Szerző Téma: Zúgó vizeken  (Megtekintve 4412 alkalommal)

Description:

0 Felhasználó és 1 vendég van a témában

Karakterlap

Nara Shiratori

Kapitány

Shinigami

9. Osztag

*

9. osztag kapitánya

Szint: 15.

Lélekenergia:

60% Complete
78 500 / 90 000

Hozzászólások: 160

Hírnév: 7

Infó

Tárcában: 22 300 ryou

Technikatár
Ajándék küldése


Hovatartozás:
Gotei 13

Egyéb hovatartozás:
Nincs

Reiatsu szín:
Halványkék

Egyéb hovatartozás:
Nincs

Kapcsolat cimke:
Házas

Kivel áll kapcsolatban?:
Hayakawa Tasumi

Post szín:
#2256F2


  • Profil megtekintése

Nem elérhető Nem elérhető

Re:Zúgó vizeken
« Válasz #30 Dátum: 2014. Szept. 27, 17:34:13 »
Úgy tűnik mindenkinek sikerült megúsznia a találkozást az illúzióismerősökkel, bár felesleges is lett volna a többiek miatt aggódnom, hiszen mindannyian kapitány szintűek, egy ilyen kis trükkel nem tud minket legyőzni senki. Még ha valóságosnak is hat, ha tudjuk róla, hogy illúzió, akkor nem győzedelmeskedhet felettünk, ez ilyen egyszerű.
- Hát ez nem jött be. - reagáltam Sierashi-san kidou megszüntető kidoujának nem működésére, bár eddig én is úgy gondoltam, hogy egy illúzióval állunk szemben. De ettől függetlenül jó volt elnézni, ahogy Sierashi-san hadonászik a kezével a levegőben és nem történik semmi. Igazából csak a cirip-cirip hang hiányzott a háttérből, hogy igazán vissza legyen adva, hogy semmi nem történt.
Ebből viszont már kicsit többet tudunk arról, hogy mi is történik velünk és kizárhatjuk az illúzió lehetőségét. Most inkább az a tippem, hogy valami elképzelt világban vagyunk, amint Hayao kedvére tud befolyásolni. Bár ha ez igaz, akkor egyből valami erős ellenfelet is állíthatott volna elénk, vagy egy egész hadsereget, ha egyáltalán képes ilyenre, de nem tette. Ezért is gondolom azt, hogy valami más terve is lehet velünk, ha nem akart egyből megölni mindünket.
- Én korábban sem azt mondtam, hogy nincsenek határok hanem, hogy a bent lévőknek úgy tűnik, hogy nincsenek. De ezt már egyszer kifejtettem. Nem figyelt kedves Yuyussan? - próbáltam visszavágni a Narancs taichoura, amit nem tudunk miért kaptam, de nem tetszett, ezért kölcsönvettem, ahogy Hana-san szólította és úgy kérdeztem vissza. Én korábban egy szóval sem mondtam, hogy nincsen igaza, csak kiegészítettem, hogy attól, hogy vannak határai ennek a világnak, attól még nekünk tűnhet végtelennek valamilyen trükk hatására.
Közben lassan partot értünk, homokos partot, ahol nem voltunk egyedül. Arrancarok vártak ránk, de valamiért nem úgy, akik bármelyik pillanatban kardot rántva ránk vetnék magukat, hanem inkább, mintha valami fontos emberek érkeztek volna meg, ami részben igaz is volt, csak nem az arrancaroknak. Hirtelenjében nem tudtam ezt mire vélni, egy arrancar meg is szólította Sierashi-sant, mintha ő lenne a vezetője. Ez az arrancar is a Daitenshi tagja lenne? Mik folynak ezen a szervezeten belül?
- Ismeri, Yuyussan? - súgtam oda Sierashi-sannak, hogy megtudjam, jó volt-e a feltételezésem, hogy Daitenshi egy tagjáról van szó. Bár nem tudom, hogy mit kezdek ezzel az információval, hiszen amíg az arrancarok nem támadnak ránk, addig nekünk sincs okunk ezt tenni. Ha viszont gyanúm beigazolódik, akkor kérnem kell egy részletesebb ismertetőt a Daitenshiről, hogy pontosabban tudjam kik közé keveredett Shizune. A bohóc is elég nagy sokk volt, nem lenne jó, ha még több oda nem illő tag lenne.
A tömegben viszont én is felfigyelek egy ismerős alakra, mégpedig Elianára. Akkor ez itt Hueco Mundo lenne, a Hollowk Birodalma? Még sosem jártam itt, bár nem is akartam ide eljönni, nem szeretem a sivatagot. A nézelődésben viszont feltűnt, hogy rajtunk is az arrancarok egyenruhája volt, ami részben megmagyarázza, hogy miért tartanak az arrancarok közéjük valónak. Ettől függetlenül viszont nem nézünk ki lídércnek, hiszen nincsen maszkunk sehol sem.
- Nem tudom, lehet, hogy arról van szó, senorita Hana. - egy kicsit meglepődtem, amikor belém karolt Hana-san, de megszólalása egyáltalán nem volt butaság, hiszen lehet, hogy pont erről van szó. Nálunk szinte elképzelhetetlen lenne, hogy az arrancarok vezetőiknek higgyenek minket, egy párhuzamos világban viszont lehet, hogy ez a normális. És vettem a lapot, hogy Hana-san be akar épülni a spanyol arrancarok közé, ezért próbáltam én is hasonlóan tenni.
Az arrancarok azt akarták, hogy segítsünk nekik egy haditervben, amihez már ki is terítették a térképet és egyből neki is kezdtek a magyarázásnak. Igazából nem szívesen segédkeztem volna az arrancaroknak, még ha itt ez természetesnek tűnik, én akkor sem állok át ilyen gyorsan, hogy itt az arrancarokkal vagyunk. Én inkább jobbnak láttam, ha csak csöndben figyelek és rásózom a tervkészítést Yuyussanra.
- Szerintem ezt bízzuk Yuyussanra, ebben ő a legjobb. - válaszoltam Hana-san kérdésére, hogy az említett személy is meghallja, amit mondtam, hiszen egy kis dicsérettel mindent el lehet könnyebben érni. És el is értem, amit akartam, az illetékes már neki is kezdett a tervszövögetésnek, én pedig nyugodtan a háttérbe szorulhattam.
- Ki is az ellenség? Már megint elfelejtettem. ^^” - súgtam oda, ha tehettem és éppen a közelben volt Elianának, vagy ha messze volt, akkor nem verekedtem át magamat a tömegen, hanem valakinek, aki a közelben volt és kedvesebbnek tűnt. Ha ebben a világban ezek az arrancarok ismernek minket, akkor tudhatják, hogy mennyire feledékeny vagyok és megmondják, hogy ki ellen is harcolunk. Bár nem tudom, hogy a többiek hogy vannak vele, nem tűntek úgy, mintha ők ne tudták volna, kiről is beszél mindenki. Csak engem nem avattak be? T_T

Karakterlap

Neliel Tu Oderschvank

Moderátor

*

Hozzászólások: 204

Hírnév: 7

Infó

Tárcában: 1 721 800 ryou

Technikatár
Ajándék küldése


Hovatartozás:
Független

Egyéb hovatartozás:
Nincs

Egyéb hovatartozás:
Nincs

Kapcsolat cimke:
Plátói

Kivel áll kapcsolatban?:
Staff *3*

Mottó:
"Omlik az ég, egy mesére zuhan... Na és akkor most mi van?"

Post szín:
2BCCFC


  • Profil megtekintése

Elérhető Elérhető

Re:Zúgó vizeken
« Válasz #31 Dátum: 2014. Dec. 18, 22:22:29 »
Sztüx

- Nem megyünk messzire, a többiek csak önökre vártak a haditanács megkezdéséhez itt, a Pecho hegy lábánál! – Feleli Hana kérdésére. – Nem, Aizen~sama nem mérges, nincs is itt, a tanácsra bízta a csata sikerességét, valami máson dolgozik Las Nochesben. – Válaszolja, bár kicsit furcsán méregeti Hanát, mintha valami zavarodottság, vagy inkább beteg jeleit keresné aggódóan.

- Vagyis egy erősebb, de kisebb egységnek kellene bent tartani a frontot, amíg a másik, valamivel több lidércet számlálónak pedig addig elzárnia a másik oldalt. – Kezdett bele a terv felvésésébe, a térkép pedig megelevenedett, és az elmondottak alapján a jelölések mozgolódásba kezdtek, bemutatva, miként is képzelik a dolgot. – Még jól is jöhet a Sinalma erdőség, megnehezíti kissé a mozgásukat, hogy nem ismerik ki magukat. – Vakarta meg elgondolkozva az állát. – Rendben, az első négy espada marad a szurdokban a fraccionokkal, a többiek pedig megkezdik a hegymászást, hogy a lidérceket időben a másik oldalhoz terelhessék. Az sem gond, ha menekülnek előletek, és úgy jönnek, a lényeg, hogy a létfenntartásukért küzdjenek, és inkább a shinigamikat legyen kedvük pusztítani.
Teljesen érzelemmentesnek hallatszott a hangja, de látszott rajta az elszántság, valószínűleg tudta, hogy ez a csata a mindent vagy semmit alapon fog eldőlni, Hueco Mundonak nincs már akkora hadereje, hogy Las Noches előtt máshol is visszaverje a közeledőket.
A körülöttetek állók közöl hatan bólintanak, és az eddig beszélőn, és rajtatok kívül csak a fraccionok maradnak, akik izgatottan álldogálnak még mindig körülöttetek. Ebből kikövetkeztethetitek, hogy a négy legerősebb között vagytok, és a szurdokban maradtok. Az eddig mögöttetek állók is felfejlődnek körétek, majd mindenki elindul a szurdok irányába, amit szabad szemmel is jól lehet látni, és közelebb érve a méretek is lassan világosak lesznek. Egymás mellett kényelmesen négy, szűken öt ember fér el.
A falak viszont kissé egyenetlenek két oldalt, tapasztaltabb hegymászó, vagy jobb erőben lévő könnyedén felkapaszkodhat oda is, és a bent uralkodó félhomályban öt-hat méter után már nem is látszik az alakból semmi. Elianának tetsző alak is elment a többiekkel, így Nara kérdésére az eléjük siető arrancar válaszol.
- Yamamoto tábornok, és a hódító hadjáratának tagjai. Nem hozta magával a teljes gárdát, de volt hozzájuk többször is szerencsénk, mióta az áll békeszerződés után elkezdték a folyamatos betöréseket Hueco Mundoba. Először azt hittük, hogy csak tévedés, és ellenőriznek a területeken, de néhány nap alatt számtalan hollowot mészároltak le, és hatalmas területeket tettek a fennhatóságuk alá. – Kicsit mintha dühösen mesélné a történteket, felháborodás érződik ki a hangjából. Nem próbál suttogni, vagy visszafojtani a hangját, aki a közelben tartózkodik, az jól hallhat mindent, amíg a kijelölt részre tartotok. – De hiszen önnek kellene a legjobban tudnia, ott veszítette el… tudja. – Pislog együttérzően, mintha valami nagyon szomorú dologról lenne szó.
A szurdok előtt további arrancarok várnak rátok, köztük is felfedezhettek ismerősöket, de javarészt csak mozgolódó tömegnek, és színes, lármás forgatagnak tűnnek. Képtelenek igazi alakzatot felvenni, és folyamatos kötekedés, acsarkodás hallható a sorok közül, ám amikor megpillantanak titeket, mintha megváltozna a levegő is, néma csend lesz, és teljes tisztelettel, vagy épp félelemmel tekintenek rátok. Kissé a fejüket is leszegik, és utat engednek nektek a szurdok bejáratáig. Onnan két lihegő alak érkezik, előbb sonidoval, majd néhány méterről már csak futva. A két fiú alig néz ki kamasznak, az egyik haja kék a másiké pedig lilás, nagyjából százhetven centi magasak, és az arcuk jobb oldalán van a maszk darabjuk egy kis szarvacskával. Egyforma vonásaikból sejthető, hogy ikrekről van szó.
- Épp most hatolnak keresztül az erdőn, úgy tűnik, hogy a teljes sereg ide tart, nincs második vonal, a szanitéceket hátra hagyták, egy részük haza is ment. – Jelent a kék hajú Hanának, mintha a világ legtermészetesebb dolga lenne.
- Vagyis biztosra veszik a győzelmüket… micsoda arrogancia. – Mondja a veletek maradt espada, majd Yuura néz. – Nagyjából tíz-tizenöt perc alatt átérnek az erdőn, a szurdok pedig keresztülhalad a hegyen, több mint tizenhárom kilométer hosszú, villámlépéssel is némi időbe kerül megérkezniük. Mindenki csak a parancsra vár, hogy hol várjuk be őket. – Ezzel pedig előre enged titeket, mintegy átadva a staféta botot, hogy innentől a ti feladatotok az irányítás.
Ha kérdésetek van, Yuu mellett maradt az érkezéskor is eléjük siető, valamint Hana oldalán is a két fiatal fiú, mielőtt Nara elszomorodhatna, hogy neki nem jutott alárendeltből, a sorok közül kisebb zörej hallatszik, és egy alacsony, szemüveges nő próbál előre jutni, mintha csak elkésett volna. Bukdácsol, néha el is esik egy-egy végtagban, azonban másodpercekkel később megjelenik a férfi mellett, és bűnbánóan felmosolyog rá.
- Elnézést kérek Nara~sama, feltartottak! – Törli meg szemüvegét ruhája szélében, majd visszahelyezi orrára, és várakozón néz rájuk.
Úgy tűnik, hogy mindenki megérkezett, és csak a további parancsokra várnak, hogy elkezdődjön az ütközet.

Karakterlap

Kuchiki Hana

Eltávozott karakterek

Shinigami

6. Osztag

*

Kuchiki ház XXIX. feje

Szint: 7.

Lélekenergia:

60% Complete
37 500 / 45 000

Hozzászólások: 87

Hírnév: 7

Infó

Tárcában: 28 000 ryou

Technikatár
Ajándék küldése


Hovatartozás:
Gotei 13

Egyéb hovatartozás:
Shinigami Nőegylet

Reiatsu szín:
Azúrkék

Egyéb hovatartozás:
Kardok és Rózsák egylete

Kapcsolat cimke:
Egyedülálló

Mottó:
A sake jó. A sake finom. A sake különleges!

Post szín:
#0066ff


  • Profil megtekintése

Nem elérhető Nem elérhető

Re:Zúgó vizeken
« Válasz #32 Dátum: 2015. Jan. 28, 20:07:43 »
Mellbe vágtázó élményként ért a nagy felvezetés, hogy merre és meddig kell menni, ugyanis nem tetszett a lehetőség megmásszak egy buckát. Nagyon kedveltem a sík terepeket, mert akkor sosem fáradtam ki, annyira, mint ha hosszú maratont kellett volna futnom. Épp ezért elregéltem egy imát a magasságos Aizen bal hónalja alatt terpeszkedő anyajegynek, hogy ne kelljen arrafelé mennem. Kész kiütéses győzelemnek éltem meg, miután elszállingózott a társaság, csak mi nem, vagyis kizárásos alapon maradtunk odalent. Az már csak önérzetemet gyengéden simogató mellékzönge volt, hogy ez azt jelentette, legjobb négy espada körébe tartozunk. Mi mást is várhattam volna briliáns elmémtől, ami mindig tudja, merre kell tartózkodnia a siker érdekében.
A kezdeti örömöm viszont hamar elszublimált a csatamezőre vonuló nóta hiányával, miután egész kicsike lábtörlőt fényező horda vonult körénk. Semmi kifogásom a személyre szabott rajongókkal, de amikor szemeim világa elé került, micsoda szűkös helyere fognak betuszkolni több kicsiny, morcos és néhány esetben perverz arrancar-ral, akkor viszketni kezd a tenyerem, csak azért, kioszthassak pár jól irányzott maflást. Már csak a békés ellenségeskedés is beszélt belőlem, nehogy már kézen fogva ügessek el velük a végtelenbe! Egyre makacsabban fékeztek be a lábaim erre a hírre, de legalább volt kifogásom, miután dobhártyámnak mérhetetlenül vicces hírfoszlány ütközött. Nara san homály fedte dolgát, melyet pontosan ezen a szent helyen vesztett el, olyan délcegen csiklandozta a humormirigyem, hogy kapásból hangos röhögésben fakadtam ki. Térdem ritmusos csapkodásával mulattam a szerintem totál költői elszólaláson. Az nem különösebben érdekelt mennyire veszik jó néven a fraccion-ok, hogy épp az egyik főnökön mulatok. Ha valamelyiknek kedve támadna nekem rontani, majd véletlen elém kapom Yuyucchi beosztottját.
-Ehehehelnézést!-Töröltem le a szememből patakokban kibuggyanó könnycseppjeimet. –Mindig elragadnak az érzelmek, amikor arra a tragikus napra gondolok, amikor elveszett azaz ártatlan bimbó...-
Pukkadoztam tovább a számomra teljesen egyértelmű és röhejes félreértésen. Utána nem maradt más dolgom, mint tovább barátkozni a helyzettelenséggel és folytatni a röhögőgörcsből felépülést. Azt eleve ajánlottam a szurdoknál tolakodó mirelit lidérceknek, hogy pattanjanak arrébb, szóval nem különösebben foglalkoztam velük. Annál jobban lesokkolt a pillanat, amikor befutott két ökör, pontosabban iker, akik a melleimnek, mármint nekem jelentettek. Azt se tudtam mit akarnak tőlem, de azért lőttem nekik a széles vigyort, hogy ne parázzák agyon magukat, lesz ez még rosszabb. Főleg azok után, hogy gondoltam adok némi jogalapot a belső viszály kirobbantásának. Megérkezett egy pápaszemes leányzó, akit már előre sajnáltam, hogy ilyen gyönyörűen kiválasztok a gonoszkodásom célkereszttel megjelölt áldozatának.
Könnyedén kitartottam a csülkömet, hátha keresztül vágódik rajta, ha pedig ez nem jönne be, akkor teljesen véletlen, méghozzá előre megfontolt szándékkal az egyik ökör gyerek takarásából taszítok egyet rajta, had zakózzon Yuyucchi tüneményes kíséretére.
-Még mindig haszontalan a beosztottad, Nara san! Ezek a cukiságok bármikor porba, jelenleg hóba alázzák, vagy azt mered állítani a kicsiny rózsabimbó fosztott szácskáddal, hogy nem így lenne?-
Morranok rá rengeteg kacsintással, miközben hónom alá csapom a kábé velem megegyező magasságú gyerkőcöt. Erősen reménykedtem benne, esetleg, talán, halovány reménysugárként veszi a lapot, hogy lendüljön kicsike kakaskodó partiba. Mindezt a puccsos üstöt fortyogtató szándékot erősítettem azzal, rögvest Yuyucchi felé böktem gyermekeimként dédelgetett fraccion-jaim közül.
-Te se hidd, hogy különbözöl tőlünk, csak, mert….előrrébb állsz és fentebb és fogalmam sincs, de ne legyél úgy eltelve magadtól! Tudtátok, hogy Aizen azért küldte ide, hátha feldobja a pacskert, mert a kis komisz hobbit át akarja tőle venni a trónt?-
Tartok rögtönzött áskálódó délutánt, mintha lenne rá bármilyen alapom. Reménykedtem benne a sok sületlenségre nem figyelnek, amit kimondok, csak rávetődnek a lehetőségre, hogy lehet balhézni. Ha választani kell a szemüveges lánykát kell a leggyorsabban eltenni láb alól, mert a dupla szemesek mindig okosak és az nekünk most nagyon nem jó! Utána jöhetne Yuyucchi segédeleme, bár az lenne a legjobb, ha véletlen folytán kinyiffantanák egymást a közreműködésünk nélkül és mehetnénk tovább…

Karakterlap

Nara Shiratori

Kapitány

Shinigami

9. Osztag

*

9. osztag kapitánya

Szint: 15.

Lélekenergia:

60% Complete
78 500 / 90 000

Hozzászólások: 160

Hírnév: 7

Infó

Tárcában: 22 300 ryou

Technikatár
Ajándék küldése


Hovatartozás:
Gotei 13

Egyéb hovatartozás:
Nincs

Reiatsu szín:
Halványkék

Egyéb hovatartozás:
Nincs

Kapcsolat cimke:
Házas

Kivel áll kapcsolatban?:
Hayakawa Tasumi

Post szín:
#2256F2


  • Profil megtekintése

Nem elérhető Nem elérhető

Re:Zúgó vizeken
« Válasz #33 Dátum: 2015. Febr. 07, 11:06:12 »
Továbbra sem értettem, hogy mi akar lenni ez az arrancarosdi, miért is vagyunk mi most az arrancarokkal. De mivel jobb dolgom nem volt, ezért inkább sodródtam az árral és majd lesz valami. Bár még most sem fér a fejembe, hogy milyen bankai lehet ez, ahol arrancarosdit kell játszani minden instrukció nélkül. Egyáltalán nem tudok rájönni, hogy ennek az egésznek mi értelme lehet. Így akarhat minket kiismerni, és majd ha megtalálta a gyengéinket, akkor támad ránk?
A stratégiai megbeszélésben nem vettem részt különösen, inkább másra tartalékoltam az agytekervényeimet, minthogy az arrancaroknak segítsek vele. Azt viszont megtudhattunk, hogy itt nem csak egyszerű arrancarok vagyunk, hanem az espada tagjai. El is kezdtem keresni magamon a tetoválást, ami az espada tagjainak van a testükön valahol. Bár mivel maszkdarabunk sincs, ezért lehet, hogy ez sincs rajtunk, de azért én megpróbáltam egy kicsit keresni. Mert abból legalább megtudhattam volna, hogy hányas számú vagyok.
Talán nem volt a legjobb ötlet kérdezősködni, hogy ki is az ellenségünk, mert olyan információkat is kapok, amire nem vagyok kíváncsi. Vagyis pontosítva, csak kitalációk, hiszen igazából nem vagyunk arrancarok, így nem történhetett velünk itt semmi, ami kihatással lehetne ránk. Ami viszont legjobban zavart, hogy elég többértelműen válaszoltak nekem és nem csak én hallottam a választ, hanem mások is, akik elég humorosnak találták, ezért tennem kellett valamit. A pletykás arrancart egy jól irányzott vágással próbáltam kettévágni az oldalamra függesztett tokból előhúzott kardommal.
- Nem nevet! :| Ez csak egy semmirekellő volt, azt se tudta, mit beszél. - néztem csúnyán a vicceskedőre és próbáltam meggyőzni, hogy az arrancar csak halandzsázott. Ami igaz is volt, hiszen fogalmam nem volt, hogy mire is akart utalgatni, pedig elméletileg rólam beszélt. Na, mindegy, nem töröm felesleges dolgokon a fejemet, amúgy sem számít, amit mondanak, mert úgy sem történt semmilyen elvesztés vagy hasonló.
Közben útnak indultunk a csatatérre és el is érkeztünk egy nagy csapat arrancarhoz, akik távolról nézve még nyüzsögtek és hangoskodtak, de amint közelebb értünk, egyből elcsöndesedett minden. Ebből is látszott, hogy mennyire nagyhatalmú espadák vagyunk, hogy mindenkit megrémít a jelenlétünk, ha megjelenünk valahol. Egy jelentés is érkezett Hana-sannak, hogy az ellenséggel lassan konfrontálódásra kerül sor. A rajtunk kívül itt lévő espada pedig előre küld minket, hogy innentől mi vezetjük a sereget.
Az indulás után lassan egy két ballábas szemüveges lány tolakodott előre a tömegből és egyenesen felém jött. Sierashi-sanhoz és Hana-sanhoz hasonlóan biztos ő lesz az én utánfutóm, ha már hozzájuk is csapódott valaki, én sem maradtam ki. Bár engem nem különösebben zavart volna, ha kimaradok a szórásból és nekem nem jut alárendelt.
- Valami jobb kifogást is kitalálhattál volna. - jegyzem meg az újonnan érkezőnek, mert azért háború idején nem a legajánlatosabb késni. Főleg úgy, hogy az én fraccionom és ezzel engem is lejárat nem csak magát. De már elhatároztam, hogy nem veszem nagyon komolyan az itt történteket, inkább játszom a szerepemet. Bár az ugyan nem mondta el senki, hogy mit is kellene eljátszanom, de akkor improvizálunk. A végeredmény úgy sem számít sokat kivéve, ha az életünk a tét, bár erről nekünk nem szólt senki, hogy ez lenne a helyzet.
- Sosem volt rózsa a számban. :| A te utánfutóid csak többen vannak, de nem érnek semmivel sem többet az enyémnél, Hana-san. - próbáltam visszavágni amennyire tőlem tellett, hogy tovább hergeljük az indulatokat és egymásnak menjenek az arrancarok. Továbbra sem értem, hogy miért kell ezt játszanunk, de remélem, nem azt akarnák megfigyelni, hogy mennyire jó vezetők vagyunk egy akármilyen csapat élén, legyenek azok akár a tulajdon ellenségeink is.

Karakterlap

Aenom'en

Ős - Shinenju

Eltávozott karakterek

Daitenshi

*

Hachibantai ex-taichō, Saizensen sōsui

Szint: 16.

Lélekenergia:

60% Complete
80 500 / 90 000

Hozzászólások: 93

Hírnév: 2

Infó

Tárcában: 29 100 ryou

Technikatár
Ajándék küldése


Hovatartozás:
Daitenshi

Egyéb hovatartozás:
Nincs

Reiatsu szín:
Acélkék

Egyéb hovatartozás:
Nincs

Kapcsolat cimke:
Házas

Kivel áll kapcsolatban?:
Yasuji Chiyoko

Mottó:
„You either die a hero or live long enough to see yourself become the villain…”

Post szín:
Azure|Beszéd: Glowing #31337e


  • Profil megtekintése

Nem elérhető Nem elérhető

Re:Zúgó vizeken
« Válasz #34 Dátum: 2015. Febr. 09, 14:46:36 »
Egy nemtörődöm legyintéssel reagálok Narancs kapitány riposztjára, értelemszerűen, ha figyeltem volna egyáltalán arra, amit mond, akkor ez a kérdés alapvetően értelmetlen lenne. Biztos rossz beidegződés, valahogy a saját megérzéseimben jobban megbízom, mint a mások intuícióiban, még akkor is, hogyha nem minden esetben bizonyultam tévedhetetlennek, mindazonáltal a hibáinkból tanulunk, igaz-e? Az arrancart firtató kérdést hallva kissé elkomorodva biccentek egyet, azután elég közel hajolok hozzá ahhoz, hogy remélhetőleg ne hallgathassa ki senki beszélgetésünket.
- Igen, ismerem. – vallom be színtelen hangon, mialatt tekintetem a nőre szegezem. – Néhány évvel ezelőtt magam végeztem Vele!
Többek között pontosan az ilyen személyek felbukkanása miatt feltételeztem az eshetőséget, mely szerint egy illúzióval állunk szembe, hiszen lélekölővel pusztítottam el az egykori Espadát, aki valamiért gyengéd érzelmeket táplált irányomba, s nem fogadta túlzottan jól a visszautasítást, eléggé megrázó élményben részesített, amennyiben egy pár ezer voltos áramütésre hivatkozhatok ekképpen. Most viszont láthatóan él és virul, ráadásul nyoma sincs semmilyen sérülésnek rajta, holott emlékeim szerint az ikersárkányon széttépték a testét. A győzelem ellenére kifejezetten kellemetlen emlék, ugyan valamilyen szinten belém nevelték a lidércek iránti ellenszenvet, azonban vaizardságom, valamint olyan egyének megismerése, mint például Adán-san, okán át kellett értékelnem az értékítéletemet. Közülük sem mindenki megrögzött gyilkos vagy agyatlan zabagép, azonban társadalmukban az ilyen jellemvonással rendelkező egyedek vannak többségben és kizárólag akkor tudnak feljebb lépni a ranglétrán, illetve hatalomra szert tenni, ha eljátsszák azt a szerepet, amelyet közösségük kijelölt számukra. A rendszer ellen lázadók természetesen mindig is voltak, vannak, lesznek, ahogy azt a Daitenshi létrejötte is bizonyítja. Be kell vallanom, a Gotei Juusantaijal kötött egyesség ellenére se mondtam le eredeti célomról, miszerint egy olyan szervezetet hozzak létre, mely kötődik minden létező frakcióhoz és egyfajta közvetítőként működve lehetőséget biztosítana a békés problémamegoldásra. Megmosolyogtató, talán túlzottan utópisztikus gondolatmenet, ennek ellenére látok benne rációt, nem lenne azért olyan rossz a mészárlás háttérbe helyezése. Úgy tűnik a valóság ezen szeletében Espada énemnek nem voltak efféle ambíciói, éppen ezért lehetséges, hogy egy hódító hadjárat elleni védekezés kellős közepén vagyunk, Hueco Mundo gyarmatosítása a küszöbön áll, ami… elképesztő!
- Felesleges a múlton rágódnunk, valószínűleg mindannyiunkat ugyanannyira megviselt volna „annak” az elvesztése… – fűzöm hozzá gúnyosan, habár igazából lövésem sincs miről lehet szó. Sokadik alkalommal bizonyosodik be a tény: pályát tévesztettem, filmsztárnak kellett volna mennem vagy kémnek, a megtévesztés mestere vagyok! :xMilyen ostoba kérdés ez, természetesen ott várjuk be őket a…
Sajnálatos módon nem tudom befejezni kioktató szónoklatomat, amit igazándiból még el sem kezdtem, mert idő közben elszabadulnak az indulatok a tanácskozás közepette. A személyemet ért sértést hatalmasra nyitott szemekkel, levegő után kapkodva konstatálom, ráadásképp egy rögtönzött ájulást is eljátszok, csakhogy hirtelen véget vessek az egésznek és mániákusan felvihogva tapsolni kezdjek.
- Szóval rájöttél, nemde? – fordulok Hana-san felé játékosan megfenyegetve jobbom mutatóujjával. – Tényleg nem értitek, bolondok? Las Noches trónján egy shinigami ül, mi pedig most szintén halálistenekkel szemben csatározunk és áldozzuk fel életünket! A végtelen sivatag azé, aki megműveli és mivel Én különösen művelt vagyok, így egyértelműen Nekem kell uralkodóvá válnom! Király leszek, még ha ehhez mindenkit le kell vágnia a fracciónok bajnokának, Neki!
Monológom végén rámutatok a saját beosztottamra, ámbátor némileg furdal a lelkiismeret, miszerint immáron másodszorra fogja szerencsétlen halálát lelni miattam, ugyan jelenleg szerepem csak közvetett a történetben. A biztonság kedvéért azért előhúzom katanámat magam is, más se hiányozna, minthogy valaki megpróbálja átszabni az új gúnyámat, amit egyébként kezdek megkedvelni, jóval kényelmesebb, mint a DBN-S, persze annak fejlesztése során a kényelmi-faktor sokadlagos szempontként került a listára.
« Utoljára szerkesztve: 2015. Febr. 09, 14:50:41 írta Hirako Shinji »


Karakterlap

Neliel Tu Oderschvank

Moderátor

*

Hozzászólások: 204

Hírnév: 7

Infó

Tárcában: 1 721 800 ryou

Technikatár
Ajándék küldése


Hovatartozás:
Független

Egyéb hovatartozás:
Nincs

Egyéb hovatartozás:
Nincs

Kapcsolat cimke:
Plátói

Kivel áll kapcsolatban?:
Staff *3*

Mottó:
"Omlik az ég, egy mesére zuhan... Na és akkor most mi van?"

Post szín:
2BCCFC


  • Profil megtekintése

Elérhető Elérhető

Re:Zúgó vizeken
« Válasz #35 Dátum: 2015. Ápr. 02, 20:38:18 »
Sztüx

- Ártatlannak azért nem nevezném Tasu~sant, de egyikünk sem mondható annak... – Válaszol Hana felvetésére, Nara csapása elől kissé hátrébb szökken, és bal alkarját feltartva védi magát. Bőrét felhasítja a zanpakutou, és bíbor vér folyik végig rajta, amit másik kezével ráfogva igyekszik elállítani, miközben félve néz a férfira. – Elnézést Nara~sama, elfelejtettem, hogy milyen mélyen érinti ez még most is. – Süti le szemét, és igyekszik Yuu közelében, bár kissé hátrébb maradni.

A következő mondatokra viszont mindenki csak néz nagy szemekkel, a várt hatás elmarad, senki sem szándékozik a másiknak ugrani, sőt kifejezetten döbbentnek látszanak. Különösen Yuu mögött álló alak, aki egy halhoz hasonlóan tátogatja száját, hogy ő aztán nem gondolja magát bajnoknak. Minden úgy fest, mintha nem sült volna el túl jól az egymásnak ugrasztás ötlete, ám a sorok közül, az arrancarok tömegéből rekedtes nevetés hangzik fel.
Először nem lehet kivenni, hogy kitől is, csak egy sötét sziluett látszik, egy nagyjából száznyolcvan centi magas, sötét hajú férfi körvonalai. Azonban az feltűnő, hogy egyáltalán nem fordul felé senki, rajtatok kívül nem vesznek róla tudomást, mintha nem hallannák. Olyan, mintha direkt rejtőzködne közöttük, folyamatosan mozgásban van, éppen ezért nem tudjátok pontosan kivenni, hogyan is néz ki. Utána mehettek, az alakok nem mozdulnak körülöttetek, már a tekintetük sem követ titeket, mint az elején.
Mire körül zárhatnátok az arrancarok között, kiér onnan, és nektek háttal megáll, majd lassan felétek fordul, ő maga Akadémista egyenruhát visel. Kinézetre talán a huszas évei végén járhat, haja világosbarna, szeme csokoládé színű, de nem tűnik ismerősnek egyikőtöknek sem. Ajka gúnyos mosolyra húzódik, és lassú tapsolásba kezd, mintha csak ezzel jelezné, a játék végetért.
A helyszín lassan alakul vissza, mintha ismét a Mukenben lennétek, körülöttetek ismerős alakok bukkannak fel, a főkapitány, és a kidoushuus tisztek személyében, akik mind leveszik arcukat fedő maszkjaikat. Köztük van Yamamoto~exsoutaichou is, és jó néhány ismerős arc. Mintha csak a korábbi szellemjárás ismétlődött volna meg, bár ezúttal nem szürkés képekről, hanem húsvér „emberekről” van szó. Már nem is látjátok köztük a férfit, mintha maga is „maszkot” húzott volna le, és elvegyült volna a körben, ám senki sem mozdul, szótlanul, titeket szemlélve állnak.
- Jó tudni, hogy Seireiteit védelmezők még mindig csak azt látják, hogy ki milyen rasszba tartozik, nem pedig azt, hogy mit tesznek... – Szólalt meg először Yamamoto~exsoutaichou, és ha valaki még ismerte, akkor az ő hangját hallotta, nem valaki másét.
- Pedig azt gondolná az ember, hogy az idő előrehaladtával változnak a dolgok, főként, ha bebizonyosodik, hogy tévedtek, számtalan alkalommal. – Immár egy másik alak szólalt meg a hátuk mögött.
- Nincs értelme harcolnotok, úgyis elbuktok, hiszen olyan eszméknek vetitek alá magatokat, amiket azok szegnek meg először, akik vak hitet, és hűséget követelnek, akár az életeteket is, ha úgy adódik. – Hangzott egy harmadik felől.
- És úgy fogtok elveszni a történelemben, mintha csupán csak egy apró tégla lettetek volna az ő monumentális építményükben, holott saját erejükből csak a reszketésre képesek... – Így egy negyedik.
Ha neki rontanátok valamelyiknek, felveszik veletek a harcot, bár továbbra is beszélnek, és igyekeznek megtartani a kör alakzatot. Sejthetitek, hogy a korábbi alak valamelyik régről ismert arc alatt lapulhat, de hogy miként jöhettek rá, pontosan hol, és mi is a célja, az csak rajtatok áll. Amíg valaki nem kezd támadásba, addig a körben állók sem tesznek így, csupán beszélnek, mintha ennél több dolguk nem is lenne.
- Szerintetek hányaknak kell még meghalniuk ahhoz, hogy elérkezzen a változás ideje, hogy végre olyat tegyetek, amit ti akartok, nem pedig egy felettetek álló személy?
- Mennyi vérre van szükség ahhoz, hogy látni lehessen, mi is az igazi hatalom, és mi az, amit szemfényvesztésnek nevezhetünk?
Valószínűleg nem vár senki választ, már, ha egyáltalán valaki valóban ott van. Nehéz eldönteni, hogy mi valóságos, és lehetséges-e, hogy bárki jelen legyen, akit láttok. Korábban is hittétek, hogy illúzióval van dolgotok, akkor tévesnek bizonyult a felvetés, de most is ez lenne a helyzet? Bármi legyen a célja az ismeretlen férfinak, egyelőre nem mutatja magát, és nem érzékelitek, hogy bármelyik alak agresszívan lépne fel veletek szemben.

(click to show/hide)

Karakterlap

Aenom'en

Ős - Shinenju

Eltávozott karakterek

Daitenshi

*

Hachibantai ex-taichō, Saizensen sōsui

Szint: 16.

Lélekenergia:

60% Complete
80 500 / 90 000

Hozzászólások: 93

Hírnév: 2

Infó

Tárcában: 29 100 ryou

Technikatár
Ajándék küldése


Hovatartozás:
Daitenshi

Egyéb hovatartozás:
Nincs

Reiatsu szín:
Acélkék

Egyéb hovatartozás:
Nincs

Kapcsolat cimke:
Házas

Kivel áll kapcsolatban?:
Yasuji Chiyoko

Mottó:
„You either die a hero or live long enough to see yourself become the villain…”

Post szín:
Azure|Beszéd: Glowing #31337e


  • Profil megtekintése

Nem elérhető Nem elérhető

Re:Zúgó vizeken
« Válasz #36 Dátum: 2015. Ápr. 22, 14:36:31 »
Be kell valljam, Narancs kapitány magánélete felettébb szórakoztató téma, csupán reménykedhetünk abban, miszerint a történések nyomán semmilyen pletyka nem fog szárnyra kapni a Seireitei falai között. :roll: Őszintén szólva kifejezetten elégedett vagyok a rögtönzött kis színjátékunk minőségével, azonban nem túl meglepő módon az arrancarok között nincs egy se, aki értékelni a színművészet efféle magasságait. Úgy tűnik, Las Noches népe sem a régi már, egykoron egy ilyen összeesküvés-elmélet nyilvánosságra kerülése után lekaszabolták volna egymást, ehhez kétség sem fér. Talán nem illúzió az, ami körülvesz minket, ám az ilyen apróságokból egyértelműnek tűnik, hogy nem teljesen valóságos a minket körülvevő környezet. Bajnokom úgy tátog, akár egy partra vetett hal, láthatóan nincs sok kedve megverekedni Espadája becsületéért, milyen kellemetlen! Lekicsinylő legyintéssel illetem, feltételezem, ezután fellélegzik majd, de ha nem, nekem az is tökéletesen megfelel, amennyiben nem vesz többet levegőt, azzal is kevesebb ellenfél marad. Katanámat elegáns mozdulattal megpörgetem jobbomban, s már-már rohamra indulnék, amikor rekedtes nevetés csendül a hátsó sorok egyikéből. Arcomon leplezetlen felháborodás kifejezése jelenik meg, ez itt egy dráma, nem komédia, kérem szépen! Hamarosan a Lélektovábbképző Akadémia egyenruháját viselő alak lépdel elő, kinézetre körülbelül velem egyidős lehet, ami persze valós kor tekintetében semmit sem számít Soul Societyben, mindazonáltal az ideát eltöltött több, mint száz évem alatt sosem láttam még ezt a férfit. A tapsból egyértelműnek tűnik, miszerint előadásunk mégiscsak értő szemekre talált, így hát nem tehetek mást, mint karjaimat kitárva ünnepélyesen meghajolok, majd innen gúnyosan vigyorogva pillantok irányába. Remélhetőleg a többieket nem kell noszogatnom példám követésére, illik megtisztelni a közönséget!
A darab végeztével a függöny is legördül, s a helyszín visszaváltozik a Mukenné, ahol minden elkezdődött. Némileg sajnálom azért a környezetváltozást, odaát sokkal több homok volt, amit fel tudtam volna használni egy esetleges leszámoláshoz. Nos, valójában lényegtelen, ebben a börtönben sem éppen acélból van a padlózat, megteszi ez is. Ismerős hangok csendülnek, az egykori főkapitány szavai szállnak felénk, a Kidoushuu tisztjei is felfedik valójukat, azonban ismeretlenek helyett korábbi kapitányok arca válik láthatóvá. Gondolhattam volna, még nincs vége, visszatapsoltak minket! Némelyeket személyesen is ismerek, másokról kizárólag történeteket hallottam, mindazonáltal kétségem sincs afelől, bármelyikükkel képes lennék felvenni a versenyt. Szépen csengő, üres parafrázisokat puffogtatnak, mialatt az akadémista eltűnik, feltehetőleg valamelyik ismerős álarca mögé bújva várja további lépéseinket.
- Elég lesz a sületlenségekből, Én most is azt teszem, amit akarok! – részint, ezt persze nem kell az imposztoroknak tudniuk. – Félrevezetés és trükkök, emlékekbe öltözve rejtőzködni, ez lenne az igazi hatalom? Megmutatom, mit jelent a végtelen erő valójában! BAN-KAI!
Testemből töménytelen mennyiségű lélekenergia csapódik ki, az ezüstösen kék aura vakító fényességgel tölti be a teret, miközben lélekölőm lassacskán elporlad, majd egy fekete páncél képében jelenik meg újra testemen. Hosszú évek munkájának gyümölcse jelenlegi formám, szinte tökéletesítettem kardom képességeit. A fényjelenség megszűnik, ezzel egyidejűleg a reiatsu nyomása is alábbhagy, azonban még így is érezhetően pulzál körülöttem a levegő. Feltételezem, ellenfelünk arra számít, majd egyesével fogunk rátámadni a hasonmásokra, sajnálatos módon viszont nekem más ötlet fordult meg a fejemben. Gyorsan féltérdre ereszkedem és mindkét tenyeremet a talajra fektetem, tetemes mennyiségű energiát jutatva ezáltal a lábunk alatt elterülő matériába.
- Jobban teszitek, hogyha közelebb álltok… - teszem hozzá mintegy mellesleg társaimnak, míg véget érnek az előkészületek. - Sabaku no Kouki: Kesunami!
Hullámzani kezd körülöttünk a föld, a jelenség leginkább arra hasonlít, mint amikor valaki egy nagyobb követ dob a tóba. A hullámok egyre magasabbra és magasabbra hágnak, s brutális sebességgel indulnak el a tér minden irányába. Ez az első alkalom, amikor 360°-ban mindenhová lecsapok vele, mindazonáltal a mechanizmus ugyanaz, habár némileg jobban kell koncentrálnom az egyfelé terjedő tsunamival ellentétben.
« Utoljára szerkesztve: 2015. Ápr. 22, 14:39:28 írta Anām'an »


Karakterlap

Kuchiki Hana

Eltávozott karakterek

Shinigami

6. Osztag

*

Kuchiki ház XXIX. feje

Szint: 7.

Lélekenergia:

60% Complete
37 500 / 45 000

Hozzászólások: 87

Hírnév: 7

Infó

Tárcában: 28 000 ryou

Technikatár
Ajándék küldése


Hovatartozás:
Gotei 13

Egyéb hovatartozás:
Shinigami Nőegylet

Reiatsu szín:
Azúrkék

Egyéb hovatartozás:
Kardok és Rózsák egylete

Kapcsolat cimke:
Egyedülálló

Mottó:
A sake jó. A sake finom. A sake különleges!

Post szín:
#0066ff


  • Profil megtekintése

Nem elérhető Nem elérhető

Re:Zúgó vizeken
« Válasz #37 Dátum: 2015. Ápr. 25, 20:59:14 »
Kicsiny arcocskámra illeszteném tenyerem, meglehetősen heves és erőteljes mozdulattal! Ez a banda nem kicsit, nem is közepesen, nem is nagyon, hanem hihetetlenül-behatárolhatatlanul-eszméletlenül kiakasztotta a mércémet! Nem elég, hogy még életben lézengtek körülöttünk, de még csak be se szóltak egymásnak. Álltak, mint fapácok a lakodalmi menetben! Semmi káromlás, keresztdobálás, keménykedés, kinek nagyobb a bélyeggyűjteménye vitázás, vagy egymás választékos módon történő felaprítása. Ez kiakasztó! Hueco Mundo! Csalódtam benned! Méghozzá hihetetlenül-behatárhatatlanul-eszméletlenül kiakasztó módon! Ilyen egyszerűen a mesében se létezett, hogy ezekből az új generációs illúzió babákból még a régi latinos temperamentumot is kiradírozták. Most rögtön szeretnék panaszt tenni a bábozó főnöknél, hogy ez milyen pocsék utánzás már! Nincs azaz isteni körszakáll baki parádé, hogy normál esetben ne tépték volna ki egymás tyúkszemét! Ez már önmagában sántított, de jöjjön, aminek jönni kell! Yuyu példáján felbuzdulva nyúltam az oldalon pihenő Guren irányába, had szóljon az aprítás! Meg kell mutatni a tudatlan illúzióknak hogyan kéne ennek a valóságban működnie. Mára mint, csak szeretném a felhajtást! A csodálatos mozdulatomat félbe szakítja valamilyen köbüki akadémista ruhás, de egész helyes férfi egyed. Ötletem se pattant ki a fejemből kicsoda lehetett, viszont lelkesen tapsikolt nekünk, ami igazán mélyen érintette női szívemet. A rajongókat mindenhol örömmel fogadtam, ezért bájos mosollyal pukedliztem az élcelődő szép legénynek.
A mondókájával nem értettem egyet, mert nem tartottam magam rasszistának. Arról nem tehetek a munkám része a lidércek gyűlölete. Ha lennének cukiságok, amiket tarthatok házi ebnek, vagy nem akarnának felfalni, esetleg kibelezni még egész kedvelném őket. Nem értem, miért engem kell piszkálni. Ennek a játéknak van egy másik oldala. Az ellentétekhez legalább két csoportocska kell, akik közös egyetértésben tépik egymás idegeit. Márpedig itt nem csak mi vagyunk a hunyók, de a jelek szerint a Gotei szekta gyűlése nincs erről szentül meggyőződve. A sok kántlásától erősen azaz érzés kezdett bennem megfogalmazódni, hogy épp most fognak minket máglya halálra ítélni, vagy feláldozni az egyenlőség-testvériség-szabadság hármasának oltárán, ha már pont ennyien vagyunk itt.
-Valaki lát pentagramma véseteket a földön?- Pislogtam felváltva Nara san-ra és Yuyu-ra, de egyikük se volt vicces hangulatában. Az egyikre rájött a hisztis bankai mánia, másik pedig bájos beszélgetésbe elegyedett a jelenlévőkkel (javítom a post-odhoz igazodva, Nara :3 ) Erre nem tudtam gombot varrni, de még csak kötényt felvenni sem, hogy most bemegyek a konyhába bűnbánó vacsorát főzni. Egyetlen kukkot sem értettem ebből a közjátékból és vádaskodásból. A csinos legény már felfedte előttünk önmagát. Nem értem most minek kellett megint elbújnia. Szívesebben nézném az ő arcát, mondjuk Yama apó helyett! Az már igazán nem osztana, szorozna a dolgon. Tök alsóra egyértelmű, hogy ez sem valóságos, ahogy az eddig felbukkant személyek sem. Kezdett már az egész szellemidézős szektázás bosszantóan kiakasztó lenni. Minden ugyanarra akart kilyukadni, hogy érezzük rosszul magunkat, mert a környezetszennyezés, ózonlyuk, Putyin szemölcse, de még a sör árának ugrása is a mi hibánk! Erre, viszont nem voltam hajlandó, mert önző, szemét és idétlen feltételezés olyanokon leverni a világ bűneit, akik nem az egész kiváltói. Abban egyet kell értenem, hogy eszközei vagyunk egy bugyuta indokkal kirobbantott ellentétnek, aminek már szerintem senki se emlékszik az eredeti okára, de ki hisz a világbékében a plasztik szépségkirálynőkön kívül?! Senki, mert olyan nincs, hogy mindenkinek a véleménye egyezik. Ehhez csodálatos agymosás kéne a legerősebb Tomi kristályos róka ajánlásával.
-Kicsoda reszket ennyire a harasztban, akiről ennyire lelkesen értekeztek? Mi lenne, ha végre nyílt kártyalapokkal játszana, kedves flegma úriember és elmondaná, kicsoda akar már megint eltenni minket láb alól, mert haszontalanok vagyunk…-
Sürgettem kezemmel a jelenlévőket, mi lenne, ha a tárgyra térnének. Kezdett elfogyni az amúgy is kevéske türelmem. Ha pedig Yuyu már önkényesen úgy döntött, ma mindenkit felaprít tűzi fának, besegítettem annyival, hogy a háta mögé faroltam. Előhúztam mindkét kardomat, mert valakinek az idétlen seggét is kellett fedezni. Nem, mintha ne boldogulna maga is, de legalább valamit csináltam, míg kitaláltam, ténylegesen mit fogok tenni.
-Valakinek valamilyen tervszerű izé, ami képlékeny, de működőképes és hasznosítani tudja a jelenlegi triumvirátusunk? Én azt mondom a főkapitányra szálljunk rá, ha már lúd, legyen rágós, mármint kövér!-
Érdeklődtem, csak úgy mellékesen, hátha felmerül egy haloványan derengő lámpácska, pontosan mihez kezdjünk és hogyan. Részemről védelmet tudtam a srácoknak biztosítani egy csinos búra személyében. Kétlem a gyors tűk bármilyen hatást elérnének a jelenlévőkkel szemben, de a bankai-t még korainak tartottam. Nem ismertem az ellenfél, vagy ellenfelek erejét. Szépen néznék ki, ha fejjel rohannék a falnak, mint Yuyu, de hát nála ezeken az apróságokon már meg se lepődöm.

Karakterlap

Nara Shiratori

Kapitány

Shinigami

9. Osztag

*

9. osztag kapitánya

Szint: 15.

Lélekenergia:

60% Complete
78 500 / 90 000

Hozzászólások: 160

Hírnév: 7

Infó

Tárcában: 22 300 ryou

Technikatár
Ajándék küldése


Hovatartozás:
Gotei 13

Egyéb hovatartozás:
Nincs

Reiatsu szín:
Halványkék

Egyéb hovatartozás:
Nincs

Kapcsolat cimke:
Házas

Kivel áll kapcsolatban?:
Hayakawa Tasumi

Post szín:
#2256F2


  • Profil megtekintése

Nem elérhető Nem elérhető

Re:Zúgó vizeken
« Válasz #38 Dátum: 2015. Ápr. 26, 14:31:51 »
Sajnálatomra nem sikerült félbevágnom a pletykálkodó arrancart, de azt legalább megtudtam, hogy Tasuról beszélt, mielőtt elmenekült. De jól tette, hogy elmenekült, mert addig próbáltam volna levágni, amíg nem sikerül, vagyis ne nagyon kerüljön többször a szemem elé.
A többiekhez hasonlóan, engem is váratlanul ért, hogy az arrancarok nem esnek egymásnak, amikor itt van rá a lehetőségük. Én úgy ismertem őket, hogy könnyen felkapják a vizet, ezért nem valami hitelesen viselkednek az itteniek. Még ha tudjuk róluk, hogy nem is illúziók, de biztos valami hasonlók, tehát valaki így rakta őket össze. Bizonyára nem nagyon ismerhette az arrancarokat, ezért vétette ezt a nagy hibát, amitől egyáltalán nem élethűek.
Egyszer csak a tömegből nevetés hangjára leszünk figyelmesek, a forrás viszont nem látható pontosan, folyton mozog. Az arrancar tömeg mintha meg is dermedt volna, észre sem veszik, hogy járkál valaki közöttük. Minket is figyelmen kívül hagynak, még akkor is, amikor közvetlen az egyik arca előtt integettem. Teljesen olyan mintha elvesztették volna a tudatukat. Végül kiér a tömegből a nevető alak és ezúttal megtapsol minket, de a többiekhez hasonlóan nekem eszem ágában sincs meghajolni előtte. Nem az ő kedvéért játszottuk meg magunkat, hanem mert nem volt más választásunk.
Lassan Hueco Mundo sivataga visszaváltozik a Mukené, de valami ismételten nem volt rendben. Ahogy korábban az arrancarok fehér egyenruháját viseltük, most a Kidoushuu uniformisa díszelgett rajtam. Legalábbis addig, amíg akaratom ellenére el nem távolítottam a maszkot magamról. Egy ideig nem voltam képes magam irányítani a saját testem, de ami még különösebb volt, hogy magam előtt láttam a saját testemet Sierashi-sannal és Hana-sannal. Ott kellett állnom a régi kapitányok körében, akik körülvették kis csapatunkat.
Amíg nem tudtam irányítani testemet, volt időm agyalni azon, hogy mi is lehet a helyzet. Gondolom, most nem nézek ki önmagamnak, mert elég feltűnő lenne Hana-sanéknak, ha ott is lennék mellettük és itt is állnék a körben. Ez bizonyára nekik is feltűnt volna és akkor nem tudott volna a hasonmásom a közelükbe férkőzni. És gondolom, benne van a megoldás kulcsa, a többi kapitány pedig valószínűleg ugyanolyan illúziószerűség, mint a korábbiak. Ezért is, amint visszanyertem a testem feletti irányítást, egyből elhagytam eddigi helyemet, nem akartam, hogy Sierashi-san támadása eltaláljon.
- Hiyase, Shinten’ou! - előhúzva a kardomat, egyből aktiváltam a shikaiomat és leválasztottam a körpengémet, amit odairányítottam Hana-sanák fölé pár méterrel, majd magam is odashunpoztam, hogy megálljak rajta. Reménykedtem benne, hogy itt nem talál el a földhullám, gondolom saját magát nem akarja elteríteni földdel Sierashi-san. Közelebb is mehettem volna hozzájuk, de nem akartam megkockáztatni, hogy rám támadnak egyből, amint meglátnak. Biztosabb távolságból viszont talán meg tudom őket győzni, hogy egy imposztor van közöttük, bár nem tudom még pontosan, hogyan tudnám ezt elérni.
- A mellettetek álló Nara Shiratori, nem az, akinek látszik. Egy imposztor, én vagyok az igazi, bár gondolom, nem nagyon látszik. :/ - szóltam oda a lentieknek, bár elég fura érzés volt saját magamat megvádolni ezzel. De még ha nem is hiszik el, amit mondtam, akkor sem volt értelmetlen, talán így jobban figyelnek majd egy belső támadásra. Szívesen felajánlanám, hogy kérdezhetnek, annak érdekében, hogy bebizonyítsam igazat mondtam, de nem ismerjük egymást annyira, hogy tudjanak olyat kérdezni, így egy kicsit tanácstalan vagyok.

Karakterlap

Neliel Tu Oderschvank

Moderátor

*

Hozzászólások: 204

Hírnév: 7

Infó

Tárcában: 1 721 800 ryou

Technikatár
Ajándék küldése


Hovatartozás:
Független

Egyéb hovatartozás:
Nincs

Egyéb hovatartozás:
Nincs

Kapcsolat cimke:
Plátói

Kivel áll kapcsolatban?:
Staff *3*

Mottó:
"Omlik az ég, egy mesére zuhan... Na és akkor most mi van?"

Post szín:
2BCCFC


  • Profil megtekintése

Elérhető Elérhető

Re:Zúgó vizeken
« Válasz #39 Dátum: 2015. Szept. 18, 01:32:56 »
Sztüx

- Ez nem a hasznosságon múlik, bárkik lennétek is, halnotok kéne azért, amit képviseltek... - A hang nem Nara~taichoué, az alak azonban igen, aki Hanával együtt beállt, mintha Yuusuket próbálná fedezni, mikor megidézte a támadást. - Ugyan... megmutatom, mit jelent a végesség. - Ezt már Yuusukenak mondja.
Felismerve, hogy valóban nem az eddig veletek tartó kapitány az, még van némi időtök arrébb mozdulni, bár kettőtök közé döf zanpakutoujával, amivel felületes sebet ejt rajtatok. Csak karcolásnak tűnik, mintha nem is igazán akart volna így véget vetni a dolgoknak.
Nara nagyjából akkor tud ismét mozogni és beszélni, mikor Yuusuke elindítja bankai támadását, így képes kikerülni azt, bár az egyre magasabb hullám miatt a levegőben sincs nagyobb biztonságban. A többi alak azonban, akár csak a lelketlen bábok, szinte szétgurulnak, egyesek el is süllyednek a homokban, némán, mozdulatlanul.
Mondandója után az alak ismét eredeti formáját veszi fel, és Narát is önmagának látjátok. Nem úgy tűnik, mint aki támadni készül, nem érzékelhető felőle nagyobb lélekenergia mennyiség, ami azért lehet meglepő, mert újra érzitek a reiatsu kisugárzást egymás felől.
- Trükkök mögé rejtőzni? Ha valóban így lett volna, sejtelmes homályba csomagolva terülne el a hamis valóság, hogy teljes legyen a hatás. Mégis láttátok a különbséget.
Kivont zanpkutouját maga előtt a földbe szúrja, és baljával rá támaszkodik, némán oldja fel, így csak az erőből sejthetitek, nem shikait idézett. A katana nem sokat változott, a pengéje teljesen fekete lett, és azon villámszerű derengések futnak újra és újra. Amennyiben valaki látott már EEG görbét, ahhoz hasonló, folyamatosan mozgó fényekről van szó.
- Magyaráznom kellene, mi a célom, mi vezetett idáig, elmondani saját nézőpontom, sérelmeim, mintha ez a felálláson változtatna. Ha rossznak kell lennem ahhoz, hogy igazságom érvényre juttassam, megteszem, ennyi az egész. - Azzal shunpoval indul előre, Hana felé, maga mellett egyenesen tartva a zanpakutouját.
Jó reiatsu érzékkel rendelkezők viszont egyből rájöhetnek, hogy azért nem érzékelhető felől lélekenergia, mert a korábbiakból kiindulva ez is báb lehet. Mintha csak méterekkel mögötte derengene valami, de az nem Hana, hanem Yuusuke felé igyekszik. Csupán másfél méterrel a férfi előtt csillan meg valami, majd egy fentről lefelé érkező támadást kell blokkolnia, de amint zanpakutoujához ér, a teljes alakja látható lesz. A nagy erőkifejtéstől kettejük mögött a föld is némileg megnyílik.
- Csak az elme végtelen, az erőnek mindig lesz határa, csupán csak nem érhetjük azt el. - Azzal hátrébb is szökken, és mielőtt Nara meglephetné, csak felé nyújtja jobbját, hogy néma idézéssel a 99-es bakudou első énekével bénítsa meg egy időre.
Közben a "báb" is eléri Hanát, bár azt sokkal könnyebb leszerelni, amennyiben halálos sebet kap, marionett bábúként esik össze, elveszítve addig viselt kinézetét, csupán arctalan fadarabnak tűnik.
- Norio Moeta, a Norio független nemesi család örököse, az ötödik osztag néhai hadnagyának öccse. De ez nyilván semmit sem jelent, a múltat a győztesek írják, és azoknak van több fegyver a kezében, akik nem tiszta lapokkal játszanak.- Teljesen kaotikus, mikor melyik kérdésre, vagy mondatra válaszol, nem úgy tűnik, mintha mindenképpen ecsetelni szeretné az okait és céljait.

Karakterlap

Kuchiki Hana

Eltávozott karakterek

Shinigami

6. Osztag

*

Kuchiki ház XXIX. feje

Szint: 7.

Lélekenergia:

60% Complete
37 500 / 45 000

Hozzászólások: 87

Hírnév: 7

Infó

Tárcában: 28 000 ryou

Technikatár
Ajándék küldése


Hovatartozás:
Gotei 13

Egyéb hovatartozás:
Shinigami Nőegylet

Reiatsu szín:
Azúrkék

Egyéb hovatartozás:
Kardok és Rózsák egylete

Kapcsolat cimke:
Egyedülálló

Mottó:
A sake jó. A sake finom. A sake különleges!

Post szín:
#0066ff


  • Profil megtekintése

Nem elérhető Nem elérhető

Re:Zúgó vizeken
« Válasz #40 Dátum: 2016. Febr. 13, 15:46:26 »
Nem mondom, hogy megmondtam, pedig igazán megtehettem volna magamnak ezt a szívességet, mint kicsike látnok előre észlelem a teljesen nyilvánvalót! Egyértelmű volt, hogy nem fog ilyen egyszerűen menni a dolog. Hiába készültem fel és figyeltem ezerrel a hátunk mögé, mint egy jól nevelt testőr. Arról a kicsinyke apróságról elfelejtkeztem, mindig vicces azzal megtréfálni az ellenfeled, ha a társai közül kerül ki a tégla! Én igazán nem gyanakodtam szegény Naracchi-ra, hiszen tök cuki, ártatlan és pont annyira nagy a szája, mint egy zsákvarró tűvel összeöltött uszkárnak! Ebből, csak annyit akartam kihozni, hogy cseppet se az a személy, aki kitűnik a tömegből, bár a csendességéért még adhatnék neki fekete pontot, de semmi szokatlant nem tett. Épp ezért döbbentem le, amikor mindenféle fütyörészés, kárörvendés, lábfejtaposás, nyelvnyújtás nélkül vedlett át Kaszás bácsivá. Az már csak cukrász hab volt a süteményen nekünk rontott a fegyverével és csodálatosan felsültem, mint őrző-védő szolgálat.
Azért, amit lehetett próbáltam menteni, véletlen se legyen bordák közi meglepetés Yuyu-nak, miközben éppen itt alakítja a menő földrengetést, amitől azt hittem első másodpercben, hogy elegánsan orra bukom. Nem téma, mert kivédtem, ahogy a támadást nem sikeredett maradéktalanul.  Ezerrel emeltem a legyezőket, majd jól odaböködök a kis simlisnek nevelő célzattal. Ebből csak annyit sikeredett kihoznom, hogy az egyik legyezőt összecsaptam és a támadó csuklóra böktem nekem ne döfködjön felesben, míg a másik nyitott legyezővel félkörívet leírva kaszáltam meg kicsikét a nyakát. A mozdulat zárásaként emeltem a lábam kedvesen mellkason talpaljam. Vegyen, csak visszább az agarakkal, mert itt nem fog csak úgy bökdösni egyik fegyverével sem!
-Bocsesz! Éppen elvonta a figyelmem egy kósza porcica, ami az orromat birizgálta nagyon szakavatott bosszantóként!-Magyaráztam teljes átéléssel ugyan mitől keletkezhetett az a vágás Yuyu oldalánál.-Szánom-bánom bűnömet, annyira, hogy szépen átcsoszogsz hozzánk, leadod a rucikádat, amit nagyon ügyesen megcsutakolunk, megvarrunk és szuperhős plecsnivel látunk el! Te pedig kapsz első osztályú sake-t a lelki fájdalmak enyhítésére!-
Vágtam hátba a fekete bogárként betokosodott jótét lelket széles vigyorral, mert nekem érezze ám a törődést, meg a mellkasomat szaggató bűnbánatot. Ennél profibb ajánlatot úgy se kapna! Majd grátiszként rádobom a felhőgubbasztó Naracchi-t, aki pindurkányit elkésett a magyarázkodással, de oda se neki.
-Nem mondod, hogy még is mondod, amit jól megmondtál, Naracchi! Jer le köreinkbe!- Legyintgettem a felettünk köröző mérgezett dongónak keveredjen végre le köreinkbe, mert már igazán mindegy.-Tünde szemeiddel látsz bármit odafentről, ami esetleg, talán segíthet nekünk a helyes, de teljesen eszelős férfi lekapcsolásában? Több bajkeverőt nem látsz sunnyogni a közelben?-
Morzéztam neki tök diszkrét hangerővel, amit még három királysággal arrébb is hallhattak. Ugyan minek törekedtem volna rá, hogy ne süketüljön meg mellettem Yuyu, vagy ne legyen tök egyértelmű az ellenségnek, miről kommunikálunk. A főgonoszosan elszabaduló jótét lélek már úgy is az erejét szabadította fel. Én nem akartam neki beszólni, mert láthatóan bekavarodtam ki és mikor eregeti a reiatsu-ját indokolatlanul magas mennyiségben. Teljesen nyugodtan csinálhatta, mert ettől még helyesebb lett! Kár, hogy nem vihettem haza, mert teljesen meg van kergülve. Micsoda anyagpocsékolás! Szívem zokog a fájdalomtól, bár szörnyen felcsigázott, ugyan ki volt az a pernahajder, aki eszelőst gyártott belőle. Lesz az illetővel egy kellemetlen beszélgetésem, miért ritkítja az amúgy is gyér, potenciális férjjelöltek számát szerény világunkban.
-Oh, én nagyon szívesen meghallgatlak, mondjuk egy finom csésze sake mellett elmesélhetnéd részletesen!-
Bűbájos teremtésként mosolyogtam a láthatóan egyre dühösebb férfire, akinek be kell valljam, még jobban állt az eszelős őrjöngés, mint hittem! Igazán szívesen tárgyaltam volna vele a részletekről, mikor lenne hajlandó velem kulturált keretek között megvitatni a problémáját, de láthatóan nem volt vevő a felvetésemre. Millió darabkára törte szívemet azzal, hogy rám rontott, bár vehetném kezdeményező bóknak, de ennyire még én sem vagyok kétségbe esett!
Abban a pillanatban érzékeltem, hogy elmozdul, meg még se. Kicsikét úgy éreztem teleportálok a sokadik kör sake után, mert továbbra is az eddigi helyéről érzékeltem, de láttam, hogy felém nyargal. Nekem meg nem kellett több, ha már itten nyomokat hagyunk a fűben! Én is szépen hátra pakoltam az utóképem Yuyu mellett és villámtánccal kerültem az ellenfelem mögé. Nem volt kenyerem a hátba támadás, de most nem vesztegethettem vele a drága időt. A szétnyitott legyezők cseppet éles végével bentről kifelé és onnan lendületből befelé tartó keresztvágással köszöntöttem.
Elhaló sóhajjal vettem tudomásul, milyen kegyetlenül elbántam a leeresztett lufi emberként szertefoszló sármőrrel. Egyetlen vigaszom, hogy az eredeti még nagyon is élt és virult, na meg éppen lelkesen megosztott velünk végre valamit a motivációiból. A név hallatán rögtön felkaptam a képemet, mert nem voltam egy könyvtári molylepke, de a történelem órákról derengett haloványan a név.
-Nem igaz, hogy egy ezer éves múmia ilyen jól nézzen ki! Elárulnád a titkod, vagy megadnád az orvosod telefonszámát?- Pislogtam rá hatalmas szemekkel. Az most nem igazán érdekelt a többiek semmit se értenek a hadoválásomból. Éppen az örök fiatalság titkát próbáltam kisajtolni egy bukott nemesi ház örököséből! Ami nem tartott sokáig. Hirtelen az arcomra fagyott a mosolyom és shunpo-val kerültem a Naracchi-t lefegyverző öregapám elé, hogy jó alaposan fejbe kólintsam egy akkusu kikku-val és ahogy pottyan lefelé, még jól bemossak neki jobbossal, had repüljön kicsikét a messzeségbe.
-Mégis mit gondoltál, te isten barma?! Eltűnsz ezer évre dezertőrként, aztán felbukkansz a semmiből és csinálod a fesztivált?! -Kövesedett arcomra minden örömöm, miután tudatosult bennem nagyapámként kéne megszólítanom az előttünk álló egyedet.-Azt állítod, az ellened felhozott vádak hamisak? Sosem végeztél tiltott kísérleteket? Akkor szedd össze a tökeidet és bizonyítsd be! Ezzel az eszetlen hadakozással, csak igazolod a tetted, hogy bűnös vagy és jogosan számolták fel a Norio családot!-
Emeltem magam elé a legyezőimet, mert nem volt már kedvem vigyázni a szép vonásaira. Ha nem képes megérteni a családja maradék becsületét tiporja még jobban sárba ezzel a keménykedéssel, akkor nem fogom vissza magam! Fejbe csapom, mint a jelenlévő nemesi házak képviselője!
-Hajlandó vagyok újra kivizsgáltatni a Norio ügyet! Felajánlom, magam vezetem a nyomozást! Enyhítő körülményként figyelembe veszem, önkéntesen megadod magad és együttműködsz a Gotei által kirendelt bizottsággal! Amennyiben ellenkezel, úgy nem tehetek érted semmit és én fogom szétrúgni a seggedet!-
Mutassam nem csak a levegőbe beszélek és én se maradjak ki a buliból nagyobb mennyiségű lélekenergiát eresztettem szabadon. A hátam mögött kirajzolódó fehér lótusz és csukott szem kellemes fénnyel töltötte be a teret, véletlen se essen hasra a szegény shinigami. Ha pedig tovább kekeckedne ez az ezer éves csataló, akkor a félig kinyíló szemből több, egymás után elküldött fénysugár távozik* - szám szerint tizenkettő .

*Hangan no renge (Félig becsukott szemű lótusz): A szirmon pihenő szem csak félig van nyitva. Hatótávolsága akár 200 méter is lehet. Ereje 20x20 cm átmérőjű, 50 cm hosszú henger formájú energia kitörésbe koncentrálódik. Egy támadással négy sugár indul.

Karakterlap

Aenom'en

Ős - Shinenju

Eltávozott karakterek

Daitenshi

*

Hachibantai ex-taichō, Saizensen sōsui

Szint: 16.

Lélekenergia:

60% Complete
80 500 / 90 000

Hozzászólások: 93

Hírnév: 2

Infó

Tárcában: 29 100 ryou

Technikatár
Ajándék küldése


Hovatartozás:
Daitenshi

Egyéb hovatartozás:
Nincs

Reiatsu szín:
Acélkék

Egyéb hovatartozás:
Nincs

Kapcsolat cimke:
Házas

Kivel áll kapcsolatban?:
Yasuji Chiyoko

Mottó:
„You either die a hero or live long enough to see yourself become the villain…”

Post szín:
Azure|Beszéd: Glowing #31337e


  • Profil megtekintése

Nem elérhető Nem elérhető

Re:Zúgó vizeken
« Válasz #41 Dátum: 2016. Febr. 13, 16:36:49 »
Mondanom sem kell, támadásom elképzeléseimnek megfelelően megy végbe, habár nem túlzottan meglepő módon a főkolomposnak sikerül kikerülnie a hullámok hatósugarából. Csalódottságnak nyoma sem látszik rajtam, valójában igencsak megrökönyödtem volna, hogyha ennyivel pontot is tudok tenni az ügy végére, amikor egy rendes összecsapásban se volt részem egészen idáig! Nara kapitány kicserélődésének eshetősége azonnal cselekvésre kényszerít, ugyan felmerülhet a kérdés, melyikük is az igazi, mindazonáltal a legkifizetődőbb stratégiának azt tartanám, amennyiben mindkettőjüket meg tudnám célozni, az igazi minden bizonnyal megbocsátaná, ha egy kicsit megsérülne, nemde? :roll: Ezen gondolatmenetemet rövidre zárja a mellettünk álló imposztortól érkező szúrás, ami elől a lehető leggyorsabban igyekszem arrébb szökkeni, mialatt oldalra nyújtott jobb kezembe a körülöttünk tomboló homoktengerből idézek magamnak egy nem túl csinos, azonban annál hatásosabb kardot. Kissé bosszantó a dolog, de elkésem a reakcióval, emiatt ismét megtapasztalhatom az acél simogatásának nem túl kellemes, ám annál ismerősebb érzését. Futó pillantást vetek a sebre, ami csupán karcolás, ennél jobban frusztrál a [DBN-S] megrongálódásának ténye fekete páncélom alatt. Természetesen a mai napon kizárólag tesztelésre hoztam el, szóval lesz még mit rajta javítani, példának okáért ellenállóbb anyagot kell felhasználni a létrehozásához, amin nem üt át ilyen könnyedén a penge. Ezen idő alatt minden visszakerül az eredeti helyére, a 9. osztag vezetője is visszanyeri igazi alakját és nem azért a két kan-ért, de szólhatott volna hamarabb is a helycseréről. :/ A bankai-technika eközben elveszíti erejét, a tsunami lecsillapodik, s körbenézve láthatjuk, mekkora körben terül el a tengerparti homokra emlékeztető földmennyiség.
- Elképesztő mennyire unom már a szövegelését! – fakadok ki rezignáltan, Hana-channak címezve elsődlegesen szavaimat, aki hozzám közelebb tartózkodik, majd aktiválom a Keikatsu technikát, amivel seperc alatt befoltozom oldalamat, Dotonryuu segítségével pedig visszaépítem a meghasadt páncéllemezeket. – Nos, ez lenne szerintem a legkevesebb, mert tudod ez egy egyedi, tervezői darab, nem olyasmi, amit bármelyik turkálóban össze tud szedni magának az ember!
Áramütéshez hasonlatos érzés cikázik keresztül a testemen, mialatt megy a lélekölő-átváltoztató műsor, egyértelműen tudtomra adva, miszerint újra megfelelően működik a lélekenergia-érzékelő radarom. Ennek köszönhetően annyira nem ér váratlanul a tény, mely szerint a Rokubantai hadnagyát megcélzó egyén szintén nem valódi, az igazi engem nézett ki prédájának, azonban ebbe a fába beletörik a bicskája, az hótzicher! Gyors, határozott mozdulattal rántottam fejem fölé a sziklanyelvre emlékeztető pallost, ami felfogja az érkező csapást, habár igencsak meg kell vetnem a lábamat ahhoz, hogy megfelelően elvezethessem a felgyülemlett energiákat, melyek hatására csinos kis kráter alakul ki kettősünk körül. Jobb oldalra vezetném tovább zanpakutōját, a közelharcot erőltetve, de ellenfelem sajnos más tervet szövöget a fejében és elugrik a közelemből. Az újabb monologizálás közepette megszilárdítom a lábaim alatti terület, ezt követően akaratommal lebegő platformmá alakítom és Narancs taichōhoz hasonlóan magam is a levegőbe emelkedem, kimanőverezve ezáltal a fáradhatatlanul flörtölő Kuchiki tűzvonalából. Nem tudom megmondani melyik lehetőség lenne szörnyűbb Hayao számára: a szemvillanásnyi ideig tartó halál vagy pedig egy kiéhezett, egyedülálló anya örök rajongása.
- Szép kabát! – kiáltok oda a Kyuubantai vezetőjének a nevetéssel küszködve, elmés megjegyzésemet értelemszerűen a 99-es bakudōra értem. – Felesleges próbálkoznod, Hanácskácska… Szegénynek megzápult az agya a száműzetésben töltött évezred alatt, már összefüggően beszélni sem képes. Bűnössége mellett döntött, amikor megtámadta az otthonunkat! Vessünk hát véget a szenvedésének! Sabaku no Kami – Saishuu Saiban!
Laza mozdulattal megszabadulok jobbom terhétől, majd mindkét kezemet az oldalam mellé eresztem és lassan ismét felemelem őket, mintha tartanék valamit. Átható morajlás és remegés kezdődik, miközben tucatjával szakadnak ki a kisebb-nagyobb szikladarabok a talajból, hogy végül egy egész rajra való gyűljön össze mellettem a levegőben. Amint összecsapom tenyereimet, a halálos zápor elmossa majd a Seireitei színéről, véres massza marad csak, ami emlékeztet botorságára.
« Utoljára szerkesztve: 2016. Febr. 13, 16:57:53 írta Hirako Shinji »


Karakterlap

Nara Shiratori

Kapitány

Shinigami

9. Osztag

*

9. osztag kapitánya

Szint: 15.

Lélekenergia:

60% Complete
78 500 / 90 000

Hozzászólások: 160

Hírnév: 7

Infó

Tárcában: 22 300 ryou

Technikatár
Ajándék küldése


Hovatartozás:
Gotei 13

Egyéb hovatartozás:
Nincs

Reiatsu szín:
Halványkék

Egyéb hovatartozás:
Nincs

Kapcsolat cimke:
Házas

Kivel áll kapcsolatban?:
Hayakawa Tasumi

Post szín:
#2256F2


  • Profil megtekintése

Nem elérhető Nem elérhető

Re:Zúgó vizeken
« Válasz #42 Dátum: 2016. Máj. 25, 18:37:14 »
Nem sikerült elég gyorsan figyelmeztetnem Sierashi-sanékat, hogy nem én vagyok ott mellettük, de még ha több időm is lett volna sem biztos, hittek volna a szavamnak, hiszen nem tudtam semmivel bebizonyítani igazamat. Vagyis semmiképpen sem tudtam volna jól kijönni ebből a helyzetből, biztos ezért is lett megcsinálni úgy ahogy. A szemem láttára sebzi meg hasonmásom két társamat, akik eltávolodnak tőle, ekkor visszanyeri eredeti kinézetét és gondolom én is.
- Szóltam volna előbb is, ha tudtam volna. - próbáltam magyarázkodni, miért is nem szóltam korábban, hogy nem én voltam ott mellettük, mielőtt rákérdeznének. Már majdnem szálltam volna le a levegőből, amikor Hana-san megkérdezi, hogy nem látok-e valaki mást a környéken, ezért még ott maradtam. Nézelődtem egy sort minden irányba, de senki mást nem láttam ellenfelünkön kívül, vagyis nem tudtam semmi újjal szolgálni.
- Nincs semmi érdemleges sehol. - válaszoltam a felém idézett kérdésre, majd ismételten le akartam kerülni a földre, de ekkor észrevettem, hogy ellenfelünk készül valamire, ezért inkább a levegőben maradtam továbbra is. Nem akartam megadni neki a lehetőséget, hogy rést találjon a védelmemben, amíg leérek.
Támadásba is lendült és Hana-sant vetted célba támadásával. Már készültem volna segíteni neki, amikor megéreztem valamit sokkal hátrébb, de ténylegesen nem láttam semmi. Aztán mégis felfigyeltem egy helyre, ahol mintha lenne valami, csak nem látszik. Mielőtt még léptem volna, már Sierashi-sanra támadott egy gyors csapással, ezért már készítettem is elő kidoumat. Ellőni viszont már nem volt időm, mert egy fehér szövet csapódott ki a földből alattam, kezdett el a föld felé húzni és rám tekeredni. Nem nagyon tudtam ellenállni neki, ezért inkább hagytam hagy tegye a dolgát, inkább a körpengémet szabadítottam ki magam alól, amit majd használhatok arra, hogy kivágjam magam innen.
Elsőnek értelemszerűen az arcomat szerettem volna kiszabadítani, mert vakon irányítani a körpengémet nem a legegyszerűbb dolog a világom. Egy kis bénázás után végül sikerül egy jól irányzott vágással átvágnom a fejemet takaró szövetet, még ha közben a vállamon is sikerült sebet ejtenem. Ekkor hallom Sierashi-san "kedves" megjegyzését a megjelenésemmel kapcsolatban.
- Szívesen odaadom, ami megmarad belőle. - válaszoltam gyorsan, majd egyből a további szabadulásomra koncentráltam. - Chiniku no kamen, banshō, habataki, hito no na o kansu mono yo. Sōka no kabe ni sōren o kizamu, taika no fuchi o enten ni te matsu. - mormoltam el nem olyan hangosan a kidou idézést. - Hadou 73, Sōren Sōkatsui! - robbantottam fel magammal együtt a rám helyezett kidout. Természetesen nem úsztam meg sértetlenül és nagy köhögéssel jöttem ki a füstből.
Nem ér váratlanul, hogy ellenfelünk egy volt nemes, mindig csak a baj van velük, ezért nem is nagyon akarok beleszólni, majd Hana-san intézi, ő úgyis jobban ért a nemes mizériákhoz. Ismét a levegő kerülök körpengémmel, hogy a kidou megmaradt darabját Sierashi-sanhoz juttassam.
- Tessék. - nyújtottam felé, ha pedig nem akarta elvenni, egyszerűen felé dobtam, úgyis annyira tetszett neki. Én is csatlakozok a támadókhoz, ha ellenfelünkkel nem lehet beszélni, egyből neki is kezdek egy újabb idézésnek.
- Hadou 57, Daichi Tenyō! - Sierashi-sanhoz hasonlóan én is felszaggatok a földből, hogy darabkáit a volt nemesre küldjem. Nem hiszem, hogy ezt túl fogja élni, de ha mégis, biztos ki lesz merülve, nem egyszerű dolog ekkora méretű támadásokat kikerülni.

Karakterlap

Neliel Tu Oderschvank

Moderátor

*

Hozzászólások: 204

Hírnév: 7

Infó

Tárcában: 1 721 800 ryou

Technikatár
Ajándék küldése


Hovatartozás:
Független

Egyéb hovatartozás:
Nincs

Egyéb hovatartozás:
Nincs

Kapcsolat cimke:
Plátói

Kivel áll kapcsolatban?:
Staff *3*

Mottó:
"Omlik az ég, egy mesére zuhan... Na és akkor most mi van?"

Post szín:
2BCCFC


  • Profil megtekintése

Elérhető Elérhető

Re:Zúgó vizeken
« Válasz #43 Dátum: 2016. Júl. 04, 05:50:18 »
Sztüx

Úgy tűnik, hogy némiképpen összezavarodik Hana szavaira, azonban nem válaszol, és nem úgy tűnik, mintha meg akarná adni magát. Fegyverét maga elé emeli, majd mégis leereszti, valószínűleg, hogy újabb összefüggéstelen válaszokat adjon.
- Ezer év? Hiszen a nővérem még csak húsz éve halott…
Mintha a vele való kommunikáció némiképpen gyengítené a támadásait, és koncentráció készségét, úgy tűnik, képtelen kitérni Nara kidouja, Hana és Yuusuke támadás elől. Azonban, ha valaki jobban szemügyre veszi, arckifejezése üressé válik, mintha nem is akarna. Mielőtt bárkinek gyanússá válna, nem újabb bábbal van dolguk, azok is levedlik eddig viselt alakjuk, és a fa jellemző zörejével hullnak földre.
Norio Moeta alakja leereszkedik a padlóra, sérülései jól láthatóak, ahol eltalálta egy-egy támadás, teljes üresség látható, mintha a testének teljes darabjait tépte volna ki. Ezzel szemben nem érzékelitek a reiatsujának áramlását, ami a súlyos sérüléseknél jellemző, ahogy nem is látható, ahogy teste reishire hullik. Olybá tetszik, mintha képes lett volna elzárni erejét, pedig tudjátok, hogy ez lehetetlen.
Mielőtt újabb támadás intéznétek, hogy bizonyosan bevégezze, egyszerűen arccal előre elborul, és porrá lesz. A test tompa puffanása helyett azonban a földre hulló fém fegyver csengését vélitek hallani, és néhány másodperc múlva a Mukenben találjátok magatok, körben a Kidoushuu embereivel, és a többi veletek tartó hadnaggyal, és kapitánnyal, akik épp felállni igyekeznek. Előttetek pedig egy ütött-kopott nodachi fekszik, se Hayaonak, se Moetának semmi nyoma, mintha sose lettek volna itt.



Ezzel a küldetést le is zárnám! (Végre *w*)
Türelmetek, és kitartásotok jutalma sem marad ám el! ^-^

Sierashi Yuusuke, Kuchiki Hana: 3500 LP és 4500 ryou
Nara Shiratori: 3000 LP és 4000 ryou
Kagami Ai: 1000 LP és 1500 ryou
Tamachi Yukezo: 500 ryou