Szerző Téma: Fran Lechuza  (Megtekintve 799 alkalommal)

Description:

0 Felhasználó és 1 vendég van a témában

Karakterlap

Fran Lechuza

Arrancar

*

64. Arrancar

Szint: 5.

Lélekenergia:

60% Complete
27 000 / 30 000

Hozzászólások: 46

Hírnév: 2

Infó

Tárcában: 7 300 ryou

Technikatár
Ajándék küldése


Hovatartozás:
Las Noches

Egyéb hovatartozás:
Eliana del Barros fracciónja

Reiatsu szín:
Szürke

Egyéb hovatartozás:
Nincs

Kapcsolat cimke:
Egyedülálló

Post szín:
SlateGray


  • Profil megtekintése

Nem elérhető Nem elérhető

Fran Lechuza
« Dátum: 2015. Márc. 08, 13:35:11 »
Engedély: Shihouin Yoruichi
~ Adatlap

Név: Fran Lechuza
Nem: Férfi
Kaszt: Arrancar
Rang: 64. Arrancar
Szül. ideje: 6. 16
Kor: 112


~ Kinézet

Feje mintha egy bagolyra emlékeztetne, szürke haja van, amiben néhol fekete tincsek is megtalálhatók és az egész fel van zselézve. A kétoldalt felálló haja így olyan, mintha bagolyfüleket alakítana ki. Szeme sárga és egy fehér kimonora emlékeztető egyenruhát visel.

~ Jellem

Elég változó a személyisége, mindig próbál egy adott személyhez vagy szituációhoz alkalmazkodni és választását azzal próbálja bebiztosítani, hogy egy az Emberek Világában futó horoszkópot követ. Alapállapotban megfigyelő szerepet tölt be, de könnyen át tud váltani akár a vicces sokat beszélő sráccá is pár pillanat alatt.

~ Előtörténet

Csak egy hollow voltam a sok közül, csak annyira különleges, mint mindenki más. Lídérccé válásom után, ürességet éreztem, ezért megöltem az emberi életemben lévő családomat, akikre már szinte nem is emlékszem. Ezután pedig az Emberek Világa többi részében vadásztam emberi lelkekre, mint az össze többi hollow. Mint minden épeszű lídérc, egyedül kaptam el áldozataimat, nem szerettem osztozkodni.
Eltartott egy jó ideig ez az időszakom, de egyszer csak eljött a változás ideje. Már nem elégítette ki az éhségemet az egyszerű emberi lélek, bár tény, hogy néha a karmom közé akadt egy-egy shinigami is. De mégis másra vágytam, ezért elkezdtem a saját fajtámra is vadászni, ahogy azt másoktól ellestem. Nem is bántam meg döntésemet, hiszen így olyan volt, mintha egyszerre olvasztanék magamba több lelket, ami csak jó lehetett.
Ennek viszont volt egy kis hátulütője is. Az Emberek Világában nem tartózkodott olyan sok lídérc, hogy ezzel annyira meggyorsítsam a fejlődésemet. Márpedig én vadászni akartam, megvolt bennem az ösztön hozzá, és ahhoz, hogy fejlődjek. Ha ezzel a módszerrel akartam meggyorsítani a táplálkozásomat, akkor át kellett mennem Hueco Mundoba, ahol a legtöbb hollow tanyázott.
Így is tettem, és ahogy vártam, egyből meggyorsult a fejlődésem. Éreztem, ahogy egyre erősebb és erősebb leszek, de nem voltam egyedül. Voltak többen, akikkel időnként találkoztam, de harcra nem került sor, mert mind tudtunk, hogy nem tudnánk olyan könnyen legyőzni a másikat. Abban viszont biztos voltam, és talán ők is, hogy egyszer biztos szembe kell néznünk egymással.
Próbáltuk kerülgetni egymást, de a végtelenségig nem tudtuk húzni, így hát el is jött az a nap, amikor mind egy helyen voltunk és farkasszemet néztünk egymással. Nem is kellett sokat várni, amíg mindannyian egymás torkának estünk, és kezdetét vette az élet-halál harc. Sokáig elhúzódott az összecsapás, de még így sem látszott, hogy ki lesz a győztes. Senki nem mutatott kiemelkedőt, szinte mindenki egy szinten volt a jelenlévők közül. Végül nem is kerekedett felül senki a többieken, hanem egy külső erő hatására eggyé váltunk mind, és egy új szintre léptünk.
Gillianként eleinte csak tudatlan lényként ténferegtünk a Menosok Erdejében, de a felszín alatt javában folyt a harc, hogy melyikünk is veszi át az irányítást testünk felett. Mint a korábbi küzdelmünk, ez is sokáig elhúzódott, de ennek végül lett győztesen. Még ha csak egy hajszálnyival is, de egyikünk jobb volt, mint a többi és ő lett a testünk irányítója.
Amint észhez tértünk, egyből nekikezdtünk a többi gillian felfalásának, hogy még tovább fejlődhessünk. Nem akartunk megállni, míg el nem érjünk fejlődésünknek csúcsát. Nem is volt nehéz feladat a többi eszetlen gilliant levadászni, így gyorsan sikerült az adjuchas szintet elérnünk.
Új kinézetünk egy hatalmas bagolyra hasonlított, ami testünket irányító korábbi lídérc alakjára emlékeztetett, és ehhez kellett nekünk is hasonulnunk. Gyorsan hozzászoktunk az új testünkhöz, és ki is használtuk, hogy tudunk repülni és így könnyedén elkaphattunk a földi hollowkat. Saját kis fészket alakítottunk ki a Menosok Erdejének egyik fáján, ahova, ha nem tudtál repülni, szinte lehetetlen volt feljutni.
Egyik vadászatunk során, egy fehérruhás shinigamiba botlottunk, aki megölte a kiszemelt prédánkat, de cserébe nagyobb erőt ajánlott. Eleinte kételkedtünk benne, de végül mégis megnéztük, hogy is gondolta ezt az ajánlatát. Valóban igazat mondott, és shinigami erővel ruházott fel bennünket, aminek következtében megrepedt a maszkunk, és emberi formát kaptunk. Az ára viszont az volt, hogy csak én maradtam, és az irányítónk. Nem tudom, hogy történt ez, hogy én is megmaradtam, de egyik képességünknek hála saját testet is tudok ölteni egy kisebb bagoly képében. A többi velünk egybeolvadt hollow, mintha megszűntek volna létezni, vagy talán még mindig itt vannak valamilyen formában?

Arrancarként először próbáltam a háttérben maradni, és megfigyelő szerepet betölteni, hogy tudjam hogyan is lenne érdemes viselkednem a többi fajtársaimmal. Nem nagyon okozott számomra nehézséget más személyiségeket magamra venni, és azt mutatni a külvilág számára. Így mindenkinek azt próbáltam mutatni, amit megfelelőnek találtam az adott személynek.
Az Espada tagjait is jól megnéztem magamnak, hiszen én is akartam valamelyikük alatt szolgálni, csak egyiket sem találtam alkalmasnak rá. Sokkal inkább találtam ellenszenves vezetőket, akiket sehogy sem értettem, hogy nevezhetik magukat arrancaroknak. Shinigamikat másolják, és azt hiszik, hogy ezt a többiek jó szemmel nézek, mikor nem is. A tudósokat még megértem, nekünk is szükségünk van a fejlődésre, de hogy gyógyító alakulat... Aki elég gyenge, hogy legyőzzék, nem meggyógyítani kell, hanem megölni, gyengékre nincs szükségünk. Nem vagyunk shinigamik, hogy babusgassuk a társainkat...
A Winter War idején Aizen nem szólított hadba, és nem is csodálom, hiszen nem mutattam kiemelkedő eredményeket semmilyen téren. Vagyis inkább nem nem mutattam, hanem nem is terveztem igazából megmutatni, mire is vagyok képes. A háború ideje alatt el is hagytam egy időre a palota falait, és egy kis kirándulásra indultam Hueco Mundo végtelen sivatagába.
Viszont nem csak Las Nochesben nézelődtem, az Emberek Világában is jártam párszor, és ha találtam magas lélekenergiájú embereket, akkor azokat megöltem, és elnyeltem a lelküket. Egyikük egyszer menekülés közben elejtett egy újságot, amiben volt valami, ami felkeltette az érdeklődésemet. Oha Asa Uranai. Napi szerencse tárgy, kapcsolat a többi csillagjeggyel. Érdekesnek tűnik. Sokáig viszont nem tudtam az újságba merülni, mert egy nagy lélekenergia megjelenésére lettem figyelmes. A macska rúgja meg! Pont egy kapitánynak kell lennie.
- Remélem, nem sántikál semmi rosszban Arrancar-san. - mondta és ebből arra tudtam következtetni, hogy nem a korábbi lélek miatt jött ide. Azt viszont nem akartam megvárni, hogy mire készül, ezért előhúztam a kardomat.
- Yajire, Búho Plumado! - felöltöttem resurreción alakomat, és felemelkedtem a levegőbe, hogy meglépjek előle. Gondoltam, hogy nem hagyja csak úgy annyiban, és már érkezett is felém valami forgószél, amit a szárnyaim visszafelé csapdosásával szüntettem meg. Tudtam, hogy sokkal erősebb nálam, ezért nem is akartam vele harcolni, így a Nube technikámmal egy kicsit megzavartam és elbújtam a felhők között, hogy ott egy Gargantán át távozzak.
Keresgélésem végre sikeresnek bizonyult, amikor megláttam Eliana del Barrost, amikor éppen egy újonnan megválasztott espadát végez ki. Bár csak a harc közepénél csatlakoztam be a nézők közé, így is lenyűgözött, amit tett. Talán őt el tudnám fogadni vezetőmnek, és mivel még új espada bizonyára elkél neki egy fracción.

~ Képesség(ek)

Ulular (ウルラル, Huhogás): A zanpakutou életlen felét a szájba véve, Fran képes kisebb hanghullámokat gerjeszteni. Ezeket lehet arra használni, hogy a felé közeledő támadásba küldi Fran, hogy az korábban felrobbanjon, minthogy elérné őt, tehát úgymond védekező technika. Resurreción alakban már nincs szüksége a kardjára ennek a technikának a használatához és így már képes arra is jó hallásának köszönhetően, hogy felmérje a terepet a hangok segítségével. Ezzel akár az illúziókon is át tud látni.

Spanyol név: Ojo de buho
Magyar név: A bagoly szeme
Leírás: A technika használója a baglyok szemét kapja meg, így képes lesz baglyokat idézni vagy irányítani. Az idézett lények ereje, száma és mérete a használó erejétől függ. Ezek a baglyok alkalmasok üzenetet továbbítására, ugyanis egyikük képes beszélni, emellett éles karmaik vannak és akár egy időre fel is tudják tartóztatni az ellenfelet. Legerősebb támadásuk viszont, amikor az összes megidézett bagoly elkezd erősen csapdosni a szárnyaikkal és egy kisebb forgószelet tudnak ezzel megidézni, ami Hueco Mundo sivatagában különösen hatásos, mivel a homok is belekeveredik és homokvihar lesz belőle.
Hollow képességek: 8 pont
Ár: 2.000 ryou

~ Zanpakuto

Neve: Búho Plumado (Tollas Bagoly)
Parancsa: Yajire (野次れ, Huhogj)
Resurrección: Kiengedett alakjában bagolyszárnyai nőnek, amivel képes a repülésre és lábai karmokká alakulnak. Ha szükséges, akár a kezét is át tudja alakítani, de kezdetben megmarad az emberi keze, hogy tudja használni az oldalán lévő kardot. Bagolyszárnyai miatt képes a hangtalan repülésre, így elég jól tud meglepetésszerűen támadni.
Támadások:
  • Puerto (プエルト, Szelelőakna): Fran a szárnyai segítségével képes léghullámokat küldeni ellenfeleire. A technika másik használatakor, amikor szárnyaival visszafelé csapkod, képes semlegesíteni a tiszta szél alapú technikákat.
  • Nube (ヌベ, Felhő): Egy nagyobb levegővétel után Fran képes egy felhőszerű anyagot kifújni a szájából, amit ha egy területen belül szétterít, képes megzavarni másik reiatsu érzékelését, így még tökéletesebbé téve az eddig meglévő meglepetésszerű támadását.
~ Szeret-nem szeret
    + Oha Asa
    + Kis hollowkat elkapni
    + Megfigyelés
    + Változó
    - Shinigamik
    - Megzavarják
    - Változó

~ Felszerelés(ek)
  • Lucky Item
« Utoljára szerkesztve: 2015. Máj. 02, 11:46:57 írta Ayasegawa Yumichika »

Karakterlap

Neliel Tu Oderschvank

Moderátor

*

Hozzászólások: 202

Hírnév: 7

Infó

Tárcában: 1 721 800 ryou

Technikatár
Ajándék küldése


Hovatartozás:
Független

Egyéb hovatartozás:
Nincs

Egyéb hovatartozás:
Nincs

Kapcsolat cimke:
Plátói

Kivel áll kapcsolatban?:
Staff *3*

Mottó:
"Omlik az ég, egy mesére zuhan... Na és akkor most mi van?"

Post szín:
2BCCFC


  • Profil megtekintése

Nem elérhető Nem elérhető

Re:Fran Lechuza
« Válasz #1 Dátum: 2015. Márc. 08, 23:51:38 »
Üdvölet!

Én jöttem, hogy rálessek erre a történetre. ^-^
Szívesen olvastam volna többet arról, hogy miképpen is néz ki ez a plusz, manifesztálódott bagoly személyiség, és milyen a viszonya a karakterrel! Úgy általánosságban olvastam volna többet a karakterről, de a személyiségben leírt állandó alkalmazkodása szerintem így is érzékelhető, nagyobb hibák nincsenek az előtörténetben (a vesszőket megbeszéltük :3), így nincs más hátra, elfogadom

Szint: 1. szint
Lélekenergia: 5000 LP
Kezdőtőke: 4000 ryou

Választhatsz 3, a szintednek megfelelő technikát. Indulásként kapsz minden képességedre 1-1 pontot, ezen kívül pedig szabadon eloszthatsz 13 pontot (10 az LP-d után, 3 LN-hez tartozás végett) a képzettségeiden, amik a következők (részletek):
  • Fegyverhasználat
  • Pusztakezes harc
  • Hollow képességek
  • Sonido
  • Resurrección
  • Hierro
Elosztott pontjaidat itt jelentsd le.
Jó játékot a karakterrel! :)