Szerző Téma: Ebisawa Kyousuke pályázatai  (Megtekintve 648 alkalommal)

Description:

0 Felhasználó és 1 vendég van a témában

Karakterlap

Ebisawa Kyousuke

Shinigami

8. Osztag

*

Ichibantai ex-fukutaichou

Szint: 3.

Lélekenergia:

60% Complete
15 000 / 30 000

Hozzászólások: 51

Hírnév: 0

Infó

Tárcában: 6 100 ryou

Technikatár
Ajándék küldése


Hovatartozás:
Gotei 13

Egyéb hovatartozás:
Nincs

Reiatsu szín:
Szürke

Egyéb hovatartozás:
Nincs

Kapcsolat cimke:
Egyedülálló

Mottó:
Az emberi létezés egyetlen állandóból áll, és ez az, hogy mind harcolunk a félelmeinkkel.

Post szín:
#8D6F5A


  • Profil megtekintése

Nem elérhető Nem elérhető

Ebisawa Kyousuke pályázatai
« Dátum: 2014. Nov. 27, 15:19:32 »
Engedély: Shihouin Yoruichitől megvan.


 
Hadnagyi pályázat   



1. osztag







Unott arckifejezéssel bökdöste kardjával a bábut, s baljának tenyerébe helyezte állát. Az edzőterem a megszokotthoz híven majdhogynem tele volt, az ötödik tiszt azonban unottan bambult maga elé. Hogy gondolatai ugyan merre járhattak, arról egyetlen mellette elhaladó, edző osztagtársának sem volt fogalma. A férfi ugyanolyan unott pillantást vetett a teremben lévőkre, mint a bábukra, majd egy apróbb sóhaj kíséretében felállt. Nem tudta elképzelni, hogy hogyan kellene kezelnie a helyzetet, mely néhány napja véglegesen megváltoztatta életét. Nem, nem arról van szó, hogy apai örömök elé néz… Szerencsére egyik egykori partnere sem kereste fel ezzel a hírrel. Az, hogy az ichibantai fukutaichouja lett… fejbe vágta, s most úgy ült maga elé révedve, mintha próbálta volna kitalálni, mi történt egy olyan éjszakán, melyről nem csak neki, de a baráti társaságának sincsenek emlékei. Jobbja mellette nyugodott egészen addig, amíg a szürke, három-négy hónaposnak tűnő macska hűvös orrával el nem kezdte bökdösni. Ösztönös mozdulattal elkezdte vakargatni az állat fülét, majd kijózanítást várva pillantott rá.
- Hogy a francba hoztuk ezt össze, Gure? - A kis hölgy azonban doromboláson kívül mással nem szolgált neki, így szemöldökét ráncolva vett egy mély levegőt, s gondolt vissza az elmúlt pár napra.

Precíz, határozott mozdulatokkal takarította szobáját, s ez alatt azt értette, hogy minél több szemetet igyekezett összeszedni, minél gyorsabban. Arra például nem talált magyarázatot, hogy hogyan kerül ennyi morzsa és egyéb szemét a padlóra, amikor javarészt itthon sincs? Idejének jelentős részét ha nem szolgálatának teljesítésével tölti, akkor az edzőteremben igyekezett minél gyorsabban fejlődni. Ennek tanújául szolgálnak sajgó, fájó izmai is, s a kék-zöld foltok, melyek testét tarkítják. Morogva ragadta meg a seprűt és a lapátot, majd seperte fel az apró lakást. Gondolatait kellőképpen elterelte a házimunka, s a pokollepke, mely a folyosón szálldogált, meg sem ragadta figyelmét. Ajtaja elé kivitte az összekötött zsákokat, vetett egy pillantást a céltalannak tűnő lepkére. Eltartott egy ideig, míg tudatosult benne: az apró üzenetvivő őt keresi. Tétován érintette meg a körülötte röpködő jószágot, majd ereiben megfagyott a vér az üzenet hallatán.
Talán a főkapitány tudomására jutott az a pár véletlen találkozás a vaizarddal, s most szembesíti hallgatásának következményeivel? Aggodalma hatására tekintete elsötétült, s sietős léptekkel vonult vissza lakrészébe átöltözni. Egyenruháját kissé ügyetlenül vette fel, de megjelenésén semmi folt nem esett. Szerencsére kezdeti szerencsétlensége nincs homlokára írva, így egy utolsó simítás és zanpakutoja magához vétele után megindult a főkapitányi iroda felé. Hamarosan azonban visszafordult, ugyanis állandó kísérője ezúttal is elszántan, nyávogva követte. Karjaiba kapta a jószágot, majd kissé idegesen zárta be a lakásba azzal az ígérettel, hogy nem kell megszoknia a különlétet.
Elképzelni sem tudta, mit akarhat tőle, egy tömegembertől az első osztag kapitánya, minden kapitány kapitánya. Szájában még az út közben elszívott cigaretta íze is megkeseredett, lelki szemei előtt fel-felbukkant Misa arca. Sejthető volt, hogy előbb-utóbb kiderül, látta a vaizard lányt, akinek kétséget kizáróan felelnie kellene tetteiért… Mély levegőt véve torpant meg a főkapitányi iroda előtt. Nem volt jellemző rá a bátortalanság, ám ezúttal kissé ingatagnak érezte magát. Sosem volt az az ember, aki félt vállalni tettei következményeit… s ezt nem most fogj elkezdeni. Így határozott mozdulattal kopogott, majd miután bebocsátást nyert, belépett az ajtón. Az íróasztalnál ülő férfi körül füst gomolygott, mely dohányzásának köszönhető.
- Üdvözlöm, Ebisawa-san. Örülök, hogy el tudott jönni, ugyanakkor nem kellett volna ennyire sietni. Foglaljon helyet.- Intett a szék felé, s az ajtóban szobrozó alak lassan megindult az ülőalkalmatosság felé, miután becsukta maga mögött az ajtót. Most már bánta, hogy nem rágott el egy rágót: nem akart esetleg rossz szájszaggal beszélni a főkapitányhoz. Bár ez nonszensz, hiszen neki sosem volt rossz illatú a szája. :roll:
- Kér inni valamit? - Fejét rázta válaszként, mire a kapitány székében előrébb hajolt, s pillantását az arcára függesztette. A vér most talán még jobban megfagyott ereiben, mint eddig: nem engedheti, hogy ez a zűrzavar látszódjon rajta! Apróbbat köhögve várta a folytatást, Fujimoto-sanon ugyanis az látszott, nem ért még mondandója végére. Meglepő módon… :roll:
- Nos, tisztában van vele, Ebisawa-san, hogy miért hívattam?- Hogyan lenne vele tisztában?! Amire gondol, azt nagyon nem akarja, hogy hívatása oka legyen.  Egy másodpercre átfutott az agyán a gondolat, hogy nem fog színt vallani akkor sem, ha kivégzéssel fenyegetik, s már felszólalt volna, mire észbe kapva egyszerűen nemet intett. - Két oka is van. Az első az, hogy szeretném, ha megszerezne egy számunkra becses tárgyat, melyet az arrancaroknak előbb sikerült birtokukba venni, mint nekünk. De erről később, küldetése részleteit ebben a borítékban találja leírva. A szükséges senkai kaput hamarosan megnyitják önnek, de addig is… beszélgessünk.- Elvette a felé nyújtott borítékot, mely meglehetősen vaskos volt, jobb dolga híján pedig ölébe helyezte. Merev testtartása nem változott semmit sem annak ellenére, hogy megnyugodott: nyilván nem fogják bebörtönözni, ha a beszélgetés után magánküldetésre kell mennie. Bár, bebörtönözni nem is fogják, ha azért küldik erre a küldetésre, hogy elpatkoljon.  :|
- Mint tudja, a hadnagyomat nemrég előléptették, és jelenleg a pozíció betöltetlen. Nekem pedig olyan emberre van szükségem, aki képes megbirkózni a rá nehezedő felelősséggel. Tudna ajánlani valakit?- Nem értette a rá szegeződő pillantásból áradó komolyságot. Torkát köszörülve ült feljebb a székben, majd a borítékot kezébe fogta.
- Csak egy tiszt vagyok, nem igazán vagyok tudatában annak, hogy ki lenne megfelelő erre a megtisztelő feladatra. Emellett nemrég kerültem ki az Akadémiáról, nem ismerek túl sok személyt… nem tudok kit ajánlani, Uram.- Vonta meg alig láthatóan vállait. A helyzet kezdte fölöttébb frusztrálni, hiszen valóban egy senki volt ha úgy nézzük: nem felelt külön részleg vezetéséért, nem volt hadnagy, semmi jelentős eredményt nem ért még el ahhoz, hogy bárki is kíváncsi legyen a mondandójára.
- Többek között kikértem a Juuichibantai fukutaichoujának véleményét is, aki önt javasolta. Átnéztem az aktáját, s úgy döntöttem, ön megfelelő lenne erre a tisztségre.- Tekintetét az asztalra kihelyezett vendégvárókra függesztette, majd próbálta elnyomni a kitörni készülő, zavart „HE?!” kifejezést. Nem lenne illő, ha Fujimoto-san előtt így viselkedne, s nem kívánja osztagát sem rossz fényben feltüntetni. A juuichibantai tisztjeiről amúgy is olyan nevetséges előítéletek alakultak ki, amikre semmi sem szolgál alapul.
- Nos, mit szólna hozzá, ha ön lenne az új hadnagyom?- A főkapitány elővett fiókjából egy karszalagot, s az asztalra helyezte, kettejük közé. Fejében megfordult a gondolat, hogy előző este túl sok szaké folyt Nishigaminál, s most hallucinálja az egész szituációt. Aranyló íriszeit rabul ejtette a hadnagyi karszalag, s akaratlanul is arra gondolt, kevés lenne ehhez a feladathoz. Nem a papírmunkától félt… azzal bármikor megbirkózna, hiszen a rá bízott feladatokat mindig is pedánsan, legjobb tudása szerint teljesítette.
- Fujimoto Masayoshi Soutaichou… Amennyiben ön engem megfelelőnek gondol erre a címre, örömmel elfogadom azt és a tőlem telhető legjobb tudásom szerint igyekszem majd helytállni.- Nem, ő biztosan nem ezt akarta gondolni! Mármint mondani… Misa társaságában sem volt még olyan zavarodott, mint jelen pillanatban. A főkapitány nemes egyszerűséggel felé nyújtotta a karszalagot, ő tétován elvette, majd rámeredve próbálta feldolgozni a sokkot. Sosem hitte volna, hogy a főkapitány ilyen vicces kedvű ember, s képes őt megtréfálni…
- Nos, akkor ebben maradunk. Néhány napot adok önnek, hogy feldolgozza a tényt, s közölje a hírt a közelebbi hozzátartozóival, addig én előkészítem az aláírandó papírokat.- Tekintete ugyanarra a pokollepkére esett, mely az irodába szállva a főkapitányt célozta meg: jobbjában a karszalagot, baljában a levelet tartotta, s ledermedve nézte immár közvetlen felettesét. - A senkai kaput megnyitották, kérem, mielőbb járjon az ügy végére.- Felállt a székből, meghajolt, s kissé lassan, ledöbbenve botorkált ki a főkapitány irodájából.


Most pedig, ahogyan az órát nézte az edzőterem falán, rá kellett ébrednie: utolsó perce is lejárt a 11. osztag kötelékében. Nehézkesen állt fel: oldala még mindig sajgott az arrancar pengéjének vágása nyomán, de ezt a világért sem vallotta volna be. Karjaiba vette a kölyökmacskát, majd egy szomorú búcsúpillantást vetett kedvenc helyére, ahol minden dühét, fájdalmát, csalódottságát sikerült eddig kiadnia magából. Mély levegőt véve indult el aláírni az iratokat, s elfoglalni új tisztségét… az Ichibantai fukutaichoujaként.
« Utoljára szerkesztve: 2014. Nov. 27, 21:31:30 írta Ebisawa Kyousuke »
(click to show/hide)
Character theme song

Karakterlap

Shihouin Yoruichi

Főadmin

Developer :x

Adminisztrátor

*

Hozzászólások: 154

Hírnév: 12

Infó

Tárcában: 4 556 300 ryou

Technikatár
Ajándék küldése


Hovatartozás:
Független

Egyéb hovatartozás:
Nincs

Egyéb hovatartozás:
Nincs

Kapcsolat cimke:
Egyedülálló


  • Profil megtekintése
  • Bleach szerepjáték

Nem elérhető Nem elérhető

Re:Ebisawa Kyousuke pályázatai
« Válasz #1 Dátum: 2014. Dec. 01, 14:52:41 »
Uff! :o

Szerintem rendben van a pályázat, így hát elfogadom.
A rang megszerzése mellé kapsz 5 elosztható pontot. A friss pontozást, kérlek jelentsd le a megfelelő helyen! :3

Gratulálok, és további kellemes játékot kívánok! :mami: