Szerző Téma: Konoe Karen NJK-i  (Megtekintve 1020 alkalommal)

Description:

0 Felhasználó és 1 vendég van a témában

Karakterlap

Konoe Karen

Lélekboszorkány :D

Fullbringer

*

Főállású Anya

Szint: 6.

Lélekenergia:

60% Complete
31 900 / 35 000

Hozzászólások: 108

Hírnév: 4

Infó

Tárcában: 1 400 ryou

Technikatár
Ajándék küldése


Hovatartozás:
Független

Egyéb hovatartozás:
Nincs

Reiatsu szín:
Fehér és Sötétkék keveréke

Egyéb hovatartozás:
Nincs

Kapcsolat cimke:
Özvegy

Post szín:
Cadetblue


  • Profil megtekintése
  • Accel World frpg

Nem elérhető Nem elérhető

Konoe Karen NJK-i
« Dátum: 2014. Aug. 10, 15:12:26 »

Eredeti Név: Cristina Miller
Új név: Konoe Kurisu
Kaszt: Ember
Nem:
Kor: 29
Rang: Anya, ált. iskolás tanár
Jellem: Egy kedves mindig mosolygó nő. Igen csak domina típus, így szeret irányítani, és nagyon nem szereti, ha ezt a pozícióját valaki átveszi tőle. Nagy gyerek mániás, imádja őket, illetve az anyai ösztönök is magasak benne.
Ha rossz kedve van, azt álltalába Karenen vezeti le (aminek ő csak örül^^)… khm de itt nem a kiabálásra értem. Oh, és szeret illetve jól zongorázik.
Kinézet: 175 cm magas, derékig érő szőke hajkoronával. Telt keblei és gyönyörű kék szempárjai már mágnesként vonzzák az emberek tekintetét. A munkában fehér blúzt visel, farmer nadrággal. Otthon viszont jobban szeret egy sima pólót és szabadidő nadrágot, rövidnadrágot (az évszaktól függ) viselni.

Képesség: Kurisu a pirokinézis erejével bír. Képes lángba borítani bármit és irányítani az általa létrehozott tüzet. Képessége egy húsz méteres sugarú körben hat. Képességének köszönhetően nem hatnak rá a tűz kártékony hatásai sem, akár saját akár nem, így a testét is gond nélkül lángokban burkolhatja.

A homunkuluszok sem küldetésben, sem KT-ben nem bevethetők, csak játék színesítés céljából használhatók.
Név: Konoe Youko
Kaszt: Homunkulusz
Nem: Nő/Lány
Kor: 6 hónapos; Papíron 8 éves
Rang: Gyerek; házi munkában szeret segétkezni ha épp nem iskolában van.
Jellem: Visszafogott és csendes lány. Nem beszél sokat, arckifejezéseket pedig nem igen lehet rajta észrevenni. Csak ritkán mosolyog és azt is csak alig láthatóan.
Szereti a plüss állatokat és az édességeket. Nagyon ragaszkodó is így az iskolában is legtöbbször vagy Akachit vagy Kurisut követi, bár a legtöbb időt még így is Karennel tölti.
Kinézet: 100 cm magas, karcsú törékeny testalkattal rendelkezik. Hófehér bőrrel és ezüstösen csillogó, rövid állig érő hajjal rendelkezik elől szemöldökig érő fufruval. Szereti a tradicionális japán öltözékeket, így sokszor hord kimonót és geta papucsot. De iskolába ettől függetlenül pólót és szoknyát visel.
(click to show/hide)
Képesség: Alap képessége a regeneráció, melynek köszönhetően a kisebb sebek azonnal, míg a mélyek egy-két óra alatt rend bejönnek. Fizikai ereje 10x-e egy átlag emberéhez képest.
Egyéni képesség:
Név: Aura Touch/ Aura Tapintás
Leírás: Testét átlátszó kék lángok borítják be. Mikor pusztakezes támadást indít ellenfele felé elérve a testet gond nélkül behatol, mintha szellem lenne. Ilyenkor két dolgot tehet. Egyszer megsebzi az ellenfél auráját vagy elkezdi kitépni azt. Mind a két dolog pokoli fájdalmakkal jár, azonban látható sérülést nem okoz. A rész ahol elkezdi eltávolítani az aurát elkezd zsibbadni majd végül lebénul (a törzs esetén a szervek leállásával jár.).
A testet borító lángok részlegesen is előhívható, illetve ezek védelmet (de nem teljeset) nyújthatnak a támadások ellen, ugyan is a ruhaanyagon kívül más tárgyakon nem képes áthatolni.

Név: Konoe Akachi
Kaszt: Homunkulusz
Nem: Férfi/Fiú
Kor: 6 hónapos; Papíron 8 éves
Rang: Gyerek; Labor segéd és a bár működtetésében is sokszor segédkezik, ha épp nem iskolában van.
Jellem: Youko teljes ellentéte. Egy vidám kis energiabomba. Folyton mosolyog és szeret másokkal barátkozni (néha túlságosan is^^). Nincs ellenére, ha testvére a nyakán lóg, sokszor próbál is segíteni neki, hogy másokkal barátkozzon. Szeret új dolgokat csinálni így mindig figyelni kell, rá nehogy valami veszélyes dolgot csináljon.
Kinézet: 110 cm magas, átlagos kisfiús testalkattal rendelkezik. Haja szintén ezüstös színű rövid, haja még órákig tartó fésülés után is szerteszét áll^^”. Elől a bal szemét egy hosszabb az orráig érő hajtincsek takarják el. Ennek oka, hogy míg a jobb szeme lilás színű a másik mélyvörös. Előszeretett hord baseball sapkát pólót és rövidnadrágot.

Képesség: Alap képessége a regeneráció, melynek köszönhetően a kisebb sebek azonnal, míg a mélyek egy-két óra alatt rend bejönnek. Fizikai ereje 10x-e egy átlag emberéhez képest.
Egyéni képesség:
Név: Aura
Leírás: Használatkor a testét egy átlátszó kék színű lélekenergia alkotta aura veszi körbe, úgy mintha lángok borítanák. Miután megjelent az aurát szabadon átformálhatja olyan alakba, amire gondol függetlenül attól, hogy élő vagy sem. Minden átformált aurának csatlakoznia kell, a fiút körülvevővel különben szertefoszlanak. Mivel lélekenergiáról van, szó a kötelékeke nem lehet egyszerű támadásokkal elvágni csak koncentrált lélekenergia támadásokkal. Mindaddig, míg a kapcsolat nem szűnik meg a létrehozott dolgok regenerálódnak.
Ha élő dolgokat hoz létre, akkor a számuk korlátozott csak 6 darab.
A testet borító lángok részlegesen is előhívható, illetve ezek védelmet (de nem teljeset) nyújthatnak a támadások ellen, ha pajzzsá vagy egyéb védelmi eszközzé formálja a védelme nagyobb lesz.
[/color]
« Utoljára szerkesztve: 2017. Febr. 27, 16:19:16 írta Konoe Karen »

Karakterlap

Konoe Karen

Lélekboszorkány :D

Fullbringer

*

Főállású Anya

Szint: 6.

Lélekenergia:

60% Complete
31 900 / 35 000

Hozzászólások: 108

Hírnév: 4

Infó

Tárcában: 1 400 ryou

Technikatár
Ajándék küldése


Hovatartozás:
Független

Egyéb hovatartozás:
Nincs

Reiatsu szín:
Fehér és Sötétkék keveréke

Egyéb hovatartozás:
Nincs

Kapcsolat cimke:
Özvegy

Post szín:
Cadetblue


  • Profil megtekintése
  • Accel World frpg

Nem elérhető Nem elérhető

Re:Konoe Karen NJK-i
« Válasz #1 Dátum: 2015. Ápr. 09, 20:39:55 »
NJK pályázat


Végre itt a tavasz. Süt a nap és végre nem kell bunda kabátot viselnem, ahhoz hogy az utcákat járjam. Elég egy vékonyka kabát vagy egy pulcsi is, ami máris megkönnyíti a mozgást. Így aztán ha épp nem a családdal vagy a bárral foglalatoskodtam, akkor a várost jártam. Hol a forgalmasabb helyeken bukkantam fel, hol pedig az elhagyatott lidérc vadászterületeken. Mostanában elég kevésbe futottam bele. Nem tudom talán félnek tőlem?
Na, de egy kicsit elkalandoztam. Szóval a lényeg, hogy mióta az utcákat jártam nem egyszer a kezembe kerültek az aznapi újságok. Nem vagyok ugyan egy nagy újságolvasó ám a szalagcímek mindig felkeltették az érdeklődésem. És egyben, mint anya az aggodalmamat is. „Egyre növekszik az óvodás és általános iskolás kisgyerekek eltűnése Karakura és környékén. A rendőrség tehetetlenül áll az eset fölött. Még mindig semmi nyomuk, hogy kik lehetnek az elkövetők.” Ez és ehhez hasonló címek jelentek meg benne. Feltűnt az is hogy az addig nagyon népszerű játszóterek szinte mind kihaltak.
- Mattaku~ – ráztam meg a fejem majd a zsebemből előhalásztam a gyújtót és a cigarettás dobozt. Csak fel s alá sétáltam végül a városban, azonban ahogy egyszer csak megálltam azon kaptam magam, hogy már egy ideje egy épület körül mászkálok.
- Rendőrség… mattaku~ már a tudatalattim sem bír magával… – szívtam meg a félig már leégett csikket majd egy nagyobbacska füstfelhő produkálása után elindultam a kétszárnyas üvegajtó irányába. - Na, jó legyen… ha már ennyire akaratos vagyok, ha ránézek, az ügyre abból még nem lehet baj. – gondoltam én hangosan, majd zsebre tett kézzel belöktem az ajtót majd a Bringer Light-al elsuhantam az emberek mellett egyenest a vezető nyomozó ajtajáig. A fülemet az ajtóra tapasztottam, majd miután nem halottam bentről zajt óvatosan benyitottam.
Bent nem tartózkodott senki, így zavartalanul leülhettem az irodában található papírokkal teli asztal mögé. Az egész úgy nézett ki, mint a szemétdomb…
- Kedves Takeyama Jun-san, igazán rendet tarthatna az asztalán… – jegyeztem meg a névtábla leolvasása közben, amit az irat halom közt valami ˝értékes˝ után kutattam.
- Hohó~ – emeltem ki végül pár jegyzőkönyvbe szánt jelentést mely az elrabolt gyerekek házaiban készült nyomozási eredményeket tartalmazta. Érdekes dolgok voltak bele írva, így hamar bele is mélyedtem, míg az ajtókilincs nyikorgó hangja meg nem zavart. Hamar megragadtam a teret majd magamra húztam a Manto segítségével, így még időben eltűntem az említett fiatal nyomozó szeme elől, és mint a huzat azonnal távoztam is.

- Ah… elnézést a késői zavarásáért. Konoe Karen vagyok a Tokiói Rendőrkapitányságról. A gyermeke Kouta eltűnésének ügyében nyomozok. – próbáltam egy barátságosabb mosolyt erőltetni magamra miközben felmutattam a hamis rendőrségi jelvényem. Fogalmam sincs mi végett volt otthon ilyesmink^^ Habár rémlik, hogy egyszer Kurisu megemlített valami szerepjátékos erotikus játékot, amit kipróbálhatnánk… khm.
A kissé zaklatott anya, aki ajtót nyitott nekem, halkan köszöntött majd kérdésemre hogy befáradhatok e, csak bólintott egyet. Kérésemre még a Kouta szobájához is elvezetett, majd magamra hagyott, hogy a Karakurai rendőrséghez hasonlóan én is szemügyre vehessem a tett helyszínét, ugyan is a kisfiút a saját szobájában játszott mielőtt eltűnt volna. A szülők mindent úgy hagytak, ahogy volt, nem jártak a szobában, mióta a rendőrség itt járt, így elővettem a Kouta esetéről szóló papírt és annak alapján átnéztem az összes bizonyítékot, melyet feljegyeztek. Bárhogy is néztem egyikben sem volt semmi különös, ám ekkor megpillantottam valamit a falon.
- Hát ez…? - egy furcsa jel volt a falra égetve közvetlen az ablak mellett. Sőt a jel irányéból egy gyenge energiát is éreztem. - Mi a… – amint közelebb mentem majd megérintettem, hirtelen megszédültem, majd egy halk suttogó hangot követően elsötétült előttem minden.
-…no-san, Konoe-san… jól van? – nem tudom mennyi időre lettem kiütve, de mikor magamhoz tértem Kouta anyja ébresztgetett aggódó tekintetével.
- Ahaha… elnézést, nem tudom mi ütött belém… de már jobban vagyok. – ültem fel, miközben azon gondolkodtam mi s történt. Alig hogy megérintettem az a jelet hirtelen eszméletemet vesztettem… Tényleg a jel. A fejemet az ablak irányába kapom, de nincs ott. A jel eltűnt viszont az a gyenge lélekenergiát még mindig éreztem. Volt azonban még valami, az a hang, kétség kívül egy kislány hangja volt, aki azt mondta: „Segíts, kérlek!”
- Elnézést, most mennem kell! – pattantam fel a földről, majd miután rendbe szettem a ruházatom a kijárat felé vettem az irányt.
Basszus! Mi a fene volt ez. – húztam ki a fogaimmal egy szál Black Stone-t a dobozából majd hamar meggyújtottam és letüdőztem.
~ Dameeee…!!! ~ a hirtelen jött fejembe nyilalló sikoly miatt hirtelen köhögő roham jön rám és még a cigarettát is kiköpöm.
- Mi a franc…
~ Bocsánat, de Anya szerint a dohányzás és a káromkodás nem szép dolog.~ Persze fogalmam sincs ki az, aki beszél, így őrültek módjára kapkodom a fejem jobbra-ballra keresve a hang forrását.
- Mégis ki vagy te és hol rejtőzködsz? Nem szép dolog az idősebbeket ijesztgetni. – egyszer csak eszembe jutott: a hang a kislány hang pontosan ugyan az, mint, amit az elájulásom előtt hallottam.
~ Aisa tényleg sajnálja, nem direkt csinálta. ~
- Értem, értem, de megtennéd, hogy előbújsz végre? És örülnék, ha befejeznéd ezt a telepatikus beszélgetést. – jegyzem meg, hisz egyértelmű, hogy a hang a fejemben szól, ami miatt az a kevés ember is, akik az utcán sétáltak furcsán néztek rám.
~ Eto… rendben, de akkor ne ijedj meg kérlek.~ még hogy megijedni. Csak forgattam a szemeimet a kijelentés hallatán miközben egy újabb szálat csúsztattam ki lassan a dobozból. Az ajkaimmal közre fogtam, ám alig hogy ezt megtettem már kaptam is a kezemmel utána, ahogy éreztem kicsúszni a helyéről.
~ Aisa már mondtam, hogy nem szabad! ~ – teljesen elképedtem azon, amit láttam. A fekete papírtekercs ugyan is két aprócska kezecske fonta közbe, és egy tündéri (szó szerint) haragos tekintet nézett tám vissza, miközben a kislányos hang a fejemben vízhangzott.
Jobban megnézve az aprócska fejletlen test akkora lehetett, mint a fejem és deréktól lefelé egy alaktalan hullámzó füstszerű anyaggá vált, ami egyenest a nyakamig elért.
- Mi a szösz? Te meg mégis mi vagy? – tapogattam meg közben a nyakam azon részét ahova a füst irányult.
~ Aisa nem Mi! Van neve is… Aisa, és már hat éves!~ jelentette kis a fejemben lévő hang, habár a felém nyújtott aprócska kezeivel csak kettőt sikerült mutatnia.
- Áh értem… – feleltem monoton hangon. - De mi vagy? És miért belőlem jössz ki? – emeltem fel egy kicsit a hangom, amitől a furcsa szerzet megrezzent. Ezzel viszont az volt csak a baj, hogy így még jobban magához szorította a cigaretta szálat, ami ennek hatására durván elvesztette egyenes alakját. - S-sajnálom nem akartalak megijeszteni eto… Aisa-chan… de mi lenne, ha visszaadnád azt nekem? – próbáltam meg mosolyogva megnyugtatni, de sajnos nem sikerült a lelkére hatnom.
- Várjunk csak… - ekkor bevillant valami. Hamar előkaptam az iratokat, amiket a nyomozótól ˝vettem kölcsön˝. - Áh, megvan. Kobayashi Aisa!
~ Hai, az Asia!~ felelte a hosszú fülű kislány bár közte és a képen szereplő lány között nem sok hasonlóság volt.
- Értem, és mond csak Aisa-chan most miért vagy itt? És miért belőlem izé… szivárogsz ki? – kérdetem kissé bizonytalanul.
~ Hát… hát… nem tudom… De arra emlékszem, hogy néni azt kérte tőlem, hogy nyissam ki az ablakot és engedjem be… de aztán semmire… ~
- Hmmm… Csak ennyi? Hát ez nem segített túl sokat…
~ D-De Aisa nagyon köszöni, mert ha nem érintesz meg akkor, Aisa már eltűnt volna…~
- Eltűntél volna? Ezt meg, hogy érted? – kérdeztem, de semmi haszna nem volt, a lány csak csendben csóválta a fejecskéjét.
- Hiába kérdezgeted, ő nem tud semmit. – felelte a járda mellett, sötétbe burkolódzott fák közül kilépő személy. Hang hallatára természetesen reflexszerűen egy csettintéssel megidéztem az egyik fegyverem és célba vettem.
- És benned kit tisztelhetek?
- Az akitől, ˝kölcsönvettél˝ pár iratot. – állt meg a fegyver láttán habár semmi jelét nem mutatta a félelemnek. Nagyon is nyugodt, volt.
- Takeyama Jun? – lepődtem meg. Viszont valamiért furcsa érzés fogott el az irányából.
- Huh. Gondoltam szólok, hogy nem lenne jó, ha beleártaná magát ebbe az ügybe, de úgy látom kissé elkéstem vele. – ismét elindult és egészen a legközelebbi lámpaoszlopid sétált tartva a biztonságos távolságot. Kétséget kizárólag a lámpa fénye a férfi arcát világítottam a meg.
~ Eh… ~ – Aisa-chan hirtelen a nyomozó felé fordult.
- Mi az? Mi a baj?
~ Nővérkém? Nővérkém! ~ hirtelen izgatottá vált.
- Hogy érted, hogy a nővéred? – nézek rá és a férfira(!) zavarodottan.
- Aaah… ilyen hamar lebuktam? – felelte a férfi letörtséget színlelve. - Lisa elég lesz. – szólalt meg majd a teste felragyogott és a férfi külseje elhalványult ezzel felfedve a valódi alakját.
- Alakváltó?
- Inkább fénymanipulálás. Igaz Lisa. – a nő pólója alól ekkor egy Aisa-chanhoz hasonló kis lény jelent meg és egy mosollyal az arcán bólintott egyet a nő felé.
- Valóban. Nem Takeyama Jun vagyok. Kobayashi Vera, Aisa nővére vagyok. Örvendek a találkozásnak, Karen-san.
- Érdekes. Azt most tegyük félre, hogy honnan tudod a nevem. Inkább beszélj nekem Aisa-chanról… és arról a másikról. – mutattam a lány melletti kis lényre.
- Nos, az hogy Aisa nem más, mint egy félvér tündér. Vagyis, hogy pontosabb legyek egy mesterséges félvér tündér aura. Ő pedig itt Lisa, ős is ugyan az. Őt Asia után rabolták el. Akkor találtam rá, mikor felfedtem a Tündér Mágus egyik laborját.
- Mi? – elég sok minden hangot most el, amit nem igazán tudok hova tenni. ám amint szóra nyitnám a szám ő megelőzött.
- A részleteket most hagyjuk… Amúgy sem szeretném, ha még jobban bele keverednétek. A Tündér Mágus az én prédám, felejtsd el. Egyébként, mikor is került rád a húgom pecsétje?
- Úgy 15 perce… Miért?
- És még mindig lábon vagy… Úgy tűnik te különösen erős vagy. Habár… – ekkor hirtelen ismét megszédültem. Egyre gyengébbnek éreztem magam és miközben fél térdre ereszkedtem éreztem, hogy a lélekenergiám furcsán vibrálni kezd mintha…
- A tekintetedből ítélve rájöttél. Aisa lélekenergiája összeolvad a tiedével. Amikor velem és Lisával történt ez a pecsét felkerülése után rögtön ágynak is estem napokra. De te más vagy a lélekenergiád nem csak emberi, de más részecskéket is tartalmaz valószínűleg ezért tartott olyan sokáig, hogy megérezd a folyamatot. – a nő mondott még valamit, de már nem hallottam a mivel ismét elájultam.

~ Karen… Karen… Okite! Okite!~ elmém egyre tisztább lett, és hallottam amint Aisa ébresztget. Lassan nyitottam ki a szem, és éreztem, hogy még erősen szédülök. 
- Csak óvatosan. Már hívtam egy taxit. Az majd hazavisz… a fejem felett a nő arca kezdett el kirajzolódni, amint az öl párnám-felém hajolt.
- Tch… ez szörnyű volt…. – kapaszkodtam meg a padban, hogy aztán ülő helyzetbe tornásszam magam.
- Oh… De kár. Még szívesen dédelgettelek volna, míg a taxi ide nem ér. – felelte Vera csalódottan.
- Hát, bocs. De már van, ki dédelgessen… tch… – masszíroztam meg a fájó fejem, mikor hirtelen idegen végtagok karoltak át.
- Engedj el…
- Pssz… Nyugalom. – simult rá a hátamra, majd halk suttogására, amit a fülemhez intézett akaratlanul is elpirultam. Ám hiába, próbáltam még túl gyenge voltam ahhoz, hogy szabadulhassak. - Úgy tűnik, másban is hasonlítunk… ez tetszik. – ismét csak kinyitnám a szám, hogy elküldjem, a nőt elküldjem a francba ám egyetlen ujját az ajkamra helyezve és újbóli suttogásával leállít.
- Vigyázz Aisa-ra és magadra. Még találkozunk… – akaratlanul is elvörösödtem, amint suttogni kezdett a fülembe majd miután távolodni kezdett a fejem az irányába kaptam. Mire azonban arra pillantottam már nem láttam ott senkit csak a taxit, ami az út szélén várakozott.

Név: Aisa-chan; Kobayashi Aisa
Nem:
Kor: 6 éves
Kaszt: Mesterséges Széltündér Aura
Leírás: A mesterséges széltündér aurákat egy bizonyos Tündér Mágus névre hallgató ismeretlen tudós állította elő. Forrásként egy a Tünde fajhoz tartozó lélekenergiát és elrabolt gyerekek lelkét használta fel. Sajnos az így létrehozható félvérek instabil állapotuk miatt folyamatosan lélekenergiát vesztenek, ám visszanyerni azt már képtelenek. Azonban az által, hogy hozzá csatolják magukat egy gazdatesthez és egyesülnek velük képesek a fajuk hibáit korrigálni.
Külsejük nagyjából tükrözi az elrabolt gyerekekét, annyi különbséggel, hogy a tündérekre jellemző külső tulajdonságot kapnak: hosszú hegyes fülek, hosszú dús hajkorona, sápadt bőr.
Aura megkötő pecsét: A fekete színű pecsét Karen nyakának bal tövében helyezkedik el. Aisa-chan innen ölt alakot és az alaktalan alsó teste ehhez kapcsolódik. Maximum két méterre tud eltávolodni tőle.




Kinézet: Aprócska testének azon része mely alakot ölt mindössze 40 cm magas. Ez a rész a feje búbjától a derekáig érvényes, onnantól lefelé fehér színű légnemű anyaggá válik, ami a pecsétnél ér véget.
Íriszei halványzöld színben pompáznak, míg haja halvány világoskékben. A hosszú és dús hajfürtjei hátrafelé hajlanak, frufrujával egyetemben, aminek egy-egy vastagabb tincse kétoldalt hátrafelé kunkorodik, mint valami szarv szerűség. Bőre nagyon halványzöld színű, habár távolabbról nézve inkább már majdnem fehérnek tűnik. Hosszú majd 8 cm-es fülei jelzik tündér mivoltát. Fejletlen testének szegcsontjánál, vállainál tollszerű kinövések díszítik, míg szemei körül három aprócska minta fedezhető fel.

Jellem: Vidám, energikus személyiség. Nem igazán látni szomorúnak. Fiatal kora miatt kicsit engedetlen is ezért sokszor ingerli gazdatestét a kéretlen megjelenésével és folytonos szómenéseivel. Általában magáról E/3-ban beszél, habár néha kizökken belőle és helyette E/1-ben beszél magáról.
Ki nem állhatja, ha Karen dohányzik vagy káromkodik, így legtöbbször megpróbálja ebben megakadályozni.^^

Habár képes testet öltésre, a beszédre csak is Karennel képes gondolati úton.

Különleges képesség: Széltündér ˝vérének˝ köszöngetően képes bármilyen szagot, legyen az bármilyen erős vagy gyenge visszakövetni a forrásához.
Szélmanipulálás: Egy bizonyos területen belül képes a szelet manipulálni vagy akár létrehozni is. Erőssége Karen Lélekmanipulálás pontjaira tett pontokkal megegyező.
A terület sugarának mérete kezdeti szinten (Lélekmanipulálás 8 pont) 8 méter majd minden pont után egy méterrel nő.
Viszont csínján kell bánni ezzel a képességével, mivel Karen lélekenergiáját használja fel hozzá, csak úgy mint az alakváltáshoz is.
« Utoljára szerkesztve: 2016. Szept. 09, 22:55:36 írta Konoe Karen »

Karakterlap

Ukitake Juushirou

Eltávozott karakterek

Hozzászólások: 209

Hírnév: 5

Infó

Tárcában: 1 899 700 ryou

Technikatár
Ajándék küldése


Hovatartozás:
Független

Egyéb hovatartozás:
Nincs

Egyéb hovatartozás:
Nincs

Kapcsolat cimke:
Egyedülálló


  • Profil megtekintése

Nem elérhető Nem elérhető

Re:Konoe Karen NJK-i
« Válasz #2 Dátum: 2015. Máj. 22, 22:16:57 »
Üdvözlet! :hippy:
Mivel a kért javítást és kiegészítést megtetted, már semmi akadálya, hogy elfogadjam az NJK-t. Jó szórakozást a kijátszásához! ^^