Szerző Téma: 78-as körzet  (Megtekintve 1858 alkalommal)

Description:

0 Felhasználó és 1 vendég van a témában

Karakterlap

Ayasegawa Yumichika

Wiki King

Eltávozott karakterek

Globális Moderátor

Hozzászólások: 47

Hírnév: 0

Infó

Tárcában: 0 ryou

Technikatár
Ajándék küldése


Hovatartozás:
Független

Egyéb hovatartozás:
Nincs

Egyéb hovatartozás:
Nincs

Kapcsolat cimke:
Egyedülálló


  • Profil megtekintése

Nem elérhető Nem elérhető

78-as körzet
« Dátum: 2015. Júl. 25, 21:41:03 »
Dél-Rukongai 78-as körzete, Inuzuri (戌吊, Üvöltő Kutya). Mivel távol van Seireiteitől, ezért elég szegényes a környék, nagyon sűrűn vannak a házak, mert a körzet nagy részét egy hegy foglalja el, ráadásul egy folyó is végigfolyik a körzeten. Itt nőtt fel Renji és Rukia is.

Karakterlap

Nekomata Hachirō

Hadnagy

Shinigami

4. Osztag

*

4. osztag Hadnagya

Szint: 2.

Lélekenergia:

60% Complete
13 000 / 15 000

Hozzászólások: 25

Hírnév: 0

Infó

Tárcában: 2 800 ryou

Technikatár
Ajándék küldése


Hovatartozás:
Gotei 13

Egyéb hovatartozás:
Kardok és Rózsák egylete

Reiatsu szín:
Narancssárgás

Egyéb hovatartozás:
Nincs

Kapcsolat cimke:
Egyedülálló

Post szín:
#FF9968


  • Profil megtekintése

Nem elérhető Nem elérhető

Re:78-as körzet
« Válasz #1 Dátum: 2015. Júl. 25, 21:41:19 »
Gyógynövény túra

Mindennapi teendőimet láttam el a 4. osztagban, a gyengélkedőn lévő betegekkel foglalkoztam, a papírmunkát végeztem el az irodában. Az orvosság alapanyagos dobozkámban kutatva, feltűnt, hogy az egyik hozzávaló fogyóban van, ideje lenne egy újabb adagot beszerezni. De ez nem egyszerű gyógynövény, amit megtalálhatok a gyógynövény kertben, ez csakis Rukongaiban nő meg.
Nem terveztem viszont egyedül útnak indulni, nem sokan ismerik ezt a fajta növényt, bár hétköznapi rokonáról szinte mindenki hallhatott. Nem is akarom ezt az információt eltitkolni mások elől, ezért Shiranui-sant néztem ki magamnak, hogy beavatom ennek a titokzatos növénynek a beszerzési módjába.
Elő is készültem az induláshoz, egy válltáskát vettem magamhoz, amibe majd a zsákmányt tudom rakni, hadnagyi karszalagomat már egy ideje nem hordom, csak hadnaggyá válásom után egy ideig hordtam, hogy lássák a tisztek és megtudják, hogy én vagyok a hadnagy, de a különben a hadnagyi gyűlések kivételével nem kötelező a viselete, ezért én sem hordom. A kapitánynak is jeleztem, hogy elhagyom egy időre az osztag területét, amivel nem is volt semmi problémája, ezért már úton is volt leendő kis segédem felé.
- Shiranui-sany, zavarhatom? - léptem közelebb a hölgyeményhez, hogy megtudakoljam, mennyire is elfoglalt éppen. Természetesen akarata ellenére nem terveztem magammal rángatni, ha ő úgy ítéli meg, hogy valami fontosabb számára, akkor azt tiszteletben tartom, de reménykedtem benne, hogy ez nem fog megtörténni.
- Van kedve egy kis rukongaii beszerző kiruccanásra~nya? - amint tudott rám figyelni, el is mondtam terveimet vele kapcsolatban. Szerencsére nem volt kifogása, ahogy a legtöbbeknek sem szokott lenni, ha egy hadnagy kéri őket valamire.
- Indulhatunk~nya? - kérdeztem, de ha kellett, akkor szívesen vártam egy kicsit még, ha magához akart venni valamit, vagy át akart öltözni, vagy egyéb dolog, amikkel el szokták tölteni az időt a hölgyek. Nem siettünk sehová, ha pedig vészhelyzet lenne, majd egy pokollepkében úgyis értesítenek és visszasietek.
- Nem megyek túl gyorsany? - indulás után, kisebb mosoly kíséretében rákérdeztem, hogy lassítsak-e a tempómon, vagy tudja tartani adott iramot. Nem akartam lefárasztani, így ha kell szívesen lassítottam, de indulástól kezdte próbáltam lassabban shunpozni.
- Dél-Rukongai 78-as körzete, Inuzuri. - mondtam el hangosan Shiranui-sannak, hova is érkeztünk meg és bár egy veszélyes körzetről van szó, az biztos, hogy itt találni fogok azt, amit keresek. Remélhetőleg nem akar ránk támadni senki, de ha szükséges, majd megvédem Shiranui-sant.

Karakterlap

Shiranui Kikyō

4. osztag tisztje

Eltávozott karakterek

4. Osztag

*

Hadi osztály tagja

Szint: 1.

Lélekenergia:

60% Complete
5 000 / 10 000

Hozzászólások: 9

Hírnév: 1

Infó

Tárcában: 600 ryou

Technikatár
Ajándék küldése


Hovatartozás:
Gotei 13

Egyéb hovatartozás:
Nincs

Reiatsu szín:
Korallzöld

Egyéb hovatartozás:
Nincs

Kapcsolat cimke:
Egyedülálló

Post szín:
#F3266B // #FEB5BE


  • Profil megtekintése

Nem elérhető Nem elérhető

Re:78-as körzet
« Válasz #2 Dátum: 2015. Júl. 28, 22:11:05 »
Gyógynövénytúra

  A mai nap is hamarabb érkeztem a kelleténél, hogy mielőbb munkába álljak. Nem voltak sokan ilyen korán még az osztag területén, többnyire azok fordultak meg itt, kik az éjszakai ügyeletért voltak felelősek. A hajnali érkezésem Shirohito-sama gyógyszeréhez volt köthető, ugyanis a növények még viszonylag friss állapotában kellett összeállítanom az orvosságot. Elég korai időpontot beszéltünk meg úgy egy hónapja, hogy mindig hány óra tájt jönne a gyógyszerért, mikor is Chirouchiba taichou elrendelte neki eme orvosság rendszeres szedését. Nagyon megtisztelve éreztem magamat, amikor engem kért meg a kapitány, hogy én gondoskodjak erről. Így három naponként korábban érkeztem a szolgálatban, mint ahogy szoktam. Roppant hasznosnak éreztem magamat emiatt, Shirohito-sama fontos tagja a Gotei 13-nak és teljes egészségével remek dolgokat tud végrehajtani. Örültem, hogy megbízott bennem ő és Chirouchiba taichou is annyira, hogy az én feladatom lett gyógyszerének rendszeres kezelése.
  Már egészen rutinosan állítottam össze a szert, amelyet Shirohito-sama reggeli tea formájában is elfogyaszthat. Egy általam hajtogatott kis borítékba csomagoltam el Shirohito-samának az orvosságot, ugyanis még volt legalább egy óra az érkezéséig. Meg is lepődtem, hogy ilyen hamar elkészültem az anyaggal, általában tovább szokott tartani. Pedig nem is kapkodtam! Isten őrizzen ettől, a végén még elrontanék valamit és Shirohito-sama egészsége tovább romlana emiatt. :oops:
  Éppen lezártam a borítékot, melybe gondosan belehelyeztem a gyógyszert, amikor legnagyobb meglepetésemre valaki megszólított. Kérdőn emeltem fel a tekintetemet, majd pattantam fel ültemből hirtelen, amint láttam, ki is szólított meg.
  – Nekomata fu-fukutaichou! – azon nyomban kiegyenesedtem, hogy tiszteletemet kifejezve meghajolhassak előtte. Ruhám ujját arra használtam, hogy eltakarjam arcomat, és zavartságomat leplezzem. Atyaég, mit tettem, hogy a F-f-f-fukutaichou idejött hozzám?
  – D-d-dehogy zavar Nekomata f-f-f-fukutaichou, rendelkezzen v-v-velem – hebegem. Félszegen kiegyenesedek, miközben a hadnagy úr beszélt. Kíváncsian lestem rá, várva a magyarázatot azzal kapcsolatban, hogy pontosan milyen „beszerző kiruccanásra” gondolt. Talán társaságra vágyik a gyógynövénykert érett virágai leszedéséhez? Oh… de hát nálam ezerszer jobb társakat talál az osztagban erre a feladatra! É-én halkan beszélek, ráadásul semmilyen kalandos történetet sem tudok elmesélni, csak régi mondákat ismerek, melyeket a Shiranui-birtokon hallottam gyermekkoromban. Illetve történeteket tudok még könyvekből, melyekből Akadémián tanultunk. Meg várjunk csak! A hadnagy nem azt tetszett mondani, hogy... Rukongaiba… mennénk? O.O
  – Természetesen jövök!
– felelem azonnal, végig se gondolva a válaszomat. Még hangomat is felemeltem egy kicsikét*, mely miatt rögtön el is szégyellem magamat. Hogy beszélhetek így a hadnaggyal? Ráadásul olyan felelőtlen vagyok! Honnan tudhatnám, hogy megfelelő segítséget tudok nyújtani a Fukutaichounak, mikor azt sem tudom, hogy pontosan mit kell majd csinálnom. Áh, rettenetes, hogy milyen hibát vétettem. :S Lehet, hogy nem így tudnék megfelelő segítséget nyújtani a hadnagynak! T-T
  – N-ne haragudjon Nekomata fukutaichou, d-de k-k-kifejtené, hogy pontosan m-m-m-it ff-f-fogunk csinálni Rukongaiban? :oops:
– remegő hanggal teszem fel a kérdésemet. Remélem, hogy képességeim megfelelőek lesznek a feladatra és nem okozok csalódást Nekomata fukutaichounak. Igazán kellemetlen lenne, ha most visszalépnék, miután olyan hevesen beleegyezésemet adtam. Bizonyára fontos a dolog, amit Rukongaiban tenne, én pedig itt feltartom apró-cseprő gondjaimmal, mint például az elvégzendő dolog részletezése. :sad: Habár egy részletesebb tájékoztatás talán még nem a világ vége… oh, és ha valaki haldoklik és sürgős ellátásra szorul? T-T” Hogy is gondolhattam ilyesmire!
  Amint megkaptam a választ, megkértem egyik osztagtársamat, hogyha Shirohito-sama megérkezne a gyógyszeréért, akkor csak irányítsa ehhez az asztalhoz, mert már készen benne is van az a borítékban. Ezután magamhoz vettem egy hímzett kistáskát, melyben a feladatom ellátásához tartottam szükséges eszközöket. Még édesanyám készítette nekem, miután bekerültem a Gotei 13 eme osztagába. Ajándék volt tőle, amiért immáron én is halálistenként szolgálhatok, és hasznos tagja lehetek a társadalmunknak. Összességében nem pepecseltem el sokat a Fukutaichou értékes idejéből, igyekeztem a lehető leggyorsabban indulásra készen állni.
  – T-t-természetesen indulhatunk, é-é-é-n k-k-kész vagyok. Vagy esetleg h-h-hozzak m-m-magammal valami speciális d-d-dolgot, Nekomata fukutaichou? – kérdezem a hadnagytól.
  Még mindig nem igazán fogtam fel, hogy arra kért a Fukutaichou, hogy segítsek neki. Nem is igazán tudom, hogy kellene viselkednem most. Bizonyosan az lesz a legjobb, ha mindenben követem az utasításait és akkor nem történhet semmiféle komplikáció. Igen, ez lesz a leghelyénvalóbb!
  Mikor elindultunk igyekeztem felzárkózni a hadnagy nyomában, persze négy-öt lépést hátrább maradtam, nem akartam udvariatlan lenni! >.< Bár ha akartam se tudtam volna megelőzni a Fukutaichout, mert igazán tehetséges a villámtáncban. Ami nem is meglepő, hiszen az osztagunk egyik nagyra becsült vezetője! De nagyon lassú voltam hozzá képest, remélem, nem fogom emiatt hátráltatni. T-T”
  – Nem, é-é-én b-b-bírom, Nekomata fukutaichou, nem szükséges l-l-lassítani. >//< – Tudom, hogy nem szép dolog a ferdítés, de nem állt szándékomban csalódást okozni a hadnagyomnak. T///T” Így is csomó volt a gyomromban, annyira izgatott voltam a rukongai feladatot illetően.
  – 78. k-k-körzet? – enyhén elsápadva néztem a Hadnagyomra. Rukongairól sokat meséltek az Akadémián, jómagam pedig csak a Seireiteihez közelebbi körzetekben jártam. Okkal, nem túl sok jó dolgot lehetett hallani a messzebb környékekről. Általában rossz útra tért banditák lapultak meg itt. Nem ismertek kegyelmet.
  – Anou… egészen b-b-biztos, hogy csak itt t-t-találjuk meg azt, amit k-k-keres, Nekomata fukutaichou? >//< – halkan teszem fel a kérdésemet, és szinte azonnal meg is bánom, hogy ilyen butaságokkal fárasztom a Hadnagy urat! T///T – E-e-elnézést Nekomata fukutaichou az előbbi k-k-k-kérdésemért, nem volt h-h-h-hozzá j-j-jogom! Csak tetszik t-t-tudni, most járok először ilyen t-t-t-távol Seireiteitől és nem túl sok j-j-j-jó dolgot hallottam erről a h-h-h-helyről… Anou… pontosan m-m-mit is k-k-keresünk? – érdeklődöm. Ezzel igyekszem elterelni előbbi hibámról a témát, mielőtt még jobban belekavarodom a magyarázkodásba. Noha tudom, hogy ezzel nem igazán segítettem ki magamat, sőt, ha lehet rontottam a helyzeten, hiszen kiderül, mennyire tapasztalatlan vagyok a külső körzeteket illetően. T///T De úgy hiszem, hogy mégiscsak jobb, hogyha a Fukutaichou is tisztában van ezzel. :oops: 

Karakterlap

Nekomata Hachirō

Hadnagy

Shinigami

4. Osztag

*

4. osztag Hadnagya

Szint: 2.

Lélekenergia:

60% Complete
13 000 / 15 000

Hozzászólások: 25

Hírnév: 0

Infó

Tárcában: 2 800 ryou

Technikatár
Ajándék küldése


Hovatartozás:
Gotei 13

Egyéb hovatartozás:
Kardok és Rózsák egylete

Reiatsu szín:
Narancssárgás

Egyéb hovatartozás:
Nincs

Kapcsolat cimke:
Egyedülálló

Post szín:
#FF9968


  • Profil megtekintése

Nem elérhető Nem elérhető

Re:78-as körzet
« Válasz #3 Dátum: 2015. Szept. 13, 14:41:03 »
Gyógynövény túra

Shiranui-san nagyon görcsösen viselkedett, amikor megjelentem mellette, egyből vigyázba vágta magát és meghajolt előttem. Pedig ilyenekre semmi szükség nem lenne, nekem az is bőven elég, ha nem kezelnek a haverjuknak, hanem megadnak egy minimális tiszteletet.
- Shiranui-sany, nem kell hajolgatnia, nyugodtan viselkedjen úgy, mint bármelyik másik osztagtársával. - közöltem is vele, hogy semmi szükség ilyen formalitásokra. Most csak két tiszt vagyunk a 4. osztagból, a többi osztag vezetősége sokkal nagyobb tiszteletet érdemel meg, mint én. Még elég új vagyok, inkább ki szeretném érdemelni mások tiszteletét.
- Egy gyógynövényt keresünk, ami kifejezetten a Rukongaiban található meg. Valószínűleg Shiranui-san sem ismeri ezt a fajtáját~nya. - adtam egy kis ízelítőt, de nem akartam mindent egyből elmondani, sokkal jobb, ha már ott vagyunk a közelében és akkor tudja meg a konkrétabb dolgokat Shiranui-san. Nem titkolózni akarok, inkább fenntartani az ifjú hölgy érdeklődését, hogy nem mondtam el egyből mindent.
- Csak vágó eszközre lesz szükségünk, de hoztam magammal, így nem feltétlen szükséges Shiranui-sannak is~nya. - válaszoltam, majd megpaskoltam a válltáskámat, amiben már benne volt egy metszőolló. Másra igazából nincs is szükségünk, csak persze a táskára, amiben hazahozom a zsákmányt.
Shunpozás közben láttam Shiranui-sanon, hogy nehezen tudja velem tartani a lépést, ezért is kérdeztem meg, hogy ne menjek-e lassabban. Viszont nemleges választ kaptam vissza, ami egy kicsit meglepett, de azért figyelemreméltó volt, hogy próbálkozik megfelelni. A válasz ellenére azért egy leheletnyit lelassítottam, mégsem akarhatom, hogy kifáradjon Shiranui-san.
- Nem kell szabadkoznia, valóban egy veszélyes körzetről van szó, vagyis maradjon a közelemben, majd én megvédem, ha veszélyes lenne a helyzet. De remélhetőleg erre nem kerül sor~nya. - próbáltam megnyugtatni Shiranui-sant, hogy nem kell félnie, amíg mellette vagyok, nem fogom hagyni, hogy az osztagtársaimnak baja essen. De amúgy sem tervezek sokáig időzni a rukongaii házak között, amit mi keresünk a folyóhoz van közel.
- Ismeri a Bazsarózsát, ugye, Shiranui-san? Számtalan gyógyhatása van, a gyökerét és a virágját szoktuk felhasználni. Amit mi most keresünk, az ennek egy különleges fajtája, sokkal igénytelenebb nála, de gyógyhatása sokkal nagyobb~nya. - meséltem el a fontosabb tudnivalókat, miközben a folyóhoz közeledtünk, majd amint odaértünk, a partjától nem messze haladtunk mellette és az ott lévő növényeket figyeltem.
- Kinézetre majdhogynem ugyanúgy néz ki, mint egy rendes Bazsarózsa... - itt megálltam, mert megpillantottam, amit kerestünk és csak azután folytattam, hogy odaértünk hozzá. - egyetlen különbség, hogy levelei alulról vöröses színben pompáznak, míg felső oldala rendesen zöld. Ez az Oni Bazsarózsa~nya.  - fordítottam meg az első kezembe kerülő levelet, hogy meg is mutassam, mire gondoltam.
- Most éppen nem virágzik, lassan a télire készül és lehullajtja a leveleit. Most van a megfelelő alkalom, hogy elvehessük a gyökerét~nya. - magyaráztam, majd készen álltam, hogy kihúzzam a földből az egyik szárat. Nem egyszerű dolog eltávolítani a földből, de egy shinigami erejének nem tud ellenállni ez a növény és egy-kettőre elhagyja a földet. Szerencsémre elég nagy gyökeret sikerült találnunk, óvatosan lesöpörtem róla a földet, majd elővettem a metszőollómat, hogy pár frissebb hajtást levágjak, ügyelve rá, hogy a rajta lévő rügyeket ne sértsem meg.
- Shiranui-sany, megtenné, hogy megmossa ezeket a folyóban? Utána elültetjük, hogy legközelebbre is legyen belőle, Seireiteiben nem nagyon akart rendesen megnőni, ezért csak ennyit tudunk tenni, ha akarunk még belőle máskor is~nya. - kértem Shiranui-san segítségét és meg is magyaráztam, hogy mit miért kell csinálni. Valóban sokkal kényelmesebb lenne, ha a 4. osztag gyógynövénykertjében is meg tudnánk termelni ezt a növényt.

Karakterlap

Shiranui Kikyō

4. osztag tisztje

Eltávozott karakterek

4. Osztag

*

Hadi osztály tagja

Szint: 1.

Lélekenergia:

60% Complete
5 000 / 10 000

Hozzászólások: 9

Hírnév: 1

Infó

Tárcában: 600 ryou

Technikatár
Ajándék küldése


Hovatartozás:
Gotei 13

Egyéb hovatartozás:
Nincs

Reiatsu szín:
Korallzöld

Egyéb hovatartozás:
Nincs

Kapcsolat cimke:
Egyedülálló

Post szín:
#F3266B // #FEB5BE


  • Profil megtekintése

Nem elérhető Nem elérhető

Re:78-as körzet
« Válasz #4 Dátum: 2015. Nov. 03, 21:20:03 »
[[ Gyógynövénytúra ]]

  Meglepetten nézek Nekomata fukutaichoura, mikor azt mondja nekem, hogy nem kell így viselkednem, hanem tegyek úgy, mintha más osztagtársammal beszélgetnék. D-de ő a hadnagyunk, ráadásul én, én azt hiszem mindig így viselkedem. :oops: Nem szokásom megjátszani magamat, azonban nem is mertem azt mondani Nekomata fukutaichounak, hogy nem engedelmeskedem vagy valami ehhez hasonlót. Így fülig vörösödve bólintottam kérésének, holott tudtam, hogy nem tudom teljesíteni elvárását, mivel én mindig így viselkedem. T.T
  Nekomata fukutaichou nagyon felkeltette érdeklődésemet a növény kapcsán. Szerettem új dolgokat megismerni és tudásomat bővíteni. Bár egy icipicit elszomorodtam, amiért a hadnagy úr úgy gondolta már most, hogy tudásom eléggé csökevényes, hogy egy adott növényt elképzelhetően nem ismerek. T-T
  – A-a-azért biztonság k-k-kedvéért hoznám az é-é-én f-f-fe-felszerelésemet is
– mondom, miközben magamhoz vettem a kistáskámat. Nem tudhattuk, hogy mivel futunk össze így jobbnak láttam biztosra menni. >.<
  – R-R-Rendben, Nekomata fukutaichou
– felelem engedelmesen. Habár eszem ágában sem volt egy esetlegesen kialakuló harc során minden gondot hadnagyomra hárítani. Engem is kiképeztek! >.< Noha nem volt éppen az erősségem a küzdelem, de talán valamiben a hadnagy úr segítségére lehetek. Elszégyelltem magamat a gondolataim miatt, hiszen Nekomata fukutaichou eléggé egyértelműen, szinte már-már parancsszerűen mondta az előbbit. Azonban nem bocsájtanék meg magamnak, ha megfutamodnék egy kialakuló csetepaté előtt. T_T Viszont ez csak is a legrosszabb esetben fordulhat elő! Bízok abban, hogy elkerüljük a konfliktust, nem is szerettem volna a negatív végkimenetelekre gondolni.
  – I-i-igen Nekomata fukutaichou, i-i-ismerem. A Paeonia officinalis valóban r-r-ren-rengeteg gyógyhatással r-ren-rendel-rendelkezik, azonban cs-cs-csak mértékkel h-h-hasz-használható. Ugyanis a-a-amennyire j-j-jó, annyira ártalmas is l-l-le-lehet, csak mértékkel sz-sz-sza-szabad használni az e-e-enyhe mérgezéses hatása m-m-miatt – fejtem ki gondolataimat a növénnyel kapcsolatban. – Oh, b-b-bo-bocsánatot k-k-ké-kérek, hiszen ezt ön is b-b-biz-biztosan tudta Nekomata fukutaichou. K-k-ké-kérem, nézze el, amiért e-e-elkalandoztam :oops: – hajoltam meg mélyen előtte. Komolyan szégyelltem magamat emiatt, hiszen a hadnagy úr biztosan jelezte volna, ha a növényről részletesebb információkat várna el tőlem.
  – Engedje m-m-meg Nekomata fukutaichou k-k-ké-kérem, hogy megk-ké-kér-kérdezzem, h-h-hogy úgy tetszett é-é-ér-érteni a nagyobb gy-gy-gyó-gyógyhatást, hogy nincs azaz e-e-enyhe méreganyag h-h-ha-hatása, mint a közönséges f-f-fajtának? – érdeklődöm a hadnagy úrtól. Figyelmesen hallgattam végig erről az új Bazsarózsa fajtáról az ismertetést. Természetesen nem feledkeztem el követni mindeközben Nekomata fukutaichout, ki határozottan haladt előre, ahogy megérkeztünk a körzet egyik lakott részéhez. A folyó mellett haladtunk el, emiatt volt egy-két bucka, melyet utólag vettem észre és időnként meg-megbotlottam bennük, de szerencsére nem estem el egyszer sem. Igazán kellemetlen lett volna ezzel hátráltatnom a hadnagy urat. T-T”
  – O-o-on-oni-Bazsarózsa?
– ismétlem el a növény nevét, hangomban nem leplezett meglepettséggel. Nem egészen ilyen nevet képzeltem egy komoly gyógyhatással rendelkező növénynek, hiszen az „oni” szó nem éppen pozitív jelző. >.<
  – Még s-s-sose l-l-láttam ezt a n-n-növényt
– jegyzem meg egészen elámulva a virágot szemügyre véve, mely mellett megálltunk. Szóval feltételeztem, hogy ez lehet az, meg egészen hasonlított a leírtakra is. – Ennek a B-b-bazsa-bazsarózsának nem használható f-f-fel a-a-a virágzata, cs-cs-csupán a gy-gy-gyö-gyökere? :oops: – érdeklődöm.
  – T-t-természetesen, Nekomata fukutaichou! >///< – felveszem a kistáskámban tartott kesztyűmet és ezután elő veszem belőle a kisebb tálkát is, amibe belehelyeztem a növény levágott részeit, melyek tisztításra szorulnak.
  – A-a-anou… Nekomata fukutaichou, miért nem viszünk el b-b-be-belőle pár h-h-hajtást? Nem d-d-dicsekedni sz-sz-szer-szeretnék, de a Shiranui-háznál igen s-s-sokféle praktikákat i-i-ismernek a növények szaporítását i-i-illetően. Talán az ott d-d-dolgozók tudnak valami remek m-m-meg-megoldást, amivel termeszthetnénk Seireiteiben is az O-o-o-oni-Bazsarózsát. K-k-ké-kérem, nézze el n-n-nekem, amiért ezt f-f-felhoztam, de úgy g-g-gon-gondolom, egy kísérletet mindenképpen megérne. H-h-hi-hiszen ha valóban ilyen sokrétű a gy-gy-gyógy-gyógyhatása, akkor a-a-azt hiszem, hiba lenne elszalasztani a l-l-le-lehetőséget >///< – bátorkodom ezt elmondani a fukutaichounak mielőtt a folyóhoz mentem volna. – A közönséges B-b-b-bazsarózsa elég szélsőséges tűrő hatással r-r-rendelkezik, de n-n-nem szereti, ha á-á-átültetik. Talán ez a f-f-fajta sem kifejezetten r-r-r-rajong azért, ha b-b-bolygatják, meglehet. hogy csak p-p-pár év kell neki, hogy az ú-ú-új környezetet m-m-megszokja és ott is k-k-ki-kihajtson – teszem hozzá halkan tapasztalataimat. Majd a hadnagy úr válasza után siettem is a folyóhoz, hogy engedelmesen megmossam a növény levágott részeit benne. Egyesével tisztogattam meg őket, nem akartam, hogy ügyetlenségem miatt elvigye a víz folyása akármelyiket is. Még csak az kellene! Hiszen Nekomata fukutaichou is nagyon különleges elbánásban részesítette az Oni-Bazsarózsát. Szóval nagyon kevés lehet belőle, és emiatt nem akartam, hogy a topaságom miatt akárcsak egy is odavesszen belőle. Nem élném túl még a gondolatát sem! >///<
 

Karakterlap

Nekomata Hachirō

Hadnagy

Shinigami

4. Osztag

*

4. osztag Hadnagya

Szint: 2.

Lélekenergia:

60% Complete
13 000 / 15 000

Hozzászólások: 25

Hírnév: 0

Infó

Tárcában: 2 800 ryou

Technikatár
Ajándék küldése


Hovatartozás:
Gotei 13

Egyéb hovatartozás:
Kardok és Rózsák egylete

Reiatsu szín:
Narancssárgás

Egyéb hovatartozás:
Nincs

Kapcsolat cimke:
Egyedülálló

Post szín:
#FF9968


  • Profil megtekintése

Nem elérhető Nem elérhető

Re:78-as körzet
« Válasz #5 Dátum: 2016. Okt. 26, 18:23:05 »
Gyógynövény túra

Shiranui-san bólintására kedvesen rámosolygok, bízok benne, hogy igyekezni fog, még ha bizonyára nehéz is lesz számára, ha már hozzászokott. A megszokásokon igenis nehéz változtatni, főleg ha már régi beidegződésről van szó. De igazából engem nem zavar, csak gondoltam, neki egyszerűbb lesz, ha nem kell előttem hajolgatnia. Ha viszont az ellenkezőjéről van szó, akkor felőlem viselkedhet úgy velem, ahogy eddig tette.
- Persze, csak nyugodtany. - mondtam, mert nem parancsnak szántam, hogy nem kell hoznia magával semmit, inkább egy kedves gesztusnak, hogy ne kellejen feleslegesen cipekednie. De bizonyára Shiranui-san is jobban érzi magát, ha a saját eszközeit használja, így végülis hozhatja magával, elvégre nem mázsás súlyokról beszélünk.
- Nem történt semmi. - válaszoltam, amikor Shiranui-san elmondta az információkat az említett növényről. - Tökéletesen leírta a bazsarózsával kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat. Nincs miért szabadkoznia~nya. - próbáltam megnyugtatni, hogy nincs azzal semmi baj, amit elmondott az imént. Nem vettem egyáltalán okoskodásnak és azt sem gondoltam, hogy Shiranui-san ezért mondta el mindezt, mert én ne tudnám. Azért mondta el, mert érdeklődtem felőle és ezzel nincs is semmi probléma.
- Nem egészen. Úgy értettem, hogy, ha ugyanannyit is használunk belőle, mint normál fajtájából, láthatóan gyorsabban fejti ki hatását és erősebb is a gyógyhatása~nya. - magyaráztam el pontosabban, mire is gondoltam, bár még nem mondtam el mindent, megvártam, amíg megtaláltuk magát a növényt és csak azután folytattam a mondandómat.
- Igen, a nevét valószínűleg a kétszínű leveléről kapta, és amit még korábban kihagytam, hogy a normál változatához hasonlóan ez is mérgező hatású, ha túl sokat használunk belőle. És ahogy a gyógyhatása is erősebb, a mérge is az, vagyis ezzel még jobban kell vigyázni. Valószínű ez is hozzájárult az Oni Bazsarózsa névhez~nya. - árultam el a véleményemet a virág nevével kapcsolatban és ezzel a magyarázattal talán Shiranui-san is megelégszik. Bár én sem vagyok benne teljesen biztos, de ez a legvalószínűbb magyarázat, ami most elhangzott a számból.
- Mivel ezt a növényt kevesen ismerik, mert nagyon hasonlít a normál változatára, ezért nem meglepő~nya. - jegyeztem meg, bár már indulás előtt is megállapítottam, hogy Shiranui-san nem valószínű, hogy találkozhatott vele. Ettől még persze megvolt rá az esély, hogy mégis tévedek az indulás előtti kijelentésemben, de most már bebizonyosodott, hogy nincs erről szó.
- De, persze lehet azt is használni, ha virágzik, de annak nincs erősebb hatása, mint a gyökerének~nya. - avattam be Shiranui-sant, én nem is szoktam a virágját használni, mert sokkal elérhetőbb a normál fajtája, így ha virágra van szükségem, akkor inkább azt használom.
- Természetesen nincs ellenvetésem, lehet, hogy maguknak tényleg sikerülni fog, ami nekem nem~nya. - bólogattam bőszen, hogy csak nyugodtan vigyen belőle, nekem is könnyebb lenne, ha a 4. osztag gyógynövénykertjében is megtalálható lenne, és nem kellene hosszú utat megtennem hozzá. - Lehet, hogy van benne valami~nya. - gondolkodó pillantásokat vetettem a távolba, hogy ezzel az eshetőséggel én nem is számoltam és bizonyára Shiranui-sannak van igaza.
Egy kicsit elkalandoztak a gondolataim, ezért inkább az előttem lévő feladatra koncentráltam. Elkezdtem megtisztogatni a kiszedett gyökereket, majd elraktam őket a táskámban. Amikor Shiranui-san visszaért a folyótól, elvettem tőle pár hajtást és nekiláttam az elültetésüknek. Még párszor megismételtük ezt a folyamatot másik növénnyel, majd amikor úgy láttam, hogy elég lesz a begyűjtött gyökér, megszólaltam.
- Szerintem ennyi elég lesz, induljunk vissza~nya. - szóltam Shiranui-sannak, majd ha indulásra készen voltunk, neki is láttunk a visszaútnak. - Köszönöm a segítséget. Természetesen, ha Shiranui-san is igényt tart a gyökérre, csak szóljon és kaphat belőle~nya. - út közben volt időm kifejezni a hálámat, majd amint visszaértünk az osztaghoz, nekiláthattunk ismét feladataink teljesítéséhez.
(click to show/hide)

Karakterlap

Kuroji Rei

Akadémista

*

Szint: 3.

Lélekenergia:

60% Complete
16 500 / 30 000

Hozzászólások: 152

Hírnév: 0

Infó

Tárcában: 21 400 ryou

Technikatár
Ajándék küldése


Hovatartozás:
Független

Egyéb hovatartozás:
Nincs

Reiatsu szín:
Sötét

Egyéb hovatartozás:
Nincs

Kapcsolat cimke:
Egyedülálló

Post szín:
#003355 #002866


  • Profil megtekintése

Nem elérhető Nem elérhető

Re:78-as körzet
« Válasz #6 Dátum: 2017. Jan. 01, 23:06:47 »
Rugonkai csavargója, avagy rokon lelkek találkoznak?

A szobatársaim, az örömtől majd kicsattannak mikor megkapták a hírt, hogy hazamehetnek a családjukhoz. Számomra ez ugyanolyan átlagos nap, mint a többi, hiszen nekem nincs hova mennem. Maradnék is itt az akadémián, de sajnos nem engedik mivel, ilyenkor muszáj kiköltözni a szobánkból. Utálom ezt a szigorúságot, amit ennyire be akarnak tartatni… menjenek a fenébe! Minden esetre, ha már amúgy is kilakoltatnak engem egy darabig, talán meghúzhatnám magamat a volt házunkban ahol még nee-channal éltem. Elvégre minden akadémista megkapta a papírját, hogy kimehet a lelkek városából, szóval nincs mit tennem ideje meglátogatnom újfent rugonkait. Bármennyire is veszélyes, és néhol undorító egy hely, na meg a bűz, ami ott van, és nem beszélve az ottani emberekről, akik előbb lopnának meg, mint sem barátkoznának, ettől eltekintve nekem az az otthonom. Mindegy meghúzom, magam a volt lakóhelyemnél aztán átvészelem ezt az időszakot. Amúgy is egyedül vagyok, a napom nagy részében szóval ez nem annyira újdonság csak más helyen leszek. Meg aztán nem leszek teljesen egyedül hála a zanpakutomnak aki a mai napig terrorizál. Legalább is sokszor vagy kioktatott, vagy figyelmeztetett, ha nem adok bele magamba apait, anyait akkor megöl. Fogadok, hogy még most is azon gondolkodik, mikor nyírhat ki! Hátamra kapva a batyumat, benne a könyvemmel, amit még kaptam, az ismeretlen idegentől és a fényképet, amit az édességboltban szereztem, indulok is kifele az akadémia kapujából. De még mielőtt kitenném a szűrömet az egyik oktató megkocogtatja a vállamat és a kezembe nyomja a kardomat. Mint az gyorsan kiderült, azért adja oda nekem, mert fontos hogy mimnél többször maradjon nálam, hogy majd kialakuljon a zanpakutom. Ha tudná, hogy már rég van… minden esetre elfogadtam a fegyvert és a hátamra is akasztottam majd kisétálok a kapuból, majd a városból kiérve rugonkai felé veszem az irányt egyenesen inuzuruhoz. A nevet a környék természetesen nem díszként kapta, hiszen ez a hely az egyik legveszélyesebb és nagyon sok banda él itt, akik nap, mint nap tudnak banda háborúkat tartani, na meg egy két embert jól agyon veretni. Sokszor kellet nekem is verekednem csak azért, hogy védjem az irhámat, de szerencsémre nee-chan sokszor bevédet. Na meg én is kiosztottam egy két pofont, ha úgy adódott. Nem voltam és vagyok az a tipikus lány, aki jajveszékelve segítséget kér minden nyeszlett akadály miatt! Ha meg akarnak verni, állok elébe! Amint megérkeztem inuruzuba, nagyot szippantottam a levegőbe, miközben behunytam a szememet. Egy ideig átadtam magamat az érzésnek és az emlékek már is megtámadtak. Kinyitom a szememet majd, egy ideig álldogálok és fürkészem a terepet. Az emberek nem változtak, szinte ugyanolyanok, mint eddig, a környezet is mocskos, és a bűntől csak úgy bűzlik.
- Otthon édes otthon….
Mondom ezt szarkasztikusan, majd elindulok a ház felé, ahol még nee-channal éltem. Az út tuti eltart egy darabig, de legalább lesz időm felidézni az emlékeket. Miközben sétálok előre a hosszú egyenes útszakaszon, nee-chanon járt a fejem. Vajon most is lenéz rám? Büszke esetleg? Egyáltalán meg tud bocsátani, azért amit tettem vele? Mindegy inkább nem is akarok erre emlékezni, túl fájdalmas emlék. Sajnos a nyugodt perceimnek hirtelen lőttek mikor három ember elállja az utamat…
- Te ott! Add ide mindenedet most!
- Ez most komoly?
Szólaltam meg újfent szarkasztikusan. Komolyan most akarják a napomat elszúrni? Nem hiszem el! Aaah…. hirtelen az egyik alak idegességében előkap egy bicskát, majd a másik két társa is követi a példáját, és ők is előkapják a bökőjüket, amit egyenesen felém tartanak. Azt tudtam, hogy ennél a környéknél sok a kötekedő alak, de hogy még idióták is vannak… bár ezen meg se kell lepődnöm…
- Nem mondjuk még egyszer! Látod?! Hárman vagyunk ellened!
- Nagyszerű… tudsz számolni, bravó…
Ezután elkezdek tapsolni, és fapofát vágni a három idiótára, akik elállják az utamat.
- De rohadtul nem érdekel… szóval…
Ezután sétáltam feléjük, majd az utolsó pillanatban amint közvetlenül elértem őket, felgyorsítom magamat a shunpo technika segítségével és már is a hátuk mögött termek.
- Idióták…
Jegyzem meg, amit sajnos a három ütődött meghallott és már felém futottak. A hang alapján már tudtam, hogy bizony kénytelen leszek a kardomat előhúzni, de nem leszek annyira szemét velük.
- Istenem miért, kell nekem idiótákra fecsérelnem az időmet…
Időt nem hagyva nekik, előhívok magamból egy kis mennyiségű reiatsut, aminek hatására körülvesz a fekete aura, majd elővéve a kardomat suhintok a támadóim felé, hogy kettévágjam a bökőiket. Amint ezt a műveletet sikerült megoldanom már a torkához szegeztem a kardomat az egyik idiótára.
- Húzzatok a fenébe… nincs kedvem szórakozni veletek…
- B…..bocsánat!!!!!
Azzal fogták magukat és el is rohantak.
- Gyáva, beszari alakok…
Az aurát levéve magamról, már a kardomat vissza akarnám tenni a tokjába mikor, hirtelen lélekenergiát éreztem a közelembe. Gyorsan megfordulva kardomat a kezembe tartva, tekintek a hátam mögé. Egy idegen leányzó a semmiből csak úgy… megjelent… és ahogy a ruhájából kinézem… na meg ez a lélekenergia mennyiség… tuti shinigami a leányzó…
- Hát te meg még is mit keresel itt?
Kérdeztem a leányzót, miközben a kardomat visszarakom a tokjába. Miért van az-az érzésem, hogy egy „parádés” napnak nézek elébe? Jesszus… ne már!

Karakterlap

Kurosawa Rin

zsebkocsma

Shinigami

11. Osztag

*

Szint: 4.

Lélekenergia:

60% Complete
24 100 / 30 000

Hozzászólások: 204

Hírnév: 5

Infó

Tárcában: 35 300 ryou

Technikatár
Ajándék küldése


Hovatartozás:
Gotei 13

Egyéb hovatartozás:
Nincs

Reiatsu szín:
vörös

Egyéb hovatartozás:
Nincs

Kapcsolat cimke:
Egyedülálló


  • Profil megtekintése

Nem elérhető Nem elérhető

Re:78-as körzet
« Válasz #7 Dátum: 2017. Jan. 11, 19:33:54 »
Rugonkai csavargója, avagy rokon lelkek találkoznak?


Mint minden nap a mai is ugyan olyan volt, mint a többi. Átlagos és unalmas. A listámon mindig az edzés szerepelt első helyen, s csak utána jött a többi. Alvásra nem sok jutott, s nem is bántam, hogy csak pár órám volt vagy még annyi se. Hisz helyette tudtam más is csinálni, mint a kardforgatásomat is edzeni az itthoni teremben vagy az osztagnál. Sokkal jobb ötletnek tűnik, mint az alvás főleg úgy, hogy vagy egy fél éve normálisan se tudok aludni. Mindig rémálmok gyötörnek az Élők Világáról, míg akkorról, amikor éltem. Nem volt rosszabb akkor, mint maga az, hogy egyedül voltam a nővéremmel, s nem tudtam megvédeni őt se ott se itt. Utáltam is mindig magamat érte, hisz az én hibám volt, hogy kétszer is meghalt. Gyengébb volt, mint én, de sokkal jobb ember, mint amilyen én bármikor is lehetnék, viszont a mostani világban elég rossz ötlet lenne, ha olyan lennék, mint ő.
Hideg volt kint, s virágok fejét se lehetett látni, s csak üvöltött a szél dühében. Lehet, hogy neki is befagy a segge? Legalább a testmozgás felmelegít engem, s közben a gondolataimmal is ellehetek. És Csonttörő is itt van, így nem vagyok egyedül. A shinigami ruhámat vettem fel, mert sokkal jobbnak tűnt, mint a megfázásnál. Kicsivel melegebb öltözék, mint amit szoktam hordani.
Felkaptam a ruhámat és a kardomat, majd a 80.körzetből, ahol élek elkezdtem futni, ameddig csak bírom. Legtöbb esetben több körzetet is átfutok, hogy teljen az idő. Fáradni nagyon nem szoktam közben, hisz már megszoktam. Nem is tudom mennyi éve csinálom ezt minden reggel… Így a testem már megszokta tudva, hogy nincs más választása.
Miközben az edzést csináltam több dologra is gondoltam. Mégpedig a nővéremre, aki nem szeretett tesizni, hisz teste gyenge volt, s nagyon sokszor volt beteg is. Mindig sápadt volt szegény, s féltem is attól, hogy majd egyszer a szemeim előtt fog összetörni, mint egy porcelán. Én bírtam a gyűrődést, s a mindennapi bántalmazásokat, de tenni ellene már nem tudtam. Mikor még éltem nem voltam erős, bár furcsa is lett volna, ha egy kigyúrt ember lettem volna 150 centivel. Segítettem volna rajta, de tudtam azt, ha bármit is teszek, csak még jobban megisszuk a levét. Erre volt egy eset is, amikor meg akartam óvni a nővérem. Elé álltam, hogy inkább engem üssenek, mint őt, de ellöktek engem, s rajta adták ki a dühüket. Egész életünket szorongva töltöttük. Nem volt valami jó érzés tudva, hogy mikor ketten hazamegyünk senki nem vár minket otthon, csak a nagy, magányos csend. Nagyon sok minden járt most a fejemben, de telt-múlt az idő, s valahogy kikötöttem a 78.körzetben. Mit ne mondja túlságosan elbambultam mondhatni, de a futást továbbra se szakítottam meg.
A táj züllött volt a sok banditától, de ahol én lakok sokkal rosszabb a helyzet, de mivel meg tudom védeni magam, így nincs ok aggodalomra. Így nem volt meglepő az se, hogy 3 bandita körbevett egy kis csajt. Már nem is vélem furcsának az ilyen helyzeteket az ilyesfajta körzetekben. A lány nem volt félős, mint egy nyúl. Megvédte magát, ahogy illik. Amikor megláttam az esetet, akkor szépen, csendben figyeltem az eseményeket. Olyan mozis hangulatom volt. Nagyon élvezetes volt a banditák alakítása is, akik egy körülbelül 160 centis lánytól megijednek. Fegyvert se voltak lusták alkalmazni, de a lány a kardját a hüvelyből kihúzva a bökőiket kettévágta. Bár shinigami tanulóknak, ha már az. Nem szabad engedély nélkül használniuk egy ilyen területen. Csak az Akadémián használhatják. Én is sokszor szegtem meg a szabályokat, s alkalmaztam Csonttörőt, de jó ügyekre használtam, de mivel már leérettségiztem, így ez a szabály engem nem kötelez. Szerencsére :D .
Viszont az nem tetszett, hogy hárman próbálnak kirabolni egy lányt, de szerencsétlenek a veszélyt se érzik meg. Nem figyelnek a saját környezetükre? Bolondok…
Ekkor az előző éltemre gondoltam, amikor bántottak minket nap, mint nap. Már lassan azon voltam, hogy kieresztem a lélekenergiám, hogy megijesszem a becses támadókat, hogy aztán majd megkínáltassam velük Csonttörőt, de uralkodnom kellett magamon, hisz nem tehetem meg, mert akkor az állítólagos tanuló is megérezni azt. A lány energiája fekete volt, mint a sötétség, mely engem is körbevesz állandóan. Az enyém olyan, mint egy démon. Piros, s az aura is azt mutatja, hogy jobb nem megközelíteni, mert még elégett vagy lehúz téged a pokolba. Csonttörő is ilyesfajta kard. Nagyon agresszív, de viszont kedves is tud lenni. Néha… Bunkó viselkedése még jobban egy kisördöggé teszi őt. Külseje is démoni. Mármint a lélek kinézete.
Ahogy elmentek a támadóak a lány észrevette a lélekenergiámat, mely még korlátozva van. Úgy látszik, hogy nem nagyon örült a jöttömnek. Lehet arra gondolt, hogy majd jól leszidom, mert itt használta a kardját, s ilyen módon. Nem fogom megtenni persze, mert velem is előfordul ilyen a mai napig is.

-Hát kérem szépen én itt futok. -majd szépen odasétáltam mellé.
Viszont arra lettem figyelmes, hogy az elkergetett férfiak visszanéztek ránk. Lehet, hogy magukkal akarják hozni a cinkosaikat. Ezt csak a mosolyukból gondolom, de jobb megelőzni a bajt, így kiengedtem a lélekenergiámat figyelmeztetve őket, hogyha még egyszer ilyet tesznek azt megkeserülik. Majd ahogy elfutottak megint korlátoztam az energiámat a lány miatt.

-Haha. Lassan már a banditák is unalmasak lesznek.

Karakterlap

Kuroji Rei

Akadémista

*

Szint: 3.

Lélekenergia:

60% Complete
16 500 / 30 000

Hozzászólások: 152

Hírnév: 0

Infó

Tárcában: 21 400 ryou

Technikatár
Ajándék küldése


Hovatartozás:
Független

Egyéb hovatartozás:
Nincs

Reiatsu szín:
Sötét

Egyéb hovatartozás:
Nincs

Kapcsolat cimke:
Egyedülálló

Post szín:
#003355 #002866


  • Profil megtekintése

Nem elérhető Nem elérhető

Re:78-as körzet
« Válasz #8 Dátum: 2017. Jan. 20, 17:42:01 »
Rukongai csavargója, avagy rokon lelkek találkoznak?

- Inkább az agyamra mennek…
Fejtettem ki véleményemet a banditákkal kapcsolatban. Komolyan mondom állandóan fölmegy a vérnyomásom, amikor ilyen idiótákkal kell foglalkoznom. Arra már rájöttem, hogy a mellettem lévő kislány valóban shinigami. Elég volt egy kicsit kiengednie a lélekenergiáját, és már is egy kicsit összeszűkült a gyomrom, de szerencsére újra korlátozni kezdte az erejét amint a banditák elhúztak véglegesen. Aaaah…. idióták. Miért kell nekem a drága időmet efféle barmokra áldoznom! Komolyan nélkülük Inuzuri sokkal jobb lenne! És akkor még az idegeim se mennének tönkre! A kardomat visszahelyezem a hátamon lévő tokjába, majd a vállamat megigazítva fordultam oda a lányhoz, és elkezdtem méregetni. Eléggé furcsa számomra már az elsőnek hogy valakinél magasabb vagyok egy kicsit. Eddig mindig fel kellet néznem az illetőre, akikkel találkoztam, de most, én nekem kellet lenéznem valakire. Igaz csak egy icipicit de, minden esetre nekem ez egy kicsit új helyzet.  Karba teszem a kezemet, majd  körülnézek nincs e valaki itt a, közelben aki esetleg szeretne még is betámadni minket. Szerencsére nem látom jelét annak, hogy bárkinek is szándékában állna efféle hülyeségre, hogy az utca kellős közepén ramazulit rendezzen. Ezután megfordulok a lánytól ellentétes irányba.
- Én minden esetre, ha nem bánod, mennék tovább.  Kellemes edzést vagy mi a szöszt!
Ezáltal indultam is tovább, hazafelé, jobban mondva a volt otthonom felé. Mert végül is az akadémián élek, már nagyrészt. Miközben az utcákat járom, körbe nézelődök még is mennyit változhatott azóta, ez a pöcegödör mióta utoljára voltam. Teljesen elfogott a nosztalgia. Olyan mintha most mentem vissza az időben, és újra élném a gyerekkoromat. Annyi különbséggel hogy most nincs velem itt nee-chan. Most érzem csak igazán a hiányát. Reflexszerűen már a bal kezemet nyújtottam a levegőnek hirtelen, de gyorsan észbe kaptam, hogy nincs senki mellettem. Mindegy inkább nem is gondolok nee-chanra. Jobb lesz a múltat hátra hagynom, és avval foglalkoznom, hogy mihamarabb „hazaérjek” és ledőljek. Hirtelen erős lélekenergiát kezdek érezni, majd hallom a lépteket is egyre közelebb. Hátranézek, és meglepetésre megint az a kislány van itt, akivel kb öt vagy tízperce találkoztam. Csak nem követ véletlenül?
- Hé… te most követsz engem, mint egy kutya vagy mi? Nincs jobb dolgod?
Tettem fel neki a kérdést, mert zavar, hogy itt van. Oké hogy shinigami de még is mi az ördögért követ? Egyáltalán engem követ, vagy csak véletlen hogy erre akadt dolga? Lehet, hogy az agyamra akar menni? Minden esetre jó lesz megkérdeznem tőle. Karba teszem a kezemet új fent, majd éles tekintettel teszem fel neki a következő kérdésemet.
- Akarsz tőlem valamit, vagy mi?
Kíváncsi vagyok, hogy még is mi a fenét akar…  van egy olyan érzésem, hogy az idegeimre fog menni…
« Utoljára szerkesztve: 2017. Nov. 05, 21:39:33 írta Kuroji Rei »

Karakterlap

Shiranui Kikyō

4. osztag tisztje

Eltávozott karakterek

4. Osztag

*

Hadi osztály tagja

Szint: 1.

Lélekenergia:

60% Complete
5 000 / 10 000

Hozzászólások: 9

Hírnév: 1

Infó

Tárcában: 600 ryou

Technikatár
Ajándék küldése


Hovatartozás:
Gotei 13

Egyéb hovatartozás:
Nincs

Reiatsu szín:
Korallzöld

Egyéb hovatartozás:
Nincs

Kapcsolat cimke:
Egyedülálló

Post szín:
#F3266B // #FEB5BE


  • Profil megtekintése

Nem elérhető Nem elérhető

Re:78-as körzet
« Válasz #9 Dátum: 2017. Júl. 01, 11:55:38 »
[[ Gyógynövénytúra ]]

  Arcomat elöntötte a pír, amikor Nekomata fukutaichou a növényt illető beszámolómra azt mondta, hogy tökéletesen felvázoltam a Bazsarózsa tulajdonságait. A dicséret miatt teljesen zavarba jöttem és nem is tudtam, hogyan öntsem szavakba a hálámat. Így hát kínos dadogás lett rajtam úrrá, melyet a Hadnagy úr szavai fojtottak belém, amikor megérkeztünk a szóban forgó növényhez.
  – Óh, ez i-i-igazán ér-ér-érdekes! – csodálkoztam el a virág különlegességén. Igazán hálás voltam, amiért Nekomata fukutaichou ilyen gazdag információkkal halmozott el egy általam még nem ismert gyógynövényről. Szívesen gyarapítottam tudásomat ezzel kapcsolatban.
  – E-e-ezek szerint, ha ennek az O-o-oni Bazsarózsának e-e-erősebb a gyógyhatása, akkor elég kevesebbet f-f-f-felhasználni belőle és így cs-cs-cs-ökkentjük az esélyét, h-h-hogy a méregdózisa k-k-kerüljön fölénybe a j-j-jótékony hatása mellett. Jól sikerült k-k-következtetnem? – bizonytalanul pillantottam rá a Hadnagy úrra. – Olyan sajnálatos, hogy cs-cs-csak itt v-v-virágzik, ezen a v-v-veszélyes k-k-környéken – szomorúan sóhajtottam fel. Csak utólag döbbentem rá, hogy mégis mi követtem el: engedély nélkül beszéltem. Szörnyen elszégyelltem magamat és menten meghajoltam a Hadnagy úr előtt, őszinte sajnálatom jeleként. – N-n-ne haragudjon, Nekomata fukutaichou, h-h-hiszen nem is k-k-kérdezett! Őszintén s-s-sajnálom, hogy i-i-itt csacsogok.
  Miután Nekomata fukutaichou biztosított arról, hogy nem haragszik mellébeszélésem miatt, közelebbről is szemügyre vettem a virágot. Nem találtam nagyon hasonlóan a közönséges Bazsarózsához, a levele eléggé elütött tőle. Bár azt hiszem, azért látom ilyen élesen a különbséget közöttük, mert nap, mint nap növényekkel dolgozom. És nem csak odahaza, de gyakorta szolgálatban is.
  A korábbi csacsogásom miatt igyekeztem a rám bízott feladatot minél tökéletesebben végrehajtani és mivel a Hadnagy úr jóváhagyta, hogy vigyek belőle az otthoni kertbe szaporítási céllal, ezért ahhoz is gyűjtöttem néhány virágot. Természetesen nem vágtam le az összest, nem szándékoztam kiirtani az állományt, az olyan szörnyűséges tett lenne a részemről!
  Nekomata fukutaichou is nagyon a szívén viselte az Oni Bazsarózsák sorsát, mert amikor visszatértem a folyótól, néhány hajtást visszaültettünk még belőlük, hogy gazdagon tudjanak virágozni továbbra is. Igazán nemes gesztus volt a Hadnagy úr részéről!
  Szerencsére a csomagomban mindig tartottam magamnál növényeknek szánt tápoldatokat kis mennyiségben. A növekedést elősegítő keveréket ki is emeltem a batyumból.
  – N-n-nekomata f-f-fukutaichou! E-e-ezt direkt v-v-virágoknak k-k-készült készítmény. Sz-sz-szerintem jót tenne az O-o-oni Bazsarózsának is. S-s-serkenti a n-n-növekedést – magyaráztam el a hatását, miközben felmutattam az apró üvegcsét. Ha Hadnagy úrnak nem volt ellenére, akkor adtam mindegyik elültet hajtásnak belőle, majd mikor Nekomata fukutaichou úgy határozott elegendő mennyiséget ültettünk el, leszaladtam a folyóhoz vízért, hogy megöntözzük a frissen elültetett virágokat. Visszafelé természetesen már óvatosan jöttem, nehogy kilötyögtessem a tárolóból a vizet.
  – Oh, h-h-hálásan k-k-köszönöm N-n-nekomata fukutaichou! Ha n-n-nincs ellenére, akkor majd k-k-kérnék belőle egy kis a-a-adagot gyógyszerek k-k-kikeveréséhez! – Rögtön felötlött bennem, hogy majd otthon Amatsuji senseinek adok belőle, és ha sikerül szaporítanunk a birtokon szívesen ajándékozok neki majd a hajtásokból is, ha igényt tart rá.
  Mikor visszatértünk az osztagba lelkesen kértem el a gyökerekből azt a kis adagot, melyről az út során beszéltünk. Majd elköszönve Nekomata fukutaichoutól és természetesen meghálálva neki, hogy elvitt erre az útra és megismertetett ezzel az új gyógynövénnyel, eligyekeztem Amatsuji senseihez, hogy neki is bemutassam a legújabb szerzeményt. Képtelen lettem volna kivárni a munkaidő végét. Ráadásul Amatsuji sensei igazán remek dolgokat tud a növényekről, talán tud tanácsot adni az Oni Bazsarózsával kapcsolatban is. (*.*)


// Én is köszönöm a játékot! ^-^ //

Karakterlap

Kurosawa Rin

zsebkocsma

Shinigami

11. Osztag

*

Szint: 4.

Lélekenergia:

60% Complete
24 100 / 30 000

Hozzászólások: 204

Hírnév: 5

Infó

Tárcában: 35 300 ryou

Technikatár
Ajándék küldése


Hovatartozás:
Gotei 13

Egyéb hovatartozás:
Nincs

Reiatsu szín:
vörös

Egyéb hovatartozás:
Nincs

Kapcsolat cimke:
Egyedülálló


  • Profil megtekintése

Nem elérhető Nem elérhető

Re:78-as körzet
« Válasz #10 Dátum: 2017. Nov. 05, 18:17:04 »
Rugonkai csavargója, avagy rokon lelkek találkoznak?


A testvérem sose szerette a harcot. Állandóan csak a békére és a nyugalomra törekedve élt. Egészen addig, míg be nem következett az a nap. Nem is értettem őt, hisz csak bántották szegényt, s engem, de ezzel mit sem törődött. Bármikor megkérdeztem őt erről csak azt válaszolta, hogy: ,,Az emberek foltot hagynak mindenkin. Van, hogy egy mély sötétet vagy egy ici-pici fehéret festenek ránk. Viszont nekem nem kötelező ugyan azzal válaszolni.” Gondolom ekkor arra gondolt, hogy ha ők így bánnak vele attól még neki nem kell. Én mindig is azt gondoltam erről, hogy inkább adok, mint kapok. Nem szerettem annyiban hagyni a dolgokat. Ren mindig is ilyen elvont fogalmakkal válaszolt az ilyen nehéz témákban. Nem sokszor értettem meg a mondanivalóját, de mindig éreztem, hogy milyen szándéka van vele.
A jelen lévő banditákat is, így helyezte volna el a szívében. Legtöbben fő erényként az optimizmust mondják, de sajnos én nem ilyen vagyok. Ezek az emberek, akik ilyen útra térnek, csak elkeseredettek lehetnek, hogy ilyenre szándékoznak. Gyermekeket, felnőtteket vagy öregeket kirabolni és megölni alávaló gaztett.
Ahogy elmentek a lány, kinek nevét még nem tudtam vissza helyezte a kardját a hátán lévő tokba. Majd megfordulva elkezdett méregetni engem. Nem nagyon vettem jól ezt, de hagytam neki. Karba téve a kezét szétnézet még egyszer, nehogy visszatérjenek a banditák, akik nemrégen fülüket, farkukat behúzva menekültek el. Majd hátát fordítva nekem köszönt el nekem.

-Utadra engednélek, ha nem Akadémista lennél. Nem tudom hova tartasz, de elkísérlek addig, hisz nem mindegyik bandita ilyen engedékeny. -kuncogtam rajta.
Nem figyelve rám indult el egyenesen, hogy a vesztébe menjen. Nem fogadta meg a jó tanácsomat, így sajnos követnem kellett őt. Úgy is edzek, így annyira mégse nevezhető annak. Nem szerettem azt, hogy ennyire lenézett engem, miközben csak védeni akartam őt, hogy ne essen bántódása. A rokonai biztosan nem szeretnék, ha baja esne egy ilyen kerületben. Pont ezért nem szerettem volna egyedül hagyni őt. Hisz, tudom milyen érzés, ha elvesztünk valakit úgy, hogy tudtál tenni ellene valamit, csak nem úgy jött ki a lépés. Figyelve a lányt észrevettem, hogy jól ismeri a tájat. Lehet rég nem látta, s ezért veszi szemügyre ennyire. Majd bal kezét a levegőnek nyújtotta, mintha meg akarna fogni valamit vagy valakit. A remény, hogy kéz kézre talált megvolt, de sajnos nem következett be. Nagyon jól tudom milyen érzés is ez, hisz én is sokszor jártam így. Nem bírva a látványt előre merészkedtem. Persze tudtam, hogy majd észrevesz engem, s majd nem fogja jó néven venni, de ezzel mit sem törődve cselekedtem.

-Nem vagyok kutya, se macska se. Annak tűnnék talán? -kérdeztem meg őt, miközben az erek kezdtek megjelenni a homlokomon.
Kezdtem nagyon ideges lenni, hisz ilyen hangnemet akaratlanul nem érdemel meg sok mindenki. A rang vagy az erő mit sem számít. Inkább az illem vagy az egymáshoz való viszonyulás itt a fontos. Mivel nem tettem ellene semmit, így alaptalannak érzem ezt a hangnemet.

-Semmit sem, csak ezt a hangnemet meg kéne változtatnod, hisz nem tettem ellened semmit, csak védeni akarlak. Lehet megtudnád magadat is ebben nem kételkedem. -majd megköszörülve a torkomat folytattam tovább.
-Nem érdemlem meg, hogy így bánj velem.

Karakterlap

Kuroji Rei

Akadémista

*

Szint: 3.

Lélekenergia:

60% Complete
16 500 / 30 000

Hozzászólások: 152

Hírnév: 0

Infó

Tárcában: 21 400 ryou

Technikatár
Ajándék küldése


Hovatartozás:
Független

Egyéb hovatartozás:
Nincs

Reiatsu szín:
Sötét

Egyéb hovatartozás:
Nincs

Kapcsolat cimke:
Egyedülálló

Post szín:
#003355 #002866


  • Profil megtekintése

Nem elérhető Nem elérhető

Re:78-as körzet
« Válasz #11 Dátum: 2017. Nov. 05, 21:39:08 »
Rukongai csavargója, avagy rokon lelkek találkoznak?

Nem figyelve a shinigamira, folytatom tovább az utamat a célom felé. Legalább is folytattam volna, ha megint nem találkoznék ezzel a törpével. Követett engem, mint egy kutya. Még is mit akar ez tőlem? Egy perc nyugtom nem lehet csak azért mert akadémista vagyok? Vannak jogaim! A magánélethez való joga mindenkinek megilletik bakker! Erre tessék, egy shinigami csak úgy fogja magát, és elkezd engem követni! Ha fiú lenne tuti beperelném szexuális zaklatásért, de mivel lánnyal van dolgom, így fogalmam sincs miért követ. Fel is teszem a kérdésem a pöttömnek még is kutyának képzeli e magát, amiért ennyire rám van cuppanva mint egy pióca. A válasz egy újabb kérdés volt. Szóval így játszunk pöttöm shinigami?
- Hát amit most produkálsz a kutya lenne a legjobb megfelelő vagy a pióca. Válasz egyet. Ne izguljá amúgy, tudok magamra vigyázni nem most jöttem le a falvédőről. Ismerem a helyet, mint a tenyeremet. Bunyóztam én itt már rengetegszer.
Úgy bizony, nem kellet ahhoz akadémistának lennem, hogy pár simogatást ne tudnék elviselni, ráadásul azért sok bunyóból sikerült győztesként kijönnöm. Jó igaz volt párszor mikor enyhén átalakították az arcomat, de Nee-chan kisegített akkor. Mindegy! A lényeg tudok vigyázni magamra és kész! Nem kell nekem testőr, hogy vigyázzak magamra, az tök tré! A pöttöm shinigami kikéri magának ahogyan beszéltem vele. Szórakozik ez velem? Ki a tökömnek képzeli ez magát?! Csak azért mert fekete haorit hord azt képzeli ő itt a nagy menő? Rossz akadémistával játszol kislány! Nem adom ám be a derekamat csak úgy bakker! Már be is szólnék neki, mikor még hozzá teszi nem érdemelte meg hogy így bánjak vele. Jó oké elhiszem lehet tényleg durva voltam, de eléggé nehéz időszakon megyek keresztül. Mit csináljak most vele? Aaaah….
- Oké oké… nyughass pöttöm! Bocsi, hogy így beszéltem veled, csak egyeseknek tudod nem éppen van jó kedve! Ha annyira megakarsz védeni, akkor gyere. Úgysincs társaságom, legalább nem fogok unatkozni út közben… de aztán ne, hogy később megbánjam!
Teszem hozzá végső gondolatként és már indulok is. Vajon az út alatt miről is beszélgessek ezzel a lánnyal? Eeeh… kéne valami téma az biztos.
- Mi a neved pöttöm?
Teszem fel a kérdésemet kezdésként. Ha már annyira megakar védeni, jobb, ha tudom a nevét.

Karakterlap

Kurosawa Rin

zsebkocsma

Shinigami

11. Osztag

*

Szint: 4.

Lélekenergia:

60% Complete
24 100 / 30 000

Hozzászólások: 204

Hírnév: 5

Infó

Tárcában: 35 300 ryou

Technikatár
Ajándék küldése


Hovatartozás:
Gotei 13

Egyéb hovatartozás:
Nincs

Reiatsu szín:
vörös

Egyéb hovatartozás:
Nincs

Kapcsolat cimke:
Egyedülálló


  • Profil megtekintése

Nem elérhető Nem elérhető

Re:78-as körzet
« Válasz #12 Dátum: 2017. Nov. 29, 20:05:41 »
Rukongai csavargója, avagy rokon lelkek találkoznak?


Az edzésem a mai nap egyre furcsább végkimenetelekbe ment át. Találkoztam egy akadémista lánnyal, kinek jelen pillanatban nevét nem tudtam. Pár alak bele kötött a 78.körzetben, így meglátva rohantam a segítségére. Ám, nem vette valami jó néven. Ahogy a ,,banditák” elrohantak megláttam igazi énjét. Magatartása igaz nem volt dicséretre méltó, de nem is igazán érdekelt. Hisz, régen én is valamennyire ilyen voltam. Bár, zavart a hozzám való viszonyulása. Eléggé durván beszélt velem, melyet úgy gondoltam nem érdemlek meg. Majd a lány elment, hogy tovább folytassa az útját. A férfiaktól való féltésem miatt követtem őt. Attól aggódtam, hogy az előbbi alakok újult erővel, s létszámfölényben térnek vissza, hogy megtorolják vesztésüket.

-Ha nem zavar egyiket se választanám. Akkor gondolom itt éltél nemrégiben, igazam van? Én a 80.körzetben élek mai napig is, így tudom milyen. Meg kellett tanulnom megvédeni magamat, s Nee-sant is az ilyen alakoktól. -majd egy mosoly kíséretében haladtam mellette.
Nem tudtam, hogy vajon ez az ismeretség mennyire lesz eltérő a kelleténél. Viszont a mélyén éreztem, hogy az idő elteltével csekély eséllyel fog változtatni a hangnemén. Igaz régen én is hasonlókép beszéltem, de a 11.osztag és a barátaim kinevelték ezt belőlem. Meg persze rá is jöttem, hogy nem sokat érek el vele. A régi ridegségemmel még a mai napig is egyedül lennék, s a Kurosawa család se segítene rajta… Rá kellett vennem magam a változásra. A lelkem úgymond erősebb lett, így könnyebb is volt harcolni.

-Akkor követlek Erai-chan~. Semmi baj, de tudod mindenki úgy fog hozzád viszonyulni, ahogy te. Ez csak egy tippem, de tudod, hogy ez nem lesz jó majd neked sok idő elteltével? -kérdeztem meg tőle, majd folytattam.
-Nem kell megfogadnod, de régen én is ilyen voltam mint te. -mosolyogtam rá.
Majd újból elindulva közelítettük meg a célunkat. Gondolom a házához, ahol régen élt vagy éltek. Egy kis idő elteltével a csend megtört, mert a lány megszólalt.

-Én Kurosawa Rin vagyok, 11.osztagos. És téged, Erai-chan hogy hívnak? -mosolyogtam felé, miközben vártam a válaszát.
Kíváncsi voltam arra is, hogy majd akadémista évei után melyik osztagba szeretne tartozni, mi érdekli őt vagy éppenséggel mit gondol a shinigami létről. Bár, ezeket főként válasza után gondoltam megkérdezni.

*Erai jelentése= magas

Karakterlap

Kuroji Rei

Akadémista

*

Szint: 3.

Lélekenergia:

60% Complete
16 500 / 30 000

Hozzászólások: 152

Hírnév: 0

Infó

Tárcában: 21 400 ryou

Technikatár
Ajándék küldése


Hovatartozás:
Független

Egyéb hovatartozás:
Nincs

Reiatsu szín:
Sötét

Egyéb hovatartozás:
Nincs

Kapcsolat cimke:
Egyedülálló

Post szín:
#003355 #002866


  • Profil megtekintése

Nem elérhető Nem elérhető

Re:78-as körzet
« Válasz #13 Dátum: 2017. Dec. 02, 10:44:48 »
Rukongai csavargója, avagy rokon lelkek találkoznak?

A pöttöm inkább nem választja egyiket sem. Személy szerint a pióca lenne a megfelelőbb mert a kutya egy hűséges állat. Mindegy kár ezen filoznom. Nem ez a legfontosabb nekem. Azt csinál, amit akar.
- Nekem nyolc…
Reagálva a megjegyzésére inkább hagyom rá a dolgot. Ha nem akarja egyiket sem választani nem nagyon fog érdekelni. A lényeg, hogy értette, amit mondani szeretnék vagy tovább fogja az agyamat húzni? Nem szeretem, ha valaki csak úgy gondol egyet és rám tapad. Idegesítő, ha állandóan a nyomomban vannak. Semmi magánszféra, nincs lehetőség egy kis magányra. Pedig most szeretnék egyedül lenni, de nem lehet mert ez a pöttöm hópihe gondolt magában valamit és utánam lohol! Mindegy, ha már megengedtem neki, hogy kövessen már nem tudok mit tenni. Amíg nem zavar sok vizet addig nincs baj. Csak ne idegesítsen! Már pedig menten felmegy bennem a pumpa mikor elkezd kioktatni!
- Nem nagyon izgat! Nem fogok senkivel sem jópofizni mert ezt diktálja az illem vagy mi fene! Nem fogom megjátszani magamat! Ha valaki rá szolgált az utálatomra akkor ez van. Én őszinte típus vagyok.
Nem mondom, hogy nem szoktam füllenteni, de ha nincs rá szükség akkor igazat szoktam mondani. A harctéren persze megadom az ellenfélnek a „tiszteletet” de ez is egy megjátszott dolog. Minek kell ennyire minden egy álarc mögé bújtatni? Megkergültek ezek vagy mi? Nem hiába kezd az agyamra menni ez az egész Akadémiai dolog. A legtöbben csak játszák az eszüket, de amikor éles helyzet van futnak az anyucijuk szoknyája mögé! Elkezdenek irigykedni mikor valaki jobb náluk valamiből. Vegyük például engem! Tök jól forgatom a kardomat, de sokan emiatt utálnak. Mi abban a baj, ha sok jó ellenfélt elpáholok? Kész röhej! Naná, hogy nem fogom hagyni magamat!
- Azt azért kötve hiszem.
Reagálok a hópihe pöttömre. Biztos vagyok benne nem volt olyan, mint én. Azért van különbség köztünk még ha ő is Rukongai-ból jött. Eleve a kinézetünk más, ráadásul sose változnék meg! Ha valaki belém köt azt lepofozom! Ennyi nem kell ezt tovább csűrni csavarni. Csak egy jól irányzott pofon kell!
- Rei. A nevem Rei. Nincs családnevem ne kérdezd!
Már figyelmeztetem előre mert mindig azzal jönnek milyen Rei vagyok. Pedig nem elég egyértelmű? Nincs családnevem! Az Akadémián is Nee-chan keresztnevét használtam, de az csak arra kellet, hogy bejussak! Szerencsére nem muszáj felvennem. Nem mondom azt, hogy béna lenne, de nem vagyok hozzá méltó, hogy hordjam a nevét. Mindegy inkább nem is gondolok ebbe tovább mert még a végén megfogok bolondulni.
- Azt mondtad rukongai vagy igaz? Hányszor kellet bunyoznod életedben?
Teszem fel a kérdést, ami már egy ideje motoszkált bennem. Ha annyira rukongainak érzi magát akkor biztos bunyózott párszor. Mondjuk nem nagyon érdekel hányszor csak valamivel elkéne ütni az időt. Ha jól tudom a tizenegyedik osztagosok jól forgatják a kardot. Ezek szerint ez a hópihe pöttöm Rinke is jól bánik a saját fegyverével? Ha majd shinigami leszek teszünk egy próbát. Csak előbb lenne olyan szíves és a zanpakutoum végre nem szivatna tovább!
- Milyen tizenegyedik osztagosnak lenni? Úgy tudom ott kemény arcok vannak, jól bánnak a fegyvereikkel. Milyenek? Jó ellenfelek?
Nem árt tudakolnom egy kicsit azért. Kitudja! Lehet a tizenegyedik osztagból kérnék egy jó ellenfelet gyakorlásképpen, mert az Akadémiában legtöbbször „kislányokat” püfölők el, nem harcosokat. UUUUUNCSIIIIII!

Karakterlap

Kurosawa Rin

zsebkocsma

Shinigami

11. Osztag

*

Szint: 4.

Lélekenergia:

60% Complete
24 100 / 30 000

Hozzászólások: 204

Hírnév: 5

Infó

Tárcában: 35 300 ryou

Technikatár
Ajándék küldése


Hovatartozás:
Gotei 13

Egyéb hovatartozás:
Nincs

Reiatsu szín:
vörös

Egyéb hovatartozás:
Nincs

Kapcsolat cimke:
Egyedülálló


  • Profil megtekintése

Nem elérhető Nem elérhető

Re:78-as körzet
« Válasz #14 Dátum: 2019. Jan. 01, 16:29:20 »
Rukongai csavargója, avagy rokon lelkek találkoznak?


Régen se szerettem az ilyen megjegyzéseket, a mai napig is így van. Az életem során sok mindennek neveztek, s mindet csak tűrtem és tűrtem, míg meg nem haltam. Saját magam épsége cseppet sem érdekelt. Nekem egyetlen családtagom és egyetlen szerettem, aki volt nekem az a nővérem volt. Nekem csak ő számított senki más. Bárki bármit mondhatott nem érdekelt, de ha őt bántották felment bennem a pumpa. Éveken át így is volt.
-Tudom jól, hogy inkább egyedül lennél, de sok hülye alak van erre. Azt is tudom, hogy meg tudnád magad védeni, de hiszed vagy sem vannak nálad erősebb emberek is, hisz még csak most kezdted el az utadat. -mosolyogtam rá.
-Nyugodj meg utána már nem foglak zaklatni. -kuncogtam rá.
-Nem azt mondtam, hogy mindenkivel fapofát kell vágni, hanem azt, hogy aki csak kedves veled, azt ne öld meg a szemeiddel. -néztem rá furcsán.
-Mikor elsőnek jelentem meg az osztagomban majdnem kirúgtak első nap. -köszörültem meg a torkom.
-Mondjuk úgy, hogy elsőnek nem szívlelt a kapitányom.
Furcsa is vissza emlékezni azokra a napokra, mikor még új voltam az osztagban. Nagyon makacs és ideges voltam akkor. Mindig beszóltam mindenkinek és sajna a kapitánynak is. Találkoztam sok emberrel és társammal, akik a mai napig velem vannak és bármi van segítenek nekem. Persze sajnos nem mindenki ilyen az osztagban, hisz mindenki más. Ezt meg csak el kell tűrni, nem lehet vele mit csinálni.
-Tudod mikor éltem nekem nem voltak szüleim, csak a nővérem volt nekem. Nagy szegénységben éltünk egyedül. Az iskolában sokat bántottak minket, főként őt mert gyenge volt, de mindig megvédtem őt akármi történt. Majd meghaltunk. Itt a Lelkek Világában sem volt másképp eleinte, főleg hogy a 80.körzetbe kerültünk. Sajnos már nincs velünk. -mondtam e szavakat elszomorodva.
-Utána bekerülve az Akadémiára mindenki kinézett, és belém kötött, mert szegény voltam. Hiába mindent jobban tudtam, mint ők akkor is. Sokat verekedtem, jóformán minden nap többször is. Magát az Akadémiát hamar elvégeztem. Közben örökbe fogadtak egy családhoz. Mikor hozzájuk kerültem úgy néztek rám, mint valami leprásra, így ott se volt jobb dolgom. Kis idő elteltével megváltozott a helyzet, de a családfő nap, mint nap rajtam tölti ki az idegét, s nekem meg muszáj hagynom, mert különben a többieket bántja. -mutattam meg neki a hátam, ami tele van mély vágásokkal.
-Nekem sincs jó életem, de mégis itt vagyok és küzdök ahogy tudok. -mosolyogtam rá.
-Rendben Rei, örülök a találkozásnak.
-Hmm… Rukongaiban többet verekedek, mint maga az osztagban, ha jól hiszem. Bár, minden nap történnek incidensek, ha számot kéne mondanom napi 20 alkalom. -meglepődtem még saját magamon is.
-Persze a 11.osztag majd minden tagja kiváló fegyverforgató, de persze vannak olyan tagok, akik nagyon erősnek hiszik magukat, de sajnos nem. -kuncogtam fel.
-Sok az alkalom az edzésre, s maga a párbajozásra is, sokat lehet az osztagnál tanulni és persze edzeni.
-Ezzel szemben az Akadémiát nem is említem.