Szerző Téma: Az osztagról  (Megtekintve 692 alkalommal)

Description:

0 Felhasználó és 1 vendég van a témában

Karakterlap

Aikawa Chiyo

Félvér kitsune

Shinigami

11. Osztag

*

Togishi

Szint: 14.

Lélekenergia:

60% Complete
72 400 / 100 000

Hozzászólások: 499

Hírnév: 8

Infó

Tárcában: 30 450 ryou

Technikatár
Ajándék küldése


Hovatartozás:
Független

Egyéb hovatartozás:
Nincs

Reiatsu szín:
Shinigami: Ezüst-kék szegéllyel ; Kitsune: Fekete-vörös szegéllyel

Egyéb hovatartozás:
Nincs

Kapcsolat cimke:
Egyedülálló

Mottó:
Mindnyájunknak meg van a saját kis biztonságot adó kabalánk. Csak egyeseké élesebb, mint másoké.

Post szín:
#FFB71C ; #B3FF87


  • Profil megtekintése

Nem elérhető Nem elérhető

Az osztagról
« Dátum: 2014. Júl. 05, 10:45:45 »


Osztag leírása Az osztag felépítése Az osztag térképe

 Név: 11. osztag (juuichibantai, 十一番隊)
Jelkép: アキレア Achillea millefolium/cickafark
Jelentése: harc-háború 戦い (hanakotoba szerint) A 11. osztag tagjai különös mód szeretik a harcot.
Szín: Levendula
Specialitás: fegyverforgatás



Leírás: A 11. osztag a Gotei 13 harcban legerősebb osztaga, ők az elsők akiket bevetnek, ha lidérctámadás éri a rukongaii kerületeket vagy az Emberek Világát. Tagjai elsősorban közelharcra, azon belül is fegyveresharcra  specializálódnak. Élnek-halnak a harcért, szó szerint: a juuichibantai egyenruháját hordó shinigamik számára a harcolás jelenti az élet értelmét, inkább a halált választják, mintsem hogy megfutamodjanak egy küzdelemből.
Az osztag különlegessége, hogy a hagyományos és leginkább elfogadott metódusok helyett a kapitányi címet egy élet-halál harc során kell megszereznie a vezetői rangra áhítozó léleknek. A hagyományoknak megfelelően juuichibantai 200 tagja előtt meg kell mérkőznie az aktuális kapitánnyal, a győztes pedig a kapitányi haori mellett a legerősebb kardforgatónak járó Kenpachi címet is birtokolhatja.



Elvárások: A jelenlegi kapitány, az előző kapitány által megkezdett hagyományokat folytatva elsősorban szorgalmat, tiszteletet és engedelmességet vár el az osztag tagjaitól. Kötelező legalább napi 4 órát edzeni, aki nem teljesíti a kvótát, annak magával a kapitánnyal kell megküzdenie egy tréning során. Bár ez kifejezetten kecsegtetően hangozhat sokak számára, a taichou ilyenkor nem fogja vissza magát, aminek komoly következményei lehetnek.
Az osztag tagjainak elsősorban a Fegyveres harc képzettségre érdemes koncentrálni, aki kidou tudása mögé bújva próbálná meg elsumákolni az edzést, annak bármikor tart a kapitány személyre szóló edzést, hogy megértesse vele, milyen fontos alapot is jelent a fizikális erőn és készenlét egy-egy küzdelem során. 




Az osztag felépítése:

Első egység  Felmérik az ellenség erőit, vagyis ők az első támadó vonal. Az egység tagjai nem csak kardforgatásban jeleskednek, de a pusztakezes küzdelemben is derekasan megállják a helyüket. Az ő visszajelzéseik alapján dolgozzák ki, az osztag támadó stratégiáját.
Mivel a feladatuk igen összetett, így különleges kiképzést kapnak osztagon belül is. Az egység tagjainak a száma 5 és 10 fő közé tehető. Az egységek közül a legkisebb létszámmal működő.
Jelképe: Egy fekete szalag az egyenruhára látható helyre erősítve.
Tagjai:
Amatsuji Shinobu
Meiou Toshizou
Mizushima Juunichi



Második egység:  Az egység tagjai kimagaslóan teljesítenek a fegyveres közelharcban. Nem feltétlen karddal, de közelharci eszközzel, a test-test elleni küzdelem kiemelkedő művelői. Nem csak a kardforgatás, de a pusztakezes harcmodor sem idegen a számukra.  E kettő ötvözéséből egyen-egyenként kialakítják a saját különleges harcmodoruk, ami félelmetes ellenféllé teszi őket. Ők adják az osztag jelentősebb hányadát.
Jelképe:Egy sárga szalag az egyenruhára, látható helyre erősítve
Tagjai:
Kurosawa Rin
Miyake Ichiro
Atarashi Miyoko


Harmadik egység: Az egység tagjai a kardforgatáson felül, valamilyen távolsági fegyverrel is kiválóan bánnak. Legyen az a zanpakutojuk képessége, vagy valami egyszerű távolsági fegyver.
Tőlük is meg van követelve a kardforgatás, ám ha a harci helyzet úgy kívánja, a távolsági fegyvereikkel is képesek harcba bocsátkozni. Ők az osztag egyik taktikai meglepetései. Amellett, hogy szabadon fejleszthetik a saját stílusukat, és képességeiket!
A Második egységgel kiegészítik egymást, hisz közös edzéseken erősíthetik egymást, könnyebben észrevehetik a saját, vagy a másik harcmodorán a gyenge pontokat, illetve megszokhatják, hála a másik egységnek, a sajátjuktól merőben eltérő ellenféllel hogy tudják a leghatékonyabban felvenni a küzdelmet.
Jelképe:Egy vörös szalag, az egyenruhára jól látható helyre erősítve.
Tagjai:
Meiou Setsuna
Sukkecu Eiji
Shima Eizo


Az osztagon belül két csoport is elkülönült. Ezek tagjai az egységekből kiválasztott személyek, akik a csoportba tartozás mellett is aktív tagjai a korábban felsorolt három egység valamelyikének. Vagyis az egység feladatin túl, tagja a csoportnak is.

-   Láthatatlanok csoportja: Két főt számláló titkos csoport, aminek a tagjai közvetlenül a mindenkori kapitány  alá tartoznak. A kapitánytól kapott titkos, és sokszor kényes küldetéseket kell végrehajtaniuk. Elvárás a megkérdőjelezhetetlen hűség a részükről, illetve a tökéletes megbízhatóság.  Ennek a két főnek a kiléte, még az osztag tagjai előtt is titkosított információ, a kapitányon kívül nem ismeri más a személyüket. A két tag egyenrangú egymással szemben, nincs alá-fölé rendelt viszony kettejük között.

-   Parancsnoki csoport: Az osztag tisztjeinek, és az alakulatok vezetőinek a csoportja, beleértve a kapitányt, és a hadnagyot is. A csoport feladata a taktikai, vagy stratégiai döntések meghozatala ugyanúgy, ahogy az alakulatok egyéni, vagy közös edzéseinek lebonyolítása, megtartása is.

Tagjai:
o   Kapitány: Aikawa Chiyo
o   Hadnagy: Mizushima Shuuichi
o   Taktikai tanácsadó
o   Taktikai tanácsadó
o   Első egység vezetője: Amatsuji Shinobu
o   Második egység vezetője: Betöltetlen
o   Harmadik egység vezetője: Meiou Setsuna

Taktikai tanácsadó: Mint a nevéből is kitűnik, tanácsadói munkakör. A posztra a mindenkori kapitány személyesen nevez ki két tisztet. A tiszteknek nem feltétlen kell egység vezetőnek lennie. Első sorban inkább a rátermettség, és a hozzáértés a mérvadó a személy kiválasztásánál. 
Feladatuk újfent, a nevükből is kitűnik, hogy tanácsadás. Felelős döntést maguktól nem hozhatnak, de javasolhatnak, ami aztán megvitatásra kerül, és ha elfogadják, akkor megvalósításra. A témák, amikben javaslatot tehetnek, nincs lekorlátozva, ámbár általánosan a katonai, hadászati, stratégiai és edzési tervek az elsődleges prioritásuk.
« Utoljára szerkesztve: 2017. Márc. 30, 20:33:03 írta Aikawa Chiyo »


(click to show/hide)

Karakterlap

Aikawa Chiyo

Félvér kitsune

Shinigami

11. Osztag

*

Togishi

Szint: 14.

Lélekenergia:

60% Complete
72 400 / 100 000

Hozzászólások: 499

Hírnév: 8

Infó

Tárcában: 30 450 ryou

Technikatár
Ajándék küldése


Hovatartozás:
Független

Egyéb hovatartozás:
Nincs

Reiatsu szín:
Shinigami: Ezüst-kék szegéllyel ; Kitsune: Fekete-vörös szegéllyel

Egyéb hovatartozás:
Nincs

Kapcsolat cimke:
Egyedülálló

Mottó:
Mindnyájunknak meg van a saját kis biztonságot adó kabalánk. Csak egyeseké élesebb, mint másoké.

Post szín:
#FFB71C ; #B3FF87


  • Profil megtekintése

Nem elérhető Nem elérhető

Re:Az osztagról
« Válasz #1 Dátum: 2017. Okt. 24, 20:44:19 »


A Bushido

A 11. osztag tagjainak lételemük a harc. A jelenlegi kapitány a szamuráj életszemléletet, a bushido~t, szeretné továbbadni a harcosainak. Épp ezért a szamuráj eszmerendszer, szellemiség fontos részét képezi az osztag életének.

A bushidó szó szerint a harcos-lovag-út elemekből tevődik össze, és azokat az íratlan szabályokat jelenti, melyeket a fegyveres nemeseknek be kellett tartaniuk a mindennapi életben és hivatásuk gyakorlása közben egyaránt.
A Bushido hét erénye:

1. Seigi:       Egyenes jellem, őszinteség, igazságosság
2. Yuki:        Bátorság, kitartás
3. Jin :         Jóindulat, együttérzés, könyörületesség
4. Reigi:       Udvariasság, tisztelet
5. Makoto:   Igazmondás, őszinteség
6. Meiyo:     Becsület
7. Chugi:     A hűség kötelme


Egyenes jellem, őszinteség, igazságosság (Gi, Seigi)

A bushido vezéreszméjének tekintett egyenesség, mint gerinc adott tartást a szamurájnak. Ez egyben igazságosságot is jelent, illetve igaz-ságot, ami szorosan összefügg a később tárgyalandó fontos eszme a becsület fogalmával. Az egyenes jellem az az erő, mellyel tudjuk, hogyan kell cselekednünk.Ide tartozik a kötelesség fogalma is a "giri". A kötelesség, mely akkor is motiváló erő, ha nincs más. Ez kényszeríti ránk a gyermeki jámborságot (pl. szüleinkkel szemben), ha a szeretet már hiányzik. Ez a helyes megfontolás, mely néha szomorú és szégyellnivaló dolgok elkendőzésére szolgál.

Bátorság, kitartás (Yu, Yugi)

A bátorság csak akkor számít erénynek, ha az igazságosság és a becsület védelmében használják, egyébként lehet aljasság vagy ostoba vakmerőség. Igazi bátorságot a hűség és becsület szül. Ennek elsajátítására korán elkezdik tanítani a szamuráj gyermekeket. Néha kegyetlennek tűnik a szülő, aki éjszaka kiküldi gyermekét, vagy hajnalban felébreszti, hogy télen mezítláb vigyen el egy üzenetet. A mesék és hősökről szóló történetek azonban megteremtik a bátorság ideálját a gyermekben. Bátorság szamuráj férfiban és nőben egyaránt jelen kell, legyen. Nőktől ugyanúgy elvárt volt, hogy hősiesen küzdjenek, és ha kell hősiesen haljanak meg.

Jóindulat, együttérzés, könyörületesség (Jin)

A japán feudalizmus Nitobe szerint azért nem lett önkényuralom, mert a keleti filozófiák szellemében jól megfért egymás mellett a nyílt becsületesség és a szigorú igazságosság, mint férfias erények és a jóindulat és könyörületesség nőies értékei. Ezt testesíti meg az uralkodó jóindulatú szülői gondoskodást szimbolizáló igazságossága. A jóindulat azonban nem gyengeség, hanem céltudatos erő, mely képes megmenteni vagy megölni.


Udvariasság, tisztelet (Rei, Reigi)

Az udvariasság az együttérzésből származó erény, mivel kifejezi a másik ember személyének és érzéseinek tiszteletben tartását. A japánok úgy tartják, hogy legmagasabb rendű formájában megközelíti a szeretetet. Az udvariasság finoman kimunkált szertartások, etikett formájában figyelhető meg, melynek legfőbb jellemzője a kecsesség. Legszebb példája ennek a teaszertartás, a cha-no-yu. Erre az eseményre külön teaház vagy teaszoba szolgált, mely egyszerű, csupasz tisztaságával, az alkalomhoz és a vendéghez mindenkor legjobban illő apró kiegészítők megválasztásával a külső-belső harmónia megteremtését szolgálta. A szertartás kecsessége sem felesleges modorosság, hiszen a békesség és fegyelem a lélek leggazdaságosabb működésmódja. Az udvarias bánásmód persze barátnak és ellenségnek egyaránt kijárt. Képmutatásnak gondolhatnánk, noha csak a lelki fegyelem megnyilvánulása, s mint ilyen, magasabb rendű viselkedésforma, mint a harag vagy rosszindulat. Az udvariasság természetesen a másik fél és saját becsületünk megőrzésének is egy módja. Udvariatlannak lenni annyi, mint lábbal tiporni a másik ember személyét,s ez becsületsértés, mely az egyik legkomolyabb, mindenkor megtorlást kívánó bűn.

Igazmondás, őszinteség (Mokoto)

E nélkül az erény nélkül az udvariasság csak színjáték. A szamuráj szava olyan mértékben hitelesítette egy állítás valósságát, hogy írásbeli megerősítésre nem is volt szükség. Persze mindig akadnak igaz és hamis prédikátorai egy eszmének. A japán történelem sem mentes a stratégiai célú cselszövésektől és hazugságoktól, melyeket mindig valamely nemes cél érdekében tettek. A bushido szellemében azonban az igazság követése volt az egyetlen bátor, becsületes cselekedet. Az udvariasságból elferdített igazság azonban nem bűn, hanem üres formalitás, melyet valószínűleg senki nem vett komolyan.

Becsület (Meiyo)

A bushido legfontosabb erénye, mely a személyes méltóságot és önértékelést is magában foglaló érzés. A fogalom maga új keletű a japán nyelvben,a lovagi korban olyan szavakkal fejezték ki, mint név, arc, külső megítélés. Ha valaki "elveszítette az arcát", vagyis megszégyenült, az a legnagyobb megaláztatás volt egy szamuráj részére. Neve is csak a felsőbb osztályok tagjainak volt. Az alsóbb osztályok tagjainak neve vagy foglalkozásukból - halász, hordár, szakács - vagy családi pozíciójukból származott - Első Lány, Második Lány, stb. A becsület elveszítéséhez kapcsolódó szégyenérzetet korán a szamurájba nevelték azt tanították, hogy "a becstelenség olyan, mint a fa kérgén lévő forradás, az idő ahelyett, hogy meggyógyítaná, egyre nagyobbra növeli". Ezért a becsület nevében gyakran követtek el rémséges kegyetlen megtorlásokat. Ha a becsületet megtorlással nem lehetett visszaszerezni, akkor a szamurájnak kötelessége volt szeppukut elkövetni, mellyel visszaállíthatta nevének tekintélyét, vagy legalább következő életeire jobb pozíciót biztosított lelkének. Azonban ezt a kegyet sem kaphatta meg mindenki, hiszen becsülettel meghalni a szamuráj előjoga.

A hűség kötelme (Chugi)

A feudalizmus alapja a hűbéri hűség, mellyel a hűbéres tartozott hűbérurának. A japán feudalizmus hierarchikus társadalmában is elsősorban a hűbérúrnak tartoztak vazallusai hűséggel, de a társadalom minden intézményében jelen volt a feljebbvalókkal szembeni hűség kötelme. Igaz volt ez a családra, ahol gyermekek szüleiknek, feleségek férjüknek, fiatalabb testvérek idősebb testvérüknek voltak kötelesek hűséggel szolgálni. A többszörös hűségi láncolatban azonban mindig a hűbérúrhoz (földesúrhoz) való kötöttség volt a legfőbb. Csak ezután következett a család, amelynek érdeke és értéke egy és oszthatatlan, a tagok egymásnak elkötelezettek, s ez a kötelezettség a (jó esetben szeretettel megtöltött) hűség. Némely esetben azonban a családi és hűbéresi kötelékek is összefonódhattak. Ilyenkor is mindig a hűbéresi hűség volt az előbbre való. A nők helyzetét is leginkább a hűség kötelmének fogalmával lehet megérteni és elfogadni. A feleség örökös hűséggel tartozik férjének, aki akár halálba is küldheti nejét, ha kedve úgy tartja (és hűbérura nem rendelkezik másként!). A hűség vezeti a nőt, amikor önmagát és egyéb kötelezettségeit figyelmen kívül hagyva intézi férje ügyeit, vezeti a háztartást. Hűséggel tartozik nem csak férjének, de férje egész családjának is. A hűséget és az azzal járó engedelmességet azonban még a hűbéres sem volt köteles birkamód bólogató Jánosként megélni, szó nélkül tűrve földesura, vagy egyéb feljebbvalója igazságtalan vagy ostoba cselekedeteit. Sokszor megtörtént, hogy egy hű vazallus azzal mutatta ki legjobban hűségét, ha adott pillanatban megkritizálta urát, aki ezért nem egyszer hálás is volt. Volt azonban olyan hűtlenség is, mely lázadásnak minősült a hűbérúr ellen. Ebben az esetben nem volt kegyelem, vagy megbocsátás. A bushido nem számolt enyhítő körülményekkel. Van azonban valami, ami közös azokban, akik a hatalmat akarják: a győzelem vágya.


Nagyon fontos volt a szamurájok életében az Önuralom
A szamurájok ritkán mutatták ki nyíltan, főleg szélesebb közönség előtt az érzelmeiket. Főként igaz ez az indulatokra, melyekről azt tartják, hogy megzavarják a belső békét, a wa-t. Másrészt bánatuk vagy fájdalmuk kifejezésével nem akarják megzavarni a többi ember harmóniáját, vagyis az udvariasság és együttérzés miatt nem sírnak vagy dühöngnek hangosan. A busidó szellemében még a legtermészetesebb érzéseket is elfojtották, nehogy megzavarják a gondolatok és cselekvés összerendezettségét. Az arcon tükröződő általános mosoly az elfojtott érzések leplezésére, ellensúlyozására szolgált. (Azóta a pszichológiai tanulmányokból kiderült, hogy az arcra erőltetett mosoly jókedvet és derűt vált ki az egyénből, tehát képes lehet a felkavart indulatok lecsillapítására ténylegesen!)
Az önkontroll tetőfokát a rituális öngyilkosságban (seppuku (szeppuku), ismertebb és kevésbé szépnek tartott nevén harakiri) érte el, mely szintén a szamuráj kiváltsága volt. A szeppuku dicső halál, melynek elvégzésére már kiskorukban megtanították a szamuráj fiúkat és lányokat egyaránt.
A halál elfogadása azonban nem jelenti, hogy siettetnék azt, vagy indokolatlanul követnének el szeppukut. Azért sem tehették ezt, mert életük mindenkor hűbéruruk kezében volt, s ha ő nem engedélyezte az öngyilkosságot, akkor a szamuráj nem tehette meg.

« Utoljára szerkesztve: 2017. Okt. 24, 21:44:44 írta Aikawa Chiyo »


(click to show/hide)