Szerző Téma: Vex kocsmája - 4. torony  (Megtekintve 9780 alkalommal)

Description:

0 Felhasználó és 1 vendég van a témában

Karakterlap

Dionisia Maribell Vega

Espada

*

3. Espada

Szint: 5.

Lélekenergia:

60% Complete
28 000 / 30 000

Hozzászólások: 279

Hírnév: 0

Infó

Tárcában: 9 900 ryou

Technikatár
Ajándék küldése


Hovatartozás:
Las Noches

Egyéb hovatartozás:
Nincs

Reiatsu szín:
Sötétlila

Egyéb hovatartozás:
Nincs

Kapcsolat cimke:
Kapcsolatban

Kivel áll kapcsolatban?:
Karasu Vex

Post szín:
#9900CC // #00CCFF


  • Profil megtekintése

Nem elérhető Nem elérhető

Re:Vex kocsmája - 4. torony
« Válasz #105 Dátum: 2021. Ápr. 28, 00:59:17 »
- Meglesz! – szélesen elmosolyodok. Mintha ne tudnám, hogy énrám gondol. Mentségemre szóljon, nagyon, nagyon szórakoztató piszkálni, incselkedni vele és tesztelni, hogy meg tudom e esetleg őrjíteni eléggé ahhoz, hogy félredobja a játékát és enyém legyen minden figyelme… Jobban belegondolva, ez pont, hogy nem mentség a részemről… Mindegy, én nagyon élvezem, és sose állítottam magamról, hogy jól viselkednék és ne lennék problémás eset. Vex ezt az első perctől kezdve tudhatta, mikor utánam eredt az erdőben, hogy elkapjon.
Figyelmesen hallgatom a magyarázatot halványan félrebillentett fejjel. Nos, nem mondanám amúgy, hogy a farkasemberek kifejezetten a kedvenceim lettek volna a fantasy történetekben. Egy hatalmas, gyönyörű vörös szemű, hófehér bundájú farkas úgyis már az enyém, és bőven elég nekem.
- Igen, szerintem sikerrel keverem a farkasembereket a vérfarkasokkal. Azt hiszem azokat szokták teljesen farkasként ábrázolni. Lehet azért a hatalmas méret, hogy így különítsék el a sima farkasoktól, meg egy egyszerű farkas annyira azért nem nagy szám. De ilyen hatalmas farkasok léteznek a fantasy történetekben, csak azok szimpla állatok, és Wargoknak nevezik őket. Szerintem azok is nagyon menők. Szeretnék egy wargot hátasnak. Képzeld egy olyat megülni ló helyett! – most én terelődök el kicsit a gondolatmenetemmel, ahogy szélesen, és jókedvűen elmosolyodom, de gyorsan eszembe jut a téma lényege. – Igen, ha átok, gondolom fájnia kell… De ez is olyan, mint a vámpírmítoszok… Van ahol átokként állítják be, máshol viszont külön fajként kezelik.
Ismét elgondolkozom, még az államra is teszem két ujjam a nagy töprengésben. Úgy elfogadom a farkasembereket, ha rendesen szőr fedi őket, és nem olyanok, mintha rühesek lennének, vagy átváltozás közben azért még átment rajtuk egy fűnyíró is, miközben a fájdalomtól hemperegtek a földön.
- Először is, attól még hogy cigizel, semmi baja a tüdődnek, nem is lehetne baja, de még ha lehetne is, olyan gyors a regenerációnk, hogy folyton gyógyítaná magát. Olyan, mintha próbálnád mindig kevesebbnek, vagy gyengébbnek beállítani magadat. – tüntetőleg szusszanok egyet a cél szentesíti az eszközt szavakra, de utána, hogy megint magát kritizálja, picit sértődött, és aggodalmasabb arcot vágok ahogy felnézek rá. Nem szeretem, ha bárki is kritizálja őt, vagy lebecsüli, még ha az ő maga is. A kelleténél… emberibbnek állítja be magát, tehát törékenyebbnek, mint amilyen, és nem az erejére gondolok, hanem az egész lényére. Mikor ilyeneket mond, mintha múlandó, sérülékeny, törékeny lenne és hiába tudom, hogy ez nincs így, mégis elfog egy kis aggodalom. – Másodszor, a szaunát nem is jutalomként mondtam, hogy belöklek oda. Viszont így már sejtem, miért nem láttalak előkerülni soha, mikor oda befeküdtem kis időkre.
Talán Vex tudta, hogy ott vagyok, és még csak közelébe se akart kerülni. Bár az se kizárt, hogy pusztán csak a hő miatt én se töltöttem ott soha túl sok időt, és azokban az időintervallumokban pont nem keresett engem.
- Ne… nem hiszem, hogy bárki, ha rám néz, ezt feltételezné. – nem számítok bókra, ez most váratlanul ér. Fülig vörösödve sütöm le a tekintetem, zavaromban néhány hajtincsem kényszerítve a fülem mögé. Még mindig nem érzem úgy, hogy a megjelenésem ezt sugallná, különösen egy olyan alfahím mellett, mint ő, de már csak maga a gondolat, hogy Vex így gondolja, önmagában olyan bók, amitől nem tudok nem zavarba jönni.
- Ó, te szegény! Az évek rendesen kikezdhették azokat a szemeket. Talán ezért halsz meg annyiszor a játékaidban. – pimaszul incselkedve vonom fel egy félmosoly társaságában az egyik szemöldökömet. Még mindig nehezen hiszem el, hogy tényleg elhozott még egy ilyen szemüveget is.
Elégedetten mosolyogva kapom le a fejéről a szemüveget, és felvéve be is igazolódik a sejtésem. Minden ugyanolyan. Szerencsére, még a végén elhomályosítaná a látását a felesleges dioptria, és akkor már tényleg elkelne neki a támasz.
- Ez az első alkalom, hogy szemüveget viselek… Milyen? – picit elnevetem magam jókedvűen, majd visszafordulok kíváncsian Vex felé.
Persze még megvárom a kérdésemre a választ, mielőtt levenném, és visszahelyezném az orrára a szemüveget.
- Tessék. A főnökömnek nagyon intelligensnek, és tekintélyt parancsolónak kell látszania a szemüveggel, és semmi esetre se középkorú vénségnek. – bizony, legyen okos, csináljon úgy, mintha mindent értene, ha olyan a kedve, ugráltassa a személyzetet. Érdekes látvány lenne az biztos, mert olyannak még nem láttam. Bár az is rekeszizom fájdító lenne, ha görnyedten kezdené hunyorogva egyre közelebb az arcába betolni a dolgokat, hogy biztosan mindent el tudjon olvasni.

Karakterlap

Karasu Vex

Espada

*

4. Espada

Szint: 16.

Lélekenergia:

60% Complete
80 500 / 90 000

Hozzászólások: 353

Hírnév: 8

Infó

Tárcában: 26 800 ryou

Technikatár
Ajándék küldése


Hovatartozás:
Las Noches

Egyéb hovatartozás:
Egyéb

Reiatsu szín:
Kék.

Egyéb hovatartozás:
Nincs

Kapcsolat cimke:
Kapcsolatban


  • Profil megtekintése

Nem elérhető Nem elérhető

Re:Vex kocsmája - 4. torony
« Válasz #106 Dátum: 2021. Máj. 03, 17:04:05 »
- Jajaja, szerintem is az lehet az oka. Így ráfoghatják, hogy az egyik fajta az tud magáról átváltozva még a menőbb pedig nem. Azt megjegyezném, hogy azért egy sima farkasfalkába se szívesen botlanak az emberek, de még egybe se, gyorsabbak is és elég erős az álkapcsuk, nagyot harapnak. Jap, azok lesznek azok, a Wargok, de a méret ott is attól függ, hogy ki írja, van ahol tényleg lehet rajtuk ülni van ahol nem. Bár személy szerint én még mindig ló párti vagyok, de ha találunk egyszer egy wargot, majd befogjuk neked, és hajrá a szelídítéssel.- egy kölyökkel lehet jobban járnának, egy kifejlett példányt már biztos nem tudna kezessé nevelni Dion.
- Vámíroknál szerintem vámpír válogatja, milyen volt előtte embernek. De szerintem a legtöbben tök jól ellennének vele. S hát szerintem lehet is külön fajnak nevezni őket, más a táplálkozásuk, szaporodásuk na meg a napszak is, amikor aktívak.- ezért is jobbak a farkasok, ők nappal is tudnak mászkálni a vámpírok meg megszívták, a napfény hamar egy marék hamut csinál belőlük.
- Meh, a cigitől nem lesz bajom, de bezzeg másnapos meg tudok lenni. Elég szemétség ez.- morgott az orra alatt.- Ez az én bűnös élvezetem. Meg egyébként is, attól hogy annak állítom magamat, még nem vagyok az, az meg csak nekem jó, ha pár hülye elhiszi, hogy márpedig az vagyok. Legalább jókat röhögök a meglepett képükön.- maga elé képzelte az arcokat, és ettől egy széles vigyor ült ki az arcára.- Azért büntetésnek se nagyon dobálj be oda, ha kérhetném. És pontosan, azért nem látsz ott bent, nem nekem való az a nagy gőz.- és egyébként se látná akkor Dion meztelen testét, akkor abban meg mi a buli? Pontosan, semmi. Úgy izzadni, hogy közben nem is csinálnak egymással semmit? Azt inkább kihagyná.
- Ugyan, ne becsüld alá magadat, tuti, hogy ezt gondolnák.- mondta jókedvűen. Elég ha csak ránéznek kettejükre és bárki levágja, akinek van egy kis esze, hogy mi a helyzet.
- Jaja, pontosan, szerintem is ez lesz az ok, nem is az, mert béna vagyok vagy mert nehezek, semmi más. Jaja, a szemek.- egyetértően bólogatott, örült annak, hogy Dion volt az, aki rájött a titokra.
- Nos, hogy finoman és diplomatikusan fogalmazzak, ha otthon lennének, akkor már nem lenne rajtad más, csak a szemüveg.- ez van, van pár olyan gyengéje Vexnek, amikről nem tudott, és a jelek szerint az egyik az, hogy Dion szemüveget visel.
- Ez bizony így van, köszönöm szépen… héééé, még hogy középkorú vénség. Ejnye, nem vén vagyok, alig kaparom az ötvenet, szerintem ahhoz képest még egész jól bírom és tartom magamat.- oké a haja lehet kicsit elüt a teste többi részétől, de hé, nem őszül, hanem csupán ezüstbe fordul.


Karakterlap

Dionisia Maribell Vega

Espada

*

3. Espada

Szint: 5.

Lélekenergia:

60% Complete
28 000 / 30 000

Hozzászólások: 279

Hírnév: 0

Infó

Tárcában: 9 900 ryou

Technikatár
Ajándék küldése


Hovatartozás:
Las Noches

Egyéb hovatartozás:
Nincs

Reiatsu szín:
Sötétlila

Egyéb hovatartozás:
Nincs

Kapcsolat cimke:
Kapcsolatban

Kivel áll kapcsolatban?:
Karasu Vex

Post szín:
#9900CC // #00CCFF


  • Profil megtekintése

Nem elérhető Nem elérhető

Re:Vex kocsmája - 4. torony
« Válasz #107 Dátum: 2021. Jún. 14, 18:16:10 »
- Á, csábító lehetőség, de bőven elég nekem ez a nagy, bújós albínó farkas. – jókedvű mosollyal simogatom meg Vex fejét. Nem igazán vagyok háziállat párti, túl sok velük a gond. Még ha léteznének is a valóságban wargok, akkor se nagyon vágyom egyre, ráadásul biztos nem lesz olyan szép fehér, mint az én nagy jegesmacim. Ha pedig már ellenérvek, sokkal gyorsabb vagyok bármiféle ló, vagy kocsi nélkül. Persze nagyon hosszútávon azért kimerítőbb és nem bírnám szusszal, de akkor már inkább elnyújtózkodok pihenve egy kényelmes kocsi ülésében.
- Nem lesz tőle bajod, de attól még büdös. – a vámpír és vérfarkasos/farkasemberes témákat egyelőre hagyom, sokkal fontosabb a cigi, és alkohol kérdése. Meg persze, hogy milyen fényben szokta magát feltűntetni. A dohányzási gyakorisága pedig tényleg rossz szagot eredményez. Sajnos képtelen vagyok tagadni, hogy kezd arra érzéketlenné válni lassan a szaglásom, hála annak, hogy folyton azt érzem, de attól még nagyon szeretem inkább elkobozni tőle, ha ott vagyok és egyszer csak rá akarna gyújtani. Szerencsére még mindig tudok helyette a szájára nyomni olyasmit, amit jobban szeret, mint ezt a bűzrudat. – Rendben, ne is gondold magad egy pillanatig se gyengébbnek vagy sérülékenyebbnek. Már mondtam, hogy a fejed, a skalpod az egész lényeddel együtt az enyém! És nem szándékozom átadni senkinek.
Tudom, hogy nagy eséllyel túlreagálom, de még ha tudom is, hogy nem gondolja komolyan, akkor se szeretem, mikor olyasmikre gondol, vagy hoz fel elméletként, szófordulatként, amiktől akaratlanul is úgy érzem, múlandó, nem marad velem örökké és elveszthetem. Még ha egy tényleg olyan harchoz is szerencséje lehet, ahol igazán kiengedheti az erejét és teljes erőbedobással harcolhat egy méltó ellenféllel szemben, akkor se akarom, hogy beletörődjön egy esetleges vereségbe, ami halállal jár. Talán borzasztó önző és nagyképű gondolat és remény a részemről, de szeretnék az egyik ok lenni az életében, ami miatt, túl akar majd élni mindent, küzdeni és legrosszabb esetben is sikerrel elmenekülni.
- Kicsit elfogult vagy velem, nem gondolod? – hiába érzem még mindig úgy, hogy vannak akik ránk nézve jobb partinak tartják magukat Vex mellé, azért nagyon jó érzés, hogy ő ennyire biztosan jelenti ki ezt. Kuncogva ölelem is át jobban a karját, és bújok még szorosabban hozzá. Végső soron az sose érdekelt, hogy rólam mit gondoltak, inkább tartottam attól még régebben, hogy Vex nálam jobb arrancart érdemelne.
Mosolyogva csak megcsóválom a fejem, ahogy egyetért. Szinte már látom magam előtt, hogy legközelebb, mikor ki tudja hányadik halál után szinte már izzani fog körülötte a légkör, annyira próbálja majd féken tartani magát és az erejét, hogy még a kart se robbantsa apró darabokra az ujjai között, akkor majd dühében biztos rávágja majd, hogy mindez azért, mert épp nincs rajta a szemüvege. Csak azért veszít, amúgy győzne.
Csak játékból tettem fel a kérdést a szemüveggel kapcsolatban, arra nem számítottam, hogy ilyen választ fogok kapni, amitől eltűnik a mosolyom, és nagyra nyílt szemekkel pislogok rá, mielőtt ismét halványan feljebb görbülne a szám sarka.
- Nagyon túlzol, ennyire nem kell bókolni. – kicsit elnevetem magam, valahogy nem hiszem, hogy ennyire megtetszett volna neki egy ilyen kis vacak szemüveg, hogy miatta otthon már levetkőztetett volna. Szokott ő ilyesmiket mondani, és elég gyakran teszi is meg függetlenül attól, hogy épp mit viselek. Ráadásul túl nyugodt és jókedvű ahhoz az arca, hogy túl nagy hatást ért volna el a szemüveg, de azért még tényleg jól esik, mikor ilyesmiket mond, amiért kap is egy puszit az arcára.
- Nem is kétséges, hogy jól tartod magad, annyira, hogy én nem tudok néha lépést tartani veled. – ismét muszáj kicsit elnevetnem magam. A „néha” pedig még nagyon is finom szó arra, hogy Vex a mai napig is biztosan visszafogja magát.
Legékesebb bizonyíték jelenleg is arra, mennyire van még mindig jó formában, hogy épp barkácsolást tervez. Bár teljesen még nem értem, mit, de úgyse az a lényeg, vagyis csak az számít, hogy ő tudja, hogy mit csinál.