Lidércek Birodalma > Hueco Mundo

Hollowok labirintusa

(1/4) > >>

Neliel Tu Oderschvank:
Valahol az autópálya mellett, egészen elkerülve az erődítménytől kezdődik ez a "valami". E fölött a labirintus felett sötétebb felhők vannak az év összes napján és sűrű köd is van. Ez lenne a hollowok labirintusa. Köztudott, hogy hatalmas és meglehetősen kacskaringós hely. Könnyen el lehet benne tévedni, illetve hozzá kell tenni vannak lakói. Egészen kezdetleges hollowok lakják a külső részeken, de eléggé komiszak és szeretik piszkálni a betévedőket. Azonban ahogyan valaki halad egyre beljebb, annál nagyobbakkal lehet találkozni. A labirintus közepén egy "félelmetes" adjuchas háza található meg. Napja legjavában inkább alszik, de előszeretettel szereti felfalni a bentlakókat vagy arra tévedőket. Furcsa, de lényegében érdekes hely...



<<ELŐZMÉNYEK


Fran Lechuza:
Fracciónná válási kísérlet
Napi alvásomból felkelve, egyből elhagytam a lakhelyemet, amikor a legkevesebben járkáltak Las Noches falain belül. A mesterséges nap által bevilágított részeken a kelleténél is gyorsabban haladtam végig, mert nem különösebben rajongtam érte. Sokkal jobban szerettem Hueco Mundo sivatagát, ahol a hold árasztotta fényét.
Jobban is szerettem itt kint lenni, sokkal frissebb volt a reishivel átitatott levegő, mint odabent. Szerettem sétálgatni a végtelennek tűnő homoktengerben, ahol nem sokan szoktak járkálni, ritkán lehet itt összefutni valakivel. Még temérdek időm volt, amit eltölthettem itt, mivel az Emberek Világában még éjjel van. Igen, úti célom az Emberek Világa lesz, ahol is megnézhetem a mai horoszkópomat.
Elég érdekes gondolat, hogy a leírtakkal befolyásolhatjuk a véletleneket vagy, ahogy ők hívják, valaki szerencséjét. Ha ez valóban működik, akkor nem szalaszthatom el ezt a lehetőséget, hogy ez az erő az enyém legyen. Sok szituációban előnyömre válhat, ha számomra kedvezően alakulnak az események. Ahogy végiggondoltam, mennyire is jó nekem, már el is telt az idő és indulnom kellett. A Descorrer technikámmal meg is nyílt az átjáró előttem és már a sötét köztes világon haladtam keresztül az Emberek Világa felé.
Már azelőtt, hogy kiértem volna a Gargantából, aktiváltam a Cuerpot, hogy a shinigamik ne tudjanak észlelni. Miután kiléptem az átjáróból, összes is zárult mögöttem az ég, majd a szokásos helyem felé igyekeztem, hogy a ház ablakán belesve megnézzem a mai horoszkópom.
Meglepődve láttam, hogy ma az első helyen voltam, az összes többi csillagjegyet magam mögé szorítva. De attól, hogy ilyen jó helyen vagyok ma, még szükségem lehet a mai Lucky Itememre, mert sosem tudhatom, mikor jöhet jól, meg amúgy is el kell kerülnöm a Szűz csillagjegyűeket, mert balszerencsét hoznak. A mai Lucky Itemem pedig egy világoskék csillag volt, ezért gyorsan be is szereztem egyet itt az Emberek Világában, bár csak sárga színben volt, ezért be kellett festenem kékre, hogy megfelelő legyen.
Mivel ma ilyen szerencsés vagyok, ezért elhatároztam, hogy ma lesz a napja, hogy felajánlom szolgálataimat Eliana-samának, vagyis megkérem, hogy vegyen be a fracciónjába. Nem én akartam elé állni, hanem inkább egy üzenetet hagytam az ajtójára tűzve egy kopogás kíséretében, majd elsonidoztam az üzenetben leírt helyre.
Ez a hely pedig nem volt más, mint a Hollowok Labirintusa, aminek a bejáratánál álltam meg, amíg az espada is ideér. Azért is választottam ezt a helyet, mert ha Eliana-sama próbára akarja tenni a képességeimet, akkor felajánlhatom neki, hogy végigmenve a labirintuson megvédem minden rá leselkedő lídérctől. Vagy természetesen, ha más próba elé akarna állítani abba is szívesen belemegyek, csak gondoltam én is készülök valamivel.
Amíg várakoztam, a kezemben szorongattam a Lucky Itemem, de amikor megpillantottam egy kicsiny gyíkszerű hollowot elraktam a felsőmbe. Csöndesen közelebb osontam a lídérchez, majd amikor a legkevésbé számított rá, megragadtam a kezemmel. Bár nem vagyok éhes, de egy kis snacknek nem tudok ellenállni, ezért jó ízűen megettem a mini hollowot.
A harapnivaló után, visszaálltam a labirintus bejáratához és vártam tovább, amíg Eliana-sama meg nem érkezett. Nem akartam tiszteletlen lenni, hogy csak üzenetet hagyok neki, ezért egyből egy meghajlással üdvözöltem. Nem tudom, hogy tudja-e mire készülök, de reménykedtem benne, hogy pozitív végeredményt fogok elérni.
- Eliana-sama, köszönöm, hogy időt szánt rám. - szólaltam meg, amikor az espada elég közel ért hozzám, és hogy ne csak szóval fejezzem ki köszönetemet, egy kisebb bólintással is megadtam neki a tiszteletet.

Eliana del Barros:
Fran Lechuza Fracciónná válási kísérlete
avagy teljes értékű Espada leszek?

A vízben lebegek. Olyan mintha az óceán vize lenne, és a hold fénye szűrődne át. Kavicsok süllyednek alá körülöttem a vízbe, majd miután elhagyták a velem azonos szintet, különböző tárgyakká változnak. Telefonkönyv, olló, kerti törpe, virágos hajcsat, nyakörv, kitűző, kék csillag dísz, és még hosszan sorolhatnám. Oldalra nézve két kisfiút látok, akik teljesen egyformák. Valószínűleg ikrek lehetnek. Megfogják a kezüket és tűz és erős szél hatására egy hatalmas bagollyá változnak. Szárnyaival hatalmas szelet kavar, viszont ezt olyan halkan teszi, hogy egyáltalán nem hallom, csak érzem. Megfontolt, de nem ellenséges, viszont a szemében lévő tükröződésben a kezem és a ruhám tiszta véres. Pont úgy néztem ki, mikor Nado Andreo-t megöltem. Hátam mögül pedig éreztem azokat a tekinteteket, mint akkor. Nem bántam meg, hogy megöltem, de ezzel inkább félelmet és haragot váltottam ki a társaimból. Sokan inkább a halálomat szeretnék, viszont a bagoly szemében semmi ilyesmi nem tükröződött. Egyszer csak egy éles fájdalmat éreztem. Elkezdtem vérezni. Hátranézve az a bizonyos férfi állt. A dörrenés nem hallatszott, mintha azt a hangot is valami elnyelte volna. „Megérdemelte. Csak halljon meg. Milyen Espada az ilyen? Őt kellene tisztelnem? Hisz teljesen alkalmatlan vezetőnek. Azonnal el kell távolítani.” Hallatszottak a fejemben a különböző megjegyzések. Összeestem és levegőért kapkodtam. A férfi odalépett hozzám, és a fejemre szegezte a fegyvert, majd meghúzta. Ekkor viszont felébredtem egy újabb rémálomból.
Kicsit furcsa is volt, mert a saját tornyomban ébredtem, ahol most már kizárólag én vagyok az úr, vagyis az úrnő. Nem igazán érzem magam Espada-nak. A rang felelőségekkel is jár. Nem tehetek csak úgy kényem-kedvem szerint. Árgus szemek figyelik, hogy mikor hibázom. Több ellenségem van, mint esetleges szövetségesem. Bár ez korábban sem volt igazán másként. Csak akkor nem voltam annyira központban. … Magam is egyetértek, hogy nem igazán vagyok alkalmas Espada-nak, de az vagyok, és a történteket egy cseppet sem bánom. Vagyok aki vagyok, és olyan Espada leszek, amilyen vagyok, és nem kell, hogy izgasson, hogy mások mit gondolnak. Valószínűleg az elégedetlenkedők majd kihívnak párbajra, hogy megölhessenek. Így nekem is majd egyre erősebbé kell válnom. Nem rekedhetek meg egy szinten. Jobbnak kell lennem.
Egy kopogásra leszek figyelmes. Nem igazán értettem. Ha Seth üzent volna, akkor biztos hangosan jött volna egy hírnök szokás szerint, viszont ez valami más lehet. Az ajtómra egy cetli volt függesztve, melyben csak annyi állt, hogy menjek a Hollowok Labirintusához. Hueco Mundo-ban még mindig vannak olyan helyek, ahol még nem jártam. A Labirintus pont egy közülük. Sose éreztem késztetést, hogy fel kellene keresnem. Holott egy jó kis edzőhelynek nem is lenne rossz. Mert elméletileg a Labirintus tele van Lidércekkel, akik a labirintusba betévedőket megtámadják. Aki pedig nem elég erős azt felfalják. Elméletileg van benn egy egész erős is. Akár lehetne a Minotaurusz is. … De elég furcsa, hogy valaki odahív engem. Talán az ott élő Lidérceknek is bajuk van azzal, hogy Espada lettem? Vagy csapda, hogy odacsaljanak és túlerővel végezzenek velem? Vagy ez csak ilyen random helyszín, hogy az adott személy megpróbáljon legyőzni engem? … Nem tudom. Egyáltalán elmenjek? Vagy lehet csúfos tréfát akar űzni velem valaki? Mert ha lenne annyi vér a pucájába, hogy kihív, akkor jelenjen meg előttem, és ne levélben hívjon ki párbajra. … Más célja nem igen lehet a levélnek.
Teljes felszerelésben indultam útnak. Kíváncsiságom nagyobb volt, mint az a gondolat, hogy ez egy csapda. Tudni akartam, hogy ki lehet az a személy, aki azt az üzenetet hagyta. A Labirintus bejáratánál egy férfiállt szürke haja volt, melyben fekete tincsek is voltak és úgy fel volt zselézve, mintha azok a fülei lettek volna. Hasonlított a fülesbagoly fején található tollakra. Meghajolt, majd illedelmesen köszöntött.
- Eliana-sama, köszönöm, hogy időt szánt rám.
~ Eliana-sama? Ilyet sem hallottam még. Vagy nagyon régimódian akar kihívni, vagy fogalmam sincs. Nem tűnik félelmetesen erősnek. Vagy ha az, akkor nagyon jól el tudja azt rejteni. Most már tényleg nagyon kíváncsi vagyok, hogy mit akarhat tőlem.
- Minek köszönhetem meghívásod? … Első körben mondjuk elárulhatnád a neved is.
Hozzá kell szoknom az Espada-sággal járó másik dologgal is, miszerint egyre többen fogják majd ismerni a nevem és a rangomat. Viszont én nem ismerhetek mindenkit. Őrá pedig nem igazán emlékszem, hogy valahol is találkoztam volna vele, szóval nem igazán személyes okok vezérelhetik. Szóval maradhat az, hogy telebeszélték a fejét, hogy hívjon ki. De másfelől igen tisztelettudónak néz ki. Mondjuk amíg nem mondja el, hogy mit akar tőlem, addig csak találgathatok a céljait tekintve.

Fran Lechuza:
Fracciónná válási kísérlet

Bár üzenetemben nem adtam meg időpontot, mikor is kellene megjelennie Eliana-samának, kis várakozás után közeledni is látszott. Ez akár rosszul is elsülhetett volna, hiszen nem volt semmi biztosítékom, hogy valóban eljön, vagy egyáltalán most fog megjelenni. Nem mondhattam volna semmit, ha ő úgy dönt, hogy csak holnap szakít rám időt, mert éppenséggel nagyon elfoglalt. Természetesen ebben az esetben is itt vártam volna ameddig csak szükséges lett volna, valamivel majd csak elfoglaltam volna magamat.
- Igenis! A 64. Arrancar, Fran Lechuza. - máris bemutatkoztam számom ismertetésével, majd rátértem Eliana-sama másik kérdésének megválaszolására. - Meghívásom oka pedig, hogy szeretnék jelentkezni fracciónjának. - talán váratlanul érheti kérésem, hiszen a mostani alkalmon kívül még nem is váltottunk egymással egy szót se. De most már itt az ideje, hogy egy espada alá tartozzak, mert úgy sokkal jobban tudok érvényesülni, mint egy egyszerű númerosként. Nem meglepő, ha valakit csak úgy megölnek, mert éppen az útban volt, de ha egy espada fracciónjával teszik ezt, annak már következményei lesznek, hiszen senki sem szereti, ha megölik az alattvalójukat. Ezért is próbáltam eddig a háttérben maradni és senki útjába se kerülni, de talán jobb lesz nekem egy espada szárnyai alatt.
- Talán furcsa, hogy ezt kérem, de amikor Desmond-sama helyét átvevő arrancarral harcolt, én is hasonlóan vélekedtem róla, hogy alkalmatlan lett volna espadának. Ekkor gondoltam, hogy szívesen segítenék magának céljainak elérésében. - próbáltam megmagyarázni, hogy miért is döntöttem úgy, hogy pont az ő fracciónja akarok lenni. Nincs is ebben semmi meglepő, csak azt kapta az a fickó, amit megérdemelt. Itt teljesen hétköznapi, hogy valakit megölnek, Eliana-sama csak azt tette, amit tennie kellett és ezért felnézek rá.
- Akár próbára is tehet, ha úgy gondolja, csak mondja, mit kell tennem. - tettem hozzá, ha Eliana-sama elgondolkodott, mitévő is legyen. Bár sokáig megfigyeltem a többi arrancart, azt nem tudom, hogy is zajlik a fracciónná válás, de ha lenne is róla fogalmam, valószínű arrancarja válogatja. Nem gondolom, hogy lenne egy standard módszer, amit minden espada használ, ha bővíteni akarná a fracciónját.
- De ha már most is tudja, hogy nincs szüksége rám, azt is elfogadom. - ezt még mindenképpen hozzá kellett adnom a korábbiakhoz, hiszen nem tudhatom, hogy egyáltalán akar-e Eliana-sama fracciónt magának, hiszen nem kell kötelezően rendelkeznie eggyel. Ha ő úgy gondolja, hogy neki nincs szüksége senkire, akkor tiszteletben kell tartanom döntését.

Eliana del Barros:
Fran Lechuza Fracciónná válási kísérlete
avagy teljes értékű Espada leszek?

Kíváncsi voltam, hogy mégis mit fog majd nekem mondani az előttem álló férfi, viszont ezekre a szavakra nem voltam felkészülve.
- Igenis! A 64. Arrancar, Fran Lechuza. Meghívásom oka pedig, hogy szeretnék jelentkezni fracciónjának.
Ha ittam volna valamit, akkor egyből kiköpöm, vagy félrenyelek. Nem akartam hinni a fülemnek. Az előttem álló férfi, akit Fran Lechuza-nak hívnak, ő az én Fracción-om akar lenni. Hirtelen tényleg se köpni sem nyelni nem tudtam. Ki akrna engem Espada-jának? Hisz inkább alkalmatlannak tartanak. Sőt azt sem tudom hogy hogyan is kellene ezeket a szituációkat kezelnem. Igaz én magam is voltam Fracción, sőt két Espada alatt is. De mind a két esetben az Espada fogadott a szárnya alá. De végül mind a kettő eltűnt az életemből. Egyszerű kis Fracción-ként sokkal kényelmesebb életem volt. Adán esetében León vitt elé, és lettem Fracción szinte Arrancar-rá válásom után közvetlenül. Adán távozása után volt egy kis idő, mikor megtapasztalhattam milyen is, mikor független Numeros-ként élek Las Noches-ben. Desmond a szárnya alá vett és egy nagyobb családhoz tartozhattam, és egyben tényleg át is élhettem, hogy mi is az, hogy Fracción lehetek. Tényleg a saját céljaim elé helyeztem Desmond céljait. Szívesen segítettem neki, sőt a saját lelkemet is felajánlottam volna neki. Hozzá kötődtem a legjobban az itt élők közül. Ezért elég nagy törés volt számomra, mikor már nem volt itt nekem. Azt meg nem hagyhattam, hogy az a nyomoronc úgy beszéljen róla. Vagy egyáltalán hogy a helyére lépjen. A megölése számomra egyértelmű volt. Nem bántam meg, hogy megöltem egy Espada-t. Bár, mondjuk azóta teljesen máshogy néznek rám.
- Talán furcsa, hogy ezt kérem, de amikor Desmond-sama helyét átvevő arrancarral harcolt, én is hasonlóan vélekedtem róla, hogy alkalmatlan lett volna espadának. Ekkor gondoltam, hogy szívesen segítenék magának céljainak elérésében.
~ Ő is ott volt? És úgy véli helyesen cselekedtem? Segítene a céljaim elérésében? De hisz nem is ismeri az én céljaimat. Most vagy ennyire elfogult velem szemben, vagy más is lenne itt a háttérben? Meg hogy próbára is tehetem?
Közelebb lépek hozzá, és odahajolok, a kezemmel pedig megfogom az állát.
- Hogy tegyelek próbára? … Hogy a Fracción-ommá akarsz válni? Meg hogy segítenél elérni a céljaimat?
Kicsit érzékien hathat ez a túlzott közelség, és egy kicsit fentebb lökve a fejét veszem el a kezemet.
- Talán te vagy az egyetlen, aki úgy véli jogos volt egy Espada-t meggyilkolnom. Ha ott voltál, akkor tapasztalhattad a félelmet, a dühöt és megvetést. Bár egy-két személynél talán a megkönnyebbülést is. De főképpen a felém irányuló hasonló gyilkolási vágyat. Hogy ha én megöltem egy Espada-t, akkor készüljek fel, hogy lesznek olyanok, akik szívesen elvágják a torkomat álmomban. Te pedig mégis engem választanál? Van más Espada is, aki jelentős számú Fracción-al rendelkezik. Közülük lenne a legésszerűbb választani. … Meg hogy segítenél a céljaim elérésében, holott azt egyáltalán nem ismered. Szerinted mégis mi lehet a célom? … Miből gondolod, hogy én jobb Espada vagyok Nado Andreo-nál?
Körbe röhögném, ha azt válaszolná, hogy az Espada ölés. Mondjuk ez is lehet egyfajta cél. De mondjuk nem tudom mennyire mondhatnám el a célomat? Vagy nem-e nevetné azt ki? De mondjuk akár segítségemre is lehet… De annyi biztos, hogy ha Fracción-om lenne, akkor teljes értékű Espada-vá válnék. Mondjuk, egyúttal felelősséget is kell vállalnom érte és a tetteiért. Meg kell védenem, és támogatnom kell őt. Viszont cserébe lenne kit ugráltatnom. Na mondjuk nem vagyok olyan. Meg fogalmam nincs, hogy mennyire követne engem. Mennyire irányíthatom. Bár mondjuk agyatlan követőre semmi szükségem. Bár az látszik, hogy elég illedelmes és tisztelettudó személy.
Talán utóbbi szavaim túl komolyak lehettek, és a tekintetem is ezt tükrözte, valamint kicsit szúrónak is érezhette, hogy egyáltalán nem viccelek.
- De rendben, Fran Lechuza 64. Arrancar. Próbára foglak tenni. Kíváncsi vagyok az erődre. A gyengeségeidre. Az álláspontodra. A személyiségedre. Lényegében a lelkedre. ... A hűségedre és kitartásodra. … Ha a Fracción-om akarsz lenni, akkor mindent tudnom kell rólad, ugyan is felelősséggel fogok tartozni érted. Kíváncsi vagyok, hogy képes lennél-e követni engem, vagy úgy kiállni értem, ahogy én tettem Desmond-ért. Azzal, hogy kiadod a gyengeségeidet is, egyúttal rám bízod az életed.
Az hogy kiadja magát, tényleg a kezembe adja az életét. Persze nem akarom megölni, de ez egyúttal a bizalma és a belém vetett hite és tisztelete lesz. Mert ha én is elmondom a célom az is egyfajta kiadása magamnak. Talán ebben is lehet a gyengeségem. Bár mondjuk nem annyira nagy dolog. Csak erősebb akarok lenni, hogy azt a személyt legyőzzem és megöljem. De akár lehetne olyan is, ami tényleg rámutatna a gyengémre, ezt ő nem tudhatja. Meg tényleg kiállna-e mellettem, vagy az első adandó pillanatba hátba szúrna. Vagy ő lenne az, aki tényleg álmomban megölne. Erre is volt ám példa, hogy az Espada-nak pont az áruló Fracción-ja okozta a vesztét. Én biztos nem lennék egy újabb példa. Szóval ha Fracción-t fogadok az olyan legyen, akiben magam is tűzbe tenném a kezem. Fran esetében pedig ezt még nem tudom.
Nem tudom, hogy most elkezdi mesélni amire kíváncsi vagyok, vagy inkább kardot rántva megmutatná az erejét. De az biztos, hogy igen csak felkeltette az érdeklődésemet.
- Kíváncsivá tettél engem Fran.
Egészen éles ördögi mosoly kúszott az arcomra, és csillant fel a szemem.

Navigáció

[0] Üzenetek főoldala

[#] Következő oldal

Teljes verzió megtekintése