Kitagawa-san kételkedett az ötletemben, miszerint át kellene váltania kétkezes kardforgatásra, mivel az ő zanpakutouja egy wakizashi és nem két kézre van tervezve. Alábecsüli a képességeimet, hiszen a Gotei 13 legjobb kardforgatói között én is ott vagyok, és nem ajánlottam volna olyat, amit ne lehetne megcsinálni. Magam elé emeltem a fakardomat és lentebb csúztattam rajta a kezemet, mintha rövidebb lenne a kard.
- Ez megoldható wakizashival is, még ha nem is olyan elterjedt módszer. - lusta voltam egy rövidebb fakardot hozni, ezért egy normál méretű fakardot használtam a bemutatómhoz. Úgyis Kitagawa-sannak van szüksége gyakorlásra vele, nem nekem. - Ha rendesen fogod wakizashid és a szabad kezedet ráhelyezed a markolat aljára, valamennyire érintve a rajta lévő kezedet, olyan mintha két kézzel fognád, de a másik kezed csak támogató szerepet tölt be, de nevezhetjük kétkezesnek. - magyaráztam és közben demonstráltam is, mire gondolok, hogy ne csak a képzelőerejét kelljen használnia, hanem ténylegesen is lássa, hogyan néz ki.
- Igazából ez csak egy ötlet, hogyan is lehetne átültetni a kétkezes katana használatot wakizashira, de szerintem meg lehet oldani. Ha az a cél, hogy meg tudd védeni magadat közelharcban, akkor ezzel a harcmodorral kivitelezhető. - zártam le mondandómat, bár a végére én is egy kicsit elbizonytalanodtam, hogy ez működhet-e. Abban biztos voltam, hogy én magamévá tudnám tenni ezt a stílust, ha szeretném, pedig én nem is olyan sűrűn használok wakizashit, de Kitagawa-san képességeit még nem ismerem annyira, hogy ezt róla is el tudjam mondani.
- Nem mindenki találja meg könnyen a saját stílusát, és lehet, hogy azért mert még nem találta ki senki. Ilyenkor vagy egy teljesen újat kell kifejleszteni, vagy egy meglévőt átalakítani a használó kedve szerint. - mondtam, mielőtt elindultam a többiekre ránézni, hogy legyen min agyalnia Kitagawa-sannak, amíg távol vagyok.
Nem olyan sokáig voltam távol, csak egy-két kérdésre kellett válaszolnom, a legtöbben viszont tudták, hogy mit kell tenniük és el voltak foglalva saját maguknak kitűzött feladattal.
- Na, sikerült kitalálni, merre is induljunk el? Nem kell mindenképpen azt választani, amit javasoltam, nyugodtam mondd, ha valami mást szeretnél. - vártam Kitagawa-san válaszát és direkt hozzátettem, hogy ne csak azért válassza az ötletemet, mert én mondtam. Nekem az is tökéletesen megfelel, nem tudja pontosan, mit is akar, de néhány támpontot, vagy ötletet ad, amin elindulhatunk.