Szerző Téma: Chiyo és Cleto  (Megtekintve 1041 alkalommal)

Description:

0 Felhasználó és 1 vendég van a témában

Karakterlap

Cleto Seffira

Las Noches históriása

Eltávozott karakterek

Septima Espada

Szint: 9.

Lélekenergia:

60% Complete
48 450 / 65 000

Hozzászólások: 46

Hírnév: 3

Infó

Tárcában: 800 ryou

Technikatár
Ajándék küldése


Hovatartozás:
Las Noches

Egyéb hovatartozás:
Egyéb

Reiatsu szín:
Lila

Egyéb hovatartozás:
Egyéb

Kapcsolat cimke:
Egyedülálló

Kivel áll kapcsolatban?:
-

Mottó:
Mindenki hazudik, becsap másokat és önmagát. Így működik a világ. Helyesebben talán: ettől működik a világ.

Post szín:
#663399


  • Profil megtekintése

Nem elérhető Nem elérhető

Chiyo és Cleto
« Dátum: 2016. Jan. 11, 00:29:24 »
 Felnézek a villanás irányába, de akármennyire várom, nem hallom a mennydörgést. Hiába tombol a tájfun és esik szinte vízszintesen az eső, hosszú, csípős szemekkel verve az ősi szentély falát, a vihar nem erre tart. A néha felvillanó villámok nem adnak túl sok fényt, csak a kevés szűrt napfény ad valamennyi világosságot, úgyhogy főleg a hatodik érzékemmel figyelem a harcot, amit az általam elkapott két shinigami vív Emilio ellen.
 Teljesen véletlenül akadtam rá az öcsémre, aki talán az utolsó olyan lehet, aki még emlékszik rám emberként, még ha nem is voltunk sokkal többek tíz évesnél, amikor utoljára láttam. Az ereje ugyan nem olyan hatalmas, mint az enyém volt adjuchas koromban, és ha módot találnánk rá, hogy átváltoztassuk biztonságosan, sem hiszem, hogy Espada szintű lehet, de mégis boldog lennék, ha valahogy túlélné. Nem érzem benne azonban azt az elszántságot, ami bennem megvolt, amikor egyedül voltam. Talán pont én vettem el tőle akkor, amikor találkoztunk, és a maszk mögül leső héjaszemek felismerték bennem a régen elveszett testvért, rájött, hogy már nem kell egyedül küzdenie. Ő emberként sem ment keresztül annyi mindenen, csak csendben meghalt egy kegyetlenebb tél idején, miután beesett a folyóba és megfázott.
 Nem mozdulok a tetőről, hagyom, hogy a két shinigami és a testvérem maguk között döntsék el, ki él és ki hal. Emilio nem harcolt évtizedek óta, csak azt a képességét használta ki, hogy képes repülni, és így az adjuchas csapatnak, ami vándorolt, mindig el tudta árulni, ha esetleg veszélyt lát. Így viszont nem lehet túlélni, látnom kell, hogy képes küzdeni, ha nincs segítség, képes-e elhinni, hogy nem avatkozok közbe, ha meghal sem. Már nem vagyok a bátyja, nem tudok vigyázni rá, mert az arrancarok között nincsenek gyerekek. Nem hagyhatok magamon egy ekkora sebezhető pontot, most, hogy Seth közelgő halálával hatalmi vákuum fog támadni közöttünk, és lesz, aki a saját érdekeit a népünk fölé helyezi. Felnő, vagy meghal.
 Ahogy érzem a szintek változását, hogy a shinigamik lassan, de biztosan felülkerekednek, elönt a csalódottság. Megint hazudtam magamnak, elhitettem a bennem lévő emberrel, hogy visszatér még egy része a régi életemnek, amit akkor éltem volna le, ha nem megyek keletre, a háborúba. Az a fekete és fehér, vonagló lény, ami folyamatosan hátrál a felé csapó acélnyelvek elől, már nem is egészen az öcsém, talán neki is az a legjobb, ha megtalálja a megváltását.
 Egy pillanatra elvonja a figyelmem a harcról, hogy megérzek egy erősebb reiatsut közeledni, egy újabb shinigamijét, és pont akkor, amikor visszafordulok, az adjuchas vörös ceroja beragyogja a hulló esőt. Mindkét shinigamit a földre viszi az energiasugár, de nem látom, hogy milyen sérüléseik vannak, csak azt tudom, hogy még pislákol bennük az élet. Nem járt sokkal jobban a testvérem sem, aki a földre kényszerült, levágták az egyik szárnyát, egy másik kard pedig markolatig szúródott centikre a hollow lyukától. Kitépi ugyan a csőrével, és verdesve-kúszva elindul, hogy felfalja a shinigamikat, de nem tudom, az segít-e rajta. Érzem, várja, hogy segítsek rajta, de nem fogok. Most ő mászik ki a fényre, vagy kijut, vagy meghal. Csak akkor mentem meg, ha sikerrel jár, különben meghal odaát, csak ellopok neki egy kis időt. Egy nap, egy hét, egy hónap, egy év, teljesen mindegy, ha már úgyis halott vagy.
 A szél megrezgeti a fejemen lévő csuklyát, ahogy felállok, kihúzódva a tető biztonságából, az eső pedig ostromol oldalról, miközben kihúzom a kardom a hátamon lévő tokból. Talán az lenne a legokosabb, ha elmennék, akár Emilioval, akár nélküle, de nem leszek hipokrata. Észrevettem már, hogy félek, ez pedig gyengévé tesz. Olyan rég nem volt közelben az elmúlás, olyan régen nem éreztem fájdalmat, hogy szinte elfelejtem néha, hogy már több vagyok. Ideje, hogy az öcsémhez hasonlóan én is emlékezzek rá, hogy képes vagyok harcolni az életemért.

Karakterlap

Aikawa Chiyo

Félvér kitsune

Eltávozott karakterek

Shinigami

11. Osztag

*

Togishi

Szint: 16.

Lélekenergia:

60% Complete
82 400 / 100 000

Hozzászólások: 531

Hírnév: 9

Infó

Tárcában: 29 150 ryou

Technikatár
Ajándék küldése


Hovatartozás:
Független

Egyéb hovatartozás:
Nincs

Reiatsu szín:
Shinigami: Ezüst-kék szegéllyel ; Kitsune: Fekete-vörös szegéllyel

Egyéb hovatartozás:
Nincs

Kapcsolat cimke:
Egyedülálló

Mottó:
Mindnyájunknak meg van a saját kis biztonságot adó kabalánk. Csak egyeseké élesebb, mint másoké.

Post szín:
#FFB71C ; #B3FF87


  • Profil megtekintése

Nem elérhető Nem elérhető

Re:Chiyo és Cleto
« Válasz #1 Dátum: 2016. Jan. 21, 02:55:04 »
Kissé tanácstalanul vakartam meg a fejem. Suzaku még nem ért vissza, és ugyan megmondta, hogy merre menjek, én el is indultam, de teljesen, és totálisan fogalmam sem volt, hogy merre vagyok.  Értettem én, hogy így akart rávenni, hogy tanuljak meg egyedül tájékozódni, de teljesen elveszett voltam ilyen téren. Mondhatni javíthatatlan, és menthetetlen. Kicsit azért megkönnyebbültem, mikor némán a vállamon landolt. Egy árva hang nem hagyta ugyan el a csőrét, de legalább abban már biztos lehettem, hogy ha én el is veszek, ő egészen biztos, hogy nem.  A shikigamijaimról nem is beszélve. Így annyira nem voltam kétségbe esve. Mert az egy dolog, hogy kövessek valakit, ott van az illata, amit hátrahagy, mint egy, a legtöbbek számára láthatatlan fonál, amibe ha a róka megkapaszkodik, akkor tudja követni. Na de haza, egy másik világba? Ráadásul azért ezek a nyomok is az idő haladtával elhalványulnak, majd a semmibe foszlanak!  Nem lehet őket az örökkévalóságig követni. És még nem ejtettem szót a szélről, vagy bármi ilyesmiről. Vagyis csak egy kicsivel biztosabb tájékozódási pontok, mint mondjuk a felhők az égen! De nekem csak ez jutott, ha már másképp képtelen voltam rájönni, hogy merre is lehetetek. Próbáltam hát az orrom, és a fülem után menni. Nem túl hatásos módszer zuhogó esőben, lássuk be! Még a normális tájékozódási képességgel megáldott, boldog halandók is könnyebben eltévednek ilyen időben! Legalábbis gondolom én, mint aki sosem voltam ilyen képességek birtokában! Sok más képességgel ellentétben.
Mindezek ellenére, meglepő magabiztossággal kanyarogtam, és tekeregtem, meg ugráltam fel házakra, le házakról. Egy külső szemlélő teljes bizonyossággal azt az igen csak téves következtetést vonta volna le, hogy épp igyekezek egy adott cél felé. Nem így volt. Van rá esély, egész nap az Élők Világában bolyongtam volna, ha Suza~chan, végre valahára meg nem szólalt volna.
   - Komolyan, mint a cukor a méheket! - csipogta morcosan, ami lássuk meg, ritka aranyos párosítás volt. A mondandója viszont felkeltette a figyelmem.
   -Suza~chan? - minden kérdésemet belesűrítettem a neve kimondásába.
   - Vonzod a bajt Chiyo, de valami különös tehetséggel! - csivitelte bájosan a vállamra csüccsenve.
   - És most épp miféle bajt sikerült bevonzanom? - várakozás teljesen, kissé talán gonoszul elmosolyodtam.
   - Lidérc lélekenergiát érzek! Nem is olyan messze tőlünk! Talán harcolnak! - hirtelen a fülembe csípett - Ne örülj neki ennyire látványosan!
   - Merre? - kérdeztem, nem reagálva a korábbi megjegyzésére. Nem mintha ő nem akart volna a kedvembe járni. Másképp egész bizonyos, hogy nem figyelmeztetett volna, hisz tudta jól, balhét jelent be nekem, egész biztos, hogy oda megyek! Szeretettel megcirógattam a tollacskáit, míg a fülemen csimpaszkodott, és erősen fülbevalónak képzelte magát. Addig simogattam egy ujjal a hátacskáját, míg meg nem enyhült, és vissza nem ült a vállamra. Utána már nyert ügyem volt. Kicsit felborzolt tollacskákkal ugyan, de engedékenyen navigált a kívánt bajhoz. Azt, hogy mi is az, amit újfent bevonzottam állítása szerint, nem kérdeztem tőle. Róka vér csordogált már elég erősen az ereimben, élveztem a meglepetéseket. Ám, mikor megláttam, hogy mi is vár rám, kéretlenül elvigyorodtam újfent. Emlékeztem ennek a lidércfajzéknak a szagára! Összekapcsolódott a fejemben a halál szagával. De most nem ő gyilkolt. Egy másik kölyök, szemmel láthatóan nem túl képzett. Sóhajtva tettem eleget shinigami kötelezettségemnek, mikor megjelentem előttük. Eladdigra már Suzaku és Kasai~chan is biztos távolba húzódtak. Egy hanyag kézmozdulattal intettem, mire a lidérc pár méterre elrepült az eddigi garázdaságának a színterétől. Nem voltam kiéhezett nagyvad, hogy egyből a torkának ugorjak, és azt tépjem. Sokkal jobban érdekelt, a másik lidércfajzék. Őt tartottam szem előtt. Legutóbb ő nem volt ilyen kegyes az enyéimmel, mint most én az ő fajával. Halkan dúdolva húztam elő Gin~chant. Tetszett, hogy ő is kivont karddal várt már rám. Volt egy olyan sejtésem, hogy tisztában van vele, most nem kell senkire sem vigyáznom, és senki miatt visszafognom magam.  Egy ragadozó mosolyt villantottam az irányába. Ám ettől függetlenül, meghajoltam felé, ha nem vettem le róla a szemem, akkor is.
   - Igazán örvendek, hogy újfent találkoztunk, és hogy ilyen körülmények között, Lidérc! - egyenesedtem fel, majd még mindig leplezett jó kedéllyel folytattam - Egy visszavágó? - ha látszólag hanyag is volt a testtartásom, fel voltam készülve a támadására. Mosolyogva vártam, hogy ne szégyellősködjön.



(click to show/hide)

Karakterlap

Cleto Seffira

Las Noches históriása

Eltávozott karakterek

Septima Espada

Szint: 9.

Lélekenergia:

60% Complete
48 450 / 65 000

Hozzászólások: 46

Hírnév: 3

Infó

Tárcában: 800 ryou

Technikatár
Ajándék küldése


Hovatartozás:
Las Noches

Egyéb hovatartozás:
Egyéb

Reiatsu szín:
Lila

Egyéb hovatartozás:
Egyéb

Kapcsolat cimke:
Egyedülálló

Kivel áll kapcsolatban?:
-

Mottó:
Mindenki hazudik, becsap másokat és önmagát. Így működik a világ. Helyesebben talán: ettől működik a világ.

Post szín:
#663399


  • Profil megtekintése

Nem elérhető Nem elérhető

Re:Chiyo és Cleto
« Válasz #2 Dátum: 2016. Febr. 06, 20:55:06 »
 Kicsit oldalra döntöm a fejem, ahogy az esőfüggöny takarásából előtűnik a shinigami, és arrébb üti az adjuchast. Ismerős volt a reiatsuja, és a külseje is nehezen összekeverhető máséval, ez ugyanaz a nő, akivel a hegyekben harcoltam. Úgy tűnik, ő is emlékszik rám, ezért nem értem, miért nem próbál menekülni a társait felkapva. Ketten is alig bírták tartani magukat ellenem ott, és amennyire meg tudtam állapítani, nem ő volt az erősebbik.
 Vetek egy pillantást az adjuchasra, ami már a végét járja, azután úgy döntök, hogy nem szánok rá több figyelmet. Ha túl akarja élni, tegyen meg érte mindent önmaga, ha tud, vonuljon vissza egyedül. Az emberi énem egy maradványa még mindig azt akarja, hogy segítsek az öcsémen, de ez valóban nem több, mint maradvány. Semmivel nem tartozok már neki, az a lélek, még ha központi helyet is foglal el, csak egy a milliónyi lélekből, amiből összeáll a hollow.
 - Legutóbb ketten sem tudtatok legyőzni. Mit akarsz egyedül?- teszek egy lépést felé, de az utat már sonidora váltva folytatom. Pontosan előtte tűnök fel, és egyszerűen előrelendítem a kardom, hogy a forgópengével belevágjak. Nem értem, mit akar, miért ilyen magabiztos, amikor legutóbb alig élte túl. A második támadásom a biztonság kedvéért azért távolabbról indítom.
 Közvetlenül a vágás után ugyanazzal a lendülettel felugrok a levegőbe, hogy emelkedés közben energiát gyűjtsek a kardomba. Néhány másodperc alatt összegyűlik a lilás reiatsu, amit egy szúró mozdulattal a shinigami nőre lövök. Nem feltétlenül akarom megölni, de úgy fogom kezelni, mintha nem lenne más módja túlélni ezt a harcot, csak úgy, ha egyikünk megöli a másikat. Emilionak tényleg az az egyetlen esélye, ha megölöm a nőt, bár ő annyira gyenge, hogy talán a ceromat sem éli túl, ha nem tud arrébb menni. Ez a nő Espada szintű, két Espada harcának közelében pedig kevesen tudnak élve maradni.
 Leszállok ugyanarra a szentélyre, és várom, hogy visszatámadjon. A kardom csak lazán leengedem magam mellé, nem hinném, hogy kelleni fog a blokkoláshoz. Egyedül kétlem, hogy ki tudna manőverezni annyira, hogy ne tudjak biztonságosan kitérni bármi elől, sokkal gyorsabb voltam nála a legutóbbi alkalommal is. Biztos fejlődött valamit, ha ennyire magabiztos, de kétlem, hogy eleget.

Karakterlap

Aikawa Chiyo

Félvér kitsune

Eltávozott karakterek

Shinigami

11. Osztag

*

Togishi

Szint: 16.

Lélekenergia:

60% Complete
82 400 / 100 000

Hozzászólások: 531

Hírnév: 9

Infó

Tárcában: 29 150 ryou

Technikatár
Ajándék küldése


Hovatartozás:
Független

Egyéb hovatartozás:
Nincs

Reiatsu szín:
Shinigami: Ezüst-kék szegéllyel ; Kitsune: Fekete-vörös szegéllyel

Egyéb hovatartozás:
Nincs

Kapcsolat cimke:
Egyedülálló

Mottó:
Mindnyájunknak meg van a saját kis biztonságot adó kabalánk. Csak egyeseké élesebb, mint másoké.

Post szín:
#FFB71C ; #B3FF87


  • Profil megtekintése

Nem elérhető Nem elérhető

Re:Chiyo és Cleto
« Válasz #3 Dátum: 2016. Febr. 19, 02:23:48 »
A válaszára elkomolyodtam. Csak egy kósza mosoly villant át az arcomon miatta, semmi több. Csak egy kósza pillanatig engedtem meg magamnak, hogy továbbra is ember maradjak. Ahogy felém lépett, hagytam, hogy végig szánkázzon a hátamon a jól ismert jeges érzés. Már nem az érzelmeimet lakatoltam el ilyenkor. Elég volt hagyni, hogy a felszínre jöjjön a bennem lapuló, jó pár ezer éves fenevad. Jellemre átváltottam nogitsune~ba? Attól tartok, hogy így rosszabbul járt ellenfelem.
Nem fárasztottam magam válaszadással. Szemmel láthatóan ő sem igényelte különösebben a dolgot. Egyből támadni kezdett. Ahogy megláttam a fegyverét, ahelyett, hogy kard-kard ellen álltam volna ki ellene, hátrébb ugrottam. Az kéne még csak, hogy kárt, okozzon Gin~channak azzal a fura pengével. Más taktikához folyamodtam inkább. A kard helyett, egy tetsubo jelent meg a kezemben. Shiro~chant szólítottam ugyanis fegyveralakba. A fém buzogányszerű, fegyvert, noha én könnyűnek éreztem, a gravitáció manipulálásával, pusztító erejű fegyverré válhatott a kezemben.
A felém érkező cero elől egy utókép hátrahagyásával tértem ki, a legutolsó pillanatban. Nem is olyan elsumákolható taktika. Először közvetlen támadás, majd távolsági. Tisztában voltam vele, hogy erős az ellenfelem. Viszont ő kicsit se látott még a valós erőm teljét kihasználni. Legutobbi alkalommal nem játszhattam kedvem szerint, hisz nem voltam egyedül. Egyelőre most sem akartam még a meglepetést elrontani.  Egy parányi vércseppel aktiváltam egyszerre a pecsétem, és a medalionom. Vagyis az ellenfelem semmit nem érzékelhetett a változásokból.
Hirtelen eltűnt a tetsubo a kezemből, helyette egy vörös színű nodachi jelent meg a kacsómban. Ahogy kihúztam a tokjából, már is egy kékes tűzgömb jelent meg a fegyver pengéje előtt, és ahogy suhintottam a levegőben vele, a tűzgolyó célba vette az ellenfelem. Nem tudtam mennyire akar a közelembe jönni. Már régen nem úgy irányítottam a tüzet, mint régen. Már nem csak Rin~chan lángjaival játszottam, hanem a saját gömböceimmel is.
Közben, ha már kard volt a kacsómban, előbb egy Kensei~vel* próbálkoztam, majd egy Ikervágással*. Egy jól képzett harcossal volt dolgom, nem engedhettem meg magamnak a felelőtlenséget, ugyanis az életembe kerülhetett volna könnyen. Ahogy az övébe is, amennyiben ő enged meg ilyesmit.

*Kensei
Magyar név: Megtévesztő támadás
Leírás: Használatával megnöveszthető a kard csapásának sebzése. Tehát a méterekkel messzebb lévő ellenfélen hogy vágást mérhessünk rá, csak suhintanunk kell. Az ellenfél és a használó közötti távolság maximum 5 méter lehet.
Fegyveres harc: 6 pont

Tsuin-kattingu
Magyar név: Ikervágás
Leírás: Két egymást keresztező vágást kell suhintani a levegőbe, ezt követően az ellenfélen ha vágnak egyet, ennek keresztező társa is megjelenik a semmiből.   
Fegyveres harc: 12 pont   




(click to show/hide)

Karakterlap

Hirako Shinji

A Yuuniverzum ura

Eltávozott karakterek

Hozzászólások: 80

Hírnév: 4

Infó

Tárcában: 3 459 950 ryou

Technikatár
Ajándék küldése



  • Profil megtekintése

Nem elérhető Nem elérhető

Re:Chiyo és Cleto
« Válasz #4 Dátum: 2016. Máj. 29, 14:30:00 »
Kérésetekre a küzdőteret lezárom! Mivel csak két kör ment le, ezért Aikawa Chiyo jutalma 500 ryou, Cleto Seffira viszont sajnos üres kézzel távozik, lévén miatta fagyott be a küzdőtér. További jó játékot!