Szerző Téma: Egy shini, egy maszkos és egy fullos XD  (Megtekintve 2812 alkalommal)

Description: avagy Hira és Adrián vs Karen

0 Felhasználó és 1 vendég van a témában

Karakterlap

Konoe Karen

Lélekboszorkány :D

Fullbringer

*

Főállású Anya

Szint: 6.

Lélekenergia:

60% Complete
31 900 / 35 000

Hozzászólások: 108

Hírnév: 4

Infó

Tárcában: 1 400 ryou

Technikatár
Ajándék küldése


Hovatartozás:
Független

Egyéb hovatartozás:
Nincs

Reiatsu szín:
Fehér és Sötétkék keveréke

Egyéb hovatartozás:
Nincs

Kapcsolat cimke:
Özvegy

Post szín:
Cadetblue


  • Profil megtekintése
  • Accel World frpg

Nem elérhető Nem elérhető

Egy shini, egy maszkos és egy fullos XD
« Dátum: 2015. Aug. 05, 13:15:34 »
Az utóbbi időben elég sok volt az eső és a levegő is nagyon lehült. Szeszélyes ez az időjárás és sajnos sosem jó olyannak amilyen épp. A rossz az idő az nem jó, ha jó, akkor meg az. Habár sokszor a jót egy kicsit túlzásba vitte a 40 fok meleggel. Ma viszont igazán jó idő volt. Nem volt csak körülbelül 30 fok XD De még így is kicsit jobban esett, mint a folyamatos eső. A gyerekek is jobb kedvűek tőle. Főleg Youko, aki végre ismét hordhat yukatát ha elmegyünk otthonról. Meg persze mióta ismét sütött a nap Akachi már megint a strand miatt rágta a fülünket. A mai nap sem telt el másképp, a kissrácot le sem lehetett lőni móta csak felkelt.
~ Mattaku~ hogy a nyári szünetnek is most kellett elkezdődnie…~ persze ma sem teljesülhetett a kívánsága, nekem ugyan is dolgom volt. Pár héttel ezelőtt ugyan is úgy döntöttem új bárt nyitok, és azt már a házon kívül. Sajnos az anyukákon kívül sok ívásban ön kontrol hiányos férfi is rátalált az Evol-ra és ez nem igazán tetszett Kurisunak, na meg nekem se. A hely már megvolt és a munkálatok is megkezdődtek, így mint mindig ma is elindultam a helyszínre hogy felügyeljem a munkálatokat. Utána pedig persze jöhet majd a további alapanyagok beszerzése is.
A bár végül a Belvárosba egyik szórakozó negyedébe lett áthelyezve. Így majd a vendégek száma is megnövekszik majd és nem kell olyan sokszor az ügynökség pénztárába belenyúlnunk ilyen-olyan okok miatt.
- Ma elég nyüzsgő a város. – állok meg az épület még hiányzó ablakai előtt kifelé tekintve, miközben egy cigarettát vettem a számba. Az elsőként kipöfékelt füstfelhő kiszállt a hatalmas lyukon és az ég felé repült. Aisa-chan persze kisebb késéssel, de ismét elkezdett zsörtölődni a fejemben. Most viszont elég problémás lenne magamban veszekedni mások előtt.
- Hooo~ – tekintetem egy bizonyos irányba vetül, mikor megérzek két lélekeenergiát egymás felé közeledni. - Egy shinigami és egy lidérc szerűség… – minden bizonnyal ebből a találkozásból egy látványos harc lesz, így elköszöntem a munkásoktól majd távoztam a bárból.
- Már megint a bajt keresed? Minek viszed oda Aisa-chant is?
- Egy szóval se mondtam, hogy kövess, nem? Egyébként meg honnan jött már megint ez a bajkeverős dolog? Csak nézőként megyek oda… talán. – jegyeztem meg halkan az utolsó szót egy mosollyal az arcomon. Minél közelebb értem hozzájuk annál inkább tisztában voltam vele, hogy mekkora a két fél közötti lélekenergia különbség, és persze azt is, hogy mennyivel magasabb volt az enyém, is mint az övék. Persze az én esetemben ez az energia vissza lett fogva hála a karkötőnek, melyet minden nap viselek.
- Na, lássuk, merre vannak. – a helyszín egy elhagyatott kis játszótérre esett a park egyik végében. A játékok már eléggé régiek voltak. Még Akachit sem engedtem volna velük játszani. Ha jól láttam az előbb mintha egy „Lebontásra vár!” feliratú tábla mellett is elhaladtam.
~ Ott vannak! – tűnt fel a vállam felett Aisa-chan alakja, aki suttogva mutatott a rozoga mászóka irányába, a játszótér túl végében.
- Te meg minek suttogsz, úgy is csak én hallak. – suttogom vissza, míg meghúztam magam az egyik fa árnyékában.
« Utoljára szerkesztve: 2018. Márc. 31, 20:30:06 írta Abarai Renji »

Karakterlap

Adrián Ruiz

Az arrancarok gyöngye

Arrancar

*

Szint: 5.

Lélekenergia:

60% Complete
25 500 / 30 000

Hozzászólások: 102

Hírnév: 6

Infó

Tárcában: 3 700 ryou

Technikatár
Ajándék küldése


Hovatartozás:
Las Noches

Egyéb hovatartozás:
Nincs

Reiatsu szín:
Éjfélkék

Egyéb hovatartozás:
Nincs

Kapcsolat cimke:
Egyedülálló

Mottó:
A világ csupán egy óriási színpad.

Post szín:
#728C00; #3CAFC8


  • Profil megtekintése

Nem elérhető Nem elérhető

Re:Egy shini, egy maszkos és egy fullos XD avagy Hira és Adrián vs Karen
« Válasz #1 Dátum: 2015. Aug. 05, 23:49:31 »
Las Noches kupolájának tetején feküdve bámultam a Holdat. Magam sem tudom már mióta heverhetek itt mozdulatlanul, de a hátam már egészen kezdett kilaposodni. Ha ez így megy tovább, akkor az unalomba fogok belehalni, az pedig még számomra is értelmetlen módja lenne az eltávozásnak. - Ideje indulni! - Közöltem magammal félhangosan két ásítás között. Lassacskán feltápászkodtam, majd miután csavartam egyet-kettőt a vállamon, felvettem és kiráztam a rögtönzött matracként használt köpenyemet is, melyet ezután felcsatoltam a galléromra. Utolsó lépésként felvettem a zanpakutoumat is és becsúsztattam fekete selyemövembe, majd hanyagul csettintettem jobb kezemmel a levegőben. Rég jártam már az emberek világában. Ez a gondolat röppent át az agyamon, miközben megnyílt előttem a garganta, melyen belépve körülölelt a sötétség. Nem gondoltam ki konkrét úti cél, így kíváncsian vártam hová lyukadok ki.
Rosszalló jajdulással nyilvánítottam ki nemtetszésemet, amikor a napsugarak kis híján megvakítottak. Ha ember lennék, már biztosan izzadnék is a hőségtől. Nem számítottam nappalra, szinte el is felejtettem, hogy Hueco Mundoval ellentétben itt sűrűn váltakoznak a napszakok, így függetlenül az ottani örök éjszakától, itt másképp is lehetnek a dolgok.
Hunyorogva körbenéztem, vajon miféle környékre csöppentem. Fák és sétálóutcák vettek körbe: egy park, legalábbis, ami szemmel látható belőle. Behunytam a szemem és pesquisával is átfésültem a környéket. Körülbelül délidőre járhatott, így gondoltam harapok valamit. Hamarosan nosztalgikus lélekenergiát éreztem tíz óra irányából. Egy shinigami! Olyat biz rég nem kóstoltam egészen kicsi hollow korom óta, és azok is harmat gyengék voltak. A gondolattól, hogy ezúttal egy olyan kárhozott lélek lesz az ebédem, ami mutatni fog némi ellenállást is egészen felvillanyozódtam.
Sonidoval suhantam át a parkon és útközben ledöntöttem egy ócska kerítést is, ami pont az utamban volt. Közeledik! Megálltam, hogy jobban megbizonyosodjak róla, valóban, ő is felém tart. Háh, még jobb! - Gondoltam. Minek is jártassam a lábam, ha az áldozat házhoz jön? Bal oldalamon állt pont valami régi gyerek mászóka. Ugrottam egyet, majd a levegőben megpördülve beakasztottam a lábamat a régi tákolmányba, így fejjel lefelé csüngtem a talaj felett keresztbe tett karokkal. Nem telt bele sok idő, mire meg is érkezett. - Légy üdvözölve, shinigami! - Vetettem oda neki széles vigyorral. - Már vártam rád.

Karakterlap

Yochike Hiraoka

Shinigami

3. Osztag

*

6.Tiszt

Szint: 1.

Lélekenergia:

60% Complete
8 400 / 15 000

Hozzászólások: 127

Hírnév: 5

Infó

Tárcában: 6 100 ryou

Technikatár
Ajándék küldése


Hovatartozás:
Gotei 13

Egyéb hovatartozás:
Nincs

Reiatsu szín:
Fekete és vörös korvonal váltakozással, sötétebb zöld a kitöltés.

Egyéb hovatartozás:
Nincs

Kapcsolat cimke:
Egyedülálló

Post szín:
#C0C0C0 || #33D6FF


  • Profil megtekintése

Nem elérhető Nem elérhető

Re:Egy shini, egy maszkos és egy fullos XD avagy Hira és Adrián vs Karen
« Válasz #2 Dátum: 2015. Aug. 06, 21:19:19 »
Éppen a szokásos dolgaimat csináltam Soul Societyben… Lazsáltam, csavarogtam, mivel nem igazán volt más dolgom. Ez is egy tök unalmas, monoton, lustizos nap lett volna. Nézelődtem volna a városban, kimentem volna a külvárosba, szintén nézelődtem volna. Sétálgattam volna az erdőben, lefeküdtem volna a kellemes pázsitra, henyéltem volna a zsenge füvön. Ezt a napot így terveztem, de nem igazán így lett.  Éppenséggel az erdő felé vettem az irányt, mikor egy pokol lepke sietett rám szállni, és egy üzenetet továbbítani.  Az üzenet a következő volt:
-   Egy Arrancart észleltünk Karakura városában. A te feladatod lesz felkeresni őt, és meg semmisíteni.  Már indulj is! –
Nem igazán értettem, hogy mi is folyik itt.. Egy kicsit később esett le a dolog, mint ahogyan az is, hogy még nem láttam Arrancart. Hmmm, annyit tudok róluk, hogy Hollow szagú a lélekenergiájuk, meg valami kardjuk van nekik is.  Na szóval… vettem egy nagylevegőt, majd shunpoval hip-hop az átjárónál teremtem.  Még, jó, hogy mindig viselem ezeket az erősítő cuccokat. Legalább most meg tudom nézni, hogy milyen is éles helyzetben.  Az átjárónál már vártak, és amikor megjelentem, már nyitották is meg azt. Sok sikert kívántak, majd átfutottam az átjárón.  Amikor a végére értem, megláttam a várost. Elsőnek láttam még ezt a várost, szóval egy pöppet elgyönyörködtem, hogy milyen szép település is ez.  Éppenséggel egy kisebb-nagyobb füves dombocskára érkeztem le, ahol egy korlát volt. A korlátnak nekitámaszkodok,  majd veszek egy nagy levegőt…  Nem azért jöttem, hogy csodálkozzak a városban… Na keressük meg azt a dögöt..   Majd lendületből ugrottam át a kerítést, és csúsztam le a domb oldalán.  Na, akkor érzékelőt fel, se perc alatt meglesz a dolog.  Miután leérkeztem a dombról, körbenéztem, majd elindultam észak-kelet felé. Csak szépen sétálgattam, hiszen ha kapkodok, talán elfutok előtte. @.@ Egy parkba érkeztem, kövekkel kirakott út kacskaringózott rajta keresztül, néhány fa, egy pár szék volt ott. A földet szép, zöld fű borította.  Kicsit elgyönyörködök ebben a látványban is, majd tovább sétálok, miközben arra gondolok, hogy milyen szép is ez a hely, ez az „emberek világa”.  Sétálásomban belebotlottam egy másik ilyen „parkba”. Annyi volt a különbség, hogy itt mindenféle kütyü volt. Volt valami olyan, ami egy vasrúdon lógott, és két lánc tartotta, meg valami meredek cuccli, és sok hasonló dolog.  Körbenézek, de nem igazán tetszett ez a hely, szóval… nem nagyon álltam le bambulni, mint a korábbiaknál. Már majdnem elfeledkeztem az Arrancarrol, mikor megcsapta valamilyen bűz az orromat, amire reakció képpen, azonnal jobbra elkaptam a fejemet. … Igen… ez egy Hollow szerű valami. Ő lesz az.  Elfordultam, majd megindultam a szag irányába. Nem kellet sokat keresni, ott lógott fejjel lefelé, mint valami denevér. Rusnya teremtés ez.  Én aztán nem fogok tökölni, gyors leszúrom, és ennyi.  Valószínűleg  ő is látott engem, mikor megszólal.
-   Légy üdvözölve, Shinigami! Már vártam rád. – Bökte nekem egy sátáni vigyorral. Höhh, ez tudta, hogy jövök?? Érdekes dolog sülhet még ki ebből.
-   Viszont, Arrancar. – Nyögtem oda, miközben előrántottam a kardom, és sétáltam felé.
Amikor úgy érzem, hogy megfelelő távolságba vagyok, szúrok kettőt az arrancar felé. Egyet a testére, és egy másikat a fejére.  Kell neki ilyen pofátlan módon viselkedni. Így várni az ellenfelet? Remélem jól átszúrom valamilyet. Hiszen, itt nem igazán lehetet eltéveszteni, mivel teljesen végtelen volt. Hiszen fejjel lefelé logót, mikor a szúrás érkezett.


Karakterlap

Adrián Ruiz

Az arrancarok gyöngye

Arrancar

*

Szint: 5.

Lélekenergia:

60% Complete
25 500 / 30 000

Hozzászólások: 102

Hírnév: 6

Infó

Tárcában: 3 700 ryou

Technikatár
Ajándék küldése


Hovatartozás:
Las Noches

Egyéb hovatartozás:
Nincs

Reiatsu szín:
Éjfélkék

Egyéb hovatartozás:
Nincs

Kapcsolat cimke:
Egyedülálló

Mottó:
A világ csupán egy óriási színpad.

Post szín:
#728C00; #3CAFC8


  • Profil megtekintése

Nem elérhető Nem elérhető

Re:Egy shini, egy maszkos és egy fullos XD avagy Hira és Adrián vs Karen
« Válasz #3 Dátum: 2015. Aug. 07, 16:41:22 »
A jellegzetes fekete kimono. Bár néhol módosított, afelől semmi kétségem, ez az alak egy shinigami. Kicsit meglepődtem, mikor viszont üdvözölt. Lényegében csak egy kísérletként szólítottam meg, hogy felmérjem mennyire beszédes, ám nem számítottam sokra. A rövid válasz után rögtön elő is rántotta a fegyverét. Azon morfondíroztam, vajon mikor mozduljak meg. Áh, ráérek még! Elkezdett ádáz tekintettel felém sétálni a kivont kardjával. Még nem... Alig másfél méterre lehetett már tőlem, amikor beért a mászóka alá. Most! Himbálództam kicsit, majd a lendület teljes súlyával ránehezedve az öreg gyerekjátékra a korhadt fagerendák megadták magukat, ezért az éppen ebben a pillanatban érkező szúrás elől a gravitáció mentett meg, így a penge a két lábam között döfte át a levegőt. A második szúrás már a fejemet célozta, belekalkulálva azt is, hogy a zuhanás ellenére is pont eltaláljon. No, de engem se ejtettek a fejemre, így gyorsan kinyújtottam a talaj felé a karjaimat, és ily módon megállítva a zuhanást a kard a fejem búbja alatt süvített el. Megvártam, még visszahúzza a kardját, majd a körülöttünk zuhanó fadarabok figyelemelterelését kihasználva többször is körbefordultam a tenyeremen, miközben a lábaimmal egy-egy palma planchával felerősített rúgást igyekeztem bevinni a térdeire, ami ha eltalálta, garantáltan bicegni fog. Ezután jó erősen ellöktem magam a karjaimmal a talajtól és ugrás közben a levegőben megfordulva újabb rúgást indítottam, ezúttal a bal kulcscsontja irányába, annak reményében, hogy eltörhetem. Függetlenül attól, hogy e támadások sikeresek voltak-e az ugrás befejeztével tisztes távolságban landoltam a shinigamitól.
- Ejha, te aztán nem sokat teketóriázol, rögtön a lényegre térsz! - Mondtam vigyorogva, miközben kicsit megigazítottam a manővereim miatt összekócolódott hajamat, majd pár laza mozdulattal leráztam a ruhámba ágyazódott faszálkákat. - Csak semmi mellékes mi? A küldetés a legfontosabb, igaz? - Leporoltam a kezeimet is, majd elegáns mozdulattal hüvelyestől kivettem a zanpakutoumat a selyemövemből és magam elé tartva lassan kihúztam a pengét. - Úgy értem, nyílván nem hobbiból járod e szép városkát egy ilyen gyönyörű nyári napon, ugye? Biztosan te is jobb szeretnél hűsölni valahol az árnyékban, mi? - Mind a kardot, mint a tokját megfordítottam a kezemben és visszakezes stílusban indultam meg újfent a shinigami felé. Hipp-hopp letudtam a kettőnk közt lévő távolságot. Először jobb felől támadtam a kardom markolatgombjával a bordái közé, majd bal lábammal rúgtam a bal oldala irányába. Nem akartam telhetetlen lenni, így e két próbálkozás után újfent visszavonultam szusszanni. Miközben a következő lépésemet igyekeztem kigondolni újabb reiatsut éreztem meg. Elég jól rejtőzött, távolabbról meg se éreztem volna. Oldalra fordítottam a fejem és a játszótér széle felőli fás részre szegeztem a tekintetemet, hátha meglátok valamit. Semmi. Ha tippelnem kellene, akkor azt mondanám, hogy a halványan érzékelhető reiatsuja alapján ez egy kisebb hollow. Bizonyára a harc végére vár, hogy azután a legyengült győztest felfalhassa, majd továbbálljon más célpontokat keresni a városban. Nagyot sóhajtottam, arra gondolva, hogy a shinigami biztosan túl elfoglalt most velem, hogy észrevegye. Haszontalan népség, minden bajt csinálnak, csak azt nem, ami a dolguk lenne. Még a hollow irtás is rám marad a város védelme érdekében. Hasonlóképp mérgelődtem, miközben fél szememet a shinigamin tartva visszatettem a kardhüvelyt az övembe, majd kinyújtottam bal karomat abba az irányba, ahonnan éreztem a reiatsut és kilőttem egy sötétkék cerót. Mivel nem voltam biztos pontosan hol lehet, így inkább a nagyobb hatósugárra, semmint az erősségre koncentráltam, egy gyenge hollowot ez is elintéz. Miután úgy gondoltam, hogy végeztem ezzel a problémával ismét a shinigami felé fordultam és harci állásba helyezkedtem.
- Bocsáss meg, egy kicsit elkalandoztam. Hol is tartottunk? - Mondtam a szokásos vigyorommal.

(click to show/hide)
« Utoljára szerkesztve: 2015. Aug. 07, 20:07:39 írta Adrián Ruiz »

Karakterlap

Yochike Hiraoka

Shinigami

3. Osztag

*

6.Tiszt

Szint: 1.

Lélekenergia:

60% Complete
8 400 / 15 000

Hozzászólások: 127

Hírnév: 5

Infó

Tárcában: 6 100 ryou

Technikatár
Ajándék küldése


Hovatartozás:
Gotei 13

Egyéb hovatartozás:
Nincs

Reiatsu szín:
Fekete és vörös korvonal váltakozással, sötétebb zöld a kitöltés.

Egyéb hovatartozás:
Nincs

Kapcsolat cimke:
Egyedülálló

Post szín:
#C0C0C0 || #33D6FF


  • Profil megtekintése

Nem elérhető Nem elérhető

Re:Egy shini, egy maszkos és egy fullos XD avagy Hira és Adrián vs Karen
« Válasz #4 Dátum: 2015. Aug. 07, 18:11:48 »
Höhh… gondoltam, hogy nem lesz ennek ilyen gyorsan vége. Hiszen ez egy arrancar. Érdekes mozdulatsorokkal „védte” ki a támadásaimat. Nem tudom eldönteni, hogy ez most ilyen jól nyomja, vagy bénázik.  Szerencséjére egyik döfés se talált be. Talán ha a második egy lefelé irányuló vágás lett volna… Nem élte volna túl.  A kardom a feje alatt van, éllel lefelé, szóval nincs arra lehetőség se, hogy felfelé vágjak. De, attól még  jól fejbe kólinthatom  a kardommal. Szóval, felfelé csapok a kardom tompa oldalával, hátha jól fejbe tudom vágni, majd a momentum után, visszarántom a kardomat.  Csak, hogy ő sem váratott túl sokat a támadással.  Valamit variált a kezével, de van egy olyan érzésem, hogy csak figyelem elterelés lenne.  Fejjel lefelé csak nem támadna már a kezével…  Kicsit később a gyanakodásom be is bizonyosodott, rúgott egyet felém, a lábam felé. Ha én most a kezét bambulom, tuti eltöri a lábamat. A térdem felé ment a rúgás, de szerencsémre még időben el tudtam ugorni. Igaz, hogy csak egy hajszál híján, de sikerült.  A mellettem elsüvítő lábára csaptam a kardom élesebb oldalával, majd hátraugrottam.  Huhh, nem sok kellet… Ahogy megnéztem, nem igazán viselte meg, hogy talán sikeresen megvágtam a lábát, mivel egy akrobatikus mozdulattal pattant fel a földről. Talán egy rúgás is lehetett volna, ha közelebb lettem volna az arrancarhoz.
- Ejha, te aztán nem sokat teketóriázol, rögtön a lényegre térsz! Csak semmi mellékes mi? A küldetés a legfontosabb, igaz? -  Szólogatott be nekem. Vagy legalább is, én így fogtam fel. Csak semmi mellékes mi? A küldetés a legfontosabb, igaz? – Höhh, igen… ha nem egy ilyen dolog lett volna a küldi, vallszeg félválrol venném, de ez egy nagyobb adrenalin lökettel rendelkező küldetés.   
-  Ha nem téged kellene kinyírni, valószínűleg.. Ja. – Mondtam neki kacagva.  Válaszom után kirántotta a kardot, majd fordított stílusban… mint valami rossz ninja… :roll: nekem támadt.  Elsőnek a jobb oldali bordáimra támadt, amit nehézkesen, de kivédtem a a ball kezemmel, a kezemet húznám vissza, mikor a ball oldalt rúgna meg.  Szerencsémre, vagy balszerencsémre a könyökömbe rúgott.  Kicsit-nagyon megéreztem azt a rúgást, az egész kezem lezsibbadt, legyengült, de valószínűleg nem tört el. Mivel egy elég kemény testrészembe rúgott, remélem, hogy ő is megérezte a rúgása erejét.
– Höhh… ez szép volt.- Dicsértem meg a az ütés-rúgás kombinációját.   Kezdem élvezni, a helyzetet.  Mióta megérkeztem erre a helyre, éreztem egy kisebb hollow szagot, ami nem ezé az „Arrancaré” , de ahogy megnézem, ő csak most vette észre. A fejét a szag felé fordította, majd egy szép, termetes cerot lőtt abba az irányba… Höhh… felvágós kis dög..
-   Bocsáss meg, egy kicsit elkalandoztam. Hol is tartottunk? – Nyögte nekem azzal a perverz vigyorral.. Pfhej, több nem is kellet… Köpök egyet a bal oldalam felé.
-   -Hánynom kell tőled… - Közöltem vele ridegen a tényt.  Utálom az ilyen beképzelt, kiirtandó dögöket. 

-   Nem akarsz bekussolni, és a harcra koncentrálni? Utálom, ha a préda pofázik. :roll: - Dobtam hozzá ezeket a szavakat, miközben megiramodtam felé a fejem fölé emelt kardommal .  Amikor kellő távolságra vagyok tőle, úgy csinálok, mintha lefelé szeretnék vágni, meg is indítom a lefelé irányuló vágást, és egy hagyom, had menjen, azonban amikor elég közel van hozzá a kardom, megállítom, majd gyomron rúgom. A kardomat használtam most elterelésnek.  Ha sikeresen betalál a rúgás, elvileg el kellene dőlnie, vagy legalább hátrálni egy-két lépést.  Ha sikeresen betalált a rúgás, akkor már rögtön hangosabban mondom is…

-   -Ragyogj, Hikari! – Ez lenne a shikai parancsom.  Remélhetőleg gyorsan leszedem vele a fejét, aztán mehetek is vissza Soul Socyetibe jelentést tenni.

-   Ez lenne az én kardom. – oldalra fordítom, majd kinyújtom a kezemet. Közben erősen markolom a markolatot, nehogy kikapja a kezemből.

-   És a te kis kardod mit tud? Vagy netán… csak dísznek van? - Böktem oda a már-már sértésnek is mondható kérdésemet.


(click to show/hide)
« Utoljára szerkesztve: 2015. Aug. 07, 18:14:05 írta Yochike Hiraoka »


Karakterlap

Konoe Karen

Lélekboszorkány :D

Fullbringer

*

Főállású Anya

Szint: 6.

Lélekenergia:

60% Complete
31 900 / 35 000

Hozzászólások: 108

Hírnév: 4

Infó

Tárcában: 1 400 ryou

Technikatár
Ajándék küldése


Hovatartozás:
Független

Egyéb hovatartozás:
Nincs

Reiatsu szín:
Fehér és Sötétkék keveréke

Egyéb hovatartozás:
Nincs

Kapcsolat cimke:
Özvegy

Post szín:
Cadetblue


  • Profil megtekintése
  • Accel World frpg

Nem elérhető Nem elérhető

Re:Egy shini, egy maszkos és egy fullos XD avagy Hira és Adrián vs Karen
« Válasz #5 Dátum: 2015. Aug. 10, 13:39:53 »

A játszótérhez érve pont megpillantottam a két delikvenst, akinek a lélekenergiáját bemértem. Úgy tűnik igazam volt azzal kapcsolatban, hogy ha összefutnak, akkor abból harc lesz. Alig, hogy oda értem már neki is kezdtek. Bár mondtak valamit, de sajnos nem igazán lehetett hallani ilyen távolságból, közelebb nem akartam még menni. Inkább a park szélén sorakozó fák egyik fa mögött húztam meg magam, egy szál cigaretta társaságában. Igen ugyan is Aisa-chan teljesen megfeledkezett rólam annyira lekötötte a két fél harca.
Azt már bizton állíthattam, hogy kettejük szintje nagyjából ugyan akkora, ha lélekenergiát vesszük alapul. Az is tisztán látszik, hogy a maszkos férfi volt a tapasztaltabb harcos. A halálisten ezzel ellentétben forrófejű és heves volt. Nem teketóriázott, fel sem mérte az ellenfelét, egyből rárontott amint meglátta. Így aztán a figyelmem inkább a másik félre irányult, már csak azért is, mert eddig nem sűrűn találkoztam a fajtájával. Egyszer már ugyan találkoztam két példánnyal, akik közül az egyik majdnem sikeresen megszabadított a lábfejemtől, a másik meg enyhén megmérgezett, de egyikből sem volt alkalmam kihúzni, hogy mégis micsodák.
A harc egyre jobban elharapódzott ám a maszkos fél még mindig nem tűnt túl komolynak. Sőt karja hirtelen az irányomba mutat, majd egy energia lövedéket indít meg.
- Csak nem lebuktam? – jegyzem meg magamnak, majd a felém tartó sötétkék energia nyalábot a jobbommal eltérítem. Bár csak egy merész teszt volt, de ebből hamar kiderült a kettőnk közötti erő különbsége. A tenyeremen használt Skin Soul Defense ugyan is könnyedén vette a ráérkező energiát, majd egy mozdulattal a hátam mögötti talajba irányítottam.
Úgy láttam már nem sokáig rejtőzhettem ott, de miután több támadás nem érkezett valószínűleg azt hihette, hogy ennyitől már végem. Bár a törekvés dícséretes a kivitelezés már nem igazán, ahogy az is megért volna egy tapsot, hogy az előtte álló ellenfél mellett egy másikkal is van mersze harcba szállni.
Ezzel szemben a shinigami mintha észre sem vett volna. Csak az előtte állóra koncentrált. Habár heves vérmérsékletének köszönhetően máris megidézte a lélekölőjét.
- Haaa~ újonc még… – jegyzem meg egy sóhajtással.
- Már miért lenne az? Aisa nem érti… – jegyzi meg a lány kérdően. Hát legyen a magyarázkodás után ráértem felfedem magam előttük.
- Azért mert a harc még el sem kezdődött igazán, de máris a valós képességeivel villog. Ez egyáltalán nem szokás, mert még fel sem mérte az ellenfelét, ráadásul így csak hamarabb kifogy a lélekenergiából. Tehát garantáltan veszíteni fog. Ellenben a másik fél még alig mutatott magából valamit, ráadásul még a harcot sem veheti túl komolyan, ha ráért velem foglalkozni a vele szemben állót teljesen figyelmen kívül hagyva.
Magyarázatom után a lány megjelenő alakja csak bólogatott kettőt-hármat, mintha értené, de valószínűleg nem így volt. Bár nem lepődtem meg rajta, hisz csak egy kislányról volt szó.
- Na de ideje, köszönteni a társaságot. Úgyhogy húzódj vissza egy időre. – mindkét kezemmel csettintettem egyet, miközben a majdnem teljesen elszívott cigarettát a földre köptem, majd eltapostam. A csettintések elhangzása után a két kedvenc lőfegyvereim jelentek meg a kezeimben, majd azokkal a két delikvenst vettem célba. A balomban tartott fegyverből egyenesen a shinigami felém mutatott karjának kézfeje felé lőttem egyet, míg a másik eldördülés után a Hamon technikának köszönhetően hirtelen eltűnt és a jobb oldalamon öt méterrel arrébb jelent meg ismét és vette célba a hollow szerű akármit. Ezzel le is tudtam a bemutatkozás első részét. Szépen visszatettem a fegyvereket a kis zsebdimenziómba majd belekezdem a következő lépésbe.
Második lépésként a Bringer Light-ot használva jelentem meg először a shinigami mögött a bal oldalán.
- Nahát, nahát… – majd ismételten használtam a fentebb említett technikát és a hollow mögött is tettem egy lépést. -… ki gondolta volna… – végezetül egy zöld villanást köszönhetően a két fél között jelentem meg, persze nem velük szembe, hanem pár lépéssel hátrébb, hogy egy háromszöget alkossunk. -… hogy egy kis séta alkalmával, pont egy kis csetepatéba botlok.

Karakterlap

Adrián Ruiz

Az arrancarok gyöngye

Arrancar

*

Szint: 5.

Lélekenergia:

60% Complete
25 500 / 30 000

Hozzászólások: 102

Hírnév: 6

Infó

Tárcában: 3 700 ryou

Technikatár
Ajándék küldése


Hovatartozás:
Las Noches

Egyéb hovatartozás:
Nincs

Reiatsu szín:
Éjfélkék

Egyéb hovatartozás:
Nincs

Kapcsolat cimke:
Egyedülálló

Mottó:
A világ csupán egy óriási színpad.

Post szín:
#728C00; #3CAFC8


  • Profil megtekintése

Nem elérhető Nem elérhető

Re:Egy shini, egy maszkos és egy fullos XD avagy Hira és Adrián vs Karen
« Válasz #6 Dátum: 2015. Aug. 11, 00:05:02 »
Fejbevágott a kardja tompa végével. Mivel azonban a mozdulathoz nem tudott elegendő lendületet venni, így szerencsére megúsztam pár csillaggal a szemem körül, viszont most tönkretette a frizurámat. Első dolgom lesz megigazítani, csak előbb még kicsit én is megizzasztom.

- Hát te aztán nem vagy egy lelkes fazon. Mégis milyen szóhasználat ez, hogy "kinyírni", he? Szégyenletes, hogy a shinigami kiképzés nem terjed ki a tisztes beszédre, vagy téged talán ki sem képeztek? Az megmagyarázna pár dolgot.

A következő támadássorozatban nekem is sikerült bevinnem egy rúgást a bal könyökére. Bár eredetileg nem oda akartam, de hát ilyen a szerencse. - Örülök, hogy elnyerte a tetszésed. - Válaszoltam, mielőtt az ismeretlen eredetű reiatsu elterelte a figyelmemet.

Eddig is jól mulattam, de a mostani reakciójával egyértelműen feldobta a napomat. Nem bírtam tovább visszatartani, így a mindig ott lapuló, csak általában féken tartott hisztérikus röhögés feltört a torkomból. Eltartott egy darabig, mire újra képes voltam türtőztetni magam. - Még csak az kellene, hogy lássam a reggelidet visszajönni, anélkül is elég szennyes a szád. - Bal kezemmel beletúrtam a hajamba és úgy állítottam meg a kezemet, hogy a szememmel a középső és a gyűrűs ujjam között nézzek ki, majd másik kezemmel neki szegeztem a zanpakutoumat a levegőben. - Az ellenfél iránt tanúsított minimális tisztelet elengedhetetlen a harcos becsületéhez. - Ehhez a mondandóhoz próbáltam annyi komolyságot az arcomra varázsolni, amennyi csak belém fért. - Miből hiszed, hogy nem koncentrálok a harcra? - Ekkor feldobtam a kezemben tartott kardot a levegőbe, ami hegyével lefelé a kinyújtott mutató ujjamra érkezett, majd megállt. - Jól gondolom, hogy a te olvasatodban egy harc csak a pengék csilingeléséről szól és a küzdő felek némán feszülnek egymásnak? Szörnyen unalmas az elképzelésed. Egy harcban éppúgy lehet sebzést ejteni az ellenfélen a nyelveddel, mint a pengéddel. - Másik kezemmel markolaton ragadtam a kardot, hogy lenyalhassam a kiserkent vércseppet az ujjamról. - Mindkettő művészet a maga eleganciájával együtt. Ha ezt megérted, akkor leszel karddal hadonászó kis taknyosból igazi harcos. - Szívesen leckéztettem volna még őt, de látszólag megelégelve a csípős modoromat, nekem rontott magasba emelt fegyverrel. Bal kezemben tartott zanpakutoummal ismét visszakezes stílusra váltottam, majd az alkarommal megtámasztva vízszintesen magam elé emelve a kardot, blokkoltam az övét. Amire viszont nem számítottam az-az volt, hogy a kis suttyó gyomron fog rúgni. A rúgás teljes sebzését blokkolt a hierrom, így viszont a mozgási energia egészét is átvettem, amitől hátrarepültem és elterültem volna a földön, ha a szabad kezemmel nem támasztom meg magam, hogy az esést egy hátra bukfenccé módosítsam. - Látod? Tudsz te ha akarsz! - szűrtem ki a fogaim közt, miközben újfent fuldoklottam a vihogástól. Amint, hogy ezt kimondtam már aktiválta is a lélekölőjét. - Szép fényes.. és színes, mint azok a karácsonyi cukorpálcák. - Úgy éreztem itt a vég és a saját nevetésembe fogok belefulladni. - Az én kis drágaságomnak még nem jött el az ideje. - Időközben szabad kezemmel újra elővettem a kardhüvelyt is. Lényegében ugyan azt a felállást választottam, mint percekkel ezelőtt, viszont pont fordítva: most a kard volt a balban és a tok a jobb kezemben. Éppen arra készültem, hogy újra megrohamozzam a shinigamit, amikor észrevettem, hogy valami kicsi tárgy felé száguld. Talán egy töltény? Nem tudtam tovább foglalkozni a dologgal, mert hirtelen pokoli fájdalmat éreztem az oldalamban, amitől majdnem térdre rogytam és a nevetésem is a torkomon akadt. Gyorsan odakaptam, mire a kezem a saját véremtől lett vörös. Mi a fene...? Hallottam valakit beszélni a shinigami felől, azonban ez nem az ő hangja volt. Felnéztem, hogy ki lehet az, de ekkor már mögülem hallottam a hangot. Gyorsan tettem egy pörgő rúgást magam mögé, de addigra már nem volt ott senki. Mire visszafordultam, már ott állt kettőnktől kicsit arrébb. Egy ember? Nem. Utcai viselete megtévesztő lehet, azonban a reiatsuja egyértelműen nem a szokásos emberi. Sőt, ha jobban belegondolok, akkor jobban hasonlít arra a vélt hollowéra, amit nem is olyan rég úgy hittem, hogy elintéztem. Az övembe pakoltam a fegyvereim, hogy a kezeim felszabaduljanak, majd intéztem az idegenhez pár kedves szót.
- De népszerűek lettünk hirtelen! Azt hittem a Ceróm elegendő figyelmeztetés volt, hogy nem látlak itt szívesen! - Időközben visszavarázsoltam szokásos vigyoromat a képemre. - Ha már ilyen szépen összegyűltünk, illendő lenne bemutatkoznunk egymásnak, nemde? Jómagam Adrián Ruiz vagyok, a Quinto Espada, Hera Celia velli Taarm fracciónja. Rád milyen néven emlékezzek, forrófejű halálisten? Na és rád, titokzatos idegen? - Megvártam még mindketten tisztességesen bemutatkoztak - vagy ha nem, hát az ő bajuk! - és újra mozgásba lendültem.
- Nos akkor, ideje folytatni a mókát, hölgyeim! - Itt egy pimasz pillantást küldtem a shini felé, majd Sombra engańosát használva eltűntem szem elől és Sonídóval ide-oda cikázva közöttük Balákkal bombáztam őket felváltva mindkét öklömből. Jutott legalább öt-öt mindkettejüknek, így nem panaszkodhattak, hogy nem érzik a törődést. Miután úgy gondoltam kellően összezavartam őket, támadássorozatom záróakkordjaként Sonídót használva mindkettejük mögött megjelentem, majd Ardiente Garrát használva mutató ujjammal a tüdejük átszúrására tettem kísérletet közvetlen a bal lapocka alsó széle alá célozva előbb a shini, majd az idegen esetében. Miután elég ideig lefoglaltam őket, még mindig a Sombra engańosa hatása alatt, visszavonultam a játszótér körüli fák közé és a láthatatlanságot feloldva letelepedtem az egyik ágra, hogy tartalékoljam a lélekenergiámat és vegyek egy mély szippantást a nyári illatokból. Hagytam, hogy egymást közt is intézzenek pár csapást mielőtt újra csatlakoztam volna hozzájuk és addig inkább elemeztem kicsit a kialakult helyzetet. Bár a halálisten korántsem tűnt tapasztalt harcosnak és erőben sem múlt felül engem, öreg hiba lenne alábecsülni. Az idegen ezzel szemben teljesen ismeretlen képességekkel rendelkezett és a jelek szerint igen veszélyes, akár könnyedén elintézhet mindkettőnket is. Rátettem a kezem a még mindig sajgó oldalamra. Hasonló helyzetben az lenne a logikus lépés, ha ketten összefognának az erősebb ellenfél ellen. Ebben az esetben a shinigami és jómagam alkothatnánk csapatot. Én még benne is lennék a dologban, de arra kevesebb az esély, hogy ő is ennyire átlátja a helyzetet. Meglátom még mit hoz ez a harc, minden esetre ezt a lehetőséget nem szabad elvetni.
« Utoljára szerkesztve: 2015. Aug. 11, 11:37:30 írta Adrián Ruiz »

Karakterlap

Yochike Hiraoka

Shinigami

3. Osztag

*

6.Tiszt

Szint: 1.

Lélekenergia:

60% Complete
8 400 / 15 000

Hozzászólások: 127

Hírnév: 5

Infó

Tárcában: 6 100 ryou

Technikatár
Ajándék küldése


Hovatartozás:
Gotei 13

Egyéb hovatartozás:
Nincs

Reiatsu szín:
Fekete és vörös korvonal váltakozással, sötétebb zöld a kitöltés.

Egyéb hovatartozás:
Nincs

Kapcsolat cimke:
Egyedülálló

Post szín:
#C0C0C0 || #33D6FF


  • Profil megtekintése

Nem elérhető Nem elérhető

Re:Egy shini, egy maszkos és egy fullos XD avagy Hira és Adrián vs Karen
« Válasz #7 Dátum: 2015. Aug. 12, 12:28:49 »
Ha belegondolok, van benne valami… abban mit mond. Azonban a következő dolog teljesen megcáfolja a saját nézőpontját.
Elkezdett gúnyolódni a kardom Shikai kinézetén. :x 
-   Mi az, hogy mint egy egy cukorpálcika??! –Mordultam rá. – Valószínűleg te még nem is láttál ilyet… - Felsőbbrendűen közöltem vele.  – Mellesleg… most megcáfoltál mindent, amit az előbb mondtál. Vagy netán… te nem érzed magadat igazi harcosnak?  - Ahogyan ezt kimondtam, eltalálta valami az Arrancar oldalát. Én még fel se fogtam, hogy mi történt, mikor az én bal kézfejem is találatot kapott.  Reflexből hátrébb ugrok egy kicsit, majd a bal kézfejemet is, amihez rögtön oda kapok. A picsába…. Ez meg mi lehetett?  Ez az előző hollow lett volna? Milyen lidérc az, amelynek ilyen képességei vannak? Ez is valami új, amiről nem tudunk? Ki tudja… A következő pillanatban mögöttem termett, aztán az arrancar mögött, majd kettőnk között.  Hmm… ahogy néztem a gyorsaságát, talán utol tudom érni. De csak akkor, ha nagyon belehúzok. Tényleg jó, hogy nálam vannak ezek a bigyulák. :3
-   Mire véljük ezt a felettébb kellemetlen látogatást?  Nem számítottam vendégekre. :| - Kérdeztem a lánytól.  Na.. megvolt az első benyomás…  Nagyon jó. :roll:  Vajon ellenség, vagy barát lesz?  Remélem, hogy barát… hiszen én nem ártottam neki, és a nem is kaptam feladatba, hogy őt is pusztítsam el.  Talán ha szépen néz rám, akkor elnézem neki, hogy megtámadott. :roll: xD
]-   Yochike Hiraoka vagyok a 3. osztag 6. tisztje.  – Mutatkoztam be, kérésre.  Még, hogy forrófejű.. nem is tudja, hogy miért csinálom ezt. Nem is sejti, hogy igazából nem forrófejű vagyok, hanem csak az erejét véltem felmérni… És igen.. meg is van a gyengepontja, legalábbis, azt hiszem.  Eltűnik a szemem elől, vagy valami hasonló.  Viszont, látszódott, hogy hol áll meg, mert fodrozódik rajta a levegő, és ahogy megnéztem a fény is megtörik rajta.. Ezt szerintem kár volt használni.  Tökéletesen be tudtam mérni, hogy merre van. Persze, elég zavaró, hogy csak a fodrozódást látom, de megteszi…  Na, de.. a gyengepontja a gyorsaság. Ahogy elnéztem, amikor a Sonidot használta, rájöttem, hogy körülbelül kétszer gyorsabb vagyok nála.  De, ha minden igaz, van egy másik is. Fegyver nélkül, nyilvánvalóan jobb harcos mint én. Pusztakézzel elverne. Viszont ott a kard az oldalán. Ebből arra következtetek, hogy nem tudja azt használni, esetleg ügyetlen. Ki kell erőltetni, hogy előhúzza a kardot. Ha ez sikerül, már szinte nyert ügyem is lehet.  Szóval… használjuk ki a gyorsaságomat.  Körülbelül hasonló szinten vagyok a lánnyal is.   Az arrancar össze-vissza sonidozott, és ütött minket. Én kettőt kaptam, az egyiket gyomorba, amit rendesen meg is éreztem, a másikat meg bicepszre, amitől egy kicsit elzsibbadt, de rögtön helyre is állt. Nem nagyon tudtam lereagálni a dolgot, nem számítottam egy ilyen hirtelen érkező, erőteljes támadásra.  A támadás után sonidoval mögém termett, majd valamit csinált, és egy tömör lélenergia jelent meg, amivel majdnem átszúrta a tüdőmet.  Szerencsémre, vagy legalábbis az ő szerencsétlenségére, még időben elugrottam, és csak annyi történt, hogy a bal oldalamat, a bordáim között megvágta. A shunpomat még nem akarom használni, nem szeretném lelőni a poént, hogy mennyivel gyorsabb vagyok nála. Ha használom is, akkor próbálom az ő gyorsaságával.  Miután támadott, visszavonult. Ugyan én legalábbis láttam, hogy merre mehetett, de nem mentem utána, hanem inkább a lánynak tettem fel a lehető legcikibb kérdést.
-   Barát, vagy ellenség? - Néztem a lányra, miközben egy komoly arcot húztam fel magamra . A „Barát” választ vártam, és remélhetőleg azt is kapom. 
Megmutattam, hogy milyen, amikor forrófejű vagyok. Na, most stílust fogok váltani, ezzel is összezavarva az ellenségemet, rosszabb esetben, az ellenségeimet.  Bár a stílus váltás, csak az én, vagy az ő támadásuk után mutatkozik meg.  Valószínűleg ők is rájöttek, hogy nem vagyok valami beszédes alak, de  majd ez után még ennyire se leszek. A következő „stílus” pedig a hidegvér lesz.

A lány válaszától függetlenül indultam el az arrancar irányába, amit a lélekérzékeléssel véltem felfedezni.  Nem is kellet messzire mennem, egy kis faágon pihent. Nem is tudom, hogy mit gondolt. :roll:  Megkerülöm a fát, majd mögé ugrok… csak, hogy nagyobb legyen a visszhang.  Mielőtt megszólalnák, felrakok egy csapdát, olyan 10 méterre a bokortól, amiben az arrancar henyél.
-   Bakudou 12: Fushibi! – Sumutolom minél halkabban, hogy ne hallja meg. 
-   Lustizunk, lustizunk? Ehhj… ezt nem gondoltam volna, hogy a „nagy harcos” ilyen gyorsan visszavonul. :roll: - Majd lépek hátra, körülbelül hármat, négyet, miközben a kardomat fogom, és készülök arra, hogy akármikor megtámadhat.  Azonban, ha meg se moccan, akkor susmutolok, hogy: „Bakudou 01: Sai!”.  Kíváncsi vagyok, hogy mit lép a lány… remélem, hogy velem tart, és barát lesz, mivel.. elvileg a másik támadta meg. 


(click to show/hide)

(click to show/hide)
« Utoljára szerkesztve: 2015. Aug. 12, 13:36:47 írta Yochike Hiraoka »


Karakterlap

Konoe Karen

Lélekboszorkány :D

Fullbringer

*

Főállású Anya

Szint: 6.

Lélekenergia:

60% Complete
31 900 / 35 000

Hozzászólások: 108

Hírnév: 4

Infó

Tárcában: 1 400 ryou

Technikatár
Ajándék küldése


Hovatartozás:
Független

Egyéb hovatartozás:
Nincs

Reiatsu szín:
Fehér és Sötétkék keveréke

Egyéb hovatartozás:
Nincs

Kapcsolat cimke:
Özvegy

Post szín:
Cadetblue


  • Profil megtekintése
  • Accel World frpg

Nem elérhető Nem elérhető

Re:Egy shini, egy maszkos és egy fullos XD avagy Hira és Adrián vs Karen
« Válasz #8 Dátum: 2015. Aug. 15, 15:43:21 »
Ahogy az várható volt. A leendő ellenfeleim mind képzetségben, mint lélekerő ügyileg jóval alattam vannak – habár ezt jelenleg ők aligha tudhatják a lélekenergia szabályzó eszköznek hála, amivel körülbelül a velük azonos szintre emeltem a visszafogott erőmet. . Persze jól mutatta ezt már a felém lőtt energia nyaláb is, de mikor a lélekenergiámmal átitatott lövegek is könnyedén beléjük hasítanak. Egy képzettebb harcos már jó előre felfigyelt volna a lövés hangjára, vagy a lélekenergia közeledtére, de úgy tűnik ezek egyike sem keltette fel a figyelmüket. Ennek ellenére úgy gondoltam, hogy tökéletes szórakozást nyújthatnak számomra, ha már úgy sem terveztem túlságosan eget rengető programot mára. A bár nélkülem is felépül, és ami engem illet már rég vetettem bele magam harcba, így nem árt a gyakorlás.
Ennek tudatában közelítettem meg a még mit sem sejtő ellenfeleimet, akik megtisztelve érezhették magukat, amiért egy hozzám hasonló ellenféllel küzdhettek meg rövidesen.
- Oh, értem, szóval azt energia nyalábot „Cero”-nak nevezik. Érdekes, ámbár egyszerű pusztító technikának tűnik, és ahogy elnéztem a technika pusztító ereje, tükrözi a használója  erejét is. Vajon képes lennék az elsajátítására vagy egy hasonló képesség kidolgozására? – mondandóm végén látványosan elgondolkodta. Mutató ujjam az ajkamra helyeztem, míg tekintetem a felfelé jobbra irányítottam. Majd a bemutatkozás közben ismét visszafordítottam a hollowszerű lényre.
- Rangok? Tehát valamilyen rendszer szerint rangokat adtok magatoknak, és ennek megfelelően különböző feljebbvalókat is választotok? Érdekes… Ezek az „Espadanak” nevezett személyek, milyen értéket képviselnek? És miszerint kapják a pozíciójukat? De, ami a legfontosabb, mégis mely faj képviselő ját tisztelhetem benned? Első érzetre és nézetre a hollowok fajához sorolnálak, de a lélekenergiád nagyban eltér az övéktől, ahogy a kinézeted is, ami sokkalta emberi. - ˝rövidke˝ eszmefuttatásom után, melyet az idegen lény felé intéztem a figyelmem a másik már sokkalta ismert, faj képviselője felé irányul.
- Hm, szóval ti is különböző beosztásokat kaptok. Habár ezt már sejtettem, hisz nem te vagy az első shinigami, akivel találkoztam. Sajnos azonban az első példány nem élt sokáig miután találkoztunk – habár nem én öltem meg – a másik pedig hozzád hasonlóan egy forróvérű kis újonc volt még, így nem sikerült információt kihúznom belőle. Remélem, te azért egy kicsit bőbeszédűbb leszel. – húzódott az arcomra egy nem épp kedves vigyor. Ám ha már voltak olyan kedvesek, hogy bemutatkoztak, gondoltam én is meg teszem e gesztust az irányukba. Ám először is, bal mutató ujjammal húztam egy vonalat a levegőbe, majd az így megnyíló tért felfeszítő résbe szépen betettem a fegyvereimet. Miután a hasadék lezárult kétoldalt mutató- és hüvelykujjaimmal megfogtam a szoknyám és a régi európai korok szokásos női meghajlásával üdvözöltem őket. Persze ügyelve, hogy a már eleve rövidke ruhadarab alá azért ne lehessen még belátni.
- Konoe Karen, családanya tudós és a fullbringer faj egyik képviselője. – miközben meghajoltam tekintetem a két idegenre vetettem, a reakciójukat várva. Vajon ismerősen cseng számukra a „fullbringer” szó vagy hozzám hasonlóan ők is egy eddig ismeretlen faj képviselőjével álltak szemben?
Még mielőtt azonban a találka egy bájcsevegésbe menne át az Adrián nevezetű máris támadást intéz felém és a shinigami felé.
- Érdekes, ez a rejtőzködő technika hasonló, ahhoz melyet én magam is kidolgoztam. Habár az enyém kicsit másabb. – arról nem is beszélve, hogy a férfi még igen csak kezdetlegesen volt képes elrejteni magát vele, mind szem mind lélekenergia ügyileg. Persze próbáltam úgy tenni mintha nem tudnám követni szemmel, hogy ne lombozzam le annyira. Az első négy támadást az Air Soul Defense-el védtem ki, míg az utolsó elől a Bringer light-ot használva tértem ki az útjából. Maga a saját testével felém indított támadás sem okozott különösebb módon kivédeni hisz hozzám képest jóval lassabban képes mozogni. Így azt a már egyszer bevetett Skin Soul Defense-el védem ki, egy szélesebb mosoly mellett.
~ Aisa-chan, úgy látja nagyon jól szórakozol. ~ és milyen jól is látta. Habár még nem is kezdődött el igazán. A shinigamin kívül - aki már a képességét is előhívta – senki más nem veszi még túl komolyan a harcot.
- Hm… – teszek egy kérdő pillantást a shinigami kérdésére. Majd egyszerűen csak vállat vonok rá az arcomon maradt mosollyal. Barát vagy ellenség… vajon, melyik? Leginkább egyik se. Számomra mindketten csak egyszerű kísérleti alanyok, melyekből információt nyerhetek ki.
Úgy tűnt a kis kérdése után a shinigami veti be magát. Hát legyen… én csak nyugodtan álltam a helyemen, nézve mit produkál.
- Hoh, érdekes. Ezekhez hasonlóval már volt dolgom az előző shinigamiknál is. Egy könnyen tanulható mellékelt képesség a kardok mellé. És ahogy elnézem ez a fán ücsörgő uraságra is elmondható… Ez érdekes, mutassatok még párat. Ám még előtte. – ekkor léptem egyet előre. És egy pillantást vetettem a halálistenre. - De ha mozgásképtelenné szeretnél tenni valakit az így kell… – azzal a jobb mutató ujjammal legyintek egyet függőlegesen ezzel aktiválva az Air Soul Trap technikát. Majd ezt követően az íriszeim a másik félre szegeződtek. - Láthatatlanná pedig így válhatsz. – miközben ezen szavakat mondtam, balommal megragadtam a teret és magamra húztam mint egy egyszerű ruha darabot, így rejtve el magam a szemek elől, mit aztán a Helyváltoztató képességem követett. Mire az eltüntető technika hatása elmúlt már a férfi menedékéül szolgáló fa törzsét simogattam. - Hogy tetszett? – tettem fel a kérdés, felnézve rá. Ám ezt követően máris egy támadást indítottam az irányába. A Plant Soul Manipulation-t bevetve a fa ágait meghajlítva indítottam felé három különböző irányból egy-egy csapást, először fentről, majd jobból és végül szemből. Mindegyiket más-más ággal.
- Nos, úgy hiszem most láthatták a választ a kérdésre, melyet Yochike-san feltett. De ha nem lenne, eléggé egyértelmű talán ez majd segít… – jól láthatóan a mellkasom elé emeltem a jobb csuklómat melyen a lélekenergia szabályzásáért felelős szerkezet díszelgett. A bal mutató ujjammal tettem egy 180°-os kört a fémlapon, ennek köszönhetően kétszeresére emelve az eddigi kibocsájtást(10.000 lp körülire). Zárásként, pedig ha sikerült a lefogótechnikát a shinigamin alkalmaznom, végül feloldottam rajta, hisz ha nem tud mozdulni abban semmi szórakoztató nincs.
« Utoljára szerkesztve: 2015. Aug. 15, 15:46:54 írta Konoe Karen »

Karakterlap

Adrián Ruiz

Az arrancarok gyöngye

Arrancar

*

Szint: 5.

Lélekenergia:

60% Complete
25 500 / 30 000

Hozzászólások: 102

Hírnév: 6

Infó

Tárcában: 3 700 ryou

Technikatár
Ajándék küldése


Hovatartozás:
Las Noches

Egyéb hovatartozás:
Nincs

Reiatsu szín:
Éjfélkék

Egyéb hovatartozás:
Nincs

Kapcsolat cimke:
Egyedülálló

Mottó:
A világ csupán egy óriási színpad.

Post szín:
#728C00; #3CAFC8


  • Profil megtekintése

Nem elérhető Nem elérhető

Re:Egy shini, egy maszkos és egy fullos XD avagy Hira és Adrián vs Karen
« Válasz #9 Dátum: 2015. Aug. 18, 14:44:06 »
- Talán rossz a füled? - Kérdeztem vissza tettetett kíváncsisággal. - Igenis találkoztam már zanpakutout használó shinigamival, nagyon finom volt. Mármint nem a kardja, hanem a forgatója. - Mondtam, miközben megnyaltam a szám szélét. - A te lelked milyen ízű lehet?
- Említettem egy szóval is, hogy én harcos vagyok? Csupán neked adtam tanácsot, mert olyan kedvem volt. Még csak az kellene, hogy engem etikai kódex kössön!

Elnézve a válaszát ő sem örült kifejezetten az új jövevénynek, vagy épp a lyuknak a kezén, magam sem tudom biztosan. :roll:
- Áh, szóval harmadik osztag... - Ámultam színlelt érdeklődéssel, noha cseppet sem érdekelt. A shinigami az shinigami, mindegy milyen osztagból jön, fafejű mind.
- Jól hallottad, Cero a neve. És nem, te nem tanulhatod meg. Kizárólag Menos Grande vagy afeletti szintű hollowok és arrancarok képesek használni. Mondhatni, ez a támadás a mi védjegyünk. - Nem tudtam mire vélni az idegen mérhetetlen kíváncsiságát és tudásszomját, de úgy döntöttem nem lehet belőle baj, ha válaszolok pár dologra.
- Valóban tükrözi a használója erejét, azonban az előbbi támadásom csupán egy kis teszt volt. Ha komolyan veszem, azt majd megérzed. - Feleltem halk kuncogás kíséretében.
- Én egy arrancar vagyok. Olyan hollow, mely maga mögött hagyta bestiláris mivoltát, hogy halálisteni erőkre tegyen szert. - Megkocogtattam a lélekölő kardomat, hogy mondandómnak nyomatékot adjak.
- A tíz legerősebb arrancart nevezik Espadának. Egyeseknek, mint jómagam is, egy-egy Espada parancsol, még mások függetlenek. De félreértés ne essék, nem a szabadság a jutalom, hanem az, ha érdemesnek találtatsz, hogy őket szolgáld. - Kisebb ismeretterjesztésem után ő is megtette bemutatkozását, meglehetősen tradicionális módon. Nem is fullbringer szó keltette fel a figyelmemet - bár fogalmam sem volt, hogy mi az - hanem "titulusai" közül a legelső.
- Oh, családanya... - Jegyeztem meg magamnak üveges tekintettel. Ez az egy szó valahogy szertefoszlatta minden harci kedvemet az irányában. De azután eszembe jutott sajgó oldalam belekezdtem láthatatlan táncomba. Próbáltam észben tartani, hogy őt várja otthon valaki - bár úgy láttam, nem kell őt túlzottan félteni - így támadásaimat inkább a Yochike nevű illetőnek címkéztem, de azért ügyeltem arra, hogy a fullbringernek is legyen elfoglaltsága és ne legyen alkalma a másik oldalamon is összevérezni a ruhámat, akármilyen divatos is a piros és a fehér együtt.
Ahogy ültem a faágon, a lehetőségeimet mérlegeltem. Összességében minden technikámat használtam már legalább egyszer mindkettejük szeme láttára, a shinigami ellen pedig közelharci tudásomat is megcsillogtattam, amit valószínűleg a másik is látott. Bár még mindig ott volt utolsó meglepetésnek a resurrecciónom, úgy döntöttem a harcot részemről már nem az újabb és újabb fajta támadások halmozása fogja eldönteni, hanem a jelenlegiek ötletes felhasználása és kombinálása. Végtére is ha már eszesebb vagyok egy sima hollownál, akkor használjam is ezt ki. Eképp elmélkedtem, amikor némi motoszkálás után a shini szólalt meg a közelemben. A hangok alapján körbejárta a fám körüli bozótost, bár fogalmam sincs miért, talán engem talált meg ilyen nehezen.
- Te aztán sok zajt csapsz! Már azt hittem egy mókus az. - Feleltem neki fél szememet becsukva. Most meg mégis mit akar ezzel? Idejön leszólni a pihenési szokásaimat, aztán pedig a cukorpálcát maga előtt tartva azt várja, hogy kövessem? Minek néz ez engem, valami macskának?! Bal kezemmel fölényesen takarodót intettem neki, miközben egy "Sicc!" is elhagyta a számat, azonban nem integethettem sokáig, mert a karjaimat valami láthatatlan erő a hátam mögé kötötte. Épp arra készültem, hogy jól képen rúgjam, amiért ilyen galádságokkal viccelődik, amikor megjelent a lány is és valami fura technikával helyettem is megleckéztette. A baj csak annyi volt, hogy számomra is tartogatott egy-két apróságot. Először egy fura technikával elrejtette magát, ami leginkább arra hasonlított, mintha egy Kuumont zárna magára, majd újra megjelent a fa mellett.
- Nem rossz. - Böktem oda neki, miközben pihenőhelyem ellenem fordult. Már éppen készültem a több oldali támadás kivédésére, amikor rájöttem, hogy még mindig le van kötve a kezem. Milyen bosszantó! Hátamat szorosan a fa törzséhez nyomtam, majd markomban megformáztam és felrobbantottam egy Cerót, ami a kezeimet újra előrelökte, a fát pedig kettétörte még azon rész alatt, ahonnan a támadó ágak eredtek. Reméltem ez megállítja a növényzet túlzott agresszivitását, de ha mégsem, kitértem az egyetlen szabad irányba: balra. Kezdett elegem lenni. Ez a harc percről percre problémásabb. Gyors ugrással megjelentem a shinigami mellett, annak bal oldalán, majd intettem neki egyet.
- Hé, Yochike! - Kiáltottam oda neki, hanyagolva minden formális megszólítást. Gondoltam a helyzetre való tekintettel megbocsájtja, ha nincs energiám ilyenekkel törődni, miközben az ellenfelünk ereje hirtelen duplájára ugrott.
- Mit szólnál, ha értésére adnánk ennek az anyukának, hogy a gyereknevelést ne terjessze ki ránk? - Mondtam elég hangosan, hogy mindketten hallják, pimasz vigyorral a képemen.

Karakterlap

Yochike Hiraoka

Shinigami

3. Osztag

*

6.Tiszt

Szint: 1.

Lélekenergia:

60% Complete
8 400 / 15 000

Hozzászólások: 127

Hírnév: 5

Infó

Tárcában: 6 100 ryou

Technikatár
Ajándék küldése


Hovatartozás:
Gotei 13

Egyéb hovatartozás:
Nincs

Reiatsu szín:
Fekete és vörös korvonal váltakozással, sötétebb zöld a kitöltés.

Egyéb hovatartozás:
Nincs

Kapcsolat cimke:
Egyedülálló

Post szín:
#C0C0C0 || #33D6FF


  • Profil megtekintése

Nem elérhető Nem elérhető

Re:Egy shini, egy maszkos és egy fullos XD avagy Hira és Adrián vs Karen
« Válasz #10 Dátum: 2015. Okt. 02, 18:52:55 »
Milyen érdektelen népség már ez… Igazából nem is izgat, amiket magyaráznak nekem, és egymásnak, mert szinte csak ugyan azt ismételgetik. Méghozzá azt, hogy blablabla…  Viszont ez az Hollowszerű valami, ami nem az Arrancar, felkeltette a figyelmemet.  A fán az Arrancart sikerült lefognom, és még egy jó bele is akartam rúgni, ami nem sikerült, mert védekezősre fogtam magam. Karen egy lekötő technikát dobott felém, vagy legalábbis a kijelentésből úgy tűnt.  A technika elől egy shunpoval térek ki, viszont akkor le kell ugorjak a fáról.. Ez így is történik, viszont hogy ne essek pofára, reiatsut gyűjtök a talpam alá és ebből következően “lebegni” fogok a levegőben. Ám ezt a technikát a földön landolás előtt sikerült összehoznom, és pont nem törtem bele a lábamat az érkezésbe.Viszont mikor leérkeztem, Karen már a másik arrancart simizte a fán. A másik percben mit látok? Hát nem felrobban a fa?... Ezek ketten elvannak, de most én jövök… Éppen megindultam, mikor hírtelen megéreztem azt, hogy Karen lélekenergiája megemelkedett. Mivel nem vagyok jó az érzékelésben, nem tudtom pontosan, de még körülbelülre se, hogy mennyire emelkedett meg az ereje.  Ugyanekkor   mellém jött az az Arrancar, és szövetkezni akart velem, vagy mi a szöszmöt.
-Nem is tudom… - Bár, tényleg csak így lenne esélyünk ez ellen a valami ellen.. de mégis… ő akkor is csak egy ki írtandó dög..
-Ha utána egymással is elintézzük, akkor benne vagyok. - Röviden közöltem. A következő mozzanataiban figyelni fogom, nehogy hátba döfjön, vagy valami…  Az ilyen mind aljas. Viszont ezt a szövetséget nem fogom belekalkulálni a jelentésbe…  Igazából, nem vagyok büszke arra, hogy ilyenre kényszerülök.
A kijelentésem után visszavontam a Shikaiomat, majd sima karddal folytattam a harcot. Most elsőnek is a védekezésre, és a támadások visszaverésére / ellentámadására fogok koncentrálni. Csak simán támadni nem nagyon tervezek, így hát várom, hogy Karen támadjon rám.


Karakterlap

Konoe Karen

Lélekboszorkány :D

Fullbringer

*

Főállású Anya

Szint: 6.

Lélekenergia:

60% Complete
31 900 / 35 000

Hozzászólások: 108

Hírnév: 4

Infó

Tárcában: 1 400 ryou

Technikatár
Ajándék küldése


Hovatartozás:
Független

Egyéb hovatartozás:
Nincs

Reiatsu szín:
Fehér és Sötétkék keveréke

Egyéb hovatartozás:
Nincs

Kapcsolat cimke:
Özvegy

Post szín:
Cadetblue


  • Profil megtekintése
  • Accel World frpg

Nem elérhető Nem elérhető

Re:Egy shini, egy maszkos és egy fullos XD avagy Hira és Adrián vs Karen
« Válasz #11 Dátum: 2015. Nov. 25, 13:34:20 »
- Hoo, sugoi, harmadik osztag! – az lidércszerű lényhez hasonlóan magam is megjátszott meglepettséget veszek, magamra mintha tudnám mit is jelent ez az egész. Az osztagba sorolást már ismerem náluk, ahogy azt már előzőleg említettem is, de ennél többet már nem tudok ezekről.   
- Ooooh, ez érdekesen hangzik. De kár pedig én is megtanultam volna. – játszottam meg a csalódottságot, amiért nem tudtam – szerinte – elsajátítani azt a pusztító technikát. Igazán hasznos, de egyszerű technikának tűnt így aztán kétlem, hogy csak az ő fajába tartozók tudták megtanulni. Egyszer talán majd megpróbálom én is, aztán majd szépen az orruk alá dörgölöm majd, hehe. Na, de a másik mondandóját már sokkal érdeklődőbben hallgattam végig, még ha kissé rövidre is sikeredett a fajleírása.
- Arrancar, hmm… Érdekes. – valóban az. A lidércek melyekre halálistenek jelentettek veszélyt, vagy egyes esetekben épp fordítva. Az ellenfél erejére szert téve, tovább fejlődtek és ezzel egy erősebb intelligensebb fajt hoztak létre. Ez kezdte felkelteni még inkább az érdeklődésem. Talán ha ennek a kis játéknak vége lesz, meginvitálom a kis laboromba, hogy aztán kísérleti patkányként végezhesse. Talán sikerülne pár érdekes dolgot megtudnom még a fajáról.
- Értem-értem. Szóval ezek az Espada nevűek a főnökeitek. Bár még igen csak hiányos ez az infó, de köszönöm. Talán majd egyszer egy ilyennel is összefutok, és akkor majd megvizsgálva többet fogok tudni róluk. – kicsit szórakozottan ejtettem ki szavaimat az ajkaimon. Miközben szemmel tartottam mindkettejüket. Az én bemutatkozásomra szintén csak zavaros tekinteteket kapok. Úgy tűnt ők sem találkoztak még hozzám hasonlóval. Tsukishima valószínűleg sokat dolgozott azon, hogy a létünk ne derülhessen ki egyikőjük számára se.
- Úgy van családanya. – ismétlése közben önelégült mosoly húzódott az arcomra, hisz ez egy igen magas pozíció az életben. Ezzel szemben, amit kapok…
- Hékás mi ez az unott tekintet. Mint aki elvesztette minden harci kedvét. Csak hogy tudd ez egy igen csak értékes pozíció, és nem ajánlott alábecsülni. Még e te kis espadaidnál is nagyobb rangnak minősül. – duzzogtam egy sort miközben szóba hoztam az arrancar vezetőségét is. Erre valószínűleg nem fog jól reagálni, hisz hallva, amit mondott ezek a lények nagyon tisztelik ezeket a vezetőket. De hát értelmetlen is ezzel civódni, egy hozzá hasonló lény mit sem tudhat az anyaságról. Na már most szerintem még magukról a fullbringerekről sem tudhatnak sok mindent, de mivel erre egyikük sem kérdezett rá így nem is említettem róla semmit.
Miután kis képesség bemutatót tartottam és a két fél közelébe fér köztem a láthatatlanná tevő képességemmel, hamar megmutattam nekik azt is miképp kell támadni és mozgásképtelenné tenni valakit. Sajnos azonban az utóbbi nem úgy sikerült, ahogy elterveztem. A shinigami meglepő módon odébb áll mielőtt még a függőleges szélroham elkaphatná.
- Ez meglepő… – tekintetem azonban inkább csalódást mutat. Pedig biztos voltam benne hogy még nem használtam egyikük ellen sem, így meglepett, hogy már csak az ujj mozdulatomból rájött arra, hogy ha tovább ácsorog ott, akkor hamar elkaphatom. Közben persze a fa is nagy robajjal kettészakad és bár ez az ágakat nem akadályoztam meg a mozgásba, a tény hogy kicsit több figyelmet fordítottam a shinigami tettére, eltereli a figyelmem, így nem is vettem észre hogy hagytam egy kis rést az arrancar számára.
- Héhé, mégis mit pusmogtok ott? – a két fél hirtelen tanácskozni kezdett. Ráadásul engem kihagytak belőle. Bár ez nem számít. Így legalább érdekesebbnek tűnt.
A kis megbeszélést követően a shinigami úgy tűnik, visszavesz a hévből. A kardja ismét normálissá válik, majd tisztán kivehető védekező pozíciót vett fel. Heee. Ezen elmosolyodtam egy kicsit.
~ Aisa-channak úgy tűnik, a bácsi nem akar támadni. ~ és valóban, a fejemben megszólaló kislány is tökéletesen átlátta a dolgot. De mindegy, ha ennyire azt szeretné, hogy rá támadjak, hát legyen. DE nem, úgy ahogy ő azt szeretné. Egy alig észrevehető gyors ujjmozdulattal idézem meg ismét az Air Soul Trap technikát rá. Nem hagyhattam, hogy csak úgy annyiban hagyjam azt, hogy nemrég még kitért előle. Persze ha ismét valami szerencse folytán így tenne, amint ismét elkerüli az érkezési pontjánál a Ground Soul Trap segítségével elkapom a lábait és így ejtem csapdába.
- Anyátok nem tanított meg arra, hogy nem szép dolog társaságban sugdolózni? – ekkor egy csettintéssel megidéztem az öngyújtómat. Csak egy egyszerű öngyújtó, valószínűleg mindkettejük látott már hasonlót, ha már ebben a világban kószáltak, de még ha nem is, akkor tartottam nekik egy kis bemutatót és egy hüvelykujj mozdulattal, működésre bírtam.
Az apró láng a nappali fényben alig láthatóan hullámzott a levegő mozgása véget. Arcomon ekkor egy gonosz mosoly jelenik meg és a lángot a szerkezettel együtt a két férfi irányába nyújtottam.
- Nyau~! – ejtettem ki a macskanyávogást imitáló hangot, majd ekkor az öngyújtó lángja, robbanásszerűen növekedett meg majd két felnőtt ember méretű lángcsóvára válva szét, három tigris nagyságú, >>macskaszerű<<, láng alkotta lénnyé váltak szét.
- Nos, lássuk, hogy büntetés kép, mire mentek a cicuskáimmal. – mondandóm végeztével a két fenevad egyből a két férfira támadt. Forró testük és éles karmaik, fogaik bőven tartogatnak számuk veszélyeket. Lássuk, miképp küzdenek meg velük.

(click to show/hide)

Karakterlap

Adrián Ruiz

Az arrancarok gyöngye

Arrancar

*

Szint: 5.

Lélekenergia:

60% Complete
25 500 / 30 000

Hozzászólások: 102

Hírnév: 6

Infó

Tárcában: 3 700 ryou

Technikatár
Ajándék küldése


Hovatartozás:
Las Noches

Egyéb hovatartozás:
Nincs

Reiatsu szín:
Éjfélkék

Egyéb hovatartozás:
Nincs

Kapcsolat cimke:
Egyedülálló

Mottó:
A világ csupán egy óriási színpad.

Post szín:
#728C00; #3CAFC8


  • Profil megtekintése

Nem elérhető Nem elérhető

Re:Egy shini, egy maszkos és egy fullos XD avagy Hira és Adrián vs Karen
« Válasz #12 Dátum: 2015. Dec. 01, 16:54:36 »
- Ne vedd sértésnek, de ha egy Espadával futnál össze valószínűleg nem éled meg a másnapot. - Valójában igen jót mulattam a feltételezésen, hogy ő meg akar vizsgálni egyet. Azzal kapcsolatban viszont, hogy mit akart elérni anyaságának heves védelmével nem igazán értettem, hiszen voltaképpen nem vontam kétségbe ennek jelentőségét. Éppen ellenkezőleg,  nem szívesen harcolok olyan ellen, akinek más életről is gondoskodnia kell, így aztán csak közömbösen oldalra döntöttem a fejem és üres tekintettel vállat vontam. A shinigami meghazudtolóan ügyesen kikerülte a támadást, melybe én valószínűleg beleestem volna, de nem ámulhattam sokat a dolgon, hisz magam is komoly veszélyben voltam és csak kis híján tudtam kimenekülni az ágak halálos csapdájából. A rögtönzött szövetségkötés meglepően jól sikerült, bár a feltételeken látványosan forgattam a szemeimet.
- Ha ragaszkodsz hozzá. Bár kétlem, hogy ezek után még lesz kedvem veled is külön foglalkozni. - De végül is mit is vártam egy ilyentől. Bosszantó. Azt már kevésbé értettem miért alakítja vissza a kardját normál állapotúra, hiszen még egy képességét sem használta, valamint a harc is csak most kezd a tetőpontjára hágni. Máris kimerült volna? Azon kívül elég gyanakvóan méregetett, mint aki nem bízna a szavahihetőségemben. Nem megbocsájthatatlan bűn, ugyanis eddig nem éppen a legjobb oldalamat mutattam az irányába. Fogalmam sem volt, hogy ő mennyire hűen fedezné a hátamat, ha most közelharcban megrohamoznám az ellenfelünket, vaktában lövöldözni pedig csak energiapazarlás lenne így csak keresztbe tett karokkal vártam a dolgok alakulását, miközben kicsivel a föld felett lebegtem a shinigamitól tisztes távolságra. Amennyiben azt veszem észre, hogy a "társam" saját szórakoztatásán kívüli okból a földbe süppedne és nem tudna magától kikecmeregni, akkor kilövök egy Cerót a lába mellé, azzal robbantva szét a talajt, hogy kiszabadulhasson. Egyébiránt csak néztem a műsort.
A nő sugdolózással kapcsolatos kérdésére részemről semmit sem feleltem, csupán megvetően néztem rá a hajamból lelógó ébenfekete tincsek között, melynek színét éppen az említett anyámtól örököltem. Ezzel a tekintettel kísértem végig, amíg előveszi az öngyújtóját - hát azzal meg mi a fenét akar? - majd megidézett három méretes macskát a lángocskából, akiket nem is habozott ellenünk küldeni. Hmpf! Milyen gyáva alak! Válaszul cicás megnyilvánulására én is kieresztettem egy vicsorítással párosult hollow morgást, miközben teremtményei felénk közeledtek. Ezen a ponton már kénytelen-kelletlen mozdulnom kellett, ha nem akarom, hogy szép fehér köpenyem összekormozódjon. Mielőtt még bármi nagyszabású dolgot is tettem volna ki kellett derítenem pár dolgot. Először egy balát dobtam az egyik felém közeledő kandúr felé, majd figyeltem, milyen hatást érek el vele. Azt se ártana megtudni, hogy ezeket a lényeket ő irányítja, vagy szabad akarattal rendelkeznek, ezért a második bala már Karen irányába ment, miközben vártam, hogy beáll-e valamilyen, akár pillanatnyi változás is a testőrei viselkedésében.
« Utoljára szerkesztve: 2015. Dec. 04, 21:33:13 írta Adrián Ruiz »

Karakterlap

Yochike Hiraoka

Shinigami

3. Osztag

*

6.Tiszt

Szint: 1.

Lélekenergia:

60% Complete
8 400 / 15 000

Hozzászólások: 127

Hírnév: 5

Infó

Tárcában: 6 100 ryou

Technikatár
Ajándék küldése


Hovatartozás:
Gotei 13

Egyéb hovatartozás:
Nincs

Reiatsu szín:
Fekete és vörös korvonal váltakozással, sötétebb zöld a kitöltés.

Egyéb hovatartozás:
Nincs

Kapcsolat cimke:
Egyedülálló

Post szín:
#C0C0C0 || #33D6FF


  • Profil megtekintése

Nem elérhető Nem elérhető

Re:Egy shini, egy maszkos és egy fullos XD avagy Hira és Adrián vs Karen
« Válasz #13 Dátum: 2015. Dec. 04, 20:43:14 »
Milyen idegesítő.. Már beszélgetni sem hagy minket. Az “anyátok nem tanított meg”...satöbbis beszólásaira csak egy szem forgatással felelek. Milyen irritáló. Az Arrancarral nem terveztem különösebb tervet megbeszélni. Az épp elég, hogy ő nem fog hátba támadni. Vagyis.. remélem. Amikor a kardomat megmarkolom, majd szép , lassan elindulok Karen felé, látom, hogy valamit csinál az ujjával. Mire leesett, hogy mi is az, már késő. Vagyis... éppenséggel csak el tudomam ugorni előle, mivel a vállamat, azt kő keményen megnyomta valami láthatatlan erő. Ez lett volna az a technika, ami előtt az imént kitértem? Érdekes… Gyors, és hatásos.Viszont utána, ismételten csinált valamit, amitől besüppedtem a talajba, majd az csapdába ejtett. Miután nem tudtam mozdulni, semmi pánikot nem látszott az arcomon. Adriánnra néztem, és a z arc kifejezésemmel kértem a segítségét.  Látom, hogy egy Cerot izzit… Basszus… Ez most tényleg ki akarja használni a hátrányos helyzetemet, és itt nyír ki? Ez szerencsére nem így lett, mivel a ceroval a lábam felé célzott, és így ki tudtam szabadulni.  Na de mi van, hogyha a lábamat lövi el? Na mindegy, ebbe bele se merek gondolni. Ránézek, majd egy bólintással megköszönöm.  Éppenséggel volt időm még kettőt lépni, amikor Karen egy gyújtót vesz elő. Azzal meg mit akar? Nem hiszem, hogy olyan nagy dolgot tudna azzal a kis vacakkal. A biztonság  kedvéért hátralépek kettőt, és figyelem, hogy mi történik ott. Nem is volt kár, mivel egy mocskosúl nagy láng oszlop szerűség jött létre a gyűjtóból, amiből kiugrott két macskaszerű valami. Az egyik felém támadt, de én nem szerettem volna megtámadni, ameddig nem tudom meg pontosan, hogy mi is az , ha én így most nekimennék, lehet hogy én, illetve a Zanpum bánná.  Ha lenne nálam egy kulacs víz, már nyert ügyünk lenne. Látom, hogy Adriná egy balát dob a macska, illetve Karen felé. Ideje nekem is cselekednem. A macskaszerű ízé elől a shunpom felével elugrok, majd a shunpom teljes lendületével, erejével Karen mögé megyek, és vízszintesen vágok egyet az oldalára.  Körűlbelűl most jöhetett rá, hogy majdnem utolérem gyorsaságra.
« Utoljára szerkesztve: 2015. Dec. 06, 17:36:44 írta Yochike Hiraoka »


Karakterlap

Konoe Karen

Lélekboszorkány :D

Fullbringer

*

Főállású Anya

Szint: 6.

Lélekenergia:

60% Complete
31 900 / 35 000

Hozzászólások: 108

Hírnév: 4

Infó

Tárcában: 1 400 ryou

Technikatár
Ajándék küldése


Hovatartozás:
Független

Egyéb hovatartozás:
Nincs

Reiatsu szín:
Fehér és Sötétkék keveréke

Egyéb hovatartozás:
Nincs

Kapcsolat cimke:
Özvegy

Post szín:
Cadetblue


  • Profil megtekintése
  • Accel World frpg

Nem elérhető Nem elérhető

Re:Egy shini, egy maszkos és egy fullos XD avagy Hira és Adrián vs Karen
« Válasz #14 Dátum: 2015. Dec. 11, 14:12:06 »
Az arrancar megnyilvánulására csak elmosolyodtam.
- Oh... netalántán a fajtátok még jós képességekre is szert tett? - Kéreztem tőle érdeklődve, habár tisztában voltam vele hogy nem így van. - Tudod ha így ajnározod őket az csak egyre gyanúsabb, ezek után azt is el tudom képzelni, hogy a ti kis Espadaitok egyszerű mondvacsinált istenek. Gyengék mint aminek mondják őket, ugyan olyan mihaszna uralkodó típusok, mint a keresztények olyannyira ajnározott Pápája...
Tettem meg megjegyzésem. Majd ezt követően a shinigami felé fordultam. Habár ő furcsamód nem hallatta a hangját mégis van számára egy tanácsom.
- Elég meggondolatlan. Még ha bölcsdolognak is hiszi amit tesz, egy jóal erősebb ellenfél ellen, inkább adjon bele mindent és ne rejtegesse a képességeit mert a végén otthagyja a fogát még mielőtt bevethetné azokat. – jótanácsom követően hagytam, hogy a két férfi tanácskozzon egymás közt, így hogy végre együtt dolgoznak talán mutatnak valami érdekeset is.
~ Nyaa? Bufff...~ a kislány visszafolytott nevetése vízhangzik a fejemben.
- Hallgas már... – motyogom halkan.
A tüzes mutatványom után azt vártam, hogy kicsit jobban meglepi őket. Ez kissé zavart, de hát mit is árjak el két olyan pasitól, akiket csak egymás szétkaszabolása érdekel. Ha harcolni szeretnének hát akkor legyen így. A két macskaszerű lény közül az arrancarra támadót máris támadás éri. A ceróhoz hasonló, de gömb alakú technika egyenesen a lénybe csapott... Érdekes ámbár haszontalan megoldás. A sugaras megoldás valószínűleg nagyobb eséllyel hatott volna rá, így azomban az apró gömb csak áthasított rajta és a földbe csapódott. Az átjukasztott test egy pillanat alatt újra alakot öltött.
- Hm... – a második gömböt puszta kézzel ragadom meg - köszönhetően a Skin Soul Defense-nek - majd még a megsemmisülése előtt vetettem át a vállam fölött a shinigami irányába. Ám ha ennek ellenére a pengéje mégis elérne ugyan csak az előbb használt bőr manipuláló technikát használva állítom meg.
- Gyorsnak gyors azonban nálam ez nem túl sok. – tekintettem a shinigamira. - Anya vagyok ugyan, de harcedzett is egyben. Még jósolnom se kellett hogy tudjam merre fog felbukkanni. – egyszerű karddal történő csapásnál több kellett volna ahhoz hogy a meglepetés támadása működjön. Ezt a fajta támadást már én is sokszor használtam a küldetéseim során, ahogy ellenem is bevetették már, így kellőlép tudtam rá reagálni.
- Ha ezt folytatjuk az egy kicsit unalmassá válna nem gondoljátok? – jegyzem meg miközben mutató ujjammal ismét felhasítom a teret és bele helyezem az öngyújtót, miközben maguk a négylábúak is megszűnnek létezni. - Nem szeretném sokáig elhúzni a dolgot, ha csak nem tesszük érdekesebbé.
Ezen mondatom végén a jobbom mutató ujján lévő gyűrű pillanatok alatt ölti fel egy aranyszínű lőfegyver képét, melynek csövével egyenest a shinigamit célzom meg. Az eldördülő fegyver lövedéke remélhetőleg célba talál és így a férfi gazdagabb lehetett egy arany, karika gyűrűvel, mely annak a jele, hogy a fullbring képességem hatása alá került.
Persze az Adrián nevezetűt sem hagytam cselekvés nélkül és máris megmutattam neki, hogy a menekülés ellenem mit sem ér. Így aztán mihelyst a fegyerem gyűrűvé változik vissza, a férfi felé emelem a karom.
- Yuuchi! – azzal ha minden jól megy, mire észbe kap már előlltem áll a jobbom pedig   kényelmesen pihen a mellkasán. - Mitsuketa!*

*Megvagy!
(click to show/hide)
« Utoljára szerkesztve: 2016. Jan. 13, 01:41:54 írta Konoe Karen »