Szerző Téma: Vex kocsmája - 4. torony  (Megtekintve 4537 alkalommal)

Description:

0 Felhasználó és 1 vendég van a témában

Karakterlap

Hera Celia velli Taarm

Quinto Espada

Eltávozott karakterek

Szint: 1.

Lélekenergia:

60% Complete
12 500 / 15 000

Hozzászólások: 32

Hírnév: 0

Infó

Tárcában: 2 600 ryou

Technikatár
Ajándék küldése


Hovatartozás:
Las Noches

Egyéb hovatartozás:
Nincs

Reiatsu szín:
Rózsaszínnel szélű fehér

Egyéb hovatartozás:
Nincs

Kapcsolat cimke:
Kapcsolatban

Kivel áll kapcsolatban?:
Karasu Vex

Mottó:
A gyengeség és a romlottság nem a világban van. Az emberekben van. És mindig bennük lesz.

Post szín:
#BA89D4


  • Profil megtekintése

Nem elérhető Nem elérhető

Re:Vex kocsmája - 4. torony
« Válasz #15 Dátum: 2014. Okt. 12, 23:23:08 »
~ Herácska kopogtat- Mi sül ki ebből?! -> Egy kaland és az, hogy az arrancar lánynak nem szabad inni.   :facepalm:  ~



Tekintete ugyanazzal a zavart pillantással pásztázta a férfi arcát, mint amivel előbb tenyerébe temette arcát. Vex mondandója pedig csak tovább rontott a helyzeten: ő igazából sosem, soha nem keveredett még ennyire lehetetlen helyzetbe, mint most. Egyrészt ittas volt, emellé társult az, hogy érzékeire az alkohol olyan hatással volt, mely során legszívesebben rávette volna magát az arrancarra, aki nyilvánvalóan nem ellenkezne.
- Mi az aranyos ebben? Számomra inkább kínos. - Sóhajtott fel, majd lábait kinyújtva nyújtózott egyet. Gyanította, ha még pár korty alkoholt fog lenyelni, képtelen lesz bármiféle értelmes véleményt is formálni az este folyamán, így tartózkodott a további vedeléstől. Jobbjának ujjait tarkójára helyezte, s kifejezetten élvezte a hűvös érintést.
Elgondolkozva, tűnődve függesztette rózsaszín lélektükreit az espadaéra, s rövid gondolkodás után szólalt meg. Végül is, már tisztázták a „játékszabályokat”, s eléggé dolgozott benne az alkohol ahhoz, hogy ne tudjon már úgy gondolkozni, mint ideérkezése pillanatában.
- Azt hiszem, képes lennék megbirkózni a ténnyel. - Fejét a kanapéra hátrahajtva hunyta be szemét egy pillanatra, majd megfogadta magában, úgy ötszázadjára az elmúlt óra alatt, hogy másnap valahogyan bocsánatot fog kérni botrányos viselkedése miatt. Emlékei szerint emberi léte alatt mindössze kétszer keveredett hasonló esetbe: először akkor, mikor felvételt nyert a Társulatba, másodjára pedig akkor, amikor alkalmasnak bizonyult a megvalósíthatatlannak tűnt manőver kivitelezésére. Mindkét eshetőségnél sikerült eléggé ittasnak lennie ahhoz, hogy másnap pirulva szabadkozzon viselkedése miatt: természetesen nem sikerült ennyire belegabalyodnia az események szálaiba, s ez némiképp most még meg is nyugtatta.
- Érzelgős vihar? Lehetetlennek tűnik számomra, hogy képes lennél ilyesmit produkálni… Szívesen megnézném.-- Kuncogott föl, ami csak addig tartott, míg az arrancar a tettek mezejére nem lépett, s karjaiba kapva, ölébe ültetve foglalt vele helyet a kanapén. Úgy elment a hangja, mintha elüldözték volna és csak nézte maga előtt a férfit. - Mellesleg megjegyezném, nem szokásom a padlóra üríteni… - Mondandója megszakadt, amikor az ajkak puhán, követelőzően érintették nyaka bőrét. Tessék, máris libabőrös… Egyetlen gyengéje volt ilyen téren, s az máris lelepleződött: apróbbat remegve köszörülte meg tokát, hogy figyelmét összpontosítsa.
- Észrevettem, hogy a közelben vagy… - Hangja némileg akár fátyolosnak is volt nevezhető, s nem igazán tudott figyelni arra, amit mondott az espada. Kétségbeejtően elterelte maradék figyelmét is a tény, hogy az ölében ül, s ujjai a másik hajával kezdtek el játszani.
- Ez elég szépen hangzott. Ha egyszer újra képes lennék akkora hatalommal rendelkezni, mint régen, kétségkívül nem foglalkoznék azzal, ki is a vezetőm. Képtelen lennék hűséges lenni újra egy olyan alakhoz, mint amilyen Aizen volt, vagy elég csak Sethre gondolnom… Elítélhető az, ahogyan vélekedek ezekről a dolgokról, de számomra minden arrancar, hollow élete érték. Számukra mi csupán feláldozható játékszerek vagyunk, gondolkodás nélkül dobnak oda… Valahogy változtatni szeretnék ezen. De jelenleg csupán annyit tehetek, hogy a tőlem telhető legjobban teljesítem a rám mért feladatot; ami a fracción lét. - Sóhajtott fel, majd haját kezdte el babrálni. Valószínű, nem az ilyen jellegű jó teljesítésre gondolt Seth, mikor kimérte rá a feladatot, viszont ha már így alakult, minden tőle telhetőt el fog követni, hogy másnap reggeltől a lehető legridegebben viselkedjen Vexxel és eszébe se jusson az, ami ma történt.
Mielőtt válaszolhatott volna, Karasu már gondoskodott is az alkohol utánpótlásról: felettébb kellemes módszert választott. Kezdett is szegény arrancar lánynak melege lenni, ujjai pedig Karasu hasfalát kezdték el feltérképezni. Valahogy feleslegesnek érezte a beszélgetést: ilyen állapotban, felfűtve, részegen úgysem tudott volna olyan őszintén beszélni politikai nézeteiről, mint másnap reggel lenne rá képes. - Remélem, nem fogom túlságosan megbánni…- Motyogta, miközben kényelmesen elhelyezkedett, s maga fölé húzta az Espadát. Természetes, hogy pár óra múlva bánni fogja.. De ittasan mi sem könnyebb, mint nem foglalkozni az ésszerű realitásokkal?
« Utoljára szerkesztve: 2014. Okt. 12, 23:29:02 írta Hera Celia velli Taarm »
(click to show/hide)

Karakterlap

Karasu Vex

Espada

*

4. Espada

Szint: 16.

Lélekenergia:

60% Complete
80 000 / 90 000

Hozzászólások: 335

Hírnév: 8

Infó

Tárcában: 25 000 ryou

Technikatár
Ajándék küldése


Hovatartozás:
Las Noches

Egyéb hovatartozás:
Egyéb

Reiatsu szín:
Kék.

Egyéb hovatartozás:
Nincs

Kapcsolat cimke:
Kapcsolatban


  • Profil megtekintése

Nem elérhető Nem elérhető

Re:Vex kocsmája - 4. torony
« Válasz #16 Dátum: 2014. Okt. 19, 12:38:58 »
~ Herácska kopogtat- Mi sül ki ebből?! Egy kaland, és az, hogy az arrancar lánynak szabad inni ;) ~

- Pasiból vagyok, ha egy nő zavarban van miattunk, nekünk az már aranyos.- meg valahogy Herácska bőrének, és hajának színével közösen az a vörös kifejezetten jól mutatott. Mert legalább ez nem az alkoholpír volt, hanem az érzelmi.
- Örömmel hallom.- mondta kajánul csillogó szemekkel. Neki nincs ellenére ez a fajta munkahelyi ismerkedés. Főleg, mert nőről van szó, aki külsőre igazi munkás, fa szállító. Herácskára ez pedig nagyon is igaz volt. Sok dögös csaj van errefelé, de a jelenlegi legjobbak közt ott van újdonsült fracciónja. Büszkén is fog majd feszíteni vele. A többiek meg csak legyenek féltékenyek, meg dugják csak a markukat.
- Pedig képes vagyok rá, csak ahhoz rohadt sokat kell innom. S ahogy elnézem, ma az nem lesz meg, amit azért annyira nem is bánok. Ha te kínosnak érzed a helyzetet, akkor az már igazi katasztrófa lenne.- ideje volt már egy kicsit változtatni a helyzeten, kényelmesebbé tenni, na meg közelebbivé is. Már csak a felesleges köröket futják, ahelyett, hogy bent lennének a hálóba, és tennék azt, ami miatt másnap zavarban lesznek, vagy legalábbis Herácska abban lesz, már ha emlékezni fog rá.
- Örülök ennek…- bár hogy minek is, arra nem annyira emlékszik, mert el van foglalva azzal, hogy Herácska finom bőrét kóstolgatja. Aminek az ízét igazán kellemesnek találta, és veszi a jeleket, tudja, hogy hova kell legközelebb is támadnia, ha el akarja gyengíteni Herácskát.
- Na igen, Aizen az Aizen, és Seth is Seth. Rájuk se nagyon figyeltem. Hagytam, hogy parancsolgassanak, és csináltam a dolgomat. Az volt a szerencsém, hogy voltam annyira erős, hogy nem nagyon tudtak volna nélkülözni, így kicsit lazábban csinálhatom a dolgaimat. S nyugi, nálam sok dolgod nem lesz fracciónként, meg mocskos dolgod se lesz.- bár vissza is élhetne a rangjával, de nem olyan személyiség. Meg minek tenné? Hiszen most is megkaphatja Herácskát, anélkül, hogy kényszeríteni kéne.
Csak egy kis alkohollal oldja Herácska gátlásait. Azt is egy kellemesnek nevezhető megoldással. S érzi, hogy kezdi elérni a célját is. Apró kis ujjacskák a hasfalánál kutakodnak, az már bizony egy jó előjel.
- Én is remélem.- azt tudja, hogy saját maga nem fogja megbánni, Karasu is inkább úgy gondolja, hogy Herácska ne bánja meg. S ha már húzzák, akkor hajol is, és csókot lop az arrancar lánytól. Közben pedig erősebben tartja, majd feláll vele, és elindul a szobájába, karjában Herácskával, hogy ne csak kerülgessék egymást, hanem legyenek is egymáséi. Legyen mit bánni a másnap, vagy éppen örülni neki, esetleg később megismételni.

//Nyah, asszem ez az én zárom volt ^^//

Karakterlap

Hera Celia velli Taarm

Quinto Espada

Eltávozott karakterek

Szint: 1.

Lélekenergia:

60% Complete
12 500 / 15 000

Hozzászólások: 32

Hírnév: 0

Infó

Tárcában: 2 600 ryou

Technikatár
Ajándék küldése


Hovatartozás:
Las Noches

Egyéb hovatartozás:
Nincs

Reiatsu szín:
Rózsaszínnel szélű fehér

Egyéb hovatartozás:
Nincs

Kapcsolat cimke:
Kapcsolatban

Kivel áll kapcsolatban?:
Karasu Vex

Mottó:
A gyengeség és a romlottság nem a világban van. Az emberekben van. És mindig bennük lesz.

Post szín:
#BA89D4


  • Profil megtekintése

Nem elérhető Nem elérhető

Re:Vex kocsmája - 4. torony
« Válasz #17 Dátum: 2014. Okt. 29, 23:00:02 »
  ~ Herácska kopogtat- Mi sül ki ebből?! Egy kaland, és az, hogy az arrancar lánynak nem szabad inni :facepalm: ~




- Valóban… igazán remek, hogy legalább te így látod.- Pirult el az előbbinél is jobban, miközben öntudata valahol elzárva egyre hangosabban sikoltozott viselkedését látva. Ő persze tudattalan nem foglalkozott azokkal a teljesen másfajta mintákkal, melyeket most bemutatott. S hogy bevallja, nem lepődött meg a férfi viselkedésén, pontosan ugyanúgy cselekedett, mint ahogy a legtöbb férfi cselekedett volna. A feltételezéseknek, előítéleteknek teljesen és tökéletesen eleget téve. Sosem volt dolga olyan alakkal, akiben pozitívan is csalódhatott volna. Nem az ő hibája volt: viselkedése ez alkalom kivételével mindig tartózkodó s elutasító volt. Aki részesülni akart belőle, keményen megdolgoztatta s csak utána lehetett bármiféle testi kapcsolat is közöttük. Randevúk, s a mélyen szántó beszélgetések helyett, melyek alatt többnyire hazugságokat mesélnek a felek s nem a valós képet festik magukról meg, eljártak szórakozni.
Vex mondatait már nem válaszolta meg: ami kérdéses volt, immáron eldöntetett, s míg ujjai a férfi hasfalát térképezték fel a szoba félhomályában, az ő mellei kerültek kivizsgálásra. Torkából halk, perverz hang szakadt föl, s újfent elpirult.

Az események átvették az irányítást felettük, s hamarosan a férfi mellkasán pihegve próbált friss levegőhöz jutni. szólni nem akart, lelki szemei előtt az előbbi ágyban lefolytatott mérkőzés jelenetei játszódtak le újra és újra. Kétséget kizáróan kényelmesebben érezte magát, mint eddig bármikor s talán egy napon hajlandó lesz bevallani: igencsak feszültségcsökkentő s kedvjavító a testi élvezetek kiélése. Tekintete az espadáét kereste, az azonban karjaival átölelte őt, s lehunyt szemei arról tanúskodtak, hogy elaludt. Nem kívánta tovább húzni az időt ittlétével: egy esetleges közös ébredés lehet, tönkretette volna a kellemesen töltött éjszakát. Tekintetét a lehunyt szemű férfi arcára függesztette: Nem tudta teljes bizonyossággal azt állítani, hogy elaludt, de abban biztos volt, már nem éber teljesen. Fejét felemelte, s jobbjának ujjaival végigsimított a férfi arcélén.
Egyre növekvő zavarral tudatosodott benne: új keletű józansága ellenére is kényelmesen érzi magát a férfi karjai között, mi több, szinte már a boldogsághoz hasonlatos érzés kezdte hatalmába keríteni. Amennyiben tükröt tartott volna jelen pillanatban maga elé, láthatta volna lázasan fénylő szemeit, s kipirult arcát. Furcsa, rémült érzés járta át, s óvatosan lefejtette magáról Vex karjait, hogy az ágyból kimászva felöltözzön, s útját a lehető leggyorsabban szobája felé vegye. Már nem érdekelte a szobájában kikötözött, elkábított arrancar: valószínű, hazamegy s egyszerűen kihajítja az ajtó elé, hogy bezárkózva egy álló napig áztassa magát egy kádnyi forró vízben. minél jobban igyekezett szabadulni a még igencsak friss emlékektől, bőrén ugyanúgy ott érezte a férfi érintését s karján szorítását, mint az aktus pillanataiban.
A víz alá merülve fogadta meg: nem fog még egyszer utat engedni a vágyainak akkor sem, ha ennyire kellemesen érzi magát utána. Nem éri meg veszélybe sodorni stabilitását egy pár percnyi intenzív érzelemért.

(click to show/hide)
« Utoljára szerkesztve: 2014. Okt. 29, 23:05:55 írta Hera Celia velli Taarm »
(click to show/hide)

Karakterlap

Anida Vegex

Purple storm

Eltávozott karakterek

Quinto Espada

Szint: 1.

Lélekenergia:

60% Complete
11 500 / 15 000

Hozzászólások: 44

Hírnév: 0

Infó

Tárcában: 6 900 ryou

Technikatár
Ajándék küldése


Hovatartozás:
Las Noches

Egyéb hovatartozás:
Nincs

Reiatsu szín:
Padlizsánlila - #74567A

Egyéb hovatartozás:
Nincs

Kapcsolat cimke:
Egyedülálló

Mottó:
Semmi sem tart sokáig. Sem ami nagyon, nagyon jó, sem ami nagyon, nagyon rossz.

Post szín:
#4A3C5E


  • Profil megtekintése

Nem elérhető Nem elérhető

Re:Vex kocsmája - 4. torony
« Válasz #18 Dátum: 2015. Okt. 28, 18:03:07 »
Pincsi-pancsi


Vex ajánlgatására egy lassú bólintással felelt: ha alkalma adódik rá, belehallgat néhány dalukba, de nem érez késztetést arra, hogy minden követ megmozgasson néhány CD-ért. Elegendőnek bizonyultak azok a darabok, amiket még régen rakott fel az iPodra, azóta pedig annyira megszokta őket, kellemes régi ismerősként köszöntik egymást. Tökéletesen elég volt számára a saját világa: nem érezte szükségét hívatlan betolakodók kényszeres bájologásának. Számára a tökéletes kikapcsolódás egy vastag, érdekes könyv volt, amivel félrevonulhatott szobájába. Magára húz egy vékony plédet, hátát a hűvös falnak veti és belemerül az olvasásba. Gyakran addig le sem teszi olvasmányát, míg el nem kíván aludni.
- Igen, valóban rendkívül erős.- Mosolyába némi büszkeség vegyült: Nem az ő érdeme, tenni nem tett semmit, de örült, hogy az egyik legerősebb Espada-t szolgálhatta. Nem lenne oka tagadni, mennyire visszavágyott névtelen, arctalan létezésébe, elmerülni a semmiben. Az elé terült lehetőségek rémítőek, mi több, aggasztóvá váltak. Bárki megölhette volna eddig is, félresöpörve, mint holmi zavaró szemetet. Nem a vetélytársak, kihívók, ellenségek felbukkanása töltötte el aggályokkal. Tekintet érdeklődve vizsgálta a férfi megtört vállait, keserű kisugárzását. Ilyen megnyilvánulást nem várt arrancartól, még akkor sem, ha tisztában volt vele, hogy egyesek képesek az emóciók függésébe kerülni haláluk után is. Közönséges megnyilvánulásait többször hallva nem feltételezte, hogy a férfi képes mélyebben is kötődni valamihez, ami nem sör, cigaretta, vagy játék. A közvetlen, sebezhető küllem valamelyest megérintette: az iránta érzett ellenszenve ellenére is képes volt meglepetést okozni számára az Espada, kissé emberibbnek tűnt a szemeiben a lidérc.
- Feltételezni sem kívántam, hogy eszedbe jutna beleszólni. - Sápadtnak tűnő ujjaival megigazította a rakoncátlan tincset, ami szemébe hullt: kisimította arcából, majd füle mögé tűrte.- Kétlem, hogy elvárná, de nem is az én tisztem ítélkezni jelen helyzetben.- Vonta meg vállait alig láthatóan. Az, hogy ő maga hogyan vélekedett Karasu döntéséről igazán nem volt lényeges. Senkije volt és senkije lesz, ezt öntötte az előbb szavakba, esetleges tévedések elkerülése végett. Bár figyelmét lekötötte a csevej, amit folytattak, nem ringatta magát kétségekbe- még élénken pislákolt benne a férfi tűnődő pillantása, talán azt latolgatta, mennyi maradt benne a nőből, akit meggyilkolt. Keresnie felesleges, hiszen a legutóbbi alkalommal sem ébredt föl benne a tudata. Ezt ő azonban kétségbe vonhatja, ha úgy óhajtja, ezért kíván tőle tartani némi távolságot.
- A faj, amihez tartozunk, erőszakos. Vitákat lehet szőni a köré, hogy szándékoltan, avagy sem, a végeredmény ugyanaz. A jó érvek ugyan nem ártanak, és némileg összekovácsolhatják a csoportot, de nem árt, ha van még valami, ami kordában tartja őket.- Ő maga nem hagyatkozna rózsaszín ábrándokra, a talajt biztosabbnak érezné lábai alatt, ha lenne egy B-terve. Nem lebegett hályog a szeme előtt, annak látta magukat, amik: szörnyetegek, akik a túlélés érdekében a legkedvesebb barátjukat is lemészárolnák. A saját kárán tanulta meg, hogy ebben a világban nem létezik barátság… erre egyedül egyetlen lélek cáfolt rá, éppen ezért kötődik olyannyira hozzá.
- Látatlanban nem ítélkezem, de jellemtelen lényeket látok eleget, míg végigsétálok a főtéren, nincs szükségem arra, hogy szembesüljek vele, valójában mennyire lehetetlen egyéniségekre van bízva a jövőnk.- Vex milyensége nem adott számára okot arra, hogy általa ítélje meg a többit, még Cleto véleménye sem volt számára követendő. Amit saját szemeivel lát és tapasztal, csupán azt látva dönt. - Az már nem az én problémám, hogy nem látja, mennyire a vesztébe rohan.- Nem kellene nyílt színen ilyet mondania a vezetőről, aki irányítja őket, de hamis dicséreteket sem volt hajlandó szónokolni.
Léptei nem voltak sietősek, még inkább le is lassított, hogy átgondolja, hogyan jutott idáig. Az egyértelmű, hogy puszta kíváncsisága hajtja a negyedik toronyba, új tapasztalatot vágyva. Az azonban már homályba burkolózott, hogy határozott ellenszenve és idegessége kezdett másfajta feszültséggé átcsapni? Fejét megrázva fonta keresztbe karjait, s belökte tornyának ajtaját. Annál többre tartotta magát, hogy zavarba jöjjön a kétértelmű megjegyzésektől, mégis zavaró bizsergés áradt szét tagjaiban. Ő maga kezdeményezte a fürdőzést, mégpedig azért, mert még a másik társaságában kívánt maradni. Természetesen rögtön elkezdte magát nyugtatni, hogy mindez azért van, biztos lehessen benne: az Espada lelkét maradéktalanul felemésztette. Halk sóhajt hallatva simított végig Marshmallow bundáján, miután a konyhába ért.
- Szervusz, bébi. Légy jó, amíg haza nem jövök, és ne tépd szét a kanapét, rendben?- Ajkain elrévedő mosollyal vakarta meg az állat fülét, adott neki friss ivóvizet és egy fél konzervet, majd elővette a hűtőből a három üveg pezsgőt és az üveg Balvenie-t. Ő maga csupán utóbbiból fog fogyasztani, egy jó whiskynél nincs kellemesebb egy korai délutánon. A hűtőt már oldalával csukta be: enyhén nekilendült az ajtónak, ami becsapódott. Nem kellett messzire mennie, a negyedik torony közvetlenül az övé mellett volt, az utat néhány perc leforgása alatt megtette. Mély levegőt vett, mielőtt belépett: ez volt az első alkalom, más lakásába látogatott el, nem egykori felettesébe. Az illem úgy kívánta, felszólaljon, miután belép:
- Hahó?- Kérdőn pillantott körbe, nem szívesen járt volna felfedezőúton, olyan lakrészen, amit nem idegen szemeknek tartottak. Torkát köszörülve követte a lélekenergiát, ami elvezette a jacuzziban ücsörgő férfihoz.
- Itt vannak…- Emelte fel az üvegeket kissé sápatagon, majd letette a földre őket és arra várt, hogy invitálják. Ha pedig ez megtörtént, levette köntösét, szépen összehajtotta és egy szék támlájára helyezte. - Még a szüleim lakásából hoztam magammal a whiskyt, valamiféle indíttatásból.- Vonta meg vállait, miközben az üvegre mutatott. Lassú léptekkel közeledett a szobamedence felé és miután beleült, kissé elpirulva állapította meg, mennyire szűkös a hely. - Ez egészen kellemes!- Jegyezte meg halkan, miközben próbált nem figyelni a másik külalakjára. Nem teljesen értette magát, gondolatai el-elkalandoztak. Lehunyta szemeit, fejét hátrahajtva lélegzett mélyeket. - Van jeged az italhoz?- Fordította fejét az Espada felé, kipirult arca arról tanúskodott, mennyire jól érzi magát a vízben.
« Utoljára szerkesztve: 2015. Okt. 28, 18:07:49 írta Anida Vegex »

Karakterlap

Karasu Vex

Espada

*

4. Espada

Szint: 16.

Lélekenergia:

60% Complete
80 000 / 90 000

Hozzászólások: 335

Hírnév: 8

Infó

Tárcában: 25 000 ryou

Technikatár
Ajándék küldése


Hovatartozás:
Las Noches

Egyéb hovatartozás:
Egyéb

Reiatsu szín:
Kék.

Egyéb hovatartozás:
Nincs

Kapcsolat cimke:
Kapcsolatban


  • Profil megtekintése

Nem elérhető Nem elérhető

Re:Vex kocsmája - 4. torony
« Válasz #19 Dátum: 2015. Okt. 30, 17:53:19 »
Igen, Cleto erős volt, ami jó, és egyben rossz is, jó volt, mert más is volt, aki képes megvédeni a fajtájukat, és rossz volt, mert ha az életükre törne, nem biztos, hogy Vex képes lenne megölni. Bárcsak a többiek is megközelítenék azt az erőt, amivel Vex és Cleto rendelkezik, eléggé visszatartó hatása lenne mindenkire, egyikük se kerekedne a másik felé, tényleg meglenne az egyenlőség. De ez csak egy nagyon kosza álom, ami talán egyszer el fog jönni, de nem most, talán Vex mese fogja érni majd azt a napot, vagy ha mégis, akkorra már lehet, hogy az ereje akkora lesz, hogy jobb, ha nem mutatkozik a többiek közelében. Még a végén valaki akarna belőle egy falatot.
- Tényleg nem?- meglepetten pislogott. - Ez új, akadnak páran, akik azt hiszik, hogy megtenném, csak mert bika vagyok.- na ige, a nagy erő nem nagy felelőséggel jár, hülye volt az, aki ezt kitalálta. A nagy erő inkább sok haragossal jár, meg olyanokkal, akik erőszeretettel szeretnek mutogatni a másikra. Hogy belepofázik a dolgokba, és megmondja ki, hogyan éljen. Hogy kapnák be a cipőtalpat. - Na, akkor ez kölcsönös, én se szólok bele a dolgaidba, Te se az enyémekbe, máris van bennünk közös.- mondta vidám hangon, egy mosoly társaságában. De tippjére ennyi a közös kettejükben. De biztosra veszi, hogy Anida ezt is tagadni fogja, és mondogatja, hogy semmi se közös kettejükben. Amivel semmi baj sincs, rá lehet fogni kettejük ismeretségére, hogy bonyolult. Anida megölte Herát, Vex megcsókolta Anidát, igaz, arra megvolt az oka, de mégis, kezdi kicsit furán érezni magát a nő társaságában, és az okát se tudja, hogy miért.
- Az elején igen, amikor nem vagyunk többek, mint megveszett hollowok csupán, de amikor már sikerült némi értelmet verni a fejünkbe, akkor az egész csak a mi döntésünk, hogyan is fogunk tovább élni, maradunk faszok, vagy helyette próbálkozunk nem megfelelni annak a képnek, amit gondolnak rólunk a shinigamik. Igaz, azok a faszkalapok ragaszkodnak a dogmáikhoz. Aszerint pedig nem vagyunk egyebek, mint a lelkek rákja. De én azért azt mondom, köpjük szembe azokat a szaralakokat, és mutassuk meg, hogy tévednek.- persze szép szavak, de egy fecske nem csinál nyarat, hiába cselekszik így Karasu, a többieknek nem parancsolhat, de a maga részéről megteszi amit tud, és kész.
- Ha így gondolod, megvan a lehetőséged változtatni, immár espada vagy, elénk tárhatod a véleményedet és a javaslataid. Ha jók, tuti, elgondolkozunk rajtuk.- most már nem panaszkodhat Anida, tehet azért, hogy megváltozzon az életük, csak okoskodja ki, hogy hogyan is.
- De majd az lesz, amikor már elbukott, neked is az élre kell állnod. Hiszen kitől várnak majd segítséget az arrancarok? Mi lettünk a vezetők, nekünk kell majd megmutatni, hogy merre az annyi.- bizony, de ahogy haladnak a dolgok, egy darabig még Sethet el kell viselniük, ha csak nem gondol egyet Karasu, és neki megy egyedül, talán akkor majd kapcsolnak a többiek és beszállnak, ha meg nem, akkor lehet egyedül veri el Sethet, akkor meg bekaphatják a többiek, és kinevezi magát királynak, ha nem alkotják meg a tanácsot az espadákból. De ha mégis, akkor nem fog hatalomra törni, de végre olyanná formálhatják a fajtájukat, amilyennek lennie kell.
Nyugisan ázott a kis medencéjében, na jó, annyira nem kicsi, kétszemélyes, igaz, hogy Vex a méretei miatt elég nagy volt, de nem lesz itt gond, max majd Anida mellei böködni fogják, az meg sose baj.
- Hahó! Erre.- kikiabált Anidának, ennyi csak elég lesz, hogy megtalálja. - Ejha… nem semmi.- Anidát is megnézte, meg az italokat is, talán mindkettőre értette a szavait, ki tudja. - A ragaszkodás a régi életedhez, ez lehet az oka. De akkor talán nem kellene meginni.- feltehetőleg Anidának fontos az az ital… vagy csak az üveg, de részéről mindegy, hogy bontják, vagy se. - Igaz?- kérdezte vidám hangon. Közben pedig kicsit elidőzött Anida alakján, van abban valami, hogy a víz szebbé teszi a nőket, és ez bizony most is igaz.- Hogy? Ja, jég, persze, akad.- megköszörülte a torkát, majd felállt, és elindult kifelé, nem foglalkozva azzal, hogy a víz végigfolyik a testén, le a padlóra, majd feltörli. Pár perc múlva vissza is tért egy vödör jéggel, és négy pohárral. Csak nem isszák a pezsgőt és a whiskyt ugyanabból a pohárból. A jeget lerakta kettejük közzé, a jaccuzi szélére, és egy-egy poharat adott Anidának, meg magának is elrakta a maradékot. - Ha gondolod, akkor szerzek neked is egy ilyen kis medencét. Akkor ellazíthatod magad úgy is, hogy nem találkozol senkivel. Bár… lehet bánnám, meg kell hagyni, hogy szép vagy, nagyon is dögös, és így… hogy körbevesz a víz, még csinosabb, sőt, a takarása miatt még… rejtélyesebb, vagy legalábbis valami ilyesmi. Egy szónak is száz a vége, kurva jól nézel ki.- nem nagyon vágja, hogy miket kéne mondania, de Heránál is sikerült, meg Adoránál is, talán Anidánál is megy majd a bókolás.

Karakterlap

Anida Vegex

Purple storm

Eltávozott karakterek

Quinto Espada

Szint: 1.

Lélekenergia:

60% Complete
11 500 / 15 000

Hozzászólások: 44

Hírnév: 0

Infó

Tárcában: 6 900 ryou

Technikatár
Ajándék küldése


Hovatartozás:
Las Noches

Egyéb hovatartozás:
Nincs

Reiatsu szín:
Padlizsánlila - #74567A

Egyéb hovatartozás:
Nincs

Kapcsolat cimke:
Egyedülálló

Mottó:
Semmi sem tart sokáig. Sem ami nagyon, nagyon jó, sem ami nagyon, nagyon rossz.

Post szín:
#4A3C5E


  • Profil megtekintése

Nem elérhető Nem elérhető

Re:Vex kocsmája - 4. torony
« Válasz #20 Dátum: 2015. Nov. 02, 21:13:10 »
Pincsi-pancsi


Az erősebbnek nem volt félnivalója a gyengétől, ő mindig is így gondolta, azonban nem tévesztette szem elől azt sem, hogy Hera végét pontosan a saját önhittsége hozta el. Még ha erőben valaki fölött áll is, a körülmények könnyedén játszhatnak a másik fél javára, ezáltal eldöntve egy-egy küzdelmet. Ő is így élte túl azt az ütközetet, bár éppen hogy csak nem veszett oda.
- Csupán úgy vélem, nem áll érdekedben olyasvalaki életébe beleszólni, akihez semmi közöd.- Ha lesarkítva nézték, valóban így volt: meggyilkolta a nőjét, amiért faja szokásaival ellentétben még bocsánatot is kért a maga módján. Nem voltak közeli ismerősök, rokonok, szándékukból sem az volt kitűnő az eddigiek folyamán, hogy erre törekednének. - Nem vagyok olyan típus, aki fontosnak tartja, hogy az általa elfogadottak szerint próbálja alakítani tőle független elmével rendelkezők életét.- Vonta meg vállait, miközben szelíden elmosolyodott. Az effajta erőszakosságot meghagyja azok számára, akik úgy vélik valamiféle indíttatásból kifolyólag, hogy a világ körülöttük forog. Ő megélte a maga szabadságát és szerette azt, így nem látta értelmét a másikéba való kotnyeleskedésnek.
- Az értelem visszaszerzése sem garancia arra. hogy a későbbiek során emberibben fognak viselkedni. Ez a szomorú. Nem azok a legsötétebb, leggonoszabb lelkek, amik a Pokol bugyraiban szenvednek, hanem azok, amik onnan kiszökve közöttünk járnak.- Mit tehetne ez ellen? Nem fog hajtóvadászatot indítani utánuk, véleménye lehet, azt is megtartja magának, amennyiben pedig van, aki meghallgatja, hát elmondja. - A Gotei 13, a shinigamik csupán két színben látnak. Vagy fekete, vagy fehér az általuk látott kép. Megváltoztatni a szemléletmódjukat nem lehetséges szerintem, majd felnyílik a szemük akkor, amikor összeomlik a rendszerük.- Másban mindig könnyebb meglátni a hibát, mint saját magukban. Talán ki kellene kérniük egy ottani bölcs véleményét, hogy szerinte hogyan működhetne megfelelően Las Noches. A gondolattól nevethetnékje támadt, amit visszafojtott természetesen: még számára is lehetetlennek tűnt az, hogy valami ilyesmi megtörténjen.
- Amennyiben még életben leszek, az élre fogok állni.- Egyenesen az Espada szemébe nézett, miközben beszélt. - Te magad mondtad, ahány Espada, annyiféle szemléletmód. Mi lesz azzal, aki rá sem hederít az egészre, közönyösen éli isteni hatalmának előnyeit? Sorra lesznek legyilkolva, akik a rendszer ellen vannak?- Arcára megvető fintor ült ki.- Undorodom ettől. Mindattól, ami ma Las Noches… Amikor rettegtem, egy egyszerű hiúz voltam, ezek a falak a reményt jelentették számomra. Most… fénytelen éj.- Nem volt olyan gyenge, mint egykor, de ahhoz még mindig túl kevés volt, hogy tegyen valamit.

Miközben hallgatta, miféle módon bókol neki az Espada, felállt a jacuzziból, megdörgölte magát és odalépett a whiskyhez. Töltött a két pohárba, a magáéba rengeteg jeget tett, míg a másikéba annyit, amennyit az óhajtott. Tekintete valamelyest fényesebben csillogott, de nem az alkohol miatt- abba még nem kortyolt bele sem. Miután visszafoglalta a helyét, a férfi kezébe adta a poharát.
- Kötődöm a családhoz, ahová emberként születtem, fontosak számomra a velük kapcsolatos emlékek. Útmutatásul szolgálnak, hogy ne tévedjek el túlzottan.- Eltűnődve nézte a folyadékot, majd belekortyolt. Az erős szesz marta a torkát, égette a nyelőcsövét majd a gyomrát. Nem volt hozzászokva, gyakori szokása sem volt. A második kortynál ráncolta némileg az orrát, majd letette biztos helyre a poharat. Vizes ujjaival kisimította haját arcából, tüntetőn maga elé nézett, az átlátszó vízre. Vex szavai nyomán enyhe, zsibbadó érzés indult ki a gyomrából, szerte felé a testében. Mély levegőt véve sóhajtott fel: A férfi vörös szemei veszélyesnek tetszettek, mégsem maradt csöndben.
- Mondd, mi az oka a bókoknak?- Hangja halk volt, de csöppet sem bátortalan.- Miért a bájolás?- Valamelyest előrébb dőlt, kényelmesebb pozíciót felvéve.- Értem, hogy megnyerőnek tartod a külsőt, amivel rendelkezem. De azt is tudhatod, legalábbis sejtheted, nem vagyok az a fajta nő, akik közül néhány kapható olyasféle dolgokra, amiért felkeresnéd őket felejtés végett.- Arcára némi pír ült ki, miközben erről beszélt: tapasztalata szerteágazósága nem létezett. Emellett újfent felidéződött benne az emlék, ami közelségük révén sokkal valósághűbbnek tűnt jelen pillanatban. Mindazonáltal, az, hogy szimpatizál a lelket körülölelő burokkal az arrancar, nem változtat a tényen, hogy kinek a vére tapad vékony kezeihez. - Vagy talán még mindig őt reméled bennem meglelni?- Összehúzott szemekkel, gyanakodva mélyesztette pillantását az arrancaréba, közelebb hajolva néhány arasznyit maga sem tudva, mi miatt érezte úgy, ingoványos talajon lépdelt.
« Utoljára szerkesztve: 2015. Nov. 03, 07:32:43 írta Anida Vegex »

Karakterlap

Karasu Vex

Espada

*

4. Espada

Szint: 16.

Lélekenergia:

60% Complete
80 000 / 90 000

Hozzászólások: 335

Hírnév: 8

Infó

Tárcában: 25 000 ryou

Technikatár
Ajándék küldése


Hovatartozás:
Las Noches

Egyéb hovatartozás:
Egyéb

Reiatsu szín:
Kék.

Egyéb hovatartozás:
Nincs

Kapcsolat cimke:
Kapcsolatban


  • Profil megtekintése

Nem elérhető Nem elérhető

Re:Vex kocsmája - 4. torony
« Válasz #21 Dátum: 2015. Nov. 03, 18:20:36 »
Azt túlzásnak érzi, hogy nincs semmi köze. Mert ismerjék el, Anida megölte és megette Herát, aki Vex asszonya volt, ez eléggé kimeríti a köze van hozzá fogalmát. De inkább nem mond semmit, menne valami veszekedés, amiből az jönne ki, hogy Vex a fasz. Köszöni szépen, de ebből inkább nem kér.
- Szerintem meg mindenki így van ezzel. Ha a saját normái szerint mennek körülötte a dolgok, még ha nem is minden, de vannak olyan helyzetek, amikor nem érti, hogy miért nem így, vagy úgy csinálják. Csak mert például szerinte így kéne. Nem tagadom, bennem is van ilyen.- főleg a játékoknál jön ez elő, amikor valami marhára nem megy, felidegesíti magát, és nem érti, hogy miért nem könnyebbre csinálták, vagy találtak ki másik megoldást, és a végén megint csak lever vagy két sört, hogy megnyugtassa magát, aztán kezdi elölről az egészet.
- Gonosz, vagy jó. Ezek csak szavak, semmi több. Van, akinek a szemeiben gonosz vagyok. Egy rohadék, szemétláda, aki szarik mindenkire. Szerintem meg nem. Döntés kérdése, hogy mit teszünk azzal az ajándékkal, amit életnek hívnak. Van olyan, akit megrészegít a saját hatalma, aztán azt hiszi, hogy mindent megtehet. Na ezek esnek a legnagyobbat, arccal a szarba.- már várja, hogy lásson néhány személyt, ahogy egy adag, gőzölgőbe esik, hogy aztán egy jót röhöghessen rajtuk. Itt van már az mindjárt, itt a kertek alatt, csak a kertek vannak messze. - Igen, pont így látnak, előbb vagy utóbb a színvakság kiütközik mindegyiken. De a mi szemünkben meg lehetnek ők a gonoszak, ha ragaszkodunk ehhez. És igen, amikor már az életük romjain fognak járni, akkor rádöbbennek, hogy baszhatják, csak már késő lesz, és tippemre, addigra mi is megszívjuk a nyeles cicit, ha csak nem a mi fajtánk kapja szét őket.- szép gondolat, csak éppen nem annyira megvalósítható. Az egyensúly vagy mi a franc miatt szükség van rájuk is, ebből is jön az, hogy ha a shinigamikat bedarálják, akkor ott valami nagy adag szar kerül a palacsintába.
- El is várom. Ha már azt mondtad, segíteni akarsz a fajtánkon.- szájhősökre nincs szükség, abból akad elég. - Nem. Azok, akik szarnak az egészre, nos, elsőnek meg lesz mondva, hogy vagy beállnak a sorba, vagy húzzanak a picsába, ha nem teszik meg, akkor erővel lesznek eltávolítva, de ha ez se használ, akkor levágom a kurva fejüket, és egy dárdára fogom tűzni. Aki ellene van annak, hogy valami élhető, elfogadható rendszert hozzunk létre, annak helye sincs köztünk.- nyugodt hangnemben beszélt végig, és annyira belejött, hogy még azt is elfelejtette, hogy Anida hegyein, domborulatain legeltesse a szemét. - Ezért segíts, hogy fényt varázsoljunk sápadt egünkre.- egész jól kifejezte magát, majd gondolkodik rajta, még ázik a tornyában, és Anidát várja.
Naná, hogy nézte Anidát, ahogy kiszáll, hülye lenne nem nézni. Annak ellenére, hogy megölte Herát, kurva jó teste volt. Még majdnem elfelejtett jeget kérni az italába, de csak megtette. Vexnek elég volt bele kettő.
- Egyeseknek meg van az a szerencséje, hogy még emlékszik valamire az életéből. Régen nekem is megvolt, manapság már semmi több, csak néhány arc, és pár hangfoszlány. Ennyi, ami a halandó életemhez köt, ja, meg a hajszínem.- nagyobb kortyot nyelt az italából, és nyelvcsettintéssel jelezte, hogy valami nagyon finom anyagot kapott. S mielőtt még felelne, ki is issza a poharát.
- Mert így gondolom, mert erre neveltek. Ami szép, azt meg kell dicsérni, és nem csak megnyerő, az egyik legszebb, amit eddigi pályafutásom alatt láttam. S igen, ez volt a tippem, nem pattansz pár szép szóra a farokra, de tudod, nem is várok el ilyesmit egy nőtől se, legalábbis olyantól biztos nem, aki érdekel. Heránál más volt, némi alkohol, sok beszéd, még alkohol, végül az ágy… de minek mesélem, hiszen tudod.- legyintett egy aprót. - Tévedés, nem keresem fel őket, hanem Ők keresnek fel. Azt hiszik, hogy ezzel valami előnyt szereznek… akkorát nem tévednek, ha olyan a helyzet, egyszer megvédem őket, és ennyi.- hanyagul megvonta a vállát, ennyi az egész. Egy éjszaka, egy felhasználható token.
- Haj…- sóhajtott egy nagyot, töltött még magának, csak most tisztán. - Nem. Nem keresem benned Herát. Miért tenném? Kifejtetted már, hogy volt, nincs Hera. Magam se tudom, hogy mit keresek, talán csak beszélgetni akarok valakivel, talán egy társat, talán valakit, aki nem azért van velem, ami vagyok, hanem aki vagyok. Franc tudja, talán már annyira elvette az eszem a magány, hogy minden fűszál után kapok, vagy csak egy fasz vagyok, és előbb cselekszek, utána gondolkodok. Nem tudom, tényleg nem.- halvány félmosoly ült az ajkán, maga se tudja a választ, de talány tényleg csak vágyik valakire, akivel élhet egy kicsit, akivel élvezheti az életet. Bár az eddigieket nézve… Thea meghalt, Hera meghalt… nem jó átlag. Inkább egyből leküldi magába a whiskyt.

Karakterlap

Anida Vegex

Purple storm

Eltávozott karakterek

Quinto Espada

Szint: 1.

Lélekenergia:

60% Complete
11 500 / 15 000

Hozzászólások: 44

Hírnév: 0

Infó

Tárcában: 6 900 ryou

Technikatár
Ajándék küldése


Hovatartozás:
Las Noches

Egyéb hovatartozás:
Nincs

Reiatsu szín:
Padlizsánlila - #74567A

Egyéb hovatartozás:
Nincs

Kapcsolat cimke:
Egyedülálló

Mottó:
Semmi sem tart sokáig. Sem ami nagyon, nagyon jó, sem ami nagyon, nagyon rossz.

Post szín:
#4A3C5E


  • Profil megtekintése

Nem elérhető Nem elérhető

Re:Vex kocsmája - 4. torony
« Válasz #22 Dátum: 2015. Nov. 05, 22:11:52 »
Pincsi-pancsi


Jobbnak látta annyiban hagyni a beszélgetést, Vex mondataira nem adott választ. Miért tette volna? Kezdte úgy érezni, nincs mondanivalója a férfi számára, melyből új csíra fakasztható. bölcsebbnek tetszett jótékony hallgatásba burkolózni, mielőtt elkövetnék a hibát és elölről kezdenék a társalgást. Innentől fogva nem lesznek képesek kompromisszumot kötni, sem mást tenni, mint önnön igazuk hangoztatása. Tekintete tűnődőn, révetegen állapodott meg a férfi arcán.
- Fejtörést okoz. - Sóhajtott föl kelletlen, feszülten, ingerülten. Nem kedvelte az effajta érzelmeket.- Nő által rám maradt emlékekből annyit vontam le, hogy nem kívánom, közöm legyen hozzád. Még annyi sem, hogy elengedjem a magázást.- Alsó ajkába harapott, erősen, szinte kiserkent a vér. - Mégis itt ülök, hallgatlak, eszmecserét folytatva mely oly felszínes, hogy annál kevésbé velősebb nem is szükségeltetik.- Kedve támadt volna megvető fintort vágni, felnevetni, felsóhajtani. Arca rezzenéstelen maradt, csupán valószerűtlen szín íriszeivel fürkészte az Espada arcát. Herának lenne köszönhető mindez? - Te pedig, ahelyett, hogy megölnél-, nálam erősebb úgyis felbukkanna, a Quinto címet magához ragadná-, bókolsz nekem. Szüntelen, megint, megint hangsúlyozva, hogy gerjesztőnek tartod a testet, amivel születtem, hangoztatva, amit.- Végignyalta ajkait, a pohár után nyúlt és tartalmát megitta. Cletoci minden bizonnyal megróná viselkedéséért, de nem kívánt lakatot tenni szájára. Miért? Hogy ostoba, kósza témákat elkerülve folytassa a felszínes csevejt?
- Emlékszem mindenre… Az események többségére. Még az emberi nevemre is. - Tekintete elsötétedett, előbbi kisugárzása fájdalommal telt meg.- A családom ma is ott él Karakura egyik negyedében, egy óriási kúriában. Talán ezzel a titokkal fegyvert adok a kezedbe magam ellen, de melengető erről társalogni. Cletocit, a drágát sem terhelhetem nyűgjeimmel. Immár nincs köze hozzám…- Lehajolt, át a medence peremén és felemelte az italt. Hogy miféle kilátás vált valószerűvé, elemezhetővé, nem érdekelte. Alapvetően, eszébe sem jutna.- Szerettem a Kaya megszólítást. Már nem vagyok benne teljesen biztos, de jó tornász voltam, még annál is jobb futó. - Ajkaira nosztalgikus mosoly ült ki.- A szüleim túl provinciálisak voltak mindig is. Ez volt az oka, hogy legalább így próbáltam kitörni, újat keresni… De mindez olyan lényegtelennek tűnik akkor, maikor visszanézek és szembesülök vele, hogy hét év alatt mi minden történt velem. Meghaltam, szellem lettem, gyilkoltam, ártatlanokat… és Espada lettem.- Lehunyta szemeit, lejjebb csúszott a medencében, combjai hozzásimultak az arrancar lábaihoz, de nem foglalkoztatta.
- Az effajta nők nem keltik benned azt az érzést, hogy túl… olcsóak?- Érdekelte a válasz. Ő maga iszonyodott az ilyen sekélyes dolgoktól, mindenben kereste és meg kívánta találni a mélyebb értelmezést, azt a mögöttes tartalmat, ami megadja a szükséges megnyugvást. Annál elszántabb volt, minél nehezebben találtam meg, amit kívánt.- Igen, tudom. Emlékszem.- az utolsó szó súlyosan, nehezen hullott közéjük. Szótlanul hallgatta Vex kifakadását, majd belekortyolt a pohárba. - A magány nem mindig jó társ, ezt én is tudom. Ha úgy érzed, meghallgatlak. - Nem volt benne biztos, de mintha némi aggodalom ütötte volna föl a fejét mélyen, legbelül. - Amikor megcsókoltál, úgy éreztem, kegyetlen, szívtelen, szörnyű férfi vagy.- Összébb húzódni látszott, élénk és nem túl kellemes emlék elevenedett meg benne. Furcsa volt, új és megrázó, mégsem annyira visszataszító.- Az elmúlt beszélgetés alapján kezdem úgy érezni, hogy egészen… kellemes alak vagy.- Ennél nyíltabban nehezére esne véleményt mondani úgy, hogy ne legyen félreérthető.

Karakterlap

Karasu Vex

Espada

*

4. Espada

Szint: 16.

Lélekenergia:

60% Complete
80 000 / 90 000

Hozzászólások: 335

Hírnév: 8

Infó

Tárcában: 25 000 ryou

Technikatár
Ajándék küldése


Hovatartozás:
Las Noches

Egyéb hovatartozás:
Egyéb

Reiatsu szín:
Kék.

Egyéb hovatartozás:
Nincs

Kapcsolat cimke:
Kapcsolatban


  • Profil megtekintése

Nem elérhető Nem elérhető

Re:Vex kocsmája - 4. torony
« Válasz #23 Dátum: 2015. Nov. 06, 14:52:01 »
Kicsit rosszul érintette, hogy csak egyszerűen lenőzték Herát, nem egy tárgy volt, és nem is egy senki. Espada volt, és Karasu barátnője, legalább a nevét ki lehetett volna mondani. Bár azt nem értheti, ami Anidában megy végbe, ezért se teszi szóvá. De azért kiült az arcára a megjátszott sértődés, pedig annyira nem érintette mélyen ez a… sértés.
- Azééért ez egy kicsit erős volt. Nem gondolod? Elvégre ha az emlékeiből gondolod ezt, nem hiszem, hogy olyan rosszak lennének azok. Vagy tévedek? Hm, rosszat gondolt volna Hera, ennyire benéztem volna az egészet?- elgondolkodva nézte a vizet, ennyire váltott volna Hera véleménye? Mint a víz, egyszer sima, egyszer zavaros, de valamiért nem hiszi, hogy ez így lenne. Van itt valami más is a háttérben. - Nem sértés, de elengedted már a magázást.- lehet csak az alkohol teszi mindezt? Ennyire hatna Anidára ez a kevéske? Igaz, a víz se éppen hideg, nem lehetetlen, hogy a kettő egyűt fejt ki ilyen hatást. De azért mindenesetre fura. - Igen, itt ülsz, és beszélgetünk, bár nem annyira de mély témákat boncolunk, de beszélgetünk. De ha el akarnál menni, nem tartalak vissza.- miért is tenné? Mi haszna származna abból, ha itt marasztalná? Semmi.
- Mert mi hasznom származna abból, ha megöllek? A bosszú rövid megnyugvást, kéjt nyújthat, semmi többet. Magunkat nem gyengítem tovább. És igen, mert ez így van, olyan tested van, ami mellett nem nagyon lehet szó nélkül elmenni. Szép vagy, egy igazi virág, ebben a homoktengerben. Ami talán kicsit tüskés, de attól még szívesen csodálják.- körkörösen mozgatta a kezében a poharat, és a benne lévő jeget nézte. Lassan elolvad, talán nem ártana rátölteni még némi alkoholt. De talán kicsit lassabban kellene fogyasztania, nem szeretne berúgni, legalábbis még nem. Majd az események eldöntik, hogy akar részeg lenni, vagy se.
- Nem vagy az ellenségem, hogy a családoddal zsaroljalak. Ha ártani akarnék neked, akkor megölnélek, és kész. Nem vagy shinigami, a fajtám tagja vagy, megérdemled a gyors halált. Hm…. Cletoci drága? Hajaj, valakinek lehet kicsit lassabban kell innia.- mondta egy széles vigyor társaságában. - Csak hat éve? Akkor ezért emlékezhetsz még ennyi mindenre. De ne ragaszkodj túlságosan az emberi életedhez, már nem vagy az, ahogy mondatd, már más vagy, egy hollow, egy arrancar, egy Espada. A világba pedig senki se ártatlan.- ölt Vex is, nem is egyet, és biztos benne, hogy fog máskor is ölni, még ha nem is tervezi.
- Olcsóak, de amire szükségem van tőlük, arra maradéktalanul jók. Apró lábjegyzetek csak egy történetben, semmi más.- megtanulta túltenni magát az ilyesfajta dolgokon. Van, aki szerint megalázó, hogy ha ilyen nőkkel van, Vex szerint meg kielégítő, és ennyi a hasznuk is.
- Vannak, akik szeretnek egyedül lenni, de magányos senki se szeret lenni. Meghallgatnál? Pedig nem is olyan rég, azt mondtad, nem akarod, hogy közöd legyen hozzám. Nem erőltetem rá magamat senkire.- fura a változás, lehet el kell raknia minden piát, nehogy valami nagy gond legyen. - Egyesek szerint az vagyok. Na jó, van aki nem tart férfinak, szívem is van, csak éppen nem a jó oldalon, a kegyetlenség pedig… az ellenséggel csak is. De ahogy akkor is mondtam, az segítettség volt, hogy eltűnjek a fejedből, és szerintem sikerült is, legalábbis azok a részek, amik zavartak.- elvégre a haját is levágta azóta. De most Vex pislogott nagyokat. - Már csak ilyen vagyok, elsőnek egy fasz, utána kiderül, hogy mégis csak van valami, ami miatt elviselhető vagyok. Örülök, hogy ezt észrevetted. Én is elvagyok veled.- valami jobbat kellett volna mondania, csak éppen nem jutott eszébe semmi jobb. Bár lehet most is csak az alkohol beszél Anidából, holnapra meg elfelejt mindent, és ismét a smaci erőszakoló lesz Karasu, ahogy ezelőtt is.

Karakterlap

Anida Vegex

Purple storm

Eltávozott karakterek

Quinto Espada

Szint: 1.

Lélekenergia:

60% Complete
11 500 / 15 000

Hozzászólások: 44

Hírnév: 0

Infó

Tárcában: 6 900 ryou

Technikatár
Ajándék küldése


Hovatartozás:
Las Noches

Egyéb hovatartozás:
Nincs

Reiatsu szín:
Padlizsánlila - #74567A

Egyéb hovatartozás:
Nincs

Kapcsolat cimke:
Egyedülálló

Mottó:
Semmi sem tart sokáig. Sem ami nagyon, nagyon jó, sem ami nagyon, nagyon rossz.

Post szín:
#4A3C5E


  • Profil megtekintése

Nem elérhető Nem elérhető

Re:Vex kocsmája - 4. torony
« Válasz #24 Dátum: 2015. Nov. 10, 20:30:32 »
Pincsi-pancsi


Figyelmét nem kerülte el, mennyire sértettnek tűnik az arrancar mondandóját hallva. Szemöldökei feljebb vonódtak, fejét kissé oldalra billentetve méregette a férfit. Miért kellene óvatoskodva fogalmaznia, mikor semmi sértőt nem mondott, ha jobban megnézi? Felcímkézhette volna az eltávozottat, ocsmányul és rútul ugyanúgy, mint kedves, hazug szavakkal. Nem látta ennek értelmét, maradt hát semleges szavaknál.
- Miért lenne erős?- Pillantása a férfi arcán függött, áruló jeleket, furcsa grimaszok után kutatva. - Miféle megközelítésből gondoltad végig?- Előbbi mosolyát, esetleges jókedvét nem tudja pontosan, mikor hagyta el, de immár anélkül szemlélte a fodrozódó hullámokat. Vékony ujjai között úgy szorította törékeny kristálypoharát, mint sas karmai között eleségnek szánt áldozatát. - Kiindulva abból, mire kényszerültem, csodálni nem való, miért óvakodtam közeledbe kerülni.- Még így is kellő távolság ékeskedik közöttük, nyugalomra okot adó. Hera emlékei nem tartoznak rá, köze hozzá semmi, tudomást sem kívánt volna szerezni róluk, magánjellegű. Közönséges elme jellegtelen gondolatai. Elzárta őket, felszínre hozni nem óhajtotta őket. - Kívánod, hogy távozzak?- Jelenlétét nem erőlteti másra, kellemetlenkedésnél jobban csupán a gyengeséget gyűlölte. Számára mindegy volt, megy-e, vagy marad.
- Való igaz, csupán mételyez, mérgez, emberség szemernyi maradékát égeti ki. Azonban van, hogy az indulatoknak parancsolni nem lehet.- Vonta meg jobb vállát, egyúttal belekortyolt italába. - Nem sűrűn kapok efféle bókokat, furcsa hallani őket. - Feszélyező, zavaró. - Az arrancar nők többsége a maga nemében gyönyörű, magamnál virágzóbbat sokat látni.- Nem önbizalomhiány, vagy egyéb személyiségzavar mondatta ezt vele. Csupán úgy látta, benne nincs semmi különös. A folyamatos megjegyzések, amik küllemét illetik, Vextől érkeznek, zavaró zsibbadást érzékeltettek vele. Ráfoghatta az alkoholra, ha szemét behunyva nem kívánna tudomást venni a tényekről, azonban ennyire ostobának nem érezte magát.
- A fizikai kínnál a szellemi fájdalom sokkal lassabban gyilkoló méreg.-  Csupán faji hovatartozás végett gyors véget nem érdemel. A lélek az, ami véleménye szerint meghatározza a méltóságot. Ajkát megnedvesítette, mély levegőt véve húzódott összébb. Tekintetében szemrehányó fény gyúlt, vékony ujjaival kisimította nedves, hullámos fürtjeit arcából, füle mögé illesztette. - Az egyetlen lélek, aki törődik velem. - Ugyan mit érthetett volna meg erről a vele szemben ülő férfi? Felfújta arcát, felállt, áthajolt a jakuzzi falán és le, a padlóra helyezte a poharat. Művelete elvégzésével visszaült a helyére, lábait felhúzta, állát térdeire helyezte. - Olyan nekem, mint egy testvér. - Mondta, miközben padlizsán íriszeit a habokra függesztette. - Néha eltűnődöm, mi lettem volna, ha ember maradok. Nem tűnnék tizennyolc évesnek, nem váltam volna esztelen szörnyeteggé, akit csak az éhség vezérel... - Elmosolyodott, de ebben az apró mozzanatban nem lehetett felfedezni semmi örömtelit sem. Nyújtózott egy nagyot, elfojtott egy ásítást. Vex okfejtését a nőket illetően reakció nélkül hagyta: Miért lepődött meg, hogy ő is ugyanúgy gondolkozik, mint a többi férfi? Kelletlen csalódás kezdte el borzolni idegeit, amit igyekezett távol hessegetni magától.
- Kevésbé ellenséges próbáltam lenni, ennek az alkoholhoz semmi köze.- Hangja kissé metszett, prezentálva felszínes sértettségét. - Nem szokásom ragaszkodni a helytelen megítéléseimhez.- Mit kellene még mondania Vexnek? Tekintete a férfi arcát pásztázta, maga sem tudja, hányadszorra. Ajkára keserű mosoly ült ki, nehezen állta meg hogy ne prezentáljon egy fintort. Arcát Vex felé fordította, várt néhány másodpercet, mielőtt  megszólalt.
- Nem lett volna szükséges egy számodra ilyen kellemetlen „segítséghez” folyamodnod. Előbb-utóbb magam is megoldottam volna.- Fejét lehajtotta, mikor konstatálta, hogy mi történt a felsőrészével. Tett egy felesleges mozdulatot, majd tanácstalanul nézett a másik Espadára. Jobbjával magán tartotta a felsőrészt, miközben arcára pír kúszott, torkát köszörülte. - Se... Segítenél?- A világon semmi nem vihette volna rá, hogy a felnézzen.
« Utoljára szerkesztve: 2015. Nov. 11, 23:11:15 írta Anida Vegex »

Karakterlap

Karasu Vex

Espada

*

4. Espada

Szint: 16.

Lélekenergia:

60% Complete
80 000 / 90 000

Hozzászólások: 335

Hírnév: 8

Infó

Tárcában: 25 000 ryou

Technikatár
Ajándék küldése


Hovatartozás:
Las Noches

Egyéb hovatartozás:
Egyéb

Reiatsu szín:
Kék.

Egyéb hovatartozás:
Nincs

Kapcsolat cimke:
Kapcsolatban


  • Profil megtekintése

Nem elérhető Nem elérhető

Re:Vex kocsmája - 4. torony
« Válasz #25 Dátum: 2015. Nov. 13, 16:30:16 »
Még kérdezi, miért lenne erős? Ennyire ütne a pia, hogy nem érti? Akkor ideje felvilágosítani.
- Azt mondta, hogy Hera emlékei alapján nem akarod, hogy közöd legyen hozzám. Pedig Hera a párom volt, tehát ha nem ismertem nagyon félre, akkor elméletileg igen csak kedvelt. Mégis azt mondod, miatt nem akarod, pontosabban az emlékei miatt. Ez volt a gondolat menetem.- kicsit zavarodott volt az arckifejezése, hála annak, hogy tényleg összezavarodott, nem vágta, hogy akkor most mi is van. Vagy félre értett valamit, vagy Anida nem érti már az egészet, de remélhetőleg majd csak megoldják valahogy az egészet.
- Igen, érthető, de azért csak nem annyira rossz a hírem, hogy ennyire tartani kelljen tőlem, vagy talán mégis? De már vágod, hogy nem, annyira nem vagyok faszkalap, mint sokan hiszik. Remélem a mai nap után, Te is hasonló véleményen leszel, hogy elviselhető kellemetlenség vagyok.- és szükséges kellemetlenség, akárhogyan is csűrik, csavarják a dolgot, Vexnek bizony akkora ereje van, hogy muszáj megtartani.
- Nem… nem kell elmenned.- oké, nem tiszta Vexnek se, hogy miért akarta, hogy maradjon Anida, de akarta. Lesz még itt gondban Karasu, nagyon is lesz, de nem tehet ellene sokat, akarta Anida társaságát, és nem azért, mert Herát akarta megtalálni, elfogadta, hogy Herának vége, nem, Anida társaságát akarta élvezni.
- Szerencsére már meg tanultam uralkodni az indulataimon, legalábbis tudok, ha nagyon muszáj, és olyan valakiről van szó, akinek a halálával csak ártanék. De ezért játszok sokat, levezetem vele a feszültséget.- talán ma se fog ártani játszani valamit, vagy lehet magával kell játszania, tekintve, hogy egy nehézbombázó testtel megáldott nő alig pár centire ül Karasutól, feltudja korbácsolni a vágyakat, de kész szerencse, hogy képes uralkodni magán, na meg a farkán, és nem játszik teleszkópot, az lenne már a kurva kellemetlen.
- Ha a társaságomban leszel, akkor hallani fogod még egy párszor, persze nem esek túlzásba velük, hiszen akkor oda a varázsa. Egy olyan szép virágot, mint Te, nem szabad túlöntözni, a végén még megfulladna.- mondta egy kedves mosollyal az ajkán. - Te lehet látsz olyanokat, de Én nem. Téged látlak köztük a legvirágzóbnak.- de hogy miért? Na passz, pedig tényleg akadnak mások is, akiknek legalább ekkora melleik vannak, és olyan seggük, hogy a nyál összeszalad a pasik szájában, de Vexnek most mégis inkább Anidára csorog a nyála, és valamiért nem csak arra, hogy megfektesse, kedve lenne ahhoz is, hogy amikor reggel oldalra fordul az ágyban, akkor bizony Anida legyen az, aki visszanéz, ne pedig a semmi.
- Az ellenség, az ellenség, nekik jár a kín, de a fajtám tagjainak nem, legalábbis ha nem szarnak nagyon bele a müzlibe, akkor nem.- persze olyan helyzetben képes lenne szenvedtetni egy hollowot is, de csak ha tényleg megérdemli, és nyomos oka van rá Karasunak. Más esetben elég a lefejezés és kész.
- Talán már nem csak az egyetlen.- ki tudja, a dolgok jelenlegi állása szerint, még ha Anida nem is fogja akarni, azért Vex néha majd ránéz a hölgyre, hogyan is van, és hogy boldogul. De most is nézi, mégpedig a fenekét, kedve lenne megsimogatni, de nem élt a lehetőséggel. - Akkor találnál egy férjet, szülnél pár gyereket, megöregednél, és meghalnál. Esztelen pedig nem vagy, szörnyeteg se, csak más, ahogy mindannyian. Az éhség pedig… akkor egyél, ha kell, és kész. Én is ezt teszem, ha nagyon kell a lélek, akkor eszek, de ha tudom, akkor helyettesítem.- egyébként is kifejezetten szereti az emberei ételeket, akkor meg miért ne enné inkább azokat? A gyorskaja valahogy a mindene volt.
- Akkor én kérek elnézést.- kiitta a pohara tartalmát, majd lerakta és a karjait megpihentette a jacuzzi szélén. - Jó jellemvonás, tartsd meg.- barátságosan elmosolyodott.
- Egy; Nem volt kellemetlen a számomra. Kettő; Szerintem Te is örültél annak, hogy hamar letudtad azt a belsőharcot.- Vex élvezte a csókot, igaz, hogy Anida nem, de hát ez van. Na de ami most történik, az főleg tetszett Karasunak. - Levenni? Vagy megkötni?- kérdezte nevetve. - Fordulj meg, megkötöm.- mondta kedves hangnemben, és ha így tett Anida, akkor félresimítja a haját, gyengéden végighúzza az ujjait nyakán, majd óvatosan beköti a felsőrészt, de nem veszi el a kezét, helyette inkább Anida vállaira helyezi, és gyengéden masszírozni kezdi.
- Tiszta görcsös vagy, és nem csak a viselkedésed az néha, hanem a tested is. Teli vagy feszültséggel, ezen most segítünk.- kicsit erősebben folytatta amit elkezdett, már ha hagyják neki.

Karakterlap

Anida Vegex

Purple storm

Eltávozott karakterek

Quinto Espada

Szint: 1.

Lélekenergia:

60% Complete
11 500 / 15 000

Hozzászólások: 44

Hírnév: 0

Infó

Tárcában: 6 900 ryou

Technikatár
Ajándék küldése


Hovatartozás:
Las Noches

Egyéb hovatartozás:
Nincs

Reiatsu szín:
Padlizsánlila - #74567A

Egyéb hovatartozás:
Nincs

Kapcsolat cimke:
Egyedülálló

Mottó:
Semmi sem tart sokáig. Sem ami nagyon, nagyon jó, sem ami nagyon, nagyon rossz.

Post szín:
#4A3C5E


  • Profil megtekintése

Nem elérhető Nem elérhető

Re:Vex kocsmája - 4. torony
« Válasz #26 Dátum: 2015. Nov. 16, 22:06:58 »
Pincsi-pancsi


Halk sóhajt hallatva ingatta fejét, alig észrevehetően, jobbra-balra. Nem először magyarázta el, miért mondta azt, amit, éppen ezért nézett metszőn a férfira. Nehéz lenne a felfogása? Elég régóta a legerősebb arrancarok közé tartozott, ehhez szüksége volt arra, hogy forogjanak az agytekervényei. Tekintetét a gyorsan fodrozódó hullámokon nyugtatta, megválaszolatlan hagyni a mondottakat nem kívánta hagyni.
- Nem szívlelem az ismételgetést, de ezúttal teszek kivételt.- Áthajolt az italért, magához vette, töltött magának, ahogyan Vexnek is, ha szükségét érezte. - Engem vajmi kevésbé érdekel, mit műveltetek ketten, avagy mit nem. Az egymáshoz kapcsolódó érzelmek is hidegen hagynak. Mert ez nem az én dolgom. - Belekortyolt az erős, aromás italba és nagyot nyelt. Már nem égette a torkát, képes volt kiélvezni az ízt magát. - De azt elismerem, hogy kötődtetek egymáshoz. Én pedig közvetetten, nem akarva, de vérét vettem annak a nőnek. - Remélte, ezáltal már meglátja az összefüggést a férfi, megérti, mit miért mond. - Ezekből kiindulva érthető, hogy nem repestem a találkozás iránti vágytól. Nem gondolod?- Ajkaira szarkasztikus kifejezés ült ki, mosolyszerű, de attól mégis rendkívüli módon távol álló.
- Hasonló véleményt nyilvánítottam nemrég. Kissé… meglepő, hogy nem vagy olyan módon vérszomjas, mint ami jellemző ránk, a fajunkra.- Szemeit lehunyta, a víz kissé kezdte égetni őket. Érezte, lassan ideje lenne távoznia, más dolga is van a mai napra még. Találkozni akart Cletoval, megkérni, edzzen vele kicsit.
- Értem.- Ajkai kissé csodálkozva nyíltak szét, miközben pillantását Karasu arcára függesztette. Ő maga tett utalást az esetleges távozására és most mégis marasztalva lett. Meglepődött, jobban, mint mikor az intelligenciára való igénye és képessége ütközött ki a férfinak. Torkát megköszörülte, bódító italból szürcsölve csodálta némán a helyzet abszurditását. - Megeshetőnek tartod, társaságunk összekapcsolódását olykor-olykor?- Billentette fejét jobb oldalra, szemhéjait résnyire szűkítve.  - Mit óhajtasz tőlem? Szép szavak bódítását várod talán? E módon játszani kívánsz érzelmességem felszínességével?- Közelebb evickélt, tekintetével fogni próbálta a másikét. - Már értem, hogy a szemedben vonzó vagyok, de azt nem, miért kell ezt újfent hangoztatnod.- Zavarta, ahogyan a kétes fogalmazásmód is. Miféle játékot kíván űzni Karasu? Végképp, ő maga miért kezd egyre feszültebbé válni?!
Azon pedig maga sem tudja, miért nem lepődik meg, hogy nem tartotta kellemetlennek a másik espada a csókot. A férfiak ilyenek, az adott lehetőséget kihasználják, puszta testiségnek tekintik, következmények, mély érzések nélkül. - Hogy mi?- Összerándult a két kéz érintésére, bőre libabőrös lett, ahogy Vex ujjait végighúzta a nyakán. Miért csodálja, hogy feszült, midőn ily közvetlenül viselkedik vele? Mintha a szeretője lenne. Ledermedve állta a masszírozást, tüdejéből felszakadt egy mély sóhaj. Szemeit lehunyva adta át magát a közönséges jókedvnek, amitől mocskosnak érezte magát. Mégis mi ösztönözheti arra, csupán ennyitől ily kellemesen érezze magát?! Összébb húzódott, vékony kezeit összekulcsolva helyezte maga elé, lehajtott fejjel állt Vex előtt. Felidéződött benne, mi történt, mikor legutóbb ilyen kontaktusba kerültek, hogy Karasu kezei hozzá értek. Végül fejét felemelte, hátrahajtotta, önnön keserű zavarodottságától kipirult, kissé égő arcát Vex felé fordította. Vizes tincsekkel borított fejének búbja az arrancar testéhez ért, de jelen pillanatban ezzel nem kívánt foglalkozni. Ugyan tisztában volt a közelséggel, meglepte annak valószerűsége. - Ennyi elég lesz, köszönöm.- Alig hallhatóan közölte mondanivalóját, majd torkát köszörülve lépett el a férfi elől.

Karakterlap

Karasu Vex

Espada

*

4. Espada

Szint: 16.

Lélekenergia:

60% Complete
80 000 / 90 000

Hozzászólások: 335

Hírnév: 8

Infó

Tárcában: 25 000 ryou

Technikatár
Ajándék küldése


Hovatartozás:
Las Noches

Egyéb hovatartozás:
Egyéb

Reiatsu szín:
Kék.

Egyéb hovatartozás:
Nincs

Kapcsolat cimke:
Kapcsolatban


  • Profil megtekintése

Nem elérhető Nem elérhető

Re:Vex kocsmája - 4. torony
« Válasz #27 Dátum: 2015. Nov. 19, 17:14:38 »
Így már leesett Karasunak, hogy miért is erős az egész. Lehet már ütne is a pia? Pedig annyit nem vedelt, bár a víz lehet dob valamennyit rajta, de azért ennél jobban bírja az alkoholt, legalábbis így gondolja. Ha meg mégsem… hát akkor gyorsabban rúg be, és olcsóbban.
- Igen, így már minden világos. A helyedben tuti én is így gondolnám. De ami megtörtént, az megtörtént, akármennyire is akarom, tenni nem tehetek ellene semmit. Valaki úgy döntött, hogy ennyi járt Herának, és Te lépsz a helyébe. Nem tehetek ez ellen semmit, hiába kaparnám a falat, hiába tombolnék, hiába kezdenék mészárlásba, semmit se használna. Annyit tehetek, hogy elfogadom a dolgot, és várom, hogy az idő enyhítse az egészet, és talán valahogy magam is gyorsíthatok ezen az egészen.- például az ivással, és ki is üríti a poharát, a másik meg, hogy annyi nővel fekszik le, amennyivel csak tud, hátha az segít felejteni. Bár valamiért már nem érzi annyira csábítónak az egészet, magának se tudja megmagyarázni, hogy miért, vagy nem akarja beismerni, tényleg be kell rúgnia, hogy tudjon beszélni majd.
- Talán mert ahogy lettem egyre erősebb, úgy némileg több ész is szorult abba a hülye fejembe, és megtanultam ellenállni a vérszomjamnak. Elzártam a lelkemben tomboló szörnyet, a kulcsot meg jó messzire dobtam. Na meg kiélem az egészet a játszással. Ott aztán folyhat a paradicsomlé, a kutyát se érdekli, a macskát meg hidegen hagyja.- mondta egy halvány mosoly társaságában, majd némi vizet merített a kezébe, és nézte, ahogy kicsorog belőle. Mennyire is jelentéktelen, ahogy az életük is. Nincsenek nagy befolyással a dolgok menetére, csak a saját világukban, a fajtájuk sorsát tudják valamennyire irányítani. De ha a nagy egészet nézik, olyanok, mint a víz. Egy tenger apró cseppjei.
- Igen, megeshetőnek tartom.- inkább nem mondja, hogy az összekapcsolódást kicsit félre is lehet érteni, ha csak nem erre célzott inkább Anida… áh, nem hiszi, inkább lakat a száján. - Semmit, ezt mondom, mert így gondolom, vagy talán udvarolni akarok. De neked kell eldöntened, hogy mit látsz mögötte. Lehet tényleg csak a szépségedet dicsérem, vagy szeretnék közeledni hozzád.- oké, tuti csak sörözés lesz legközelebb a kis medencében, mert tuti csinál valamit, ha whiskyt isznak benne. Beszél itt sok marhaságot, vagy lehet nem is marhaság, nem tudja. De azt igen, hogy tetszik neki Anida, az arca, a teste, a teste különösen, de az egész csaj úgy jó, ahogy van.
- Feszület vagy, azt mondtam.- ezért is masszírozza, na jó, nem csak ezért, azért is, mert meg akarta érinteni Anidát, és ha már a melleit nem is fogdoshassa meg, azért így se rossz. S amikor Anida hátranézett, Vex kicsit zavarba jött, csak nézte Anida arcát, és be kell ismernie, tényleg nagyon tetszik neki ez a nő, és nem csak megfektetné, de nem ám, tényleg látná reggel is. - Majdnem… azt hiszem, ezek után akarsz majd elmenni…- az alkalom tökéletes volt, hiába lépett el Anida, utánanyúlt, gyengéden visszahúzta, magához ölelte, és nem úgy mint elsőnek, most nem, gyengéden csókolta meg, finoman, ahogy egy férfi csókolja azt a nőt, akit akar. Majd tippjére, amikor elvállnak az ajkaik, csak a távolodó Anidát fogja látni.

Karakterlap

Anida Vegex

Purple storm

Eltávozott karakterek

Quinto Espada

Szint: 1.

Lélekenergia:

60% Complete
11 500 / 15 000

Hozzászólások: 44

Hírnév: 0

Infó

Tárcában: 6 900 ryou

Technikatár
Ajándék küldése


Hovatartozás:
Las Noches

Egyéb hovatartozás:
Nincs

Reiatsu szín:
Padlizsánlila - #74567A

Egyéb hovatartozás:
Nincs

Kapcsolat cimke:
Egyedülálló

Mottó:
Semmi sem tart sokáig. Sem ami nagyon, nagyon jó, sem ami nagyon, nagyon rossz.

Post szín:
#4A3C5E


  • Profil megtekintése

Nem elérhető Nem elérhető

Re:Vex kocsmája - 4. torony
« Válasz #28 Dátum: 2015. Nov. 22, 23:11:08 »
Pincsi-pancsi


Tekintete szenvtelenül függött Karasu arcán, nem látszott rajta különösebb érzelem. Újra és újra szóba kerül Hera, akit képtelen sajnálni. Az a mód, amivel csillapította szorongását számára idegen, taszító volt. Nehezére esett volna részvétet érezni, így meg sem próbálta. Megsérteni ismét nem akarja a férfi érzéseit, ezért csendben marad. Helyeslésen kívül mást úgy sem mondhatott volna neki, hiszen valóban nem hozható vissza a halott nő.
- Ami már nincs jelen, azt el kell feledni. Elzárni, semminek tekinteni, mert visszahúz a múltba. Ha pedig abban élsz, képtelen leszel átélni a jelent. Nekem sem előnyöm, sem hátrányom nem származik abból, hogy mikor teszed túl magadat azon a néhány hónapon, amit az előző Quintoval töltöttél. Ezt neked kell tudnod, de azt ne hagyd, hogy elhomályosítsa a látásodat a gyász és elterelje a figyelmedet a céljaidról.- Belekortyolt az alkoholba, majd a pohárban elkezdte körkörösen lögybölni az italt. Miért van még mindig itt, mikor pontosan tudja, igazából csak árthat magának a jelenlétével? Nyelvével megnedvesítette ajkát, amit el is kezdett rágni. Rossz szokás, de ha valami idegesítette, folyamatosan ehhez az önsanyargatási módszerhez nyúlt.
- Vagy csupán már éltél és tapasztaltál eleget ahhoz, hogy ráébredj, mi ostobaság és mi nem.- Vonta meg a vállait, ajkain fanyar mosoly ült. Ő lekorlátozottan élt, szabályok között, míg ember volt, miután pedig újfent lehetősége nyílt a szabad, józan gondolkodású életre ismét szabályok sokaságával vette körbe magát, hogy a benne lakozó gusztustalan ösztönlényt képes legyen féken tartani.
Szeretett volna cinikus megjegyzést tenni Karasu szavaira. Ugyan, mégis mi indíttatása lenne őt meglátogatni? Gondoskodásra, védelemre nem szorult. Neki ott volt Cletoci, sejtette, hogy az Espada védelme alatt áll most is… Társaságra nem vágyott, ha mégis, ott volt neki Marshmallow. A legnagyobb problémája azonban az volt, hogy nem értette, miért akarna neki helyet szorítani a férfi az életében? Akármerről is nézi, még, ha kívánja is, őrjítően, epekedve… Ő volt az, aki megölte a nőt, aki miatt jelen pillanatban is búslakodik.
- A szépséget elég egyszer megdicsérni, ha nincs mögötte udvarlási szándék. Másként fölöttébb idegesítővé, valamint félreérthetővé válik.- Szűkítette résnyire szemhéjai rését. Tudta, hogy az efféle olcsó bókok működtek Heránál, s ugyan őt magát sem hagyják teljesen hidegen, összezavarják, nem tartotta magát annyira ostobának, hogy a férfi ágyába dőljön tőlük. Még akkor is ez járt a fejében, amikor hátrahajtotta a fejét. De abban a pillanatban, hogy feje búbja a hasfalhoz ért, érdekes módon kiszálltak a gondolatok elméjéből. Kelletlenül, dühítően arcátlannak tartotta, hogy hatással van rá a férfi. Úgy vélte, már fölé emelkedett az effajta állatias ösztönöknek… Amikor pedig Vex magához húzta és megcsókolta, rá kellett ébrednie, hogy nem. Élénken élt a kegyetlen csók emléke benne, ez a közjáték azonban valamivel másabb hatást gyakorolt rá. Beleveszett az ölelésbe, bár, két tenyerét a férfi mellkasára tapasztotta azzal a céllal, hogy eltolja magától. amint hozzáértek ujjai az arrancar testéhhez, jobbja önkéntelen indult felfelé testén, hogy a hajába túrjon és átkarolja a nyakát. Készségesen viszonozta a csókot, ami leginkább őt magát lepte meg. Hevesen dobogott a szíve, tartott attól a nevetséges, minden valóságot nélkülöző kósza gondolattól, hogy ki fog szakadni mellkasából a nemes szerv. Egészen addig a pillanatig mélyült el a csatában, amíg fel nem rémlett benne, hogy hogyan kíván felejteni a férfi. Megdermedt a mozdulatban, száját elszakította a másikétól, majd miközben jobb kézfejének külső részén lévő finom, puha bőrrel megtörölte ajkait, hátrálni kezdett. Padlizsánszín íriszei a férfi arcán függtek, miközben azon próbálkozott, hogy kevésbé árulja el sértettségét.
- Nem szándékozom beállni abba a sorba, amit kihasználsz búűzésed okán.- Nyelt egyet, majd választ sem várva, minden kelléket Vexnél hagyva tornyáig sonídozott, ahol gondosan magára zárta az ajtót. Ki nem mondta, de szavaiból egyértelműen kitűnni látszott, hogy távozása oka nem a csók volt. Az a csók, ami után jelen pillanatban is felzaklatottan dőlt a hűtő ajtajának és kortyolta a hűvös sört.
« Utoljára szerkesztve: 2015. Nov. 22, 23:48:35 írta Anida Vegex »

Karakterlap

Carmen Santera

Privaron Espada

*

108-as Privaron Espada

Szint: 5.

Lélekenergia:

60% Complete
27 225 / 30 000

Hozzászólások: 23

Hírnév: 0

Infó

Tárcában: 2 000 ryou

Technikatár
Ajándék küldése


Hovatartozás:
Las Noches

Egyéb hovatartozás:
Nincs

Reiatsu szín:
Narancs

Egyéb hovatartozás:
Tres Cifras

Kapcsolat cimke:
Egyedülálló

Mottó:
Akarat teszi az embert.

Post szín:
#FF3333


  • Profil megtekintése

Nem elérhető Nem elérhető

Re:Vex kocsmája - 4. torony
« Válasz #29 Dátum: 2017. Szept. 08, 02:19:36 »
A Szörny és a Hiéna



 
Hosszú idő telt el azóta, hogy látszólag kivontam magam a politikából: nem tettem mást, csak pitiáner feladatokat hajtottam végre a trónon ülők parancsára, és ha az a parancs nem arról szólt, szinte soha nem hagytam el a világunkat. Talán néha, nagyon ritkán beszerzőkörútra indultam. de úgy tűnhetett, hogy engem is utolért az ősi lények átka: beragadtam. Megrekedtem egy idő után, amikor a lelkem elérte a természetes korát, és már nem változok tovább, nem törekszem tovább semmire. Ha élne még valaki, aki ismer, csak nevetne azokon, akik így gondolják, de soha nem voltak sokan, akik ismertek. Talán csak ő ismert engem: Carmen Santera.
 Megérintem a nadrág takarásában lévő égésnyomot a néhai nyolcas helyén, miközben felnézek a toronyra, ami jó kétszer olyan magas, mint az enyém volt. Egyszer jártam már itt, de akkor még Shifferé volt- akkor nem voltam sikeres, de Karasu Vex jóval könnyebben kiismerhető, mint elődje volt. Nem azért, mert Shiffernek több esze volt, mint Vexnek, vagy mert erősebb volt nála: egyszerűen csak tudom, hogy a jelenlegi quatra sokkal emberibb a Könnyezőnél. Talán fiatalabb, talán csak kevesebbet nyúztak le róla fák, amik egy napon majd kidőlnek, a homok pedig rázúdul az erdőre. Aki pedig emberi, megadja azt, amit akarsz, ha ő is kap valamit, amit akar. Vagy ha azt hiszi, hogy megkapja.
 Előveszem a kis tükröt, ami csillog a hamis Nap fényében, és ellenőrzöm az arcom: tökéletes a sminkem, amit pontosan úgy csináltam, ahogy akkor, amikor a Shiba vagy a Kagami családfő jött hozzánk teára. A szokásos egyenruhámat választottam: fekete cipők, fehér nadrág vékony, fekete övvel, felül pedig a rövid kabát feltűrt ujjakkal, ami éppen egy ujjnyival ér csak a melleim alá. Gondolom, tetszeni fog neki. Az undorító lyukat, amiből kilophatóak a szavaim, azonban nem a sál fedi, hanem egy fekete nyakpánt, és felhúztam egy pár fehér kesztyűt. Nem tudom, hogy miért, de hallgatni szoktam a megérzéseimre, ezért elfogadtam, amikor elkapta a kezem öltözködés közben.
 Kopogok egyet, kettőt, majd a kezem a csatabárdom fejére teszem, és koppantok harmadszor is. Tudom, hogy most itthon van- ha nem is érezném, tudom, hogy ilyenkor itthon szokott lenni. Már régóta figyelem őt, mióta úgy döntöttem, hogy ő a következő lépés. Mégsem várok válaszra, engedélyre, csak benyitok: átvillan az agyamon még egyszer minden részlet, minden apróság, minden szín a férfiról készült festményből, hasonlóan a nagy egészhez, azután a napfény a szobába áramlik. Megigazítom még egyszer ezúttal szabadon hagyott hajamat, miközben a szemem hozzászokik az új fényviszonyokhoz, azután megszólítom a férfit.
 - Elnézést kérek, amiért így önre törtem, uram, de fontos ügyben kell beszélnünk, ami nem tűr halasztást.- nem nőtt az erőm már hosszú ideje, és ha nem is mondok le a rangomról, ma már árnyék lennék az Espada tagjai mellett. Ez a férfi a legékesebb bizonyíték rá. Nem tudom, miért nem nőtt, miért nem elegendőek a gyakorlatok, amiket a lélekenergiám megerősítéséhez használtam régen, de nem számít: elfogadtam ezt a hátrányt, elfogadtam, hogy legyőzhetnek. Elfogadom, hogy ha a számításaimba hiba csúszott, porrá válhatok ebben a pillanatban, de magabiztos vagyok. Nem szoktam rosszul számolni.