Szerző Téma: Útmutató a japán felszólító alakhoz  (Megtekintve 1446 alkalommal)

Description:

0 Felhasználó és 1 vendég van a témában

Karakterlap

Soifon

Eltávozott karakterek

Hozzászólások: 42

Hírnév: 0

Infó

Tárcában: 0 ryou

Technikatár
Ajándék küldése



  • Profil megtekintése

Nem elérhető Nem elérhető

Útmutató a japán felszólító alakhoz
« Dátum: 2014. Júl. 02, 15:30:51 »
Az előtörténetek talán leggyakoribb hibája a zanpakutok illetve resurrecciónok japán nyelvű parancsszavának helytelen írásmódja. Lévén a szótárban értelemszerűen csak a szótári alak van benne, japán nyelvtudása pedig viszonylag keveseknek van kis hazánkban, ezért sokszor születnek olyan zanpakuto parancsok, amiket ha ténylegesen lefordítanánk, például ezt kapnánk: “Ébred, Földsárkány!” Ugye hogy ez egyáltalán nem úgy hangzik, mint egy parancs? Ez a kis útmutató azért készült, hogy többen ilyen hibába ne essenek bele.

Hogyan tegyünk felszólító módba?

Ahhoz, hogy a parancs valóban parancsnak is hangozzon, az igéket felszólító módba kell tenni. Ez magyarban is így van, szóval ebből a szempontból semmi meglepőt nem hordoz magában a japán nyelv ^^

Ha kiválasztottuk az igénket, amit használni fogunk, először is meg kell néznünk, hogy milyen típusú igével van dolgunk. A japánban háromféle igetípust különböztetünk meg, ezek a:
  • Godan igék
  • Ichidan igék
  • Suru igék
Látogassuk meg a http://classic.jisho.org/words/ címen található angol-japán szótárat (jó esetben már találkoztál is vele, benne van a Gyakori kérdések c. topikban), és írjuk be az igénket a megfelelő szövegmezőbe (1). Jelöljük be a “kana as romaji” rubrikát (2), hogy latin betűvel is kiírja a találatokat. Ha a Search gombra kattintunk, valami ilyesmit kapunk:


Emlékeztek az igefajtákra? A találat alatt dőlt betűvel (3) kiírja, hogy az általunk beírt ige milyen típusú. Most, hogy ez megvan, jöjjön a lényeg, maga az átalakítás.
  • Ha godan igét találtál, mint én, akkor a szóvégi “u” betűt “e”-re kell cserélni.
    Pl. hanasu -> hanase
  • Ha ichidan igét találtál, akkor a szó -ru végződését -ro alakra kell cserélni.
    Pl. okiru -> okiro (=felkel -> kelj fel!)
  • Ha suru típusú igét találtál, egy hangyányival trükkösebbnek kell lenni. A suru típusú igék ugyanis két részből tevődnek össze: egy főnévből és a “suru” (=csinál) igéből. A szótárunk viszont csak a főnévi részét írja ki az igének. Mi a teendő ilyenkor? A főnévhez egyszerűen csapd hozzá a suru ige felszólító alakját, ami úgy hangzik, hogy “shiro”.
    Pl. benkyou suru -> benkyou shiro (=tanul -> tanulj)
Ennyi, ugye nem volt nehéz?

Kérés 1.

Ritka esetben előfordulhat, hogy a zanpakutoudat nem felszólítani akarod a shikai formára váltásra, hanem megkérni, mert mondjuk olyan a kapcsolatotok. Van egy rossz hírem: ez egy kicsivel bonyolultabb mint a felszólítás.

Ha megvan az igénk, és hogy milyen típusú, először is át kell alakítanunk múlt időbe, majd pedig abból az ún. -te formába. Az alábbi táblázat segít ebben:

Godan igék
Eredeti végződés
Múlt időben
-te formában
Példák
-ku
-ita
-ite
kaku -> kaita -> kaite
-gu
-ida
-ide
isogu -> isoida -> isoide
-u
-tsu
-ru
-tta
-tte
utau -> utatta -> utatte
matsu -> matta -> matte
kaeru -> kaetta -> kaette
-nu
-bu
-mu
-nda
-nde
shinu -> shinda -> shinde
asobu -> asonda -> asonde
nomu -> nonda -> nonde
-su
-shita
-shite
hanasu -> hanashita -> hanashite
Ichidan igék
Eredeti végződés
Múlt időben
-te formában
Példák
-ru
-ta
-te
taberu -> tabeta -> tabete
Rendhagyó igék
Eredeti ige
Múlt időben
-te formában
suru
kuru
shita
kita
shite
kite

A következő lépés már nem kötelező, de egy szépen megformált kéréshez a -te alak végéhez hozzá kell tűzni a “kudasai” kifejezést (pl. tabete kudasai). Ha nem teszed hozzá, akkor a kérésed közvetlenséget és nem udvariasságot fog tükrözni. A különbség valami olyasmi lehet, mintha az “Idehozná a sót, kérem?” kérésből lehagynánk a “kérem”-et és még tegeződnénk is mellé. Vagy talán még nagyobb is.

Zárójeles megjegyzés csak, de ha a -te formához hozzáadod a -kure végződést, azzal is adhatsz parancsot (pl. tabetekure). Ez nem annyira parancsoló jellegű, mint az első részben tárgyalt átalakítás, viszont már nem is olyan udvarias, mint a -te+kudasai forma. Általában szülő-gyerek vagy tanár-diák viszonyban használják.

Kérés 2.

A kérésnek nem az az egyetlen formája, amit az előbb leírtam. Létezik egy másik, egyszerűbb módszer is. Ehhez a kiszemelt igénket le fogjuk csupaszítani az igetőre, aztán hozzáadjuk a -nasai kifejezést. Lássunk hozzá!

Először is keressük meg az igetövet.
  • Godan igék
    A szóvégi u-ból i lesz.
    Pl. utau -> utai
  • Ichidan igék
    A -ru végződést levágjuk.
    Pl. taberu -> tabe
  • Rendhagyó igék
    suru -> shi
    kuru -> ki
Majd adjuk hozzá a -nasai végződést (pl. utainasai, tabenasai, shinasai) és kész is vagyunk ^^
« Utoljára szerkesztve: 2015. Jún. 15, 17:21:35 írta Ayasegawa Yumichika »