagy egy olyanban, ahol magunk dönthetünk sorsunkról? Te azt mondtad, nem irányítja senki létezésed, mi pedig azt mondjuk, ezért érdemes harcolni! A tánc lehet ugyanaz, azonban a lépések mindig mások.
Monológom második felét a hátának mondom el, valamiért nehezére esik az arrancaroknak szemtől szembe beszélni velem, nem ez az első eset, amikor beszélgetést közben hátat fordítanak nekem. Úgy tartják, a szem a lélek tükre, azon keresztül a lélek mélyére lehet látni, s a hazugság is hamar felszínre kerül. Egy olyan közegben, ahol a túlélés az egymáson való átgázolást jelenti, feltehetőleg nem szeretik túlzottan a szemkontaktust tartani, ráadásul eképpen hátba szúrni sem egyszerű valakit. Vonásaimon a csalódottság kifejezése suhan végig, persze túlságosan egyszerű lett volna, hogyha Karasu Vex tudatában van az egykori Daikidōchō tartózkodási helyével vagy esetleges ténykedéseinek helyszínével. A róla szóló információk hiánya viszont azt is jelentheti, a múltban tett látogatás eredményeképpen fény derült származásának titkára, ami miatt Fredonn jobbnak látta véglegesen kivonni a forgalomból. Sajnálatos módon erre látom a legnagyobb esélyt, a racionalitás mellett nem igazán fér meg a remény fogalma. A felkínált cigaretta látványa emlékek egész áradatát indítja el elmémben, beszélgetések képei villódznak lelki szemeim előtt, barátok, szerelmek, ellenségek arcai. A forgatag lassan leülepszik, hasogató érzést hagyva maga után koponyámban.
- Köszönjük a felajánlást, más körülmények között talán élnénk a lehetőséggel, azonban jelenleg tudatunknak érintetlennek kell maradnia, mentesnek bármiféle serkentő vagy tudatmódosító szertől, semmi sem homályosíthatja el tisztánlátásunk! -  utasítom vissza a dohányterméket jobbom intésével, majd mutatóujjammal megkocogtatom halántékomat. - Legyen hát! Amennyiben információid használhatónak bizonyulnak, akkor és csak akkor, segítünk neked! Az egyezség kizárólag minket köt, tartsd távol magad a Arkangyal tagjaitól, máskülönben nem garantálhatjuk az épségedet. Szövetségünk a Gotei Juusantaijal ingatag, nem engedhetjük meg magunknak az árulás gyanúját, fenn kell tartanunk a látszatot. - folytatom töretlenül, miközben kosodém belső zsebéből előveszek egy mobiltelefonra hasonlító készüléket és beütök pár számot, majd megvárom, amíg létrejön a kapcsolat. - Itt a Daitenshi vezetője, térfagyasztást a karakurai Hilton szálló köré tizenöt mérföldes körben, illetve oldják fel a pecsétet, azonnal!
Tevékenységem végeztével elégedetten bólintok egyet, néhány másodpercet követően eltűnik a testvériségünk szimbóluma szívem felől, ami a korlátozás megszüntetését jelenti. Nem célom különösebben megsebezni az Espadát, mindazonáltal senki se hinne nekem, ha egyszerű baráti csevejként tüntetném fel a történteket, játszanunk kell a színjátékot, amibe a főkapitánnyal kötött egyezség belekényszerített. Lélekenergiám nyomását a lidércre összpontosítom, ezt nevezhetjük egyfajta tekintélyparancsolásnak is, ne kételkedjen benne milyen sors vár rá, ha kettős ügynökként a rossz oldalnak jelent.
« Utoljára szerkesztve: 2015. Júl. 13, 20:19:01 írta Anām'an »


Karakterlap

Karasu Vex

Espada

*

4. Espada

Szint: 16.

Lélekenergia:

60% Complete
80 500 / 90 000

Hozzászólások: 362

Hírnév: 8

Infó

Tárcában: 27 700 ryou

Technikatár
Ajándék küldése


Hovatartozás:
Las Noches

Egyéb hovatartozás:
Egyéb

Reiatsu szín:
Kék.

Egyéb hovatartozás:
Nincs

Kapcsolat cimke:
Kapcsolatban


  • Profil megtekintése

Nem elérhető Nem elérhető

Re:Hilton
« Válasz #9 Dátum: 2015. Júl. 13, 19:58:38 »
Találkozás a tetőn

- Sajnos egyes dolgok nem úgy érnek véget, ahogy kellene, vagy éppen csak váratlanul félbeszakadnak.- olyan rossz, hogy nem egy sorozat járt már így, néhány teljesen érthetetlen okból, pedig remek volt, jó történet, izgalmas, vagy éppen vicces, és mégis kaszát kapott.- Hehe… nem vetted észre, hogy már most olyan világban élünk? Az emberek ölik egymást, pusztítanak mindent, azokat is, ami az élethez szükséges. Az emberek már eldöntötték, hogy meg akarnak halni. Megválasztották a saját sorsukat, csak vannak olyanok, akik ezt sietetni akarják, ezek ellen vagytok ti. De csak odázzátok az elkerülhetetlent. Jah, és hogy mondjak is valamit, ami a kérdésedre válasz, naná, hogy a második a jó válasz. Csak kár, hogy táncolni nem nagyon tudok. Egyet jobbra egyet balra, ennyi a tudásom. De azért érdekes, hogy a fejlődés mellett vagy. Pedig a fajtád, a shinigamik eléggé azon vannak, hogy akadályozzák a fejlődésünket. Azzal érvelnek, hogy csak ölünk, és zabálunk. De mivel jobb az, ha egy állatot esznek meg? Az talán nem érez? Talán nem fél, talán szeret? Annyi a különbség, hogy a lelkek tudnak beszélni, és könyörögni, semmi más..
Nézi a cigit, majd nézi Sierashit, majd megint a cigit. Nem fasz ez, vagy valami drog, csak egy szaros cigi, ami éppen arra jó, hogy nyugtassa az idegeket, vagy éppen dugás után tud jó hatással lenni, bár Herácska nem annyira rajong azért, ha az ágyban cigizik, nem is hibáztatja. Összehamuzni az ágyat, azt kitakarítani, nem vicces az annyira.
- Ettől akkor nem látsz tisztán, ha a szemedbe megy a füst, de ahogy gondolod.- elrakta a dobozt, de részéről azért élvezte a koporsószeg nyújtotta örömöket. Valami káros szenvedély kell az életbe, valami, ami segít ellazulni, amitől élőnek érezhetik magukat, amitől felszabadulnak. Nem is érti igazán azokat, akik elutasítják mindezt, merev dogmákkal körülvéve élik az életüket, hanyagolva mindent, egy Istennek nevezet lényt imádva élnek. S szinte megvetik azokat, akik az eszméikkel szemben élnek. Pedig ha tudnák, hogy mi is van a színfalak mögött, akkor talán már menekülnének is mindabba, amit megvetnek, vagy talán egyesek még az életüknek is véget vetnének. Ostoba emberek, akik talán szánalmat érdemelnek, nem pedig azt, hogy eledelek legyenek.
Nagy sóhaj társaságában vakarta meg a tarkóját. Hol a bizalom? Ha ártani akarna az Arkangyaloknak, akkor eleve nem jött volna ezzel az ajánlattal. Ez a bizalmatlanság, rémes.
- Nem kell a kemény szöveg, és a menőzés. Nincs nekem dolgom az angyalkáiddal Charli. Ami meg azt illeti, szerencsére nem tudnál egyből levágni, annyi időm lenne, hogy biztonságban lelépjek. Meg még a végére valami. A drágalátos Gotei nem egy tagja tart fent kapcsolatot a fajtámmal, és nem éppen ellenségest. De oké, a randink titokban marad. És szerintem meg fogja érni az alku, nem kell félteni, hogy potyára jöttél ide.- mondta unott hangon, miközben nekitámaszkodott a korlátnak, és figyelte a kis előadást. Ami azért annyira nem volt kicsi. Tömény lélekenergia, ami bizony arra kényszerítette a térdeit, hogy meg-meg rogyjanak, de nem a semmiért küzdött annyi, állta a sarat, és kiegyenesedett.
- Nem semmi, nem semmi, az már biztos, hogy nem spóroltál a spenóttal Popey. De akkor gondolom nekem is kéne valami ilyesmi, hogy tényleg jó legyen a színdarab.- hátranyúlt és az ujjai lassan fogták körbe Orgo markolatát, majd végighúzta az ujját a legfelső pengén, és az első szintre lépet.
- Ah… már is kellemesebb. Jah, és köszi, tizenöt mérfőld, azért az már szép távolság.- szélesen elvigyorodott és kiköpte oldalra a cigit.- És most hogy tovább? Csapkodjuk egymást? Itt lent, vagy fent, vagy szemezünk tovább?- hallani csak nem hallják azt, amit mond, de valaki igen.
~ Komolyan ezt kell csinálnod? Néha beszélhetnél értelmesen is, és a lényeget mondva.- persze, hogy Neginek ellenkeznie kell.
~ Én talán beleszólok a dolgaidba?
~ Bele, állandóan.- na jó, ideje inkább mással foglalkozni, itt az alku, meg egy kis vagdalkozás, át kell élnie a szerepet.
- Akkor?- kérdően fürkészte Sierashit.

Karakterlap

Aenom'en

Ős - Shinenju

Eltávozott karakterek

Daitenshi

*

Hachibantai ex-taichō, Saizensen sōsui

Szint: 16.

Lélekenergia:

60% Complete
80 500 / 90 000

Hozzászólások: 93

Hírnév: 2

Infó

Tárcában: 29 100 ryou

Technikatár
Ajándék küldése


Hovatartozás:
Daitenshi

Egyéb hovatartozás:
Nincs

Reiatsu szín:
Acélkék

Egyéb hovatartozás:
Nincs

Kapcsolat cimke:
Házas

Kivel áll kapcsolatban?:
Yasuji Chiyoko

Mottó:
„You either die a hero or live long enough to see yourself become the villain…”

Post szín:
Azure|Beszéd: Glowing #31337e


  • Profil megtekintése

Nem elérhető Nem elérhető

Re:Hilton
« Válasz #10 Dátum: 2015. Júl. 13, 22:19:21 »
Találkozás a tetőn
Elképesztő mennyit képes beszélni! Eddig a találkozásig abban a tudatban éltem, a fejemben nyüzsgő hangok kórusán nem lehet túltenni ilyen téren, azonban úgy látszik, tévedtem. Megállíthatatlanul hömpölygő mondatáradat, amely itt-ott néha elveszíti a beszélgetés kontextusát, de végül valamilyen úton-módon visszatér az eredeti témához. Kapkodó, hamari személyiség, ahogy azt már a tárgyalás alatt is megfigyelhettem, gondolatai folyton elkalandoznak, nincs meg a kellő koncentrációja ahhoz, hogy hosszabb távon egyetlen dologgal foglalkozzon. Nem tudom mi lett a bosszúja eredménye például, mindazonáltal szavaiból ki tudtam venne, egyelőre nem járt sikerrel, ennek ellenére mégsem az Alkotón próbálja behajtani a be nem tartott ígéretet, hanem hátat fordít neki és új alternatívát keres, holott közel sem biztos, hogy általunk előrébb juthat. Erős, de kiszámíthatatlan szövetséget kötöttünk most, ami kifejezetten veszélyes, akár visszafelé is elsülhet. Homlokomon elmélyülnek a ráncok; el kell végeznünk a feladatunkat, az eszközök jelentéktelenek!
- Már nem vagyunk shinigamik, érdektelen számunkra az értelmetlen csatározás, amit a két faj egymás ellen vív. - vetem közbe egy vállrándítást követően, mialatt elteszem a lélekmobilt. - Egyik oldal sem képes felfogni a tényt, mely szerint bármelyik is diadalmaskodik majd a végén, az egész összeomlik, mert megszűnik az egyensúly... Nem létezhet fény árnyék nélkül, ahogy fordítva sem lehetséges! A fejlődés viszont harc, az erősebb életben marad és tökéletesen kihasználja ezáltal az életterét. Las Nochesben a hollowok váltak dominánssá, Soul Societyben pedig a halálistenek, szinte nem is maradt rajtuk kívül más ezekben a világokban. - mélyülök el a magyarázatba, miközben igazából harcot akartam imitálni! - Minden intelligens lényben ott a gyarlóság, önön fajtáját szeretné a legmagasabbra emelni és elnyomni azokat, akiket másnak vagy gyengének bélyegzett. Az emberek háborúi is ugyanannyira céltalanok, mint a Ti összecsapásaitok, a legvégén, amikor a testeteket alkotó részecskék lebomlanak és beléptek a körforgásba, egyformák lesztek!
A test gátat szab, ezért is döntöttek úgy az ősök, amikor elérték evolúciójuk csúcsát, hogy a továbbiakban már nincs szükségük rá. Az energia nem vész el, csupán átalakul, s amennyiben valaki képes megőrizni tudatát ebben a formában is, arra az örökkévalóság vár. Szemlélői vagyunk immáron azoknak az eseményeknek, amelyek elindításában évezredekkel ezelőtt szerepet játszottunk, viszont mostanra nincs szükség ránk. Egyetlen, utolsó szívességet teszünk még a világnak, utána pedig továbblépünk, új végtelent keresünk, amit megtölthetünk élettel! Jó gondolat, elmémben egyetértő morajlást kap válaszul. Bizonyára viccnek szánta a cigarettával kapcsolatos megjegyzését, ezért igyekszem elmosolyodni, ámbár sokkalta inkább egy szorulással küszködő szerencsétlen elkínzott arckifejezésére hasonlít a végeredmény. Gyakorolnom kell még, lassacskán szokok vissza a fizikai manifesztációval járó kellemetlenségekhez. Nem lep meg túlzottan ellenállása lélekenergiám nyomásával szemben, olvastam a Sakai Hitomi által írt jelentést, a lány érzékelési-képességei kifejezetten élesek, éppen ezért elég pontosan be tudta lőni milyen szinten is volt a támadáskor, azóta pedig valószínűleg erősebb lett és nem gyengébb. Érdekes felvetés hangzik el a szájából, fogalmam sincs miért gondolja, hogy megvárnám, amíg felveszi a tökéletes formáját, ha célom a megölése lenne.
- Halott lennél, mire a védekezés gondolata megfogalmazódhatna az elmédben! - szegezem neki  a tényeket, majd elmélkedésén elindulva úgy döntök a fent lesz a megfelelő helyszín. Villámtánc segítségével szelem át a kettőnk között lévő távolságot, célom pedig nem más, minthogy kinyújtott jobb kezemmel belemarkoljak az arcába és nemes egyszerűséggel elhajítsam, akár egy kislabdát a tornaórán. Furcsának tűnhet a küzdelem provokálása pacifista nézeteim fényében, mindazonáltal valamilyen módon vissza kell szoknom a harchoz, máskülönben Fredonn legerősebb csatlósa engem is legyőzhet, mint ahogy azt megtette Sierashi Yuusukeval, illetve akkor magáról Nirmātṛról még nem is beszéltünk! Az ilyen barátságos csetepatékat talán edzés címszóval lenne a legmegfelelőbb illetni, egyszerű testmozgás, semmi több!
« Utoljára szerkesztve: 2015. Júl. 14, 14:17:03 írta Hirako Shinji »


Karakterlap

Karasu Vex

Espada

*

4. Espada

Szint: 16.

Lélekenergia:

60% Complete
80 500 / 90 000

Hozzászólások: 362

Hírnév: 8

Infó

Tárcában: 27 700 ryou

Technikatár
Ajándék küldése


Hovatartozás:
Las Noches

Egyéb hovatartozás:
Egyéb

Reiatsu szín:
Kék.

Egyéb hovatartozás:
Nincs

Kapcsolat cimke:
Kapcsolatban


  • Profil megtekintése

Nem elérhető Nem elérhető

Re:Hilton
« Válasz #11 Dátum: 2015. Júl. 14, 14:13:03 »
Egyre több az elhintet morzsa, amiből még mindig nem tudja összerakni a Sierashi kenyeret. Többen vannak egy testben, úgy beszél Fredonnról, mintha ismerné, és már nem is shinigami. Valami más. Jó lenne tudni, hogy micsoda is, legalább felírhatná a listájára, hogy mivel is találkozott. Majd ha leverték Fredonnt, megkeresi megint Sierashit, és rákérdez, hogy mi is a helyzet.
- Annyira azért nem értelmetlen, inkább unalmas az egész. Persze az én fajtám lett gonosznak nevezve, amikor nem is tudom, hogy kik kezdték el irtani az íjászokat…- legalább a hollowok eszegettek, és néha vadságból öltek, de nem hajtottak végre fajirtást. - Egész jól megfogalmaztad, elmagyarázhatnád a shinigamiknak is, hátha lenyugszanak akkor, és belátják, hogy szükséges rosszak vagyunk, vagy éppen ők azok, nem a hollowok. Ja, ez jobban tetszik.- már is kellemesebb gondolat, hogy nem a hollow a rossz, és a csúnya. - Ahogy a gonosz mindig meg tudja indokolni a tetteit, megtalálja a hatalomvágyára a magyarázatot. De a szavaid alapján, benned is megvan ez a kényszer, jól mondom? És azért ne essél túlzásokba, mivel másabb az, amit Ti csináltok? Talán Fredonn a világot akarja, véget akar vetni mindennek? Vagy ez csak valami nézetletérés köztetek? Nem befolyásolja az életét az embereknek? Mert ha nem… akkor az a harc, ami köztetek megy még értelmetlenebb, mint a shinigami és arrancar harc.- a saját okaival tisztában van, hogy miért is harcol, miért fordult Fredonn ellen, de Sierashi okai még tisztázatlan, vagy inkább a Sierashik okai. Kicsit azért vicces, hogy mindig akad valaki, aki a hős szerepében akar tetszelegni, valami ostoba ok miatt, vagy csak feltűnési viszketettsége van, és ez az oka annak is, hogy annyian az életére vagy az emberek életére törnek. Ha van hős, mindig lesz ellenfele is, az ellentététek vonzzák egymást, de kár lenne ezt elmondania Sierashinak, valami belemagyarázott okot találna a tetteire. Valahogy ezek a megmentők sose akarják belátni a saját hibáikat, és úgy általában semmi olyasmit, amit rosszul csináltak, vagy csinálnak. Nem hiába a gonoszak manapság a népszerűek a filmekben is, meg általában mindenfelé. Nekik van stílusuk, jó dumájuk.
- Nem kell egy papír?- olyan fejet vág, mint aki mindjárt ide fog szarni. Eléggé elrontaná az egész beszélgetést, ha egy kulagula kicsúszna. Bár az tuti, hogy meglenne a sajátos, morbid bája annak, hogy a nagy Sierashi be nagydolgot.
- Túl sokat hiszel magadról. Erősebb vagy nálam, ez tény, de annyival azért nem, hogy csak úgy pikk meg pakk megölhess.- megérezte az ujjakat az arca körül, reméli, hogy kézmosás volt, és nem csak úgy húgyos kézzel markolják meg azt a szép arcát. Ám hogy ne csak ezen járjon az esze, baljával megragadja Sierashi karját, addig pedig Orgot beakasztja Siearashi dereka mögé, legalábbis megpróbálja ezeket a kis mutatványokat. Nem olyan jó az, hogy csak így dobálják, legalábbis ha tehetetlenül hagyja, hogy dobálják, és ha sikerül is, amit akart, talán akkor Sierashi is belátja, hogy lehet Ő még a főbika, de akadnak már olyanok, akik már trónkövetelők. Ha meg nem sikerül a terve, akkor repülés közben egy cerot hoz létre, és egyenesen ellövi a szálloda felé. Véleménye szerint Sierashi nem cikázva fogja követni, csak szépen, egyenesen. Ám ezek után csak száll Karasu, élvezi a repülést, még végül ráunva az egészre, átrepülve egy épület ablakán, Orgot a padlóba mártja, felhasítva azt, és lassítva a repülést, éppen eléggé ahhoz, hogy meg tudjon állni azután, hogy kirepül egy másik ablakon.
- Azért ez kicsit durva volt.- seperni kezdte a válláról az üvegszilánkokat. - Nah, akkor…- létrehozta a Lluviát, az összes gömböt és körbevette velük a testét, majd minden irányba ellőtte őket. Ha már harcnak kell látszania, akkor nem árt, ha némi kár fog esni az épületekben, esetleg még némi halálos áldozat is, bár azokat elkerülné, ha lehet. A végén még túl komolyba fog átcsapni az egész, és akkor tényleg menekülhet az életéért.



Karakterlap

Aenom'en

Ős - Shinenju

Eltávozott karakterek

Daitenshi

*

Hachibantai ex-taichō, Saizensen sōsui

Szint: 16.

Lélekenergia:

60% Complete
80 500 / 90 000

Hozzászólások: 93

Hírnév: 2

Infó

Tárcában: 29 100 ryou

Technikatár
Ajándék küldése


Hovatartozás:
Daitenshi

Egyéb hovatartozás:
Nincs

Reiatsu szín:
Acélkék

Egyéb hovatartozás:
Nincs

Kapcsolat cimke:
Házas

Kivel áll kapcsolatban?:
Yasuji Chiyoko

Mottó:
„You either die a hero or live long enough to see yourself become the villain…”

Post szín:
Azure|Beszéd: Glowing #31337e


  • Profil megtekintése

Nem elérhető Nem elérhető

Re:Hilton
« Válasz #12 Dátum: 2015. Júl. 15, 20:26:02 »
Találkozás a tetőn
- Egy harc értelmét az határozza meg, hogy amit nyerni lehet vele, az felülmúlja-e az érte feláldozott értékeket. - szólalok meg kifejezéstelen arccal, úgy tűnik, nem sikerült a mosolyommal közvetlenebbé tennem a szituációt, ezért nem is tartom fontosnak továbbra is fenntartani ezt a gesztust. - A szolgálatában álltál, mégis oly' keveset tudsz a terveiről, szerencsére a búvóhelyének koordinátái is többek a semminél, máskülönben nem sok hasznunkra lennél. :| Nirmātṛ szívének egyetlen vágya, miszerint uralkodhasson minden élő és élettelen felett ezen a világon, hiszen úgy gondolja, az emberek alsóbbrendű lények, jelentéktelen eszközök, amelyek egyetlen rendeltetési célja a felsőbbrendű akarat szolgálata. Rabszolga sorba döntené a gyengéket, jutalmuk pedig fájdalom és félelem lenne. - szerencsére egykoron tanítók is voltak az ősök között, ezért koránt sem veszítem el a türelmemet a folytonos magyarázás miatt. - Mi továbbléptünk, lemondtunk földi porhüvelyünkről és minden hatalomról, ami azzal együtt járt, éppen ez okozza az ellentétet köztünk és az Alkotó között. Nem áll szándékunkban leigázni az emberiséget, viszont az elkerülésében kötelező szerepet vállalnunk, mivel Fredonn egy közülünk.
Természetesen azt az információt nem osztom meg az Espadával, mely szerint legnagyobb prioritást a túlélésünk jelenti, s ehhez elkerülhetetlen az említett személy félreállítása. Az csupán a véletlen műve, hogy ezzel kisegíthetünk másokat is. Nem nagyon értem a felháborodást korábbi kijelentésemet illetően, az arrogancia nem játszott szerepet a tényközlésben, a valóságot nem ferdíthetjük el kedvünk szerint. Feltehetőleg úgy gondolja, hogyha ténylegesen végezni akarnék vele, akkor megvárnám, amíg aktiválja Ressurección formáját, ahogy azt a jelenlegi szituációban is tettem. Kedvemre irányítom lélekenergiámat, akár a másodperc tört része alatt képes lennék felszabadítani az egészet, aminek nyomása alatt feltehetőleg levegőt venni is képtelen lenne, nemhogy átváltozni! Lényegtelen igazából, elég volt mára a kioktatásból, amúgy sem vagyok benne biztos, lenne-e egyáltalán foganatja az elhangzottaknak. Sajnálatos módon nem lepi meg annyira támadásom, mint ahogy számítottam rá, rögtön képes alkalmazkodni a kialakult helyzethez, máris érzem markának béklyóját a karomra fonódni, miközben kaszáját a derekamba igyekszik beakasztani. Nem eszik azt olyan forrón! Mielőtt elképzelése megvalósulna, szellemi részecskéket idézek a talpam alá, aminek köszönhetően olyan láthatatlan felületet hozok létre, amin képes vagyok állni, valamint lendületet is venni róla, így egy cigánykerékhez hasonlatos mozdulatsort viszek véghez, aminek végén igyekszem kezemet is kiszabadítani, mégpedig egy jól irányzott könyökössel az egyik szemöldökére. Nem okozna túlzottan nagy sérülést, azonban a legapróbb repedésből is akkora mennyiségű vér csöpögne a szemébe, ami rontana a látását. Ellenfelem azonban kihasználja az általam kölcsönzött lendület maradékát, így távolabbra kerül Tőlem, válaszként pedig egy Cerot indít irányomba, habár lehet a hotelt akarja lerombolni, nem tudhatom.
- Bakudō no Hachijuuichi: Dankuu! - lefékezek és hagyom, hadd nyelje el a tomboló energiasugarat az általam idézett láthatatlan akadály, azonban még mielőtt teljesen elenyészne, ellentámadásba megyek át. -  Hadō no Hachijuuhachi: Hiryu Gekizoku Shinten Raihou!
A jobb tenyeremből kirobbanó lézerfergeteg félresöpri korábbi démonmágiám és a halálsugár erejének maradékát, s megállíthatatlanul halad előre az épület felé, amit az arrancar éppen romba dönteni készül. Ugyan valósághűnek kell lennie az előadásunknak, azonban a szívemre venném, ha ártatlanok fénye hunyna ki a szórakozásunk eredményeképpen. Éppen ezért villámtánc segítségével kerülök közelebb az omladozó építményhez, ami közelebbről szemügyre véve egy irodaépületnek tűnik számomra, amiben ezen az esti órán már senki sem tartózkodik a portán strázsáló biztonságin kívül, ám az ő élete nincs veszélyben, mivel elképzeléseim szerint az általam használt varázslat tökéletesen eltünteti majd a komplexum tetejét. Persze előfordulhat a lehetőség, mely szerint elszámítom magam, éppen ezért megidézek egyet a blankok közül és leküldöm szerencsétlen flótásért. Legfőbb a biztonság!
« Utoljára szerkesztve: 2015. Júl. 16, 16:40:07 írta Hirako Shinji »


Karakterlap

Karasu Vex

Espada

*

4. Espada

Szint: 16.

Lélekenergia:

60% Complete
80 500 / 90 000

Hozzászólások: 362

Hírnév: 8

Infó

Tárcában: 27 700 ryou

Technikatár
Ajándék küldése


Hovatartozás:
Las Noches

Egyéb hovatartozás:
Egyéb

Reiatsu szín:
Kék.

Egyéb hovatartozás:
Nincs

Kapcsolat cimke:
Kapcsolatban


  • Profil megtekintése

Nem elérhető Nem elérhető

Re:Hilton
« Válasz #13 Dátum: 2015. Júl. 16, 16:35:17 »
Találkozás a tetőn

- Már ha van is valami oka annak a harcnak. A fajtámnak két oka van a harcra, a táplálkozás, és a túlélés, vagy a shinigamiknak, akiknek a harc csak a fajtám ritkítását jelenti. Nézd el ezt, sajnos nem rendelkezünk olyan hatalma eszmékkel, mint a bandád, hogy van is valami magasztos értelme a harcnak.- miért is lenne értelme? Csak a túlélés számít, semmi egyéb. Már akkor erre a sorsra lettek kárhoztatva, amikor a lelküket nem sikerült megtisztítani, és egy hollow áldozatai lettek. Meg volt pecsételve az, hogy miért is kell élniük, és harcolniuk, csak az útjukat választhatják meg, amin az üres, békésebb perceikben járnak.
- Hát ez van, nem dolgoztam olyan sokat neki, hogy egy részeg pillanatában beavasson élete titkaiba, és terveibe. Tekintve, hogy nagyjából le lettünk szarva a részéről- vonogatta nemtörődöm módon a vállait. - De tényleg leszállhatnál már a magas lóról. Amennyire nagyra vagy magaddal, ahhoz képest Fredonn mégis szívat. Könnyen bejutottunk a kis odútokba, és azért adtunk nektek rendesen, és még ráadás szívatás is lett. Bár igaz, azt Sierashiék kapták, nem Ti.- eléggé egyértelmű már, hogy ez most csak egy test, egy üres… köcsög, amiben talán tényleg sokan orgiáznak. - Tehát csak visszajöttetek, hogy eltakarítsátok a mocskotokat. De azért ez még rosszabb, lenézően beszélsz, egósan, és most ismered be, hogy Fredonn a saratok. Pedig amilyen májernek állítod be magatokat, simán kényszeríthettétek volna Fredonnt, hogy tartson veletek, nem pedig félrenézni, és hagyni, hogy garázdálkodjon. Mégse lehettek olyan de tökéletesek, vagy éppen okosak, hogy ez megtörténhetett. Tuti gáz lehet, hogy most segítséget kell kérnetek. De hé! Nyugi, nem gyengeség kinyújtani a kezed, és kérni. Bár azt azért nem hiszem, hogy a lelkiismeret az oka annak, hogy most segíteni akartok, valami másnak is lennie kell, de szerencsére nem érdekel az okotok. Azzal, hogy segítek, mindenki jól jár… majdnem mindenki, Fredonn nem. De ez még belefér.- ismételten megvonta a vállát, de már ideje komolyabb vizekre evezniük. Bár azért arctapizást nem várt, de ha ilyen hangulatban van Sierashi test, hát akkor ahogy jól esik, aztán csak maradjanak meg ennyinél is, máshol nem kell a fogdosás.
Habár a megragadás nem sikerült úgy, ahogy remélte, de ez annyira nem is volt fontos, és legalább az üvegeseknek is lesz munkájuk elég, köszönhetően annak az aprócska, de nem elhanyagolható ténynek, hogy keresztülrepült két darabon is. Ám ideje is alig maradt arra, hogy megszabaduljon az üvegszilánkoktól, megérezte azt a tetemes mennyiségű lélekenergiát, ami felé tartott, jobbnak látta, ha nem marad egyhelyben, hanem inkább némileg lentebb teszi át a székhelyét.
- Asszem az építészek se fognak unatkozni.- még füttyült is egyet elismerésképpen, látva, hogy mi is tartott felé. Tuti nem úszta volna meg épségben, ha az a támadás telibe találja. De ha már itt vannak, akkor adjanak rendesen az élvezeteknek, na meg legyen tényleg hihető a harcuk.
- Remélem nincsenek sokan a környéken…- szélesen elvigyorodott, majd egymásután Abdominalokkal bombázta az épületet, nagyjából a közepénél, elvágva a tartóoszlopokat, majd hátraugrott néhányat, és két cerot indított meg a toronyházba, egyet Orgo koponyájából, egyet pedig a tenyeréből. Nem titkolva, hogy mi volt a célja, rádönteni az épület tetejét Sierashira. Kis mutatványa után pedig magasabb helyre repül, hogy jobban belássa a környéket, na meg zavarja a sok por, de hát a bontás ezzel jár. S ismét a magasban, a por még el se ült, de Vex folytatja a támadást, barak sorozatával bombázza a talajt, nem célozva, nagyjából oda, ahol Sierashit sejti. Biztos benne, hogy ezek a támadások meg se kottyannak az alkalmi szövetségesnek. Bár azért reméli, hogy nem cseszi fel az agyát, mert a végén még kamatostul fogja visszakapni. Aztán mehet át a második szintre, pedig azt szeretné megtartani magának, mert aki ma még barát, az holnap már lehet ellenség.
« Utoljára szerkesztve: 2015. Júl. 16, 16:42:18 írta Karasu Vex »

Karakterlap

Aenom'en

Ős - Shinenju

Eltávozott karakterek

Daitenshi

*

Hachibantai ex-taichō, Saizensen sōsui

Szint: 16.

Lélekenergia:

60% Complete
80 500 / 90 000

Hozzászólások: 93

Hírnév: 2

Infó

Tárcában: 29 100 ryou

Technikatár
Ajándék küldése


Hovatartozás:
Daitenshi

Egyéb hovatartozás:
Nincs

Reiatsu szín:
Acélkék

Egyéb hovatartozás:
Nincs

Kapcsolat cimke:
Házas

Kivel áll kapcsolatban?:
Yasuji Chiyoko

Mottó:
„You either die a hero or live long enough to see yourself become the villain…”

Post szín:
Azure|Beszéd: Glowing #31337e


  • Profil megtekintése

Nem elérhető Nem elérhető

Re:Hilton
« Válasz #14 Dátum: 2015. Júl. 17, 15:36:53 »
Találkozás a tetőn
A lélekenergia süvítésében és a leomló épület morajában elvész Karasu Vex hangja, habár a reiatsu-mintázatában beállt változás szerint meglehetősen ingerültté vált. Különösebb lelkiismeret-furdalás nélkül veszem tudomásul a dolgot, sőt, még elégedetten biccentek is egyet magamnak, ezzel elértem, hogy figyelme némileg alább hagyjon, s a józan esze helyett az indulataira hagyatkozzon a harc folyamán. Habár... Nem vagyok benne biztos, miszerint eddigi összecsapásai során nem kizárólag az ösztöneire bízta magát. Ezen felvetésemet támasztja alá az események további alakulása; esztelen rombolásba kezd, igencsak a lelkére vette a feladatot és a lehető leghihetőbb hátteret szeretné festeni összecsapásunkhoz. Úgy vélem azonban, hogy kissé elvetette a sulykot, éppen ezért villámtánc segítségével a lefelé tartó barák elé érkezem, majd ezt követően puszta kézzel visszaütöm a lövedékeket a feladójukhoz. A rombolás miatt felhalmozódó por és füst okán a látótávolság szinte minimálisra csökken, éppen ezért a lehető leggyorsabban kirepülök a zavaró felhőből, miközben oldalamon megjelenik még egy az üres lelkek közül, viszont nem marad jelenlegi, szellemszerű formájában sokáig, hiszen rövidesen egy elegáns katanává változik, annak tökéletes másává, amely egykoron Sierashi Yuusuke lélekölőjeként szolgált. Könnyedén szökellek felfelé a talpam alá koncentrált lélekrészecskéknek köszönhetően, az így szerzett lendületemet egy heves csapásban szeretném kamatoztatni, amit a bal csípőmtől indítok és rézsútosan felfelé halad. Sikeresen kivédi-e vagy se, nem számít a mozdulatsor folytatásának tekintetében, egy teljes fordulatot teszek tengelyem körül, miközben kardomat a fejem fölé emelem és két marokra fogom, s midőn ismét szemben állunk egymással, egy függőleges suhintással célozom be a fejét. Emlékeim szerint az arrancarok rendelkeznek valami természetes védőpajzzsal, amely közvetlenül a bőrük felett húzódik és képes megvédeni őket bizonyos sérülésektől. Remélhetőleg nem csal az emlékezetem, máskülönben túlzottan hamar vége szakad majd ennek a kis hadgyakorlatnak. Támadásom végeztével terveim szerint hátrébb ugrok, engedem levegőhöz jutni az ellenfelemet.
- Romba akarod dönteni az egész városrészt? - teszem fel kérdésemet könnyedén, mintha hogyléte felül érdeklődnék csupán. - Ha lehet egy javaslatunk, akkor ne tedd! A Gotei Juusantai tiszteket fog küldeni a terület biztosításához és akkor már nem lesz olyan könnyű elhitetni velük, hogy meglógtál előlünk, mint most...
Vehetjük ezt egyfajta baráti jó tanácsnak, lévén szövetségesek vagyunk, nemde? Legelső gondolatom természetesen a közelben élők testi épsége volt, ám hamar beláttam a tényt, mely szerint egy lidérc humanitárius lelkületére apellálni időpocséklás, éppen ezért inkább olyasmit mondtam neki, ami feltehetőleg sokat jelent számára, mégpedig a saját testi épségének megőrzése. A megerőltető formagyakorlatok ellenére egyáltalán nem lihegek, ahogy izzadtságcseppek sem gördülnek alá bőrömön, az elmúlt időszakot az újjászületett porhüvely formába hozásával töltöttem. Hiába rendelkeztem a Daitenshi egykori vezetőjének testfelépítésével, a valóságban ezek az izomcsoportok sosem voltak használva, éppen ezért figyelmet kellett szentelni az újraindításuknak. Elmélkedésem kellő időt biztosít ahhoz, hogy átgondoljam stratégiámat és a legmegfelelőbb tervvel álljak elő. Eddigi tapasztalataim alapján inkább preferálja a távolsági harcot, legalábbis energiaalapú technikák egész armadájával rendelkezik, éppen ezért közelharcra kell kényszerítenem, ott előnyöm származhat a fegyverének korlátaiból is. A kasza egyetlen veszélyes része az elején található penge, amint azt elkerülöm, nem lesz több egy egyszerű botnál. Shunpo segítségével szellem át a kettőnk között lévő távolságot, ámbátor körülbelül másfél méterrel felette jelenek meg ismét, mialatt pallosom élébe koncentrálom szellemi erőmet.
- Nadegiri! - hagyja el számat akcióm megnevezése, amivel egyidejűleg oly' éles szélroham indul meg az Espada irányába, ami képes lenne egy felhőkarcolót is két részbe szelni. Kifejezetten egyszerű, mégis effektív példája ez a Zanjutsu művészetének. Sokféle harcművészeti ágazatban vagyok jártas, de kevés olyan létezik, ami felérhet a vívás szépségeihez, főleg azokhoz a magasságokhoz, ahova a halálistenek kiterjesztették azt.
« Utoljára szerkesztve: 2015. Júl. 17, 15:44:10 írta Anām'an »