Szerző Téma: Egy shini, egy maszkos és egy fullos XD  (Megtekintve 2813 alkalommal)

Description: avagy Hira és Adrián vs Karen

0 Felhasználó és 1 vendég van a témában

Karakterlap

Adrián Ruiz

Az arrancarok gyöngye

Arrancar

*

Szint: 5.

Lélekenergia:

60% Complete
25 500 / 30 000

Hozzászólások: 102

Hírnév: 6

Infó

Tárcában: 3 700 ryou

Technikatár
Ajándék küldése


Hovatartozás:
Las Noches

Egyéb hovatartozás:
Nincs

Reiatsu szín:
Éjfélkék

Egyéb hovatartozás:
Nincs

Kapcsolat cimke:
Egyedülálló

Mottó:
A világ csupán egy óriási színpad.

Post szín:
#728C00; #3CAFC8


  • Profil megtekintése

Nem elérhető Nem elérhető

Re:Egy shini, egy maszkos és egy fullos XD avagy Hira és Adrián vs Karen
« Válasz #15 Dátum: 2015. Dec. 23, 18:26:36 »
A fullbringer további áskálódó megjegyzéseire már nem tudtam egyebet reagálni, mint visszafogottan kuncogni.
- Te aztán tényleg meg akarsz halni... - mondtam szinte csak magamnak egy fejcsóválás közepette. A shinigaminak intézett szavaival viszont teljes mértékben egyet értettem, hiszen korábban én is hasonló gondolatmenetet vezettem végig. A szövetségkötés eddig nem túl gyümölcsöző volt, főleg nem ha továbbra is nekem kell kimentenem őt az ellenfél csapdáiból. Ezek után az a minimum, hogy ezt ő is megteszi értem, ha van szemernyi becsülete is. Közömbös arckifejezéssel a segélykérő tekintetre, majd el is küldtem a sötétkék fénysugarat, hogy felaprózzam a talajt a lába körül, majd hasonló bólintással válaszoltam a köszönetre.
Miközben tüzes háziállatai ellen küzdöttünk első információszerzési kísérletem azzal az eredménnyel zárult, amire számítottam, csupán meg akartam erősíteni. A balám szinte bármi hatás nélkül suhant át az anyagtalan testen, de éppen emiatt nem pazaroltam energiát egy erőteljesebb támadásba. Második támadásom rögtönzött társam ellen küldte, amin először meglepődtem, azután viccesnek találtam a helyzet iróniáját, hiszen eredetileg amúgy is őt akartam megölni. Mialatt én csaliként igyekeztem elterelni a macskák figyelmét Yochike ellentámadást kísérelt meg, ahogy láttam nem túl sok sikerrel. Időközben tüzes üldözőim eltűntek, aminek viszonylag örülök is, hiszen nem túl mindent tudtam velük eddig kezdeni a fogócskán kívül.
- Ohh, de kár! Pedig épp most akartam egyet szunyálni, hogy kihasználjam a nyugis helyzetet, de akkor már úgy tűnik ketten vagyunk, akiknek ez az egész elhúzódó játszadozás kezd cseppet bosszantó lenni. - Beszédes kedvem ellenére nem én vagyok az első, aki ellen a következő támadás érkezik, viszont sok időm így se volt, mert mire azon kezdtem gondolkozni mire jó az a fegyver, máris én voltam a célpont. Hirtelen akaratom ellenére kezdtem egyenesen felé siklani a levegőben. Először azt hittem valami illúzió, amivel a látásomat zavarja össze, de végül elvetettem ezt az ötletet, mikor éreztem kezének tapintását a mellkasomon.
- Te is megvagy. - Vigyor kíséretében egy pillanatra kivillantottam metszőfogaimat.
- Hé, shinigami! Most támadd! - Majd két kézzel megragadtam a karját, amivel fogva tartott és megkíséreltem beleharapni. Úgy gondoltam erre valószínűleg nem számítana és egy kis vörös frissítő majd meghozná a kedvem a resurrección aktiválásához, mert egyébiránt egyre jobban kezd elmenni a kedvem, mióta az eredeti tervem szertefoszlott.
« Utoljára szerkesztve: 2017. Márc. 07, 09:22:42 írta Neliel Tu Oderschvank »

Karakterlap

Yochike Hiraoka

Shinigami

3. Osztag

*

6.Tiszt

Szint: 1.

Lélekenergia:

60% Complete
8 400 / 15 000

Hozzászólások: 127

Hírnév: 5

Infó

Tárcában: 6 100 ryou

Technikatár
Ajándék küldése


Hovatartozás:
Gotei 13

Egyéb hovatartozás:
Nincs

Reiatsu szín:
Fekete és vörös korvonal váltakozással, sötétebb zöld a kitöltés.

Egyéb hovatartozás:
Nincs

Kapcsolat cimke:
Egyedülálló

Post szín:
#C0C0C0 || #33D6FF


  • Profil megtekintése

Nem elérhető Nem elérhető

Re:Egy shini, egy maszkos és egy fullos XD avagy Hira és Adrián vs Karen
« Válasz #16 Dátum: 2016. Jan. 12, 16:42:26 »
-Ugyan Karen… Az ütőkártyát hagyjuk a végére. Az elejében még jó magam sem tudom, hogy miért  használtam a Shikaimat… Vagy a cukorpálcámat.. - Ezzel Adriánra nézek, csak hogy hangoztassam, hogy ezért haragszom rá…   Karen elkapta Adrián Cerohoz hasonló képességét.. Elkapta?!  Érdekes.  Felém tartja, de engem nem igazán izgat.  Miután shunpoval Karen mögé értem, ő a cerot felém irányítja. Kit érdekel? Attól függetlenűl, hogy a megfogott ceror felém irányítja, csinálok egy vágást, akár Adrián ceroát is keresztülvágom. Max berobban.  Ezek után elkezd beszélni elkezd beszélni. Talán nem is tudja, de abból amit nemrégiben mondott, elég sok mindent tudtam meg. Karen hasonlóan harcol, mint én.  Gondolkodik.. Gondolkodik azon, hogy mit fog csinálni az ellenfele.. Hogy mit gondol.. Talán még azt is megpróbálja kifűrgészni, hogy azt gondolja az ellenfele, hogy ő mit gondol.. Én pont így harcolok. Szóval olyat kell csinálnom, ami meglepi.. Amivel magamat is megtudnám lepni.. rendben. Miután ez végigfutott a  fejemen, és Karen elrakta az őngyűjtókat, térd hajlaton rúgom, mivel még mindig mögötte állok.  Ha a bal lábammal sikeresen térd hajlaton rúgtam úgy, hogy összeessen, a jobb lábámal egyszerűen a nyakára lépek, majd a bal lábamat megemelvén, egy pár pillanatra  az egész nyakára helyezem a súlyomat, amitől teljesen arcra kellene borulnia.. Normál esetben, ám Karennél ki tudja, hogy hogy működik ez.. Ha sikerültek ezek a mozdulatok, és “keresztűl megyek” Karenen, aki ha minden igaz még a földön fekszik, egyszerűen egy vágást indítok meg a nyaka felé. Bár.. én talán számítanák ezekre a mozzanatokra, ha Karen helyében lennék.. Ha nem sikerül valamelyik momentum, akkor egyszerűen shunpoval odébb ugrok. Ezek után karen felém tartja az ujját, amin egy gyűrű van. Nem sok időm volt gondolkodni, mert az a gyűrű egy pillanat alatt fegyverré változott, és repült felém valami. Őszintén,  hirtelen nem tudtam mit reagálni, és ebből kifolyólag, az  én jobb vállam alá  oda is ért. Eltalált.  Kicsit megcsodálom, hogy mi is lehet az. Elég fájdalmas dolog, ez egy pillanatra.. Talán kettőre is meglátszik az arcomon.  Talán ez az egyik képessége? Talán csak megtévesztés? Ki tudja… Vajon ki lehet szedni?  Miután Adriánt elkezdte "húzni", akkor minden más másodlagosnak tűnik. Mi a szősz? Hogyan csinálta? Talán annak a karikának a műve? Talán… Mivel most Adriánnal van “elfoglalva”, lehetne esélyem megtámadni. A gondolat menetemet Adrián is alá támasztotta a “ Támad, Shinigami” mondatával.  Nincs mese!  Támadni kell! Shunpoval Karen ELÉ megyek, és a jobb térdemmel gyomorszájon térdelem, majd ezek után a feje fölött összekulcsolom a két kezemet, úgy, hogy még benne van a kard, majd a bal válla, és nyaka közötti “izomra”  ütök, könyöklök. Ha ez sikerült, akkor visszalépek egyet, ls támadást várok.. Szóval védekezek.
« Utoljára szerkesztve: 2016. Márc. 29, 01:15:56 írta Abarai Renji »


Karakterlap

Konoe Karen

Lélekboszorkány :D

Fullbringer

*

Főállású Anya

Szint: 6.

Lélekenergia:

60% Complete
31 900 / 35 000

Hozzászólások: 108

Hírnév: 4

Infó

Tárcában: 1 400 ryou

Technikatár
Ajándék küldése


Hovatartozás:
Független

Egyéb hovatartozás:
Nincs

Reiatsu szín:
Fehér és Sötétkék keveréke

Egyéb hovatartozás:
Nincs

Kapcsolat cimke:
Özvegy

Post szín:
Cadetblue


  • Profil megtekintése
  • Accel World frpg

Nem elérhető Nem elérhető

Re:Egy shini, egy maszkos és egy fullos XD avagy Hira és Adrián vs Karen
« Válasz #17 Dátum: 2016. Jan. 29, 18:31:25 »
- Ugyan kérlek, egy szóval sem mondtam ilyet. Egy anya sosem tenne ilyet. – jegyeztem meg a szokásos mosolyommal. Még hogy meghalni, ezt valóban nem terveztem, még ha szerinte ezek az espadák tényleg olyan erősek is lennének.
Időközben ellenfelem végre párba álltak. Persze biztos nem lehetett könnyű számukra hisz két ellenséges fajról beszélünk, ezen belül is két férfiról, akiknek biztos nem tetszik a gondolat, hogy egy ellenséggel kell  összefognia, ráadásul egy nő miatt. Na, de sokszor az élet nem lehet igazságos, így aztán kénytelenek voltak. És ugyan párost alkottak, rögtönzött csapatmunkájuk hagyott még mit maga után. Az arrancar rögtön kísérletezni kezdett, majd miután rájött, hogy a kis cicáim nem olyan könnyen pusztíthatók máris célpontot váltott. Sajnos ismét csak eredménytelenül. Mindeközben Yochike kapott az alkalmon ugyan hogy hátba támadjon, na de mégis ki az az ostoba aki karddal hasít ketté egy felé hajított energia gömböt?
A kard egyszerűen megállt a megkeményített bőrfelületemnek köszönhetően. Ez is már tökéletesen mutatta az erőink közti különbséget. Ezt persze szóvá is tettem a számára míg társának játszópajtásait megszüntettem és a kezemet is szabaddá tettem az öngyújtó elrakásával.
Yochike ekkor vitte be első sikeresnek mondható támadását... várjunk csak az elsőt? Hmmm, igen azt hiszem az volt. A lábam hirtelen összecsuklott a rúgás következtében, majd hagytam, hogy a gravitáció magával húzzon a földre.
~ Nyuhhuhú~ Most jól megkaptad!! – nevetett ki a fejemben Aisa~chan. De nem érdekelt különösebben. Valóban megtapsoltam volna, hogy sikerült elérnie, hogy a földön kössek ki, de azt persze már nem hagyhattam, hogy rám is lépjen mint valami levadászott trófeára.
- Aisa~chan! – szólaltam fel. Ekkor a fejem mellett megjelent a kicsinyke leányzó alakja, majd a szelet manipulálva egy jókora lökettel célozta meg a férfit, minek ereje könnyedén hátra taszíthatta a férfi egy két méterrel. Ezt követően hamar lábra álltam, majd folytattam a kis játékot. A gyűrűből lett fegyverrel a shinigami meglőttem, majd az egyik általam kifejlesztett térmanipuláló technikával magamhoz ”vonzottam” az arrancart. Ő persze máris kapott az alkalmon. Hogyne tette volna, hisz ott voltam előtte, sőt magam nyújtottam feléje a kezemet. Habár én azt hittem, hogy előkapja a fegyverét és azt szúrja majd bele. Helyette azonban, mint valami elkeseredett lépés, beleharapott.
- Hogy ízlik? – tettem fel a gyúnyos kérdést, miközben arcomon a fájdalom jelét se mutattam. Sokáig azonban nem hagytam csócsálni neki a kezem. A végtagba ültetett föld léleknek köszönhetően hamar az egész kemény földé változott. Se hús, se csontok, se vér, csak kemény föld, mely aztán alakot váltott és megpróbálta a férfi nyakát körbe ölelni szorosan.
Persze mindeközben a felszólalására feltüzelt shinigami tiszt is támadást indított ellenem ám, törekvése hamar félbe szakadhat, miután meg állt előttem. Botor módon a közelembe férkőzött így alkalmam nyílt kipróbálni rajta egy nemrég kifejlesztett technikát. Aisa-chan alakja már a támadás előtt szerte foszlott és visszahúzódott a testembe, majd mikor a shinigami felbukkant előttem, a zöldes fényben felizzó tekintetem az ujjaim köré csavarta a férfi lábait, melyek így rögvest összecsuklottak. Ez volt az Empress’s Eye a tekintet, melynek abszolút behódolnak, ha  egyszer bevetem.
- Remek, remek! Csak így tovább! De ideje lenne ha megmutatnák a valódi késesességeiket is. – tekintetem a Yochika kardjára esett, melyből gondolom már sejtették, hogy mire is vagyok igazából kíváncsi. - Tudják mit? Segítek, hogy ezt minél hamarabb megvalósuljon. Habár Yochike-san már így is jócskán benne van a levesben. – ezután ha még mindig az arrancart szorongattam, nemes egyszerűséggel csak arrébb hajította, majd a karom ismét visszaváltozott.
- Na most tessék figyelni! – távolodok el két-három métert a férfiaktól egyenest két jól megtermett fa törzsei közé. Mindeközben a csuklómon lévő eszköz segítségével a még eddig elnyomott lélekenergiám most már a maximumra emeltem, hogy ezzel is nehezítsem a dolgukat.
- Gyertek gyermekeim. Erdőnek urai! – hangzatos szövegemet követően a két fa törzse hullámzani kezdett, ágaik recsegtek ropogtak, majd a földből kiszakadva alakot öltöttek. A >>tömzsi nagydarab<< Yochike-san felé vetette magát vaskor karjaival lecsapva rá. Persze szegénykém már valószínűleg észlelhette a fullbring képességem velejáróját is, bár a másik énem még fogalmam sincs mit tett vele eddig. Adriánnal szemben ezzel szemben egy >>vékony testfelépítésű ”erdőura”<< állt, aki a hátából kiálló gyökerekkel csapott le rá gyors ostorszerű csapásokkal.

***Connected World***

A mostani világ, melyet létrehoztam egy hatalmas határtalannak tűnő füves mezőre esett. A mezőt a térdig érő fű mellett mindenfelé, gyönyörűen virágzó sakura fák borították, míg a messzi távolba egy a Fuji-hegyre hasonlító szunnyadó vulkán magasodott az ég felé, habár méret vagy háromszorosa volt az említett domborzati jelenségnek.
- Üdvözlöm Yochike Hiraoka! Ez a mennyei paradicsom, mely nemsokára a pokollá válik számodra. Jól nézd meg míg teheted, rendben? – egy meglehetősen >>fodros, és rózsaszín öltözéket viseltem, melyhez még aprócska szárnyak is illeszkedtek<<.
- Első játékunk máris kezdetét veszi. Melynek jelmondata: Fuss, fuss! – ennek elhangzása után a kezemben megjelenik egy távirányító, mely mint minden rajtam, ez is rózsaszín volt, és mindösszesen egy nagy négyzet alakú sima felület volt rajta, ami szintén négy kisebb négyzetre volt felosztva. Megérintettem a bal felső négyzetecskét és ezzel máris működésbe hoztam a második talajréteget. Ennek köszönhetően, a shinigami uraság minden egyes alkalommal, mikor megállt – és az öt másodpercnél több ideig tartott -, a talajból egy erőteljes elektromos töltet adhatta a tudtára, hogy ezt bizony nem szabad!
Az idő itt benn a valósághoz képest gyorsabban telik. Tíz perc idebenn egy egész perc a külső világban, így a kinti Hiraoka minden bizonnyal fájdalmas 5 perceket fog átélni, míg idebent lévővel bő fél órán keresztül szórakozom majd el.

Karakterlap

Adrián Ruiz

Az arrancarok gyöngye

Arrancar

*

Szint: 5.

Lélekenergia:

60% Complete
25 500 / 30 000

Hozzászólások: 102

Hírnév: 6

Infó

Tárcában: 3 700 ryou

Technikatár
Ajándék küldése


Hovatartozás:
Las Noches

Egyéb hovatartozás:
Nincs

Reiatsu szín:
Éjfélkék

Egyéb hovatartozás:
Nincs

Kapcsolat cimke:
Egyedülálló

Mottó:
A világ csupán egy óriási színpad.

Post szín:
#728C00; #3CAFC8


  • Profil megtekintése

Nem elérhető Nem elérhető

Re:Egy shini, egy maszkos és egy fullos XD avagy Hira és Adrián vs Karen
« Válasz #18 Dátum: 2016. Márc. 28, 13:51:42 »
Halványan elmosolyodok Yochike célzásán, majd egy "nem mondod, hogy még mindig ezen vagy kiakadva...?" tekintetet küldök felé. Ellenfelünk igen csak változatos képesség repertoárt vonultatott már fel így is. Manipulálja a növényeket, tüzet kelt és még a szelet is képes fegyverként használni. Mint valami elementalista. Talán bőrének rendkívüli ellenállóságának pedig a földhöz lehet köze, de még ezzel sem magyarázom meg, hogyan volt képes az előbb úgy elrejtőzni, most pedig magához vonzani engem, az is a levegőhöz kapcsolódna? Sajnos a kóstolási kísérletem nem teljesen úgy sikerült, mint terveztem és a kemény földben mintha le is pattant volna a szemfogam egy része. Nem különösebben zavart a tény, hisz úgy is újra tudom növeszteni és legalább az a teóriám is bizonyítást nyert, mi szerint a föld védelmezi a bőrét, az ízéből legalábbis nagyon úgy tűnik.
- Biztos, hogy még csak anya vagy? Olyan száraz a bőröd, mint egy százéves nagyinak. - Szűrtem ki fogaim közt a sértést, miközben épp fuldoklottam. Mivel a "társam" támadása kudarcba fulladt a nyakamat körbeölelő szikla hurok egyre szorosabb és szorosabb lett. Szemeim elkerekedtek, míg ajkaimra eszelős vigyor ült ki a halál közeli élmény hatására. Vidáman rikoltottam egyet, mint valami hullámvasúton ülő gyerek, majd egy Cerot lőttem ki a torkomból - ezúttal egyértelműen az erősségre és nem széles hatótávra koncentrálva - egyenesen az orrom előtt lévő föld kar felé. Reméltem ez elég lesz ahhoz, hogy kiszabadítsam magam, de ha másra nem is, legalább bosszantom kicsit a vergődésemmel.
Mikor Karen - aki időközben kiérdemelte, hogy gondolatban már ne csak "fullbringernek" hívjam - újabb két fát küldött ellenünk, nem bírtam megállni, hogy ne hecceljem tovább az így is egyre erősebb ellenfelünket.
- Hee, már megint ez a növényesdi? Csak nem azért szeretnéd látni a mi legjobb képességünket mert magad is kifogytál belőlük? - Jegyeztem meg pimasz vigyor kíséretében, majd felkészültem a felém küldött lény fogadására. Akár a véletlen eredménye, akár nem, de a választás szinte pazarnak mondható. Amennyire eddig megfigyeltem Yochike inkább erőből küzd, így a nagy melák tuskó igen csak remek választás ellene, hacsak nincs valami még a tarsolyában garantáltan megizzad mire azt kivágja. Ellenem a jóval fürgébb és mozgékonyabb ostorost küldte. A másik lassabb ütései elől gond nélkül térnék ki, de ennek a csapkodó piszkafának a kerülgetésével eléggé meggyűlt a bajom. Jó pár horzsolás és zúzódás beszerzése után kezdtem megelégelni a helyzetet és a visszatámadás gondolata kezdett foglalkoztatni. A vékony ágak ellen hiába próbálnék ceroval vagy balával lövöldözni, a valamivel vastagabb törzs eléréséhez már pedig előbb ezeken kellett átjutnom. Halkan sóhajtottam, mikor világossá vált, mi is lenne a helyzet megoldása. Újra előhúztam a kardomat, sebesen le is csapva egy felém érkező gallyat. Bár egy képzettebb kardforgató ellen valószínűleg nem túlzottan jeleskednék hosszú távon, de kétlem, hogy a fák járnának bármilyen harcművészeti iskolába, így most elégségesnek kell bizonyuljon ez a harcmodor. Ha végeztem az ágak többségének levagdosásával és sikerült utat nyitnom a fa törzséhez, akkor sonidóval mögé kerülök és szabad karommal egy jól irányzott palma planchával felerősített ütést mérek rá, amitől reményeim szerint szó szerint derékba törik.

Karakterlap

Yochike Hiraoka

Shinigami

3. Osztag

*

6.Tiszt

Szint: 1.

Lélekenergia:

60% Complete
8 400 / 15 000

Hozzászólások: 127

Hírnév: 5

Infó

Tárcában: 6 100 ryou

Technikatár
Ajándék küldése


Hovatartozás:
Gotei 13

Egyéb hovatartozás:
Nincs

Reiatsu szín:
Fekete és vörös korvonal váltakozással, sötétebb zöld a kitöltés.

Egyéb hovatartozás:
Nincs

Kapcsolat cimke:
Egyedülálló

Post szín:
#C0C0C0 || #33D6FF


  • Profil megtekintése

Nem elérhető Nem elérhető

Re:Egy shini, egy maszkos és egy fullos XD avagy Hira és Adrián vs Karen
« Válasz #19 Dátum: 2016. Ápr. 10, 18:32:35 »
A támadásom sikerrel járt… vagy  valami olyasmi. Karen a földön feküdt, de nem engedte, hogy rálépjek. Éppenséggel már emeltem a lábamat, amikor Karen felől egy jókora széllöket talált el. Mivel éppenséggel “fél lábon álltam” és hirtelen ért ez az inkább védekezésnek mondható dolog,  a hátsómra huppantam, de nem telt időbe, hogy felálljak.  Most már biztos, hogy irányítani tudja az elemeket, vagy legalábbis a szelet biztosan.  A második támadás már kevésbé volt sikeres. Amint felbukkantam Karen előtt, összecsuklottam mint egy rongybaba. 
-Hogy érted, hogy benne vagyok a levesben? Hiszen még nem is láttál semmit… Még nem is mutattam meg, hogy mit tudok. - Ezzel felállok, majd magabiztosan kacsintok Karen felé. Ő ekkor már kicsit távolabb volt.   Nemsokkal később Karen lélekenergiája megugrott. Ismét.  Az  észrevételem után a Karen mögötti/melleti ágak elkezdtek ropogni, mozogni.   Minthogyha két fa két alakot vett volna fel… Egy nagyobb darab, és egy vékonyabb szerkezet. A vékonyabb biztosan inkább mágikus erővel bír. A nagyobbik felém közeledik. Ő lesz az én ellenségem. Vagy valami olyasmi.  A taktikám a következő:  A bakudou: Sai teknikámmal hátrakötöm a kezeit, majd oda shunpózok mellé, levágom a lábát, majd felugrok és kettévágom.  Vagy legalábbis ezt próbálom csinálni, és remélem sikerülni is fog. Ha sikeresen “elpusztítottam őt”, akkor Karenen is használom ezt a lefogásos teknikát. Még azelőtt, hogy újabb lélekenergia növekedés következne be nála.
-Kicsit többet vártam… - Mondom neki, unalmas tekintettel.  Ha nála is sikerült hátra kötnöm  a kezét, akkor a Bakudou: 9 támadást hajtom végre, amitől vörösen fog izzani a bőre, és fájdalmakat él át. Néhány jelet rajzolok a levegőbe miközben mondom az idézést.
-”Hullj szét, Rondanini fekete kutyája! Nézz végig magadon és égj; tépd fel saját torkodat!”-   Ha minden igaz, Karen még le van kötözve. Nem vagyok annyira erős Kidouban, hogy egyszerre tartsam fent a kettőt, szóval amikor megindítom a támadást, feloldom a fogást. Ha talál, akkor egy elégedett mosoly lesz az arcomon, de ha nem… az  egy kicsit fájdalmasan is érinthet, de a végén akkor is védekező állásba leszek. Védekező állás közben, megrázott az áram... mintha duplán jött volna... Egy kicsit összerezdülök, de nem történik komolyabb dolog.
**** Connect word ***
A támadás közepén azt vettem észre, hogy a körülöttem lévő táj hirtelen megváltozott. Mi a franc? Karenen is más Ruha van. Ez is valami képessége? És ez vajon a valóság. 
-Ízé… Cuki a ruhád. - Itt már megálltam, nem futok felé. Ki tudja, hogy mi történhet. Ezt a kijelentést igazából zavarodott hangnembe mondom.
Karen monológja után biztosra vettem, hogy ez a képessége, amit az arcába is mondom. Vagyis csak akartam, mikor mondta, hogy a játék neve “fuss-fuss!”
-Fuss-Fuss?  - Nézek rá hülye tekintettel.  Megidézett egy távirányítótt, ami rózsaszín volt.  Egy ideig néztem, mint hal a szatyorban, amikor valami jó erősen megrázott.
“Mi a fasz?” Teszem fel magamnak a kérdést, miközben felugrok és hirtelenjében lefelé tekintek, hogy mi a szöszmöt történt. A névről, illetve, hogy nem  rönktön  rázott meg az áram, amikor megnyomta a gombot, arra következtettem, hogyha megállok akkor bizonyos időközönként ráz meg az áram. Na egye fene, teszeljük. Előrelépek egyet, majd elkezdem számolni a másodperceket. 1~ 2~ 3~ 4~ 5~...  Áu! Megrázott az áram. Szóval igen, valami olyasmi lehetett, amit mondtam. Na de, hogyha sétállok akkor is megrázz? Kipróbáltam, és nem rázott meg. Értem… Na akkor még egy teszt.  Felrepülök a levegőbe, és ott is várok 5 másodpercet….

« Utoljára szerkesztve: 2016. Ápr. 11, 19:40:19 írta Yochike Hiraoka »


Karakterlap

Konoe Karen

Lélekboszorkány :D

Fullbringer

*

Főállású Anya

Szint: 6.

Lélekenergia:

60% Complete
31 900 / 35 000

Hozzászólások: 108

Hírnév: 4

Infó

Tárcában: 1 400 ryou

Technikatár
Ajándék küldése


Hovatartozás:
Független

Egyéb hovatartozás:
Nincs

Reiatsu szín:
Fehér és Sötétkék keveréke

Egyéb hovatartozás:
Nincs

Kapcsolat cimke:
Özvegy

Post szín:
Cadetblue


  • Profil megtekintése
  • Accel World frpg

Nem elérhető Nem elérhető

Re:Egy shini, egy maszkos és egy fullos XD
« Válasz #20 Dátum: 2016. Jún. 14, 18:36:20 »
- Ejnye de illetlen itt valaki. Még, hogy banya? Maximum boszorkány... Igen Lélekboszorkány! – mondandóm végén hangosan felkacagtam. Bár igaz, ami igaz ez az elnevezés igen csak rám vallna. Végül is a lelkek manipulálása igen csak jól megy. - Nem is rossz, lehet, hogy mostantól így mutatkozom be, mit szólnak? Nem hangzik rosszul mi? És még van is értelme. – talán ezen mondandóm után már rájöhettek ugyan, hogy a körülöttem lévő tárgyak lelkeit irányítottam, eddig, ám szerencsémre, nincs tudomásom arról, hogy ennek ellenére lenne e birtokukban olyan képesség amivel ezt meg tudnák akadályozni.
- Hát, ha még nem jöttél rá miért is, nem mondok semmit. Hamarosan úgy is meg fogod érezni a saját testeden. – feleltem a shinigaminak, aki mindeközben mellettem térdelt, miután bevetettem rajta az Empress’s Eye technikát.
Mikor azonban a fogságba esett férfi energiát gyűjtött össze már felé fordultam. Sejtettem mire készült, ám nem állítottam meg. Miután így kiszabadult a szétrobbantott kezem közül csak jót mosolyogtam rajta. A shinigami is eltávolodott tőlem abban a pillanatban, így attól nem kellett tartanom, hogy a szabadulást kihasználva rögtön támad. Ez szomorú, azt hittem, hogy most egy csapatként álltak ki ellenem, de úgy tűnik, mégsem megy annyira az együtt harcolás. Így aztán úgy döntöttem lassan itt az ideje, lezárni ezt a kis játékot. Nekem is lenne még mit csinálnom ma.
Valóban, ideje lenne megmutatniuk mit is tudnak, így ”kis” segítséget hívtam hozzá két Ent képében. Míg a két férfi velük játszadozott magam a letérdeltem majd az Adrián nevezetű által megrövidített karom hozzá érintettem a talajhoz. Ennek köszönhetően az, felhasználva az ottani földet ismét teljessé tette azt, majd ez után megszüntettem a képességet és ismét hús-vér kézzé változtattam vissza.
- Hahaha~, sajnos nem talált. Ne aggódj van még elég trükk a tarsolyomban, a legjobbat, már ha nevezhetjük így most is épp a shinigami használom. Ha nem hiszed, tartsd szemmel kis ”barátodat”, hamarosan biztos megmutatkozik rajta a hatása. – feleltem vissza a növényes beszólásra, miközben magam is vártam, mikor hat a Fullbringem a halálistenre.
A Yochikere támadó faigen csak méretes példány, nem is értem miképp gondolta a botor shinigami, hogy egy capással ketté szelheti. A Penge egyszerűen megakadt a monstrum fejében, ám ez látszatra nem igazán hatotta meg.
- Ugye nem gondolta komolyan? *kacag* – méretes karja ekkor szétfeszítette a mágiát, illetve fejét jobb majd bal irányba gyorsan elfordítva próbálta meg kirázni magából a kardot. Ezt látva kicsit megsajnáltam a lényt, így egy sóhaj közepette megszüntettem a technikát rajta, hogy az egy földből kitépett, megvagdosott faként zuhanjon a földre. Kissé sok lélekenergiát használt fel a teremtése így egy kicsit csalódtam benne.
Ekkor az én karom is a hátam mögé simult, habár kisebb erőfeszítéssel sikeresen megtörtem a technikát. Mikor láttam, hogy a feketébe burkolódzott férfi ismét próbálkozni óhajtott, már nem hagytam magam, és bevetettem a Light Soul Slide-slip képességet. Mivel ellenfelem csak az általam hátrahagyott káprázatot támadta, biztos meglepődik, mikor semmi hatása nem lesz rám. Bár magam sem tudtam milyen technika akart lenni, csak mosolyogva intettem felé, vagyis a káprázat, hisz jó magam két méterrel odébb álltam. Ezt azonban egyikük sem láthatta, hogy a fény mely az én testemről verődhetett volna le, az ott állt ahova Yochike a mágiáját akarta összpontosítani.
Eközben Adriánra támadó fa gyors csapásokkal csapott le nem hagyva ellenfelét unatkozni. Lassan ideje volt, hogy az arrancar felfedje mire is képes. Mikor előhúzta a kardját, reménykedtem is benne, ám sajnos nem így lett. Egyszerűen csak bozót irtásra használta fegyverét, majd így megközelítve zúzta szét azt, így eme Ent is egyszerű, félbetört faként végezte. Megszüntettem a fénytörő technikámat és felfedtem a valódi tartózkodási helyemet két méterrel arrébb.
- Haaa~ Látom nem fogtátok fel... – sóhajtottam ismét egyet. A méretes gyűrűt ekkor a halántékomhoz érintettem. - Légy vele kissé kegyetlenebb lécci! – szólaltam meg, melyet nem ellenfeleimnek, hanem saját másomnak címeztem a Connect World-ön belülre. Majd Yochikére nem is figyelve megidéztem a jobb kezembe a fegyverem, balomba pedig az öngyújtóm. A tűzszerszám segítségével bevetettem a Fire Soul Booby Trap technikát így szétszórva magam mögött a hat picinyke tűz alkotta gömböt, majd a fegyverrel  háromszor is tüzet nyitottam Adrián mellkasának irányába.


***Connent World***

...vagyis csak ez volt a terv. A szórakozás azonban félbe szakad miután, Yochike ügyeskedése közepette a fejemben saját hangom szólal meg.
- Rendben, rendben... – sóhajtottam egyet. Odakint minden bizonnyal nem úgy mentek a dolgok mint szerettem volna így hamar játékot kell váltanunk.
- Ejnye, nem szép dolog szabályt szegni. – nyomtam rá a jobb felső négyzetre ezzel meg négyszerezve a világ gravitációját, ami majd biztos tesz róla, hogy a halálisten uraság ne tudjon repkedni. Majd késlekedés nélkül megnyomom utána az alatta levő gombot is. Ennek köszönhetően már nem csapta meg az áram, ha öt másodpercnél tovább állt a földön, azonban a szél elkezdett fújni az irányába. Ebben ugyan nem lehetett semmi fura- azon kívül, hogy követte és mindig az irányába fújt -, abban már azonban igen, hogy a területen elszórt cseresznye fák szirmai lesodródva az ágaikról egyenesen a férfi felé haladtak, majd éles pengékként vágták meg ha hozzá értek. És persze ne feledjük a négyszeres gravitációt sem, mely folyamatosan hatott rá!
« Utoljára szerkesztve: 2016. Aug. 15, 14:50:06 írta Konoe Karen »

Karakterlap

Adrián Ruiz

Az arrancarok gyöngye

Arrancar

*

Szint: 5.

Lélekenergia:

60% Complete
25 500 / 30 000

Hozzászólások: 102

Hírnév: 6

Infó

Tárcában: 3 700 ryou

Technikatár
Ajándék küldése


Hovatartozás:
Las Noches

Egyéb hovatartozás:
Nincs

Reiatsu szín:
Éjfélkék

Egyéb hovatartozás:
Nincs

Kapcsolat cimke:
Egyedülálló

Mottó:
A világ csupán egy óriási színpad.

Post szín:
#728C00; #3CAFC8


  • Profil megtekintése

Nem elérhető Nem elérhető

Re:Egy shini, egy maszkos és egy fullos XD
« Válasz #21 Dátum: 2016. Júl. 02, 22:37:31 »
Miután elintéztem az ágait és nem maradt egyéb, amivel árthatna nekem, nem haboztam tovább és ott teremve mellette, egy jól irányzott bal horoggal kettétörtem az ellenem küldött entet. Újabb elpusztított fa a mai bűnlajstromomra, pedig egyébként szeretem a fákat. Árnyékot adnak, és jól lehet róluk csüngeni. Miközben lesöpörtem magamról a kéreg darabkákat áttekintettem a shinigami oldalára is, hogy megnézzem, hogyan boldogul a melákkal. A fejéből kiálló karddal ide-oda vonagló tuskót olyan viccesnek találtam, hogy még segíteni is elfelejtettem, de úgy tűnt erre nem is volt szükség, mert nem sokkal ezután az ent élettelenül esett össze. Bár Yochike használt ugyan számomra ismeretlen mágiát rajta, nem úgy tűnt, mintha túl hatásos lett volna, így feltételeztem nem ez volt az oka a „győzelmének”. Ugyan ezt bevetette Karen ellen is, de hatása mondhatni a nullával volt egyenlő. Tényleg ennyire hatástalan lenne ez a technika vagy valami turpisság van a dologban? Ennek kiderítésére hanyag kézmozdulattal egy balát küldtem Karen felé. Meg sem próbált védekezni, de nem is szorult rá, hiszen az energiagömb egyszerűen átrepült rajta, mintha ott se lenne. Áh, egek, milyen problémás egy ellenfél… Szerencsére nem kellett sokat várni, hamar felfedte magát, hol is volt valójában.
- Bocs, de lassú a felfogásom. – Ami persze korántsem igaz, de nyugodtan higgye csak azt. Eközben piciny, vörös gömböket idézett maga köré és máris tüzet nyitott azzal az átkozott fegyverrel, aminek már köszönhetek az oldalamban egy fájó foltot. Az első lövedéket még sikerül a kardommal lecsapva hárítanom, de kettő a mellkasomba fúródva végzi a hollow lyuktól balra. Egy nyekkenés kíséretében a talajra pottyanok, majd félig jajgatva a fájdalomtól, félig hisztérikusan röhögve az agyamat elárasztó adrenalin miatt kiáltok a fullbringer felé.
- Azt hiszed, ezzel megállíthatsz?
Fogalmam sincs, mik azok a gömbök körülötte, de nagyon ostobának nézhet, ha azt hiszi, csak úgy kiprovokálhatja, hogy nem törődve velük odarohanjak. Ahogyan eddig is minden ismeretlen dolgot egy-egy balával teszteltem le, hasonló eljárást követtem ebben az esetben is, azonban, hogy ne legyen túl kiszámítható, és a nagyszámú célpont miatt, ezúttal egy kicsit másra lesz szükségem. Az eddig mellkasomat szorító jobb kezemet magam elé emelve egy cerót lőttem véres tenyeremből. Balról jobbra végig pásztázva a területet a gömbök magasságában, remélhetőleg Karent is elkapva a hatósugárban. Ha Yochike esetleg útban lenne, akkor előtte még odakiáltok neki, hogy lehetősége legyen kitérni. Akárhogy is, ez a támadás volt az utolsó, amit még képes voltam véghezvinni jelen állapotomban. A képességeimnek ilyen mértékű használata már kezdi felemészteni a tartalékaimat, aminek most kezdenek kiütni a hatásai. Bár mindig vonakodok használni, ha a lehetséges károkra gondolok, jelen esetben nem igen maradt más választásom, ha még nem akarok elpatkolni. Ezek a körülmények még egész tűrhetőnek voltak tekinthetők. Egy lezárt, bontásra ítélt játszótér, minek közelében nem tartózkodik egy ártatlan sem, ennél jobb lehetőségem valószínűleg nem lett volna. Erőt véve magamon kiegyenesedtem, majd kardomat felemelt lábam térdére téve felvettem a resurrección pózomat.
- Ha te vagy a Lélekboszorkány, akkor én vagyok a Majomkirály.
Mondtam gunyoros hangnemben Karennek, miközben a kardom pengéje már elkezdett a reiatsum színének megfelelő kékben izzani.
– Te pedig jobb, ha most nem kerülsz a közelembe, még véletlen ellenségnek hiszlek majd.
Utóbbit pedig a halálistennek címeztem. Ezután összecsaptam magam előtt két tenyeremet, kimondva az aktivációt.
- Mutasd magad, Mandril!
Ekkor a kardom kék színű füstté oszlott szét, mely beborított és elrejtett egy időre kettejük elől. Éreztem, amint a golyó ütötte lyukak és az ent által okozott egyéb karcolások begyógyulnak, legalább annyira, hogy a vérzés elálljon, miközben testem kezdte felvenni korábbi formáját és az eddig elzárt reiryokum is feloldásra került, újabb energialöketet adva. Mire a füstfelhő eloszlott maszkom teljesen regenerálódott, egészen elfedve arcomat. Üvöltve az első szemem elé kerülő célpontra vettem magam, aki remélhetőleg nem Hiraoka volt, mert akkor bizony néhány karomcsapás kivédésére kényszerült, mielőtt rájöttem volna, kit is támadok és tovább állnék Karen felé. A közeli fák ágait és törzseit használva kapaszkodóként, kiszámíthatatlanná téve mozgásomat, lendültem a fullbringer felé. Nem törődve az esetleges sérülésekkel arra koncentráltam, hogy minél közelebb kerüljek hozzá, ezzel nem hagyva esélyt a távolsági fegyverekre. Tanulván az előző esetből, ezúttal nem maradtam szorosabb fizikai kapcsolatban vele a támadás bevitele után, nehogy megint kősírba zárjon, mind a négy végtagomon lévő karmaimat felhasználva igyekeztem elmetszeni a torkát.

Karakterlap

Yochike Hiraoka

Shinigami

3. Osztag

*

6.Tiszt

Szint: 1.

Lélekenergia:

60% Complete
8 400 / 15 000

Hozzászólások: 127

Hírnév: 5

Infó

Tárcában: 6 100 ryou

Technikatár
Ajándék küldése


Hovatartozás:
Gotei 13

Egyéb hovatartozás:
Nincs

Reiatsu szín:
Fekete és vörös korvonal váltakozással, sötétebb zöld a kitöltés.

Egyéb hovatartozás:
Nincs

Kapcsolat cimke:
Egyedülálló

Post szín:
#C0C0C0 || #33D6FF


  • Profil megtekintése

Nem elérhető Nem elérhető

Re:Egy shini, egy maszkos és egy fullos XD
« Válasz #22 Dátum: 2016. Aug. 03, 13:09:02 »
Lélekboszorkány? Gondoltam, hogy valami hasonló lehet a képességeit illetően. Tudja , manipulálni a lelket, lelkeket. Hallottam valami olyasmit, hogy nem csak az élőlényeknek van lelkük. Van az autóknak, a fadaraboknak, az elektronikai eszközöknek, de még a bögrének is amiből iszok és még annak is, amit iszok! 
-Szóval most elárultad a képességedet? Mrs. Család anya, ezek szerint lebecsülsz minket? Hmmm… Akár így is bemutatkozhatnál, Családanya.-
Miközben kiszabadultam Karen fogságából, gondolkodtam, azon, amit mondott: “ Úgyis nemsokára megtapasztalom”. Ez azt jelenti, hogy már elkapott volna? Na, de mikor? Talán amikor összeestem? Nem hiszem…
Éppenséggel nem is figyeltem, hogy Karen keze lerobbant és azt sem, hogy visszanőtt, ezért nem tűnik  fel semmi. A megidézett fa szörnyek ellen harcolva próbáltam egy ütéssel kettészelni azt a valamit, ami persze nem sikerült, mert a tömör testében megakadt a kardom, aminek nem csorbul az éle. Vajon Adrián hogyan áll? Ezzel odanézek felé. Persze a kardot kihúztam a szörny fejéből, akinek úgy tűnt, mintha fájna ez a “seb”. A következő pillanatban a fa szörny egy szem pillantás alatt  megszűnt mozogni. Ennyitől legyőztem volna? Gyanús. Miután elmondtam az idézést és Karen mögé shunpoztam, megtörtént a Bakudou:09-es bénító támadás.
Igen! Betalált! Gondoltam magamban, miközben egy kis mosoly lett az arcomon. Ám észrevettem, hogy semmi hatási sincs… Meglepődtem, majd odébbugrottam. Ám látom, hogy Adrián feloldotta a kardját… Hmmm… Ezt jobb lenne megfigyelni. Rámegyek az egyik fára, majd a Bakudou 10: Reiryoku Kaifuku technikámmat tervezem használni, miközben a fáról figyelek. Amikor leültem, hirtelen megrázott valami.  Mi a fene?! Gondoltam magamban, miközben körbenéztem gyorsan… Biztos valami utótechnika volt. Elkezdem visszagyűjteni a lélekenergiámat, miközben ők még mindig harcolnak. Megfigyelem a mozgásukat, de persze nem lankad a figyelmem a környezetemre. Egyszer csak letörik az ág amin ültem, és elkezdek az átlagnál négyszer gyorsabban zuhanni. Hirtelen nem tudtam semmit se tenni ellene, csak zuhantam. Nem voltam alapvetőleg magas helyen, de azért szarul esett mikor koppanok a földön. Érdekesen körülbelűl három másodpercre rá, ugyan azt az érzést éreztem, mint a előbb, csak erősebben… Mint amikor leestem onnan. Némán tűröm a  fájdalmat, miközben egy nagyon adag vért köpök ki a számból. Mellesleg az egész szám vérben úszik. Nagy nehezen, erőt veszek magamon, majd a fához kúszok, amiről leestem. Felállni nem tudtam. Nehézkesen, de sikeresen feltápászkodok úgy, hogy leülök a fa tövében. Tovább nem tudtam mit csinálni. Ezek után azt vettem észre, hogy a vállamnál csak úgy elszakadt a köpeny. A fejemet is odakaptam hirtelen. Aztán több helyen is elszakadt a ruhám, miközben kissebb-nagyobb sebeket is okozott nekem. Egy két ilyen seb olyan mélyre sikerült, hogy a megszerzésénél egy egész jó adag vér folyt ki onnan. Ilyen a bal vállamon lévő is. A végére pedig majdnem átvágta valami a lábamat…. Borzalmasan fájt, és folyt ki onnan is a vér…  Ekkor elég hangosan olyan hangot adok ki, amivel tudatom, hogy fáj. Nem figyeltem, hogy mi történik már velük. Megpróbálom a gyógyító technikával meg gyógyítani magam. Még nem igazán használtam, de itt az ideje. Alapvetőleg le vagyok gyengűlve és még a gravitáció is a többszörösére nőtt. Erőt véve magamon elkezdtem a lábamon lévő sebet gyógyítani. Gyógyítás közben olyan érzésem volt, mintha seggre huppantam volna.

                                                       ***Connect Word***
Rendben? Ez kihez beszél? Nem sok időm volt gondolkodni, mivel hirtelen elkezdtem zuhanni  a főldfelé.
“BUMM”! Szinte odarobbanok a földhöz. Na jó… annyira nem volt nagy, de fájt és hangja, meg nyoma is van. Megpróbálok fölállni, de nem igazán megy… Mintha a súlyom többszörösét  kellet volna mozgatnom. Egy kis szenvedés után sikerül felállni, ám kevésbé stabilan állok a földön. Nem, mintha nem bírnám el ezt  súlyt, még ha eszméletlenül kellemetlen dolog is, akkor is szokatlan és nem olyan, mint eddig. Körbenézek.
-Hé! Hol van Adrián?! - Kiabálok oda neki, mivel sehol sem láttam. Ez talán valami olyan képesség lenne, hogy ezt az egészet csak képzelem?
Elkezd fújni a szél.  A nem is olyan messze lévő meggyfákról szálnak felém a levelek. Milyen szép… Viszont egy hozzám ért és vágót, amitől meglepődtem egy kicsit…. Na jó, nagyon. Próbálok elmozdulni, de a súly miatt nem igazán megy, ezért inkább csak Úgy fordulok, hogy az oldalam a levelek irányába legyen. A levelek epülnek felém, majd “bele vágódtak”. Egy jó pár darab a földbe, de volt olyan is ami megkarcolt, egy jó pár darab. Ám azok a karcok nem csak felületiek, persze volt olyan is. Egy beleállt a lábfejembe. A fenekemre esek ettől, de szerencsére nem ültem bele semmilyen virágba.
« Utoljára szerkesztve: 2016. Aug. 03, 13:45:21 írta Yochike Hiraoka »


Karakterlap

Konoe Karen

Lélekboszorkány :D

Fullbringer

*

Főállású Anya

Szint: 6.

Lélekenergia:

60% Complete
31 900 / 35 000

Hozzászólások: 108

Hírnév: 4

Infó

Tárcában: 1 400 ryou

Technikatár
Ajándék küldése


Hovatartozás:
Független

Egyéb hovatartozás:
Nincs

Reiatsu szín:
Fehér és Sötétkék keveréke

Egyéb hovatartozás:
Nincs

Kapcsolat cimke:
Özvegy

Post szín:
Cadetblue


  • Profil megtekintése
  • Accel World frpg

Nem elérhető Nem elérhető

Re:Egy shini, egy maszkos és egy fullos XD
« Válasz #23 Dátum: 2016. Aug. 15, 17:23:38 »
Valóban lassú volt a felfogása, ahogy a ”társának” is. De sebaj csak egy kis idő kell és rá fognak jönni, hogy ellenem nem tanácsos visszafogniuk magukat, főleg, mert még én is visszafogtam magam. Talán pont ez volt a probléma? Hogy én visszafogtam magam. De ha nem tettem volna, nem lett volna olyan élvezetes a küzdelem, habár már a visszafogott létemnek is érzem a fáradságát. Ok technikát áldoztam be annak érdekében, hogy megmutassák különleges képességeiket, amit úgy néz ki nem sikerült tökéletesen a tudtukra hozni. Talán nem kellett volna engednem a küzdelem elején, hogy a shinigami elzárja a kardját, úgy legalább már csak a konok arrancarral kellett volna kicsit eljátszadoznom, hogy ő is engedje szabadon a benne lakozó erőt, főleg mert hozzá hasonlóhoz eddig még nem volt szerencsém.
- Ugye Yochike? Bár kétlem, hogy bármire is rájöhetett volna, annyira biztos nem okos. Hahaha! – nevettem fel azon szavain, hogy rájött a technikáim lényegére.
- Ugyan-ugyan, ha ez lett volna a szándékom pontosan célzok, nem pedig a lőszert pazarlom. – jegyeztem meg a lövéssorozat után az Adrián nevezetű irányába. Úgy tűnt az a pár kilőtt golyó sikeresen felhúzta, bár az ezt követő cselekedete kissé elszomorított. Mielőtt a fénynyaláb elérnek odébb állok a Bringer light segítségével, habár lehet, hogy inkább közvetlen kellett volna kivédenem.
- Majomkirály? – néztem kérdően a férfira, miközben a szemem sarkából rá pillantottam a shinigamira is aki épp egy fán húzta meg magát. Még mindig mélységesen elszomorított, hogy még mindig nem óhajtanak csapatként küzdeni, pedig én mindent megtettem ennek érdekében is.
- Hohó! Csak nem? – az arrancart hirtelen egy ködfelhő vette körbe, melynek mélyéről éreztem a lélekenergia növekedését. Kétségtelen, hogy most végre meg mutatja az arrancarok különleges képességét. Ennek megfelelően, magam is feljebb tekertem a maximumra a lélekenergiámat, hogy méltóképp ”üdvözöljem”. Azonban mivel nem tudtam miképp is fog ez kinézni abban a pillanatban, mikor észleltem, hogy a ködből valami közelít felém, a shinigami felé nyúltam.
- Yuuchi! – kiáltottam el a technika nevét aminek köszönhetően most a shinigami tapasztalhatta meg azt, hogy egyik helyről a másikon találja magát, majd abban a pillanatban a fenevaddá vált arrancar felé löktem.
-Bocsika. – szóltam még utána majd a talaj lelkét felhasználva megnöveltem az ugrásom átlag távolságát, hogy kellőképp eltávolodjak a két férfitól.
- Érdekes. Szóval alakot váltasz, a képességed felszabadításakor? – habár Adrián irányába intézem szavaim, valahogy úgy éreztem első ránézésre, hogy nem fogok választ kapni. A dühöngő fenevad esztelenül csapott le a ködből kitörve, annak ellenére, hogy eddig mindig odafigyelt arra mit tesz. Így aztán feltételeztem, hogy némi intelligencia visszaesést is okoz a képesség. Talán.
Minden esetre, így hogy végre megmutatta mit is tud magam is így tettem. Egy csettintéssel megidéztem a másik fegyverem is majd a végtagjait megcélozva a már korábban használt fegyvert négy lövéssel teljesen kiürítem. Ám ha még ez sem lassította le a közeledésben, bevetettem az Air Soul Riot Control technikám, hogy azért mégis csak távol tarthassam azt a csupa karom szörnyeteget.
- Így már érthető a Majomkirály megnevezés. Ezek után már csak Yochike van hátra! Ugye még életben van? – szólalok fel, habár az előbbiek után lehet, hogy már ő is tisztában van ezzel, persze csak ha nem patkolt el, mikor élő pajzsként használtam fel. Ezen tettéért meg is jutalmaztam a férfit, és feloldottam a fullbring képességem mely eddig hatása alatt tartotta bár valószínűleg az ezt követő utóhatás, tehát az e világi és az én saját világomban szerzett emlékek összekeverése még egy kis ideig megzavarhatják az elméjét.

***Connent World***


- Huh? Adrián? Természetesen nem létezik, ebben a világban semmiképp se. Itt most csak te meg én játszadozunk, bár ha így haladnak a dolgok, csak én maradok. – jegyeztem meg gúnyosan a kérdésére. És ez valóban igaz is volt, látva, hogy miképp próbál meg kitérni a virágszirmok támadása elől, arcomat a jobb tenyerembe temetem, miközben jót kacagok az ostoba védekezésen. A játéknak azonban vége.
- Nos, úgy tűnik a mi kis játékunknak most véget kell vetni. – azzal egy gombnyomással a férfira ismét a rendes gravitáció hat ki a virágszirmok pedig megint csak egyszerű virágszirmokká válnak. - Persze ettől még, nem ért teljesen véget, odakint még folytatjuk... – azzal vakító fény telítette be a teret és a világ, melyet létrehoztam szerte foszlott.

Karakterlap

Adrián Ruiz

Az arrancarok gyöngye

Arrancar

*

Szint: 5.

Lélekenergia:

60% Complete
25 500 / 30 000

Hozzászólások: 102

Hírnév: 6

Infó

Tárcában: 3 700 ryou

Technikatár
Ajándék küldése


Hovatartozás:
Las Noches

Egyéb hovatartozás:
Nincs

Reiatsu szín:
Éjfélkék

Egyéb hovatartozás:
Nincs

Kapcsolat cimke:
Egyedülálló

Mottó:
A világ csupán egy óriási színpad.

Post szín:
#728C00; #3CAFC8


  • Profil megtekintése

Nem elérhető Nem elérhető

Re:Egy shini, egy maszkos és egy fullos XD
« Válasz #24 Dátum: 2016. Szept. 30, 20:09:05 »
Minden olyan zavaros volt. Bár tisztán láttam az alakokat, nem ismertem fel. Az agyamat képek árasztották el. Olyan dolgokat láttam, melyek furcsán ismerősnek tűntek, annak ellenére, hogy nem emlékeztem, megtörténtek-e valaha. Sikolyokat és sírást hallottam, melyek hirtelen haltak el, egyenként egymás után. Korábban szerzett sérüléseim már nem véreztek és bár ezelőtt úgy éreztem nem érdekel többé a harc és majd elaludtam álltó helyemben, most pezseg a vérem a tettvágytól. Úgy éreztem ártanom kell valakinek, fájdalmat okozni, máskülönben beleőrülök. Egyszer csak azt éreztem valamibe beleütközött a kardom, mintha fémen, talán kardon csattant volna. A kezeimre, akarom mondani a karmaimra néztem és mintha egy röpke pillanatig vért láttam volna rajtuk, előttem pedig egy kislány áll, játékmackóját szorongatva. Ekkor eszméltem fel, hogy hol is vagyok tulajdonképpen és mit csinálok éppen. Egy fekete ruhás alak, feltehetőleg egy shinigami állt előttem, talán ő blokkolhatta a támadásomat. Igen, most már emlékszek rá, de a neve még nem jutott eszembe.
- Nem meg mondtam, ne állj az utamba, féleszű!?
Bosszankodtam miatta, miközben egy karmozdulattal megpróbáltam ellökni magam elől valami biztonságosabb helyre, most nem érek rá vele foglalkozni. Gyorsan körülnéztem és meg is pillantottam eredeti célpontomat. Valamit mondhatott, mert láttam, ahogyan mozog a szája és a hangját is tisztán hallottam a fülemben, mintha csak mellettem állt volna, pedig jó pár méter választott el minket, de a hangok nem álltak össze értelmes szavakká a fejemben. Gyűlölöm. Csakis erre tudtam gondolni. Gyűlölöm a resurrección formámat és minden, ami vele jár, és aki miatt jelenleg erre kényszerültem, pont ott áll. Dühösen vicsorogtam a fullbringerre maszkom mögűl, majd megindultam felé. Mielőtt felfoghattam volna mi történt, a testem már cselekedett is magától. A levegőbe felugorva ide-oda pördültem, miközben éreztem, amint valamik elsüvítenem mellettem, mert egyik másik még kicsit meg is karcolt. Mikor már éppen csak karnyújtásnyira az átkozott nőszemély, hirtelen erős légáramlatot éreztem, mely az ellentétes irányba repített. Pár méter visszafelé repülés után reflexszerűen belevájtam mind a végtagjaimon lévő karmaimat a talajba, miközben továbbra úgy helyezkedtem, hogy felé nézzek. A következő pillanatban felnyílt a maszkom szája és már tudtam, hogy mi következik. A sötét kék Cero másodpercek alatt feltöltött a széttárt állkapcsok között és ki is lőtt abba az irányba, ahol az előbb még a boszorkány volt, ám nem láttam tisztán előre a támadásom fényétől. Jelen állapotomban képtelen voltam kontrollálni még a reiatsu kibocsájtásomat is, így ez is jóval nagyobb volt, mint amit normális esetben lőnék, amikor képes vagyok tudatosan tartalékolni. A nagy energiakiadás hatására némiképp sikerült lenyugodnom olyannyira, hogy a szemem előtt táncoló rémképek egy időre eltűntek. Két lábra egyenesedtem, mikor elült a szél, ekkor már megértettem, amit éppen mondott.
- Még a saját Espadám sem látott ebben a formámban, megtisztelve érezheted magad, fullbringer.
Szűrtem ki fogaim közül gúnyosan, ám a nevére valahogy továbbra sem emlékeztem, a korábbi halálisten neve is csak akkor jutott eszembe, mikor említette. Körbe is néztem hát, hogy hol lehet az a félnótás. Meg is pillantottam nem messze, kissé mintha szédelegve, pedig akkorát nem kaphatott tőlem, még ha alig is tudom ilyenkor kontrollálni az erőmet. Oda sonidóztam mellé, majd rákiabáltam.
- Hé, te, szedd már össze magad! Nincs valami ötleted mivel iktathatnánk ki a képességét? Kezd nagyon elegem lenni a trükkjeiből.
Vér illatát kezdtem érezni, ám nem hasonlított egyikünkére sem, innen tudtam, hogy már nem lehet sok idő hátra, amég viszonylag békésen el tudok társalogni és tervezni. Akárhogy is nézzük, lényegében minden képességemet használtam már, amim csak van, és ennek ellenére egyre csak erősödik. Hacsak a shinigaminak nincs még valami trükk a tarsolyában, akkor egyszerűen csalinak fogom használni és meglépek innen. Bár ez a park most néptelen, nem hagyhatom, hogy teljesen elveszítsem a fejem egy lakott területen, ha többé tükörbe akarok nézni.

Karakterlap

Yochike Hiraoka

Shinigami

3. Osztag

*

6.Tiszt

Szint: 1.

Lélekenergia:

60% Complete
8 400 / 15 000

Hozzászólások: 127

Hírnév: 5

Infó

Tárcában: 6 100 ryou

Technikatár
Ajándék küldése


Hovatartozás:
Gotei 13

Egyéb hovatartozás:
Nincs

Reiatsu szín:
Fekete és vörös korvonal váltakozással, sötétebb zöld a kitöltés.

Egyéb hovatartozás:
Nincs

Kapcsolat cimke:
Egyedülálló

Post szín:
#C0C0C0 || #33D6FF


  • Profil megtekintése

Nem elérhető Nem elérhető

Re:Egy shini, egy maszkos és egy fullos XD
« Válasz #25 Dátum: 2016. Nov. 04, 12:09:57 »
A fán pihenek még, s próbálom magamat összekaparni… Elég rossz bőrben vagyok, és igazából én sem tudom, hogy mi történik. Egyenlőre csak találgatni tudok.
A Családanya szavaira, csak forgatóm a  szemeimet.  Kezdek jobban lenni, de valószinűleg még mindig harc képtelen lennék. 
Az regeneráció közepette odakapom a fejemet Adrián szavaira.  Feloldja  a kardját? Hmmmm…. Talán nekem is kellene… Hátha gyorsabban “gyogyúlnék”. Adrián megindul, én pedig feltápázkodom a fán. G   ondoltam, feloldom a kardomat…. De nem igazán sikerült, mert szinte egyik pillanatról a másikra Adrián előtt lettem, ami sebesen száguldott felém. Mögöttem pedig a LélekBoszorkány, aki Adrián felé lökött, majd elugrott. Adriánon úgy láttam, hogy nem igazán akart megállni, vagy kikekrűlni…. Nekem kell! Amikor Karen elugrott, én is oldalra shunpoztam. Nem kellet sok, hogy Adrián elkapjon, és az imént történtek sem estek jól. Gyakorlatilag menni is alig tudok, és most elég rosszul érzem magamat. A Shunpo lendületével esek négykéz-lábra, majd tartom meg úgy magamat. Feltápászkodom, majd a kezembe veszem a kardomat….
-Ragyogj, Hikari! - Ezzel a tenyeremet végighúzom a kardomon, majd átalakul a Shi-Kai formájába.
A lélekenergiám megnőtt, jobban érzem magam, ám még mindig nehézkesen megy a mozgás.
-Rendben, Adrián… Összeszedem magamat… Igazából nem tudom, de már ROHADTÚL UNOM! - Mondom, az utolsó szavakat megnyomva, miközben “szenvedélyes tűz ég a szemeimben”, amit egyenesen Karennek küldöm. Annyira unom már ezt a Boszorkát… Már igazán elegem van belőle… de abból még inkább, hogy nem tudok mit csinálni!!!
Kétkezemben tartom a kardot, majd  odaszólok Adriánnak…
-Készülj! - Ezzel ránézek.  Gyakorlatilag ez az utolsó támadásom, amibe minden erőmet bevetem.
Oda shunpozók Karenhez az arcával szembe, majd a Rei képességemet használom, amitől el kellene vesztenie a látását néhány pillanatra.  Elég kellemetlen, hogy az utolsó erőimet ilyen gagyi és átlátható támadásra kell használnom, de jelen állapotomba mást nem igazán tudok. Ha a támadásom sikeres volt, akkor Karen olyan 1-2 másodpercre elvakul, és utána is gyengébben lát, foltosan. Karenhez olyan fél méter közelségbe jövök. Ha a támadás sikeres, akkor Karennek talán ez lehet a vége… persze, hogyha Adrián időben kapcsol. Ha nem sikeres, akkor egész szomorú leszek… Illetve figyelek Arra, hogy nehogy Adriánt vakítsam meg Karen valamelyik képességének köszönhetően.


Karakterlap

Abarai Renji

Eltávozott karakterek

Hozzászólások: 115

Hírnév: 2

Infó

Tárcában: 2 082 800 ryou

Technikatár
Ajándék küldése


Hovatartozás:
Független

Egyéb hovatartozás:
Nincs

Egyéb hovatartozás:
Nincs

Kapcsolat cimke:
Egyedülálló


  • Profil megtekintése

Nem elérhető Nem elérhető

Re:Egy shini, egy maszkos és egy fullos XD
« Válasz #26 Dátum: 2018. Márc. 31, 20:29:43 »
Egy Karen lezárást még szívesen olvastam volna, bár azt hiszem rendesen elpicsázta a srácokat! ;) Tetszett, hogy arra kényszerítette a fullbring az arrancar-t és shinigami-t valamennyire együtt dolgozzanak. Mindent bedobtatok, ami a csövön kifért! Szép kt volt! ;)

Jutalmazás
Mindannyian 400 lpt és 3500 ryou-t zsebeltetek be ezért a küzdelemért!