Lidércek Birodalma > Lezárt küldetések

Kaszás Balhé

(1/3) > >>

Ghanz Baradhuun:
Engedély: Ayasegawa Yumichika
Felügyelő: Neliel Tu Oderschvank
Mesélő: Zel Syneza Ka'abel

A Küldetés háttere: Vex és Zel teljesen véletlenszerűen találkozik Hueco Mundo sivatagában, mondhatni mindketten teljesen "random" futnak össze. A két figura azonban nem támad egymásra fura mód, hisz ellenségek, ám ehelyett kölcsönös "tiszteletet" mutatva a másik iránt inkább úgy döntenek valami mással tesztelik le egymás képességeit.

A két kaszás ficsúr kora hajnal indul útnak a végtelen homokozóba, s valahol a semmi közepén találkoznak.


___________________________

Szinte el sem hiszem, hogy ekkora baromarcú vagyok, hogy kikeltem ilyenkor. MÉG CSAK HAJNALI NÉGY ÓRA VAN! Technika malőr van a rendszeremben, vagy mi a pinavirág? Nem ez az első, hogy csak így spontán kelek, de már faszkivan ezzel. No mindegy cigi szájba, fire on és már röppenek is ki a romkupacból, hiszen mi a kankós faszomat műveljek ott egymagamba? Nincs semmi dolgom napok óta. A lelkek nem sipákolnak kardok után, se fordítva már vagy egy hete szóval tényleg nem tudok magammal mit kezdeni. Azért biztonság kedvéért felkaptam magamra a motyóm, nehogy már útközben fussak össze valami ficsúrra, akit kiválasztana esetleg valamelyik elem, sosem lehet biztosan tudni. Elsőnek bementem gyorsan a szitibe, köszönhetően a fogyó cikknek, melyen pöfékelek és már így is utolsó dekkeken éldegéltem, így elkerülhetetlen volt immár egy kis vásárlás. Vásárlás... Hiszen kurvára nincs is semmi értelme költeni a casht, ha úgysem lát lónak a fasza se. Elveszem oszt kívánok!
-Nos ez pipa... Irány valami unalomterelő! - nyitom is gargantanám egyenest a KIKA... Hueco Mundo felé. Hova máshova? Rég nem mutogattam már pofázmányomat a kis ganéfészek, homokos tengertelen part hatalmas dűnéi közt, szóval illett már ráskubiznom, mi folyik Gyöngyösön.
Kilépve hát mit is mondjak... MÉG MINDIG KURVÁRA UGYANAZ VAN, MINT MIKOR UTOLJÁRA VOLTAM! Most komolyan valami redesign ráférne erre a koszfalvára. Senki nincs, akinek feltűnt, hogy egy kibaszott út, vagy növényzet sincs közel se kurva messze? Semmi, egy büdös fűszál se. De kuuuuhuuuurva unalmas bámulni a pusztába. Nem is töketlenkedtem egy helyben sokat, mert még a végén ördögszekérnek néznek. Persze pont most nem tudott volna valami baszott nagy lidérc, adjucas, arrancar akármicsoda pöcsöm tudja mi a pék jönni az utamba... Pech. Szóval maradt a cigaretta újfent és a battyogás.
-Nem leszünk így jóba... - piszmogok orrom alatt, jelezvén, hogy bekaphatja Dr. Hueco Mundo a méteres zsiráf dákót. Egy óráig is beletelt mire az első érdektelen fa után... egy másik érdektelen fába botlottam. Ilyen a világon, de még ezen sincs. Ekkor azonban már az agygörcs oly mértékű szintjén álltam, hogy eszembe jutott a lehető legjobb ötlet, hogy végre kicsit érdekesebbé tehessem a dolgokat számomra és megmozgathassam elnyűtt csontjaimat a hosszú pihenés után. Hatalmas levegővételt követően sikeresen belekiabáltam az egész telibabaszott faszom sivatagba, hátha meghallja valaki. Nem nehéz, ezt a sikolyt meghallani bivalybasznád legeldugottabb spotjáról is, szóval ha a közelbe lehetett valaki könnyű szerrel csalogathattam magam felé. Ameddig pedig várnom kellett megmentőmre az únhaláltól, levetettem magam egy kisebb sziklára, hogy a holdozzak egy kicsit. Nap alig látott már így is, hát még a Hold. Ez idő közben volt időm elgondolkodni, hogy miként is kéne majd a jövőben megkérnem az én kis Mayácskám kezét, s mivel nem lehet hétköznapi... bár Vaizard és Arrancar között fellépő házasság már önmagában nem az... így valami nagyon frappánssal kellett, hogy előrukkoljak. Éreztem is, hogy izzadok, mint a low.
Remélem hamarosan ideér most már aztán valami helyi basszájba, mert a tököm kivan az egésszel... és nem is álltam messzire, hogy kirakván a brét futkározni kezdjek a placcon... arra legalább felfigyelne valaki!

Karasu Vex:
Le kell szoknia arról, hogy ha begyógyszerezi magát, akkor arra iszik is. Igaz, hogy úgy lebeg tőle, mint gólyafos a levegőben, és hamar eléri a nyáladzó szakaszt, de attól még marhára nem fasza az ébredés. Főleg nem akkor kéne ezt csinálnia, amikor a sivatagot járja, és keresi a megfelelő hollowokat a Muroba. De hát, ha egyszer annyira csábító tud lenni ez a szabadtéri szórakozás, főleg amikor egy szál faszba lovagol egy hollowon, miközben az egyik kezében egy doboz sör van, a másikban meg Orgo. Még jó, hogy nem látta senkise, vagy legalábbis reméli, hogy nem látta senki. Főleg amikor ledobta magáról az a dög, és még jól meg is taposta. Az meg megint csak rejtély a számára, hogy a ruháját hogyan találta meg, és öltözött fel. Bár az lehet annyira nem fontos, inkább az számít, hogy ki a pöcs üvöltözik éjszaka? Habár kint mindig este van, de ez nem fontos. Hanem az, hogy valaki felverte a nyáladzós álmából Vexet, és kénytelen kimászni a finom, meleg homok alól.
- Ki a mocskos, ventilátoros túros fasz az!? Pfej… homok van a számban, és még a seggemben is… többet soha kint bogyók és pia.- miközben elindul a hang irányába rázza a haját, majd köpköd egy sort. Nyálas, nedves homok a fogak közt marhára nem jó ám.
- Bah… ennyi elmenne a Tatuinra díszletnek. Faszomat már.- érzi, hogy valami van a zsebében, valami nehezebb. Belenyúl, és hálát ad az égnek, egy doboz sör. Fel is bontja hamar és nyeli az isteni nedűt, de köpnie is kell ki belőle.
- Bakker, hab, utálom a habot. Meg húgymeleg is, nem baj, férfi vagyok, ezt lenyelem.- issza is, szenved is egy kicsit az izétől, na meg mert az a rohadt homok is lemegy a torkán, karcolja rendesen, de volt ennél szarabb is már. Amikor olyan rohadt beteg volt, hogy egy cigit is legalább húsz percig szívott, és minden szava után jobban sziszeget, mint Vader. De így jár az, aki részegen parádézik, jégben, fagyban ruha nélkül. De mentségére szóljon, hogy gyászolta Theát, és hát kicsit elszabadultak a gyászindulatok.
- Huh… na lemenet ez a szar… nem hányhatom ki, nem hányhatom ki.- hiába szuggerálja magát, ez bizony kiszaladt. Megtámaszkodik egy sziklán, miközben vízesés helyet hányásesés tört elő a szájából, úgy nyögött mellé, mint akit éppen seggbeerőszakol egy vagon néger, akik most jöttek az éves nagyfarkúak találkozójáról. Ilyen jó érzés volt ez most neki, és mikor végre sikerült abbahagynia, sűrűn köpködni kezdett.
- Basszus, ez a szopás, nem a faláb… homok, hányás, másnaposság. Mintha egy rakat majom verné a vasfazekakat a fejemben. Huh… haver, nincs egy zsebkendőd, vagy valami, amibe a pofámat megtörölhetem?- kérdezte a sziklán heverésző tagot. Elsőnek még nem is jut el Vex tudatáig, hogy bizony megérkezett ahhoz, aki kiabált.
- Héhéhéhéh… te kiabáltál a jó előbb!? Hát a faszt a füledbe, nem vagy tekintettel azokra, akik éppen nagyban döglődnek a homok alatt!?- inkább halkít a hangján, mert ez kifejezetten fájdalmas volt a számára.
- Na most ezért elverem a segged.- nyúlt volna Orgoért, amikor megpillantja a másik arrancar fegyverét. Már nem is zavarja annyira az a kiabálás, meg úgy általbán a verésről is letett.
- Faaaasza szerszámod van. Nida, nekem is van.- le is kapta a hátáról Orgot, és büszkén mutogatta. Bár nem rendelkezik akkora pengékkel, mint ez a másik tagé, de azért nem lehet panasza neki se, három penge több, mint az egy, még ha méretben le is maradt. Eggyel betalál, a többivel mélyít, és darabkákat is kitép.
- Ja, a nevem Vex. Karasu Vex és a 4. espada vagyok, meg a Muro alapítója és vezetője. Te pedig ki vagy pöcsömöccse?- attól még, hogy elég egyforma fegyvereik vannak, még pipa, amiért a pihenésében megzavarták, és valahogy elégtételt is kéne vennie.
- Nah, köszönd a kaszádnak, de nem darállak be. Íme az ajánlat. Holnap, a Menos Erdőben, rendezünk valami versenyt. A nyertes meg… öööö… kap egy láda sört, meg a legfrissebb pornó magazint. Oké?- ez még mindig jobb opció a másik számára, mintha bunyózniuk kéne. Bár Vex nem tudja, hogy mennyire is erős lehet ez a fickó, de amióta megvan az a fránya 4-es a karján, azóta egy kicsit elbizakodott lett, és beképzeltebb. Nem nagyon van senki, akitől tartana is. S’ még valami válaszra vár, hamar rágyújt egyre, hátha az segít valamicskét.

Ghanz Baradhuun:
Mesélő postA kisebb méregetések után a két különösen trágár és igencsak magának való figura, bár kíváncsiak egymás erejére, azonban mindkettejük fejében más ötlet fogant meg, s tapasztalat szerzésre inkább egy versenyt választanak, mellyel eldönthetik ki is a nagyobb "zord kaszás". A Menosok erdeje ideális célpont erre a feladatra, hisz ott a kisebb lidércekig hatalmas dögök is megfordulnak, a tárház szinte végtelen.
Habár ez a kis hepaj nem azt feltételezheti, hogy kettejük párbaja elkerülhetetlen lenne, a feszültség érződik majd a verseny közben is, s nem tudni, hogy egyikőjüknek mikor pattan el valami fejében. BÁRMI MEGTÖRTÉNHET!

Karasu Vex:
Valahogy csak elérkezett a reggel, vagy inkább hajnal? Tudja a fasz, ha nem lenne órája, akkor tényleg elvesztené az időérzékét. Hiába na, ahol a napfényt is csak egy baszott nagy égő adja, ott nehéz kitalálni mennyit is ütött el a mutató. Bár az se segített az ébredésben, hogy olyan betyárosan szarul érezte magát tegnap, hogy az ébredése is egy csodának lehetne betudni. De minek gyógyszerezik, és iszik az, aki nem bírja? Meg is marad inkább az alkoholnál Karasu, a többit meg otthagyja a drogosoknak. Lőjék vagy szívják, mindegy, csak Vext hagyják vele békén… bár a dzsoja az jöhet, az nem drog. Az alkohol inkább az. A piások közt több az agresszív, verekedős, még ha valaki betép, az szépen ellazul, nézegeti az eget, és talán fél a felhőktől, és a tücsköktől, az meg még belefér. Nah, de mielőtt elindul a versenyre, előtte benéz a Muro központjába, hogy mi is megy ott. Majd utána indul.
Megérkezve vidáman veszi tudomásul, hogy minden okés, végre mehet is, és még gyalogol kifele az egyik hollowal társalog.
- Na, lépjünk akkor, ma még versenyezni kell egyet. Már, ha nem fosta össze magát a tag, és inkább a lelépett a francba. De remélem hamar lezavarjuk, mert Seth is most találta ki, hogy dumálhatnékja van. Komolyan, néha úgy érzem, hogy egy pár éves takony kölyök a boss. De nincs mese, aki bika, az parancsol, ez van. Inkább a jó végén leszek a fasznak.- vigyorogva nézte a mellette sétáló hollowott, akinek a jelek szerint nem sok fogalma volt arról, mit is magyarázott Karasu.- Na, te aztán tökéletes dumapartner vagy. Egyetértesz velem, nem szólsz közbe, és még utána is hallgatsz. Na, szevasz!- biccentett a serege tagjának, majd sonidozva indult el az erdő felé. Reméli nem lesz nehéz megtalálnia a pasit, bár elég lesz rákeresni a lélekerejére, és csá.
- Itt is vagyok…- a levegőből érkezett, közben előkapta a cigit, és mire leérkezett már égett is a kis hamis. Felkavarta a homokot a talajfogása, lassan egyenesedett ki, és kurvára büszke volt arra, hogy ilyen faszán tudott megérkezni. A talpa is alig fájt ettől az egésztől. Szerencse, hogy a homok elnyelte egy részét az érkezésnek. Menő volt, és kész.
- Keressük akkor.- tarkója mögött összekulcsolta az ujjait, koncentrált egy keveset, és amint megvan az, akit keresett, már indul is. Kényelmes, nyugodt tempóban, nem hajtja a tatár, és hát cigizni se a legjobb sonidozva. Még kikapná az ajkai közül a kis katonát, ki arra áldozza létét, hogy lassan tönkretegye az ellenséget, mint kígyó a bokor alá, úgy kúszik be a tüdőbe, és mint pöcegödör, úgy illatozzon az ellenség szája. De attól még kurvajó érzés füstölögni, mint az urasági ganés domb. Csak sajnos néha megmarad utána a keserű íz. Pont mint a nőknél. Az elején izgalmas, lángol, izzik az egész, de ahogy egyre közelebb érnek, csak a rossz íz marad meg a férfiakban. De sose tanulnak a hibáikból, újra, és újra akarják érezni azt a csodás érzést, ami az elején kíséri el őket.
- Haj, kár, hogy az én kis vörös „cigimet” végül nem is tudtam kipróbálni.- bánatosan sóhajtott egyet, majd elpöckölte a csikket, és szomorkásan elmosolyodott. Lassan megérkezik oda, ahol elméletileg a versenytársa van. Persze csak akkor, ha nem gondolta meg magát, és inkább visszabujt a homok alá, ahonnan előmászott. Bár jó lenne kicsit jobban megismerni, mert hát annak ellenére, hogy mi a rangja Karasunak. Elég kevés valakit ismer, vagy éppen nevezhet barátnak. Ott van Natali, és… talán Yozora, bár nála nem tudni semmit se biztosra. Diego meg… hát Ő amolyan kapja be a faszt, de azért szükség is van rá, főleg, ha Vexnek egy kis testmozgás kéne. Ki is van még…? A jelek szerint már senki más. Eeeez már hatalmas szopás, a nyelescici csak úgy ki-be jár ilyenkor az arrancar szájában. De legalább ez a mostani érdekesnek tűnik, főleg, mert kaszája van. Kevés az olyan arrancar, akinek nem kardja van. Sőt, ritka, mint a szűz kurva. Most meg már van két egyedi arrancar is, akik kaszálgatnak. Nem olyan klisék, mint a kardszerű vackokkal hadakozóak.
- Na, végre megvagy. Jó hülye voltam, hogy ilyen koránra akartam ezt az egészet, na de mindegy már. Mivel kezdjünk? Kell egy szál?- kérdezte vidáman mosolyogva, miközben cigit nyújtott az arrancar felé, na de persze közben végig rajta tartotta a szemét, nem lenne jó semmi kellemetlen meglepetés.

Ghanz Baradhuun:
Mikor is adatott meg velem utoljára, hogy versenghessek valakivel, csak úgy a magam szórakozására, minden nemű gond nélkül? Talán megvan már 5- vagy 6 éve is már, hogy rivalizációba kezdtem volna azzal a majommal, bár még nem tettünk pontot az ügy végére jól lehet. Feltehetően most már jóval erősebb jelenlegi testemnél, s aligha tudnék neki fejfájást okozni, mintsem, hogy legyőzzem, de ki a faszt izgat ez?! Előbb utóbb az ő  segge is szét lesz rugdalva egy 61-es mérettel rendelkező jobb lábfejjel, az idő előttem áll még, mintegy örökkévalóságig, hacsak addig meg nem purcan valamelyikőnk, de ezt nem számítom bele, mert esélytelen. No de most itt van ez a szintén kaszás arrancar fószer, a maga érdekes stílusával és be kell, hogy valljam ugyan azt éreztem a vele való találkozáskor, mint akkor... Új riválisom akadt, s megérzésem azt súgta ő is egy fényhosszal járhat előttem, de cseppet sem izgat a dolog. Tapasztaltságom még kompenzálhat a dolgokon, de persze ne szaladjunk annyira előre, hisz még meg kellett várnom a Menos Erdő szélén, hogy elkezdhessük kis versenyünket.

5 perccel ezelőtt

Amint a figurát bámultam, meglehetősen kifakadtam örömömben, ahogy beslattyogott a képbe. Nem tudtam, hogy komolyan kéne-e vennem, vagy ne is vessek rá pillantást, de azt hiszem igencsak érdekesnek találtam auráját. Bár erejét nem tudtam abban a pillanatban felmérni, nem szándékoztam vele harcolni. Nem azért, mert a 3. ként mutatkozott be, s jól lehet a száma alattam állt, azért lássuk be 4 év alatt sok minden változott. Ám amiért a konfliktust el kívántam kerülni, az most más jellegű volt. A hátamon lévő fegyvertárból hallottam a rezgéseket, amint a fickó közelebb lépett. Tudtam ez mit jelenthet.
-Karasu Vex... - kezdek bele nagy vigyorral, majd hátradobtam ezüstös hajfürtjeim, hogy ne baszkurálja szememet. Előreléptem, s fölé tornyosodva  sikerült teljes árnyékot vetnem a férfire.
-Az én nevem Zel... Jól lehet vénségem miatt nem ismerhetsz... de hamarosan bemutatkozom részletesebben is a számodra! Azonban most nem kívánok veled harcolni! - száznyolcvan fokos fordulatot követően néhány lépéssel eltávolodtam tőle, majd félszemmel visszatekintettem rá.
-Az ajánlatom...egy verseny! Találkozzunk a Menos Erdő déli részén és majd ott felmérhetjük egy könnyed vadászattal ki is a jobb! - azzal egy szemvillanás alatt eltűntem, hogy az imént elhangzott spotra érkezzek.

Megérkezett hát, nem is kellett több csupán 5 perc és ott is termett a fura figura. Reméltem is, hogy nem kell több időt fatámasztással töltenem. Odalépve, az érkező kérdés közepette, már éreztem magamon azt a bizonyos "Nem Különösebben Bízok Benned" tekintetet, de erre csak egy könnyed mosoly, s a gesztust nem visszautasítva elfogadtam a szál cigarettát, cserébe én pedig előkaptam szépen mintázott öngyújtómat, s tüzet kínáltam a férfinak. Egy-két slukk, amint a nagy rengetegbe pillantok, miközben hallani a távolból a közelségünket megérző alantas lidércek üvöltözését. A bűzük kiterjedt az egész erdőre, s úgy tűnt igencsak sokan gyűltek a környéken össze, szóval lesz miből gazdálkodnunk.
-Nos... A játék neve: Big Game Hunter! A cél, hogy 1 óra alatt minél több dögöt kell szétbaszni! Értelemszerűen a több ölésszámmal rendelkező fél győz! Megfelel? - fordulok a kérdezett felé, amint egy finom mozdulattal ledobtam magamról málhámat és a kabátomat, majd fegyveremért nyúltam, amit már azonban visszaváltoztattam nagitana állapotába, méghozzá szándékosan! Kétszer jól megkocogtattam vállamon a tompa felével, majd előreléptem, s visszapillantottam ismét, ekkorra már óriási háromsoros pengefogsoromat villantva felé, egy széles, s ördögi mosoly keretében.
-Én készen állok... Vex!

Navigáció

[0] Üzenetek főoldala

[#] Következő oldal